Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-22 / 251. szám
1954 OKTÓBER 22 N A P C ó 3 Október 31-ig az egész megyében fejezzük be a búza és a rozs vetését! Baracs József elvtárs, a megyei tanács főagronómuiának felszólalása a megyei pártaktíva-értekezleten ■— Hozzászólásomban két kérdéssel szeretnék foglalkozni — mondotta Baracs József elvtárs, a megyei tanács főagronómusa a megyei pártaktíva-értekezleten. — A gabonavetéssel, — mind a búzánál, mind a rozsnál, — megyénk súlyosan lemaradt és országosan az utolsók között kullogunk. Ez a lemaradás annyira veszélyes, hogy a továbbiakban minden késés a terméseredményeit rovására vezet és ezzel nagymértékben akadályozzuk a párt és a minisztertanács határozatainak végrehajtását, a fő célt: a dolgozók életszínvonalának emelését. Sem a tanácsszervek, sem az agronómusok, de a pártszervezetek sem foglalkoznak eléggé a kenyér- gabonavetéssel. Sok községben csak az elmúlt napokban bontották fel egyéni termelőkre a község tervét, mondták meg a dolgozó parasztoknak: kinek hány hold kenyérgabonát kell vetni. Nem mozgósítottuk kellőképen a párttagokat, tanácstagokat, a termelési bizottságok tagjait, de az agronómusokat sem, hogy ki-ki a saját területén szervezze meg az őszi munkákat. Nem magyaráztuk meg, hogy a kenyérgabona vetése legyen a főfeladat, ehhez kapcsolódjon, ezt segítse elő minden más betakarítási, szántási és egyéb munka. Az októberben vetett gabona adja a legjobb termést — Sok tanács- és pártfunkcionárius — hozzátehetem: agronómus is — azt az álláspontot vallja, hogy nem kell a parasztnak biztatás, vet az anélkül is. Természetes, azokat a termelőket, akik az elmúlt esztendőkben már tapasztalták, hogy a korai vetés mindig jobban sikerül, mint a későbbem — nem kell sürgetni. Beek János komlói kilenc- holdas dolgozó paraszt a sokat hangoztatott tavalyi rossz esztendőben is holdanként 15 mázsa átlagtermést takarított be. Már befejezte a búzavetést A bólyi Kossuth tsz, a megye legjobb gabonatermelő csoportja az elmúlt évben 14 mázsás, idén pedig 400 holdon nyolc és fél mázsás átlagtermést ért el. A termelő- szövetkezet tagjait sem kell különösebben noszogatni a vetésre. A hiba csak ott van, hogy ezeket a jó eredményeket, a példamutató gazdák tapasztalatait nem népszerűsítjük, és későn kezdtünk annak bebizonyításához is, hogy a korai vetés az évek hosszú sora óta Baranyában is a legjobban sikerült. Nem használtuk ki még ma sem mindenütt annak a kedvezménynek a nagy serkentő erejét, amelyet a minisztertanács legutóbbi határozata nyújt a dolgozó parasztoknak. Pedig minden mázsa beadott gabona után a termelők 10 kilogramm korpát kapnak viásza ingyen az államtól. Ez megyei viszonylatban 27.500 mázsa korpát-jeleni, vagyis annyit, amennyivel 5,5 millió liter tejet tudónak a baranyai termelők előállítani és szabadpiacon értékesíteni. Ezzel mintegy 16 millió forint többlet- bevételhez jutnak. Újabban más „nehézségekről“ is hallunk. Egyesek azt mondják: „Nem jó még vetni, mert igen sok az egér és tönkre teszik a vetést.“ Mi csak azt tanácsolhatjuk: minél sürgősebben kezdjenek: hozzá az egérirtáshoz és akkor egy csapásra megoldódik a probléma. . Mi tehát a teendő? A Szovjetunió mezőgazdasági kiállítására utazva ezelőtt másfél hónapja, láttuk, hogy Galicia és Ukrajna területén már kikelt a minőségileg is kifogástalan vetés. Itt már mindenütt tisztázódott az, hogy a kenyérgabona-probléma megoldása a legfontosabb és ©köré csoportosulnak a többi mezőgazdasági feladatok is. Ezt a tényt kell nálunk is mindenkinek megértenie, erre kell mozgósítanunk minden termelőszövetkezetet, minden dolgozó parasztot, és úgy szervezzük meg a munkát, hogy az elmaradást napok alatt behozzuk. Azokon a területeken, amelyek már felszabadultak és felszántottak, még ezen a héten vessék el a gabonát. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a búzavetést e hónap 31-ig a megadott terveknek megfelelően mindenkinek és mindenütt be kell fejezni. Csak az a vetés erősödik megfelelően, abból a vetésből számíthatunk biztos termésre, amelyiket ebben a hónapban vetülik el. Hosszú éves tapasztalatok azt mutatják: az októberben elvetett gabona adja a legjobb termést. A gépállomások azokhoz a termelőszövetkezetekhez irányítsák a szárvágó kombájnokat, amelyek legjobban elmaradtak a betakarítással. Minden erőgépet, még akár a mélyszántás rovására is — a vetőszántásokra és a vetésre kell állítani. Az agronómusok a minőségi munkáért felelősek. Az igen kedvező időjárás könnyíti a minőségi munkát, olyannyira, hogy csak szándékosan lehet rossz talajmunkát végezni. Ha a kukorica- vagy répaföld nem gyomos, elegendő keresztbe-hosz- szába megtárcsázni a táblát és máris jó magágy készíthető. Ha a talaj rossz és a rendszertelen kapálás miatt elgyomosodott, a kukoricaföldeket először tárcsázzák meg és utána ekével készítsék elő vetésre a talajt. Az agronómusnak kell megmondani azt is, hogy mennyi műtrágyát alkalmazzanak, mikor henge- rezzenek, mikor használjanak fogast és egyéb talajelőkészítő eszközt. Ezekben a napokban minden községben kisgyűléseket tartanak a népfront-bizottságok a választásokkal kapcsolatban. Használjuk fel ezeket a kisgyűléseket is arra, hogy mindenkit meggyőzzünk és mozgósítsunk a kenyérgabonavetésre. Szakszerű trágyázással növeljük a talaj termőerejét — A mezőgazdaság fejlődése, élet- színvonalunk emelkedése szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban van a talaj termékenységével. Ahhoz ugyan is, hogy biztosítsuk a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, liszttel, hússal, zsírral, cukorral, tejjel, burgonyával, zöldségfélékkel, borral — a mezőgazdasági termelés hozama fokozásának alapfeltételét, a talaj termékenységét kell fokoznunk. Igaz, hogy megyénkben az elmúlt egy évben igen sok trágyát hordtak ki a földekre. Ez azonban még korántsem oldja meg az eléggé kizsarolt talaj tápanyag-visszapótlását. Ebből adódik az, hogy termelőszövetkezeteinkben még elég alacsony a termésátlag. A legjobb termelő- szövetkezetek — a bólyi Kossuth, a mágocsi Rákosi, a magyarmecskei Uj Élet — példája azt bizonyítja: ahol helyesen kezelik a trágyát és nem az udvarokban tartják, ott sokkal magasabbak a termésátlagok, mint a környező egyénileg gazdálkodók gazdaságaiban. Milyen hibák lelhetők? Termelő- szövetkezeteinkben még kevés az állatállomány és ennek megfelelően az istállótrágya is. A most meglévő trágyamennyiséggel csak minden nyolc esztendőben trágyázhatjuk a földeket. Nagyon sok helyen még mindig szakszerűtlenül kezelik az istállótrágyát, magas pénzjövedelemtől ütik el önmagukat s egyúttal csökkentik az árugabona mennyiségét. A jelenlegi trágyakezelés mellett 100 számosállatonkint 110 mázsa pétisóban meglévő tápanyagot veszítünk el, vagyis csupán emiatt közel 11.000 forint károsodás ér egy- egy termelőszövetkezetet. Ha figyelembe vesszük a gyenge minőségű trágya alkalmazásának következményét, a terméskiesést, újabb 22.000 forintot, vagyis összesen 33.000 forintot veszít egy-egy termelőszövetkezet. Ez a megyében több mint öt millió forint jövedelemcsökkentést jelent. , A trágyamennyiség növelésére minden lehetőségünk adva van. Egyrészt sokkal több takarmányt kell vetnünk, másrészt a fiatal jószágokat ne adják el csak azért, hogy több takarmányt oszthassanak a tagoknak. Sokhelyütt a szalmát is eladják. E helyett ■ bőségesebben kell almozni és ahol kevés az állat, próbálkozónak Kreybig Lajos Kos- suth-díjas akadémikus szalmatrá- gyázási módszerével. Javaslom: ahol sok a szalma, egy részét adják át az ipari üzemeknek és cserébe kérjenek tőlük trágyát. Az ipari üzemek segítsenek abban is, hogy a sok helyen meglévő éves-trágyákat is ki tudják hordani. A termelőszövetkezet tagsága szavazzon meg prémiumot azoknak az állatgondozóknak vagy a külön erre a célra beállított trágyakezelőknek, akik a trágyát helyesen, szakaszosan kezelik. A jutalom a terméshozamok emelésében bőven megtérül. , Most minden erőt a gabonavetésre fordítsunk, de emellett már most és ezután is gondoskodjunk a szakszerű trágyakezelésről, időben történő kihordásáról, mert e két feladat alapvető feltétele a terméshozam növelésének, egész dolgozó népünk jóléte emelésének — mondotta befejezésül Baracs József elvtárs. Az aktívaértekezleten felszólalt még Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnöke, Vizi László elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója, Gregor Sándor elvtárs, a sásdi járási pártbizottság első titkára, Segyik István elvtárs, a babarci tanács elnöke, Nagy Sándor elvtárs, a GAZDÉP igazgatója és Bérezi Pál elvtárs, a Pécsi Bőrgyár igazgatója. A hozzászólásokra Gábri Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt, majd a megyei pártaktíva-értekezlet Gádor Ferenc elvtárs zárószavaival ért véget. A Rufii-mozgalom segíti a Pécsi Szénbányászati 1 rösztöt vállalása teljesítésében Az elmúlt majdnem egy évtized alatt megkétszereződött a pécsi szénbányák termelése. Az új beruházásokon kívül jelentős része van ebben Valigura szovjet bányász munka- módszere elterjedésének, amely mint egy tíz százalékkal növelte a munka termelékenységét. Valigura Iván Trofimovícs. a szocialista munka hőse 1952 májusában 361 százalékos eredménnyel mutatta be a pécsi szénbányában az addig használt fejtőkalapácsoknál nagyobb teljesítményű szovjet fejtőkalapács helyes alkalmazását. A szovjet fejtőkalapács használata első sorban meredekdőlésü keményszenű telepeken eredményes, ahol súlyánál és hosszú nyársánál fogva meggyorsítja a munkát. A gyorsabb előrehaladás egyben megkívánja a mun kák nagyobb szakosítását is. Ezért egy vájár a szokásosnál hosszabb fronton elsősoi’ban a jövesztést, a másik pedig az ácsolást készíti elő, illetve végzi el. A több termelést elősegítő, a nagyobb keresetet nyújtó munkamódszert elsőnek Rufli Lajos elvtárs vette át, aki a helyi viszonyokra vonatkoztatva tovább tökéletesítette. Rufli Lajos tevékeny részt vállait Valigura módszerének elterjesztéséből és ezért a pécsi szénbányákban Rufli mozgalomként ismerték meg a meredekdőlésü, kemény széntelepek lefejtésének új módját. Mint kiemelt munkáskáder, azonban hosz- szú hónapokra el-elkerült a bányától és így a mozgalom is lanyhult. A pécsi szénbányák vezetősége felfigyelt erre és májusban újjászervezte a mozgalmat. Uj lendületet adott annak. Azóta függetlenített munkamódszerátadók, élükön Rufli Lajossal munkálkodnak Valigura módszerének széleskörű megkedvel- tetésével. Jelenleg a Pécsi Szénibányá szati Tröszt három üzemében a sze- nelővájárok 36.1 százaléka dolgozik, Valigura munkamódszerével. A három üzem közül Pécsbányán a fejtési vájárok negyven százaléka használja eredményesen a nagy szovjet fejtőkalapácsot. Meglátszik ez azon az eredményen is, hogy Pécsbánya az év eleje óta több mint 28.000 tonna szenet adott tervén felül. Rufli Lajos munkaérdemrenddel kitüntetett bányász jelenleg Bencze Ferenc DISZ brigádjának adja át tapasztalatait a pécsszabolcsi István aknán, ahonnan a mozgalom kiindult, de ahol jelenleg a leggyengébb. A Bencze DlSZ-brigád eredményei is a Valigura módszer előnyeit bizonyítják. Míg júniusban — amikor még nem ezzel dolgoztak, — 5.5 csillés előirányzattal 106.6 százalékot értek el, addig az eltelt három hónap átlaga tíz csillés fejteljesítmény nyel 120.2 százalék. Ezzel arányosan emelkedett a brigád tagjainak keresete. Vannak még azonban hibák, amelyek gátolják a Valigura módszer térhódítását. Nem kapnak elegendő hosszú fejtőnyársat. Másik hiba Rufli Lajos szavai szerint, hogy az arra hivatott szervezetek, így a szakszervezet sem foglalkozik elég szeretettel a mozgalom elterjesztésén. Valigura Iván Trofimovics munkamódszere alkalmazásának is része van abban, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt esedékes évi tervén felül már 19.663 tonna szenet termelt. Még szélesebb körben való elterjedése további segítséget adhat ahhoz, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói teljesíthessék ígéretüket, melyet a megyei pártbizottság e héten tartott nagy aktíváján tettek: 27.500 tonna szenet adnak' ezévi tervükön felül. Terjed a november 7-i verseny a mezőgazdaságban A sellyeiek válaszoltak a szigetvári járás versenykihívására! Szerdán a sellyei járás vezetői aláírták a szigetváriak kihívására válaszoló versenyszerződésüket. Szocialista kötelezettségvállalások a következőkről szól: Mi, a sellyei járás termelőszövetkezeteinek tagjai, a csobokapusztai és kelemenligeii állami gazdaságok dolgozói, a kétújfalusi gépállomás traktorosai, megértve pártunk Központi Vezetősége és a Népköztársaság Minisztertanácsa mezőgazdaság fejlesztési határozatának jelentőségét, a terméseredmények növelése érdekében csatlakozunk a pecsváradi kezdeményezéshez és elfogadjuk a szigetvári járás hozzánk intézett páros verseny kihívását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és járásunk felszabadulása 10. évfordulója tiszteletére a következőkre teszünk szocialista kötelezettségvállalást: A mezőgazdasági munkák terén: 1. Betakarítás. Mivel az őszi kenyérgabona egyré- sze kapások nyomába kerül odahatunk, hogy a gazdák elsősorban ezekről a területekről takarítsák be a termést és hordják el a szárat. A többi szárvágást és betakarítást is befejezzük november 10-re. 2. Vetés. Jövő esztendei kenyerünk biztosítása érdekében kötelezzük magunkat arra, hogy kenyérgabona vetéstervünket a termelőszövetkezetekben október 25-ig, az egyéni gazdaságokban október 31-ig befejezzük. A sellyei járás a tervezettnél 2 százalékkal több gabona vetésével járul hozzá a kenyérgabonakérdés megoldásához. A terméshozam érdekében terme- lőszövetlkezeteiinlk őszi gabonáinaik vetését felerészben keresztsorosan végezzük. 3. őszi mélyszántás-trágyázás: Biztosítjuk az őszi mélyszántás és a trágyázási tervek november 18-ra történő 100 százalékos befejezését. Elindítjuk a „tiszta udvar” mozgalmat, hogy az istállók végéből, az udvarokból minden trágya időben a földekre kerüljön ki. 4. Silózás. A jószágállomány sikeres áttelelte- tése és a hozamok növelése érdekében silózási tervünket november 30- ig maradéktalanul teljesítjük. 5. Begyűjtés: Hazafias kötelezettségünknek pontosan eleget teszünk. Kukoricabegyűjtési terveinket november 7-ig, a burgonyabegyűjtést október 31-ig, a napraforgó begyűjtést október 28-ig 100 százalékra teljesítjük. A tanácsválasztások napjáig ser- tésbegyüjtési tervünket 72, a vágómarha begyűjtési tervet 100 százalékra teljesítjük. Ugyaneddig az időpontig tojás beadásunk 86, baromfibeadásunknak 80 és tejbeadásunknak 78 százalékra eleget teszünk. 6. Adófizetés. Negyedik évnegyedá pénzügyi terveinket a tanácsválasztások napjáig globálisan 80 százalékra teljesítjük. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy a kilépett tsz tagok fennálló tartozásainak összegéből november 28-ig 50 százalékos befizetést, biztosítunk és december elsejéig az Ötödik Békekölcsön készpénzjegyzést is maradéktalanul befizetjük. Szabó Jenő Búzás Ferenc Földvári János Begyűjtési Hivatal vez. járási párt v. b. első titk. járási tanács v. b. elnöke rr /A Sátorhelyi Béke Ore Állatni Gazdaság valamennyi üzemegysége versenyre lépett hazánk felszabadulásának 10. évfordulója és november 7-e tiszteletére A sátorhelyi Béke őre megyénk egyik legnagyobb és legrégibb állami gazdasága. Lajmérpusztától a halármenti Gerechátig üzemegységei sokezer mázsa búzát, rengeteg tejet és a hizottsertések egész fáikéit adják esztendőről észtendőre hazánk ellátásához. — Elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepe tiszteletére a pécsi és a gyulapusztai gazdaságokhoz hasonlóan szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek. A jminlkaversemyt kezdeményező javítóműhely dolgozói öt igáskocsi kijavítását vállalták november 7-re, ezenkívül két takarmányosvagont ké szítenek. Az asztalosműhely beosztottjai a soronlévő javításokon felül 14 új ablakszárny készítésére tettek kötelezettségvállalást, míg a lakatos és szerelőműhely dolgozói a következőkre adták szavukat: két műtrágyaszóró javítását egy hónappal, három növényápoló traktor rendbehozását három héttel a határidő előtt befejezik. Baranyaszenigyörgy köíe’ezettséget vállalt: ma A Nagy Októberi Szocialista Fői laszlások .tiszteletére Baranyaszen’i vében az elnök, az egyéni gazdák Kálmán, ifj. Szabó Ferenc és Bagó hogy ma estig kukouca, burgonya c kos teljesítése mellett a búzavetési lasaikban a baranyaszentgyörgyiek oember 15-ig a~ egész évre szóló á rendezik. Tettek követik a a felsöszentmArtoni drAVA ŐRE termelőszövetkezeten kívül a drávafoki Uj Élet és a marócsai Zöld Mező termelőszövetkezetek föld jein is befejeződött az őszi árpa után a kenyérgabonának vetése is. FÖLDJEI FELÉT kenyérgabonával vetette el a termelési bizottság elnöke. Nem választottak idén tavasszal behunyt szemmel a teklaíalusi gazdák, amikor a termelési bizottság élére Egréder János egyénileg dolgozó parasztot állították. Egréder elvtárs, aki a falu egyik elismerten legjobb gazdája őszi vetéseit október 16-ra befejezte és a korpakedvezmény hatására szántóterülete felét kenyérgabonával vetette el. A teklafalusiak az őszi árpa vetéstervet 166 százalékra teljesítették és a rozsnak, valamint a búzának is legnagyobb része a földbe került már, A növénytermelés munkáinak meg gyorsítására a traktorosok is és a fogatosok is párosversenyre léptek egymással. Mercz Keresztélyné csoportvezető a növénytermelő brigádok felajánlásai között arra kötelezte magát, hogy a burgonya és a kukorica szedésében közel másfélszeres normát teljesít, — ezzel is csökkenti a gazdaságban jelentkező munkaerőhiányt. A tehenészetekben a jelenleginél . jóval magasabb fejési és istállóátlagokkal akarják köszönteni a nagy évfordulót. — A tehenészet versenyvállalásának végrehajtása azt eredményezi, hogy a gazdaság fejési átlaga 10-ről 10.7 literre emelkedik. A mesterséges borjúnevelő dolgozói arra tettek ígéretet, hogy a jelenlegi 70 helyett 102 dekát hizlalnak fel minden nap a borjakra. A sátorhelyi üzemegység sertéshizlalói a havi súlygyarapodás 8 százalékos felemelésére tettek kötelezettségvállalást. dolgozó parasztsága estig végez a búzaveté*sel radalom évfordulója és a tanácsvá- yörgy tei melőszövetkezeti tagjai ne- részéröl pedig Mészáros Imre. Szabó y Jáncs köleiezték magukat arca, s napraforgó beadásuk 100 százalé- is maradéktalanul befejezik. Felaján- arra is kólelezfék magukat, hogy de- lat és á'lati termék beadásukat is Nagy János v. b. elnök verseny vállalást! KISUJBANYA befejezte a vetést! Tíz százalékkal több kenyérgabonát vetettek a tervezettnél. A pécsváradi járási tanács mező- gazdasági osztályának jelentése szerint Kisújbánya község dolgozó parasztsága befejezte az őszi búza vetését is. Híven járásuk versenykihívásához tíz százalékkal több kenyér- gabona elvetésével járultak hozzá a gabonakérdés megoldásához. ÖT HOLDDAL TETÉZTÉK MEG előirányzott búza vetésüket a már iáké menüi Rákóczi tsz tagjai. Bálint József elnök irányításával a máriakéméndi Rákóczi termelőszövetkezet földjein is véget ért a vetés. A termelőszövetkezet öt holddal több búzát vetett el, mint ameny nyit terve részére kötelezően előír, Az intézőbizottság úgy gondolja — a korpajuttatás során bőségesen megtör ül fáradságuk,
