Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-24 / 253. szám
1354 OKTÖBEB. 24 ÜÄPEÖ 3 Ünnepélyesen megkezdődött a Hazafias Népfront első országos kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Csak akkor végzünk jó munkát, ha * reánk bízott gondolatokra tettekkel válaszolunk, eleget téve népünk megbízatásának, amellyel ide küldött bennünket! Kongresszusunk kezdetén szeretnénk emlékeztetni egy másik, közel tíz évvel ezelőtti egybegyülekezésre. Alig két hónap múlva lesz tíz esztendeje, hogy Debrecenben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés; azon a történelmi nevezetességű helyen, ahol 1849-ben Kossuth forradalmi ország- gyűlése kimondotta a Habsburgok trónfosztását és kikiáltotta a nemzet függetlenséget, 1944 decemberében a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front hívó szavára az ország felszabadított részeiből gyülekeztek, a nép megbízásából azok, akik újra föl akarták emelni az 1849-ben földre hanyatlott, vérbe gázolt nemzeti lobogót, akik az összeomló ország romjai között is hittek a magyar feltámadásban! 1849-ben a debreceni kollégium öreg falai között egy összeomlás felé tartó, dicsőséges forradalom utolsó, nagy fejezete kezdődött. 1944 decemberében pedig — tűzben, vérben, hulló pernye országos esőjében — nemzeti történelmünk legnagyszerűbb korszaka vette kezdetét! Tíz évvel ezelőtt még országunk nagyobbik felét a háború dúlta; milliárdos értékek, nemzedékek fáradságos munkájának eredményei váltak semmivé s emberéletek ezrei pusztultak el abban a bűnös és esztelen háborúban, amelyet hazaáruló uraink hoztak ránk, a hitleri uralom utolsó csatlósaiként. Sokan voltak akkor még a jószándékú magyarok között is, akik azt hitték, hosszú évtizedek munkája sem lesz elegendő, pótolni mindazt, amit elpusztított a háború. Tíz évvel ezelőtt még a legvégletesebb társadalmi igazságtalanságok földje volt hazánk. Mi azóta, tíz év alatt, alaposan megfordítottuk itt a világ rendjét. Megszüntettük a legkirívóbb társadalmi igazságtalanságokat. Felosztottuk a nagybirtokokat a megnyomorított életű, temérdek szegényparasztság javára. Nemzet; tulajdonba vettük a milliókat jövedelmező s jórészt valamilyen külföldi tőkeérdekeltséghez kapcsolódó ipari-kereskedelmi vállalatokat s a bankokat is. Erőteljesen továbbfejlesztettük iparunkat, Az ember-ember által való kizsákmányolását majdnem teljesen megszüntetve s az osztálynélküli társadalmat, a szocializmust építve, a népjólét állandó emelésének, a gazdasági és kulturális fellendülésnek, nemzetünk fizikai és szellemi újjászületésének nagy korszakát éljük. ' Mindezt elérnünk s elvégeznünk azért volt iehetséges, mert tíz évvel ezelőtt a dicsőséges szovjet hadsereg katonái nem, mint hódítók, hanem mint barátok és felszabadítók léptek földünkre, összezúzva Hitler s magyar csatlósaik katonai erejét, s összezúzva egyben a régi, népellenes rendszert is. A Szovjetunióban önzetlen, nagy barátra leltünk, — sok évszázados árvaságunk, testvér- telenségünk után. S azért volt lehetséges mindezt elvégeznünk, mert a Magyar Kommunista Párt által megteremtett, a munkásosztály által vezetett Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban ösz- szefogott minden fasisztaellenes, demokratikus erő, talpraállítani az országot, elvégezni a szükséges reformokat. A széles nemzeti összefogás: ez adott olyan erőt, amely képes volt a szakadék széléről visszarántani az országunkat és elindítani egy történelmünkben eddig példa nélkül álló fejlődés útján. Népünkben, hányattatásokkal teli történelme során, mindig elevenen élt a nemzeti összefogás nagy igénye. S valahányszor olyan cél, olyan eszme zászlaja magasodott fel e földön, amelyre magasztos nemzéti érdek írta a jelszót, ez az igény cselekedetté vált. A nemzeti összetartozás érzése vitte népünk legjobbjait Hunyadi János seregébe, megvédeni hazánkat a hódító török ellen. Ez tett csodát Nándorfehérvárnál. Ez éltette föl-föllob- banó szabadságharcaink tüzét. Bocs- kay és Bethlen szabadságküzdelmei után a nagy fejedelem, Rákóczi, azért viselhetett hosszú esztendőkön át diadalmas hadjáratot a német zsarnokság ellen, mert a nemzeti összefogás nemes eszméje, a hazafi- ság ereje, a szabadság közös, nagy célja lelkesítette seregeit. S amikor a múlt század elején a reform-gondolat megérintette a mi országunkat is, a ..nemzet csinosodásának" reménysége, még az aránylag szerény reform-tervek is, széles rétegeket mozdítottak meg. És az 1848—49-es forradalom, dicső szabadságharcunk azért tehette csodálttá a magyar nevet az egész világ előtt, mert a nemzeti egység soha nem látott erőket szabadított fel népünkből. S valahányszor az egyenetlenség, a belső széthúzás átka kerekedett felül, a költő szavaival élve: „mint oldott kéve, széthullt nemzetünk..." E nagy történelmi tanulságok szellemében cselekedett a magyar kommunisták pártja, amikor — legszebb hagyományaink örököseként és folytatójaként — a második világháború kezdetén a legszélesebb nemzeti ösz- szefogás jegyében szervezte a Hitler- ellenes, a háborúellenes függetlenségi mozgalmat. A háború legutolsó szakaszában megalakult magyar front már szervezeti keretet is adott a demokratikus, hazafias erők összefogásának — és az 1944 októberében Szegeden létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a magyar front folytatásaként, magasra emelte a nemzeti összefogás zászlaját. Darvas elvtárs megemlékezett ezután a felszabadulást követő évek nehéz küzdelmeiről, a termelés megindításáról, a földreformról, az újjáépítésről, stabilizációról. Nagy vizsgái voltak mindezek népünk érettségének, felnőtt voltának Már 1949-re olyan változások történtek a magyar társadalomban, hogy a koalíciós állapot nem volt hú kifejezője és nem volt kellő segítője sem á mind jobban szilárduló nemzeti összefogásnak. Ekkor jött létre, a szorosabb egység jegyében a párt s a munkásosztály vezetésével, a ■munkás-paraszt szövetségre támaszkodó Függetlenségi Népfront. Megkezdődött hazánkban a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítése. Nemzetünk ma erősebb s egységesebb, mint ezeréves történelmünk során bármikor volt. Soha el nem múló elismerés illeti meg a Magyar Dolgozók Pártját, a kommunisták pártját, amiért a legjobb magyarok álmát, népünk régirégi vágyát beteljesítve, legszebb történelmi hagyományaink hű örököseként, lankadatlanul munkálkodott a nemzeti összefogás, a nemzeti egység létrehozásán. A kommunisták pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának halhatatlan történelmi szerepe hazánk felemelésében, egész nemzetünk előtt világos. S világos az is, — bebizonyította a történelem — hogy a Magyar Dolgozók Pártja az az egyetlen, nagy erő, amelyre bizton támaszkodhatunk, amely vezetni képes országunkat, népünket a felemelkedés útján. — Helytelen volt, hogy a Függetlenségi Népfront. ameiy pedig éppen a nemzeti összefogás erősítését és szélesítését volt hivatva szolgálni, az utóbbi években jórészt formálissá vált, működést alig fejtett ki. s szinte kizárólag csak a választások lebonyolítását végezte. Ennek az lett a következménye, hogy nemcsak új, közömbös vagy éppen bizalmatlan rétegek megnyerése, nevelése, vált így nehezebbé. — hanem még olyanok is sokan, akik a Függetlenségi Népfront vonzókörébe este és akik alapjában egyetértettek nagy nemzeti céljainkkal, a szocializmus építésével, visszahúzódtak, passzívak lettek, közömbösekké váltak. Túlságosan szűkre vontuk a kört, akikre kiterjedt erőnk s figyelmünk. S ez nagy hiba volt. Ugyhiszem, nem kell bizonygatnom, hogy amikor napjainkban, a párt iránymutatásával életre kelt a Hazafias Népfront, ez nem valami mesterkélt, és mesterséges konstrukció, hanem olyan hatalmas tömeg- mozgalom, amelyet az élet hozott létre, amelyet politikai, társadalmi fejlődésünk tett időszerűvé és amelyet milliók kezdeményezése, lelkesedése tesz erősebbé. Már most is bátran elmondhatjuk, hogy a Hazafias Népfront egységbe hívó szava megtalálta az utat népünk szívéhez! (Taps.) S mindez egyáltalán nem csodálatos. Népünkben mindig, a legridegebb elnyomatás esztendőiben is, mélyen élt a hazafias érzés. Akkor is, amikor milliók éltek itt — népünk legértékesebb rétegei — a „nemzet alatt”, amikor a dolgozó küszködő millióknak jogszerint kevés közük volt ehhez a ■ hazához Hogyne virágozna, terebélyesedne ki még jobban ez a mindig élő haza- szeretet ma, amikor a nép végre nem szolgája, de gazdája ennek az országnak! Ez a népünk érzéseiben mind gazdagabban kibontakozó hazaszeretet a biztos alap a Hazafias Népfront sikeres munkájához. Mi az új a Hazafias Népfrontban? Mindenekelőtt az, hogy jóval szélesebb alapokon épül fel, mint népfrontpolitikánk eddigi alakulásai. A Hazafias Népfrontnak, — mint egész nemzetünknek — vezető ereje, forradalmi tapasztalatainál, harcedzettségénél fogva a munkásosztály; a Hazafias Népfront tartó oszlopa a két legnagyobb dolgozó osztály, a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége; (Taps.) — de azt akarjuk, hogy mindezen túl a Hazafias Népfront legyen egész népünk hazafias erőinek minden eddiginél szélesebb, hatalmas népi egységmozgalma. Az a cél, hogy e hatalmas népi mozgalomban, az eddigi kereteket messze kiszélesítve s lényegében az egész népre, az egész nemzetre kiterjesztve, fogjon össze minden, a nép javára munkálkodni tudó. munkálkodni akaró szervezet, társadalmi egyesület és fogjon össze minden egyén, férfi és nő. öreg és fiatal, származásra, foglalkozásra, társadalmi helyzetre, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül, aki szol gálni tudja és szolgálni akarja hazánk, népünk boldogulásának szent ügyét. Azokon a keveseken kívül, akik ellenségei népi demokratikus rendszerünknek, akik a régi osztálytársadalmat kívánják vissza, társadalmi igazságtalanságaival, nemzet- ellenes politikájával együtt, —~ ezen a törpe kisebbségen kívül valójában az egész nép, az egész nemzet egységbe tömörítése a cél. (Taps.) E nagy és nemes cél érdekeinek rendeljük alá a szervezeti formákat is, — sőt úgy kell ezeket meghatároznunk. hogy ezek is a fő-célt. a minél szélesebb nemzeti összefogás megvalósulását támogassák, segítsék. A szélesítés, a minél teljesebb egység megvalósítása irányába hat az, hogy a Hazafias Népfront nem pártok összefogása, mint még ez egyik jellemzője volt a Függetlenségi Népfrontnak is. A partkeretek.: mindenképpen szűkítést jelentenének. Tudjuk jól. igen széles dolgozó rétegek voltak, vannak ebben az országban, amelyek nem csatlakoztak a múltban egyetlen párthoz sem. — viszont túlnyomó többségükben becsületes hazafiak, hívei és támogatói népi demokratikus rendszerünknek. Nyilván, ezek nélkül nem tölthetné be a Hazafias Népfront a maga igazi szerepét. Sőt, tovább megyek, mi nem mondhatunk le még az olyan tömegek, az olyan dolgozók közreműködéséről sem, akik ma még közömbösek, ingadozók vagy éppen sok minden okból bizalmatlanok. Vannak nálunk ilyen rétegek? Vannak, természetesen. Az elmúlt tíz esztendő sokat jelentett népünk öntudatának a fejlesztésében, a régi szellemi nyűgök feloldásában, az évszázados céltudatos elnyomorítás következményeinek a megszüntetésében. — de mindent nem végzett el. Vannak még, — hogy én is ezzel a meghatározással éljek — „fehér foltok” társadalmunk térképén, ahová a mi nevelő munkánk nem ért el. Sokszor a magunk hibájából is. Vannak, nem is kevesen, akik — mert mindig erre szoktátták őket a múltban. — földresütött szemmel, szinte vegetatív módon élnek ma is, mától-holnapig érő gondokkal, gondolatokkal. beléjük ivódott bizalmatlansággal mindenfajta hatalom iránt s mély közömbösséggel a közösség ügyeivel szemben. A Hazafias Népfrontnak egyik fontos feladata éppen az, hogy ezeket a rétegeket is bevonja a közéletbe, a politikai életbe. Mindez együttvéve azt is jelenti, hogy a Hazafias Népfrontnak, — éppen az állandó szélesítés érdekében, — működésében mentesnek kell lennie mindenfajta merevségtől, túlzott megkötöttségtől. Ezért jött létre a Hazafias Népfront — már az eddigi tapasztalatok szerint is nagyon helyesen, — mint tömegmozgalom, s nem mint a meglévők mellé egy új tömegszervezet. Az. hogy a Hazafias Népfront tömegmozgalom, lehetővé teszi azt, hogy benső életében, munkáiában, mozgásában minél kevesebb legyen a sablon, a séma, az adott körülményekhez alkalmazkodjék mindenütt s minél szélesebb tömegekre tudja kiterjeszteni a maga befolyását. Bizonyos állandó jellegű, stabil szervezeti formái természetesen kell, hogy legyenek a Hazafias Népfrontnak is, — mert ilyenek nélkül mint tömegmozgalom sem tudná betölteni a maga hivatását. Az előkészítő bizottságnak az a javaslata, hogy a Hazafias Népfrontnak legyenek országos és helyi szervei. Azt javasolja, hogy a hazafias népfront-mozgalom legfelsőbb szerve az országos kongresszus legyen, amely két évenként tartsa tanácskozásait. A kongresszus válasszon országos tanácsot s ez válassza, saját soraiból, a Hazafias Népfront elnökségét. Legyenek továbbá a Hazafias Népfrontnak állandó jellegű bizottságai a megyékben, járásokban, városokban, egyes nagyobb városokban, elsősorban Budapest kerületeiben s a községekben. S azt is javasolja az előkészítő bizottság, hogy a mozgalomnak legyen saját sajtóorgánuma, lapja, a Hazafias Népfront céljainak népszerűsítésére, befolyásának a szélesítésére. Az előkészítő bizottság véleménye szerint egy nagy példányszámban megjelenő napilap töltheti be leginkább ezt a feladatot. Látszik olyan lehetőség, hogy új napilap indítása helyett a már ma is széles körökben népszerű Magyar Nemzet legyen, megfelelő átalakítással, a Hazafias Népfront lapja. (Taps.) « A Hazafias Népfront nem alkalmi választási egyesülés, nem' kirakat, — hanem az, aminek dolgozó népünk akarja: széles történelmi távlatokat nyitó nagy nemzeti mozgalom, amely állandóan ható tényezője lesz és marad nemzeti életünk fejlődésének. (Taps.) Tisztelt kongresszus! A Hazafias Népfrontnak állaindó, széleskörű politikai, gazdasági, társadalmi. kulturális tevékenységet kell folytatnia. — mert e nélkül valóban csak üres keret maradna s nem töltené be hivatását. E vonatkozásban legfontosabb — s bátran hozzátehetjük: legnépszerűbb feladat az. hogy az új szakasz politikájának, a kormányprogramban adott legfőbb teendőknek megvalósítására szervezze, mozgósítsa egész népünket. Tapasztalatból is tudhatjuk: olyan átfogó nemzeti program ez, amellyel mindenki egyet ért. Nincs ma hazánkban népszerűbb s a széles tömegekben visszhango- zóbb jelszó ennél: „Előre a júniusi úton!" (Taps) A szocializmus felépítése hazánkban: ez a változatlan cél. S népünk nagy többsége ezzel mélyen egyetért. — mert egyedül a szocialista társadalom képes emberi életet biztosítani az egész nemzet számára. A tavaly júniusi határozatok s az erre épült kormányprogram az. ami a szocializmus építésének egyetlen helyes útja, ma hazánkban. Milliók érzik ezt _s lelkesen sorakoznak a kormányprogram megvalósítására. — leküzdve minden nehézséget, minden akadályt! Népünk bízik ebben a programban: a Hazafias Népfront méltó hivatása, hogy segítsen ezt a széles nép-bizalmat tettekre váltani! Darvas elvtárs ezután ismertetne az új szakasz politikáiénak megvalósításában a Hazafias Népfrontra váró feladatokat. A Hazafias Népfront megalkotása azt is jelenti, — folytatta beszámolóját. — hogy szélesíteni akarjuk népi államunk demokratikus alapjait. Ugyhiszem, abban is egyetért mindenki ebben az országban, hogy erre szükség van. A néphatalom s a nép minél szorosabb, minél sok- águbb és minél termékenyebb kapcsolata: ez az ami rendszerünknek alfája és ómegája. Népünk a maga alkotta törvények szerint, Szabadon dönt a maga dolgairól. A szólás szabadsága, a lelki- ismereti szabadság, a vallásszabadság, az egyházak működési szabadsága is biztosítva van. A Hazafias Népfront a népszabadság megnyilvánulásának hatalmas fóruma. Hatalmas fórum: — de egyben hatalmas iskola is: nevelni néoünkét, hogy egyre jobban tudjon élni az alkotmányban biztosított jogaival. Rátért ezután a tanácsválasztással kapcsolatos teendőkre. A tanácsválasztás lesz a Hazafias Népfront első nagy erőpróbája! — mondotta. — Mindent meg kell tenni, hogy ez az erőpróba jól sikerüljön! Legyen a tanácsválasztós népi demokratikus rendszerünk új, nagy győzelme, a hazafias összefogás hatalmas és meggyőző megnyilvánulása. Itt szeretnék még néhány szót mondani a tanácsok és a Hazafias Népfront viszonyáról, mert e körű1 többféle zavar, bizonytalankodás, félreértés van. A Hazafias Népfront és a tanács nincs alá- vagy fölérendeltségi viszonyban. A Hazafias Népfront nem ellenőrzi a tanácsok munkáját és nem hozhat a tanácsok számára kötelező erejű határozatokat. Ez a tanácsok törvényben lefektetett önállóságának, a megsértését jelentené. Mindez azonban nem jelenti azh hogy a Hazafias Népfrontnak a tanácsokkal kapcsolatos minden tennivalója kimerült a jelöléssel és a választás lebonyolításával. A Hazafias Népfront feladata az is. hogy a nem megfelelő munkát végző tanácstag visszahívását a választók kezdeményezésére javasolja A tanács mint tömegszervezet és a Hazafias Népfront mint a lakosság legszélesebb rétegeit felölelő tömegmozgalom, ilyenirányú tevékenysége. igen gazdagon és alkotó módon kiegészíthetik egymást. Tisztelt kongresszus! Abban sincs és nem lehet különbség közöttünk, hogy őriznünk, védenünk kell a békét, nyugodt alkotómunkánk lehetőségét. Mi megtanultuk, hogy mit jelent a háború, alig egy emberöltőn belül két világháború kegyetlen tapasztalataiból, országunk pusztulásából, nemzetünk színe virágának elhullásából, az özvegyek és az árvák seregeinek könnyéből, fájdalmaiból tanultuk ezt meg. A Szovjetunió következetes békepolitikájának eredményeként közel két évtized után ma sehol nem folyik háború a világon. A koreai és az indokínai fegyverszünet megkötése azt bizonyítja, hogy nincs olyan nemzetközi kérdés, amit. kölcsönös jóakarattal meg ne lehetne oldani. A népek — éljenek bármilyen társadalmi rendszerben — békességben élhetnek egymás mellett. Hosszú évek hidegháborús feszültsége után az utolsó eey-két esztendő ben enyhült a nemzetközi légkör s ez elsősorban a Szovjetunió szívós erőfeszítéseinek. a nemzetközi béketábor hatalmas megerősödésének, a népek elemi erejű békevágyának köszönhető. Amikor azonban mélységes bizakodás él bennünk a béke jövő kilátásait illetően, azt sem felejthetjük el, hogy az új háború tüzét élesztgető háborús körök — az amerikai imperialista csoportok vezetésével — korántsem tettek le terveikről. Az imperialista csoportok természetesen — elsősorban az amerikaiak — új s új provokáció lehetőségét keresik Ázsiában is és Európában is — ezért támogatják Csang Kaj-ce- ket Tajvan szigetén. Ez utóbbi területen a nemrégiben aláírt „londoni egyezmény" ennek legfőbb bizonysága. A francia parlament, a francia nép nyomására elutasította ugyan az úgynevezett európai védelmi közösséget. De a nyugati imperialista körök nem akarnak lemondani a nyugat németek felfegyverzéséről. Helyeseljük és támogatjuk kormányunk békepolitikáját. E bekepoliti- ka szellemében ellenezzük a háborús blokkok alakítását és támogatjuk az európai kollektív biztonsági egyezmény megkötését mint amely egyedül képes Európában megakadályozni háborús tűzfészkek kialakulását s a német militarizmus, a német agresszió feltámasztását. Tudjuk és sosem felejtjük el, hogy szabadságunkat, függetlenségünket a hatalmas Szovjetuniónak köszönhetjük. De azt is tudjuk, hogy békénk, függetlenségünk védelmében is, önmagunk erején kívül, elsősorban a Szovjetunióra számíthatunk. (Taps) Éppen ezért helyeseljük és támogatjuk azt az egyedüli helyes nemzeti külDolitikát. amely egyre erősíti a Szovjetunióval a baráti, testvéri együttműködést. (Taps) S ugyanúgy helyeseljük a többi népi demokratikus országokkal — mindenekelőtt a szomszédainkkal — a mind Jpensőségesebb kapcsolatok ápolását, fejlesztését. Az kell, — mondotta befejezésül, — hogy a Hazafias Népfront harcos, eleven tömegmozgalom legyen. Hirdessen békét s összefogást mindenkivel. aki a haza hű fia, — de harcoljon azok ellen, akik a haza ellenségei. Harcoljon az emberekben benne lévő önzés, maradiság. közömbösség, értetlenség ellen és harcoljon minden olyan tervnek, határozatnak, javaslatnak a megvalósításáért, ami a köznek, a hazának érdeke! Tömörüljünk széles, szétbonthatat- lan egységben, a Hazafias Népfront piros-fehér-zöld százlaja alatt! Váltsuk valóra nagy költőnk Petőfi almát, aki több mint száz esztendeje így elmondta meg elnyomott, népe jövendőjét: ..Hazát kell nektek is teremtem!” Egy új hazát, hol minden szögletig eljusson a nap s tiszta levegő, hogy minden ember lásson s ép legyen!" Igen: ilyen hazát kell teremtenünk. Ez az, amiért élni, dolgozni érdemes. Éljen egész népünk teremtő egysége! Éljen a Hazafias Népfront! (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps) Szünet után Parragi György Kos- suth-düas újságíró elnökölt. Megkezdődött a vita. Az első felszólaló dr. Hortobágyi Tibor, az egri pedagógiai főiskola tanára. az egri városi népfront-bizottság' elnöke volt, majd Alföldi Lajos egyénileg dolgozó paraszt mintagazda tolmácsolta az apostagi népfrontbizottság meleg szeretetét és együttérzését a kongresszusnak, majd ismertette az aDostagi népfront-bizottság programját. Dr. Búza László akadémikus, szegedi egyetemi tanár. Csongrád megye küldötte felszólalásában a nemzetközi politika, a békemozgalom kérdéseivel foglalkozott. A következő felszólaló Licán János, a kiskunfélegyházi gépállomás vezető agronómusa volt. Ezzel a kongresszus elsőnapi tanácskozásai befejeződtek. Az ülést Parragi György rekesztette be. A tanácskozást vasárnap délelőtt folytatják,