Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-26 / 229. szám

6

N Ä P t ö

1954 SZEPTEMBER W

ANNA A FÉRJ.E II YAIÁN

„Anna a férje nyaJcán“ című színes szovjet , film, amelyet a Parkmozi mutat be,

Csehov novellájából készült.

A filmen keresztül bepillanthatunk a századvégi, átnevezett „úri" orokz társadalom életébe, — kitűnő- éti ráirányítja fi- gyeirííünket azokra a jellemvonásokra, - amelyek el kéyülhétetlen for- rádalomi-a kellett, hegy vezessék az ilyen „senkik“ elnyomása alatt sínylődő milliókat.

Szégénység, meg aláztatás az egyik oldalán, gazdaság, pompa, úri fölény a másikon. Anna, a főhős apja gimnáziumi tanár, aki felesége halála feletti bánatában sokat iszik, — emiatt a család elszegényedik. Árverésre kerül sor. Anna, hogy megmentse apját és 2 kis öccsét, férjhez- megy a gazdag, öreg Modeszt Alek- szejevics cári főtisztviselőhöz, Ezzel ideiglenesen megoldódik a • család sorsa, mert az apa pénzt kap lányáért. Később azonban a vén,, zsugori Modeszt nem segít. Neki csak egy a fontos: minél magasabb rangot szegezni. A „szt. Anna“ rend második {okozata, ma;d.a „Vlagyimir“ rendjel után áhítozik. Aljasságát, gonoszságát mutatja, hogy szép.' fiatal' feleségét is feláldozza előrehaladása érdekében. Erkölcsről prédikál, ugyanakkor becsukja az ajtót, amikor a herceg eljön meglátogatni Ámhát a báli éjszaka után. Szegénységről filozofál,amikor undokul tép*, szaggatja fogával a sülthúst és válogat a gazda eon megrakott tál inyem falatai között.

i Az ilyen ellentétek bemutatásával Csehov nyíltan állástfoglal a szegények, elnyomottak mellett és elítéli á talpnyaiók, törtetők világát, egyben bemutatja ezek érzéseit, gondolatvilágát!

Hogyan mutatja be a film ezeket áz ellentéteket? Fényes bálterem, nagyképű, iireslelkü, könnyelmű urak,' és a tanár szegényes, kopott Ipk'ása.. két szomorú kis fiú, meg á

talajt lába alól teljesen elvesztett apa. Vagy Modeszt bőséges táplálkozása és Anna családja héjában főtt krumpliból álló vacsorája. Az ellentétek bemutatásának legjobb, legszebb megoldása volt, amikor az apa az ócska harmóniumon játszaaz Aida bevonulási indulóját és rögtön utána láthatjuk Annát férjével a .fényes színházban, amint ugyanazt hallgatja. Itt már érezni lehet, hogy Anna kezdi elfelejteni a szegénységet és jobban kedveli a pompát.

A film igen nagy érdeme, hogy nagyszerűen mutatja be Anna jellemének, gondol kozásr n ód j áriak megváltozását,’ azt, miként válik’ a szerény,. tisztalelkű, szorgalmas lánybó: lusta, élvha’hászó, érzésnélküli nő. Igen sokrétűen mutatja be, számos fordulaton keresztül, hogyan fonják be az úri, világ bűnös szálai. Világosan érezzük, tetszik neki a semmittevés, eltűri, hogy zsugori férje kikergesse kis öccseit a hideg téli estébe. Teljesen elfeledkezve szegény ságlpen sínylődő családjáról, önfeledten majszolja az ágyban a csokoládét. Ezek a képek mutatják, hogv ez a léha úri társadalom mennyire átformálja az emberek lelkivilágát " is, nemcsak életmódjukat.. Ha valaki közöttük él, kihal belőle minden nemes érzés, józan gondolkodás. Anna a film végén már odáig jut, hogy amint kacagva’ repül a szánon, hódolója, Artinov mellett, nem veszi észre a régi családi fészek kapuját, az utcára került apját és két kis öccsét. Az apa kiált utána, de a süvítő szél elnyom ja hangját.

Szatirikus képek leplezik le a „jótékonyság” álarca alatt mulatozó, léha, úri társadalmat. .Hogy mennyire, ezek közé tartozott Mó- deszt, mutatja 1 az a bárgyú .mosoly, mellyel büszkén sétál a bálteremben, miközben felesége egyik hódoló karjából a másikéba suhan tánc közben. Nem féltékeny, fő a karrier. Vagy egy másik. Boldogan öleli magához a herceg gumicsizmáit, mintha már a „szt. Anna“ rendet szorongatná és álszent képpel mondogatja, hogy mindig erre vágyott.

A befejezés drámai. Elárverezték a tanár lakását, utoljára játszik a kopott harmóniumon, majd azt is elcipelik. A behavazott utcán suhan a szán a kacagó Annával és a megtört, öreg tanár két kis fiával, hónuk alatt egv földgömböt és édesanyjuk képét szorongatva, elindulnak a hideg, havas utcán a bizonytalanságba.

A film a tragikum és szatíra váltakozó bemutatásával éri el azt a hatást és célt, amiért Csehov novelláját megfilmesítették. Ez pedig elsősorban a rendezés érdeme. Annát a fiatal szovjet színésznő, Larionova alakítja, tökéletesen. Bája, szépsége azonnal megragadja a nézőt. Vladi- szlavszkij nagyszerűen játsza a vén. zsugori Modcszit szerepét, Zsarov Artinovja kitűnően ábrázolja a köny- nyelmű szellemes hódolót, Szasin Nyikolajszkij pedig emberi, megrázó a tanár szerepében. Nagyon jó a film rendezése. Pontosan érezzük a kor szellemét, hangulatát. Igen nagy érdeme a rendezésnek az is, hogy a film teljesen hű a novellához és annak szellemében készült.

I*. E.

rö&i'iéíie!mi darabbal nyit a. Qdéeii Qte.rn.zeiiSzínház

A SZÍNHÁZ még nem nyitotta meg kapuját, de egy hét múlva már felgördül a függöny „A kőszívű ember Qai“ című történelmi dráma bemutatóján. Ezekben a napokban már úgyszólván előadásra készen áll a darab, Lendvay Ferenc, ..Szocialista Munkaéroeméremmel” kitüntetett főrendező igyekezete tehát most máj- jóformán csak arra irányul, hogy az itt-ott mutatkozó apróbb hibákat kiküszöbölve, lehellet-fínomsággal kidolgozott, „együtt-élő" jellemalakok véssék majd a darab eszmei mondanivalóját: az önfeláldozó hazafiságot —■- a közönség szikébe és leikébe.

*

A SZÍNHÁZ folyosóin mindenütf csend és' rend uralkodik, — még a próbatermekből is csupán lehalkult szófoszlányok szűrődnek ki. - Rend és fegyelem van a színházban s úgy látszik, szigorúan betartják a szabályokat, mert hiszen a folyosókon elhelyezett, villanyfénnyel kivilágított „Csendt — Próba!" feliratú táblácskák nem hiúba intenek és figyelmeztetnek. Sehol nem lehet találkozni a múltban színházi tagokra annyira jellegzetes „tcreferélőkkel“. — mindenki helyén van s feladatát megillető komolysággal és lelkiismeretességgel végzi a munkáját.

*

„A KÖSZÍV0 EMBER FIAI' bemutató-darab próbái most már jó- idoje a színpadon folynak, amíg azonban eljutottak idáig, számtalan be- szélgétést, megvitatást és értelmező próbát tartottak, mert hiszen a cél az, hogy a színészek egészen benne éljenek a darab, a probléma levegőjében és szerepük külső és belső vonásait mintegy ..fiziológiailag“ is magukra ölfsék. Ezért van az, hogy az étidig megtartott próbák eredményeképpen. — amelyeknek az együttest kiformáló és elmélyítő hivatása volt. — most már alapos és komoly testi és -lelki beidegzettségekkcl, — jobban mondva „élethű alakításokkal" találja’magát szembe u „külső'1 szem lélő.

■ ■ ■ i *

A NÉZŐTÉR, ahonnan a darab egyik jelenetét nézem végig, teljesen

sötét, padsorai üresen ásítanak, — csupán az ideiglenes kellékekkel líszlettel, bútorokkal megvilágított színpad , él”. A bemutató-darab második felvonásának első jelenetét próbálják, amelyik a korabeli osztrák arisztokrata család egyik legtipikusabb képviselője, a báró Plankenhcrst tamiliá szalonjában játszódik le.

A kellékek mellett azonban ma még a színészek ruhái is „ideiglenesek'1, mert hiszen „civilben” játszanak, csupán a női szereplők ruháit .ékesíti a krinolin.“ Ezt a szoknyát azért kellett magukra ölteniök, mert minden új, be nem idegzett dolog zavarja a színészt és az előadást és a jelmezben, különösen ha „stílus- ruha”, amelynek anyaga és. formái tehát szokatlanok, meg kell tanul- nick a mozgást, mégpedig nemcsak úgy, hogy éppen bele ne botoljanak i ruhákba,, hanem a teljes otthonosságig, sőt a stílszerű és dekoratív mozgás művészi tökéletességgel elérhető fokáig. Az ideiglenes díszletek között és „civilben” játszott jelenet ellenére is, úgy érzem, a szereplőkkel együtt magam is benne élek a .szabadságharcos" időkben és - az egymást követő dialógok drámai sód rából rádöbbenek az igazságra: a magyar történelem gonosztevőinek bűnei mélyen gyökereznek, — annak a társadalomnak a viszonyaiban amelynek exponensei voltak. A társadalom viszonyaiban, vagyis ember és ember egymáshoz való viszonyaiban. — tehát jelen esetben a Plankenhorst báróék köré kényszerített egyének tragikus küzdelmeiben. Érdeklődésünk homlokterében itt az •mberi sors áll, a fondorlat, a csel, a ravaszság, kegyetlenség életre-ha- ’■ílra szóló küzdelme. Mély bepillantást nyerünk itt. a „mindennapok titkáriba”. amikor a jelenet leleplezi elét tünk annak a társadalomnak a képét, amelyik őrjöngő gonosztevőknek módot és hatalmat adott, hogy azt tegyék, a magyarság legjobbjaival amit tettek.

*

IJENDVAY FŐRENDEZŐ elvtán úgy irányítja a próbát, mint valami karmester, Művészi munka, aznit végez, — mégpedig a javából, hiszen azokra az árnyalatokra figyel most, amelyek az együttes művészi valóság-mutatásában. életábrázolásában a leglényegesebbek. Nem kerüli' el figyelmét sem egy gesztus, sem egy különösebb hanglejtés, az arcizmok 'gy-egv rándulása, egy lépés, vágj’ mozdulat, amit ne tudna finomabbra csiszolni, s amelyek ezáltal új érzelmi és értelmi momentumokként, az ő rendezői egyéniségéből eredően gaz dagítják majd a drámát, a mondanivaló lényegét pedig tökéletes művészi formában hozzák felszínre és tudatosíthatják a nézőközönségben.

Két jelenet „villanásnyi“ szíineté- ben kérdezem meg Lendvay elvtárstól, volt-e valami különös célja a színháznak, hogy éppen ezzel a darabbal nyit?

— Kettős cél vezette a színházat ezzel a darabválasztással — mondja Lendvay Ferenc főrendező. Az első: ebben az évben van Jókai halálának 50 éves évfordulója és ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy kegyelettel áldozván a halhatatlan magyar író emlékének, pótolni akarjuk a szín ház múlt évi mulasztását, amelyet történelmi darabok iránt tanúsított. A másik ok, ami miatt „A kőszívű ember fiai“-val nyitunk, — azt akarjuk, hogy a dolgozók nagj’ tömege lássa és tanuljon, .tudatosodjék benne, mi az önzetlen hazafisúg, hogy már a múltban mit áldoztak, milyen áldozatok vállalására voltak képesek az igaz hazafiak.

—,Mi a véleménye, jó lesz az előadás?

— Meg vagyok róla győződve, hogy az emberek sírni fognak. É? ez lesz legékesebb bizonysága annak, hogy nemcsak az együttes, hanem maga a közönség is. a dolgozók nagy tömege — „megélte” a drámát.

Az eddigi tapasztalat alapján, a

látott kicsi jelene!” nyomán le merem írni, hogy egy véleményen vagyok Lendvay Ferenc főrendező elv- társsal es meg vagyok róla győződve, hogy „A kőszívű ember fiai" előadásait állandóan telt házak rpellelt játszliatják majd.

Dr 1). L

Pécsi írók művei a népművelési osztály műsorfüzetében

A megyei tanács népművelési osztálya az elmúlt télen meghívásos pályázatot hirdetett vidám egyfelvonásosok írására. A műveket az írószövetség országos központja bírálta meg. A bírálóbizottság véleménye alapján hat pécsi író egyenként 2—2000 forintos pályadíjban részesült. A hat díjnyertes mű közül öt, valamint az egyik dicséretben részé-ült egyfelvonásos most megjelent a népművelési osztály 90 lapos műsorfüzeiében, hogy a színjátszók számára is hozzáférhető legyen.

Mind a hat mű szerzője mai életünk kípellengérezésre méltó jelenségeiből merítette témái alapját. Ennek a kísérletnek valóban örülhetünk.

„Színpadra velük!” — kiáltott fel Gogol, amikor megismerte kora társadalmának ostoroznivaló hibáit, és megírta ,.A revizor”-1. Hadd nevesse ki az egész nép a benne szereplő típusokat! Mert a gúny a hibák leg- hatáso-abb ellenszere. ^Semmitől úgy nem félnek az emberek, mint a nevetéstől” — írja egy szovjet esztétikus. A pécsi írócsoport tagjait éppen ezéit dicséret és elismerés illeti, hogy a tréfa, sőt a szatíra fényével igyekeztek rávilágítani az ostorozni- valö jelenségekre.

Gyenis József „Élő íróasztal“ című szatírájában a bürokráciát pellengé- rezi ki. Gáli István „Zsákbamacska” című verses egyfelvonásosában az áruhiányt mesterségesen előidéző reakciós földmű vessző vetkezeti boltvezetőt és kulák barátját leplezi le. A színét kaméleon módjára állandóan és álnokul változtató, képmutató, jómódjáért és vezetőszerepéért alattomosan harcoló polgárok igazi arcát pedig két vígjáték (Futaky Majna: Családunk szégyene, Kő Kálmán: Maszek Flórián), egy szatíra (örsi Ferenc: Lengvári magyarok) és egy bohózat világítja meg (Szántó Tibor: Tojástánc).

Bár kétségtelen, hogy az utóbbi témakör is tollhegyre kívánkozik, mégis sajnáljuk, hogy a hat mű közül négy szól egy letűnt vezetőosz- tály álszenteskedő, sőt erkölcstelen világáról. Amikor Révai József felhívta az írók figyelmét arra, hogy „Nekünk Móricz Zsigmondokra, Justh Zsigmondokra és Tolnai Lajosokra van szükségünk, hogy bátran és merészen kritizálják azt, ami nálunk rossz”, nyilvánvalóan nem elsősorban a régi uralmáért még mindig hadakozó polgárságnak, hanem a kialakuló új emberben még meglévő polgári csökevényeknek és társadalmunk egyéb visszásságainak leleplezésére, szatirikus ábrázolására gondolt. Ez a műsorfüzet a színjátszócsoportoknak, elsősorban a falusi kul túrcsoportoknak szeretne anyagot adni. Vájjon nem lett volna számukra hasznosabb és érdekesebb, ha olyan figurák megjelenítésére is kaptak volna anyagot, mint pl. a jam pec, a beszeszelt, a folytonosan önkritikát gyakorló, de viselkedésén mit sem változtató ember, vagy a kultúrálatlanul viselkedő, udvariatlan típus, a goromba férj, a szűklátókörű, maradi feleség, stb? Alig szerepelnek a füzet anyagában a falusi élet mai jelenségei és típusai. Általában a kiadványt tipikusan városi levegő tölti be. Az író természetesen arról ír, amiről valóban éles megfigyelései vannak, s aminek a megírásához indítékot érez. A jelen esetben mégis úgy érezzük, hogy mind a pályázat hirdetőinek, mind a pályázóknak többet kelleti volna gondolniok a lei- vetett szempontra, elsősorban a falusi színjátszók igényeire és lehetőségeire.

Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy jó lett volna, ha az egész

műsoranyagot dramaturgiai szempont ból színházi szakember is átnézte volna, mielőtt napvilágot látott. So* kát lehetett volna így segíteni a színpadszerűség és előadhatóság szem-* pontjából. A jelen formában Gyenis József darabjának kivételével mind-* egyiknek az előadása komoly gyakör-* lati, főként technikai nehézséget je-* lent.

Irodalmi szempontból egyébként GáíZ István verses egyfelvonásosa nyújt talán a legtöbbet. Nem ugyan mint dráma, sokkal inkább, mint szellemesen és sok költői ötlettel meg írt verses mű. Gáli István nem drámaíró, ez ebből a művéből is kitűnik, — mint költőtől azonban még sokat várhatunk tőle. A témái alap időszerűsége és az előadhatóság szem pontjából Gyenis József darabját kell kiemelnünk. Bizonyára jó közönségsikere lesz, bár elsősorban a helyzetkomikum olcsóbb eszközein épül fel. Szántó Tibor bohózata szellemes és nemesebb írói eszközökkel megírt alkotás. Bár ő is kiélezi a helyzet- komikum lehetőségeit, néhány ügyes vonással jól tipizál. Futaky Majna és örsi Ferenc is néhány jól sikerült figurát alkotott! azonban a túlságosan karikíi'ozott helyzetek kissé mesterkéltek. örsi Ferenc szatírája egyébként mutatja a tehetséges di'ámaíró oroszlánkörmeit, úgy érezzük azonban, a sok szereplő kissé’ zsúfolttá teszi darabját. A legkevésbé Kő Kálmán vígjátéka sikerült. A régi kabarétréfák rossz emlékeit idézik az olyan jelenetek, mint pl. az, amikor Maszek Flórián mérges felesége végigveri a férfi szereplőket és összetöri a bútorokat, va”” amikor at egyik figura a rosszulmenő üzlet ajtajában távcsővel figyeli, jönnek-a a vevők, stb. Sem figurái, sem helyzetei nem valószerűek, a befejezésé különösen giccses.

A hat mű az olvasóban érdekes

irodalomelméleti problémát vet fel Mind a hat leleplező jellegű, a leleplezés pedig elsősorban 3 kritika; realizmus témaköréhez tartozik. Hogyan lehet ilyen témákat a szocialista realizmus módszerével színre vinni? Egy bizonyos: az ilyen művek sem lehetnek csak leleplező jellegűek, az előremutató jellegnek ezekből is ki kell csendülnie. De sem miképpen sem olyan hamisnak hatói álpátosszal, mint Kő Kálmán vígjátékának a befejezésében, nem i9 ilyan mesterkélt, sematikus „pozitív hősök”-kel, mint amilyenek ennek a műsorfüzetnek a munkásfigurái: ég kommunistái. Sem Kő Kálmán Lon- cija és Zoltánja, sem Futaky Hajna mérnöke és ennek munkáslány menyasszonya, sem Gáli István Ilonkája nem életszerű.

Irodalmi életünkben egyébkén! mostanában sok vita folyik az úgynevezett „könnyű műfaj1’ kérdéseiről. Kétségtelen, hogy általában ezen a területen születik a legkevesebb sikerült alkotás. A pécsi írókat dicséret ilíeti, hogy egész kötetre való gyűjteménnyel gazdagították ennek a műfajnak a sovány anyagát. Ha nem alkottak is halhatatlan remekműveket, méltányolnunk kell a valóság visszásságainak ábrázolására törekvő írói próbálkozást. Az alkotásaikból kicsillanó írói készség egyébként feljogosít bennünket arra a reményre, hogy amit most nem egészen dicstelenül kezdtek, a jövőben majd „teljes dicsőséggel” folytatják..

A népművelési osztályt pedig elismerés illeti a helyes kezdeményezésért és a műsorfüzet valóban ízléses kivitelezéséért.

' DR. KOLTA FERENC' főiskolai docens

Október 2-án: irsdalmi és zenei est a Tiszli-KWan

Az október első hetében megrendezendő ünnepi Könyvhét egyik kiemelkedő eseménye lesz az Írószövetség „Elő szó“ rimő inxhdini és zenei műsora. A gazdagnak Ígérkező esten nem kisebb nevek szerepelnek, mint Déry Tibor Kossuth-díjas író, az emlékezetes vitát előidéző .Jeleiét“ szerzője, Házy Erzsébet, az Állami Operaház országoshírű énekesnője és Kohut Magda, az „Élet- jel” című film főszereplője. Budapestről több Kiváló József Attila-» díjas író érkezik az estre. Csoítl Sándor, Eőrsi István és Fábián Zoltán. A pécsi írók közül Csorba Győző, Kalász Márton, Gyenis József és Szántó Tibor új írásait fogjuk hallani. Az irodalmi és zenei műsorszá- mokból összeállított estet október 3- án, szombaton este 8 órakor tartják meg a Tiszti Klub nagytermében,. Jegyek a műsorirodában, a Tiszti Klubban és a Széchenyi téri könyve* boltban kaphatók.

M i kro barázd ás-lem ez ha n sver sen r

Már hirt adtunk arról, hogy a Doktor Sándor Kultúrotthon rendszeresen tart mikrobarázdás-lemez hangversenyt a Liszt hangversenyteremben. Az október 2-án kezdődő előadások két sorozat keretében 6—6 hangversenyt ölelnek fel. Az „A“ sorozatban 4 Beethoven hangversenyen a mester 7 szimfóniáját (köztük a IX.-et), Toscanini vezényli, míg a három zongoraversenyt Backhaus, Gioaeaking én Harovitz adják etó,.

Az ötödik hangversenyen Buch Hohe Messe c. oratóriuma, a hatodikon pedig Liszt és C. Franck művek mellett Kodály Psalmus Hungaricus-a szerepel. ’ !

A ,3" sóimat keretében hat opera kerül bemutatásra: Figaró házassága. Don Juan, Eladott manyasz- szony, Othello, Nürnbergi mester- dalnokok és Lohengrin.

Bérletek a hanglemezboltban váSn

hatók, ---------—V

v ■

*. .jmm11 ja»:ávi < amcz'*VW-cf w****---—-mám*.

i

Jelenet az „Anna a férje nyakán" című színes szovjet filmből. ;