Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-19 / 248. szám

2 1NAPCO 1954 OKTOBER 19 A jövőnket láttuk a moszkvai mezőgazdasági kiállításon Moszkvában, a mezőgazdasági összszövetségí kiállítás terü­lete valóságos kertvárosnak felel meg, nagy monumentális épületeivel, köztük az egyes köztársaságok pavi­lonjaival, amelyek magukban is va­lóságos építészeti remekművek. A kiállítás terét hatalmas szökő­kutak díszítik, köztük olyan mint a főpavilon előtti téren a „Népek ba­rátságanevű szökőkút, amelynek lépcsőzetes talpazatán 8 méter ma­gas gabonakéve jelképezi a mező- gazdaság alapját, a gabonát. Az alapzaton a 16 szövetségi köz­társaság nemzeti díszviseletében áb­rázolt kolhozista lányok szobrai jel­képezik a Szovjetunió népeinek meg­bonthatatlan barátságát. Ebből a szö- kőkútból többszáz vízsugárral tör ” szökőkút vize mintegy 20 méter ma­gasra. Oldalakon át lehetne sorolni mindezeket a díszítő létesítménye­ket. Azonban inkább szemlélteti a szocialista mezőgazdaság magasabb- rendűségét, eredményeit a kiállítá­son bemutatásra került, külön terü­leten elhelyezett 260 mezőgazdasági növény féleség, mintegy 2 ezer fajtá­ja, valamint az állattenyésztési, a gépesítési, vízgazdálkodási, stb. terü­letek pavilonjai és farmjai. A kiállításon 800 kolhoz, 300 szov- hoz, 200 gép- és traktorállomás, ál­lattenyésztési gépállomás és réttalaj javító állomás mutatja be eredmé­nyeit. Ezenkívül több mint 300 ál­lattenyésztői farm, sok tudományos kutató és kísérleti intézmény, sok tízezer élenjáró mezőgazdasági dol­gozó szakember és szervező mulatja be munkássága legjavát. Az egész kiállításon végigvonult, hogy a mezőgazdasági termelés köz­ponti kérdése a gabonatermelés. A gabonatermelésben sok olyan nagy eredményt értek el, mint amilyent megismerhettünk az ukrán pavilon­ban, hogy a szumszki terület („Bol­sevik’“) nevű kolhoza, amely őszi bú­zából 30—35 q átlagtermést ért el és amely k'útsoznak az utóbbi 3 év ku­korica ái.gtermése 50 q volt hektá­ronként. Ezek az eredmények nem valami kis’területen születtek: a krasznodári határterületen, ahol ösz- szesen 634 kolhoz van, a terület 182 gép- és traktorállomása segítségével közel 5 millió hektár területen hek­táronként 25—30 q-ás búzatermést értek el. A szovjet emberek nagy sikereket értek el a szűzfö\dek feltörésében és az ott folytatott termelés során. Számos olyan hely van. mint az al- táj-vidékén, ahol az ,,Ut a kommu­nizmus felé" rievű kolhoz, ez évben tavaszi búzából 32 q-ás, a „Vörös szántó" kolhoz 27 q-át takarított be hektáronként. A kenyérgabona termelés magas eredményei mellett és annak további növeléséért folytatott munkán túl nagy gondot fordítanak a burgonya, zöldség, szőlő és különböző ipari nö­vények terméseredményeinek növe­lésére is. E területen is számos olyan eredménnyel büszkélkedhetnek a ki­állításon, mint a Kirovi terület kol­hozai, amelyek 350—380 q burgonyát termelnek minden hektáron, de nem ritkaság az olyan eset sem, mint a szibériai kermeroszki terület, ahol a „Krasznáj-Perekop’“ kolhoz tágját élükön Judkina Sztálin-díjas, a Szo­cialista Munka Hőse címmel kitün­tetett burgonyatermelővel, hektáron­ként 1331 mázsa burgonyatermést ért el. Az Vzbég Köztársaság Sza- monkardi területe „Kirov" kolhozá­ban Obbosz-Olijev szőlőtermelő csa­patvezető, a Szocialista Munka Hőse az elmúlt évben hektáronként 191 q szőlőtermést szüretelt. agy sikereket ért el a Szovjet­unió mezőgazdasága az állat- tenyésztés különböző ágaiban is, amelyek nagymértékben járulnak hozzá az árubőség megteremtéséhez, a szovjet nép jólétének növeléséhez. Sorolhatnánk a mezőgazdasági ter­melés minden területéről az ilyen sikerét tovább, akár a növényterme­lésről vagy az állattenyésztésről van szó. Megállapítottuk, a Szovjet­unió mezőgazdaságában minden erő­vel arra törekednek, hogy nagy terü­leten magas termelési átlagokat ér­jenek el és jelentősen csökkentsék a gépesítés fokozásával, a munkák jó megszervezésével és elvégzésével a mezőgazdasági termelés önköltségét. Vajon miben is kereshetők a Szov­jetunió mezőgazdaságában elért nagy sikerek okai? — Mindenek­előtt abban, hogy az Októberi Szocialista Forradalom győzelme után is a szovjet nép, a mezőgazda­ság dolgozói követték és magukévá telték a kommunista párt és a szov­jet állam, politikáját, útmutatásait, a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séről. Megteremtették a szocialista mezőgazdaságot, amely lehetővé tet­te és teszi a technika, valamint a mezőgazdasági tudományok széles­körű alkalmazását, amelyeket alkal­maznak is szovhozokban és kolho­zokban egyaránt. Lehetővé tette és teszi, hogy a Szovjetunió népei egy emberként sorakoztak fel a kommu­nista. párt és a Szovjet állam mező- gazdasági termelés fejlesztésére vo­natkozó múlt /év szeptember 7-i sok­oldalú határozatának végrehajtására és következetesen küzdenek azok va- óraváltásáért. Azonkívül, hogy a szovjet állam messzemenő támogatást nyújt a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséért a szovhozok és kolhozok törekednek a helyi lehetőségek legnagyobb kihasz­nálásával a termőtalaj táperejének növelésére, az egyes munkák szak­szerű és jóminőségű elvégzésére, az állattenyésztésben is nagy gondot fordítanak a takarmányalap megte­remtésére. a takarmány helyes fel- használására, a legjobb fajták kite­nyésztésére és annak utánpótlására, a tenyésztői munkára, valamint az állategészségügyi intézkedések be­tartására. Nagymértékben elősegíti sikereik elérését, hogy a szovjet emberek a mezőgazdaság területén sokoldalúan és szakkérdésekben rendszeresen ké­pezik magukat, résztvesznek külön­böző szakiskolákon és tanfolyamo­kon és törekednek a tanultaknak gya­korlatban való alkalmazására. Nagy gonddal ügyelnek arra, hogy az egyes munkaterületeken dolgozók hosszú ideig dolgozzanak ugyanazon terüle­ten szovhozokban' és kolhozokban egyaránt. Például Prátászáva borjú­nevelőnő 17 év óta foglalkozik borjú­neveléssel az Október 12 nevű kol­hozban, ahol több, mint ezer borjút nevelt fel, amelyből egy sem hullott el, amiért is a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Hozzájárul e nagy sikerek elérésé­hez a kommunista pártszervezetek hozzáértő, szívós, türelmes, nevelő és irányító tevékenysége. A kommunis­ták példamutatása és a tömegek kö­zött kifejtett nevelő munkája, amely a párt és a kormány határozatainak következetes végrehajtására épül. mi feladatunk is az, hogy me­gyénk területén a kommunis­táidat, a mezőgazdaság minden dol­gozóját harcba indítsuk az új szakasz célkitűzéseinek valóraváltásáért, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó decemberi határozat vég­rehajtásáért, a népjólét emeléséért folyó harcunkban, hogy idővel oda fejleszthessük mezőgazdasági terme­lésünket. ahol most a szovjet köz­társaságok tartanak. SZABÓ JÓZSEF a Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője A nép fiai lettek a magyar filmek főhősei — írja a bolgár sajtó A bolgár sajtó nagy figyelmet szentel a bulgáriai magyar filmhét alkalmával bemutatásra került ma­gyar filmeknek és részletesen méltat­ja a magyar filmgyártás eredmé­nyeit. , Az Otecsesztven Front című lap írja: A nép fiai lettek a magyar fil­mek főhősei. A magyar film dolgo­zói művészi eszközökkel ábrázolják a film új hőseit, ezért a magyar fii­Angol munkások sztrájkharca Vasárnap változatlanul tovább folyt a londoni dokkmunkások sztrájkja, amelyben - a résztvevők száma már mintegy huszonhétezer. Ugyancsak vasárnap nagygyűlést tartottak Liverpoolban, Anglia nyu­gati partvidékének dokkmunkásai, s úgy döntöttek, hogy hétfőn beszün­tetik a munkát. meket a népi demokratikus orszá­gok dolgozói örömmel fogadjál?. A bolgár dolgozók is élvezettel nézik a magyar filmeket, lelkesedést merí­tenek belőlük a szocializmus építé­séért vívott harcukban. A magyar film alkotásai értékes hozzájárulást jelentenek a világ ha­ladó filmművészetének fejlődéséhez és még jobban elmélyítik a magyar és a bolgár nép közötti barátságot. Töretlen az autobuszkőzlekedési dolgozók sztrájkja is. A sztrájkolók vasárnap nagygyűlést rendeztek Lon­donban a Trafalgar Square-en. A nagygyűlésen William Johns gépko­csivezető elnökölt, aki kijelentette, hogy az autobuszközlekedés dolgo­zóinak jelenlegi sztrájkja „az 1937. es sztrájk óta a legegészségesebb.“ Iiozos közlemény Ho Si Minh és Neltru találkozójáról Ho Si Minh, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke és Dzsava- harlal Nehru, indiai miniszterelnök október 17-ón Hanoiban folytatott megbeszélése után a következő köz­leményt adták ki: Ho Si Minh elnök vasárnap este találkozott India miniszterelnökével és megvitatta vele a két országot kö­zösen érintő különféle kérdéseket. Mindketten érdeklődéssel kísérik az Indokináról szóló genfi egyezmény teljes megvalósítását és Ho Si Minh elnök biztosította az indiai minisz­terelnököt, hogy mind mo6t, mind a jövőben teljes együttműködéssel tá­mogatja a nemzetközi bizottságot en­nek az egyezménynek a végrehajtá­sában. Minden egyéb kérdést is igyek szik békésen és az együttműködés szellemében megoldani úgy, hogy Indokína országai minden külső be­avatkozás nélkül függetlenül élhes­senek és felvirágozhassanak. Töké­letesen bízik az öt alapelvben, mely­ben Kína és India miniszterelnöke megállapodott és alkalmazni óhajtja azokat Vietnamnak Laoszhoz és Kambodzsához, valamint más orszá­gokhoz fűződő viszonyában. Az indiai miniszterelnök megerő­sítette, hogy ezeknek az alapelvek­nek az alkalmazása kiküszöbölné a nehézségeket és félreértéseket és elő­segítené a baráti kapcsolatok és a bé­kés együttműködés kifejlődését a különböző országok között. Ho Si Minh elnök hivatkozott In­diának Vietnam népeivel fenntartott ősi kapcsolataira és azt a reményét fejezte ki, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben felújulnak és megerősöd­nek. India miniszterelnöke teljes mér­tékben egyetértett ezzel, hogy ser­kenteni és erősíteni kell India kap­csolatait Vietnam, Laosz és Kambo­dzsa országaival és népeivel. A Német Demokratikus Köztársaság népe a vasárnapi választáson a béke és a német egység politikája mellett tett hitet A Német Demokratikus Köztársa­ság és a demokratikus Berlin lakos­sága vasárnap választotta meg a né­pi kamara és a kerületi képviselő- testületek tagjait. A választáson a demokratikus Németország , nemzeti frontjához tartozó pártok és tömeg­szervezetek egységes jelölőlistával vettek részt. A nemzeti front min­denekelőtt Németországnak demokra tikus és békés alapokon való újra­egyesítéséért, a béke megszilárdítá­sáért, a Német Demokratikus Köz­társaságnak, mint a német egységért vívott küzdelem megbízható támaszá­nak további politikai, gazdasági, szo­ciális és kulturális megerősítéséért, valamint a bonni Adenauer-klikk béke- és népellenes politikájának felszámolásáért szállt síkra. A Né­met Demokratikus Köztársaság la­kossága országszerte nagy lelkesedés, sei gyakorolta választójogát. A Né­met Demokratikus Köztársaság váro­sai és falvai a választás tiszteletére zászlódíszt öltöttek. A választók nagy része már a délelőtti órákban leadta szavazatát. A még nem végleges adatok szerint a választásra jogosult állampolgároknak kilencvenhét szá­zaléka járult az urnák elé. A Né­met Demokratikus Köztársaság kettő- ezerhatszázkilencvenöt helységében száz százalékos volt a választási részvétet A leadott szavazatoknak körülbelül kilencvenkilenc százaléka a demokratikus Németország nem­zeti frontjának egységes jelölőlistá­jára esett. A végleges hivatalos ada­tokat szerdán teszi közzé a központi választóbizottság. Változások a brit kormányban A brit miniszterelnökség közle­ményt adott ki, amely szerint az an­gol kormány négy miniszteri rang­ban lévő tagja lemondott. Ezek: Lord Alexander hadügyminiszter, Miss Florence Horsbrugh közoktatás ügyi miniszter, Lord Simmons lord- kancellár és Sir Lioner Heald koro­na-ügyész. Az új hadügyminiszter Harold Macmillan lett, aki eddig a lakás­építési és helyi kormányzati ügyek tárcáját tartotta birtokában. E tárca új tulajdonosa: Duncan Sandys, aki eddig mint hadiariyagellátásügyi miniszter tevékenykedett. Az új közoktatásügyi miniszter Sir David Eccles, közmunkaügyi mi­niszter pedig Nigel Birch lett. A hadianyagellátásügyi tárcát Sel- wyn Lloyd eddigi külügyi állammi- niszter vette át, míg az ő helyébe Anthony Nutting külügyi államtit­kár lépett A lordkancellári megbízatás Sir David Maxwell Fyfe-nak jutott. A belügyminisztérium élére Lloyd George eddigi élelmezésügyi minisz­ter került Fyfe helyébe. Az élelmezési tárcát Heathxoat Amory földművelésügyi miniszter vette át, aki megtartotta régi tár­cáját is. A főállamügyészi tisztet Sir Regi­naid Manninghambuternék juttat­ták. A Szovjetunió, a dolgozók szocia­lista állama külpolitikájának fő irányvonala a békéért és a nemzet­közi együttműködés megszilárdítá­sáért vívott megingathatatlan és következetes harc. A szovjet kor­mány szüntelenül azon az álláspon­ton van, hogy a kapitalista és a szo­cialista rendszer békésen élhet egy­más mellett, gazdasági versenyt folytatva egymással. A szovjet népnek, amely nemrég élte át a hitleri Németország által kirobbantott háború borzalmait, legfőbb érdeke, hogy sikeresen vég­rehajt*? a békés építés terveit. A szovjet állam jelenleg azoknak a hatalmas feladatoknak megvalósítá­sával foglalkozik, amelyeknek célja, hogy rövid idő alatt elérjék a köz­szükségleti cikkek termelésének gyors növelését. A szovjet kormány még nagyobb energiával valósítja meg a szovjet nép állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükség­leteinek maximális kielégítését. Ilyen körülmények között magától értetődik a szovjet államnak a nem­zetközi feszültség csökkentésére és egy új világháború elhárítására irá­nyuló törekvései. Magától értető- dőek továbbá ? Szovjetuniónak a nemzetközi együttműködés kiszéle­sítésére, minden országgal kereske­Á Szovjetunió a két rendszer békés együttéléséért Irta: Sz, delmi kapcsolatok létesítésére irá­nyuló törekvései. » A Szovjetuniónak a békés együtt-1 élésért vívott harca konkrétan ab­ban jut kifejezésre, hogy mind job­ban kibontakoznak a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatai a ka­pitalista országokkal. 1953-ban pél­dául a Szovjetunió áruforgalmi egyezményt kötött Indiával, Fran­ciaországgal, Argentínával, Görög­országgal és Izlanddal. Kibővü’tek a kereskedelmi kapcsolatok más ka­pitalista országokkal, is. Ennek ered- ményeképen a Szovjetunió külke­reskedelmi forgalma 1953-ban 23 milliárd rubel volt az 1952. évi 20.8 milliárd rubellel szemben, ami 11 százalékos emelkedést jelent. 1953-ban a Szovjetunió 51 állammal kereskedett, ezek közül 25 országgal kötött több évre szóló kereskedelmi egyezményt. A Szovjetunió és a kapitalista országok közötti kereskedelmi kap­csolatok erösbödése jótékony ha­tással van az egész nemzetközi Volkov helyzetre. Ezt számos burzsoá ál­lamférfi is kénytelen elismerni. Churchill, Nagybritannia miniszter- elnöke, 1954 februárjában tett alsó­házi nyilatkozatában a következő­ket mondotta a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemről: „A minél nagyobb méretű árucsere... csak hasznos lehet. .. Minél többet fog érintkezni egymással egészséges és gyümölcsöző kereskedelmi tevé­kenység révén a két nagy tábor, amelyre a világ oszlik, annál erő­sebb ellensúlya lesz a tisztán kato­nai számításoknak“. A nyugati országokban egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik égetően szükségesnek tartják a kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tését és elmélyítését á Szovjetunió­val és a népi demokratikus álla­mokkal. Ezt bizonyítja az a számos ipari és kereskedelmi küldöttség, amelyek a kapitalista államokból az utóbbi éhekben ellátogattak a Szov­jetunióba és egész sor kereskedel­mi egyezményt kötöttek a Szovjet­" unióval. Ugyanakkor az agresszív imperia­lista körök mind dühösebben tá­madják a békés együttélés elvét. Több ország reakciós sajtója a leg­különbözőbb ostoba és értelmetlen koholmányokat terjeszti a szovjet kormánynak a nemzetközi feszült­ség enyhítését célzó intézkedései­ről. Az imperialisták nagy hűhót csapnak a Szovjetunió részéről meg­nyilvánuló állítólagos veszély miatt, hogy ezzel igazolják a dühödt fegy­verkezési hajszát, amely hatalmas profitot hoz a monopóliumoknak. A Szovjetuniónak a nemzetközi együttműködésre, s a minden or­szággal való kereskedelmi kapcsola­tok megszilárdítására és kiszélesíté­sére irányuló törekvései lelkes tá­mogatásra találnak az egész világ néjbtömege’nél. Valamennyi ország dolgozói örömmel üdvözlik Szov­jetunió békés építőmunkájának si­kereit, mert tudják, hogy az a béke erősítését szolgálja. A szovjet állam annak az irány­elvnek megfelelően, hogy a két rendszer békésen együtt élhet, to­vábbra is folytatja a béke és a nem­zetközi biztonság, az államok kö­zötti együttműködés és kereskedelmi kapcsolatok megszilárdításának po­litikáját ^ein/etközi hírek PÁRIZS Mendes-France és Adenauer ke< den Marly ban (a francia minisztere nők nyaralójában) találkozik, hói megkísérelje a Saar-kérdés rendez rét. A francia miniszterelnök előz leg elküldte kabinet-főnökét Bonpb hogy rendezze a megbeszélés form jának kérdését. Hivatalos kóroki* a Mendes-France és Aaenauer kö; tárgyalást „személyes megbeszélés nek akarják feltüntetni. Adenauer bejelentette, hogy P rizsba indulása előtt tanácskozik Saar-v<déken működő német párti vezetőivel. Ezeknek a pártoknak működését a francia kormány, mint ismeretes, — betiltotta. PEKING „A vietnami nép melegen köszöl Nehru indiai miniszterelnököt abbi a meggyőződésben, hogy Ho Si Mii elnök és Nehru miniszterelnök tali kozása hozzájárul az indokinai bél megszilárditásához és megerős Vietnam és India barátságát“ — >r vasárnap vezércikkében a Nhan Da a Vietnami Munkapárt lapja. A Nhan Dán kijelenti: „A vietnai nép hiszi és reméli, hogy az indi miniszterelnök hanoi látogatása találkozója Ho Si Minh elnökkel első lépés, amely Vietnam és Ind diplomáciai, gazdasági és kulturá kapcsolatainak a kínai—indiai köz nyilatkozat öt elve alapján történő telítésének és kifejlesztésének útj kikövezi.

Next

/
Thumbnails
Contents