Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-19 / 223. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGVE/UL JETEKf A MAI SZAMBÁN: Fegyverezzük fel érvekkel a népnevelőket! (2. o.) — Épülnek, szépülnek a boltok (2. o.) — A Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről (3. o.) — Nemesak a mát néz­zük, gondolunk a holnapra Is (4. o.) — Mi bújik meg egy „átszervezés" mögött? (4. o.) — A pécsváradi járás nyerte a megyei pártbizottság versenyzászlaját (5. o.) — A mekényesl Uj Alkotmány tsz (5. o.) — A hibátlan helyesírásért! (6. o.) — Hétköznapi este (7. o.) DP B ARAN YAM EC YE I BI Z OTT S CA'NAK XI. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM ARA 50 filler VASÁRNAP, 1954 SZEPTEMBER 19 Kezdjék meg mindenütt a vetést! Ügy virradt rá szeptember 19-ének napja a baranyai gazdákra, mint még talán egy esztendőben sem ed­dig. Máskor már javarészt zöldült a sellyei és pécsi járások határa, most meg egész megyénkben még csak a háromszáz holdat sem érte el a teg­nap estig őszi árpával, rozzsal beve­tett területek nagysága. Szégyen­szemre az előbb említett két járás­ból még egyetlen község, egyetlen termelőszövetkezet sem jelzett ve­tést: tétlenség eléggé nem kárhoztat­ható várakozás huzza vissza az őszi munkákat. Tisztelet a ritka kivétel­nek, most, a vetések dandárja idején legtöbb termelőszövetkezeti major­ban és egyéni portán még csak azon tanakodnak — nem lenne-e mór itt az ideje a szántás megkezdésé­nek. Ha nem szakad vége az otthon­ülésnek és nem vonul ki minden iga, minden eke, minden vetőgép a ha­tárba, ilyen igyekezettel még a ka­rácsonyi ünnepekre sem kerül föld­be a vetőmag. A természet rendje nem ismer tré­fát, sem sokat ad a gazdák töpren­géseire. A rozs, az őszi árpa, meg r lOhtv Babon« I«mr«/- •* ai*"5' megszabott rendje: akkor ad igazán jó, kifizetődő termést, ha szeptember végére, a búza meg október dere­káig földbe kerül. Lehet, hogy egy- egy ritka esztendőben nagy véletle- nu. eov-két eazonna« ke teimesse- ge ellenére beüt a termés, de az ilyen csak amolyan fehér holló. — Nagyapáról unokára szállt sokév­tizedes megfigyelés alapján maga a gazdaközmondás is az idejekorán tör ténő vetés igazát hirdeti, amikor megmondja: a korai vetés ritkán í csal, a kései ritkán sikerül! Itt van szeptember dereka, és a föld szinte mondja: vagy elvetsz most időben és akkor lesz bő aratásod, vagy még tanakodsz egy sort és saját káro­don /tanulsz. Az 'dein0/ hpcnnintn- tavalyi száraz őszön sokan nevettek a mágocsi, bikali meg a bári ter­melőszövetkezet korai vetései láttán, a cséplőgép mázsája mégis nekik adott igazat. A mágocsi Rákosi tag­jai három és félszáz holdról majd yi1 .->!■■.- maws húz? toj­tak be, a bikallak ősziárpája kilenc, a báriaké meg éppen tizennégy má­zsa nyolcvan kilós termést adott. A korai nevetőknek másfél — két mázsa gabonájukba került hosszadal más tanakodásuk, drága, két-három ezer forintos tandíj, ha a három­négyszáz forintos gabonaárakat szá­mítjuk. Más kárán tanul az okos, sajátján a tavalyi késedelmeskedő: az ezerforintosok együtt futnak az idővel, csak a korai vetéssel állhat­juk útját. A tavalyi vetések idején még sok nehézséggel küzdött a falvak népe’ vetett, mert bízott pártunk, a kor­mány ígéreteiben, hogy lesz majd elegendő kisgép, műtrágya, nemesí­tett vetőmag, könnyebb lesz a pa­raszti boldogulás. Ez tavaly volt és a multévi Ígéret a mostani vetése­kig valósággá érett: soha még eny- nyi kisgépet, szuperfoszfátot, péti­sót, szerszámot és szekeret nem adott az ipar, mint a megvalósuló kor- mányprogramm során. Módja van, lehetősége támadt az egyéni gazdá­nak, termelőszövetkezetnek egyaránt hogy ezeket a kedvezményeket fel­használva most olyan terméseket ér­jen el, mint eddig még soha, élő valósággá változtathassa a mezőgaz­fi ,'l. gÍGj 1 pq17 tv*» 1 }i3t*$rOTP+. r'ó1'H+ seit: a bőséges gabonatermést. A kormány és a nép együtt munkál­kodnak a minél nagyobb termések elérésén. A kormány, az ipari mun­kásság megtette a magáét, adott gé­pet, eszközöket, valóra váltotta Ígé­reteit. A parasztságnak saját érde­ke és hazafias kötelessége is a lehe­tőségekkel élve annyit megtenni, hogy korai vetéssel a természetet is saját és az ország szolgálatába ál­lítsa. Jó-jó hajtogatják erre sokan, hi­szen éppen a természet könyörtelen ségével, megváltoztathatatlan rend­jével van a hiba: olyan száraz őszt küldött a nyakunkra, hogy abba csór bul ki az ekénk, hogy vessünk? — Ezek a magatehetetlen, mindig a kényelmeset kereső emberek, ami­kor a felhős, vagy tiszta eget lesik megfeledkeznek saját erejükről, gaz dai tapasztalatukról. A tarlóhántott földeken szikkadt, nyirkos marad a talaj — minden nehézség nélkül megbirkózik vele az iga, Csikóstöttö sön az I. típusú csoport földjein épp úgy, mint szerte a megyében. A ter­mészet sose adta ingyen a termést, munkával, találékonysággal csikar­hatjuk csak ki tőle. Ha nem birkó­zik meg a földdel a gyengébb fogat, a gépállomás traktora mégis elbol­dogul a szántással, utána már gyű­rűs és simahengerrel, kétirányú tár­csázással alkalmas melegágyat ké­szíthetünk. Nagyhajmás környékén kötött, agyagos földeken szinte meg- repesztette a hőség az összeaszalé- dott talajt. Ismételt • talajmunkával, sűrű hengerezéssel mégis csak oiyan A V4sv7Ít„*«-a|r_ rír lát ritkítja a környéken és amely­ből biztosan számíthatnak gazdagabb termésre. Minden termelési bizott­r.áa minrl«- m.nács. Hp vslpoiyr™1 gazda is tudja — milyen munkával "'Ikolmps a fölHta Pnlfp rnulik, hogy haladéktalanul neki­kezdjen, mert később még nehezei)­-vov) <?y(^rV37 tatlan mezőgazdasági munkákkal. Szántani-vetni, szántani-veínl — ebben a két szóban minden ékess/ó- lásnál szebben benne van .finden gazda ember legsürgősebb feladata. De igazán gyorsan csak akkor hala­dunk n- ’’ * parn-TTf, n’ / 4", í a vénállomások valamennyi trakto­rukkal, kivétel nélkül, éjjel-nappal szántanak, vetnek. Tizennyolc gép­állomásunk már az elején rosszul indult: tetemes elmaradás kíséri őket még az elmúlt év hasonló idő­szakához képest is Sásdon, Kozár- mislenyben a vezetőket, traktoroso- j kát egyaránt elkapta az „esővárás" ragadós cs igen veszélyes, semmi­tevésre késztető betegsége. Ahelyett, hogy az első sorokban verekedné­nek minden megszántott darabért, elvetett, gépalia földért — Kozármis lényben a traktorosok öt nap alatt mindössze 400 négyszögölnyi talaj- munkát mutatnak fel, kevesebbet, mint amennyivel egy pár 1ó látogat fél nap alatt megbirkózik. Ezek nz ’gazgatők, ezpk a körzeti a;1 ■•onómu- sok, akikre pártunk a körnvők ter- méseredményeinek alakítását, a fa­lusi bősés megteremtését bíz~a — ilyenformán akarnak csak kez-emű- ködni? F.ső után a legképzetlenebb parasztember is elboldogul valahogy, de a száraz idők talfdmunkáinák csinjára-biniára nekik kell őket megtanítaniuk és nem kétió- erős teHesítményekkel! Mindazok az agronómusok, mindazok a gépállo- mási vezetők, akik ezt elmulasztják, megállnak nagyszerű pártmeebiznt'f- *uk végrehajtásában. Vessünk \éget ° nanv tehetetlenségnek, ha a szer­ződéskötők nem gyalogolnak cl a fénóllomásra, akkor igazgató és 'raktnros, üzemgazdász, és brigád­vezető menjen ki hozzáiuk is kös­se meg velük a szerződést! Tíz és tízezer holdak felszántása, •Imunkálása, idejekorán történő, hiánytalan bevetése vár rövid hetek alatt a baranyai gazdákra, termelő­szövetkezetekre, állami gazdaságok­ra. ^Tqgy munka ez, a legnagyobb ta Ián, hisz jó vagy rossz végzésének gyümölcseit már a következő év érleli be — nem is oldható meg rés­ként), csak valamennyi erő azonnali megmozgatásával. A falusi kommu­nisták, példás munkáinkért kitünte­tett mintagazdák, legtapasztaltabb dolgozó parasztjaink testületéi: a tér melési bizottságok elsőnek tegyenek félre minden más tennivalót és ve­zessék ki példájuk erejével, felv.lá- gosító szavukkal a többieket is a nagy munkák színhelyére, a gab na- földekre. Rajtuk múvk most min­den: a iövő évi kenyér, a falusi, vá­rosi jólét — mindaz, amiért egész népünket nagyszerű harcra hfvta a párt III. kongresszusa. Baranya, amely annyi szenet, gépet, erdei fát, bőrt és porcelánt adott már — ke­nyérrel sem maradhat adósa ha­zánknak. Szántani — vetni — ez most a fel adat, s falun minden mást háttérbe szorító hazafias kötelesség! Még; több fekete szenet az országnak! Komló bányászai kijavítják a bányászbecsületen esett csorbát Még több fekete szenet az országnak! E jelszó szellemében dolgoznak a pécsvidiki bányászok, e jel­szó szellemében indulnak nap, mint nap harcra a még szebb eredmények eléréséért. A pécsi bányászok ha­gyományaikhoz, jó hírnevükhöz méltóan jelenleg is becsületesen megállják helyüket a magasabb életszín­vonalat jelentő párt- és kormányhatározatok végrehajtásában. Az első féléves tervüket túlteljesítették. — Augusztusban olyan üzemek is, mint a szabolcsi István- és a vasasi Petőfi-akna — felzárkóztak a tervüket teljesítő üzemek sorába s a tröszt jelenleg is 103.3 százalékra teljesíti tervét. A „még több fekete szenet az országnak!” jelszó nem ismeretlen a komlói bányászoknál sem. ök is keményen küzdenek a terv teljesítéséért, de távolról sem olyan eredményesen, mint a pécsi bányászok. — Gerő elvtárs emlékezetes cikke óta nem hogy csökkent volna, hanem közel 30 ezer tonnára emelkedett a Komlói Szénbányászati Tröszt adóssága. Ezen belül legnagyobb a lemaradása az I-es, U-es és a III-as üze­meknek. Mehet-e ez így tovább? Belenyugodhatnak-e a komlói bányászok e szégyenteljes lemaradásba? Nem! Komló bányászai kijavítják a bányászbecsületen esett csorbát. Elhatározták: 18-án sztahánovista műszakot, 19-én pedig háromharmados nagytermelési műszakot szerveznek az adósság csökkentése érdekében. KOSSUTH-AKNA bányászai elha­tározták, hogy a szeptemberben szer­zett 4565 tonnás lemaradásuk jelen­tős részét pótolják, A IH-as üzem dolgozói már ez előkészületele során kitettek magukért. 18-án reggel 6 óráig tervüket 103.4 százalékra telje­sítették. Béta-akna dolgozói újabb bányásznapi rekordra készülnek a szombati és a vasárnapi műszakok teljesítményével. Minden eddigi ered. menyüket túl akarják szárnyalni. A Il-es üzem dolgozói hősiesen küzdenek azért, hogy e két napon is helyt állhassanak. Előre nem lát­ható nehézség akadályozza munká­júikat. Pénteken a délutános mű­szakiban a legnagyobb frontfejtésü­kön, a 100-as fronton váratlanul tűz ütött ki. A 100-as front dolgozói azon nal megkezdték a tűz elszigetelését és Kovács Ferenc II. elvtárs vezeté­sével igazi bányászokhoz méltón megkezdték a termelést.. Hősies mun­* kájuk bizonyítéka: 205 csille szenet termeltek ezen a rrv.úzakon is. A szá­zas front dolgozóinak elhatározása: mind a két nagytermelési napon be­csülettel helytállnak, tovább fokoz­zák eredményüket. * A szászvári bányászok szeptemberben nem teljesítették ha­vi esedékes tervüket. 18-án reggel a röpgyűlésen ünnepélyesen megfo­gadták. hogy a nagytermelési műsza­kon minden nehézséget legyőzve túl­teljesítik előirányzatukat. Ebben a hónapban a munkahelyele több, mint felénél 30—!0 fok között volt a hő­mérséklet. i Ennek ellenére a nagy- termelési műszakon példás ered­ményt akarnak elérni, Susi Mihály elvtárs fejtési csapata eddig is mű- szakról-müszakra túlszárnyalta elő­irányzatát. 17-én a nyolc csillés fej­teljesítmény helyett 9.6 csille szenet termeltek fejenként. Célul tűzték ki, hogy a nagytermelési műszakon 10 csillés átlagot érnek el. Az elővájási csapatok közül a leg- jabb teljesítményt a Dubits-csapat érte el. Az előírt 35 cm gurító he­lyett 48 centimétert haladtak. Ez a csapat is arra töreikszik, hogy a nagytermelési műszak után 50 centi előrehaladás hirdesse jó munkájú« Itat. 423.3 TONNA TERVEN FELÜL termelt szén a bizonyítéka annak, hogy a hidasi bányászok eleget tesz­nek a párt és a kormány kérésének, túlteljesítik előirányzatukat. A har­madolt közül Perez János harmada jár az élen, 11 százalékos tervtelje­sítéssel. 17 nap alatt 460 csille sze­net adtak népgazdaságunknak. A csa­patok versenyében is jó eredmé­nyek születnek. A III-as csapat szep­tember 18-ig tervét 132.6 százalék­ra’ teljesítette. Komlón két csapat dolgozik millszckundos robbantással |Z omlón két feltáró DISZ-brigád — a ezázméteres mozgalmat kezdeményező Molnár István és Somogy vári Jenő csapata — alkalmazza munkájában a millszckundos robbantást. Molnár István DISZ-bri- gédja az év eleje óta eddig minden hónapban túltelje­sítette tervét és esedékes évi tervén felül már több, mint kétszáz méter hosszú feltáróvágatot hajtott ki. Szeptemberben is nagyszerű lendülettel dolgozik a Mol­nár DISZ-brigád: 17-ig az előirányzott 49.2 méter he­lyett 56 métert haladt előre. Az egyszerre két munka­helyen dolgozó Molnár feltáróbrigád ciklusosán szer­vezi munkáját és így jól kihasználja szovjet rakodó- gépiét. Míg az egyik munkahelyen az ácsolást és a fúrólyukak telepítését végzik el, addig a másik — kö­zelben lévő munkahelyen — a millszékundos robban­tás nyomán kis darabokban lehulló kőzetet szállítják el. melvből a nagyszerű PML—5-ös rakodógép percen­ként tölt meg egy csillét. A millszekundos robbantás nagy segítségére van mind a Molnár-, minő’ a Somogyvári-brigádnak. Elég gyakran megtörténik azonban, hogy vizes kőzetben a gyutacs nem robban és ez drága perceket rabol el r két DISZ-brigádtól. E' edaisnyiink titka: megszlintettíílc csapalüDklian a „bumlizásl“ sapatom elővájáson dolgozik. Havi előirányzat tunk 30 méter vágat kihajtás. Mikor nekifog­tunk hónap elején, úgy látszott, nem sikerült a tervet teljesíteti!. Sok súlyos problémával kellett megbirkóz­nunk, rossz volt a szellőztetés, nagy volt a meleg, ke-, vés a levegő. Ennek ellenére pár nappal később már jól ment a munka. A szeptemberre előírt 30 méteres előrehaladást 10-ra befejeztük. Tudjuk, hogy adósak vagyunk szénnel. Ezért igyekszünk, hogy a hó végéig még 20 méter gurítót hajtsunk ki terven félül. A há­rom harmad napi szénelőirányzata 20 csille. Már ed­dig is átlag 40—42 csillét adtunk a felszínre. Ezt az eredményt azzal tudtuk elérni, hogy megszüntettük csa­patunkon belül a bumlizást. Jómagam elég régen dol­gozom a bányában, mégsem volt egy bumlim sem. Igyekszünk, hogy a csapathoz kerülő fiatalok is átvegyék a csapatnak ezt a jó tulajdonságát. Fokozni fog luk a 42 csillés teljesítményt, a sztahánovista mű­szakon. Ezzel is segítséget nyújtunk a szeptemberben tetemesen megnövekedett adósság csökkentéséhez. Novacsics János csapatvezető vájár, komlói I-es üzem. Megye szerte megalakulunk a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságai R aranya megyében gyors ütem­ben alakulnak meg a Haza­fias Népfront Előkészítő Bizottsá­gai, amelyek, máris munkához lát­tak. A szigetvári járás 44 községe közül péntek estig összesen 35 köz­ségben alakult meg az előkészítő bizottság. Ennél több előkészítő bi­zottságot nem is alakítanak, mert ott, ahol két vagy három községnek közös tanácsa van, csak egy előké­szítő bizottság lesz. Ezek a községek ugyanis közigazgatásilag amúgyis együvé tartoznak, mint például Ka- tádfa—Bánfa, Vásárosbéc—Diós­puszta, Almamellék—Terecseny- puszta—Szentmártonpuszta, A tömegszervezetek nagy segítsé­get nyújtanak az előkészítő bizott­ságoknak. Almamelléken á Szent- mártonpusztai Állami Gazdaság MNDSZ és DISZ-szervezete tagjai dicséretre méltó munkát végeznek. Elbeszélgetnek a dolgozókkal, kis- gyűlést szerveznek, az ifjúság és a dolgozó nők körében tudatosítják a Hazafias Népfront és a tanácsválasz tás jelentőségét. A beszélgetések so­rán kikérik a dolgozók véleményét, hogy kit tartanak méltónak arra, hogy a tanácsban érdekeiket képvi­seljék. A dolgozók véleménye és hangulata alapján felmérik azután, hogy a Népfront-gyűléseken kiket jelöljenek* Bánfa-Katádfa közös tanácsú köz­ségben már szeptember 12-én meg­alakították a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságát, amely nyolc tagból áll. Az előkészítő bizottság tagjai között van például Szabó Nándor napszámos, idős Kiss Lász­ló, a Kossuth tsz elnöke, Pitz Béla középparaszt, Csankó József tejke­zelő, Jandó János kisparaszt. Az elő­készítő bizottság tagjai és a népne­velők máris nagygyűlésre mozgósít­ják mindkét község dolgozóit. A nagygyűlést ma vasárnap délutái? két órakor tartják meg Katádfán az iskolában. A sellyei járásban péntek dél­utánig Felsőszentmárton, Teklafalu és Zádor községben alakult meg az előkészítő bizottság. Drávaszabolcs községben szeptem­ber 16-án alakították meg a Haza­fias Népfront Előkészítő Bizottsá­gát, amely hét tagból áll. A bizott­ság tagjai között olyan dolgozók szerepeinek, akik élenjárnak a mun­kában és egyben lelkes népnevelők is, mint például Csillag Erzsébet, a tsz állatgondozója, valamint Szilá­gyi Gyuláné tanítónő, aki minden társadalmi munkából lelkesen kivet­te részét. A bizottság tagjai között találjuk Horváth Sándor egyéni dol­gozó parasztot, valamint Simon Já­nost, a Győzelem tsz elnökét. A népnevelők olyan lelkes mun­kát végeztek, hogy szeptember 21- én, kedden este 8 órakor Dráva­szabolcs községben már sor keiül a Hazafias Népfront nagygyűlésének megtartására. Németh Sándor, a községi tanács v. b. elnöke az előkészítő munká­val kapcsolatban a következőket mondotta: — Csütörtökön este értekezletre hívtuk össze a község népnevelőit, összesen 26 népnevelő jelent meg, akik előtt K. Sólyom Lajos párttit­kár elvtérs, valamint a tanácstitkár ismertette a Hazafias Népfront je­lentőségét. A népnevelők azután ezt tudatosították a község lakosaival. — Véleményem szerint a múlt­ban a Népfront kizárólag a válasz­tások előtt működött, illetve jófor­mán csak a választások előkészítésé­vel foglalkozott s azután hosszú ideig nem lehetett hallani róla. Most a III. pártkongresszus útmu­tatása alapján a Hazafias Népfront abban is különbözik majd az 1050- es évi Népfronttól, hogy a dolgozók szélesebb rétegelt foglalja magába, munkássága nemcsak a választások előkészítésére korlátozódik, hanem kiterjed az élet minden területére, a dolgozókat állandóan mozgósítani fogja a soronlévő politikai, gazdasá­gi, kulturális és szociális feladatok elvégzésére. ,

Next

/
Thumbnails
Contents