Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-17 / 247. szám
2 NÄPCö 1954 OKTOBER 1Í F^ R7 É S PÁR1ÉPI1ÉS Türelmes nevelőmunkával erősítsék pártszervezetüket a becefai kommunisták Bánkittől is kérdezzék Becefán, mindenki szívesen útbigazítja az ismeretlent. „A párttítkár? Abban a sotéites épületiben.‘‘ És búcsúzóul hozzáteszik: „Megtalálja, mert egyben ő a tanácstitkár is.1' Nem, nem tévednek. Sőt. A minap, a népfront- bizottság ülésén egyhangúlag elnökké választották. így hát a korábbi kettő mellé most új megbízatást is kapott. Horváth Béla elvtánssal együtt négy tagot számlál a pártszervezet. Az ötödik, alig pár napja érkezett a faluba, Biró László elvtárs, az új tanácselnök személyében. A többiek közül az egyik a titkár felesége, a másik a régi tanácselnök. így már talán érthetőbb (de korántsem érthető!), hogy egy emberre miért hárul ennyi funkció ebben az alig háromszáz lakosú községben. És milyen községben! A járásban elég tisztességes helyet foglalnak el a versenyek ranglistáin, most a kapások begyűjtése sem halad rosszul. Időben vetnek, végzik a soronlévő munkákat — Mn igen kell serkenteni őket. Szóval kötelességtudó emberek élnek itt. Kevés a párttag, nem lehetne-e egyet-kettőt felvenni? — kérdezzük. * Horváth elvtárs csalódottan, keserűen legyint: — Érezzük, hogy kevesen vagyunk, dehát... Hiába minden próbálkozás. Ha beszélek velük, azt mondják: ..gondolkozom rajta.“ Aztán úgy elfelejtik, mintha sqhse lett volna róla szó. Itt van Benkó László, Rácz Károly. Mindegyik kiváló gaz$a, példamutató. A pártba mégse lépnek be. Van mód, tehetőség a pártszervezet sorainak erősítésére. Akkor hát ml akadálya van, miért húzódnak vissza az emberek? A régi és új hibák miatt. Az ember nehezen felejt, hosszú időn keresztül kíséri a múlt emléke. A faluban még minőig emlékeznek arra, hogy milyen emberek kerültek a pártba. A régi vezetők sok-sok dolgozó parasztot megsértet, tek, a törvény leple alatt zaklatták okét. Elriasztották, eltávolították őket a párttól. Szigetvári Sándor tanítónak már bent volt a kérelme is, de nem tudni hol — talán a járásnál, vagy még a faluban — elfeküdt, szóra sem méltatták. A régiek elzárták magúiktól a falu népét — a mostaniak meg nem keresik a hozzájuk vezető utat. Pedig soha nem nyílik erre kínálkozóbb alkalom, mint most, a tanácsválasztás küszöbén. Mindenkit érdekelnek az új ese. menyek, problémák, kíváncsian várják a pái-t szavát. Csakhogy énről nem igen hallani a faluban. Az elmúlt hét egyik estéjére két kisgyű- lést tűztek ki. A tanácsválasztásról, a párt politikájáról lett volna szó. Am mindkettő elmaradt. Horváth elvtárs fűre-fára hivatkozik, okót keres — miközben a dolgozó parasztok eltávolodásáról sopánkodik. Harminc-negyven emberhez jutott volna el a párt politikája akkor, ’ harmad-, vagy negyed nap újból ennyihez. — Egyszerre, rövid idő alatt nem lehet változást teremteni! Naponta kell közelebb kerülniük az emberekhez, az emberek szívéhez. De a terveik is nagyfokú felületességre vallanak. „Majd holnap megtartjuk a kis gyű lést. Rövidre fogjuk a végrehajtólbizottsági ülést s utána megszervezzük.“ Este kilenc órakor? Aligha hinnénk, hogy ez sikerül. — Össze ütni a kisgyűlést — ez is mutatja, hogy mennyire gyenge bennük a szándék a falu lakóinak meggyőzésére. A napokban jelent meg a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámoló. Horváth elvtárs, de a töb_ biek is, alig hallottak róla. Pedig ebben a párt újból leszögezte: ezutáp is támogatja a parasztságcí, sőt az eddiginél fokozottabban. Ez azt jelenti: a Benfcő Lász.lóék dolgozzanak nyugodtan, termeljenek minél többet, mert ezt akarja a párt is! A párt politikájának népszerűsítésével, végrehajtásával lehet csak a falu népének szeretetét, megbecsülését kivívni! Mit jelent ez Becefán? Egyebek között azt, hogy a kis pártszervezet a maga erejével törekedjen a falu életének, gazdaságának fellendítésére. Esős időben rend. szerint elönti a víz az alacsonyabban fekvő földeket; nem kielégítő a falu áruellátása; megoldatlan probléma a kultúrház is. Indítson mozgalmat a pártszervezet, hogy tisztítsák ki a vízlevezető árkokat, hogy a földművesszövetkezeti bolt mielőbb kapjon egy megfelelő raktárt. A pártszervezet álljon a falu népe elé; ezt akarjuk megvalósítani, ehhez kérünk - tőletek segítséget, ilyen, a dolgozó parasztokat érintő kérdések győzik meg őket, hogy ma másként van, a párt- szervezet velük együtt, közös célokért akar dolgozni. A népfront-bi- zotság programja helyes célokat tűz ki, megegyezik a falu népének véleményével, kívánságával. Népszerűsítse, karolja fel a pártszervezet! Elsősorban a becefai pártszervezetnek kell kijavítani a hibákat, megoldani a feladatokat. De nagy szükség van a járási pártbizottság segítségére is. Az utóbbi időben többet járnak ebben a faluban. Tóth elv- társ is hosszabb időt töltött el, sok olyan emberrel -beszélgetett, akik a tagjelöltfelvételnél sz áruba jöhetnek. Ez azonban kevés. A napokban Takács divtára, az instruktor, amolyan „futólátogatásra“ érkezett a faluba Benézett a titkárhoz: „hogy vagy, mi újság", utána máris továbbment. A mostani sorsdöntő napokban — ez nem segítség, az ellenőrzés elmulasztása csak hozzájárult a kiis- gyűlóselc elnapolásához. A járási párt-végrehajtóbizottság helyes [kezdeményezése, hogy egy-egy községbe fejlett aktívát küldött ki, aki segít az ottani elvtársakmak a választási előkészületekben. Becefára is küldték egy elvtársat, aki azonban pár napja szabadságon van, s a pártszervezetet még jobban magára hagyták. Helyes lenne, ha a párt-végrehajtóbizottság tagjai is tartanának Icisgyű- lésoket, -beszélgetnének a dolgozó pa rasztckkal. Máról-holnapra Becefán sem lehet változást teremteni. I-Iosszú hónapok kellenek ahhoz, — a falu népével való szoros együttműködés, vágyaiknak, kívánságaiknak kielégítése, — hogy új -tagjelöltekkel, becsületes páríonkívüliekke! erősödhessen a pártszervezet. Az MDF Baranya megyei bizottsága október 19-én aktiwu r .ekezlctet tart A Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei bizottsága október 19-én, kedden délelőtt 9 órakor megyei aktíva-értekezletet tart a pécsi Petőfi filmszínházban (dr. Doktor Sándor u.) A megyei pártaJktívám Gábri Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára beszámol a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—3 között tartott üléséről. Az egésznapos értekezletre csak meghívóval lehet belépni. Cwyía lések a megyéken A megye területén októberben több helyen gyűlés lesz, amelyen a pártközpont által küldött elvtársik tartanak beszámolót. A gyűlések beosztása: 18-án este 7 órakor Öcsárdon Vásárhelyi Miklós, a Minisztertanács Tájékoztatási irodája munkatársai. 39-án este 6 érakor Szigetváron Gáspár Sándor elvtárs. 21-én délután fél 4 órakor Porcelángyárban Lajtai Vera elvtársnő. 21-én este 6 órakor Mozsgón Hollós Ervin elvtárs. 21-én, délután 4 órakor a 73. sz. Építőipari Tröszt és a hozzátartozó vállalatok, Szij.vártó Lajos építésügyi miniszter. 23-án este 6 óraikor Szentdénesen Szabó Kálmán elvtárs. 23-án délután 5 órakor Beremen den Molnár János elvtárs. A 19-ére hirdetett görcsönyi gyűlés elmarad. MMlsxefoundos robbantás a mecseki szénmedencében A mecseki szénmederacében a metángáz miatt nehézségekbe ütközik a millszekundos robbantás alkalmazása. Mégis műszakiak és fizikiaiak lelkesen dolgoznak alkalmazási előfeltételeinek megteremtésén. Ahol bevezették, szívesen dolgoznak vele, mert a tapasztalatok mindenütt azt mutatják, hogy a millszekundos robbantás nem dobja szét a kőzetet, nem töri össze a biztosításnak beépített ácsolatot, biztosabb vele a repesz- tés nagyobb betörési mélységet érnek eL Mindez pedig gyorsabb előrehaladást, önköltségcsökkentést és emellett magasabb keresetet biztosít. KOMI ON alig több mint negyedéve kísérleteznek millszekundos repesztéssel. Eddig öt üzemben mintegy 10.000 gyutacsot használtak el. Anna-akna, ahol először dolgoztak ezzel a módszerrel, a komlói üzemek közül legjobban teljesítette feltárási tervét, amikor elegendő gyutacs állt rendelkezésére. A Ill-as üzemben a 101-es csapat dolgozói kétheti átlagban további műszakonkénti 1.30 méter helyett 2.25 métert haladtak előre a millszekundos robbantással. A millszekundos robbantás nagyobb elterjedésének azonban akadálya, hogy a tröszt nem kap folyamatosan elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű gyutacsot. A tapasztalat szerint ugyanis a magas ÖHenáilásu gyutacsok nem exponálnak. Ezen úgy segítenek, hogy a (jövőben lemérik ellenállásukat, így a munkahelyre mindig gyújtóképes -gyutacsok kerülnek. A PÉCSI SZÉNBÁNYÁSZÁT! TRÖSZTNÉL a zárt ajtók mögötti repesEtés tehetőségének megteremtésével kísérleteznek. A pécsszabolcsi kerületben elkészült már a tübblng-ajtó és jelenleg építenek egy másfél méter* vastag betongátat, úgynevezett „diaf- ragma falat“, amely légmentesen elzárja majd a bányarészt, ahol millszekundos robbantással gyorsítják meg a feltárási munkát. A kísérleti osztály dolgozói a közeljövőben Komlóra látogatnak tapasztalatcserére, majd két-három hét múlva a Pécsi Szénbányászati Trösztnél is megkezdik a millszekundos robbantást. A tröszt — melyre ezévben több, mint hat kilométer hosszú irány- és keresztvágat elkészítésének munkája hárul, — a millszekundos robbantásiéi a vágathajtás sebességének a jelenlegi 12 centiméterről 20 centiméterre való növekedését várja. A szakszervezet közvetlen segítsége pécsbánya szakszervezeti vezetői *■ a bányásznapi verseny valóban nagyszerű eredményeinek elérése után nem pihentek meg babé- raikon. Még másnap, hétfőn sem állt meg a munkájuk. Aznap sem veszített jelentőségéből az a megbeszélés, amelyre rendszeresen összejönnek a párt, DISZ és a szakszervezet vezetői a műszakiakkal. Nem a forma adja meg az ilyen megbeszélések lényegét, hanem a tartalom, az amiről szó van, még akkor is, ha többnyire hibák állanak ott a tárgyalás középpontjában. Hibák, amelyek kijavításra várnak. És akkor eredményesek ezek a megbeszélések, ha nem sokáig kell „várniok" ... Vegyünk agy ilyen összejövetelt. — Úgy három hete flbngás mutatkozott Pécsbánya termelésében. Nem törvényszerű nz ilyesmi, de még Pécsbányán is előfordul. A műszakiak a papírok álapján látták, hogy a fejteljesitmények széles körben általánosan ettek. Nem mondták azonban ők sem, — ha esnek, hadd essenek! — A szakszervezet vezetői, mint mindig, aznap is érdeklődtek: — ml van, hol megy jól, hol van hiba? — Megtudták ők isr hogy hol. Szokola F*re*v főbányamester mű szak végezrtéml összehívta a frontmestereket, cmportbizalmiakat, úgy „feketén”, •— ott voltak a többi vezetők is. —" Mi a pangás oka, — vetődött fel termésuetuzerűen a kérdés. Elhangzott cnw nokminden, többek között az is, hegy itt-ott még rossz a vasút, meg vfincs mindenhol megfelelő fa, de egyben mindannyian megegyeztük: — nincs meg a kellő hozzáállás a munkához. A visszaesés oka tehát megvolt, most már csak hozzá kellett látni a pangás felszámolásához. A szak- szervezet vezetői is föltették a kérdést: mi a teendő azért, hogy a régi lendülettel folyjon a termelés? Utána kell néznie a frontmesternek és csoportbizalminak egyaránt, hogy ki hogyan dolgozza le a 480 percet. Körültekintőbben kell beosztani a csapat tagjainak munkáját. Nem mindegy, hogy kit raknak az egyes „ortokra“ — tehát elsősorban a fokozottabb, mindenre kiterjedő munkaszervezés segíthet, — és egy hét után elmondhatták, hogy segített is. De még másra is szükség volt. A 23-as telepi fejtésben András István frontmestert leváltották és Vészeli József került a helyébe. Ugyanitt leváltották a másik harmad-csapat vezetőjét is, Izsikovszki Józsefet. Ezt követően javult is a 23-as telepi fejtés, de az utána bekövetkező elmeddülés megakasztotta a fejtés további felvirágzását. De végeredménybeiw, ami a célt volt, azt az egységes vezető kollektíva elérte. Nem kismértékben a szakszervezeti vezetők és bizalmiak alapos és kitartó munkája révén. A bizalmiakról azonban többet kell mondanunk. Jól dolgoznak, ami első sorban Pécsbánya eredményeiben mutatkozik meg, átérzik megbízatásuk fontosságát. Viszont nem fordulnak kellő bizalommal a vezetőkhöz. Sok esetben csak egymás között panaszkodnak. Pedig nyilvánvaló, hogy a szakszervezet vezetői azért vannak, hogy elsősorban a bizalmiakon keresztül értesülve a csapatok helyzetéről, segítsenek ahol kell. De csak úgy tudnak minden esetbőn cselekedni, 'ha a bizalmiak is gyakrabban felkeresik őket. 'T’öbb bizalmi példamutatóan látja el megbízatását. Blazsek Antal, a Páncél csapatból, Szeifert Jakab Stettner József csapatában, Blazsek József a Kiskovács és Tóth István (13) a Podolák csapatból, vagy Kéméndi Ferenc munkásellátási vonalon, Szalontai Lajos műhelydolgozó és Szabó Lajos az aknaszállításnál. Elsősorban ők azok — de. vannak még jónéhányan, — akikre mindig lehet számítani, ha egy nehezebb feladat megoldásáról van szó. Sajnos vannak, akikre kevésbé lehet számítani, pedig az 6 aktív munkájukra is nagy szükség volna! Pedig jól dolgozó elvtársak ők is: Wéber Antal sztahanovista vájár, Bocz József (8), Holbusz József. Ami viszont szinte kivétel nélkül vonatkozik min den bizalmira, — még nagyobb segítséget kell adniok csapatvezetőiknek, közvetlenül is, közvetve is egy cél, a termelés érdekében. Egy veszélyesnek Ígérkező folyamatot észleltek Pécsbányán a békekölcsönjegyzés után is. Több pala mutatkozott már néhány napja a kitermelt szénben, mint addig. Első nap nem tettek semmit és harmadnapra nem csökkent, hanem még jobban nőtt a palaszázalék. Tehát már nem lehetett késlekedni és a szakszervezet is cselekedett. A front mesterek, bizalmiak meggyőző szavai nyomán már a vájárok sem küldték le a palát a csúszdán, a csilletöltésnél is javulás állt be: csökkent a pala, jobb lett a tisztán- termelés. Ez a példa is mutatja, hogy minél hamarabb megkezdi beavatkozó, javító cs segítő tevékenységét a szakszervezet, annál korábban mutatkozik az eredmény, szűnnek meg a hibák, nő a termelés. Mert ez is célja a szakszervezetnek, és ezt a célt szolgálja munkájuk akkor is, amikor gondoskodnak a dolgozókról, orvosolják panaszaikat, kéréseiket. A napokban járt Bocz elvtársnál, And- rás-akna Ü. B. elnökénél Bene József (3), aki néhány nappal korábban kénytelen volt abbahagyni a munkát erős reumája és izületi bántalmaz miatt. Bocz elvtárs már régóta ajánlotta neki, hogy menjen be a Sikopdai Éjjeli Szanatóriumba. Mivel nem javult, hanem csak súlyosbodott a betegsége, Bene József most elfogadta a beutalást. z üzemvezetőség az utolsó negyedévben 8000 forint értékben különböző jutalomtárgyakat oszt ki a napi munka alapján az aknák legjobbjainak. Sok vájár jutott már így az elmúlt hetekben — nem egt)- szer váratlanul — értékes jutalomtárgyakhoz. De nemcsak vájárok. Csütörtökön megjutalmazták azokat a műszakiakat és más vezetőket is, akik a IV. szinten keletkezett lég- lökéses helyen életveszélyben akadályozták meg. hogy a bányában nagyobb rombolás történjen. A jut.al- nazottak között volt Szaniner József elvtárs, Széchennl-akna U. B. elnöke is ... A személyes példamutatás a. legjobb agitáció. A műszaki vezető eívtársaktó! is függ Miikula Balázs pártcsoport bizalmi elvtárs csak e hónap elején került a Dobszai fejtéshez, mint vájár. Két hét nem sok idő egy fejtés megismeréséhez, de azért mégis sokat látott., tapasztalt, úgyis mint vájár, úgyis, mint pártcsoport bizalmi. A fejtésben 12—14 ember dolgozik. Ebből 5—6 készlettolással van elfoglalva, mert eléggé lapos a fejtés. A hónap elején nem volt hiány a munkakedvben secm. Mindenki szívesen dolgozott. Az első hetekben tehát nem sok feladata volt a pártcsoport- bizalminak. Azaz ezt csak úgy gondolta. Egyik napon aztán elmeddült a fejtés, nem kevesebb, mint egy méteres kőfal „csúszott“ be a szénfalba. Most aztán mi lesz? A termelés egy része nem a csillékbe, hanem az öregfejtésbe került. Leesett a termelés, 11-ón is csak 82 százalékot értek el. A munka most sem vesztett lendületéből. Mikula elvtárs mindig a legnehezebb munkahelyeken dolgozik és a többiek is jó munkát végeznek. A nehézségek legyőzéséhez azonban a kollektíva ereje kevésnek bizonyult. Sokkal több segítséget várnak a műszaki elv társaktól, többek között Tátrai József bányamester elvtárstól is. A múlt héten majdnem minden nap „elveszett“ a csapatnak 8—10 csille szene. Panaszkodtak Tátrai bányamesternek és kérték nézzen utána a dolognak. Ö ezt válaszolta: „Biztosan nem is töltöttétek meg, vagy nem szállítottátok ki. A csillelopás nem új keletű a bányában, éppen ezért helyes lenne megfogadná István -aknán is a Dobszai csapat javaslatát és végre bevezetni a börrovásos rendszent, ami kizárná az ilyen és hasonló csilleszerzéseket. A csapat tagjai sosem maradtak ki a versenyből. Most azonban itt is hiba csúszott be, vajon miért? A 90 méteres hosszú fejtésbe alulról felfelé kell az anyagot beadni. Mire kész a faadas, az emberek egyszer már elfáradnak, nem beszélve arról, hogy ez a módszer sok időt rabol el a termeléstől. Mit kellene tenni7 Azt — amit Mikula elvtárs mond:'meg kellene gyorsítani az új kijáró gurító elvégzését, mert csak akkor lehet a fát és egyéb, ácsoláshoz szükséges ■anyagot lefelé szállítani a fejtésbe. Ehhez azonban több megértés szük- seges műszaki vezetőink részéről. Hogyan takarékoskodhatunk a bányában? A bányában elsősorban a fa gazdaságos felhasználásával lehet takarékoskodni. Számos esetben megtörténik például, hogy az éjjeles faadók nem a megengedett méretű fát adagolják a csapatnak. Előfordul hogy 220 centiméteres tám- fát készítenek a munkahelyekre. Pedig a fejtés alsó részében legtöbbször megfelelne 120—lö0-es méret is. Minthogy csak 220-as fát kap a csapat, a vájárok kénytelenek elvágni. Ezzel drága faanyagot pocsékolnak. Kiszámítottuk, hogy egy darab 220-as tárnia átlagosan 7.20 forintba kerül. Mivel a vájárnak csak 120-as méretre van szüksége, egy métert levág a hosszú fából, amit aztán már semmire sem használhatunk. Egy- egy ilyen hulladék darab megközelítően három forintba kerül. — Egy kétharmados csapatnál körülbelül 18 hosszú fát kell elvágni naponta egy műszak alatt. Tehát 18x3 forintot dobunk ki hasztalan. Ha csalt egy aknában vesszük is ala pul az így elpazarolt mennyiséget, megállapítható a nagyfokú pazarlás. Meg kell mondani, hogy nem ritka eset az ilyen még, ma sem. Ha megnézzük azonban azt is, hogy a vájár felesleges faragásokkal naponta két órát tölt el. s két óra alatt legalább egysü- vegfa hossznyit tudna még termelni — ami testvérek között is öt csille szenet jelent, — akkor láthatjuk, hogy a pazarlás láncolatsze- rűetn kihat a termelésre. Különösen az utóbbi időben tapasztalható István—aikn.{i.n hogy egyes csapiatoknál ”>eg 12 százalékos pa- laitartalom is kimutatható, ami négyszerese a megengedettnek. S érdekes, hogy a pala- szazalék növekedésével agyidőiben jelentkezik P1 ’h'eecs.illehiány. A kettő ugyanis szorosan összefügg. Ha a sok palával elfoglalják az ürescsillét, nyilvánvalóén nem jut aranyi üres a jóminőségű szén elszállítására. Ez pert'« hatással van a termelésre, akadályozza azt. Elmondta: Eónai János vájár. \
