Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-24 / 253. szám
1954 OKTOBER 24 NAPLÓ 5 Még okíóliei,beii_fessük el a búzát! Október végére befejezik a vetést Végre nincs panes?, a sásdi gépállomásra Baxáturon. — Már érek óta nem végezték ilyen jó talajelő- készitést, mint az idén — állapítja meg Steiner elvtárs, a Kossuth tsz elnöke. — Milyet végezték eddig? — Nem jót. Olyan hepe-hupás főidbe került a vetőmag, hogy az ember orvaesett, ha belement. És még egyet. Tavaly 15 hóidra 60 zsák magot pocsékoltak el, holott egynegyede, vagy egy harmad a is elég lett volna. Idén viszont -nincs panaszom. A talajmunka, amit végének, nagyon jó. Eddig még csak 12 hold árpát és 8 hold búzát vetettek el. A visszalévő 30 hold búza vetése folyamatban van. Csütörtök reggeltől három traktor szántja a letakaritott földeket és mindjárt utána látogatókkal vetik el a gabonát a jól elmunkéit talajba. E hónap végére számítanak végezni a vetéssel, de ha így halad a munka, előbb is befejezik. Miért vitték el a traktorokat? Amilyen a tanács, olyan a község! Hosszuhetény őszi vetési terve 675 hold, ebből mindössze 250-et vetettek el, a többire majd csak ezután kerül sor. Helytelenül cselekedett a pécsváradi gépállomás, — még akkor is, ha a JB-től kapták az utasítást, — amikor mind a három traktort Zengővárkonyba irányította. Meg kell végre érteniök, hogy nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyéni gazdák földjeinek terméséért is felelősek. Legalább egy traktornak bőven akadt volna munkája a hosszúhetényi egyénileg dolgozó parasztok földjein, mostanában meg akár öt is dolgozhatna látás- tól-vakulásig, éjjel-nappal a vetetten nagy határban. Ideje lenne, hogyha csakugyan elküldenék már a sokszor ígért traktorokat. A kisújbányaiak nem várnak sem a tanácsra, sem a gépállomásra, ők már teljes egészében befejezték az ősziek vetését. 85 holdas tervük helyett 95 hold őszi búzát vetettek el. Példát mutatnak nemcsak a hosszu- hetényi gazdáknak, hanem megyeszerte mindazoknak, akik még nem fejezték be az őszi vetési tervüket. Öt traktor éjjel-nappal dolgozik Szívért Kálmán, a mágocsi Rákosi tsz kitüntetett elnöke most megmutatja, hogyan dolgozik a nagyüzem! öt iraktort kért a mágocsi gépállomástól és mind az öt dolgozik éjjelnappal a letakaritott területeken. — Gyorsan és jól megy itt minden. Eddig már 200 holdat elvetettek. A visszalévő 280 holdon is hamarosan vetögépek haladnak keresztül és egy hét múlva már csak emlékezésből gondolnak arra vissza, hogy az idén vetni is kellett. Miért nem tudnak vetni? Még csak 80 holdat vetett el őszi búzából a hetvehelyi Sztálin tsz. Ezt a 80 holdat traktor és lóvontatta vetőgéppel és ahova ezek nem tudtak odaférni, kézzel vetették. A hátralévő 55 hold elvetését nem az akadályozza, hogy rajta van a letakarí- tásra váró kapásnövény, mert lóhere és borsó a búza előveteménye és nem is az, hogy nem kapnak gépet a sásdi gépállomástól: ott a bökkenő, hogy nincs több vetőmagjuk. Most Debrecenbe utaztak vetőmagért. Komoly hiba, ezzel már rég számolnia kellett volna a tsz vezetőinek'. „Sürget a búzavetés“ A kacsófcai tsz tagjai a kukoricás mellett cukorrépát szednek és azon nyomban viszik is a szentlőrinci vasútállomáshoz. „Sürget a búzavetés — mondja Sass János tez-tag, — ide is őszi búza kerül. Hétfőn jön a traktor szántani vetni és akkorra le kell takarítanunk a cukorrépát." A 48 holdas gyepszéli dűlőt végig búzával vetik ei. A kukoricát is azért kellett idejében leszedni, mert oda is az kerül. A tsz tagok úgy számítanak, hogy október végére az összes búzájukat elvetik. Több búzát vet, hogy több takarmány maradjon jövőre Csonkám mdszent községben Gál Istvánék, Ágoston Gyuláék, Kovács Istvánék és Lukács Antalék cukorrépát szednek és szállítanak a Kiscser és a Nagycser dűlőből. A község többi gazdái kukoricát szednek, szántanak, vetnek. Lukács Antal 10 holdas gazdának már csak 3 szekérre való cukorrépát kell elszállítania. Utána trágyát hord és a mélyszántást akarja megkezdeni. Az őszi búza vetését már a hét elején befejezte. — Eddig minden esztendőben három hold volt a búzavetésem — mondja, — most azonban egy holddal többet vetettem. Az új beadási rendelet szerint jövőre a kukorica és árpabeadásomat búzával akarom teljesíteni. Lukácsoknak az egy hold búza majd pótolja a takarmánygabona beadást, ami megmarad az állatoknak és ezenfelül egy mázsa korpát kapnak a beadott búza után. — Kell az állatoknak a takarmány — folytatja a beszélgetést Lukács bácsi. — Hat szarvasmarha van a portájukon. Két tehén és négy szerződött borjú továbbtenyésztésre. Ezenkívül két ló és 17 sertés. A továbbtenyésztésre tartott borjak után 1600 forint adókedvezményt írnak az adókönyvükbe. A két születendő csikó után ugyancsak 1100 forintot. Lukács bácsi jól gondolkodik. Több búzát vet, megmarad a takarmány- gabona, sok állatot tart, amely jó jövedelmet hoz a házhoz, s a leszerződött állatok után még adókedvezményben is részesül. Ezatel érveljenek népnevelőink! Megszépült életünk bizonyítékai Egyedül 1953-ban mintegy két millió forintot fordított az állam új egészségügyi intézmények létesítésére és bővítésére. * Utak, betonjárdák építésére, rendbehozására egyedül Pécsett közel egymillió forintot fordítottak az elmúlt egy esztendőiben. * Sellye három éve: sporttelepet, járási székházat, hangoshíradót, kul- túrothont, általános iskolát, kétlakásos típusházat, parkokat, kétszobás tanácsi szolgálati lakást, téglajárdát létesítettek mintegy 950.000 forint beruházással. * Demcsháza—Kár ász.pu sztán 1962ben adták át az új általános iskolát, amelyet az állam 160 ezer forintért építtetett. A kisjakabfalvai termelőszövetkezet két esztendő alatt a másfélszázezer forint állami kölcsönből is fejleszthette gazdaságát. * A pécsi vízellátás megoldására és fejlesztésére 1954-ben több, mint 5 millió forintot fordítanak. * Vasason cukrászdát és italboltot lé. tesítettek több, mint 100 ezer forint költséggel. * « A mohácsi kenyérgyár felépítésével megoldódott a kenyérellátás. — Mintegy 1 millió forintért építették. Erdőfű-puszton is kigyulladt a villany Egy nap — nem hosz. s2ú idő. Az Erdőfű- • pusztaiak mégis sokat emlegetik azt a bizonyos „egy napot.“ A múlt hét szombatján Erdőfü-puszta tanyáiban, a gazdaság épületeiben — kigyulladt a fény, villanyt kapott a puszta. A bensőséges ünnepélyt a 150 ezer forintos költséggel épített — most megnyílott — vetítőgéppel felszerelt kultúr terembon rendeztük meg. Ezen a napon ké_ szült el a földműves- szövetkezet 30 ezer forintért átalakított, kor-' szerű boltja és italmérése. S e napon szólalt meg a hangoshíradó A kis iskolásokat is nagy öröm érte: új padokat helyeztünk a tan terembe és felszereltük a hatalmas iskolará- diót. Ezért emlegetik oly sokat azt a szombatot. És hát a vidámságért, a jókedvért. Százterítékes halászlé, jó pár liter villányi .vörös és hangulatos zene mellett ünnepeltünk. Tóth Vendel né. a gazdaság igazgatója néhány keresetlen szóval emléke, zett meg a párt és a kormány gondoskodásáról. Igaza volt Árki György brigád vezető, nek, amikor megjegyez te: ..Érdemes volt békekölcsönt jegyezni." És hadd írjam meg a gezdaság dolgozóinak válaszát is. Jól előkészített. gondosan elmun kált 338 hold földbe elvetették a búzát. — Több. jobb kenyeret, lisztet és más élelmiszert adnak a városi lakosságnak, a munkásosztálynak. Várkonyi Antal tanító. cÁ péeii hegijek (olíjvkemj atraruja A Mecsek lejtőin szüretre érettek a hamvas szőlőszemek. A csavarmentes szerpentin utakon végesteien végig a szürete- lök zajától hangos az egész vidék. Alattunk, mint tarka játékkockákkal kirakott asztallap terül el a város. Messzebb a völgyben még alig-alig látni a hajnali órákban összegyülemlett, de most már foszladozni készülő ködfátyol leple alól az újonnan vetett, feketéid földsávokat, sárguló kukoricaszártól díszített csíkokat, hosszan elterülő zöldelő repülőteret; a Pécs városa alatti természet tarkította hatalmas mezőt. Távol délnek kéken rajzolódik ki a harsányi hegy csúcsa, mellette a hires „Villányi Vörös" termöhazájának hegygerince. Ott már végére járnak a szüretnek, itt Pécsett most szedik javában, most szól igazán a szüreti nóta ... * a pécsi Állami gazdaságban Október 13-án kezdték a szüretet, de még jónéhány napig eltart. Most a 12 holdas „Zurna“ szőlőben szedik a Cirfándlit, jól fizet. Egész héten akad itt munka, pedig két csoport is szedi: Hock Jóskáék miután lekopasztották a volt Apáca szőlőben a gazdagon termett tőkéket, valamennyien a „Zurnába" vonulnak át: elől a csoportvezető, Hock József, utána a puttonyosok; Hóber Adám, Kungl István és sorban a többiek; Gunzinám Józsefné, Beckmann János, Pölöte Gyuláné, Löfler József ... A „Zurna" szőlőiben a csupa asz- szonyból álló Gasteiger brigád már telt edényekkel várja Hockékat. Hi'.z Adámné, Jung Jánosné, Merling Bá- lintné, Nyúl Ferencné és az egész asszonysereg jókedvűen szedi a fürtöket a tőkék venyigéi alá illesztett edényekbe. Ennyi asszony egy helyen! Folyik iitt a szóbeszéd a szüretről, a végigmulatott lakodalmakról, a divatos szoknyákról, rossz férjekről, csak győzze hallgatni az. ember. Ahány száj, mindmegannyi beszédtéma. Ha a sok szóbeszéd nincs is mindig Ínyére Gásteiger bácsinak, de munkájukról dicsérettel emlékezik meg: — Sokat pörög az asszonynépség nyelve, •— ez már így szokás — no de ég a kezük alatt a munka, nem kell itt noszogatni senkit. Ha nem is hirdetik meg előre, mégis versenyeznek egymással, egyik sem akar hátul kullogni ... Hogy ez valóban így van, arról a puttonyosok regélhetnének. Most is, hogy teletömik Fogl Péter puttonyát, még meg is nyomkodják, ' púposra telerakják, csak győzze hordani. Andies József sem jár különben. Hányszor végigróják ezt az utat a szőlőtől a présházig?! Visszafelé mégcsak hagyján, de lefelé a lejtőnek „teli terével" úgy kell ügyelniük, mintha jégre lépkednének, nehogy megcsúsz- szanak, mert akkor aztán kevés kerül a hordóba^ .. A présházban nyikorognak a darálók kerekei, ömlik a szőlő, folyik az édes must a sajtárakba. Nem is egy. hanem két darálóval nyomkodják ki a nedűt a szemekből az óriás- kádakba. Akad mit tenni Schirhóber Gáspárnak, Kovács Lajosnak, de a két prés 'körül szorgoskodó Galgóczi Györgynek, Fogas Istvánnak és Am- bózi Ferencnek is. Arrnbózi elvtársnak külön megbízatása is van, ő a présházban a tisztasági felelős, nem is tűr meg semmiféle rendetlenséget. A leeresztett és kipréselt must a két kocsin álló hat hordóba kerül, onnan a pincébe. Kovács István és Nemes Ferenc naponta 25 hektolitert fuvaroznak a Pécsi Állami Gazdaságnak a Székesegyház mögötti pincéjébe ... A szőlősorok közt végigsuhanó szelíd őszi szél magával sodorja a szüretelők énekét, mert most nfcta- szóra forgatják asszonynyelvüket a iókedvü, szorgoskezű szőlőszedök. Szól a nóta a szüret rendje és módia szerint erről is, arról is ... Aztán felhangzik a legszebbik: a „leves- nóta“, ezt Hász Péter, a szőlő és gyümölcsészeti szakmunkák vezetője szólaltatja meg ... * Azelőtt a „soror” nővérek nyári lakhelye volt ez a buszmegálló melletti, sokszobás „Apáca szőlői“ présház. Az apáca ranglétra alsó fokánál tartók tenyere kérgesedett bele a szőlőművelésbe, hogy „Isten nagyobb dicsőségére" minél több nedűt hór- pinthessenek a „felsőbbek”, a főnökasszonyok. Mostanában a Pécsi Állami Gazdaság szőiőmunkásai lakják, itt készíti Schirhóber Gáspárné az Ízletes gulyáslevest és a szép karikás fánkokat ebédre. A fehéren terített asztalon egymásután sorakoznak a tányérok, ebédhez kész az asztal. Máté József nyilvántartó nemcsak a főznivalóról gondoskodik, hanem arról is, hogy a szüreti ebéd mellől a jó zene sem maradjon el, bekapcsolja a rádiót, úgy váriák asztalhoz a szüreteiket. Idegen ember észre sem veszi, de az ismerősök bizony felfigyelnek rá, hogy az ebédlő sarkában kik húzódnak meg. Ki más lenne, ha nem a jegyesek: Hock Jóska és a menyasz- szonya; Demhárdt Marika, megszokott helyük az már. ott nem szólhatnak bele az idősebbek az ő dolgukba. Talán éppen azon civakodnak. hogy melyik borból vigyenek az esküvőjükre, az Olasz Rizlingböl-e, avagy a másikból?... Az is meglehet. hogy egyéb dolgokról folyik a szóbeszéd?! Annyi azonban bizonyos, hogy mindkettőjük arca piros a boldogságtól ... * EBED UTÁN ismét szedik, hordják, préselik, darálják a szőlőt. Ilyen szüretet ritkán lát az emberi szem: az egész pécsi hegyen az állami gazdaságé a leggazdagabb termés a--, idei évben. Több a tőkén a szőlőíürt, mint a levél. A két szekér ismét útnak indult lefelé a lejtőn, bekötött kerékkel, musttal megtöltött hordókkal... Nagy Lívia az üzemegység vezetőié már intézkedik» is, telefonon feltárcsázza a pincemestert: — Halló, Bálint szőlőből beszélek Kilenc hektós hordót készítsen, s -.zekerek már pUnduUrk . . . Közben az örökké iókedélyű Jung János bácsival és Máté József elvtárssal már a Bólics úti szeszfőzde felt kanyarodunk a „plattoskocsival’. Nemcsak jó bora terem ennek 0 gazdaságnak, olyan szilva és ba- ; anckoóhnkát raktunk Itt fel a kocsma, hogy kétszer is megnyalta szája szélét Jung bácsi miután megkóstolta, mert addig nem nyugodott, míg meg nem győződött róla, hogy vizet iaknak-e kocsijára, vagy pálinkát. Hál ez bizony pálinka volt, méghozzá 115 liter a javából. Úgy rnegkaparta torkát, alig győzött levegő után kapkodni... * A püspöki rezidencia négyrészes pincéjében már javában forr az állami gazdaság új bora. A párás pince izzadt falaival párhuzamosan óriásember nagyságú hordók sorakoznak: C darab 50—55 hektóliteres és száznál is több 14—16 hektóliteres, az apróbb, néhány hektós hordókból is van egy egész sor. A kotyogok bugyborékolása jelzi, hogy már nem üresek a hordók, jócskán hordtak már bele az idei szőlőtermés kisajtolt nedűjéből. Merling Bálint pincemester és Konrád Márton szakszerűen és gondosan kezelik a borokat. Elsőnek a „nyálkázást” végzik el, mely abból áll, hogy egy napi állás után lefejtik a mustot, így több ideje van a letisztulásra: lerakodik a seprő, a belekerült szőlőlevél és a több- oda nem való anyag. Ha ez megtörtént, akkor azonnal beoltják falélesztővel, melynek az a rendeltetése, hoev meggyorsítsa az erjedést. Igv készül aztán a jó pécsi bor. melynek minden cseppje egy-egy kis orvosság a száraztorkúak „gyógyítására“. Merling Bálint bácsi csak kisebb- tiag’ obb létrákkal férhet hozzá üveg lopóiaval a hatalmas hordók szájnyílásához. — Ízleljék meg az elvtársak, — nyuitja felénk a tüzes borral mee- töliőtl poharat Bálint bácsi... Jung János sem hagyja szó nélkül: — Hallod e Bálint! Ez aztán a bor, még a szívemet is megcsikálja, hanem a pohárral hiba történt, lyukas, mind kifolyt belőle ... Merling Bálint elérti a S2ót, újfa tölt, de a harmadik pohár után már nem áll kötélnek: — A jóból is megért a sok ... A Pécsi Állami Gazdaság gondosan kezelt boráért még a külföldiek is jó valutát fizetnek, mindent megadnak érte, akárcsak a Villányi Vörösért. Érdemes vele foglalkozni, kárnál ostól megtérül a fáradtságos munka. .t GASTEIGER JÓZSEF és Hock József közel harminc főből álló szüretelő brigádja szorgalmasan dolgozik a Pécsi Állami Gazdaság szőlőjében. A puttonyosok nem egyszer 210 százalékot is elérnek. Jól fizet a szőlő, jól keresnek a dolgozók. Egész évi becsületes, odaadó munkájuknak gvü mólosét szüretelik most le, megérdemlik fizetésnél a vastag borítékot. A két csoport minden egyes tagja meggyőződött róla: ha jól metszik, gondosan kapálják, kacsolják, permetezik a szőlőt, akkor az egymásután következő munkafolyamatokat könnyebben végzik el, nagyobb a termés, nagyobb a kereset. A gazdaság vezetőit mindez arra készteti, hogy megbecsülik a munkásokat, a szőlőnek megadják ami neki jár. a kiöregedett részeket felújítják, az üres területeket újonnan telepítik. Még ezév őszén látnak munkához: egv hold kiöregedett Olasz Rizling helyébe Rizling Szilvánit, négy holdon pedig ismét Olasz Rizlinget telepítenek. Tervük szerint 1958-ra csupa fiatal szőlője lesz a gazdaságnak. Minden megközelíthető iz szélén szarvasba hordott trágya feketéink. Szüret után mind a 31 holdat istál- lótrágvázzák. A jövő évi szüretre még fokozottabban készülnek, hadd teremjen minden szőlő annyit, mint az idén a „Vadtelepi”, ahol 700 négyszögölről legalább 20 hektóliteres termést várnak. Schmidt Károly
