Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-15 / 219. szám

1954 SZEPTEMBER 15 NAPCÖ 3 PÁR 1 É S PARI ÉPÍTÉS _________v „A z agitáció a pártmunka lelke11 Ezzel érveljenek népnevelőink; Megszépült életünk bizonyítékai J- FI Az állami gazdaságok és gépállomások jelentős összegeket fordítot­tak tehénistállók és műhelyek építésére. Mostanában sok szó esik a nép­nevelő munkáról. Itt az őszi szán­tás-vetés ideje, közeleg a tanácsvá­lasztás. A pártszervezetnek a poli- _ tikai felvilágosító munka eszközei- ‘vel kell választ adniok az emberek kérdéseire, minden nap eljuttatni hozzájuk a párt szavát, határozatait. Az utóbbi időben egyre jobban, céltudatosabban végezzük ezt a munkát. A pártszervezet a leg­jobb kommunisták és párton- kívüliek bevonásával megalakí­totta a népnevelőcsoportot. Mindenkit számításba vettünk, aki­nket tisztelnek a faluban, tudnak be­szélni a dolgozó parasztok nyelvén. Köztük van például Kordé János termelőszövetkezeti tag; Kollár Jó­zsef 12 holdas egyénileg dolgozó pa­raszt; Kutnyánczki László kisiparos és még jó néhányan, összesen tizen­hármán. Mindannyian szívesen vál­lalták a népnevelői megbízatást. Mindig arról ismerték őket a köz­ségben, hogy szeretnek beszélgetni, megállni egy-két percre az utcán, a ház előtti kispadnál gyülekező em­berek között. Sokszor hallani arról, hogy egy- egy községben megalakítják a nép­nevelőcsoportot, felírják a népneve­lők nevét, aztán hetekig, hónapokig feléjük se néznek. A mi pártszerve­zetünk rendszeresen Irányítja, se­gíti, tanítja a népnevelőket, a veze­tőség feladatokkal, tanáccsal látja el őket. Több módja, formája van , ennek. Havonként népnevelőértekez­letet tartunk. Itt a pártszervezet tit­kára elmondja, milyen tennivalók állnak a község előtt, érvekkel ma­gyarázza meg, miképpen foglalkoz­zanak ezekkel. Nemrégiben a be­gyűjtésről és a társadalmi úton tör­ténő járdaépítésről volt szó. A be­számoló után termékeny vita ala­kult ki. Horváth Ferenc elmondta: „A tanács ellenőrizze a hátraléko­sokat és azok nevét közölje a párt- szervezettel, a népnevelőkkel." Kut­nyánczki elvtárs javasolta, hogy alakítsák meg a „járdaépítő bizott­ságot“, amely — a népnevelők se­gítségével — mozgósítja a község lakóit. A taggyűlés nagy nevelőiskolá­ja a népnevelőknek is. Nem múlik el egyetlen alkalom, hogy ne díesérnénk vagy bírálnánk munkájukat. Horváth Ferenc elvtárs a termelő- szövetkezet elnöke. Sokan panasz­kodtak rá, mert gorombán beszél, mindent egyszerre szerétne megol­dani. A taggyűlésen kemény bírála­tot kapott. Kollár József elvtársat pedig megdicsértük, mert idejében teljesítette vágómarha, sertés, ba­romfi és tojásbeadási kötelezettségét. Kollár elvtárs ugyan pártonkívüli, de példás tette jótékonyan hatott a többi egyénileg dolgozó parasztra is. Népnevelőértekezleten, taggyűlésen azokat a feladatokat határozzuk meg, amelyek mindannyiukra köte­lezőek! Esetenként azonban külön is adunk megbízatást a népnevelők­nek. Hadd mondjak egy példát. A járdaépítést mindenki helyesli a községben, ez a javaslat összetalál­kozott az emberek kívánságával, vé­leményével. A pártszervezet a maga erejéből támogatja is. Gimesi Já­nos elvtársat megbíztuk azzal, hogy szervezze meg a téglaszállítást, be­szélgessen a fogattal rendelkező gaz­dákkal, kérje meg őket, vegyenek részt a hordásban. Meződ és Jágó- nak között hagyományos a verseny. A népnevelők mindenütt ott vannak, ahol azért folyik a harc, hogy a mi községünk szerezze meg az első he­lyet. Hódosi Józseffel is külön fog­lalkoztunk és sikerült megértetni vele az. állammal szembeni köteles­ség teljesítésének szükségességét: teljesítette beadását. A pártszervezet ügyel arra, hogy a népnevelők mindenkor a község élenjáró gazdái legye­nek: elsők a beadásban, a mező­gazdasági munkákban, az adó­fizetésben, emberi magatartás­ban. Éneikül nincs sikeres agitációs mun­ka. A mi népnevelőinknek nem mondhatja senki: „Majd ha te is...” Kordé János elvtárs már teljesítette sertés, tojás és baromfibeadási kö­telezettségét; Rab János már előké­szítette földjét a vetésre. Az ő pél­dájukat követik a falu dolgozói; ár­pának, rozsnak a legjobb földet vá­lasztották és előkészítették a vetés­re. Megérkezett községünkbe a csere vetőmag is, rövidesen kiosztják és még ezen a héten a tsz-ben elsőnek megindul a vetés. Ebben is elsők leszünk, mint a begyűjtésben! Községünkben a kommunisták mindinkább megértik, hogy az agi­táció a pártmunka lelke. Egy hely­ben topogunk, nem ismerjük az em­berek véleményét, gondját-baját, el­szakadunk az élettől, ha nem törő­dünk szüntelenül a népnevelő mun­ka tartalmi és szervezeti erősítésé­vel, ha megfeledkezünk arról, hogy a politikai felvilágosító munkával biztosíthatjuk a pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtását. Ami nem tetszik a dolgozóknak Szeptember 14-én délután felke­reste édesanyám a pécsi gőzfürdőt, de 58 asszonytársával együtt csak hosszú huza-vona után fürödhetett meg. Az történt ugyanis, hogy a fürdősnő csak veszekedés után volt hajlandó vízzel feltölteni a meden­cét. A fürdőzők megértik, hogy Pécs­nek kevés a vize, de az érthetetlen, — ha már a gőzfürdőt üzemeltetik — miért kell veszekedni azért, hogy a vendégek megfürödhessenek. ALPÄR FERENC # Már hónapok óta sajnálatos eset­nek vagyok tanúja munkahelyemen. Munkatársaim közül jónéhányan Pécs Szabolcsról járnak a Porcelán- gyárba dolgozni. A munkaidő réggel fél hétkor kezdődik. Ennek ellenére ritkán ér­keznek pontosan munkahelyükre Harka Győző, Spruzina László és Laki János. Nem azért, mert fegyel­mezetlenek, hanem mert a Pécsi Közlekedési Vállalat nem tartja be a menetrendet. A 6 óra 5 perces já­rat szinte naponta 8—10 percet ké­sik. Ez pedig elég ahhoz, hogy az elvtársak elkéssenek és megbontsák a fegyelmet. Azt kérjük, hogy a PKV. kocsijai menetrendszerint közlekedjenek. A Közlekedési Vállalat ne akadályoz­za, hanem segítse elő. hogy a dol­gozók elláthassák feladatukat a munkahelyeken. Villányi Lajos * Vállalatunk sertéshizlalással pótol­ja azt a zsír- és húsmennyiséget az üzemi konyha részére, amelyet a ki­utalás nem fedez. A vágáshoz szük­séges engedélyt eddig a Megyei Ta­nács Begyűjtési Osztálya egy hó­napra előre kiadta, úgyhogy az üze­mi konyha vezetőjének havonta egy­szer kellett Pécsre utaznia. Most, hogy egyik legfontosabb cél­kitűzés az önköltségcsökkentés, ezt úgy módosították, hogy a konyhave­zetőnek havonta négyszer kell fel­utaznia, hogy minden hétre átvegye a szükséges engedélyt. Ez havi négy­napi munkakiesést és négyszer öt­ven forint fölösleges kiadást jelent a vállalatnak. Reméljük, hogy a Megyei Tanács Begyűjtési Osztálya megérti ennek jelentőségét és egyszerűbben intézi el az ilyen és hasonló ügyeket. SZABÓ ZOLTÁN Legdrágább kincsünk a gyermek. Az elmúlt esztendőben négy új idény-bölcsőde létesült, három idény bölcsődét pedig állandósítottak. Pécsújhegyen és a bőrgyárban negy­vennégy férőhelyes gyönyörűen fel­szerelt bölcsődében gondos kezek vigyáznak az apróeágok egészségé­re. * Állami gazdaságainkban mind több más megyéből érkezett dolgozó vállal munkát. ízletes, jóminőségű élelemmel való ellátásuk érdekében Sátorhelyen, Ormánypusztán, a Mo­hácsi Tangazdaságban korszerű, az igényeknek és egészségügyi követel­ményeknek megfelelő konyhát épí­tettek. * A párt és a kormány megfelelően tápiogatja a kisipari termeloszubet- kezetek munkáját. Több mint 30 Az utóbbi időben igen sok bírálat érte a pécsi bányászok munkáját, mert a szénben még mindig igen magas a palatartalom. A sok palá­ból pedig nem lesz kalória: mérge­lődik a mozdonyfűtő, panaszkodik a háziasszony. A napokban felkerestük dr. Somkuti Sándor elvtársat, a Pé­csi Szénbányászati Tröszt minőségi ellenőrzési osztályának vezetőjét és megkérdeztük, milyen eszközökkel, intézkedésekkel akarják javítani a szén minőségét. — Egyik legfontosabb feladatunk, — mondotta dr. Somkuti, — hogy a tröszt üzemeiben termelt szén minő­ségét ellenőrizzük. Hozzánk tartozik a szénmosó munkájának az ellenőr­zése is. A brigádok váratlan időpont­ban megjelennek egy-egy aknán dél­előtt, délután vagy éppen éjjel és próbamintákat vesznek a csilléből. Akkor dolgoznák jól a bányászok, ha a palatartalom a megengedett 3.2 százalékon alul van. Ahol túllépik ezt a határt, különböző szankciókat alkalmazunk. — A minőség ellenőrzése mellett másik fontos feladatunk az, hogy megvizsgáljuk, hogyan töltik meg a csilléket. Ezen a téren sok hiba van Béke-aknán. A múlt hónapban átla­gosan 687 kiló szenet raktak egy csillébe, szeptember első dekádjában ez 683 kilóra esett vissza. A palatar­talom 3.2 helyett 3.56 százalékra emelkedett. Emiatt azzal büntették a Béke-aknát, hogy 568 tonna sze­net Pécsbánya javára írtunk. — Itt ugyanis gondosabban dolgoznak, vi­gyáznak a csilletöltésnél, hogy a pa­la ne keveredjék a szén közé. Vasas bányán is elhanyagolják a minőséget. Augusztusban a palatartalom 2.61 szá zad volt, most egyszeriben 5.1 száza­lék fölé emelkedett. — Mit tehetnek az üzemekben azért, hogy javuljon a minőség? — Elsősorban a műszaki vezetők­től várunk segítséget és azoktól a minőségi ellenőröktől, akiket az üzem foglalkoztat. Az a tapasztalatunk, hogy gyakran elnézők, megtűrik a palát, nem akarnak „rossz fiúknak" látszani. A műszaki vezetők és a minőségi ellenőrök egyik legfonto­sabb feladata, hogy a csilletöltöket jobb munkára bírják. — Milyen más lehetőségek vannak a minőség megjavítására? — Osztályunk is sokat akar javí­tani a munkáján. Jelenleg a termelt szénnek csak 0.6—0.7 százalékát tud­juk ellenőrizni. Célunk, hogy a ter­melt szénnek több, mint egy száza­lékát vizsgálat alá vehessük. Mun­millió forintos hosszúlejáratú és ala­csony kamatú hitelt biztosított és az állami üzemektől gépeket kaptak. *­Kökönyös — Komló újonnan épülő városrésze. Nemrégiben új színnel gazdagodott: felépült a 12 tantermes iskola. A tanulóknak nem kell a városba járniok, könnyen, gyorsan megközelíthetik új otthonu­kat. # Egy-egy előadás alkalmával zstl- folásig megtelik a pécsi szabadtéri színpad négyezres nézőtere. Pompás környezetben hallgatják az operett és dalirodalom legkiválóbbjainak alkotásait. Sokan azonban nem tud­ják, hogy a szabadtéri színpad kö­zel másfélmillió forintos költséggel épült... hogy emeljük a minőségi ellenőrök létszámát, hanem ahol lehet, meg­valósítjuk a már alkalmazott mecha­nikus ellenőrzési formákat. Pécsbá- nyán már működik egy ilyen me­chanikus szerkezet. Egyszerű megol­dás az egész. Egy tíz milliméteres lyukbőségű lemezrostáról van szó, amin átrostáljuk a szenet. A vissza­maradó rész többnyire a pala. így a munka sokkal gyorsabban megy, mintha a válogatást kézzel > végez­nénk, — az ellenőrzési munka egy- harmadára csökken. Ez az üzem szem pontjából is nagy előnyt jelent. Több szőr tudják napközben vizsgálni a szén minőségét, azt is meg tudják állapítani, hogy melyik fejtésből jön a rossz szén és nyomban intézked­hetnek. — Hol akarnak még ilyen beren­dezésekéi alkalmazni? — Legnagyobb szükség lenne rá Vasasbányán, ahol jelenleg igen ma­gas a palatartalom. A bánya vezetőit már régen utasították, hogy állítsa­nak fel egy ilyen rostát. Meg is van az anyag, vannak lehetőségek Is, de mindig valami kifogást hoznak fel. Legtöbbször azzal érvelnek: „Nincs beruházási keret.” Ez nem így áll. A több, mint fél éve húzódó ügyet már meg lehetett volna oldani egy kis akarással. Ilyen mechanikus vizs­gáló berendezéseket akarunk létesí­teni István- és Béke-aknán is. — Hogyan szolgálja a laboratóriu­mi ellenőrzés a minőség javítását? — Jelenlegi laboratóriumunk már kinőtte „cipőjét”. Nagyon sok vizsgá­latot, vegyelemzést el kell hagynunk, mert a jelenlegi szűk helyiségben nemigen tudunk mozogni. Még a ta­vasz elején megkezdték az új labo­ratórium építésit. Október elsején kellene átadni. Nem hiszem, hogy lesz belőle valami, mert a falak csak a szuterén tetejéig jutottak el. Most egyáltalán nem is dolgozik rajta senki. Úgy hallottuk, állítólag egy iztálinvárosj építővállalat folytatja majd. Az új laboratóriumban mun­kába tudunk majd állítani négy égetőkemencét, három szárítószek­rényt, két kalórikusmétert és egy mérleget. Ezek a műszerek megadják a lehetőséget arra, hogy még alapo­sabb munkát végezzünk. — Osztályunk minden dolgozójá­nak szívügye, hogy jobb szén kerül­jön a fogyasztókhoz. Az a kérésünk, hogy az üzemek vezetői, minőségi ellenőrei is segítsenek bennünket ebben a törekvésünkben. így eleget tudunk tenni annak a kérésnek is, hogy a tervteljesítés mellett javuljon a szén minősége is. Elmondta: id. Kovács Gergely a meződi pártszervezet titkára. 99 Elsők voltunk, elsők is maradunk“ Befejeződött tanácsapparátusunk és begyűjtési szerveink nagy erőpróbája — a gabonabegyüjtés. Me­gyénk ugyan nem áll az első helyen, de így is meg kell állapítanunk, hogy többségük derekas munkát végzett. A nagy versenyben elejétől végig az elsők között volt a mohácsi járás, így megérdemelten nyerte el t ,™ewe\ Pártbizottság versenyzászlaját. Most a gabonabegyüjtés végén, a kapások begyűjtésének kezdetén felkerestük a ]aras begyűjtéssel kapcsolatos szerveinek vezetőit, mondják el tapasztalataikat, ismertessék tér­VßlrCßZ. Kőhalmi Antal járási tanácselnökkel} ettes A z, hogy a járások versenyében elsők lettünk, jórészt a szervezésen múlott. Cséplés előtt kibővített tanácsüléseken a községek vezetői megbeszél­ték a teendőket és tervet dolgoztak ki. A terv lényege az volt, hogy a begyűjtési állandóbizottsági tagokat ut­cánként osztottuk el. Ök azután rendszeres felvilágosító ■ munkát végeztek dolgozó társaik között. Ennek az lett az eredménye, hogy községenként verseny alakult ki az állandóbizottsági tagok között: kinek a kerülete tel. jcsíti elsőnek gaborksbeadását. Elengedhetetlen feltétele a jó beadásnak a vezetők ■ példamutatása. Még a cséplés megkezdése előtt a ta­nácsüléseken fogadalmat tettek a vezetők és állandó- bizottsági tagok, hogy elsőnek viszik gabonájukat a be gyűjtőhelyre. Ennek is köszönhető, hogy egyetlen ve­zetőt sem kellett elszámoltatni. Nagy jelentősége volt a begyűjtésiben a párosver­senynek. Ahol ébren tartották a községek és gazdái: közötti versengést, ott a jól teljesítő gazdák ösztökélték társaikat a gyors beadásra. Mi ezt a járási tanácstól azzal segítettük elő, hogy a jó eredményt elért közsé­gek vezetőit, begyűjtési megbízottait — pénzjutalomban részesítettük. Községi tanácsainkkal megértettük, hogy egy pil­lanatig se tűrjék meg a lazaságokat. Ezen a területen nem is volt komoly hiba járásunkban, mindössze né­hány gazdát kellett elszámoltatnunk. A gabon^begyűjtésben elért első helyezés nem jelenti azt, hogy' most már megnyugodhatunk habá­rainkon. Ellenkezőleg: tapasztalatainkat fel kell hasz­nálnunk a kapások begyűjtésében is. A kapások be- ■ gyűjtésének megkezdése már csak napok kérdése. — Kukoricatermésünk jó, tervünk reális, teljesíthető. — Községi tanácsainkon múlik, hogy határidőre teljesít­jük-e. A mostani v. b. ülések feladata — az őszi veté­sekre való felkészülés mellett — a kapások begyűjté­sének az előkészítése. Több községben ezek az előkészü­letek már meg is történtek. Fogadalmat tettek a dolgo­zó parasztok, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára eleget tesznek beadásuknak állati > termékekből és kapásnövényetóből. Mi, a járási tanács dolgozói minden segítséget megadunk a községi taná­csoknak,’ begyűjtési állandóbizottságoknak, hogy telje­sítene fogadalmukat. Králl József, a begyűjtési hivatal vezető’c A mohácsi járás a gabonabegyüjtési versenyben az első helyezést érte el. Ez számos tényező összhatásának köszönhető. . Én elsősorban annak tu- lajaonítom, hogy már a tervtárgyalásoknál meggyőztük az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy kenyér-, és ta­karmány gabonabeadásuk 100 százalékos teljesítése ér­dekében a kalászos vetésüket gondosan ápolják, fej- tragyázzanak, végezzék el az acatolást. A cséplés megkezdése előtt az ellenőröket a szak­mai oktatás mellett a begyűjtéssel kapcsolatos agitá­ciós munkával is megbíztuk. Eredménye abban mutat­kozott meg, hogy az egész cséplési id^ny alatt járásunk területén a mintegy 10 ezer egyéni termelő közül mind­össze 21 hátralékost kellett a helyszínen elszámoltatni, A járás begyűjtési megbízottait és előadóit rend­szeres oktatásban részesítettük. Felhívtuk figyelmüket arra, hogy a szociális kedvezményeket vizsgálják fe­lül, a jogtalanul megadott kedvezményeket vonják visz- sza és erről értesítsék a termelőt. Járásunk a begyűjtésben évek óba élenjár. Első­sorban azért sikerült'ezt elérnünk, mert minden mun­kában segített bennünket a járási pártbizottság, ahol nehézségek merültek fel, ott operatív intézkedésekkel segítettek az akadályok elhárításában. A nagy begyűjtés tapasztalatai alapján ígérjük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójára járásunk az őszi kapások begyűjtését 100 szá­zalékra teljesíti. Úgy dolgozunk, hogy állati termékek begyűjtésében az esedékes tervet 100 százalékon felül teljesítsük. A tanácsválasztások: ideje alatt is meg­tartjuk a begyűjtési állandóbizottság üléseit és a vég- rehajtóbizottsággal egyetértve, az állandóbizottságot fel­adatokkal bízzuk meg. Ezekre az ülésekre meghívjuk a dűlőfelelősöket, mezőőröket, termelési bizottságokat is. Felhívjuk figyelmüket, kísérjék figyelemmel a ku- koricatörést, hogy a töréstől számított öt napon belül mindenki teljesítse beadását. A kenyér- és takarmány- gabonából átütemezett kukorica mennyiséget minden egyes termelő beadási könyvébe bejegyezzük. Figyelemmel kísérjük az átvevő szervek működését is, nehogy a dolgozó parasztságot sérelem érje, mint tavaly: jogtalanul túlmagas víztartalom-megállapítás vagy a termények hitelesítetlen mérleggel való átvétele, Icánkat nem azzal akarjuk javítani, Gondosabb munkával javítsuk a szén minőségét!

Next

/
Thumbnails
Contents