Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-04 / 262. szám

1954 NOVEMBER 4 NÄPE6 3 PÁR! ÉS PÁR1ÉPÍ1ÉS Összevont taggyűlést tartottak az egyetemi pártszervezetek Kedden este az egyetemi pártszer- ^azetek összevont taggyűlést tartot­tak a November 7 kultúrotthon nagy termében. Az egyetem, a főiskola, a kórházak kommunistái gyűltek össze, hogy megbeszéljék a Központi Veze­tőség októberi határozatából adódó tennivalókat. A pártbizottság beszá­molóját Szentistványi Gyuláné, az egyetemi pártbizottság titkára mond­ta el. A beszámoló és a hozzászólá­st* sok kérdéssel foglalkoztak. Ra­gadjunk ki ezek közül néhány leg­fontosabbat! A taggyűlésein vörös fonalként hú­zódott végig az ifjúság nevelésének kérdése. A pártbizottság beszámolója és a vita során felszólaló elvtársak egyetemi oktatók, dolgozók és hallgatók — a jelenleg meglévő hi­bák főokát — helyesen — a politi­kai nevelőmunka hiányosságaiban látták. Az egyetemi ifjúság nevetéséről Szentistványiné elvtársnő hangsú­lyozta: „Értünk el eredményeket, hallgatóink, oktatóink, dolgozóink vÜágn>ézetének formálása, szocialista magatartásának kialakítása terén, és ezek korántsem kidlégítőek. Hall­gatóink egy részéből hiányzik a lel­kesedés, húzódoznak a nehézségek vál lalásától. Különösen munkásszárma- 2asu hallgatókban nem fejlesztettük tovább azokat a jellemvonásokat — harcosság, lelkesedés, a nehézségek bátor leküzdése, — amelyeket osz­tályukból magukkal hoztak, s ame­lyeket érvényesíteni kellene a többi hallgatók között is. — Oktatóinknak a kultúrforra- áalomban nagy érdemeik van- Bak, de oktató, nevelő és tudo- thányos munkájukat még nem hatotta át eléggé a marxizmus- loninizmus világnézete, módszer­tana. fmi'kai dolgozóink, egészségügyi és “orninisztratív dolgozóink körében v®gzett nevelőmunkánk sem kielé­gítő. . Közömbösség, passzivitás, a lel- ®sedés hiányának oka: eredmé- yernk lebecsülése. Keveset beszé- ink arról, hogy milyen volt az ér- mtfriiség helyzete a Horthy rendszer 1933-ban 2.500 állástalan ta- jtó kért elhelyezkedést, és 6000 ta- há nem kapta meg a nyomorúsá- j"s fizetését sem. Ez csak egy a sok w®ül, de ezekre emlékeznünk kell. ^hhcz kell mérnünk eredményeinket, “ftalmas vívmányainkat. A pécsi Syetemek dolgozói közül 36-an kap­lak eddig kormánykitüntetést, az or- jOstudományi karon öt professzor "■ossuflh-díjat kapott. Egyetemi hall- «atoinik elhelyezkedése, jövője bizto- ■Va van. Ifjúságunk jórésze a fel- v~-hadulás előtt még fiatal gyermek vlíl; A múlt sötét képei egyre in- abb elmosódnak előttük, de okla- • ®kinak nem szabad hagyniok, hogy jóságunk élfeledje a múltat. Meg jJ*1* mutatnunk a különbséget a rabsága és a jelen szabadsága j. ?®tt. Nevelómunkánkkal fokozni az érdeklődést politikai kérdő- irá *r**!n*:> fe hell küzdenünk azt az ílv,yzat°t, amely jelenlegi hibáinkat ^ozza, nagyítja. Elsősorban az oktatás tartal- keresztül kell nevelni. Ma- Sásszínvonalú, a marxizmus- *®iaizmus elméletétől mélyen athatott előadásokon keresztül ^•■»Hálhatjuk legjobban (hallga- ^inkat. Kommunista nevelőink, ^fesszoraink mutassanak példát e téren is. ^tunk az új szakasz politikájának te ,^,ailásában ezt a feladatot tűz- d számunkra. Különösen fontos izmus-ioninizmus oktatása. E haiari 8 rag' 'hibák kijavítása jó úton hisz ' tudatos hallgatóink wagy- sz0 ? tisztában van azzal, hogy jó haCl'pista szakember csak úgy lehet, ^sajátítja a marxizmus-leniniz- ®fr e'méletét. De fel kell figyelnünk ve ‘s. hogy egyes hallgatók nem Ieníry eIég homolya-11 a marxista- Okta(^a imáiét tanulmányozását. h^m-knak, állami és társadalmi á rtjemknek oda kell hatniok, hogy lana1arxi/'mus-leninizmus oktatása, ,rasa össz-egyetemi üggyé váljék. *ág 0 r elvtárs, a városi pártbizott- X is t J1"1 á s°dt ifik ára is az ifjúság mar- Jellemben történő neveléséről határ- — A Központi Vezetőség tatainak nem megfelelő tanul- amoh^-ásából fakad az a nézet, bőin? szerint az egyes tantárgyakat ílé2,Mk:arn.entesen leihet tanítani. Ez a A mélységesen hibás, helytelen, bern politizálok“ jelszó mögött mas, mint a magyar haza fel­virágoztatásáért folyó harcnak, dol­gozó népünk verejtékes munkáj á­nak lebecsülése rejlik. Ez a nézet egyet jelent drága szülőhazánk és jövőnk iránti közönnyel. Nincsen politikamentes tanítás, ruinics közép­út. Vagy a párt elmélete, a m/arxiz- mus-leninizmus elméletének szelle­mében tanítunk, vagy az ellenséges, a burzsoá ideológiát segítjük. Aki a marxista tartalmú oktatás ellen ágál, az ifjúságunk marxista-leninista szel lemben történő nevelése és így az ifjúság ellen van. Olyan ifjúságot kell nevelni, amely ismeri a párt politikáját, tájékozott a napi politikában. Olyan ifjúságot, amely szereti hazáját, példamutató, áldozatos munkával küzd felvirágoztatásá­ért, és ha kell, vívmányainkat fegyverrel a kézben kész meg­védeni is. Az ifjúság nevelése közös ügy, tár­sadalmi feladat és elsősorban a kommunisták felélések ifjúságunk­ért. Minden becsületes magyar ha­zafi feladata, hogy mint édes gyer­mekét nevelje fiataljainkat. Rajtunk múlik, hogy milyen szakemberek ke­rülnek ki iskoláinkból, egyetemeink­ről. A DISZ feladata A beszámoló foglalkozott azzál is, hogy az ifjúság nevelésében milyen fontos szerepe van a közösségnek, milyen fontos szerepe van a Dísz­nek. Az egyetemi DlSZ-szervezet munkájában javulás tapasztalható, de a DISZ tagok még nem érzik eléggé, milyen kitüntetés az ifjúsági szövetség tagjának lenni. Mi ennek az oka? Nem megfélelő a DISZ párt­vezetése., A DISZ nevelőmunkájáhoB hat­hatós segítséget kell adni, nem­csak papíron és „Irányvonalak­ban“, hanem a gyakorlati meg­oldásúkban is. A pá rt-vé gréhaj főbizottságnak, alap­szervezeteknek, pórtcsoportoknsk és oktatóinknak is e téren kell segíte­niük a DISZ-nek. A nevelés terén pártszervezeteink munkáját is meg kell javítani. Szükséges, hogy vala­mennyi pártvezető elsőrendű felada­tának tekintse a dolgozókkal való közvetlen foglalkozást, a dolgozók véleményének meghallgatását. Rend kívül gyenge a pártszervezetekben az agitáció. Nincs rendszeres népne­velő munka. Formálisan fogták fel a népnevelő feladatokat. A népneve­lők csak szűkén a kiadott szempontok­ról voltak hajlandók tárgyalni. A dol­gozók lelkesítése az új szakasz politi­kájának megmagyarázása minden párttag kötelessége. Ehhez nem kel­lenek hetenként szempontok, csak kommunistáink tájékozottsága, lel­kesedése és felelősségérzete szüksé­ges. Zavagyák elvtársnő hozzászólásá­ban elmondta, hogy keveset foglal­koztak a középkáderekkel. Többet kell törődni velük. Meg kell ismer­tetni velük az új módszereket, gon­doskodni kell sokkal jobban politikai nevelésükről is. Máhlinger elvtárs arról beszélt, hogy különösen év ele­jén nem megfelelően foglalkozott a párt- és DISZ-szervezet az ösztön­díj rendezéssel. Ebből aztán sok hely­telen nézet született. Dominóné elv­társnő véleménye, hogy fiatalságunk egy része csak azt érzi és mondogat­ja, hogy milyen jogai vannak, meg­feledkeznek arról, hogy nemcsak jo­gaik, hanem kötelességük is van. Ifjúságunkban fejleszteni kell a kö­telességérzetet. „Maguknak a veze­tőknek kell kezdeni a tömegek fel­világosítását, az agitációt, — mon­dotta Moór elvtárs, — vannak, akik szégyenük az egyéni agitációt. Van-e szebb feladat mint pártunk politi­káját megmagyarázni, e politika mel­lett sfkraszáilni. A tanácsválasztások előkészítése jó lehetőség, hogy a DISZ-szervezetek, az ifjúság meg­edződjön. Éljünk ezzel a lehetőség­gel és vegyünk részt a választási munkában." Taggyűlésen többen beszéltek az ifjúság neveléséről. A DISZ ve­zetők azonban nem mondták el, hogy a DISZ-szervezetek hogyan foglalkoztak eddig és főként ho­gyan akarnak foglalkozni a fia- talság nevelésével. A pedagógus elvtársak pedig még többen felszólalhattak volna. Elmond hatták volna tapasztalataikat, taná­csaikat és ezzel is hozzájárulhattak volna ahhoz, hogy a taggyűlésen he­lyesen a legfontosabb problémaként tárgyalt nevelőmuntka megjavuljon. A beszámoló és a hozzászólások iga­zolták, hogy a meglévő hibák kija­vításának, a további sikereknek kul­csa éppen a politikai nevelőmunka megjavítása. A sikerek kulcsa: a politikai munka megjavítása FleTkó elvtárs hozzászólásában el­mondta, hogy jónéhány téves nézet kapott lábra és virul a politikai mun­ka hijján. Egyik hallgató azt mond­ta: helytelen, hogy a tanulmányi elő­meneteltől teszik függővé az ösztön­díjat. Nem egyformák a hallgatók képességen A gyengébbek még job­ban elkedvetlenednek és még rosz- szabb lesz eredményük. Több ilyen és hasonló nézet van. Csak egyéni beszélgetés során lehet meggyőzni azokat a hallgatókat, akik nem értik, hogy miért helyes az ösztöndíjreform. Erről beszélt Máhlinger elvtárs és a pártbizottság beszámolója is. — A régi ösztöndíj-rendszer nemkívánatos nevelési eredményekkel járt, nem ösztönzött, jobb tanulásra. Az ösztön díjat a hallgatók kötelező juttatás­nak, havi fizetésnek tekintették. Az új ösztöndíj-rendszer azt az elvet te­kinti alapjául, hogy a szülök vállal­janak nagyobb részt gyermekük ta­nításából Az új ösztöndíj-rendszer megszünteti az egyenlősdit, jobb ta­nulásra fog ösztönözni, azáltal, hogy tanulmányi előmenetel szerint álla­pítják meg az ösztöndíjakat A beszámoló és a hozzászólók még több hasonló példát említettek. An­nak ellenére, hogy az ösztöndíjak kérdésével párt és DISZ taggyűlé- I seken, aktívaértekez leteken foglal­koztak, mégis sok a probléma, a helytelen nézet Ezek tisztázása, • helytelen, té­ves nézetet vallók meggyőzése is a politikai nevelőmunkához tar­tozik. Ebre hívják fel az egye­temi pártszervezetek figyelmét a takarékosság, a munkafegyelem és tanulmányi fegyelem terén mutatkozó hiányosságok Is. Az összevont párttaggyűlés helye­sen jelölte meg a hibák kijavításá­nak kulcskérdéséi:, az oktató, nevelő- munka további megjavításában. Ez a pártbizottság beszámolója, a hozzá­szólások és így az egész taggyűlés legnagyobb érdeme, Sok kérdésről tárgyalt a taggyűlés és éppen ezért hiba volt, hogy a beszámoló és a hozzászólások alapján nem hoztak határozatot, hogy a pártszervezetek, DISZ szervezetek a felmerült prob­lémákat, feladatokat hogyan oldják meg, bár erre a „hogyanéra a tag­gyűlés választ adott, mégis szüksé­ges, hogy a kommunisták határozat­ba foglalják legfőbb feladataikat.— Egyrészt a határozat összefoglalja a tennivalókat, másrészt a végrehajtás szempontjából kötelező erővel bír. A hiányosságok ellenére, ez a tag­gyűlés nagy segítséget nyújtott az egyetemi pártszervezeteknek, a to­vábbi sikeres munkához, az egyetemi ifjúság szocialista szellemiben való neveléséhez. A tanácsválasztás hírei A nép jelöltjei Pataki Miklós, a Pedagógiai Főisko- Dr. Vörös Márton, a Pécsi Állami la p^agógiai tanszékének adjunktu- Levéuár vezetőjC) a Pécs városi 27-cs sa, A Pécs városi II. kerület 48-as körzetének jelöltje körzet jelöltje Levelezőink tudósításai a jelölőgyűlésekről TJarmlncnyolc ember gyűlt össze Villányban Kratafíláék lakásán, •“ hogy olyan embert jelöljenek maguk közül a tanacsba, aki min­denkor meghallgatja kérésüket és a tanácsüléseiben az ő érdeküket kép­viseli. A választás Takács Imre elvtársra, a községi tanács v. b. titká­rára esett. — Gyermekkora óta ismerem — mondotta Mayer Ádám. — A hon­védségnél őrmester volt, jól végezte munkáját. Leszerelése után a vil- lánykövesdi tanácsnál mint titkár, jól ellátta feladatát. Jelenleg közsé­günk tanácstitkára és jól dolgozik. Az eddig végzett munkája alapján azt javaslom, hogy ö legyen a mi jelöltünk. A választók egyhangúlag Takács Imre elvtárs mellett szavaztak. — A mai nap újabb lendületet adott munkámnak ■.— mondotta Ta­kács Imre elvtárs. > KOVÁCS ISTVÁN népművelési előadó, Villány. IjT evés olyan ember van Ujmeszesen, aki nem ismerné Tóth Istvánnét. Apjával együtt hosszú időn ke­resztül ette a zsellérek keserves kenyerét. Nem párttag. Becsületes, őszinte, szerető feleség. A meszesi könyvtárban dolgozik. Fáradságot nem ismerve harcol a dolgozók kulturális igé. nyelnek kielégítéséért. A meszesiek a városi tanácsba jelölték. A másik jelölt Papp Istvánná, háztartásbeli. A férje, Széchenyi-ak. na sztahanovista ková­csa és a szakma leg­jobb dolgozója. Ö a ke. rületi tanácsban kép­viseli majd a meszesiek érdekeit. Mi, újmeszesi bá­nyászd olgozók úgy lát­juk, hogy nem jelöl­tünk rosszul. Bízunk je löUjeinkben és min_ dent megteszünk an­nak érdekében, hogy megkönnyítsük munká­jukat. Garamvölgyi István csillés, Ujmeszes Décs 62. sz. körzet választói ta- *- nácstagot jelöltek. Herbst Kon rádné, a Pécsi Vasas Kisipari Szö­vetkezet dolgozója képviseli maid a körzet választóit a tanácsban. Rá esett a választás, mert Herbst Kon- rádné szorgalmas, a munkában min­dig élenjár, fegyelmezett, gyerme­keit példásan neveli. Egyszóval, köz­szeretetnek örvend. Mindenki bízik benne. Mi. a Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezet dolgozói biztosak va­gyunk abban, hogy a 62-es körzet választói jól jelöltek. Herbst Kon- rádné mindent megtesz, hogy meg­feleljen azoknak a követelményeknek, amit választói előállítottak. SCHWARCZ LAJOS a Pécsi Vasas KTSZ dolgozója. Fejlesztjük a A járási A járási népfront-bizottságok a kormányprogram megvalósítása ér­dekében tervezetet készítetté!1: a he- lyiipar és a kereskedelem fellendíté­se érdekében. A szigetvári járás] népfront-bizottsága a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében elhatározták, hogy két vegyes üzlettel, egy bútor- szaküzlettel, egy tejbolttal, egy cuk­rászdával. két italbolttal, két trafik­kal, egy édességbolttal és egy mara- défcbolttal — összesen 11 bolttal nö­veli a kereskedelmi hálózatot. Gon­dot fordít arra, hogy a boltegysé­gek különösen az eddig elhanyagolt településeken létesüljenek. A keres­kedelmi szerveknek és a boltegysé­gek vezetőinek javasolja, hogy az árumegrendelésnél vegyék figyelem­be a helyi lakosság szokásait, hagyó. Hiányait, öltözködését Mivel a szigetvári járásban a me­zőgazdasági munkákat több helyen akadályozza a kovács, bognár kisipa. rosok hiánya, a népfront-bizottság felkéri a tanácsokat, hogy részben kisipari szövetkezetek hálózatbő­vítésével, másrészt pedig a kisipari engedélyek kiadásával biztosítsa a lakosság igényeinek kielégítését. A járás területén vannak olyan helyek, ahol a darálási lehetőség ezidő sze­rint nincsen biztosítva, és ezért a dől gozó parasztoknak több kilométer­nyi távolságra kell elszállítaniuk a darálandó terményeket A népfront- bizottság ezért felkéri a tanácsadó-. helyiipart és a kereskedelmet népfront-bizottságok programjából kát, biztosítsák a darálók beindítá­sát, ugyanakkor felkéri a daráló­val rendelkező termelőszövetkezete­ket, hogy a darálást az egyéni dol­gozóknak elvégezzék. A pécsváradi járás népfront-bizottsága a járás terűidén igen használható ipari nyersanyagokra bukkant, ame­lyele kihasználása népgazdaságunkat és a helyi gazdálkodást is nagymér­tékben fellendíti majd. A népfront- bizottság tervbevette, hogy 1955-ben a járás területén egy helyiipari vál­lalatot létesít. Ennek feladata: a Hidason található kovaíöld kiterme­lése tisztítási célokra, továbbá a Máriakómónden, Szilágyon ée Pere­keden nagy mennyiségben található festési célokra alkalmas úgynevezett fehéríöld (budai föld) kitermelése és a használaton kívüli mészégetők üzemibehelyezése. A kislakás építé­sekhez szükséges építési anyagok biztosítása érdekében a jövő eszten­dőben szövetkezeti kezelésbe adják át és megindítják az eddig haszná­laton kívül lévő téglagyárakat. A népfront-bizottság távolabbi tervei között szerepel egy jól felsze­relt, minden szempontból kifogásta­lan ruházati szaküzlet, amelyet Pécs- váradon létesítenek majd. Pécsvárad történelmi múltja és nevezetessége olyan, hogy ezt a járási székhelyet a nyári időszakban külföldiek is felke. íresiik. A pépfrontóbizottség tervbe vette, hogy Pécsvárad egyetlen ven­déglátó üzemét korszerűsíti. A jövő esztendőben a pécsváradi vendéglátó üzemet megfelelő felszereléssel lát­ják el és mindem igényt kielégítő kerthelyiséget létesítenek. Ugyancsak korszerűsítik a járás székhelyén mű­ködő zöldség, és gyümölcsboltot is. Gondoskodnak arról, hogy Szebény- ben, Ófalun, Óbányán, Eilenden a jövő évben korszerűsítsék a földmű- vesszövetkezeti boltokat A mohácsi járás nép fron t-bizottsága tervbe vette a KTSZ-ek fejlesztését Arra törekszik, hogy minden község­ben megfelelő számú kisiparos mű­ködjön a Lakosság igényeinek kielé­gítése céljából. A népfront-bizottság gondot fordít arra, hogy különösen bognár, szíjgyártó, kádár és kovács iparosok működjenek a járás terü­letén. A járási kereskedelmi állandó., bizottság és a DISZ-szervezet az if­júság körében felvilágosító munkát végeznek, hogy az ifjak megkedvel-* jék azokat az iparágakat, amelyek­ben ma még kevés a szakember. —i Minden községben hatóságilag enge­délyezett szövetkezeti húsboltot léte­sítenek. A népfront-bizottság javasolja m földművesszövetkezeteknek, hogy minden nagyobb községben, *— első­sorban Bolyon és Majsotn — létesít­senek étkezdét. Ugyanakkor elősegíti a sütőüzemeknek községi vállalatok­ká való alakulását és segítséget nyújt ahhoz, hogy ahol a meglévő sütő­üzem kapacitása, kicsi, magán sütő­iparosok is kapjanak iparengedély k

Next

/
Thumbnails
Contents