Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-07 / 265. szám

NAPLÓ-1954 NOVEMBER 7 2 PÁR t és pár tépítés h Tartsuk ébren és fejlesszük tovább a dolgozók mégnövekedett politikai érdeklődését! A SASDI JÁRÁSI pártbizottságon Majorosi elvtárstól, a Központi Ve­zetőségnek még az év elején a nép- neveiömfumkáról hozott határozatáról érdeklődtem. — Kaposszefocsőn érdemes körül­nézni — mondta. — Mostanában ja­vul a pártszervezet munkája. Kiaposszekcsőn mindjárt az első beszélgetés sok tekintetben megerő­sítette a tájékoztatást. Bán Árpád, párfititkár és Virágh Lajosné, ta­nácselnök elmondotta, hogy egy-egy jelölőgyűléskor valóságos népvándor, lás volt a faluban. Szilvási elvtárs négy helyen is résztvett; Bán Rudolf, Nagy Lajos együtt járták a falut. Nem szavaztak — vendégként ültek a jelölőgyűiésen. — A Homok utcá­ból a falu alsó végére is eljöttek.— IVTinap délelőtt a szövetkezet udvarán kisigyűlést tartottak. Arról vitatkoz­tak: miért maradt el a jelölőgyűlés? Bizony csak négyen voltak ott. De vajon estére határozatképes lesz-e? Mozog a falu népe, érdeklődik a politikai kérdések iránt, A választás előkészületei demokratizmusának friss szele tört be ebbe a községbe is. A kommunisták is felélénkültek. A pártszervezet azt mondta: a választó­körzeti bizottság három tagja vigye el minden házhoz a jelölűgyülés hí­rét, a hangoshíradó közölje az idő-1 pontot. S ami igen fontos, kiadta a jelszót: ..Minden körzetben a falu­nak választanak, aki akar mindegyi ken rész tvehet.“ S mindehhez csat­lakoztak a pártszervezet népnevelői. LÉTZ IMRE népnevelő már java- korbeli ember, tsz-tag. Tizenegy ház lakóinak nevelője, segítője. Ismeri mindannyit, egy lélekzetre sorolja ne­vüket. — Éppen itt van Lemlóné. — A szemközti ház kapuján beforduló megrakott kocsi felé mutat. — öz­vegy asszony, egyedül van. Tegnap este átmentem hozzá, elvittük a tsz- hez csávázni a búzáját. Holnap el is veti. Csibáók már a földbe tették a magot. Estére azért elnéz hozzájuk egy kis beszélgetésre. Mindegy, hogy mi. ről beszélnek, csak hasznosat mond­janak. Ezért tudja mindenkiről, ki hol tart a munkában, mi a vélemé­nye, baja. A minap a körzeti agro- nómus megkérdezte tőle, kinek ad­hatnának pétisót. Létz elvtárs meg­mondta, de azért majd megkérdezi a tanácselnöknőtől is, hogy nem vá- iaeztott-e rosszul. Ez éppen jókor jött, mert már többen érdeklődtek, hogy kaphatnak-e pétisót. Kaphat mindenki. A népfront-bi­zottság különösen támogatja, hisz programjában fontos helyet kapott a gazdálkodás fejlesztése. Létz Imre ismeri minden sorát. Ismeri és beszél róla mindenütt. Széppé akarják ten­ni a falut: gyümölcs- és akácfáikat ültetnek az utcák két során, rendbe, hozzák a közutakat és a járdákat, a vásárteret körülkerítik, artéziikutat fúrnak. „Nem lesz ebiből semmi“ — mondták, amikor ez a program nap­világot látott. Nem? Létz Imre és a többiek már arról beszélhetnek, hogy a legutóbbi népfrontgyűlésen Bodonyi elvtárs megmondta: „Fa­csemetét kapunk, az úttörők pedig elültetik." A többivel is így lesz. A többi népnevelő is hasonló mó­don dóLgozifc. Erre szükség van, sőt: többre. A jelölőgyűlósek híre egyma­ga is megmozgatta az embereket. De hamarosan lezajlik az utolsó is s aztán alábbhagy a nagy politizáló kedv? Nem tudni. Mindenesetre jó lenne, ha a pártszervezet előre gon­dolna erre, megtalálná azokat az új módszereket, amelyekkel előbbre lép. hetnének. De ehhez ismerni kellene a falu népének véleményét, javasla­tát. kutatni azt, hogy milyen igényeik vaníliák, mit akarnak. Menjenek csak el Kollár Lajoshoz és még néhány dolgozó paraszthoz, megmondják ők. „Gazdakör? Ez bi­zony jó lenne" — mindnyájan így vélekednek. És tíz év már homályba vesző emlékei elevenednek meg. Ér­dekes, akivel csak beszéltem, olyan pontosan emlékszik rá, mintha ma is Odajárnának. A mostani kultúr- ház egy terme a gazdaköré volt. Ba­rátságos kis hely: rádió, sakk, asz­talok, kártya. Esténként nagyon so­kan voltak. Olyan viták voltak ab­ban a kis teremben, hogy a szomszé. dók sokszor nem tudták, mi történt. Egyik eredménye: Kaposszekcső min. dig híres volt állattenyésztéséről. Szóval kell ez a gazdakör, olvasó­kör, népkör, vagy bármi legyen is a neve. KAPOSSZEKCSÖN korántsem mindenki olyan ember, mint Szilvá­si eivtárs, aki egy este négy jelölő­gyűlést végigült. A falu szélén, egy kisebb házban él Kollár Lajos. Azt mondják róla, nagyon behúzódott há­zába. — Beszéljen csak vele, majd meg­látja, milyen ember! — mondta a párttitkár. Sok mindenről beszélgettünk. — S ahogy szóba került a kultúra, a sport — fásultság érződött szavaiban. Nem mondta, de érezni lehetett, nem be­csülik eléggé. Álljon itt a példa! — Amikor a kultúrház átalakítását be. fejezték, azt találta mondani: „Kár volt annyi pénzt kiadni, ez nem fe­lel meg a célnak.“ — Miért nem mondta előbb? — szegezték neki a kérdést a falu ve­zetői. — Hát kérdeztek? Csak csinálták. De még így is tenni akar valamit, ha úgy tetszik, — a maga módján politizálni. — Ha a faluban nem támogatnák a gazdakör gondolatát, hova forduld jak? Megbeszéltük. Még bizalmatlan másokkal szemben. A falu vezetői tehetnének róla, mondjuk úgy, hogy megkérnék: szervezze meg a gazda­kört. Vállalná. — Bejövök magukhoz és megmon­dom mi lett ebből a gondolatból. így búcsúztunk, s ez jó biztosíték. A kollárlajosok sokan vannak — nyerjük meg őket, sokat nyerünk ön­magunknak is. Ezeket jegyeztem fel Kaposszek- csőn. S többek között ilyenekre kel­lene gondolnáck az ottani elvtársak- nak. Bízni az emberekben s nem be­skatulyázni a pártmunkát. Bocz József A Baranya Megyei Párt-végrehaj tóbizottság elismerése A SZIGETVÁRI CIPŐGYÁR VEZETŐSÉGÉNEK ÉS DOLGOZÓI­NAK Szigetvár A Baranya Megyei Párt-Végrehajtóbizottság elismerését fejezi ki ab­ból az alkalomból, bogy az élüzem címet jó munkájuk eredményeként elnyerték. Elvtársi üdvözlettel: GABRI MIHÁLY megyei titkár. . * A HIRDI KENDERFONÖGYÄR VEZETŐSÉGÉNEK ÉS DOLGOZÓI­NAK Hird A Baranya Megyei Párt-Végrehajtóbizottság elismerését fejezi ki ab­ból az alkalomból, hogy az élüzem címet jó munkájuk eredményeként elnyerték. Elvtársi üdvözlettel: GABRI MIHÁLY megyei titkár * AZ ÉPÜLET ANY AGFIJ V AROZÖ VÄLLALAT VEZETŐSÉGÉNEK ÉS DOLGOZÓINAK Pécs A Baranya Megyei Párt-Végrehajtóbizottság elismerését fejezi ki ab­ból az alkalomból, hogy az élüzem címet jó munkájuk eredményeként elnyerték. Elvtársi üdvözlettel: GABRI MIHÁLY megyei titkár * A BARANYA MEGYEI SZIKRA NYOMDA VEZETŐSÉGÉNEK ÉS DOLGOZÓINAK Pécs A Baranya Megyei Párt-Végreh ajtóbizottság elismerését fejezi ki ab­ból az alkalomból, hogy az élüzem címet jó munkájuk eredményeként el­nyerték. Elvtársi üdvözlettel: GABRI MIHÁLY megyei titkár * KÉTUJFALUSI GÉPÁLLOMÁS VEZETŐSÉGÉNEK ÉS DOLGOZÓI NAK Kétnjfalu A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Párt-Végrehajtóbizottsá­ga a gépállomás vezetőségének és dolgozóinak elismerését fejezi ki abból az alkalomból, hogy teljesítették 1954. évi tervüket. Kívánjuk, hogy az év hátralévő részében hasonló jó eredményeket ér jenek el. Elvtársi üdvözlettel: GABRI MIHÁLY megyei titkár. A Komlói Bányagépjavító Vállalat csillejavító brigádja november 7-re tett vállalását: — 300 csille javítását — messze túlteljesítette, 402 csillét készített el. Októberi eredményük 138.3 százalék volt.' Túrna Károly gyalus 160 százalékos vállalását 167 százalékra teljesítette. 300 helyett 402 csillét javítottak ki Halbrucher András esztergályos 155 százalékot ért eL A DISZ ég Komszamol brigád fér­fias vetélkedéséből a DISZ brigád került ki győztesen, 151.5 százalék­kal. De a Komszamol-brigád tagjai is büszkék lehetnek 146 százalékos eredményükre. A forradalmi hét nagyszerű eredményei Komlón A forradalmi hét ötödik napja — péntek — a korábbi napokhoz vi- szonyítva jelentős eredményt hozott Komlón: 96.2 százalékot. Olyan ki' magasló eredmények is születtek, mint Anna-akna 117 százaléka, vagy Nagymányok 116.9 és Béta-akna 102.9 százalékos teljesítménye. Szászvár is 100 százalékon felül termelt. * Az I-es üzemben — bár összes-1 rű munkahőstettek születtek pénte­ségében nem érték el a kívánt szín-1 ken. tét, csak 95.2 százalékot — nagysze­Tíz év a mezőgazdaságban A felszabadulás ója eltelt egy év- daság arculata, javult dolgozó pa- tized alatt Baranya megyében is rasztságunk élete, alapvetően megváltozott a mezőgaz­A sellyei járásban a felszabádulás előtt á föld túlnyo- [ zül a csányoszrói Uj Március vágyó­mé része a nagybirtokosok: a gróf j nának értéke éléri a két millió forin- Draskovicsok, Andrássyak, a báró Biedermannok, valamint a Székes­káptalan kezén volt. Ennek követ- ] keztében a mezőgazdasági termelés rendkívül elmaradt: főtermény a ku­korica volt, amely a nagyszámú gaz­dasági cselédségnek nem egyszer fő­táplálékát képezte. A járás területén lévő 84.000 kát. hold kiterjedésű területiből 44.700 katasztrális hold volt a nagybirtokosok és kulákok ke­zén. A nekik kiszolgáltatott nincs­telen családok száma' meghaladta az 1.200-at. A felszabadulás után a sellyei já­rásban 20.300 kát. holdat osztottak szét. 1.200 nincstelen család jutott földhöz, a kormány pedig különböző kedvezményekkel, állatjuttatással, műtrágya-hitelakcióval, házhely-jut­tatással tette lehetővé a gazdálkodás megindulását. Fejlődött az állattenyésztés is. A kormány szerződéses-akciókkal sie­tett dolgozó parasztságunk segítségé­re, azonkívül a fajta jellegének meg­felelő apaállatokat bocsátott a köz­ségek rendelkezésére. Okorág község­ben például a syarvasmarhaállomány 2 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Gilvánfa, Csányoszró és Drávafok községekben pedig két év alatt a sertésállomány ugyancsak a kétszeresére emelkedett. A járás mezőgazdasági életében nagyjelentőségű volt, & gépállomás létrejötte. A termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok munká­ját a sellyei járásban ma már 65 traktor, 54 cséplőgép, 8 aratógép, 4 kombájn és száfiios talajművelőgép teszi könnyebbé. 1949-ben Váradújpusztán 10 család dal 110 kát. holdon megalakult a járás első termelőszövetkezete. Je­lenleg 21 termelőcsoport 5.300 ka­tasztrális holdon, 507 családtagba' gazdálkodik. A terrpelöcsöporíok kö­tőt, a magyarteleki Gerő Ernő ter- melócsoport közös vagyonának érté­ke közel két millió. A kormányprogram következmé­nyeként a járás mezőgazdasági ter­melése szinte ugrásszerűen fejlődött. Mutatja ezt a gépi erő fokozottabb igénybevétele is: amíg 1953-ban az egyénileg dolgozó parasztok alig 10- 20 kataszteri holdon vették igénybe talajművelésre a gépállomások gé­peit, addig 1954-ben 2.850 katasztrá­lis holdon végeztek talajművelést a gépállomások az egyénileg dolgozó parasztok részére. A műtrágya hasz­nálata az 1953. évi 18 .vagonnal szemben 1954-ben 60 vagonra emel­kedett. Az istállótrágyázott terület a járásban 1953-ban 9000 kataszteri hold volt, 1954-ben pedig az istálló­trágyázott terület már az őszig J5 ezer katasztrális holdra emelkedett. Jó eredményeket értek el az OFA- földek hasznosítása terén is: voltak községek, ahol az OFA-földe.k iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a dolgozó parasztok igényeit nem is tudták kielégíteni, kénytelenek voltak más községben OFA-fö!det bérelni. A drávafoki parasztok pél­dául Sósvertikén és Zalátán tudtak csak OFA földhöz jutni. A termelési bizottságok ió ered­ményt értek el az állattenyésztés fej­lesztése terén. Királyegyházán a ter­melési bizottság tagjainak személyes példamutatása nyomán 70 egyénileg dolgozó parasztnak van törzskönyve­zett szarvasmarhája és a dolgozó parasztok közül 32 kötött apaállat­nevelési szerződést. A kormányprogram óta sokat fej- 'ődtek a termelőcsoportok, emelke­dett a tagok jövedelme. A kémes! Béke termelöcsoportban 4.5 kiló bú­portban pedig 3.8 kilót. így Szőnyi József zalátai termelőszövetkezeti tag, akinek 581 munkaegysége volt, a kiosztásig, szeptember 1-ig előleg­ként 22 mázsa és 17 kiló búzát, 5.810 forint készpénzt és mint sertósgon- dozó jelentékeny prémiumot kapott. Gyimesi György, kemsei termelőszö­vetkezeti tag, aki harmadmagával dolgozik a termelöcsoportban, 1000 munkaegységre az előlegosztás idejé­ig 45 mázsa búzát vitt haza, a kész­pénz és egyéb természetbeni jutta­táson kívül. Az elért eredmények láttán a já­rás területén egyre nagyobb érdek­lődés mutatkozik a termelőcsoport iránt. Bizonyíték erre nézve az, hogy Drávátokon, Pettenden, Királyegy­házéin eddig 3—3 egyénileg dolgozó paraszt, Magyarmecskén pedig két egyénileg dolgozó paraszt kérte fel­vételét családjával együtt a termelő- csoportba. A szigetvári járásban lévő 98.000 kataszteri holdból a leg­jobban termő területek, nagyibirtoko­sok és kulákok kezén voltak. Ezek a mezőgazdasággal foglalkozó, 6000 családnak nem egészen fél százalékát tették ki és kezűiében tartották a járás területének 32 százalékát, több mint 30.000 holdat. Ugyanakkor a járás mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának mintegy 25 százaléka nincstelen volt, vagy egy-két kataszt­rális hold földdel' rendelkezett. A nagybirtokosok és kulákok évente több mint 4000 gazdasági cselédet alkalmaztak. A dolgozó parasztság életét súlyos­bította a ránehezedő bankuzsora. A szigetvári járásban csak a felszaba­dnia» előtti néhány évben maidnem 100 dolgozó paraszt lovát, földjét, búzáját vagy egyéb vagyonát árve­rezték el. Amíg a kis és középpa­raszt gazdaságokat túlterhelték adó­val, addig a nagybirtokosok, külön­böző kibúvókkal, csak filléreket fi­zettek. A felszabadulással teljesült a szi­getvári járás cselédeinek, kisparaszt- jainak vágya: ősi jussuk, a föld — sajátjuk lett. Megalakultak a föld­osztó bizottságok és közel 3000 cse­léd és kisparaszt mintegy 20.000 kát. hold földet kapott. A háború pusztításai után a járás dolgozó parasztsága a régi és új gaz­dák a kormánv által nvuitott vető­mag, műtrágya hitelakció révén meg- :ndították a termelést. A malmok államosításával pedig megszűnt a zát osztottak ki munkaegységenként dolgozó parasztságot évtizedeken át a tagok között, a zalátai termelőcso- sújtó malomuzsora. A gépállomások létrehozása meg­könnyítette a földművelők munká­ját. A járás dolgozó parasztjai meg­ismerkedtek a kombájnnal, kültivá- torral és megismerték a gépesített földművelés előnyeit. A járás gép­állomásai ma már 40 szántótraktor­ral, 3 Lanz-Bulldog növényápoló traktorral, két állómunkára alkalmas- Fordson-tralktorral, 5 kcmbáinnal és 48 cséplőgéppel rendelkeznek. A szövetkezeti mozgalom úttörői a szigetvári Kossuth, a somogvapáti Győzelem, az almamell éki Béke és az ibafai Petőfi termelőszövetkeze­tek. A szigetvári járásban ma már 22 mezőgazdasági termelőszövetkezet 465 családdal, 734 taggal, közel 6000 hold kih. összterületen működik. — Ezenkívül négy I-es típusú termelő­szövetkezet 44 családdal, 93 taggal, 500 kát. hold területen működik. A termelőszövetkezeti állatállomány ma már 609 szarvasmarha, 377 ló, 2.200 sertés, 435 juh és mintegy 20.000 baromfi. Az állatállomány értéke meghaladja a hat millió forintot. Az utóbbi évek során a szigetvári járásiban megnövekedett a szocialis­ta szektorok aránya. A járás állami gazdaságainak, illetve kísérleti gaz­daságainak több mint 26.000 kataszt­rális holdja a járás összes területé­nek 22.2 százaléka. Az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek ösz- szes földterülete pedig több mint 34.000 katasztrális hóid, a járás terü­letének több mint 35 százaléka. Sdhveihardt Péter és Farkas Jó­zsef vájárok egymással párosverseny ben 17 csille szenet adták terven fe­lül, ami öt család téli tüzelőszükség- letét jelenti. Ugyanígy Németh Géza és Franck József 15 csillével termel­tek többet. A forradalmi héten fo­kozta teljesítményét Gelencsér Pál vájár is, aki csütörtökön jóval ke­vesebbet termelt előirányzatánál és péntüken már plusz három csillét ** küldött felszínre. Az I-es üzem körletei közti páros- versenyben az első Kovács István körlete lett 110.7 százalékkal. A har­mad-aknászok versenyét 122 százalé­kos eredménnyel Bánvölgyi Ferenc nyerte. A Ill-as üzemben Kreiner, Káról/ frontbrigádjának tagjai 167 százalé­kos teljesítményükkel előirányzato­kon felül 32 csille szenet termeltek* és ez a többletmennyiség egy falus* iskola téli tüzelőszükségletét fedez**. Ugyanitt a Szebényi DISZ brigád 1’ terven felül szállított csille szénné* segítette a lakosság téli tüzclőgond- jainak enyhítését. A forradalmi műszak a komi0* tröszt ifjúsági csapatainál a vállalá­sok teljesítésének és a többtermelés időszaka volt. Még augusztus elején vállalták a* fjúsági csapatok, hogy a szénbányá­szatot akkor terhelő 300 ezer tonná­ból 23 ezer tonnát törleszteneüc ter­vük teljesítésén félül. Péntekig 3 forradalmi hét nagyszerű munkaié0* dülete nyomán 9.650 tonnát teljes** tettek vállalásokból. Hogy csak 8 legjobbat említsük köztük, — a II-<j* üzemnél Jászka Emil brigádja októ­ber utolsó dekádjában 410.8 ton*18 helyett 740.5 tonnát termelt s ezz®1 majdnem kétszeres tervet teljesítet1. Tegnapelőtt, pénteken is ők érték ®j a legjobb eredményt üzemüknél 184 százalékot s ez 53 csille sze**é* jelent terven felül. A forradalmi hét egyedülállóan k* magasló eredményét a ll-es üzeniö®1* dolgozó Biseholf József csapata é®*® el csütörtökön: 341 százalékot. E** a terven felül termelt szénmennyis®* ?el 17 család téli tüzelőjét biztos**' ják. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents