Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-05 / 263. szám

DUNÁNTÚLI Y/lÁD PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r " ’ A MAI SZAMBÁN: Angol sajtókommcntáxok az amerikai választásokról (2. o.) — A szovjet népek törhetetlen barátsága (2. o.) — Az őszi idényben az elsők közé küzdötte fel magát a sásdi gépállomás (3. o.) — Díszürmepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkal­mából (3. o.) — Tanácsválasztás liírei (3. o.) — Mindig az élen (3. o.) — Levelezőink Írják (4. o.) M DP B AR A N YAM EC VEI B I ZOTTS A'GA'NAK LA.POA XI. ÉVFOLYAM, 863. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK. 1954 NOVEMBER 5 Az igaz és okos szó erejével Az elmúlt hetek egyik legfontosabb tanulsága: megnőtt népünk, különösen a parasztság politikai érdeklődése, megélénkült a politikai élet. Egy-egy kisgyűlésen húszán-(huszonötén vitat­koznak mai életünkről: a jelölőgyű­lések alkalmával szinte csak a han­goshíradó hívására is megtelnek a parasztiházak konyhái, elsőszobái. Kaposszekcsőn valóságos népvándor­lás volt egy-egy estén: ahol már meg tartották a jelölést, onnét csoporto­sam más körzetbe mentek a válasz­tók s vendégként vettek részt a gyű­lésen. Most a népnevelőkön a sor, hogy továbbra is ébren tartsák az emberek politikai kérdések iránti érdeklődését, hisz az élet nem áll Paeg a választásokig. Pártunk bízik a népnevelőkben s a felvilágosító szó erejével növekedik népünk öntu­data, tudja, mire adja szavazatát. Temérdek eszköz, módszer van er­re! Ragadjunk ki ezek közül csupán egyet! A múlt hetekben elkészültek a helyi népfront-bizottságok prog­ramjai. Beszédes tények, népünk tíz­éves munkája, a tanácsok négyesz­tendős tevékenysége elevenedik meg a kisrvaszari népfront-bizottság prog­ramjában. Az Esztertiázyák zsellérei földhöz, házhoz, gazdasági felszere­téshez jutottak; postahivatalt építet­ték. Ebben a kis hegyháti faluban már 12 rádió van, az iskolában két tanító oktatja az új nemzedéket. A négy kilométeres bekötőút össze­kapcsolta a várossal. Orvosi rendelőt építettek, 1951 óta hetenként tárta­ik filmelőadást. 50.000 forintból új iskola és úttörőotthon létesült. A tanács négyéves munkája gyü­mölcsözően hatott a község fejlődé­ire. A közvilágítás megjavítására ■Járom lámpát szereltek fel, Harmath dűlő io házáfoa is eljutott a fény. Rodern, kétkemencás pékműhelyt hitettek 30.000 forintos költséggel; új hidat a Szabó-kúti úton. A tanács kezdeményezésére nyolc épü­ltet tataroztak. Ki az, aki mind- fékből nem érti: mily hatalmas dtat tett meg a kis hegyi falu népe? ,sak el kell mondani s az emberek Világosan látják a múlt és a jelen *ozötti különbséget. Csak el keil mondani, és mindenki látja, hogy eb- “én nagy része van a tanácsnak is, ? fanács volt és leendő tagjainak is, , §y a tanács minden hibájával, ’aPasztalatlanságával — a nép kép- tselője, a nép szerve. .A kisvaszari program azonban P’hb ennél. Egy egész község min- igaz hazafiát tömöríti egybe, keménye alapján tűzi ki a jövő S ez mintegy válasz a sokat felégetett, „a választásnak hogyan együtt járni a soronlévő mun- sikerével?'’ — kérdésre. Milyen r^svaszar jövője? Megjavítják a jfségi dűlőutakat. Az utóbbi idő­06,1 elszaporodtak a mezei lopások ! mezőőr kell sürgősen. Az állat- l^yésztés fejlesztése miatt ismét a etetési bizottság vegye kezébe a holdas legelőt. Csinos községet! IT ez a terv: a kerítéseket rendbe- yjf'k, a járdákat kijavitják, tata- fák a középületeket, kitisztítják fényes, vizesárkot, a 700.000 fo- m^r me§ is szerezték. Ez csak ^"áriy, nem js a legfontosabb példa. Akarja ezt mindenki? Igen! A a8a bőrén érezte hiányát, a maga gátolta. S ha óhajtja, kész fjével, szívével, agyával a terv valósításán munkálkodni. Jó ez? f a legjobb, mert a nemzeti össze- ^Bás nagyszerű eszméje ölt testet. . nópfront-bizottság programjában s mdenütt arról van szó: „A tanács ggitségével akarjuk megvalósítani". 8 azt példázza, hogy a tanács és egy űton jár, egy cél érde- at n. tevékenykedik. Ismét a tény: nJ^écsok a nép ügyének, a falu -bajos gondjainak képviselője, szerve. ^ népfront-bizottságok programjá­ul .tehát politikai kérdéseket, a mindenkit érdeklő problémá- f> magát a párt politikáját is nép­szerűsítjük a dolgozók között. Még­is, sokhelyütt megfeledkeznek erről. A gödrei népnevelők nem ismerik a helyi program „t, csak azok, akik a népfront-bizottságban dolgoznak. Ma­gától értetődő, hogy nem is beszel­nek róla. Legtöbb helyen úgy vélik: „Ez a népfront dolga". Meg kell mondani: a népfront segítsége, kez­deményezéseinek támogatása, nép­szerűsítése a pártszervezet kötelessé­ge. Különösen ezekben a hetekben, hisz a választás a népfront vezetésé­vel történik, amely nagyszerű alka­lom a falu, kerület, város népének összefogására. Az a feladat, hogy minden pártszervezet ismertesse tag­jaival, népnevelőivel a helyi prog­ramot, s annak felhasználásával is teremtsenek bizakodó, optimista han­gulatot, készítsék elő a tanácsválasz- tás sikerét. Most, a tanácsválasztás előtti he­tekben nem hagyhatjuk, hogy a do:- gozók megnövekedett politikai akti­vitása csökkenien, hogy a közügyek­kel való foglalkozás, az ország ügyei iránti érdeklődés, — amely ma vá­roson és falun egyaránt jellemzi dol­gozóinkat *— szalmalángként elhuny­jon. Népnevelőinknek szüntelenül táplálniók kell a dolgozók érdeklődé­sét, hogy rövid idejű fellángolás he­lyett az egész ország fejlődését meg­gyorsító, célkitűzéseink végrehaitását elősegítő állandó aktivitás fejlődhes­sék ki. Eddigi tapasztalataink bizo­nyítják, hogy a helyi programok ismertetése mellett legjobb módszer erre: új és új példákkal bebizonyíta­ni, hogy az egyéni boldogulás úttá nem választható el az egész ország fejlődésétől. Ezért agitációrfcból nem hiányozhat a felszabadulás óta, — de különösen az utóbbi időben, az új szakasz megkezdése óta elért ered­mények bemutatása. ,Akarjátok-e, hogy az új kormány program nyomán elért eredményein­ket újakkal gyarapítjuk?" „Akarjá­tok-e, hogv még szebb, még jobb le­gyen az életünk?" Ezeket a kérdé­seket veti fel a mostani, tanácsvá- ’asztás előtti időszak. Nincs ember, aki ezekre a kérdésekre nemmel vá­laszolna, s .népneve’óink feladata, hogy megmagyarázzák: ha „igen“, akkor mit kell tenni. Pártunk Köz­ponti Vezetőségének 1953 júniusában hozott határozata, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat, a kong­resszusi határozatok és a Központi Vezetőségnek most, 1954 októberében hozott határozata erre is nyújt fel­világosítást. Népnevelőinknek, ahhoz hogy jó munkát végezhessenek, is- merniök kell ezeket a határozatokat, s meg kell tudniuk határozni ezek alapján a helyi feladatokat is. Népnevelőink feladata most köny- nyű. Arról kell meggyőzniök a dol­gozókat, amit — ha megismerik — szívesen tesznek magukévá. Azt keli elérnünk, hogy minden dolgozó aktí­van vegyen részt a tanácsválasztá­son, hallassa szavát, mondja el vé- 'eményét, — s a dolgozók most szí­vesen beszélnek saját és közös prob­lémáikról. Azt kell elérnünk, hogy a választók olyan tanácstagokat vá­lasszanak, akik valóban a nép érde­keit képviselik. A dolgozók könnyen megértik ezt és könnyen találnak maguk közül érdekeiknek megfelelő tanácstagot. Az azonban, hogy eze­ket a feladatokat viszonylag köny- nyen oldhatjuk meg, nem jelenti azt, hogy nincs feladat, hogy nem kell tennünk semmit, a dolgozók úgyis megteszik a magukét. Ez nem igaz. Népnevelőinknek állandóan hallat- niok kell a párt hangját, szüntele­nül ki kell állmok a párt politikája mellett, mert csak így érhetjük el, hogy minden ember megtalálja és el is végezze a maga munkáját az or­szág gyors felemelkedéséért. Lássanak hozzá népnevelőink, az igaz és okos szó erejével vigyék győzelemre pártunk politikáját, se­gítsék a dolgozókat valóban a népei képviselő tanácsok megválasztásá­ban, < Szüntelenül növekszenek a Forradalmi Hét eredményei Szécheoyi-akua: Szabó Illés a múlt évben, leszere­lése után döntötte el, hogy bányász lesz. Ekkor — a november 7-ét meg. előző forradalmi műszakban még mint Fécsbánya legjobb sztahanovis­ta csillése segítette nagyszerű győze­lemhez Pánczél Ferenc front brigád- iát, amely hetekig birtokolta ar. or­szág legjobb irontbrigádja címet. Azóta nagy események történtek életében. Egyszer otthagyta a bá­nyát, de nem sokáig bírta ki a régi harcostársak nélkül. Visszahúzta a szíve. Segédvájár lett. a DISZ pécs- bányai szervezete pedig vezetőségi tagjának választotta. Jelenleg gya­korlóvájárként dolgozik, műszak után pedig vájáriskolára jár. Még fiatal a szakmában, de máris példamutató eredményeket ér el: a forradalmi hét kezdete óta minden nap többet termelt az előző napinál. A legma­gasabb teljesítményét, 179 százalékot kedden érte el. Ezzel jelentősen hoz­zájárult a Pánczél frontbrigádnak a forradalmi hét eddigi szakaszában el­ért 118.4 százalékos tervteljesítéséhez. A forradalmi hét másik pécsbányai hőse a Jelenszki DISZ-brigádban dol­gozó Nikola Iván sztahanovista vá­jár. Nikola Iván Bulgáriából került hazánkba, a felszabadulás óta él itt. ö a DISZ-brigád egyik lelkesítője. Mindig derűs kedvvel növeli a csa­pat jó hangulatát, könnyen gyűrik így le a nehézségeket. Ha olykor más harmadba kerül, szinte hiányát ér­zik előző társai. Amellett kemény, szókimondó ember Nikola Iván, de erősen megragadja a fejtőkalapács nyelét is. Bulgár honfitársainak, akik 101*7 százalék távolabbi hazájában szintén munka­hőstettekkel ünnepük most novem­ber 7-ét, a forradalmi műszakban el­ért 176 százalékos eredményével üzen itteni helytállásáról. Példamutató munkája követésre buzdítja társait is: a Jelenszki DISZ brigád szerdán 133 százalékra telje­sítette előirányzatát és havi tervé­ben is száz százalék felett van. — Amint Jelenszki János, a szocialista munka hőse és a brigád tagjai is mondják, még jobb eredményeket is elérhetnének, ha jobb műszaki fel­tételeket biztosítanának a csapatnak. Mivel ugyanis kettő helyett. már régebbtől három harmadban telepí­tik a fejtést, az éjjeles harmadnak nincs lehetősége a fejtés rendbehozá. sara, a két termelő harmad másnapi munkájának jó előkészítésére, de nem jut idő a szállító vágat bővíté­sére sem. ami miatt pedig a csillé- zés ütközik nagy nehézségbe. Jelen­szki János műszakjában kedden négy támfa csúszott el. mert az cjjeles harmadban 1.50 méteres helyett- 120 méteres támlákat építettek be. A biztosítás rendbehozása két órát ra­bolt el a csapat termelő munkájából, ami miatt a szokásos 100—105 csille helyett csak 84 csille szenet szállított a csapat. Jelenszki János brigádveze­tőnek a véleménye: hogy amit a há­rom harmados telepítéssel nyernek, kétszeresen elveszik az ilyen esetek­nél. A pécsbányai fiatalok példamutató munkájának része van abban, hogy Széchenyi-akna 101.7 százalékos eredményt ért el a forradalmi hét első felében. Új mozgalom indult Kom!ón Uj mozgalom indult a komlói bá­nyákban az elővájási és feltárási munkák meggyorsítása érdekében. Mahler Ferenc feltárási és Fábián Al­bert Anna-aknei elővájási csapatve­zetők felhívást intéztek a komlói bá­nyák elővájási és feltárási vájárai­hoz, hogy nevezzenek be az egyméte­res átlagos műszakonkénti előrehala. dás mozgalmába. A két csapatvezető vállalta, hogy ezév végéig biztosítják elővájásoknál vájáronként, feltárá­soknál csapatonként az egyméteres átlagos műszakonként! előrehaladást. Versenymozgalmukkal a Komlói Szénbányászati Tröszt jövőévi mun­kahelyeit akarják biztosítani. Uj munkasikerek a Sopiana Gépgyárban A november 7-i verseny eddigi szakaszában gazdag muokasiikerek- röl számolnak be a Sopiana Gépgyár dolgozói: október havi- tervükön fe­lül öt felsőbőr kivágó gépet szállí­tottak a cipőipar részére. A mezögaz. daságnak tizenkét szecskavágót, há­romszáz darab úgynevezett Kumo- típusú kukoricamorzsolót készítettek előirányzatukon feliül. A nyers bér- öntési tervüket 38 tonnával szárnyal­ták túL A forradalmi műszak újabb sike­reket hozott a gépgyárban. Az öntö­dei műhelyben az idősebb dolgozók­ból álló Béke öntőbrigád több, mint kétszeres teljesítménnyel önti hétfő óta a szecskavágó alkatrészeket. — Eredményük magával ragadta az esz. tergályosokat is, akik közül a női U- júmunkédck dolgoztak legpéldamuta­tóbban. így például Baka Mária és Báli Edit míg azelőtt alig haladták túl napi előirányzatukat, most mun­kájuk jobb előkészítése révén hétfő óta 180—185 százalékos terv teljesítés­sel eszíergályozzáik a szecskavágóten- gelyeket. A Sopiana Gépgyár dolgozói elha-» tározták. a forradalmi műszak mun­kalendületét november 7-e után is to. vább folytatják és az év végéig újabb négy felsőbőrkivágógépet, to­vábbá harminc hanttörő tárcsáké«z- letet gyállanak tervükön felül. (Hné) 798.680 tógla terven felöl A Baranya Megyei Téglagyári Egye sülés viilánykövesdi üzemének dol­gozói 150 ezer tégla terven felüli égetését vállalták, — 105 ezerrel ezt a vállalásukat is túlteljesítették. A moliáesi I. sz. üzem 154 ezret vállalt terven felül. Eddig 50 630 da­rab téglával égettek többet, mint amennyit vállaltak. Az Egyesülés összes üzemei eddig már több, mint 70s 610 darab téglát gyártott terven felül. Gyorsítsuk A Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság jelentése szerint mind a ter­melőszövetkezetekben, mind az egyé­ni gazdaságokban jórészt végétért már a kukorica törése. Ennek elle­nére — bár a törvény szerint nyolc napon belül eleget kell tenni a ku­korica beadásának is. — még a fele sem érkezett be a gyűjtőhelyekre, a sellyei járás pedig a terv negyedré­szét sem teljesítette október 2-ig. A kukoricabeg'vités vontatottsága ve­szélyezteti az állami hizlaldák ellátá­sát, rosszul hat ki a dolgozók élel­miszerellátására, — feltétlenül vál­toztatnunk kell rajta. meg a kukoricabegyűjtést! 1. Mohácsi járás 82.4«/o 2. Pécsváradi járás 56 4 „ 3. Villányi járás 48.9 „ 4. Sásdi járás 48.7 „ 5. Pécsi járás 36 9 „ 6. Siklósi járás 31.4 „ 7. Szigetvári járás 27 ., 8. Sellyei járás 24.1 „ * A mohácsi járásban 819 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és 26 ter_ melőszövetkezet tagjai tettek szocia­lista kötelezettségvállalást arra. hogy a kapások begyűjtésével november 7 tiszteletére időben végeznek. Nagy. ryárádon Huíber György nyolc, Lip­tódon Pfeiffer János tíz, Szajkón Gágó János kilenc és Somberekén Jakab Boldizsár nyolcholdas gazdák elsőnek vitték begy üj tőhely re a ku­koricát, napraforgót, az államot ille­tő burgonyát. A mai napig 790 dol­gozó paraszt és 24 termelőszövetke­zet váltotta valóra szavát. * A siklási járás tanácselnökeinek szerdai értekezletén határozatot hoz. tak, hogy a járás valamennyi közsé­gében november 10-ig forradalmi be­gyűjtési hetet tartanak és kiemelik járásukat az utolsó három közüL Két vaqon takarmányt takarít meg év végéig a szentlőrinci Úttörő tsz Százhúsz számosállatot gondoz a milliomos szent- lőrinci Úttörő termelőszövetkezet tagsága. A szent!ő- rinci milliomosak nem elégszenek meg azzal, hogy biz­tosítják állataik átteleltetéséhez a kellő mennyiségű takarmányt, ennek gondos beosztásában is példát mu­tatnak. Baranya termelőcsoportjai közül elsőnek csatla­koztak az országos önköltségcsökkentést versenyhez. November 7 tiszteletére vállalták, hogy év végéig mint­egy két vagon takarmánnyal kevesebbet használnak fel készletükből, mint tavaly. Ezt azzal érik el, hogy a korábban számodatlanul kiadott takarmányt gondosan beosztják és adagolják. Az etetnivalót az állatgondozók porciózva kapják. Egy pár lóra például naponta három adagban 16 kiló takarmányt osztanak. így nem pocsé­kolódik el a drága etetnivaló. Az Úttörő tsz tagjai felhívták a megye összes ter­melőszövetkezeteit, kövessék példájukat és takarékos gazdálkodással járuljanak hozzá csoportjuk további gazdagodásához. Három ho'don létesít oltványtelepet a viilánykövesdi Alkotmány tsz A híres Villany-vidéki szőlőfajtáikból: az oportói­ból, a rizling-szílváiniból százezer oltványt termesztett az idén a viilánykövesdi Alkotmány termelőszövetke­zet tagsága. Munkájuk eredménye nemcsak a híres vil. lányi szőlőkultúra fellendítése, hanem a csoport jelen­tős gazdagodása is. Az oltványokból és vadvesszőkből ezévben — a kedvezőtlen időjárás ellenére — több, mint százezer forint jövedelmet várnak. A megkezdett úton tovább haladnak. A tavalyinál nagyobb területen: három holdon e héten kezdi meg a nagyteljesítményű Szlalinyec eke a talaj forgatását a jövőéví oltványtelep számára. Az a tervük, hogy az idén termesztett altványmennyiség kétszeresével járul­nak hozzá jövőre a szőlőművelés fellendítéséhez. A Villány-vidéki szőlőkultúra elterjesztéséhez az oltvány- termesztésben szerzett eddigi tapasztalatok nyomán a telepet magasabban fekvő helyen létesítik, amivel egy­részt a korai ködök veszélyét kerülik el, másrészt igy nagyobb esőzéseknél a lefolyó víz károkozásét is elke­rülik. Nagyobb gondot fordítanék még az oltványok gondozására is. Az eddigi egv személy helyett hárman dolgoznak majd állandóan az új telepen.

Next

/
Thumbnails
Contents