Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-03 / 261. szám

2 NAPLÓ 1054 NOVEMBER S Edouard Herriot távirata a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteihez Moszkva, (TASZSZ) Edouard Her- • riot, a francia nemzetgyűlés örökös tiszteletbeli elnöke válaszolt arra az üdvözlő táviratra, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tánácsa küldőt telnek egy csoportja Intézett hozzá a Szovjetunió és Franciaország kö­zötti diplomáciai kapcsolatok meg­teremtésének 30. évfordulója alkal­mából. A választávirat így hangzik: A. Volkovnak, a Szövetségi Tanács elnökének, V. Lacisznak, a Nemzetiségi Tanács elnökének, M. Szuszlovnak, a Szövetségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, D. Sepilovnak, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, M. Jasznovnak, a moszkvai Városi Tanács el­nökének, A. Nyeszmejanovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének, D. Szkobelcinnek, I. Eh renburgnak, N. Tyihonovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küld ötteinek, Moszkva Köszönöm, megható táviratukat, amely kedves emlékeket ébresztett bennem. Boldog vagyok, hogy abban a nehéz időben megteremthet­tem országaink között a diplomáciai viszonyt. Azt hiszem, nem lehet büntetlenül letörölni a térképről egy olyan nagy országot, mint az önöké. Ma az a véleményem, hogy Európa egyik részének szövetsége csak ön­kényes és ingatag • megoldást jelent. Mint régi francia republikánust szenvedélyes vágy tölt el, hogy a népek és különösen a mi két népünk u tartós béke feltételei között dolgozhasson és élhessen anélkül, hogy félnie kellene egy ostoba háborútól. Kérem, tolmácsolják üdvözletem et az orosz népnek, EDOUARD HERRIOT. Berlinben ünnepi esten nyitották meg a német-szovjet barátság hónapját Megkezdődtek az amerikai kongresszusi választások Washington (MTI) A* Egyesült Államok állampolgárai ma az urnák elé járulnak, hogy megválasszák a képviselőház négyszázharmincöt kép­viselőjét, 37 szenátort (a szenátus egyharmadát) és harminchárom kor­mányzót. A választásokon dől el az a kérdés, hogy az elkövetkező négy esztendőben a két nagy amerikai párt, — a Köztársasági Párt és a Demokrata Párt — közül melyik fog- ia — részbein vagy egészben — ellen­őrizni a kongresszust. Jelenleg az a helyzet, hogy a Köztársasági Párt mind a szenátusban, mind a kongresz szusban csak igen csekély többség­gel rendelkezik. Berlin, (MTI). A német-szovjet barátság hónapjának kezdete alkal­mából Berlinben hétfőn a Sztólin- fasori sportcsarnokban ünnepi estet rendeztek. Az esten megjelent Wil­helm Pick, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, mi­niszterelnökhelyettes és a kormány több tagja, valamint G. M. Puskin, szovjet nagykövet. Az ünnepi esten valamennyi ber­lini körzet lakosságának több mint hatezer képviselője vett részt. Johan­nes Dickmann, a népi kamara el­nöke mondott megnyitóbeszédet. A szovjet nép üdvözletét P. I. Or- lovszkij, a barátsági hónap alkalmá­ból a Német Demokratikus Köztársa­ságba érkezett szovjet küldöttség ve­zetője tolmácsolta. (MTI) A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezetői Berlinben nagygyűlésen szólnak a német nők képviselőihez Berlin (MTI): A Német Nők De­mokratikus Szövetsége csütörtökön nagygyűlést tart Berlinben. A nagy­gyűlésen Eugémie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett elnöknője, Nyina Popo­va, a Szovjet Nők Antifasiszta Bi­zottsága nemzetközi Sztálin-békedíj­jal kitüntetett elnöknője, Szang Zsun, a Kínai Országos Demokrati­kus Nószövetség képviselője, Rossi asszony, az olasz nők küldötte, Vail lant Couturier asszony, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség fő­titkára, Lilly Wächter, a Német Nők Demokratikus Szövetsége nyugat- németországi tagozatának elnöknője és a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség több más személyisége in­téz beszédet a német nők képviselői­hez. • *9 Parasztnap66 Olaszországban Amerikai ügynökök bukása a brazíliai választásokon Moszkva (TASZSZ) V. Csicskov, a .Pravda“ keddi számában kommen­tálja az október elején lezajlott bra ziliai választások eredményeit. Brazíliában a Kommunista Pártot törvényen kívül helyezték, — írja a Pravda. — Nyütan nem állíthatott jelölteket és nem indulhatott a vá­lasztáson. A Braziljai Kommunista Párt azonban ennek ellenére — az egész brazil nép támogatását élvezve — tevékenyen résztvett a választási hadjáratban. A Kommunista Párt felhívta a népet, szavazzon a haladó jelöltekre és támogassa a munkás­párt jelöltjeit. A brazíliai választások a terror nak, az erőszaknak, a választók ele­mi jogai sárbatiprásának jegyében zajlottak le. A választások napján a brazil hatóságok minden eszközt felhasználtak arra, hogy biztosítsák jelöltjeik győzelmét. És mégis, — jegyzi meg Csicskov - a terror, az erőszak és a csalás módszerei sem mentették meg a ve­reségtől az amerikai tőke brazilja ügynökeit. A választások eredményei ről közzétett adatok azt mutatják hogy az amerikai csatlósok súlyos vereséget szenvedtek. A negyvenkét megválasztott szenátor közül a kor­mánypártnak csupán hét jelöltjét sikerült bevinnie a szenátusba; har­mincnégy megválasztott szenátort azok a pártok jelöltek, amelyek munkáspárttal együtt indultak és a kommunisták támogatását élvezték. A megválasztott tizenegy kormányzó közül nyolc a munkáspárt híve. A választások — írja befejezésül Csicskov — azon túlmenően, hogy a brazíliai amerika-barát erők veresé­gét jelentették, világosan kifejezés­re juttatták a brazil dolgozók nö­vekvő egységét az amerikai tőke la­tinamerikai önkénye ellen vívott harcban. A választások az amerikai „erő politika'’ újabb kudarcát hoz­ták. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A Moldvai SZSZK földiéin a mezőgazdasági gépek ezrei dolgoznak A képen: traktorral vontatott vetőgépek végzik az ősid búza veté­sét az »üt a kommunlzmushoz"-kol hozban. A kámai vízierőműnél A Szovjetunióban, Molotov város közelében épülő kámai vizlerőmű nemrégen megkezdte az áramszolgáltatást. Az ural! üzemek és gyárak így több energiát kapnak. A vizlerőmű építői több mint 14.5 millió köb­méter földmunkát végeztek el, az alapépítményekbe kb. nyolcszázezer köbméter betont raktak le, 62.000 tonna fémszerkezetet szereltek fel. A* év végéig a vizlerőmű első részlegének mind a hat hidrogenerá- tora áramot fog szolgáltatni. A képen: a kámai vizier őrnő látképe. Róma (TASZSZ): Vasárnap egész Olaszországban megtartották a „pa­rasztnapot1', amelyet a CGIL kezde­ményezésére ezután évente megren­deznek október 31-én, a Catanzaro- tartományi véres események évfor­dulóján. (A rendőrség öt évvel ez­előtt ezen a napon a Catanzaro tar­tományban fekvő Melissában megölt három mezőgazdasági munkást, aki parlagon heverő földbirtokosi földet foglalt ed.) / Melissában nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésem többezer paraszt vett részt. Giuseppe’ di Vittorio, a CGIL főtitkára mondott beszédet. Nagygyűléseiket tartottak az ország Uöbbszáz ikisebb-magyobb mezőgaz­dasági központjában. A Bari tarto­mányban fekvő Ahdriában tartott gyűlésen Luigi Lengő, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese. Modenában Fernando Santi, a CGIL titkára, Ferrarában Bosi, a mezőgaz­dasági munkások országos szövetsé­gének főtitkára mondott beszédet. Pl HENé Ä TÁBORBA Irta: HADZSI-MTJRAT MUGUJEV „Egy nevezetes dátum margójára46 A „News“ cikke Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti dip­lomáciai kapcsolatok megteremtésé­nek közelgő 21. évfordulója alkalmá­ból a News című Moszkváiban meg­jelenő angolnyelvű folyóirat 21. szá­ma szerkesztőségi cikket közöl „Egy nevezetes dátum margójára“ cím­mel. A szovjet állam, megalakulásának első napjától kezdve a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének elvét követte, — írja a cikk. A Szovjetunió ma is ugyanezt a lenini eszmét vallja. A nyugati világ országaitól, elsősorban I az Egyesült Államoktól függ tehát, hogy ez az elv az egész emberiség javára az életben is megvalósuljon. Fasiszta pribékek megtámadtak egy francia demokratikus újságírót Párizs (MTI) Fasiszta pribékek hétfőn éjszaka megtámadták Jean- Pierre Darrét, az „UFI” demokrati­kus hírszolgálati Iroda munkatársát, amikor hazafelé tartott. Darré sú­lyos fejsérülést szenvedett. A táma­dók azok közül a fasiszta brigantik közül valók, akiket még Dides, a kémkedés miatt felfüggesztett rend­őrfelügyelő szervezett be a demo­kratikus erők elleni harcra. Megjelent a nyugdíjrendelet végrehajtási utasítása A Magyar Közlöny 1954. no vem-1 do.gozók társadalombiztosítási nyug bér 2-i 86. száma közli a Magyar I .. __ , __. .. Nép köztársaság Minisztertanácsának I szo'ó 1954. évi 28. számú tör «3 1954. M. T. számú rendeletét a ) vény erejű rendelet végrehajtásáról, Részleteket közlünk az író „Sztyeppel szél“ e. művéből, amelyben Bugyonnij dicsőséges lovas- hadosztályának a polgárháború idején a fehér kozákok felett aratott győzelmeit örökíti meg. Az elbeszélés főhőse Szkiba kozák. A most kö­zölt első részben még az ellenséges kozákcsapat­hoz tartozik. A második részben már Bugyonnij lovashadosztályában harcol a fehérek ellen. VI agasan a sztyeppe felett felhők suhantak to- 1 4 va, az Vég áttetszőén ltok volt és a szikrázó napfény örömmel töltötte el Mikola lelkét... „Iste­nem ... miért is van az, hogy az emberek csak har- ! colnak, harcolnak, de nem tudják miért? Micsoda élet ez?“ — Nohút Szkiba, mesélj valamit, — törte meg a csendet az egyik kozák. — Ugyan, mit meséljek? ... Már valamennyit hai­I lottótok, — szólt tettetett közönnyel Szkiba, akinek" ] jólesett, hogy únszolják. Mikola, megérezve azt, hogy Szkibának beszélhet- nékje van, kérlelni kezdte: — A/, imént Leninről meséltél, de nem fejezted be. — Úgy van, úgy van, meséld el végig azt a dolgot Leninről — zajongtak a katonák. — Hát ha egyszer mindenki akarja, folytathatom, — mondta Szkiba és sebesen rákezdte: — Hát, szóval azok a kozákok is ugyancsak bele­untak a harcba. Harcoltak, harcoltak, de hogy miért verekednek, — nem igen értették. Kiválasztottak hát egy kozákot, s elküldték Moszkvába. Tagbaszakadt ember volt, amolyan kozákmódra lecsüngő nagy bajusz szál és Gaviilicsnek hívták. Amikor megérkezett Mosz. kvába, elmegy a fókomiszárhoz és azt mondja neki: „No, hát, tekintetes uram, kedves elvtárs, vezess en­gem a ti fő-fő emberetekhez, magához Leninhez. — Beszédem van vele." „Tudni óhajtjuk, — aszongya, — miféle beszéd?“ — „Nem mondhatom meg, elvtárs úr, feleli, — ’csak magának Leninnek." Odavezettek hát Leninhez, a főhadiszállásra körülötte az összes kemisz- szárok. Gavrilics meghajtotta magát Lenin előtt és így szól: „Mondd meg nekem, fő-fő elvtárs, — azért küld­tek engem hozzád a kozákok, — igaz-e, vagy som, hogy ti meg akarjátok semmisíteni akozákságot?" Elmosolyo­dott erre Lenin, a komisszár elvtársak i>edig olyan ne- , vetést» törtek ki, mintha ágyút sütögettek volna. — „Nem, — feleli Lenin, — nem. Gavrilics. Nem akarjuk mi elvenni a kozákok szabadságát — mondja, — ha­nem az egész nép igazságát akarjuk Oroszországban megszilárdítaná és segíteni akarunk azokon, akik ke­zük munkájával keresik kenyerüket.“ — „No, rend­jén van. Ez igaz ügy. De milyen segítséget ígértek a muzsikoknak?1' — „Földet, — feleli, — a földanyács- kát, hoigy dolgozzék rajta mindenki, aki termővé tud­ja tenni.“ „Igen ám, de vajon nemcsak a mi kozák földecskéinket akarjátok megkűrt ítani a muzsikok ja­vára? Mert ha így van, akkor mi ebbe soha sem me­gyünk bele. És már megbocsáss nekem, Lenin fő­komisszár elvtárs, nemcsak hogy nem egyezünk ebbe bele, hanem csapatunkkal harcolni fogunk ellenetek." Újból akkora nevetésbe törteit ki mindannyian, mintha a cserkasszki ágyuk szóltak volna a parádén. Még ma­ga Lenin is mosolygott: — „Ej, vén ornns vagy te Gav. rilics! Egész ezredre való eszed van, de ezt az egyet nem tudod felfogni. Nézd meg — mondja — Oroszon- szag-anyánkat, utazd be keresztül-kasul, ha agyonhaj- szolod a lovadat, ha halálra fáradsz, magad is nem leled a végét. Hát vajon ti vagytok minden erő, a ko- zákság? Maroknyiján vagytok, a muzsik meg töménte­len. Ti százan vagytok, a muzsikok meg millióan. Va­jon a ti földjeitekkel tartsuk jól a-f. éhes muzsikokat? Nem, testvérek, nincs értőimé, hogy sérelmet okoz­zunk nektek, mi meg ti egy test vagyunk, egyszerű, dolgos emberek. Magunkat károsítanánk meg. ha el­vennénk a ti földecskéteket. Elég nagy Oroszország, találunk rajta tápláló földet magunknak .. Szkiba hirtelen elhallgatott és körültekintgetett. A többiek is riadtan néztek fel. Dugyko őrmester lépet! hozzájuk. — No, Szkiba, megint szaporítod a szót? — Egyáltalán nem, Vaszil Tyimofejics, a török há­borúról mesélek, ahogy Erze rum alatt mentünk 16-ban. Dugyko a szeme sarkából sandított a legényre. — Cigarettát sodort lassan, kényelmesen, s aztán otthagy­ta az. embereiket. Kimenőben sokatmondóan megje­gyezte: — Ajánlom, hogy hagyj fel e hazrudozással tök- ifiké. — Nehogy aztán a fecsegésed, miatt özvegyen maradjon a feleséged! IV émán tekintettek az emberek az őrmester után. Lehet, hogy mind egyre gondoltak, de egyi­kük sem szólott,,. /

Next

/
Thumbnails
Contents