Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-03 / 261. szám
»54 NOVEMBER 3 NAPLÓ 3 PARI ÉS PÁRTÉPITÉS A pártonkívüli aktíva — a pártszervezet egyik legtöbb segítője Egy érvel ezelőtt történi Nem emlékeznek már a gödreszentmártoni kommunisták, hogy melyik taggyűlésem született a javaslat. Tény az, hogy Harmat elvtárs párttitkár érdekes dologról beszélt. — Alakítsuk meg a falu legjobb, ^példamutatóbb dolgozó parasztjaiból és parasztfiataljaiból a pártszervezet mellett működő pártonkívüli aktívái Rajtuk keresztül aztán eljuttathatjuk a párt szavát a dolgozó Parasztokhoz. Közelebb kerülünk a Jalu népéhez is. Sok gond esik majd « vállunkról. Megszervezlek a pártonkívüli aktívát Nagy István tanácselnök mosolygott, hiszen ő érti, tudja mit akar a Párttitkár. Tetszett neki a javaslat, pe sokan azért kissé értetlenül álltak. Pártonkívüli aktíva? Ez meg fhi? A taggyűlés' választ adott erre ls: a község a sásdi járásban az utolsók között kullogott. Hogy mi- ért? A kommunisták kevesen voltak * közülük egyesek nem is dolgoztak jól. Kevés helyre jutott el, nem tudtak mindenkivel megbeszélni mit tehenek, hogyan szerezzék vissza a falu becsületét, jó hírnevét. Pedig akarták a dolgozó parasztok is, hiszen többségük szorgalmas, jó gaz- Jja. A pártszervezet azonban nem tu- uott segíteni, nem adott választ kérdéseikre. Ez nem maradhatott to- vább így, cselekedni kellett. A taggyűlésen Harmat elvtárs javaslatából határozat született és a kommunisták munkához láttak. A fpu 130 gazdája közül nem volt oehéz kiválasztani a legjobbakat, akik készek segíteni. Felkeresték a Jogjobban dolgozó, példamutató gazdikat, parasztfiatálokat, elmondták hokik, miről Van szó. Akivel beszél- l®k, — Túri János 16 holdas dolgo- f paraszt, Kolonics Mihály 17 holdas dolgozó paraszt, Hortobágyi István dolgozó paraszt, Buzási Rózsa, uorváth Júlianna, Szirmai Rózsa hartonkívüli DISZ tagok és a töb- ?lok, számszerint 12-en — szívesen, PAhnmel vállalták a feladatot. Eb- “of azt látták, hogy a pártszervezet, a kommunisták bíznak bennük, szántanak munkájukra. így alakult meg a gödreszewtmártom pártszervezet segítője: a pártonkívüli aktíva. Mit hozott ez az egv év, hogyan dolgoznak mostanában? Ismerik a falut, ismerik az embereket. Tudják mik a feladatok, mik a problémák. A vezetőség mindegyiknek megadta, hogy a falu melyik részén dolgozzék. Utcák, házcsoportok szerint osztotta be az aktívákat. Mindegyiket a falunak arra a részére, amelyiken lakik. Itt ismeri legjobban az embereket, legközelebb van hozzájuk. Szinte minden nap találkoznak, különösen esténként, így aztán jut idő arra, hogy beszélgessenek, elvégezzék munkájukat. Mert bizony mindig van mit tenni. A vezetőség kéthetenként meg is mondja, hogy mit csináljanak. S hogy megcsinálják-e? Persze, hogy megcsinálják. Ezt a pártvezetőség figyelemmel kíséri, munkájukról be kell számolniok. Több esetben egy-egy fontos kérdés megvitatásakor a pártvezetőség a pártonkívüli aktíva két-háro<m tagját meghívta vezetőségi ülésre. Meghallgatta, figyelembe vette észrevételeiket, javaslataikat. így történt ez tavasszal is, amikor a kongresszusi versenyről tárgyalt a pártvezetőség. Arról, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésénél hogyan mutathatná meg a község a járás többi községének, hogy tudnak és akarnak jól dolgozni. Túri elvtárs és a többi jelenlevő pártonkívüli és a párt vezetőség közös álláspontja lett az, hogy ismertetik a falu dolgozóival a vetéstervet, a korai vetés előnyeit. Mindenkivel megbeszélik, hogyan végezze munkáját. így is történt, s a község első lett a járásban. Harmat elvtárs büszkén mutatja most is azt a két versenyzászlót: a megyed párt- bizottság és a járási tanács elismerésének jelét. A földművelésügyi minisztériumtól pedig 2000 forint jutalmat kaptak. De nemcsak akkor, hanem állandóan foglalkoznak a falu lakóival. Az aktíva tagjai — Túri, Galambos. Dobos János és a többiek — a falu legjobb népnevelői közé tartoznak. Felkeresik a gazdákat, elbeszélgetnek velük begyűjtésről, vetési tervek teljesítéséről, ismertetik a párt és a kormány határozatait. Milyen eredménnyel dolgoztak? Erről tanúskodik az is, hogy a község eddig 96 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. Nem hagyták, hogy csorba essen a falu jó hírnevén. Szabó István, Viszkovszki Antal, Takács József né és még egy páran kicsit, elmaradtak a beadással. Felkeresték őket, megmagyarázták nekik, miért szükséges pontosan teljesíteni kötelezettségüket. Teljesítették is. Segítenek a Hazafias Népfrontbizottságnak is. Minden választókörzetben egy-egy aktíva készítette elő a jelölőgyűlést. Nemcsak azt mondták meg a választóknak, hogy hol és mikor lesz a gyűlés, hanem megmagyarázták azt is, mit jelent az, hogy a választóknak kell kiválasztani a legjobbat jelöltnek. A választók meg is nézték alaposan, hogy kft jelölnek. A jelölések ugyan megtörténtek, de a pártonkívüli aktívák munkája ezzel nem fejeződött be. A novemberi választásokra készülnek, ismertetik a falu népével a Hazafias Népfront országos kongresszusán elhangzott beszédeket, a kongresszus felhívását, a Hazafias Népfront célkitűzéseit. Folyamatosan dolfiwnak, mindig vannak újabb íeladatok Az állandó munka megedzi, neveli az aktíva tagjait. így az aktíva nem csak a pártszervezet segítője, hanem új tagjelöltek nevelésének kimeríthetetlen forrása, iskolája lett. Belőlük erősödik a gödreszentmártoni pártszervezet. A következő taggyűlésre már kész a pártvezetőség javaslata: Balatoni elvtárs, Kiss Antal és Buzási Rózsa elvtársak megértek a tagjelöltségre. Jól dolgoztak, megérdemlik. Az egy évvel ezelőtti taggyűlés megtalálta a kivezető utat. Pártonkívüli aktíva a pártszervezet támasza, legjobb segítője. ÓNODI JÁNOS A tanú elválasztás hírei 98 szavazóhelyiségben bonyolítják le a tanácsválasztási Pécsett November 14-én alakulnak meg Pécs város szavazatszedö bizottságai. Egy-egy szavazatszedő bizottságnak öt tagja lesz majd. A választás menetének meggyorsítása érdekében szavazóhelyiségenként két választókerületet vonnál: majd össze s így 96 szavazóhelyiség lesz a város területén. A lakosság tájékoztatása érdekében még e héten hirdetményeket tesznek közzé, melyeken feltüntetik a választókerületek számát, a hozzátartozó utcákat, ezenkívül azt, hogy hol lesz a szavazóhelyiség. A tanácsok mellett működő panaszirodák munkájáról Az Országgyűlés még az év elején törvényt hozott a lakosság bejelentéseinek intézéséről. E törvény segítségével — amint az elmúlt hónapok tapasztalatai is igazolják — egyszerűbbé, közvetlenebbé vált állami szerveink kapcsolata a dolgozókkal. A lakosság eddig is gyakran fordult panaszaival, észrevételeivel, javaslataival az állami szervekhez, amióta azonban a hivatalokat a törvény is kötelezi a panaszok elintézésére, azok lelkiismeretes, pontos és gyors kivizsgálására, még bátrabban, még határozottabban, még többen írják meg kisebb-nagyobb panaszaikat, sérelmeiket az egyes panaszirodáknak. A Megyei Panaszirodához csak ebben az évben közel kétezer panasz érkezett. Ez a dolgozók bizalmát bizonyítja. A levelek írói amellett, hogy leleplezik az ellenség munkáját, fényt derítenek bátor, harcos kritikáikkal a visszaélésekre, de beszélnek, írnak az elért eredményekről is. Ilyen bejelentések alapján orvosolta a megyei tanács pénzügyi osztálya 22 nagyhajmási dolgozó paraszt panaszát, melyben sérelmezték, hogy adó- túlfizetéseik összegét nem kapják vissza. A határozat alapján több mint 10.000 forintot térítenél: vissza a panaszosoknak. Bürokratikus, egymással ellentétes rendeletek eredménye, hogy Kripl Antal, Pavlik Ödön, Kladiva József, Kiskirály Ernőné és Lövész András komlói lakosok több mint két éve nem kapták meg a Komlói Szénbányászati Tröszt által lebontott családi házaik ellenértékét. A megyei tanács p>énzügyi osztálya intézkedéséne most 416.400 forintot fizet ki a tröszt a károsultaknak. Virágiflí kultúrát — kolclogp falut! A járási népfront-bizottságok programjából A járási né] ront-bizottságok a ®°%ozók kulturális és szociális igédéinek még jobb kielégítése céljából program-tervezetet Ennek értelmében készítettek. A Sellyéi Járás Hazafias Népfront-bizottsága ‘ősegíti és támogatja a járási TTIT azdeményezését, hogy az ormánsági "^szokásokat, népdalokat és népanű- J-‘szeti kincseket összegyüjtsék. Jaya- hogy az összegyűjtött anjlag ‘helyezésére Sellyén létesítsenek ar_ rí^hsági múzeumot. A népíront-bi- '«ttság felkéri a TTIT-t, hogy 1954 , acember 5-ré, a sellyei járás felsza- adulésének 10. évfordulójára Írassa j 8 a' járás történetét és azt jubi- ^utní kiadásban jelentesse meg. Ja- ja, hogy a felszabadulás évfor- > JJ'őja alkalmából minden községied tartsanak műsorral egybekötött hnepségeket. Ugyanakkor javasolja, j.dgy újítsák fel a nemzetiségi vidéki* ősi szokásait, táncait, dalait és a kultúrcsoportok mutassák í6 a járás összes községeiben, hogy dolgozók így is közelebb kerüljelek egymáshoz és megismerjék egymás népszokásait, művészetét, ősi hagyományait. A népfrrmt-Jhizottság Javasolja, hogy az iskolák, ovódák szebbé és csinosabibá tétele érdekében a községek szervezzenek társadalmi munkát és a magyanmecskei példa nyomán parkosítsák az iskolák udvarát. Felkéri az MNDSZ és DISZ szervezeteket, hogy a régi ormánsági szőttes szövésére tanítsák meg az ifjúságot. Szélesítsék ki az üzemi patro- názsnmozgalmat, amely legjobb ösz- szekötő kapocs a munkások és parasztok között. Drávátokon a termelőcsoportot patronáló üzem szerződésileg vállalta, hogy munkaidő után a termelócsoport tulajdonát képező régi kastélyt teljesen kijavítja és a strandfürdőt üzemképes állapotba hozza. A Szigetvári Járás Hazafias Népfront-bizottsága‘Osegíti, hoigy a dolgozó parasztság ^•amára a községekben népfront ol- ■ főkörök létesüljenek és ezekben «ven kultúráiét alakuljon. A peda- j^Susok bevonásával segít a járási jja&yományoik felkutatásában és a ‘?hyi Múzeum számára a társadatt- i-r1’ történeti és kulturális kincseket gyűjti. Mozgósítja a járás toul- ralis munkásait, hogy a dolgozókkal megismertesse Zrínyinek és vitézeinek történetét, a hazaszeretet, a kötelességtudás példaképét. A fel- szabadulás évfordulója alkalmából november 7-tól 1955 április 4-ig nagy szabású felszabadulási ünnepségeket szerveznek. Az MNDSZ szervezetek segítségével a községi kultúrottho- nokban gazdaasszonyköröket szervez nek. 4 Pécsváradi Járás Hazafias Népfront-bizottsága párás általános iskoláiban a tanul- ,.ar>yi színvonal emelése, valamint a kfgyi Ismeretek biztosítása érdeké- , n lOöO-ig megvalósítja a szals- j^ds/erű oktatást. Ezt úgy oldja hogy a járást 10 iskolakörzetre . ,2tía, egy-egy központi iskolával, “havié hűiéi p>edig lehetséges, diákotthona- Jri. rendeznek be a nem helybeli ta- su‘ák számára. így elérik azt, hogy Pécsváradi járásban a felső tago- üú tanulók színvonalasabb oktatás részesülnek. Az első ilyen köregy-cgy a környék felső tagozatú ta- diálk- au toteus no k on járnak be. zetesítést Véménden már 19.'>5-ben megvalósítják. Az iskoláik tanulóinak nyári szórakozása és sportolása érdekében a következő évben kibővítik a’véméndi úttörőtábort. Mivel a járás székhelyén egyáltalán nincsen kultúrotthon, a népfront bizottság legfontosabb feladatának tartja, hogy 1955-ben egy teljesen korszerű, minden igényt kielégítő, mintaszerű kultúrotthcnt létesítsen Pécsváradon. Ezenkívül tervbevette, hogy a következő 5 évben Máriaké- ménden, ICékesden, Véménden, Pa- lotabozsoleon, Berkeiden, Zengővárkonyben és Ófaluban kultúrotthont, létesít. Ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy szabadtéri színpadot is építsenek. Pécsváradon és Erzsébeten 1955 végéig kibővítik és felszerelik az egészségházat. Tertvtoevettélk, hogy a járási egészségügyi szolgálat részére egy autót szereznek be, ezenkívül a körzeti orvosok részére biztosítani kí_ vánják 3 éven belül a nemrégiben kibocsátott, újtípusú, kis szovjet gépkocsikat. A tbc megelőzése érdekében 1966ban hordozható Röntgen-készüléket kívánnak beszerezni Ezzel elérik azt, hogy a járás területén sokkal több és eredményesebb tüdővizsgálatot tud nak tartani. 1958 év végéig kibővítenék és korszerűsítenek 6 körorvosi rendelőt (Hosszúlhetény, Szederkény, Mecsefcnád-asd, Erdősmecske és Pécsvárad IT. szám). Tervbevették ezenkívül 2 kvarclámpa beszerzését is. Hetvenezer forint értékben a gon_ dozási körött: tanácsadó helyiségeinek műszerfelszereléseit kiegészítik. — Ugyanakkor a palotabozsoki és pécsváradi II. számú körzeti orvos ré szére 1955. év végéig 'körorvosi rendelőt biztosítanák. A gyermekek egészségének megóvása érdekében Erzsébet, Szederkény, valamint Hosszuké tény köz ségben 1956 végéig iskolafürdőt építenek. Ugyanakkor megszervezik a sportegészségügyi orvosi rendelést is 1955-ben Pécsváradon új sportpályát létesítenek. Véménd községben pedig, 1955-ben lelátót építenek a sportpályához. Végül peaig a pécsváradi strandfürdőt rendbdhozzálk és úszó- versenyek rendezésére is alkalmassá teszik. A Mohácsi Járás Hazafias Népfront-bizottsága tervbevette, hogy a járási tanács kórházában a szülészeti osztályt kibővíti, ezenkívül szemészeti, fül-, orr- és gégészeti osztályt létesít. — Megvalósítani kívánja a dunaszekcsői ás erdősmárok: egészségház, valamint a babarci és dunaszekcső-szá- geti körzeti orvosi egészségház építését. Ezeket a munkákat már 1955- ben megkezdik. A 'beruházási költségekre 160 ezer forintot máris biztosítottak. Elősegítik a járási SZTK központi rendelő építésének befejezését, hogy minden SZTK-rendelés egyhelyen történjék. ' A népfront-bizottság elősegíti, a dunaszekcsői fürdő építését és erre biztosítja a lehető legnagyobb társadalmi munkát is. A következő ötéves tervben pedig segítséget nyújt a községi népfürdőik építéséhez. Elsősorban Boly, Dunaszekcső. Babarc és Sátorhely községeikben kíván népfürdőket létesíteni. Szükségesnek látja, hogy Somberek, Nagynyárad és Lánycsók községekben napköziottho. nokat építsenek. Növelni kívánja az iskolai diavetítő gépiek számát, elsősorban Töttös község iskolájának kíván ilyen vetítőgépjét juttatni. Felkéri az oktatási állandóbizottságokat, hogy az iskolák egészségügyi felszerelését növeljék. A dunaszekcsői központi iskolát 4 tantermesről 14 tantermesre kívánják fejleszteni. A népfront-bizottság az iskolák, ovódák és napközi- otthonok tatarozását, berendezéseinek felújítását állandó feladatának tekinti. E célra 1955-ben 390 ezer forintot fognak felhasználni. Ebből az összegből a szertárai: felszerelését is növelik majd. A népfront-bizottság különös gondot fordít a nevelői lakásai: létesítésére. Elsősorban Homorúd, Boly, Dunaszekcső, Lánycsók és Majs községekben látja nevelői lakások létesítésének szükségességét. Gondoskod nak arról is, hogy a nevelők a rendeletben előírt földterületeket a legjobb helyeken kapják meg és az állami gazdaságok területén működő nevelők számára az előírt nagyságú földeket biztosítsák. A sombereiki szociális otthon befogadóképességét 1955-ben 150 főre emelik. A szociálpolitikai állandóbizottság feladatává teszik, hogy a gon_ dozásra szorult idős embereket felkutassák és számukra az állanaó gon dozá&t biztosítsák. A népfront-bízott, ság el akarja érni, hogy a járásban 1955 év végén már egyetlen olyan rászorult személy se legyen, aki ne , lenne gondozásba véve. A dolgozók levelei lehetőséget nyújtanak arra is — egyes konkrét esetekben — bogy a szakfeladatok hiányosságait megállapítsuk. Az egyre sűrűbben beérkező, lakásügyi problémákról beszámoló levelek, a lakásépítés fejlesztését sürgetik. A lakásügyekkel kapcsolatos bejelentések alaposabb kivizsgálása alkalmával igen sok „érdekességet“ tapasztalhattunk. Nem tudni máért, de sok tanácsunk nem készítette el a szolgálati lakások előírt nyilvántartását. (A „rossz nyelvek“ azt mondják azért, hogy arra a lakásra lehessen ráfogni, hogy szolgálati lakás, amelyik adott alkalommal éppen szükséges.) A Pécs Városi Tanács szolgálati lakások nyilvántartásának hitelességéhez is kétség férhet, mivel sok az utólagos bejegyzés, a ceruzával való beírás. Nagyon kívánatos lenne ezen a téren végérvényesen rendet teremteni valamennyi tanácsunknak! A bejelentésekben felvett hiányosságok egyúttal figyelmeztetések is. Arra intik állami szerveinket, hogy munkájuk megjavításában a dolgozók e segítségét fel kell használni. A Megyei Begyűjtési Hivatal munkája során felhasználja a bejelentéseket, mert például panaszokból jutott tudomására, hogy a szigetvári járásban a Patapaklosi Tanács V. B., n mohácsi járásban p>ed!g a Bólyi Tanács V. B. törvénysértő határozatot hozott az öregeket megillető kedvezményekkel kapcsol a tban. A törvény- sértő határozatokat a Megyei Begyűjtési Hivatal hatályon kívül helyezte, a jogos panaszokat p>edig orvosolta. Meg kell említenünk a járási tanácsok panaszirodáinak működését is. A mohácsi, p>écsi, siklósi, sellyei panaszirodák beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Munkájuk azonban sokkal eredményesebb lenne, ha a járási tanács vezetői nem bíznák meg a panasziroda vezetőit más (begyűjtési, adminisztrációs, stb.) feladatott: elvégzésével. A bejelentésekkel foglalkozó dolgozóik a lakosság jogos psanasznit hívatottak elintézni, nem pjedig az egyes szakosztályokat alkalomszerűen a kampány feladatoknál „kisegíteni“. Néhány évvel ezelőtt — « vonatkozik ez fiatal, alig négy éves tanácsainkra is— az állami szervek felületesen kezelték a dolgozók leveleit Az egyes ügyek elintézése sok esetben hónapiakig tartott. Nem volt ritka eset, hogy egy-egy bejelentés „eltűnt". Kormányunk és államunk az 1954. évi I. törvénnyel biztosítja, hogy mindenki nyugodtan megmondhassa amit helytelennek talál, hogy mindenig felhívhassa a figyelmet a hibákra. A panaszirodák egyre több, a dolgozók megelégedésére elintézett ügyről számolhatnak be. Annak ellenére, hogy az MDP III. Kongrésszusa — a tanácsok munkájának értékelésekor — megállapította, hogy több esetben megsértették a szocialista törvényességet, a tanácsok munkáját eredményesnek, pozitívnak értékelte. Hogy tanácsaink még jobban be tudják tölteni hivatásukat, szorosabb kapcsolatot kell teremteniük a dolgozókkal. A tanácsoknál: és az állami szerveknek megbecsüléssel kell fogadni ok minden észrevételt, minden levelet, s az ügyek még lelkiismeretesebb, még gondosabb intézésével, a jogos panaszok gyors orvoslásával kel! megszerezniük a nép bizalmát. BORJÁTI JÓZSEF, a Megyei Panasziroda dolgozója. Olvasd Ttírsíidainii Szemle: ■BaffigJT!TO7CTtS!tT»t«waim minden szómét. Emeleti fejlődésedet segíti oK t