Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-31 / 259. szám
4 NÄPC5 1954 OKTÓBER 31 * A x állam, a nép képvisel oj es a tanács Választás készül Magyarországon. Tanácsválasztás. A régi jelölő gyűlések edzett-torkú korteseinek emlékezetében még felfelhőzik hallatára a virilistáktól fizetett boroshordók kotyogás emléke, a szavazás napjáig folyó tivornyák gőze, a nagy etetések, a nagy itatások, a nagy becsapások. Mert kellett a bor, hogy az Eszterházy herceget, meg a Hédernáry bárót édes atyja-fiának .tekintse a lyukasnadrágú zsellér, a félkommenciós béres, Hát folyt a bor. Az utcákat árgus szemmel rótták a párosával járkáló kakastollas „vőfélyek’'. Jelentették at ellenzéki parasztot, kisgazdát és békepártit vegyest, mert pókháló csüng istállójában, mert szabadjára hagyta a kutyát, mert félig telt hordó állt csak tűzoltásra padlásán, mert... Mert kellett a csendőr, kellett a puska, hogy hőkölésre késztesse azokat, akik szószerint vették a „szabad” választást. Szólt a puska és folyt a vér... És most?! Nyissunk be az alvégre. Nyolc-tíz család üli körül az asztalt a legnagyobb portán és egybekötve a politizálást a mindennapi munkával — kijelölik maguk közül a legbecsületesebbeket, a legdolgosabbakat, aleg- szókimondóbbakat. Mert új a világ sora Magyarországon: saját sorsát igazítja minden munkás, minden bányász, minden paraszt ebben az országban. • Folyik a munka, halad a jelölés. Tanácsokat választ a nép ... A kóvágótöUósi tanács példája A Mecsek Pécs—szentlőrinci útra néző, sziklás, köves oldalának egyik völgyében terül el KővágótöttÖs. A jó gazdálkodásról híre; ez a község; Huszonöt élenjáró gazda vetésforgó szerint műveli a földjét. A szomszédos községek átlagtermése jóval alul marad a kővágótöttősiekénél.. De mi a nyitja a dolognak? Erre is van felelet. .. Báli Ferenc elismert gazdálkodót 1945 utáu bírónak választotta a falu népe, 1950 október 20-a óta pedig a helyi tanács elnöke. Báli tanácselnök nemcsak beszél a mezőgazdaság fejlesztéséről, hanem cselekszik is. Még 1950-ben összeültek a v. b. tagok: Báli Ferenc, Dömse József, Gergő Ferenc, Tihanyi András és Balázs Ferenc megbeszélték, hogy ezután vetésforgó szerint gazdálkodnak, úgy, ahogy azt a könyvekből olvasták. — Aratás után sekélyen felszántották pillangóssal bevetett földjeiket. Az időben felhántott tarlóba zöldtrágyának való repcét, csillagfürtöt, baltacímet — vagy melyik gazdánál mi akadt a háznál — vetettek, ősszel mélyen a talajba szántották. Tavasz- szal csak Iákapával porhanyították a földeket, ezzel egyúttal a gyomokat js kiirtották, utána aztán boronával. simitóval egyengették a rögöket. Mikor bekövetkezett a nyári nagy szárazság, csakhamar kitűnt, hogy ők jártak jobban azoknál, akik felszántották tavasszal a földet. Báli Ferenc és a többiek haragoszöld kukoricása bírta a meleget, nem ko~ nyúlt le egy levél sem, de a szántott földbe került kukorica megfony- nyadt. Bóli Ferenc végigvezette a gazdákat a határon, mindegyik a maga szemével látta az eredményt, neth js kellett hozzá sok szóbeszéd, a következő évben már sokan követték a v. b. tagok példáját, ma már 25 gazda műveli így a földjeit. A terméseredményt bárki megnézhette a bicsérdi OF A területeken, melyet Deák Antal, Bóli Ferenc, Kostyán Sándor és Vízvári Mihály bérelt. — Olyan kukorica termett azon, hogy alig győzték hazahordani. Egy-egy holdról 45—50 mázsát takarítottak be. A kővágótöttősi gazdák most már valamennyien azt mondják: — Érdemes volt követni az elnököt és a v. b. tagokat!... * Kővágótöttő6Ön a jövő évi jó termést is megalapozták már. Október 18-ra befejezték 282 holdas búzavetési tervüket, ezt még 18 holddal megtetézték. Azóta már az összes őszi vetésük zöldéi, a kukoricának 90 százalékát leszedték. ivándárdán, Sárokon szégyen a beadási hátralék Ivándárda—Sárok két község, de közös tanácsuk pan. Evek óta élenjárnak a begyűjtésben. régen megalapozták már ezt a helyezésüket. Egy az akarata a tanácsnak, a begyűjtési állandóbizottságnak, a termelőszövetkezet nek, begyűjtési felelősöknek, gazdáknak: elsőknek teljesíteni a tervet! Ha nem is akadt sok tennivalója a begyűjtési állandóbizottságnak, szeptember 9-én mégis összeültek, megbeszélték az őszi teendőket: főleg a trágyázásról, vetésről, betakarításról esett sok szó. A gyűlés után Rausch Henrik, az állandóbizott- ság elnöke Sárokon, Szálát Imre. Bárácz István tanács elnök Ivándárdán beszélgetlek el a gazdákkal, tsz tagokkal, hogyan is legyen a ;zántás-vetés, betakarítás ... — Könnyű a dolga az embernek, ha minden gazda első akar lenni a be adásban... — mondja Rausch bácsi. Rausch Henrik segítőtársa Tihanyi Sándor bolt kezelő, aki „A járás legjobb begyűjtője“ * kitüntetési kapta, hozzá 100 rc- riní pénzjutalmat. Ha végigjárja a falut szabad tojást összeszedni, sosem 'e- ledkezik meg arról, hogy a beadásra serkentse a hátralékosokat. Ivándárdán meg Acs Jánosné vég zi ezt a munkát. Mindkét község szeptember 4-re teljesítette egész évi tojásbeadását. Azóta már napraforgó és burgonya beadásuknak is eléget tettek, de kukoricából is csak az ivándárdai Lőrincz János adósa 15 mázsával az államnak. Baromfiból a harmadik negyedévi tervet teljesítették. Sertésbeadásból még az Utolsó negyedre beütemezettek van nak hátra, de azok között olyanok is akadtak, akik határidő előtt elvitték a magyarbólyi állomásra: — Finck József, Hergenrőder János még kukorica helyett is hízottsertést adott le, Mező Márton úgy vásárolt egy hízót beadásfa. Nincs hátralékos, ilyent nem ismernek Ivándárdán—S árokon. Ahol jól dolgozik a begyűjtési állandóbizottság, ott nincs hátralékos gazdaI Bogád népfront-bízottsága as egéss falui mozgósít ja a tanács segítésére Már palatető fedi a bevakolásra váró falakat Gelencsér Sándor kétszobás, összkomfortos, épülő új otthonában. De nemcsak az ő házatája szépül. Az új kormányprogram megjelenése óta annyi új rádiót, kerékpárt vásároltak a faluban, hogy majdnem minden otthonban szól a rádió és minden második- harmadik házban kerékpár szolgálja a mun kába igyekvők kényelmét. A növekvő jólét az állam iránti kötelességek fokozott teljesítésére ösztönzi a százötven tér meló gazdaságból álló kis falu lakóit. Különösen, amikor olyan példa áll előttük, mint a minden munkában élenjáró Gelencsér Sán dóré, a mezőgazdasági állandóbizottság elnökéé. Amikor ő a tavasszal versenyre hívta Lantos György gazdatársát, az egész falu követte. Ma már az egész falu versenyez egymással az állampolgári kötelességek teljesítésében, a mező- gazdasági munkák végzésében. Amikor a népfrontbizottság Bogádon is megalakult, Gelencsér Sándort bizalommal választották a huszonháromtagú bizottságba, Gelencsér Sándornak első dolga volt, hogy javasolja: A népfront tagjai minden eddiginél szebb példát adjanak a kapásnövények beadásánál. Úgy is lett, minden népfront-bízott sági tag a szedés utáni napon eleget tett begyűjtési kötelezettségének. Az élenjárók példáját sorra magukévá tették a többiek. A napraforgó- és a burgonya begyűjtésével gyorsan elkészültek, a kukoricánál azonban nehézségek vannak. A kukoricabetakarítás ugyanis az egyre sürgetőbb vetéssel és szántással esik egybe a határban, a begyüjtőhely pedig négy kilométer távolságban, a szomszéd községben van. Gelencsér Sándor kezdeményezésére a népfront-bizottság ezért ja vasolta hétfői ülésén a tanácsnak: létesítsenek ideiglenes átvevőhelyet a községben. így naponta minden gazdaságban legalább egy- egy hold vetéssel, talaj- munlcával több készülhet el és még október vége előtt földbe kerül, minden felszántott mag. * Palotabozsok tanács, irodájában csütörtökön este ültek össze a dolgozó parasztok, hogy megvitassák, ki legyen jelöltjük a tanácsban. Olyan jelöltet akartak, akiről az egész falu elismeri, hogy jó gazda, érti a dolgát, s amellett nemcsak a maga gondjaival törődik, ha. nem máséval, az egész talucval is. Ilyen Jeiö»- 'et találtak Bélák Ferenc 10 holdas gazda .zemélyében. * * GmI Marton 1 holdas lánycsóld gazda eddig is tagja volt községe tanácsának és a tanács végrehajtóbizottsá gtnak. A fain dolgozó parasztjai megbizonyo. Kodtak arról, hogy minden rábízott ügyet lelkiismeretesen, gondosan intéz el. Ezért tisztelték meg újít bizalmakkal. amikor újra tanácstagnak jelölték. * Hogy áll Peterd a pénzügyekkel? Adófizetésben a moha ■ esi és a pécsváradi járás előzte meg a villányiakat. Ahol jól dolgozik a tanács, a pénzügyi állandó bizottság, ott a gazdák is teljesítik az állam iránti fcö- telezettséoüket. A ha- tármentí Lapáncsa községben 89.02 százalékra teljesítették negyedik negyedévi adófizetési tervüket, ugyanakkora peterdi gazdák 120 ezer forintos adóhátralékukból 12 ezret törleszt :t- tek eddig. Október 37- ig a negyedik negyedévi tervet 33 százalékra kell teljesíteni, a peterdiek azonban még csak 9.87 százaléknál tartanak. Nem csoda, a község párttitkárának: Ráhel Jánosnak 2031 forint a múlt évi hátraléka, ebben az esztendőben 3132 ío- rinttal tartozik az államnak. Ha a párttitkár nem fizet adót, hogyan buzdítaná adófize tésre a gazdákat?! A pénzügyi állandó- bizottság tagjai pedig éppenséggel nem szólhatnak, nem buzdíthatnak, hiszen ők maguk is hátralékosok. Még a harmadik negyedéin adójukat sem rendezték: Békefi Ferenc 890, D ecsi Istvánné 400, Heizer István 200 és Pfaff István 260 f&int- tal „büszkélkedhet’’ a szégyentáblán. Ilyen párttitkár, pénzügyi állandóbizottság nem mozdítja elő a mezőgazdaság fellendítését. Aki nem jár elől jó példával, az nem győzheti meg a lemaradt gazdákat sem a kötelesség teljesítés ügyének. Ezért nem dolgozik hát Peterden a i pénzügyi állandóbizott- I ság?\ A járás élenjáró gazdái megvetik a hátul kullogókat, azokat a kerékkötőket, akik megakadályozzák, hogy adófizetésben a megyei elsőség a villányi járásbelieket illesse. — Váraljai Imre v. b. titkár is tagja a peterdi pénzügyi állandóbizottságnak, neki is érdeke, hogy első legyen a já- Tás és jólep az, hogy ne legyen utolsó Peterd község! Biikkösd pártszervezete a tanácsválasztás idején — Amiben csak tudunk, segítünk. Ha begyűjtésről, vetésfői van szó — a kommunisták a tanács munkáját támogatják. A pártvezetőség egy tagja pedig amolyan összekötő a pártszervezet és a tanács között. így beszél Vajda elvtárs, a bük kösdi pártszervezet titkára. Es mi a tanács véleménye? A v. b. titkára fogalmazza meg: — Jó a kapcsolatunk a pártszervezettel. Közösen dolgozunk, együtt oldunk meg mindent. Ha valamire kérjük őket, szíves-örömest segítenek. Gyümölcsözik-« ez a kölcsönös együttműködés a tanácsválasztások előkészületében? léseket tartott. A magunk módján segítettünk és tevékenyen résztvet- tünk a falu életében. Ma .;.? Sem a pártszervezet, sem a nőszövetség nem jut el az asszonyokhoz — a választók feléhez. S mit kellene tenni, hogy eljusson? * Hol van a választók fele ? A tanácsháza irodájában a Jelölő- gyűlések jegyzőkönyvei így számolnak be: 17- es választókörzet: megjelent 7 választó. 18- as választókörzet: megjelent 13 választó. A többin is hasonló számokat találni. Az eddigi jelölőgyúléseken mintegy hatszáz választó vett részt: ez az emberek érdeklődését, a politikai élet mozgalmasságát mutatja. Csakhogy a faluban közel ezerkétszáz választót tartanak nyilván. így már kevés a hatszáz. így vannak ezzel mások is. Nevetséges, de még mindig él az a nézet: „Asszonynak ,a kanál mellett a helye’1. „Egyszer Soványnénak is megmondták: „Legjobb, ha maga is ott marad”. S a pártszervezet nem küzd ez ellen, az asszonyok pedig nagyon keveset tudnak a világ sorsáról. — Pedig a tavalyi választáskor milyen jól dolgoztunk. Jártuk a falut, beszélgettünk az emberekkel. Az MNDSZ műsoros esteket rendezett, I megajándékozta a gyerekeket, gyi-1 Az egyik választókörzetben jelölő- gyűlést hirdettek. Péter Gyula, az előadó egy ideig türelmesen várt, de aztán — mit tehetett? — haza mentek. Vele együtt négyen voltak. Péter elvtárs másnap végigjárta a választókörzethez tartozó családokat. Mindenüvé személyesen ment, beszélt az ottaniakkal. Megmondta, miről lesz szó, miért hívja őket. Azzal búcsúztak: „Ott leszünk". És este a gyűlésen huszonhárom választó eiőtt beszélt, huszonhármán jelölték a tanácstagot... Ennyit tesz az emberekkel vaió törődés. „Érvel a forgatókönyv“ — Az asszonyok nem jönnek, — mondja Vajda elvtárs. Jakab Bélá- né, MNDSZ titkár, és még néhányan a tisztségviselők ott vannak. De az egyszerű parasz.tasszonyok, háztartás beliek nem nagyon. — A járási tanácsnál azt mondták: elég, ha minden családból egy személy képviselteti magát, ö a többiek véleményét, nézetét is elhozza. — mondják a tanácsnál. Vajon így van ez? * Sovány elvtársnő, egy idős kommunista asszony érdekes dolgokat mond: „Olyan közepesen dolgozunk”. ,.Se jól, se rosszul”. •. Ezt a tények igazolják. A népfront-bizottság megalakulásának híre, nagy port vert fel a faluban. Soványné is várta, hogy valaki eljön hozzá, megmondja, hogy' ez lesz, jöjjön el maga is. A lánya ugyan hírét hozta a gyűlésnek, de hát ő nem tőle várta. „Ha nekttk nincs rám szükségetek, ám legyen, én sem kapaszkodom". Valahogy így gondolkozott — és otthon maradt. Ha az ember aprói érdeklődül: mennyi ideig tart egy jelölőgyűlés, mindenki megegyezi^ abban, hogy félóránál tovább nem igen. „A jelöltet egyhangúan elfogadják, nem szolnak semmit" — mondják. Nem is csodálkozunk. Két dolog miatt. A jegyzőkönyvek mellett egy sokszorosított papír látható. Ilyen címmel: „Forgatókönyv". Hogy mit forgat? A jelölőgyűlést. Körülbelül így: elnök föláll, megnyitja a gyűlést, átadja a szót az előadónak, azután leül, majd megint feláll és újból leül. Aztán más áll fel. És így tovább megy a forgolódás. A járástól kaptak egy ilyent és azt sokszorosították, minden előadó kapott belőle egyet. Benne a beszéd szövege. Ilyeneket találni benne: (A tanácsválasztás jelentősége mellett) „Kácsor Lajos pécsváradi dolgozó paraszt teljesítette sertésbeadási kötelezettségét." „Apátvarasdon elmaradtak az adófizetéssel." „„Sok helyen nem vetik el időben a búzát. (Közben Bükkösdön még jó pár hold vissza van.) „Mit szólnának ezeken a helyiken, ha nem kapnának kutat, villanyt és más beruházást." (És Bükkösdön?) Szóval ezekről beszélgetnek a jelölőgyűléseken, de a kisgyűléseken is. Bükkösdön — a megyéről, de egy szót sem az ő községükről, problémáikról, gondjaikról, bajaikról. Nem csoda, ha nem szólal fel senki, hisz az embereket elsősorban a falu érdekli, arról pedig egy árva szót sem beszélnek. A tanácsról, a boltok ellátásáról, a vetésről, az utakról, mezei hidakról — serrimit. Lélektelen, az emberek érdeklődését figyelmen kívül hagyó gyűlések, amelyről a pártszervezet azt hiszi, minden a legnagyobb rendben megy. Ezért fejezték be három nap alatt a jelöléseket, ezért jelentek meg oly kevesen... * * A pártszervezetnek ennél sokkal többet kell segíteni: eljutni minden szavazóhoz. A hátralévő tdoben pó~ tolják a mulasztottakat, a kommunisták és népnevelők segítségével készüljenek a tanácsválasztásra, a választók szívének megnyerésére.
