Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-16 / 220. szám
1954 SZEPTEMBER 1« N Ä P E ö 3 Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Bővítsék a tanács igazgatási jogkörét! Az új tanácstörvénytervezettel kap esői atban gondot kellene fordítani a végrehajtóbizottsági ülések titkosságának biztosítására Véleményem szerint nem elég az, hogy a tanácstagok fegyelmileg felelősek azért, hogy a v. b.-ülésen elhangzottak ne szivárogjanak ki, mert még nem időszerűek. Ez az előírás eddig is megvolt, Szentlőrincen mégis megtörtént, hogy amit a v. b. tárgyalt este, azt reggel már tudták a községben. Még azt is tudták, hogy személy szerint ki mit mondott, mit javasolt. Különösen lakás-ügyeknél fordult ez elő és emiatt élesen támadták a v. b.-tagokat. Ez nemcsak a v. b.-tagok, hanem a tanács munkáját is megnehezítette. Éppen ezért javasolom: ha a v. b. valamilyen bizalmas ügyet tárgyal és ha kiderül, hogy melyik v. b.-tag hozta nyilvánosságra, ne- csak fegyelmit indítsanak ellene és necsak leváltsák, hanem büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni. — Ezt feltétlenül elő kellene írnia az új tanácstörvénynek. Már intézkedés történt a tanácsok jogkörének pénzügyi vonalon való kiszélesítésére. Helyes lenne azonban, ha igazgatási vonalon is kiszélesítenék a tanácsok jogkörét. Vannak ugyanis olyan kisebb-nagyobb problémák, amelyeket a tanács eddig nem tudott megoldani, mert nem A tanácstörvény-tervezettel kapcsolatban javaslom, hogy a tanács elnökét ne a szükebbkörű végrehajtóbizottság válassza meg, hanem a tanácstagok összessége. Ugyanis, ha a tanácselnököt a tanácstagok többségének akarata ellenére választanák meg, akkor már a kezdet kezdetén érdektelenség nyilvánulna meg a tanácstagok részéről és a tanácselnököt nem támogatnák olyan mértékben, mint ahogyan arra szükség van. Javasolom, hogy a községi tanácsok részére a mezőrendőri kihágások ügyében adják vissza a büntetési lehetőséget, mert igen sűrűn fordulnak elő mezei lopások. A károsultak kisebb értékű lopások ügyében tartozott a hatáskörébe. Ilyenek például a kihágás* ügyek, például mezőrendőri kihágás, tűzrendészed kihágás. Ezeket az ügyeket eddig a járási tanácshoz kellett felterjeszteni, ahol vagy nem intézkedtek azonnal, vagy olyankor intézkedtek, amikor már nem volt aktuális. Az aratás és cséplés iaején, amikor a tűzrendészed szolgálat kötelező volt, előfordult, hogy a kijelölt egyén nem jelent meg. Ezeket átadták a járási tanács igazgatási osztályának, de tudomásom szerint az még a mai napig sem intézkedett. Pedig akkor kellett volna intézkednie, amikor a tűzoltó szolgálat aktuális volt. Egy-kettőt már annakidején meg kellett volna büntetni a többiek okulására. Mivel ez nem történt meg, javasolom, hogy az olyan kihágási ügyeket, amelyek nem igényelnek különös jogi képzettséget, tegyék át a községi tanácsok jogkörébe. Nem tartom helyesnek azt, hogy a tanács csak a lakásügyekben dönthet, de a mellékhelyiségek ügyében nem határozhat. Különösen sok baj van a sertésóiakkal. Ezek az ügyek a bíróságra tartoznak, p>edig helyesebb lenne, ha a tanács intézkedhetne. A bíróságon ugyanig elhúzódnak az ügyek. Varga Ferenc a szentlőrinci tanács elnöke. nem kívánnak bemenni a 36 kilométernyi távolságban lévő járási székhelyre. Inkább eltekintenek a feljelentéstől, ennek következménye pedig az, hogy a büntetés elmarad és a tolvajoknak szabad terük van a garázdálkodásra. Javaslom, hogy az állandóbizottsá- gokba olyan embereket válasszanak be, akik foglalkozásuknál fogva, szakmájuknál fogva, értenek az ügyekhez. Például a mezőgazdasági állandóbizottságba dolgozó parasztokat válasszanak be és ne iparosokat vagy más foglalkozásúakat. Rezsonya Béla kéményseprő, Szászvár. Munkásokat keresnek A városi tanács munikaerőgazdál- kodási hivatalához beérkezett jelentések szerint a következő vállalatok, üzemek keresnék munkaerőket: A Mecsekkcletl Erdőgazdaság fakitermelő munkára 30 személyt és három kocsist vesz fel. Ugyanennyi munkást tud alkalmazni Zobákon is. Szállásról és étkeztetésről a vállalat gondoskodik. A Geofizikai Intézet (Somogyi Béla u. 4.) öt férfit segédmunkásként alkalmaz. A Sopiana Gépgyár négy férfit vesz fel segédmunkásnak. A Pécsi Bőrgyár négy férfi segédmunkást keres. A MÁV Állomásfőnökség pálya- fenntartási munkára 100 férfi segédmunkást alkalmaz. Az Útfenntartó Vállalat kubikos munkára 50 férfit, segédmunkásnak pedig 40 férfit vesz fel. A Szentlőrinci Tangazdaság két fejőgulyást keres. A fenti állásokra a városi tanács munkaerőgazdálkodási hivatalában le hét jelentkezni. A megyei tanács munkaerőgazdál- kedási osztályához beérkezett jelentések szerint a következő vállalatok és üzemék keresnek munkaerőket: Pécsi Porcelángyár két rakodó- munkást alkalmaz. Baranyamegyei Tatarozó Vállalat 20 kőművest vesz fel. Erdőgazdasági Építőipari Vállalat (Majláth utca 29) 5 kőművest és 6 segédmunkást alkalmaz. Épületszerelő Vállalat 3 bádogost és 4 vízvezetékszerelőt keres felvételre. Kézbesítők versenye Postahivatalok dolgozói, kézbesítők versenyeznek azért, hogy minél több házhoz jusson el a párt központi lapja, a Szabad Nép. Csutorás János siklósi kézbesítő eddig hat előfizetőt szervezett. Molnár Lajos mohácsi kézbesítő már jóval túlszárnyalta: 27 új előfizetővel gyarapította az újságolvasók számát. A komlóiak közül Kiss elvtárs dolgozik legeredményesebben. Eddig harminchárom dolgozó rendelte meg nála a Szabad Nép-et. Bihari Imre elvtárs tíz nap alatt tíz új előfizetőt szervezett, Vida Ferenc elvtárs pedig ötöt. A tanácstagok összessége válassza meg a tanácselnököt! Ezzel érveljenek népnevelőink! Megszépült életünk bizonyítékai gomazatl cjmmejz.- vegyesipaqi vepoégíátóipÁüE/ín 6FN C/AZAZfUBEN AZ EGY FŐRE ESŐ FOGYASZTÁS/ ÁTLAG EME LITE DE SE 1954-SEP /953-L/OZ l'/SZOMY/TVA. A kormányprogramra óta jelent ősén megnövekedett a ruházati, vegyesipari cikkek iránti kereslet, min d többen szórakoznak a vendéglátó- ipar üzemeiben. A konmányprogramm óta megnőtt a mezőgazdaság fejlesztését elősegítő árucikkek forgalma. Néhány példát erre: 1953 I. negyed 1954 I. negyed1 Szeg 71.300 forint 338.000 forint Ásó 6.500 „ 24.000 n Kapa 16.000 „ 38.000 y* Lapát 13.000 „ 27.000 Kasza 9.000 „ 47.000 Patkóvas 64.000 „ 273.000 Kisgép nem volt * 278.000 yt A felszabadulás előtt lő—20 falura jutott egy orvos, és havonta egy alkalommal volt rendelés. Ma a megyében minden 3000 főre jut egy orvos s a legeldugottabb faluban is hetenként van rendelés. * Vincén Ferencné harmadmagával dolgozik a bicsérdi termelőszövetkezetben. Augusztus lő-ig 813 munkaegységet teljesítettek, amire előlegként 27 má^sa búzát, 813 kiló árpát kapott. Vincén család egész esztendőre biztosította a kenyérnek valót. de még a piacra is bőven jut a ke-' resetből. # Schwán János elvtárs a pécsi szénbányák dolgozója még mindig nagy örömmel beszél szerencséjéről. Az egyik békekölcsön sorsolás alkalmával 25 ezer forinttal húzták ki kötvényét. Az ő huszonötezer forintja csak kis hányada a közel 14 millió forintnak, amelyet egy év alatt fizetett ki a pécsi takarékpénztár a boldog nyerteseknek. Háromszázezer forintos költséggel új zsínorpadhís épült a Pétsi Nemzeti Színházban Pécs színházkedvelő közönségét frissen festett nézőtér, folyosók és dohányzó várja az új évadban. Szerdára elkészült továbbá a háromszázezer forintos költséggel épített új, korszerű zsínorpadlás is. Az új létesítmény segítségével gyorsabban cserélhetik majd a díszleteket, jobbak lesznek a műszaki megoldások. Mindezzel jelentősen lerövidülnek az előadásközti szünetek a Pécsi Nemzeti Színházban. (Ilajnalné) A helyes út — as önkéntesség A MOHÄCSSZIGETI Állami Gazdaság Róna-gatti üzemegysége Bács- Kiskun megyével határos. A siro- kai, krisztuskerti és az alsólöki dűlőn terül el ez a 340 holdnyi puszta — messze a központtól, nehéz vele j boldogulni, sok gondot okoz a vezetőknek. Egyik nap Tumbák Lajos főag- ronómust a járási párt-végrehajtóbizottságra hivatják. Nyomban hin- tóra ül és már kerekezik is ... — Kész a terv — fogadják — küldjük az FM-nek: a Róna-gatti pusztából tsz lesz, az állami gazdasági dolgozókból termelőszövetkezeti tagok... Egyszerű?! * 1954. AUGUSZTUS 11. Nagy az öröm a járási párt-végrehajtóbizottságon, a járási tanácsnál. Tsz-szer- vezésre indulnak a szigetbe Tháller József, a járási tanács tsz csoport- vezetője, Sarus Sándor, Jezsek Ferenc instruktorok, Bozsó Imre tszszervező és Varga Mihály, a homo- rűdi tanács elnöke. Első útjuk az állami gazdaságba vezet, Nagy Piroska igazgatóval is megbeszélik mégegyszer a tervet, kiegészítik, elvesznek belőle, kerek egésszé formálják és kinyilatkoztat- •ják véghatározatként: a Róna-gatti üzemegység termelőszövetkezetté alakul át, október elsején már az új tagok végzik a munkákat, de az őszieket még az állami gazdaság veti el a gépállomás segítségével, a magot és a munkadíjat a tsz tagok majd a jövő évi termésből fizetik ki. Hogy állatállománya is legyen a tsz-nek, 15 törzskönyvezett tehenet, 10 anyagöbét, egy kant és két lovat vásárolnak a közeljövőben. Most pedig indulás ki a helyszínre, hadd tudják meg a dolgozók, mi készül!... Az egyik kis csapat: Jezsek Ferenc, Bozsó Imre és Varga Mihály a 14 holdon gazdálkodó Faragó József tanyájára mennek, Faragó bácsit szervezéssel bízzák meg. A többiek a sertésólakat javító brigád tagjaival beszélnek először, azután sorra veszik a gazdaság dolgozóit. Az üzemegységben most hallottak először termelőszövetkezet alakításról, nagy a meglepetés, de mégsem idegenkednek a közös gazdálkodás gondolatától, egyre azt hajtogatják: ,,Én nem bánom, ha a másik belép, én sem maradok kívül...“ ■& AUGUSZTUS 2I-ÉN reggel hat órakor a kompvontató dudája visszhangzik a szigetből, az indulást jelzi. Egy perc múlva már a Duna hullámai ringatják a kocsikkal autókkal, gyalogosokkal megterhelt kompot, a rohanó víz árja egyre sodorja, a motoros vontató pedig vonszolja a szigeti partnak — kiszállás! Bozsó Imre járási tsz szervező cipője megtelik az aprószemcsés parti homokkal — üsse kő! Sietős a dolga, a szigeti Vörös Fényben már várnak rá, autóval viszik a Róna-gattiakat a bólyi Kossuth termelőszövetkezetbe, hadd lássák milyen a közös gazdálkodás!... Homorúdon túl, nem messze a' kövesúttól terül el a Róna-gatti kis gazdaság, ide igyekeznek az autóval, itt várják az indulást Marosvári Ferenc, Vidáné és -16 éves Jani fia, a Faragó gyerekek: Laci és Manci. Ök már kora reggel begyalogoltak a tanyáról... Ahol jön e! A nagy porfelhő jelzi a gépkocsi útját, már be is kanyarodik az épületek felé... Gyerünk, indulás! Homorúdon felszáll az utasok közé Vicsek János párttitkár, ő is szeretné látni a Kossuth tsz eredményeit. A kompnál Tháller József és Tamási Ferenc is odavegyülnek a kirándulók közé, majd Mohács-újvárosnál Takács György és Szabó János ... Bolyon Szabó István tsz-elnök és Szabó Mátyás agronómus már nem győzik várni a vendégeket. Egyszer- csak odakanyarodik egy autó az iroda elé, megcsikordul a fék, megáll: megérkeztek a Róna-gattiak! No végre!... Hát altkor induljunk! — szól oda az elnök. Hiszen már egy hete készülnek a tsz-beliek, hogy megmutassák összetartásnak, jólvég- zett munkájuk eredményét, az egész gazdaságot. Elsőnek az 5 holdás kertészetbe vezet útjuk, itt tanulhatnak legtöbbet a kíváncsi természetű vendégek. Ez az öt hold kertészet augusztus 20-ig 80 ezer forintot jövedelmezett a Kossuth tsz-nek, melyből munkaegységenként két és fél forint jut az évvégi elszámolásnál. A vendégek nem győzik eléggé megcsodálni ezt a nagyszerű „pénzforrást“. Menjünk eggyel tovább. Nemcsak a szántóföldeken gazdálkodnak jól a bólyiak, nagyszerű az állatállományuk is, jól jövedelmez a tehenészetük. Mégis a legtöbb a látványosság az öntözéses kertészetben, két motor, szívja a vizet, a paprikákat öntözik. Pleskovics eivtárs a tsz kertésze és egyben párttitkára is, ő halad a sor éjién, mindent megmagyaráz elejétől a végéig, nem szófukar. szívesen adja át tapasztalatait. hadd tanuljanak a „kirándulók“. — Negyven mázsa paprikát szedtem le eddig erről a két hóidról — újságolja büszkén. Mennyi paprika — mennyi pénz! — mondogatják egymásnak a Róna- gattiak. Ezután a dinnyeföld következik: 5 hold görögdinnye — magnak. Ezekből egy kiló sem kerül a piacra, csak a tsz-tagok és a környékbeliek kapnak belőle feie áron, de a magot vissza kell adniok. 225 kilón felül minden kiló után 120 forintot fizetnek a bólyiaknak, de a 225 kilóért is tetemes összeget kapnak. — Ez igen, ez gazdálkodás! — mondja a vendégek közül Vidáné. — Ha már itt tartanánk mi is, nem lenne hiba ;.. AUGUSZTUS 26. A mohácsi tszszervező csoport újabb segítő társsal gyarapodott: Baranyai Sándor, a Magyar Nemzeti Bank mohácsi fiókjának emberével. Neki az a feladata, hogy ismertesse a kölcsönzés csinját-binját; hogyan és mennyit lehet kölcsönözni, mikor kell azt visszafizetni stb. Négy aláírás már a zsebükben van: a Mohács-újvárosi Takács György, Szabó János és a két aszszonyé. A sokszor megtett úton indulnak el, át a Dunán, rá az országúira, a kanyarban le Homorúdra. A szigeten elsőnek Vicsek János, Homorúd párttitkára írta alá a tsz- be való belépést. Ennyi itt elég, gyerünk most Róna-gattiba, ott úgy szaporodnak majd az aláirások, mint a gomba ... Nem jól végződött ez a nap. meddő maradt a kis tsz-szervéző csoport további munkája, több aláíró nem akadt a szigeten, sem a Róna- gattiak, sem Faragóék nem írták alá. A szervezők munkakedvét ez nem törte meg. Továbbra is kijártak a szigetbe, hátha mégis ... de nem! A Róna-gattiak nem Írták alá a mai napig sem. más az ő véleményük a tsz-szervezésről, nem ilyennek gondolják az önkéntességet és sok más dolgot sem. A tsz' szervezők vérszemet kaptak — már csak azért is, nem engednek a" huszonegyből! Ha a Róna-gattiak nem, akkor mások jönnek ide, de tsz-nek lenni kell!... Szeptember 8-án ismét megjelentek a már ismert szervezők: Jezsek Ferenc és a többiek. Most aztán lesz nemulass!... Jezsek elvtárs papírt, ceruzát szed elő: — Mondja Gulácsiné, tsz-be lép» nek, vagy nem? Az asszony nem hátrál: — Nemi — Csak ezt akartam tudni, — mondja Jezsek Ferenc, a j. b. instruktora jelentőségteljesen és felírja Gulácsiék nevét a papírra ... — Vannak itt még cifrább dolgok is — mondja Gulácsi Sándor. — Ha nem lépünk be a tsz-be. — ezt Jezsek eivtárs mondta nekem — akkor 15-én hoz egy papírt, azt alá keil írni és elsején el kell költöznünk innen, ki 'merre lát. — Naponta hatan-heten járnak ide a nyakunkra, — veszi át a szót Gulácsiné, — hogy lépjünk be a tsz-be, elnököt és könyvelőt majd ök hoznak. Hát ha így akarnak már kezdeni, mi lesz akkor a végén?!.., Jezsek Ferenc nemcsak Gulácsiék- nál beszélt így, Vidánénak is megmondta, hogy elsején költözködjék, Kiss Józseféinek is és a többieknek a nevét is fölírta ... * „A PARTSZERVEZETEK szigorúan őrködjenek a párt helyes parasztpoli- tikájának végrehajtása felett“ ... A Központi Vezetőség júniusi határozata fokozottabban vonatkozik a járási pártbizottságokra, így a mohácsira is. A termelőszövetkezet alakításának gondolata helyes volt, figyelembe vették a Mohácsszigeti Állami Gazdaság helyi adottságait, a valóban létező nehézségeket. Mégis nagy hibát követtek el és rosszul cselekedtek, amikor nem az alulról jövő kezdeményezésre építették a tsz alakításának tervét, hanem az ő elgondolásukat próbálták ráerőszakolni a Róna-gattiakra. Helyes volt, hogy elvitték őket a bólyi Kossuth termelőszövetkezetbe, de ami azóta történt, az már össze- jgveztethetetlen pártunk politikájával. A Róna-gattiak nem is annyira a szövetkezés gondolatától idegenkednek. mint inkább azoktól az intézkedésektől, melyeket a tsz-szer- vezők foganatosítottak. A „.tsz-szervezés“ néhány napjának egyetlen eredménye: a tapasztalat. Meggyőződhettek a mohácsi járásbeli elvtársak: „hivatalból dij átalányozva" lehetetlen termelőszövetkezetet: dolgozó parasztok önkéntes társulását megszervezni. Zaklatásaikkal, csökönyösségükkel megsértették pártunk parasztpolitikáját — elriasztották még azokat is, akik előzőleg igen komolyan foglalkoztak az új útra lépés nagy megfontolást és teljes önkéntességet igénylő kérdésével. A Róna-gattiak még nem jutottak el a tsz-be lépésig — sőt a járás párt és állami szerveinek megfontolás an9ága révén talán még távolabb kerültek tőle, mint akár egy hónapja voltak. A baloldali túlkapás, akármilyen köntösbe bújt ^ 'ák — csak árt a szövetkezeti mozgalom ügyének. Sürgősen hagyjanak fel vele! Schmidt Károly
