Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-25 / 228. szám

1954 SZEPTEMBER 35

NÄPCÖ

3

Ewifl érveljenek népnevelőink 1

Megszépült életünk bizonyítékai

£GY£S AfiUCSKMSH FO/Z GALMA A FÖlO~ MC/i/SSSZÖi/£TM£ZEr/ eoi TQKSAH 19S3. *J S*. *9S4 tam/sm _______ sisö orscrso/tafB

/9SJ tglj

BAOiO

Moro a tér a sst pás. kcashpäh r£x**t.y

Egyedül a szentlőrinci üzletek forgatna közel egy millió forinttal haladta meg az 1953 első negyedévben vásárolt áruk Kisregét.

Az éjszaka Sűrű fátyla csak mx imént lefobent meg kissé. A pala

és salakhegy tetején a vaspályán még sárga villanyfény szóródik a sötétbe. Elóg messze van még a reggeli műszakváltást jelző szirénázás. Éjjel sem pihennek a kazánok, generátorok, a munkások — akkor is él, lé. lekzlk az óriási üzem.

Reggel öt óra. Az üzemi bizottság irodája megtelt már emberekkel. — Kárpáti Ferenc .párttitkár elvtárs be. szél.'

— Ne gondolja egyetlen elvtárs sem, hogy könnyű munka lesz. De nagyszerű és szép feladat. Magunkért, országunk biztos és boldog jövőjéért jegyezzük a békekölcsönt.

Minderről már n.em egyszer beszéltünk a népnevelőkkel, és ők is a dolgozókkal. Tehát mégegyszer, a lényeg, hogy mielőtt valaki jegyez, tudatában legyen a jegyzés fontosságának, tisztáiban legyen azzal, hogy mire, kinek, milyen nemes célra megy a pénze. így és ilyen szellemben elvtársak! Jó munkát kívánok1

A jegyző párok — a jegyzési felelő.? és népnevelő — magukhoz veszik a papírokat, mégegyszer megnézik, rendben van-e a töltőtoll.

Ünnepi a hangulat. A szakszervezet irodája felől indulók dallamát hozza a hűvös korareggcli szél. Bent Farkas János, az erőmű alapszervezetének párttitkára és Krajczár Ferenc elnök bocsátja útjukra a jegyzést lebonyolító párokat. — Kíváncsi fej kuk kan be az irodába.

— Hol lehet jegyezni? — kérdi.

— Ez a Schönberger Ádám még házhoz is hozza a pénzt — jegyzi meg valaki a1 már kifelé indulók közül.

*

A íÜtőházban ahol élesen sistereg a gőz és az időnként nyitott ajtajú kazánok erős vakító fényt vetnek a tárgyakra, gyülekeznek a karbantartó részleg dolgozói. Karsai Ferenc felvigyázó rövid és határozott munkaeligazítása után Dobos János, a személyzeti osztály vezetője köré csoportosulnak — röpgyűlés kezdődik. így itt a ; „szabadban", a gőz sistergő muzsikája kíséretében. De erős hangja van Dobos elvtársnak, mindenki hallja:

— Népünk összeforrt a párttal. De nem szabad megnyugodnunk. A háborús törtetők vérmes reményeit azzal is összetörjük, ha tovább erősítjük egységünket, hazánkat — saját portánkon erőművünket Mert erről

szó van, amikor jegyzőnk, szült szép terveink varrnak, amelyek hamarosan megvalósulnak. Ezekben szerepel az új ebédlő, a korszerű für. dő, az üzem átépítése: a villamosrész, a kazánok főjavítása és egy új műhely. Más, szebb környezetben fogunk élni. Mindezeket kell látnunk a békekölcsön jegyzésekor, és akkor csak büszkeséggel tölthet el bennünket e mai esemény.

*

A Kovacsics-Dobos pár elindul kőrútjára. A villamos műhelybe vezet első útjuk. Mindketten beírták már, hogy mennyit jegyeznek. Nem vallottak szégyent, tehát a példamutatás szempontjából nem érheti elmarasztaló szó őket.

A villanyszerelők közül Schunk: az első. aki aláírja nevét az íven. Bár előtte megjegyzi:

— Katona leszek rövidesen és akkor mi lesz?

Persze tudta 5 is, hogy mi lesz, — megszűnik attól az időtől a jegyzett összeg kifizetésének kötelezettsége, — de Kovacsics Rezső azért megmagyarázza neki a dolgot. Sorra jönnek ezután a villamoeműhely dolgozói. Polák Dezső, aki egy hete van :tt az erőműiben, 700 forintot jegyzett.

— Az Idén végzem az utolsó — negyedik — évet a technikumon a dolgozók iskolájában. Hálás vagyok .•zárt a lehetőségért, — magyarázza Polák elvtárs.

Kropp György Jókedvűen Jegyez:

— 500 forintot írjon be, hisz csak most szabadultam.

— De mit kerestünk ml, amikor inasok voltunk — veti közibe Dobos János. — No. de ha ...

— írjon 600-at — helyesbít Kropp Gyurka.

így szaporodnak a nevek, számok, aláírások. Dobos János népnevelő látva, hogy jól megy a jegyzés, elmegy — körülnéz egy kicsit az üzemben. Koszorús László villanyszerelő, aki eddig a túlsó padnál egy satunak támaszkodva egykedvűen álldogált, odajön a csoport közé és magszó’al:

— Hát igen, ilyenkor ha nekik kell valami, hamar megtalálják az embert Én még nem húztam ki magam semmi alól, most sem arról van szó, hogy 650 vagy 750 forint. Csak fel vagyok háborodva. Tavaly körülbelül ilyenkor kértem meg Dobos elvtársat adjon egy papírt, hogy gyorsabban és olcsóbban vehessek a motoromra egy külsőt és belsőt.

Meg volt az okom rá, hogy kérjek. Nem azért, mert magánosnak nem igen adnak és mert így megtakaríthattam volna sok időt. Azért, mert már legalább harmincszor használtam idén a motoromat vállalati ügyekben. Éjjel mindig be kell jönnöm, ha üzemzavar van. Még egyszer sem hozott be a vállalat autója, ahogy ilyenkor szokásos. És ha a saját motorommal éjszak", gyorsan bejövök, nyilván nem kényelemről van szó, hanem arról, hogy — még ha fél óra is — minél hamarabb megszűnjön az üzemzavar. Érdeklődtem akkoriban egypárszor Dobos Jánosnál, Ígérgetett — amíg meguntam, — és lemondóan legyint hozzá Koszorús elvtárs.

Vájjon jogos-e felháborodása?

Ahogy utólag kiderült, jogos. Dobos. elvtárs először foglalkozott indokolt kérelmével, de akkoriban sem Budapesten, sem Pécsett nem volt szerinte gumi kapható. így aztán elaludt az ügy, — pontosabban Koszorús László megelégelte az érdeklődést és Ígéreteket, Dobos János pedig elhanyagolta kérelmét.

És kiderült, mint már annyiszor, hogy az elaludt ügyek felébredhetnek és előbb-utóbb fel is ébrednek. — De milyen ez az ébredés? A tényeket ismerve talán maradjunk a hasonlatnál: amilyen az „álompor“ volt.

Megszívlelendő tanulság ebből az esetből is az, hogy a dolgozók jogos kérelmeit minden erőnkkel és minél hamarább intézzük eh

*

Az Erőmű udvarán kis csoport beszélget. Alacsony pirosképü munkás viszi a szót:

— Ez a Reiter Gyula, a lakatosunk megint kitett magáért. Mint mindenhol. Kiváló szakmunkás és kilenc gyereke van. S mégis — esetleg éppen ezért -— példamutatóan jegyzett.

Arra megy éppen Arató Mátyás manókezelő. Megkérdezik:

— Mennyit jegyzett Matyi bácsi?

ö szerényen válaszol:

— 1200-at. Múlt évben betegállományban voltam négy hónapig, akkor csak 500-at tudtam és még abból is csak 300-at teljesíthettem. Most be szeretném pótolni a mulasztást.

— Hiába, rendes ember volt mindig, — mondogatják és elindulnak az erőmű külső vas lépcsőjén felfelé.

Weldlnger Vilmos

Komlón 1944-ben nyolc üzlet volt, ma 68 korszerű áruházban bő választék áll a dolgozók rendelkezésére. Az eladók száma csupán az elmúlt esztendőben 450-nel gyarapodott

*

A megyében lévő tizenkét na- gyobb téglagyár közül kettőt, a hidasit és a mohácsit teljesen gépesítették, a közeljövőben pedig valamennyi kézivetésü téglagyárat gépi- vetésűvé alakítják át,

*

Az elmúlt években 22 községet kötöttek össze a főútvonallal, 90 kilométer hosszú új makadámutat építettek, mintegy 200.000 négyzet- méter kiterjedésű útszélesítést végeztek.

*

A most meginduló őszi vetésekhez a tavalyinál 120 vagonnal több minőségi vetőmagot ad cserébe az állam.

*

A nagyszámú állatállomány egész ségügyi ellenőrzésére háropi állatorvosi ambulancia működik a megyében, ezenkívül 270 rendelő épül, korszerű orvosi lakással *

Amíg 1953 első negyedévében egyetlen bélyi lakosra átlagosan 155 forint jutott, addig ez év első negyedében 274 forint volt az átlagos forgalom.

*

Az új begyűjtési törvény kedvezményeinek alapján 988 vagon gabonával kevesebbet kell beszolgáltatni. Ennek értéke meghaladja a 25 millió forintot, minden falura 14 ló ára jut. j

*

A Sopiana Gépgyár ez év első felében 585 gyűrűshengert, 1094 szecskavágót, 951 kukoricamorzsolót ke -zített a mezőgazdasági termelés fellendítésére.

te

Hatvan község, tizenhét gépállomás, huszonhárom állami gazdaság épületeiben gyulladt ki eddig a fény. ebben az esztendőben pedig újabb 19 település kap villanyt.

Békekölcsön-jegyzés

az új kegy! erőműbe»

Elké.

cJl küldőn lőc'iiitjaibóL épült

A vár tövében árnyas fák alatt kanyargós út vezet az áll a tor. *wnsl ambulanciáihoz. A gazdák állatkórháznak nevezték eL Valamikor gróf Andrássy Mihályé volt ez a tornyos épület, parádés lovakat neveltek benne a kegyelmes úríiak és • tekintetes kisasszonyok szórakoztatására.

1951 óta a dolgozó parasztok szolgálatában áll a volt parádés istálló. Fent a világos toronyszoba — laboratórium, itt végzik a különféle állatbetegségeket megelőző vizsgálatokat. Az alatta lévő helyiség az iroda, mellett a műtőterem. Innen nyílik a

gyógyszer és műszerszoba: közel 150 szer forint értékű gyógyszerrel és műszerrel.

Az épület végében a bent tartott állatok istállója van. Igaz, kicsi, alig hat számos állat fér el benne, pedig nagy a forgalom. Ide hozzák a jószágot a megye minden részéről, ha komolyabb műtétre vagy kezelésre van szüksége. Volt itt már pécsi, mohácsi, sásdii, mágocsi gazdának is betege. Ez év januárjától szeptemberig 1544 „bejáró beteget“ gyógyítottak meg, a bent tartott és naponta rendszeresen kezelt állatok száma 119.

Jelenleg is hat beteg ló áll az istállóban. A 'bejárattól jobbra a fal mellett a szentegáti kísérleti gazdaság csikója áll. Sérvvel operálták. Szentegátról három ló van itt, igen komoly műtéttel operálták mindegyi. két. Az egyiknek pata-rákja volt, amit csak komoly sebészeti tudássá: rendelkező állatorvos tud eltávolítani. Egy évtizeddel ezelőtt az ilyen jószág pusztulásra volt ítélve. Különösen az egyéni parasztoké, mert nem volt módijuk és lehetőségük a nagyértékű állat gyógyíttatására. — Júniusban Kasza János botykapeter- di gazda is pata-rákban szenvedő Manci lovával kereste fel a szigetvári állatkórházat. Most a lova olyan makkegészséges, mintha nem is lett volna semmi baja.

Jobbra a második ló Barta Józsefé

Mattyról, a siklósi járásból. A Bandit vonattal szállították be a kórháziba szeptember 3-án, mert beleesett egy gödörbe és egy karó majd hogy át nem szúrta a jobboldali lá- gyéktájon, ahol öklömnyi seb tátongott. Barta József egyéni gazda a beszállításnál már azt hitte, hogy soha sem lesz többé a Bandiból ló. Nem ez történt. Most kapott értesí. tést a kórházból, hogy haza viheti, olyan egészséges, hogy majd kirúgja a választó oszlopot.

A kezelési költség sem vágja földhöz az állattartó gazdákat. Csupán a gyógyszert és gz elfogyasztott takarmányt, gondozást kell megfizetniük. Bartáéknak 18 napig volt bent a lovuk, amelyért takarmány és gondozás fejében 309.60 forintot kell fizetniük. így most egészségesen visszakapják a 4—5 ezer forintos értékű lovat.

Éppen vizsgálat és kezelés folyik a kórházban. Naponta 8 órától 1-ig vezethetik a gazaák beteg állataikat kezelésre. Tampos István, Molvány- hídról a tehenét vezette elő. „Már hosszú idő óta kehel — mondja, — nem szeretném, ha elpusztulna. Napi

10—12 liter tejet ad."

Kelemen József dolgozó paraszt Hobolból egy öthónapos süldőt hozott a szekerén. „Nincs étvágya, már két napja nem eszik semmit“ — panaszkodik a doktornak. — A lázmérő és a szakszerű vizsgálat eredménye tüdőgyulladásra vall. Egy peri. Ciliin injekció és a ultrasze-ptil por pár napon belül rendbehozza. Mindössze 9 20 forintba kerül Kelemenéknek. Csokonai József Nemeskéről egy hízónak való göbét hozott ivar- talanítani. „Nemrég voltam itt a lovammal — monoja, — vérszegénységben szenvedett. Most kutya-baja sincs."

Mire befejeződik a kezelés a bejáró állatoknál, délutánba hajlik az ’dő. Ebéd után a bent tartott állatok kezelésére -kerül sor. „Ma is kiadós munka volt“ — mondja dr. Göttche Viktor állatorvos, a kórház igazgatója. Ez rendszeresen így van. 15—20 beteget is hoznak vizsgálatra egy-egy nap. A gazdák megelégedetten hagyták el az állatkórházat, a volt And- rássy-féle istállót, amely most a dől. íozó parasztok, az állattartók szolgáltában áll, ahol többszáz lovat, szarvasmarhát, sertést gyógyítanak meg évente.

it

A mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtása során állatkórház ipül Pécsett is, a dolgozó parasztság beteg jószágainak megmentésére. — Minden békekölcsönbe fektetett forint egy-egy tégla az új állatkórház falába, amely — csakúgy, mint a szigetvári, — ezerszeresen téríti vissza a gyógyult lovak, egészséges tehenek hasznán keresztül is a hazának kölcsönadott forintokat

Kurilla Vince

Növekvő líruíörguloin a íöldmííves- s? övét k ezelek ben

Földművesszövetkezeteink áruellátásában is megmutatkozik & kormányprogram hatása. Ez év elején számos olyan boltunk volt még, melyben többször hangzott el naponta a „nincs”, mint a .Jónapot“. Azóta megnövekedett boltjaink áruforgalma.

Magyarbóly főterén megtaláljuk a kisáruházat, a napokban két vagon árut kapott. Az egész környék dolgozó parasztsága bőségesen válogathat az árukészletben. Janck József tsz-tag régi álma is valóra- vált: a félévi részesedés után „Csepel" motorkerékpárt vásárolt, azzal rója most a poros országutat. Akár egy fél napot is eltölthet a vásárló ebben a kisáruházban, akad mit nézni a szemnek. Lőrincz Miklós gépállomási dobozó 1500 forint értékben vásárolt árut gyerm-'--; izáRagyogó a rend. a tisztaság a püspökbóiyi földmű vasszövetkezet boltjában. Egyik reggel "négy darab vadonatúj zománcozott tűzhely érkezett a kis üzlethelyiségbe. Nagy gondot okozott Csaut Géza bőit keze lőnek; hová helyezze el? Kinek adja el? Estére már azon ke..élt gondolkodnia, hogy mikor érkezik meg a következő rendelés, mert egy szálig elkeltek a tűzhelyek. Schtve- gal Jánosné állami gazdasági dolgozó is vásárolt belőlük egyet, de még ennél többet is. Jancsi fia az ősszel Szegedre megy ipari tanulónak, neki készíti az ingeket, zsebkendőket, és mindent, amire csak. szüksége lesz, míg távol van a szülői háztól. 1.500 forintos számlát vitt haza, no meg az érte vásárolt árat.

40 ezer forinttal nagyobb az áruforgalma ennek a kis boltnak, mint a múlt évben ugyanebben az időben. Évről-évre, napról-napra nő a bevétel. Augusztus hónapban 147 ezer forint értékű árut adtak el, szeptember 18-ig már 206 ezer a bevétel. Az 1953-as forgalmuk 11# ezer forinttal több volt, mint ez előző kél évé együttvéve. Ezután it egyre több, szebb és jobb áru keriJL a püspökbólyi vásárlók boltjába.

Stocker Téré*