Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-03 / 235. szám
6 NÄPC5 1954 OKTOBER $ Ünnepélyes külsőségek között, ünnepi hangulatban zajlott le pénteken este a Pécsi Nemzeti Színház bemutató előadása. A Himnusz hangjai után Májercsik Béla, .a színház igazgatója köszöntötte a pécsi közönséget, hangsúlyozva a dolgozók igényeit kielégíteni szándékozó új műsorpolitika fontosságát és jelentőségét. Ezután került sor Jókai örök becsű regényének, ..A kőszívű ember fiai”-nak drámai bemutatására. ÍC ' „A kőszívű ember fiai1’ a szabadságharc legszebb drámája, amelyben tulajdonképpen két család mérkőzik egymással, de ebben , az élet-halál- harcban mélyen lelátunk a ..politikai álarc’ mögé rejtett véres. valóság gyökeréig. A „mesélő” Jókaiból itt ellenállhatatlanul tör fel realizmusa: könyörtelen írói leleplezés ez a darab a díszes retorikába csavart silányságról, a politika kártyáit keverő ingyenélők jellemtelen gyülekezeteiül, aljasságáról, kétszínűségéről, kapzsiságáról és élvhajhászó erkölcstelenségéről. Földes Mihály, aki ezt a regényt színpadra feldolgozta, jól oldotta meg feladatát, mert sikerült a cselek ményt a konfliktus robbanási pontja köré sűrítenie, csupán azt hagyva ki a regényből, ami epika es mindent ami dramatikus Joggal mondhatjuk lel iát, hogy Földes Mihály nem dramatizált, hanem drámát alkotott a regényből, mert művészi munkát végzett, nem a regényt vitte színpadiba, hanem a regényben rejlő drámát. A darab egy haldoklási jelenettel kezdődik: Baradlay Iíázmér, a császár hírű politikus, a „kőszívű ember” végakaratában arra akarja kényszeríteni feleségét, hogy három fia közül az idősebb, Ödön, maradjon Szentpéterváron, a cári udvarban, mint' diplomata, a középső, Richard, tisztként szolgáljon továbbra is a császári hadseregben, a legkisebbik, Jenő pedig legyen állami hivatalnok, hogy mindannyian be legyenek biztosítva az európ a szerte megnyilatkozó forradalmi eszmék eilen. Feleségével szemben pedig az a iiatározó tt óbaja, hogy legrövidebb időn belül menjen férjhez az ő legjobb barátjához, a szabadságtörekvések kérlelhetetlen és kegyetlen ellenségéhez, P.idegbvárv Bencéhez. Felesége azonban a halál bekövetkeztekor megfogadja, hogy ennek a végakaratnak éppen az ellenkezőjét fogja teljesíteni, mert anyai és emberi kötelessége más feladatot és más parancsot diktál neki, I A darab további menetében azt a hősi. elszánt küzdelmet látjuk, amelyet Baradlayné folytat az őt körülvevő ellenséges hatalmasokival, hogy három fiát megmentse a hazának és felemelje őket a legszentebb emberi eszmény: az önfeláldozó hazaszeretet magaslatára. A főhős, Baradlayné szerepében I Pápay Klára felejthetetlen alakítást nyújtott, A nézőben az ő alakján, tökéletes jellemábrázoló egyéniségén keresztül tudatosodik az önfeláldozó hazaszeretet eszméje — hazaviszi lelkében a nemes izgalmak pillanatát és sokáig az előadás hatása alatt áll. A zárójelenetben kiteljesedett emberi és snyai fájdalommal párosult „büszkeség" áíéltsége különösen felemelő, megrázó és teljes. Baradlay Kázmér néhány percnyi, egyetlen jelenetében Somló Ferenc tűnt ki. Jellemet, és életfelfogást egy aránt tükröző alakítást nyújtott. A „haldoklás illúzióját” azonban mégsem tudta valósághűen ábrázolni. Túlságosan vissza-visszaesett az „életbe” — voltak pillanatok, amikor egyáltalán nem tudta az ember, hogy most halálos beteggel áll-e szemben, vagy pedig olyannal, aki meg fog gyógyulni. Simább átmenettel tegye hihetővé a haldoklási jelenetet, akkor ábrázolása valószerü lesz és igaz. A három Baradlay-fiú megjelenítése alakjuk és jellemüknél fogva is különböző változatban és „színben” történik. Ödönt, a legidősebb fiút Szűts Iván személyesíti meg s bár a szerepadta lehetőségek nem nyújtanak elég teret ahhoz, hogy jelentőségét, cselekedeteinek és jellemének mélységét erőteljesen a néző elé tárhassa, néhány önkéntelen, spontán fakadó gesztussal és mozdulattal mégis egész emberként áll előttünk, akinek ismerjük szándékait, célkitűzéseit. Hűen mutatja be az anya magasztos egyéniségét öröklő fiú szép, tiszta jellemét. Richardot. a középső fiút Buss Gyula alakítja, teljes sikerrel. Sikerének titka, hogy ez a szerep remekül vág színészi vérmérsékletéhez és egyéniségéhez, amely inkább érzelmi. Jenő, a legkisebb Baradlay-fiú szerepében Fülöp Mihály nevét kell megjegyeznünk. Ez az egyetlen fia Barad’aynénák, aki nőiesen szelíd, aki érzékenyen reagál mindenre, ami szép, még ha „külsőségek" mögé rejtett szépről van is szó csupán. Lelke mélyén azonban ott ég a legtisztább, legnemesebb eszmék iránti rajongás és lelkesedés s ez a döntő Pillanatokban egészen égig lobog fel! De ez a láng láthatatlan, nem hivalkodó és nem vár elismerést. Ragyogó példája ez annak az igaz emberi magatartásnak, amelyik akkor a leg- önzetlenebb és legtermészetesebb, amikor a legnagyobb áldozatot hozza. Rendkívül szép, komoly alakítás. Nincs egyetlen tötes sem benne, mindvégig következetes, egész és hű iellemábrázolás az, amit nyújt. Nincs egyetlen szava, mozdulata sem a hivalkodásra, a szertelenségre. Bátran áldozza fel életét testvéréért, — éppen olyan szelíden, meghatot- tan, mint ahogyan az író megalkotta jellemből fakad és következik. Ahogyan átélte az élet egyéb érzelmeit, ugyanúgy átéli a legnagyobbat, a halál pillanatát is. Rideghváry Bence Farkas Antal alakításában valóban gyűlöletes és megvetésre méltó történelmi figura. A fontosabb karaktervonásokat mar- kársan kiélezte és az átélés meggyőző ‘ereiével foglalta egységbe. Lánghy Aranka szerepében Tatár Eszter a gyöngéd, finom érzések tolmácsolásában tűnt ki. Kitűnően sikerült érzékeltetnie azokat a csipkefí- nom árnyalatokat, amelyekből az emberek kölcsönös kapcsolatai szövődnek, amelyek sokszor a szem számára alig észrevehető fizikai cselekvésekben fejeződnek ki. Plankenhorst Antoinette szerepében Takács Margit váltja ki a nézők ellenszenvét. Sikerültén és élethűen állítja elénk az ízig-vérig ravasz, számító és „női diplomáciával” célhoz érni akaró osztrák arisztokrata asz- szonvt, — aki attól sem retten visz- sza, hogy „megnyergelje” a forradalmat, csakhogy igaznak vélt célját minél inkább elérje. Plankenhorst Alfonsine alakításában Békés Rita teljesítménye művészi élmény. Ragyogóan élte meg és hozta elénk a jellemtelen, becsvágyó, szerelemre és pénzre, vagyonra éhes kegyetlen, bosszúálló némbert. Felejthetetlen jelenete, amikor vőlegénye haláláról értesül, A hír valósága megdöbbenti, jajong és tébolyult gyötrelmében tép, szaggat mindent, ami útjába akad. De a szerelem „elvesztése” kiirtja leikéből ezt az egyetlen „emberi” vonást is, letépve álarcát — ezentúl úgy látjuk, amilyen: gyűlölni való, aljas féregnek. Pokolian megrázó kép, amikor visz- szatérve Pestről, — ahol Haynaut arra kérte meg, hogy a fogvatartott Baradlay-íiúkat a legsürgősebben, mielőtt még kormányzói tiszte alól felmentenék, — végeztesse ki, — kiosztja kinek-kinek a hozott ajándékot s Baradlay Richard menyasszonyának, Editnek gyászfátyolt dob oda és kajánul röhögnek azon, hogy „megfizettek." Itt emelkedik Békés Rita alakítása a művészet magaslatára. Ez olyan életteljes és annyira tökéletes volt, hogy az ember szinte beleborzongott. Tánczos Tibor mint Pallwitz Ottó, császári tiszt kitűnően megfelelt a feladatnak: szépen megformált, egyenes jellemű, bátor ellenfelet állított a nézőközönség elé. Tallérossy Zebulon megszemélyesítője, Szabó Samu minden egyes színpadi jelenésében ellenállhatatlan humorral hatott. Lindenwall Edit szerepében Guruik Ilona üde, kellemes jelenség s bár ez a szerep egyike a legnehezebbeknek, — mindvégig a helyért áll és íze, szírve marad az együttesnek. Jancsó Jolán Remigia nővér szerepében volt kitűnő, Lánghy tisztele- tes rövid jelenetében pedig Náday Pál „paposán” meggyőző. A gazdájához ragaszkodó, de a haza ügyét mégis előbbvalónak tekintő közhuszárt Bakos László mutatja be. Alakítása jó, mert semmit sem túloz és gesztusaiból megérzi a néző a ki nem mondott szavakat is. Ilaynau generális szerepében Pupp Istvánt láttuk. Véleményünk szerint ezt a szerepet nem neki kellett volna játszania, mert egyénisége nem alkalmas egy ilyen markáns, uralkodásra termett katona-politikus jellemének a megformálására. Éppen ezért nem azt a Haynaut kaptuk, akit látnunk kellett volna, hanem egy ..operettízű” figurát, aki csak halvány körvonalakban tudta érzékeltetni a történelemiből jól ismert és az író elképzelése szerinti „zsarnokot.” Voltak jó pillanatai a jellemformálás terén, de az egész szétfolyó, bizonytalan felépítésű volt. úgyhogy sokszor nem tudta magát függetleníteni az ember Papp Istvántól, a színésztől. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy Papp István nem jó színész. De nem ebben a szerepben. — Nem hisszük, hogy ne akadt volna erre a szerepre alkalmasabb és megfelelőbb színész. A kisebb szerepekben Széplaky Endre, Pazar Tibor, Kertész János. Kozaróczy József, Pécskai Márton. Szakáll Dénes és Pataky Erzsi nevét is dicsérettel kell megemlítenünk. Lendvay Ferenc rendezői munkája símán gördülő, kitűnő előadást eredményezett. Elsősorban neki köszönhető, hogy az együttes összeforrott játéka a valóság lenyűgöző erejével és élményszerűen hatott, — hogy a dolgozókban tudatosodott az önfeláldozó hazaszeretet magasztos eszméje. Síépek, korszerűek voltak a díszletek és a ragyogó, pazar kiállítású jelmezek. Ezért a munkáért, ezért a művészi teljesítményért pedig Síki Emil díszlettervezőt és Avar Ildikó jelmeztervezőt illeti a legteljesebb elismerés. (bj. dr.) Csatlakozások a Hazafias Népfronthoz A Városi Békebizottság A Városi Békebizottság szeptember 30-án tartotta meg negyedévi ülését a városi tanács kultúrtermében. Az ülésen a Városi Eekebizottság bejelentette csatlakozását a Hazafias Népfronthoz. Dr. Szabó Pál Zoltán, a Városi Békebizottság elnöke ismertette a külpolitikai helyzetet, a békemozgalom eddig elért eredményeit, maja méltatta a Hazafias Népfront megalakulásának jelentőségét. A Hazafias Népfrontnak — mondotta, — egybe keil kapcsolnia az összes tömegszervezeteket, és békebizottságokat Is. A Városi Békebizottság a Hazafias Népfront szellemében igyekszik kibővíteni tömegkapcsolatót. Ezért terv bevette, hogy összehozza a szülőket a pedagógusokkal, a vasutasokat a gyakran utazó vasúti közönséggel, a színművészeket a színházlátogatókkal ás több olyan kulturális megmozdulást szervez, amely alkalmas a tömegkapcsolatok kiszélesítésére. Szamoeközi István református lelkész hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a református egyház a legmesszebbmenőkig támogatja a Hazafias Népfrontot. Balogh Ferenc plébános, a Baranyamegyed Katolikus Papok Bokebizottságának elnöke kijelentette: a katolikus papság örömmel értesült arról, hogy a Hazafias Népfront budapesti értekezletén a magyar katolikus egyház vezetősége is képviseltette magát. — „Mint a bárányamegyei katolikus papok béRobizottsá- gának elnöke — mondotta, — örömmel fogadom a Hazafias Népfront elindulását és azt készséggel támogatom. ” A Magyar Szabadságharcos Szövetség Baranyamegyei Választmánya A Magyar Szabadságharcos Szövetség Baranyamegyei Választmánya szeptember 26-án megtárgyalta és örömmel üdvözölte a Hazafias Népfront Megyei Elő. készítő Bizottságának felhívását s elhatározta, hogy csatlakozik a Hazafias Népfronthoz. Szövetségünk a magyar dolgozó ifjúság hazafias törnegszervezefe, amelynek hivatása, hogy népünk és ifjúságunk honvédelmi felkészültségét elősegítse, a haza iránti szeretetre neveljen, ébrentartsa szabadságunk, függetlenségünk és békénk megvédésének szent ügyét. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Baranyame- gyei Választmánya ezért felszólítja a megyében működő összes alapszervezetek tagjait, hogy mindenütt vegyenek teszt a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságok munkájában, a népfront-bizottságok és a kongresz- szusi küldöttek megválasztásában. A Megyei Választmánynak a Hazafias Népfronthoz való csatlakozása alapján Szövetségünk tagsága vigye sikerre a párt Központi Vezetősége és az Országos Választmány határozatait. A Magyar Szabadságharcos Szövetség fáradhatatlan. kitartó munkával kívánja tovább fokozni eddigi eredményeit és segíteni a Hazafias Népfrontot történél, mi feladatának megvalósításúban. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Baranyamegyei Választmánya nevében: Piri Kálmán fhdgy Gyulai Irma ifj. Farkas József % Több mint féleser hallgatója less a Ssabadegyetemnek Orgzágoshíríí tudósok tartanak előadásokat A Szabadegyetem, amelyet tulaj- donképpen a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat hoz létre és tart fenn, — illetve gondoskodik az anyagi és egyéb feltételek biztosításáról, néhány nap múlva itt Pécsett meg is kezdi működését. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei titkára, dr. Bácskai János, akit éppen a Szabadegyetemmel kapcsolatos rengeteg elfoglaltsága közben sikerült elfognunk, néhány perces beszélgetésre, érdeklődésünkre ezeket mondja: — Eddig mintegy 500 hallgató iratkozott be a Szabadegyetemre, — de mert a jelentkezések állandóan folynak. kénytelenek voltunk a beiratkozás határidejét meghosszabbítani, s így nem október 5-én zárunk, mint terveztük, hanem október 10- én. Eddig az időpontig tehát még elfogadunk jelentkezéseket. — Milyen szakcsoportokra lehet beiratkozni? — Irodalom, biológia-egészségügy, fizika-kémia és indítunk zenei-képzőművészeti szakot is, azonkívül a szeptember elején Pécsett megtartott „csillagászati hét" sikere alapján — a dolgozók külön kétesére, — minden valószínűség szerint ilyen „kozmológiai-csillagászati” előadásokat is rendezünk. Természetesen ehhez minisztériumi engedélyre van szükség, mivel ennek a tudományágnak nincsen Pécsett tudományosan képzett művelője és pesti előadókat kellene lehozatnunk s az ezzel járó anyagi kiadásokra pedig csakis a minisztériumtól kérhetünk és kaphatunk fedezetet. Egyébként, nem vagyunk éppen „szűkmarkúak”, ami látható abból is, hogy csaknem minden szakcsoport részére biztosítottunk nemcsak pécsi, hanem pesti és országosnevű előadókat. így többek között a biológia-egészségügy számára két Kos- suth-díjast. Lissák Kálmán profesz- szort, az Élettani Intézet igazgatóját és Szeniágothai János anatómiai professzort sikerült egy-egy előadásra megnyernünk. A pesti előadók sorában meg többek között Malán Mihály, az országosan ismert nevű antropológus, Boros István, a Természettudományi Múzeum főigazgatója és Szabolcsi Bence neves zeneszerző szerepel. — Melyik szakcsoportra történt a legtöbb jelentkezés? — Elsősorban irodalomra és képzőművészeti előadásokra. Ez talán azzal magyarázható, hogy az emberekben felébredt a tudományok és művészetek iránti komoly érdeklődés, egyre sűrűbben találkoznak olyan emberekkel, akik elbeszélgetnek ezekről a kérdésekről s mindenki érzi, hogy addig, amíg alapos ismereteket nem szerez, nem tud hozzászólni a dolgokhoz. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a műszaki tárgyak iránt is, ami viszont nyilván abban 'leli magyarázatát, hogy Pécs ipari, bányaváros és igen sokan dolgoznak ezekben az iparágakban, és állanak ilyen vonatkozású műszaki, vagy ipari problémák előtt. Természetesen ezekre az előadásokra is igyekeztünk a legkiválóbb szakembe reket megnyerni, azoknak a témáknak a feldolgozására pedig, amelyeknek nincsen Pécsett komoly ismerője, vagy komoly művelője, országos szaktekintélyeket hívunk le. A társulat felkészült arra is, hogy ezek az előadások céljuknak és feladatuknak megfelelően, minden igényt kielégítsenek. A legmodernebb szemléltető eszközöket és gépeket sikerült beszereznünk, így többek között saját dia-ve ti tógépünk van — és egy projektograf, amely- lyel főként a biológiai-élettani előadásokat tudjuk majd szemléltetően közérthetőbbé tenni. Általában az a cél, hogy a legmodernebb technikai felszerelésekkel is segítsük, emeljük az előadások értékét és köz- érthetőségét. — Még egyet „áruljon" el, milyen nemhez és korhoz tartozik a hallgat tóság zöme? — A férfiak és nők úgyszólván „fele-fele" arányban jelentkeztek a Szabadegyetem előadására. Egy valami van azonban, ami kicsit gondolkodóba ejti az embert: leginkább a 30 éven túli dolgozók azok, akik tanulni, művelődni akarnak. T gázát adunk Bácskai elvtársnak} * valóban szomorú „kórtünet” és meggondolkoztató jelenség, hogy míg a dolgozók érett tömegei lelkesen, időt, energiát nem kímélve akarnak tanulni, művelődni, addig az ifjúság, a fiatalok széles csoportja nem érzi a kultúrában, művelődésben való továbbfejlődés szükségességét, nem törekszik hiányos és hézagos ismereteinek pótlására, hanem ehelyett üres szórakozásokra» pazarolja idejét és energiáját. A tanulás és művelődés lehetősége mindenki számára nyitva áll! Most tehát csakis a fiatalságon múlik, hogy él-e ezzel a lehetőséggel és akar-e, van-e benne készség és hajlandóság a fejlődésre. Vegyenek példát felnőtt társaiktól és használjanak fel minden alkalmat a tanulásra és művelődésre, — saját érdekükben’ A jövő héfen megkezdődnek az MSZT orosz nyeivtanfolyamai Már hatodik éve nyújt hasznos segítséget a Magyar-Szovjet Társaság a falusi és városi dolgozóknak azzal, hogy Baranya megyében is megszervezi az orosz nyelv rendszeres tanítását. Ezek a tanfolyamok az elmúlt két tanév végén már hivatalos, állami jellegű vizsgával fejeződtek be és a résztvevő hallgatók, tudásuknak és a végzettségi foknak megfelelően állami bizonyítványt kaptak. Ma már csaknem 1000 bizonyítvány igazolja, hogy dolgozóink megszerették az orosz nyelvet. A most kezdődő tanfolyamokra augusztus óta jelentkeznek a dolgozók. Az Útfenntartó Vállalattól tizenheten jelentették be a tanfolyamon való részvételüket. A jelentkezők között ott van a vállalat »igazgatója, személyzeti felelőse, több mérnök és technikus is. A Sopiana Gépgyálban az elmúlt évben kezdő fokon tanulók most haladó fokon folytatják tovább az orosz nyelvtanulást. A haladó tanfolyamra eddig tizennyolcán jelentkeztek. A Posta és a MÁV tanfolyamai is folytatódnak. A MÁV Igazgatóságon pedig már harmadik évfolyam te működik az előrehaladottabb hallgatók számára. A Pécsi Bőrgyárban szervezett tanfolyamok az idén nagyobb létszámmal működnek. A központban összevonva Indulnak majd meg azok az üzemi, hivatali tanfolyamok is, amelyek az üzemekben, vagy hivataloknál nem érik el a 15 fős létszámot. Több dolgozó kérésére az MSZT bevezeti a központi „minőségi tanfolyamokat* is. Ezekre azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik az orosz nyelvet kezdő fokon már tanulták és magasabb fokon, társalgási formáiban kívánják orosz nyelvtudásukat gyarapítani. Az orosz nyelvtanfolyamokra jelentkezni lehet az MSZT Városi Titkárságán. (Janus Pannonius utca 11; szám, telelőn: 14-32), valamint az üzemekben, hivatalokban az MSZT szervezet orosz nyelvtanfolyam felelősénél. Tandíj egy hónapban: 10 forint. Az MSZT megyei-városi titlcársága. Újjáéled Baranya népművészete Alsószen tmártonban nagyanyáról unokára száll a szebb né 1-szebb gyapjúszőttes készítésé nek tudománya. Az országban egyedül csak itt és a szomszédos Kásád községben viselik a csaknem tízféle, élénk színösszetételű csíkt* és mintázott gyapjúszőttest. Az utóbbi évtizedben azonban csak az idősebbek szőtték. Azt is a maguk használatára. Nemrégiben azonban Máttcsanyecz Mártonét — a falu egyik legügyesebb szövőjét — meghívták a budapesti népművészeti ankétra, ahol a magával vitt szép munkáiért ezer forint jutalmat kapott. Máticsanyecz Márkné vezetésével hat alsó- szentmártomi asszony lépett be eddig a Pécsi Háziipari és Nép- művészeti Szövetkezetbe. Eddig hatvan féle mintát választottak össze, amelyeket másfél hónap múlva a világ minden tájára eljuttatnak. A legszebbeket a Londonban megrendez en erő magyar ipa ri kiállításra küldik el. A Pécsi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet tente, hogy néhány hónapon beilüí száz alsószen tmártoni és kásádi szövőasz- szonyt von be a szőtteskészítésbe. A szövetkezet a jövőben hasonlóképpen fejleszti a Hidas-környéki bukovinai székely, a csányosznói, ormánsági és lakócsai népművészeti szőttesek készítését is.
