Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-19 / 223. szám

4 1954 SZEPTEMBER 19 ' NÄPCÖ’ Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Rajnai István a villányi járási tanács elnöke A tanács törvény-tervezet lehetősé­get nyu.ft, hogy több kisebb község­nek egy tanácsa legyen. A múltban már előfordult az, hogy a dolgo­zók kisebb községek egyesítését kér- •ék, de a felsőbb szervek ezt nem vették figyelembe. A villányi járás kérte Kistótfalu- nak a siklósi járásból a villányi Járáshoz való csatolását. Ezt a sik­lósi járással egyetértésben két íz­ben is felterjesztette azzal az indo­kolással, hegy Kistótfalu község a Pécs—Villány—Mohács vasútvonal mellett fekszik és a dolgozóknak nagy könnyebbséget jelentene, ha a villányi járáshoz tartoznának. A felsőbb szervek azonban még csak válaszra sem méltatták a dolgozók eme kívánságát. A törvénytervezet kimondja, hogy «I végrehajtóbizottság a szükséghez képest, azonban legalább kétheten­ként köteles ülést tartani. Ha en­nek a pontnak a mélyére tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a végrehajtó- bizottság többet tartózkodhat a vá­Matolii > v. b. elnök Helyeslem az új tanácstörvény- tervezet azon részét, hogy a közsé­gek és városok kerületekre osztva választják meg a tanácstagokat. Ez nagyobb felelősséget ró a tanácsta­gokra és nagyobb kötelességérzelet a választók iránt. A tanácstagok egy községen belül közelebb kerül­nek választóikhoz. A múltban elő­fordult, hogy egy házsorból 2—3 tanácstag is kikerült, ugyanakkor egész utcák tanácstag nélkül voltak. Maga a tanács összetétele sem fe­lelt meg a követelményeknek, mert a dolgozók minden rétege nem volt számának megfelelően képviselve. Csikóstöttösön, a mi községünkben például a DISZ ifjúság, a vasutas- ság, az ipari munkásság és a nők nem kaptak arányszámuknak meg­felelő képviseletet a tanácsban. Javaslom továbbá, hogy a meg­lasztók között és meghallgatva dolgozóik javaslatait, tovább tudja javítani TT államigazgatási mun­kát. Az 1950-es évi tanácstörvény h Jó volt. de hozzá kell tennem azt is hogy minden törvény annyit ér amennyit abból megvalósítanak. A múltban éppen ezen a területen voh a legtöbb hiba. Ugyanis sok eset­ben felsőbb szerveink káderhiányra való hivatkozással cserélgették községek vezetőit. A dlósviszlói ta­nácselnököt például a község dolgo­zóinak megkérdezése nélkül elvit­ték. A község dolgozói azonban nem nyugodtak bele, amíg az elnököt v.ssza nem helyezték. A tanácstörvény-tervezet kimond­ja, hogy a tanácstag megbízatás alapján képviselheti a tanácsot. Ez lehetőséget biztosít arra. hogy a ta­nácstag felhatalmazás alapján ne- csak a köz.ségben lévő vállalatoknak hanem a felsőbb szerveknél is kép­viselhesse a tanácsot. _ Oyöi’sy Csikóstötiös választott tanács a maga kebelén belül a végrehajtóbizottságot olyan tagokból válassza meg, akik már eddig is bebizonyították, hogy a szocializmus építését saját munká­jukkal elősegítették (Élmunkások, sztahanovisták, kiváló dolgozók.) Ugyanezt az elvet érvényesítsék az áilandóbizottságok megválasztásánál is. Javaslom, hogy a tanácsüléseket kéthavonként, a v. b. illéseket egy havonként tartsuk meg. Ugyanis olyan sűrű időközben tartottuk ed­dig a v. b. üléseket, hogy a követ­kező ülésig a hozott határozatokat nem is lehetett végrehajtani. Sok­szor kivontuk a dolgozókat a mun­kából, ez magával hozta a lazaságot, emiatt több esetben nem jelentek meg teljes létszámban a v. b. ülése­ken. Vadon Antal a sásdi járási tanács v. b. elnöke A legnagyobb örömmel olvastam a tanácstörvény-tervezetben a terű leti alapon történő személyszerinti választási rendszert, amely fokozni fogja a tanácstagok felelősségét, elő­segíti a tanácstagok és választók közötti kapcsolat elmélyülését, biz­tosítja, hogy a tanácstag a válasz­tói érdekeit a közügyek intézése so­rán megfelelően képviselje. A tanácstörvény-tervezet értelmé­ben a jövőben nem lesznek olyan tanácstagok, mint . például Sütő Gyuláné (Abaliget), aki csak addig érezte magát járási tanácstagnak, amíg a begyűjtési osztályon dolgo­zott. Amikor munkaköre ott meg szűnt, úgy látta, hogy mint járási tanácstagnak most már nincsen semmiféle tennivalója. Vagy Balázs Kálmán bánosl járási tanácstag, akinek 7422 forint adótartozása van. Az ilyen tanácstagnak nem volt és nem is lehet erkölcsi alapja arra, hogy kiálljon a dolgozók elé és be­számoljon tanácstagi tevékenységé­ről. A területi alapon történő, sze­mélyszerinti választási rendszer elő­segíti majd, hogy ilyen tanácstago­kat ne válasszanak meg. Ahol a községi tanácsok komoly gondot fordították az állandó bizott­ságok működésére, ott komoly ered1 ményeket értek el mind a tömeg- kapcsolat, mind pedig az állampol­gári kötelezettségek teljesítése terü­letén. Jól működik az állandó bizott­ság például Mágocson, Magyarszé­ken, Felsőmindszenten, Gödreszcnt- mártonban, Alsómocsoládon, Szúsz- várott. Sajnos, nem mondhatjuk el. hogy járásunk 44 tanácsánál minde­nütt jól dolgoznak az állandó bi­zottságok. Vannak olyan tanácsaink, ahol az állandó bizottságok nem mű­ködnek. Például Mecsekrákos, .ló­gónak, Mecsekpölöske, Tékes, Godi- sa, Gödre községekben az állandó- bizottság csak papíron szerepel, nem tölti be hivatását. Nem véletlen, hogy ezek a községek járásunkban minden téren hátul kullognak. Ezek példák azt bizonyítják, hogy ott, ahol az állandó bizottság és a végre­hajtó bizottság egymás munkájához segítséget nyújt és egymást tájékoz­tatja, munkájába bevonja a szak­embereket is, eredményeket lehet elérni. Példa erre Gödreszentmiríon, ahol a termelési bizottság és az ál­landó bizottság szorosan együtt dtl- gozik és elérték, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat nemcsak járási, hanem megyei vi­szonylatban is az elsők között vé­gezték el és elnyerték a járási ta­nács kongresszusi vándorzászlaját. „Nemcsak a mát nézzük, gondolunk a holnapra is 66 JDécsbányán a termelés terén nincsenek súlyosabb hibák, tervün- *■ két teljesítjük, mégis a télre való alaposabb felkészülés ér­dekében sok fpntos feladatot kell megoldanunk. Néhány héttel ezelőtt még jelentékeny létszámhiánnyal küszköd­tünk. A munkahelyeket nem tudtuk úgy [telepíteni, ahogy szerettük volna és az elővájások telepítését a lehetőség határáig csökkentettük. Ez eddig nem befolyásolta az egyenletes termelést, de később komo­lyabb bajok következhettek volna. A létszámhiány most megszűnt, 170 új csillés érkezett hozzánk. Ennek nyomán a feltárási, előkészületi munkálatokat meggyorsítottuk. Így az esetleg rendkívül előforduló bajokat: omlás, tűz, elmeddüíés — könnyen le tudjuk küzdeni és a termelésben nem lesz kiesés. Szeptember 15-én a hetes szint déli keresztvágatán lévő ll-cs fejtésben öngyulladás keletkezett. A tüzet elgátoltuk és a fejtés dol­gozóit más munkahelyre telepítettük át. Így 28 ember ezután is zavar­talanul folytathatta munkáját és az előírás szerinti 150 csille szenet is ki tudják adni. Ez is azt mutatja, hogy az egyenletes termelés a télre való felkészülés szempontjából nagy jelentősége van az új tartalék mun­kahelyek előkészítésének. A nyolcas új feltárószint hatos telepén még ebben a hónapban két oldalról ereszkét lyukasztunk és gurítót hajtunk, hogy a feltárásnál szükséges provokációval ne bénítsuk az egész üzem teljesítőképességét. Ugyanis a gurítón keresztül külön légosztályba vezetjük el a várható gázkitörésektől a sújtóléget. Még a hideg idő előtt a hatos szintet összekötjük György-aknával. Innen 200 milliméter átmérőjű légvezetéket vezetünk Széchenyi akná­hoz, hogy állandóan biztosítani tudjuk a fejtőkalapácsok működtetésé­hez szükséges sűrített levegőt a néPV. négy és fél atmoszférát. Gerő elvtárs cikkében azt is említi, hogy sok régi kiváló mozgalmat, amelyek a kezdet kezdetén népszerűek voltak, a bányákban nem alkal­maznak. Sajnos, ez így van nálunk is. Legtöbb segítséget a Rufli mód­szer alkalmazása jelent. A Rufli módszerrel javul a csapatok munka­idejének kihasználása, emelkedik a teljesítményük. Egyelőre kevés csa­pat alkalmazza Rufli elvtárs munkamódszerét, de elhatároztuk, hogy a legtöbb fejtési csapatnál bevezetjük. Ipy Jelenszkiéknél, a Tóth, Páncél, a Dudweiler és a Kotoucs csapatoknál, Ezek olyan lépések, amelyeket a legsürgősebben meg akarunk ten­ni az egyenletes termelés érdekében. Ahhoz, hogy üzemünk ezután is rentábilis legyen, kívülről is se- ** gítséget várunk. A minisztertanács határozata szerint még az év elején minden üzemnek grafikont kellett készítenie, amelyben meg­határozzák, hogy a nap melyik szakaszában kíván az üzem több villa- moseregiát, mikor van a csúcsidő, stb. Ilyen grafikont mi is készítet­tünk s eszerint kellene kapnunk a szükséges árammennyiséget. Az utóbbi időben azonban hibák vannak ezen a téren. Mi rendszeresen igazodunk az elfogadott grafikonhoz, de a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat megsérti a szerződést. Előfordul, hogy 15 kilowatt helyett csak 12 kilowattot tudunk felvenni. Alacsony a feszültség is. Ez azzal jár, hogy a motorok erősen felmelegszenek, s nem egy közülük kiég. Emiatt havonta mintegy 40—50 üzemóra a kiesésünk, ami végső soron a terme­lésre is kihat. Az áramszolgáltató vállalattól azt várjuk, hogy a szerző­dést magára nézve is tartsa kötelezőnek. Felkészülünk arra is, ha váratlanul nagy hó esik. ne bénuljon meg a szállítás, a külszíni munka. Megfelelő hóeltakarító szerszámokat, hó­ekét, tisztító berendezéseket szerzünk be. Ezekkel távolítjuk el a havat az útakrói, a külszíni sínpályákról. Az elmúlt télen előfordult, hogy a síneken nem lehetett közlekedni, s a hó eltakarítására kevés volt a kézierő. Főleg a palabuktatóknál, palahányónál jelentett ez zavarokat. Nem tudtuk megfelelő időben kiüríteni a csillékből a meddőt, a palát. Most a szénbányászati tröszt az üzemnek megfelelő erőbírásu hómaró­gépét biztosít, amivel eredményesen felvehetjük a harcot a hófúvások ellen. f'tzemünk egész kollektívája fontos feladatnak tartja a télre való felkészülést, az egyenletes termelés biztosítását. Gerő elvtárs figyelmeztetéséről nem feledkeziink meg, mert tudjuk, hogy Pécsbánya csak úgy mutathat ezután is példát, ha nemcsak a mát nézi, hanem gondol a holnapra is. Elmondta: BORZ SEI MIHÁLY igazgató, Pécsbánya Hi bújik meg* egy „áísKcrvczés“ mögött ? RÉGÓTA foglalkoztatja már a 73 számú Építőipari Tröszt és a tröszt­höz tartozó vállalatok dolgozóit a 73/6 számú Anyagellátó Vállalat ke­zelésében működő konyha ügye. Kü­lönösen azóta van napirenden erről a vita, amióta a Dunántúli Napló el­ítélte a 73/ö-os vállalat vezetőjének erélytelen magatartását és állást fog­lalt amellett, hogy meg kell szün­tetni a konyhán a rendellenességeket és el kell távolítani onnan azokat, akik nem végeznek megfelelő mun­kát. A cikk nagy port .vert fel. Sokan megkönnyebbülve jelentették ki; „Végre talán a konyhán is rendet te­remtenek!'“ Szlavináné, az akkori fő- szaíkács néhány nap múlva meg is kapta felmondólevelét, helyére Bontó János került. 'Krlszticsné pedig aki igen sokat javított munkáján és maga­tartásán, mióta Szlavlnánét elbocsá­tották — jó munkája jutalmául ha­marosan brigádvezető lett a kony­hán. Zsifkovicsné munkájával is ál­talában elégedettek a tröszt dolgo­zói. Kemse Pál elvtárs, párttitkár ezt mondja róla: „Nagy szája van, az biztos. Oda-oda mondogat mindenki­nek, ha az igazságról van szó. De az is igaz, hogy igyekvő, szorgalmas, gyorsan jár a keze is." „Kriszticsné meg egyike a legjobb munkaerőknek a konyhán" — ez Bontó János fő­szakács véleménye. TELT-MŰÉT AZ IDŐ. A 73 0 vál­lalat igazgatója utasítást kapott, hogy a racionalizálás során a „nem ipari" csoportból hat főt kell leépítenie, il­letve áthelyeznie. Friedmann József igazgató és Peti Jánosné ü. b.-elnök gyorsan összeállították a listát. Fel­hívatták a főszakácsot ég megkér­dezték tőle; kik tartoznak a legjobb dolgozók csoportjába a konyhán. A főiszakács gondolkodás nélkül vála­szolt: Abonyiné, Kriszticsné, Sántá- né, Megyémé. Nagy volt az elképe­dés, amikor másnap délután Abonyi- nénak felmondólevelet kézbesítettek, hiszen a konyha dolgozói szerint a legjobb munkás volt közöttük. Abo­nyiné sírt, Kriszticsné vigasztalta; Ne menj sehova, mert nem jogos az elbocsátásod. A rendelkezés szerint nem lehet a családfőt is és a felesé­glét is egyezerre elbocsátani. Közben Baloghné és Némethné, okik szintén megkapták felmondóle­velüket, édeskedve mondták az. igaz­gató irodájában: — Aranyos jó igazgató elvtár­sunk! Mi nagyon egyetértünk azzal, hogy elküldenek bennünket innen. De higyje el, a tüskék ittmaradnak mégis a konyhán. — Kik azok a tüskék? — kapott a szón az igazgató. — Hát... tudja. A Kriszticsné, meg a Zsifkovicsné ... Frieamann elvtár&nak több sem kellett. Mindjárt kinyomozta, hogy miért is tüskék ezek. — Képzelje aranyos igazgató elv­társi Ez a Zsifkovicsné azt mondta, hogy maga előbb röpülhet innen, mint ő... Zsifkovicsné nyugodtan ebédelt. Sejtelme sem volt arról, hogy az előkészítőbe siető Friedmann József igazgatóval vihar közeleg. — Mit mondott maga rólam? — támadott Zsifkovlcsnéra az igazgató. — Hogy én előbb röpülök? Mi? Éktelen perpatvar támadt. Krisz­ticsné munkatársa védelmére keit. Közben ittas fejjel belépett az el­bocsátott Abonyiné férje, aki ugyan­csak megmondogatta Friedmann igazgatónak a magáét. Petiné ü. b.- elnök is bekapcsolódott a veszeke­désbe. A veszekedés vége peoig az lett, hogy Petiné Friedmann József elvtársnak kijelentette: — Ne félj! Szlavináné elbocsátásá­val megcsináltam ugyan a „kalamaj­kát“, de most helyre hozom! — Abonyinénak, Kmzticsnének és Zsifkovicsnénék még a mai napon pusztulni kell innen. Ezt megcsinál­juk, ha a fene fenét eszik is, mert ezek itt a rákfenék! Mi sem volt könnyebb, mint a titkárnőnek még két levelet diktál­ni. Az egyiket Krisztics Márknénak, a másikat Zsifkovics Györgynének cí­mezve. Tárgy: „Felmondás közlése." Indokolás: „Vállalatunknál elrendelt átszervezés folytán Elvtársnő munka­köre megszűnt,“ A „megszűnt" munkakörökre máris szervezték a bölcsődéből, a földvári vállalati üdülőből és máshonnan a „munkaerőiket." Többek között Maj- dics Hermint, Friedmann József jobbkezének, Brasics László osztály- vezetőnek az édesanyját is. Inookolt volt ez az „átszervezés"? Majdics Hermin jobb, fiatalabb, megbízha­tóbb dolgozó, mint az elbocsátottak? Nemrég jegyzőkönyveztek miatta a bölcsődében, mert nem tartotta tisz­tán, a kicsinyeket. Talán az indokolta a konyhára való áthelyezést, hogy a vállalat régi munkása? Ez sem lehe­léit, mert néhány hónapja dolgozik csak a 73 6-nál, Abonyiné és Krisz­ticsné pedig már többéves munká­sok a konyhán. Az ok akkor csakis a rokonság lehet, minthogy a rokoni kötelékek nem engedhették meg azt sem, hogy Peti Jánosné sógornője, Arnold Józ.sefné a „leépítettek“ kö­zé kerüljön! EZT AZ INTÉZKEDÉST kevesen értik meg. Még Friedmann József igazgató és Peti Jánosné ü. b.-elnök sem tud feleletet adni arra, miért éppen Abonyinéra, Kriszticsnére és Zslfkovicsnéra esett a választás. ■— Azért, mert helyén volt a nyelvük? Ez nem lehet indok, hiszen munká­jukat mindhárman jól látták el és a racionalizásnál fő irányelvként az illetők legutóbbi időben végzett mun­káját kell alapulvenni. Most mindketten ezzel érvelnek: — Ha kommunisták, mutassák meg máshol, hogy tudnak jó! dolgozni! Itt nincs szükség rájuk, mert mi már idegileg tönkreme­gyünk. Petiné még tovább is megy: — Ha ezeket visszaveszik, akkor én megyek innen. — Én is meg fogom szívlelni a fe­leségem tanácsát — érvel Friedmann József — és otthon maradok. Ez az álláspont enyhén szólva — nem kommunista, nem pártszerű. — Friedmann József és Peti Jánosné azért bocsátották el ezeket az asszo­nyokat, mert nem voltak szimpati­kusak. Munkájuk ellen egyiküknek sincs kifogása. Most, hogy elkövet­ték a hibát, mindketten elhagynák munkahelyüket, másra hárítva a fe­lelősséget. — Nekünk Joós elvtárs mondta, hogy bocsássuk el ezeket az asszo­nyokat — védekezik Peti elvtársnő. Friedmann elvtárs ugyanezt állítja. A valóság: Joós elvtárs névszerint nem kívánta sem egyik, sem a má­sik asszony elbocsátását. Csupán azt kérte Friedmann elvtárstól, hogy az igazságosság és a lelkiismeretesség alapján döntsön egyes személyek le­építéséről. A tröszt igazgatója még külön felhívta a 7.3/6 vállalat igaz­gatójának figyelmét arra, hogy Abo- üyinét ne építsék le. mert férjét el­bocsátja a tröszt. Abonyiné mégis megkapta a felmondólevelet. Utóla­gosan sekmindent próbál bizonyítani az ü. b. elnöknő és az igazgató elv­társ is: Abonyinét azért bocsátották el, mert „jót" akartak neki. Krisz- ticsnét és Zsifkoviicsnét is jobbfize- tésű munkakörbe akarták helyezni... EGY SZŐ, MINT SZÄZ: pártsze- rűtlen dolog az átszervezést ..szemé­lyi ellentétek megszüntetésére“ fel­használni és két személy döntése alapján olyan dolgozókat elbocsátani, akiknek voltak és vannak ugyan magatartásbeli hibáik, de munkájuk­ra annál kevésbé lehet kifogás. Ilyen „átszervezésre" nincs szük­sége népgazdaságunknak. Joós An­tal elvtárs, a 73. számú Építőipari Tröszt igazgatója helyesen mondta: „Az átszervezésnél félre kell tenni- ök a vezetőknek a személyi érdeke­ket és a racionalizálást a jelenleg végzett munka, az igazságosság és a lelkiismeretesség alapján kell végre­hajtani." Hozzáfűzhetjük: mégpedig úgy, hogy javuljon az adott terüle­ten a munka. Ez hiányzott a 73/6 vállalat vezetői által végrehajtott ed­digi átszervezésnél. A hibák kijavítá­sára azonban még nincs késő. Az igazságosságnak és a lelkiismeretes­ségnek haladéktalanul érvényt kell szerezni1 IL M. Csendháborítókat büntettek meg Egyre több panasz hangzik el, hogy éjszakai nyugalmat csendhábo­rítók zavarjál- meg. Pécs város ta­nácsának kihágás! bírája ezért, a közbotrányt okozók, éjjeli csendhá­borítók. valamint a verekedők ellen megindította az eljárást. A városi tanács kihágásl bírája az elmúlt héten a következőket bün­tette: Bartalovics Mihály hentes (Katalin utca 24) 200 forint; Blézer Jakab mészégető (Engels u. 1.) 130 forint; Szűcs Imre kéményseprő (Debreceni u. 10.) 150 forint; Gó­lyák Márton asztalos (Török utca 8) 250 forint; Heilinger Sándor táj­képfestő (Jászai utca 7.) 200 forint. Kollár Jánosné háztartásbeli (Rá­kóczi út 0.) 200 forint; Tóth József kocsis (Rudas utca 35.) 250 forint; Kovács Jánosné munkás (Rudas u.) 250 forint; Kovács Jenő alkalmi munkás (Beloiannisz utca 2.) 300 fprint; Pétersz Jakab szabósegéd (Ady Endre utca 42.) 100 forint; Kecskés Lajos segédmunkás (Rózsa Ferenc utca 10.) 100 forint: Ha a botrányokozások, verekedé­sek, éjszakai csendháborítások nem szűnnek meg, a városi tanács kihá- gási bfrája a jövőben még szigo­rúbb büntetéseket fog kiszabni. Személyi igazolványok kiállítása A B. M. Burányit megyei Főoszlály péc*í város) és járási osztály« értesíti Pécs város lakosságát, hogy a város területen szeptem­ber 20-tól 25*1 ti terjedő időben n következő helyeken kezdik meg a személyi igazolva" nyolc kiosztását. Pedagógiai Főiskola (Ifjúság utca 6.) A személyt igazolványok kiosztása szeptember 20—október 25-ig tart. ide tartoznak* Ifjú' ság utca, Zójn utca, Rókus utca, Bajtars ntca. Pacsirta utca. Kisrókus ntc«% Jnknb- hegvi út. Monti? Illés utca. Honvéd utca. Árok utca, Steimetz kapitány tér és öz utca. Szent István téri iskola. A személyi iga­zolványok kiosztása szeptember 25-től októ­ber 7-Íg tart. Szent István tér. Sallai utca, Radonai utca, Jókai tér. Geislcr Eta utca, Széchenyi tér. A kertváros pártszervezet. A kirendeltség itt még csak 5 napig tartózkodik. Ehhez a területhez tartozik egész Kertváros. A személyi Igazolványokat kiosztó kiren­deltségek, munkaideje reggel 8 órától dél­után i7 óráig tart, délben egy öras süléö* szünettel. Szombaton U óz-iuu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents