Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-12 / 217. szám

4 N A P C ó 1954 SZEPTEMBER 12 Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Sienyéri Jenő tanácselnök, Vásárosdombó Vásárosdombó községben 1950- ben 36 tanácstagot választottak meg. A tanácstagok közül azonban igen kevés volt az olyan, aki foglalkozás és az állam iránti kötelezettség szem­pontjából megfelelő lett volna. Ez visszatükröződött a tanácsüléseken is, ahol a tanácstagoknak csak hatvan százaléka jelent meg. A legutóbbi tanácsválasztás alkal­mával olyan elvtársakat is jelöltek, akik a tanácstagi tisztséget bem ér­demelték meg. A hanyag tanácstagok a tanácsüléseken természetesen nem mertek megjelenni, mert hátralékuk volt, állam iránti kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ha pedig megje­lentek, akkor sem mertek bírálni, mert elsősorban önmagukat kellett volna élesen megbírálniok. Az úi tanácstörvény lehetővé teszi, sőt megköveteli, .hogy a legbecsülete­sebb dolgozókat, kis- és középparasz. tokát jelöljük tanácstagoknak. Az új tanácstagok, akikre ez év őszén a dolgozók szavazni fognak, olyanok lesznek, akik beadásukat pontosan teljesítették és adófizetési kötelezett­ségüknek is száz százalékig eleget tettek, azonkívül magánéletükkel is példát mutatnak dolgozó társaiknak. A múltban helytelen volt az. hogy a községi tanácsok nem szólhatták be a községben lévő földművesszövetke- zet vagy begyűjtési vállalat ügyinté­zéseibe. Az új tanácstörvénytervszet most lehetővé teszi, hogy a tanács necsak ellenőrizze, hanem szükség esetén utasításokat is adjon a község területén működő vállalatoknak a mkosság szükségleteinek jobb kielé­gítése érdekéiben. Az elmúlt négy esztendő alatt a tanácsoknak nem volt megfelelő ön­állóságuk. Előfordult például, hogy a MEZÖKER Vállalat egyenesen utasí­totta a vásárosdombói tanácsot vala­minek a végrehajtására. Ugyanez előfordult a járási tanács egyes osz­tályai részéről is. Például a mező- gazdasági osztály utasította a vásá­rosdombói tanácsot, hogy a Gerényes községben lakóknak helyben biztosít­son lakásokat. Tehát nem maga a já­rási tanács végrehajtóbizottsága uta­sította a községi tanácsot valaminek a végrehajtására, hanem a tanács egyes osztályai. Az volt a látszat, mintha nem is a járási tanács, ha­nem annak egyes osztálya lenne a felettes szervünk, amelynek utasítá­sait a tanács köteles volt végrehaj­tani. Éppen ezért helyesnek tartom azt. hogy az új tanácstörvénytervezet a községi tanácsok részére nagyobb önállóságot biztosít. A múltban helytelen volt az is, hogy Vásárosdombó községben az el­múlt négy év alatt 3 ízben váltották le a tanácselnököt, anélkül azonban, hogy a község dolgozó parasztságát, illetve lakosságát előzetesen megkér­dezték volna. A sűrű tanácselnökvál­tozás elkerülhető lett volna, ha már a kinevezés előtt előzőleg kikérték volna a lakosság véleményét. Igen helyesnek tartam az új ta- nácstörvénytervezetfoen azt, hogy slőírja a kerületenkénti választást. A lakosság választja meg a tanácstago­kat, a tanács-tagság pedig a magia köréből választja meg a tanácselnö­köt. Ez azt jelenti, hogy a tanács­elnök a nép bizalmát élvezi majd. Viráy Lajosnő tanácselnök, Kaposszekcső A legutóbbi, 1950-es évi tanácsvá- lasztés alkalmával az volt a hiba, hogy a leendő tanácstagokkal nem is közölték azt, hogy őket fogják megválasztani. Engem például ta- nácselnökhelyettesnek jelöltek, de erről a tanácsválasztási hirdetmé­nyekről értesültem. Ezt a hiányosságot az új tanácstör­vénytervezet kiküszöböli majd oly módon, hogy a leendő tanácstagot először megkérdezzük: vállalja-e a tanácstagságot, abban a kerületben, amelyben lakik és ahol a lakosság jól ismeri. Ha vállalja, akkor számí­tani lehet arra, hogy megbízatásának eleget is tesz majd és dolgozni fog. Az új tanácstörvénytervezet értel­mében a végrehajtóbizottságot a ta­sokkal helyesebb lenne, ha a tanácsel­nököt nem a végrehajtóbizottság, ha­nem a tanács maga választaná meg. Nálunk, Kaposszekcsőn például 31 ta­nácstag lesz és ez választaná meg a tanácselnököt, nem pedig a végre­hajtóbizottság, amely mindössze hét tagból áll majd. így sokkal jobban érvényesülne a többség akarata. — Harmincegy ember mégis csak job­ban tudja megválasztani a tanácsel­nököt, mint hét. S*iveri Mátyás tanácselnök, Mágocs A mágocsi 81 tanácstag közül mind össze 50 százaléka végezte úgy, ahogy a munkáját. Volt olyan tanácstag is aki az alakuló ülésen kívül talán még egyszer sem vett részt a tanácsülé­sen Az új tanácstörvény ezt megszün teti majd, mert Mágocs községben például 47 tanácstag lesz és mind­egyik körzet maga választja meg a maga tanácstagját. A kerületenkénti választás maga után vonja majd azt hogy egyrészt a tanácstagnak eleve­nebb lesz a kapcsolata a dolgozók tömegeivel, másrészt pedig köteles résztvenni a tanácsüléseken Mágocson volt olyan utca, —mint például a Petőfi-utca körül­belül. 12 ház van, — ahol 4 tanács­tag képviselte a körzetben lakó dol­gozók érdekeit. Ezzel szemben az Árpád-utcát, ahol 75 ház van, . csak egy tanácstag képviselte. Ez termé­szetesen kihatással volt a tanácsülé­sékre és a tömegkapcsolatokra is. A múltban hiba volt az, hogy a ta­nácsnak nem volt megfelelő önálló sága, a községben lévő üzemek, vál lalatok ügyeibe nem volt beleszólási joga. Például, ha a gépállomáson va­lami hiba mutatkozott, a szántás vagy cséplés nem ment a megkívánt ütemben, bementem a gépállomásra, de ott szóba sem állottak velem, meg sem hallgattak. Azt mondották: nincs jogom beleszólni az ügyükbe, mert nekik nem a tanács a fölöttes szer­vük. Az új tanácstörvénytervezet a ta­nács részére biztosítja azt a jogot MEGYÉNK ELETEBŐL nács választja meg, a végrehajtóba 1 hogy a gépállomás munkáját is el- zottság pedig azután megválasztja a lenőrizze és a munka megjavítása ér­tanácselnököt. Véleményem szerint dekében javaslatokat tegyen. Ezrek mennek veszendőbe. nő az önköltség---------------------------------------------------------------------------­Ne m lehetne ezen segíteni ? Az év első hónapja valamelyik napján érdekes hír járta be a pécsújhegyi üzemek mű­helyeit, irodáit és mint ilyen, sok beszélgetésre adott alkalmat. „Az üzem­egységek önálló vállalattá alakulnak'1 — mondták az emberek egymásnak, így is történt. A nemrég még együvé tartozó isza- polo, szénmosó együtt, a brikettgyár és az erőmű külön-külön egy vállala­tot alkotott. Hogy a bri­kettgyár ne maradjon egyedül, hozzácsapták a nagymányoki hasonló ter­méket készítő üzemet is. Mindenki azt hinné, hogy ez az átszervezés jót tett mindegyik üzemnek. Leg­alább is aki tudja, hogy a racionalizálás az éssze­rűbb munkát, a gazdasá­Brikettgyár Iszapoló-szénmosó Erőmű Ebből világosan kitű­nik, hogy az átszervezés nagy mértékben felduz­zasztottá a műszaki és adminisztratív létszámot. A brikettgyárban előtte alig néhányan irányítot­ták a mindössze 64 fizi­kai dolgozó munkáját. Nagymányokon hasonló­an. Az átszervezés új író­asztalokat teremtett s melléje embereket. Mert ugye most már főköny­velőre és két könyvelőre is szükség van, no meg tervesre is és hát a gé- pelnivalókat sem csinál­hatja mindenki egymaga, tehát két gépíróra és még sorolhatnánk tovább. „De erre szükség van — mond fék — hisz önálló a vál­lalat, mindent nekünk kell intézni1’. Nó és az ide tartozó Nagymán yok? Amíg a nagymányoki szénbánya vállalat őrködött gondjai- bajai fölött, elegendőnek bizonyult hét műszaki és gosabb termelést szolgál­ja. Ilyen gondolatokkal foglalkoztak a brikettgyá­ri dolgozók is és már elő­re örültek annak, hogy hamarosan teljes rend lesz náluk is. Tévedtek, ez azonban nem rajtuk múlott. Nézzük csak mi­ért? Ami a gazdaságosságot illeti, az átszervezés előtt mintegy 41 műszaki és 39 adminisztratív dolgozó in­tézte a négy üzem dol­gait. Sokan vagy keve­sen voltak-e, azt most nem vitatjuk, sőt azt sem kutatjuk, hogy az illetők hova kerültek. Ennél sok­kal érdekesebb a jelenle­gi helyzet. Kezdjük talán egy kis statisztikával. Műszaki Adminisztr. 15 17 23 31 28 27­három adminisztratív munkaerő. Irányítottak az üzemet, küldték a je­lentéseket a központba. Ma ez kevésnek bizonyul valami miatt (talán a bü­rokrácia?!) hatra kellett felemelni az adminisztra­tív létszámot. A nagy­mányoki brikettgyár ma sem önálló vállalat, ha­nem a pécsihez tartozik és mint mondják, nem sokban különbözik előbbi ténykedésétől. Bár ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Király elv­társ, igazgató szerint a nagymányoki üzem szin­te az önelszámolás rend­szere alapján dolgozik. Akkor hát miért tartozik a pécsihez? Talán amiatt, hogy Pécsről mindtöbben utaz­zanak Nagymányokra és többen legyenek, akik az ő jelentéseiket dolgozzák fel. Ez pedig igen sokszor megtörténik, hisz hozzá­juk tartozik, kötelessé­gük ellenőrizni. Csakhogy ez rengeteg pénzt emészt fel. A vállalatnak nincs kocsija, kénytelenek vo­nattal járni; és borsos napidíjakat kifizetni. Egy nap alatt nem is igen le­het megfordulni s ebből következően növekszik a túlórák száma is. Ezrek mennek veszendőbe, nő az önköltség. — Pedig ma mindenki arról beszél: csökkentsük az önköltséget, — mond­ja Horváth elvtárs, az egyik művezető. — De le­het itt valamit tenni, amikor a hatvannégy fi­zikai dolgozóra — a pé­csi üzemet véve — ne­gyedrész műszaki és ad­minisztratív jut. Lehet! Aki csak egy kissé is törődik a népgaz­daság érdekével, mind azt mondja: önelszámolási üzemegység elve alapján fele erővel megoldanánk a feladatokat. Ez a mi­nisztériumtól függ. de az­ért érdemes lenne azon is gondolkozni, hogy a jelenlegi létszámot nem lehetne-e csökkenteni. A vállalatnál van egy anya­gos, a szerszámokat és egyéb alkatrészeket még­is az újhegyi nagyraktár­ból vételezik a műveze­tők. És azt sem gondol­ták meg eléggé, amikor nemrégiben a pécsi üzem élére egy üzemvezetőt ál­lítottak, holott már hosz- szú ideje megvoltak énei­kül, — az első félévben nem is olyan rosszul. Sok nehézség árán, de meg­közelítették a száz száza­lékot. A második félévet bi­zony rosszu1 kezdték, alig négyven-ötveti százalékra teljesítik a tervet. És itt jutunk el az ésszerűbb munka problémáihoz. A felduzzasztott létszámú apparátus mellett sokkal kevesebbet termelnek, mint korábban. Elsősor­ban nem az ő hibájukból. A vállalat felettes szerve a Pécsi Szénbányászati Tröszt, amely ellenőrzi munkáját. Ebben nincs sok köszönet, mint ahogy a nehézipari miniszté­rium segítségében sem: Az utóbbi hónapokban egyre-másra kérik őket: biztosítsanak megfelelő mennyiségű szurkot. ígér­getnek, a tröszt egy-két levelet meneszt felfelé — ennél több azonban nem történik. Az az igazság, hogy a vállalatnak nincs gazdája, magukra vannak utaiva. Ráadásul sokan kajánul a markukba ne­vetnek ilyenek hallatlan, állandó köztük a torzsal­kodás. A munka tehát nem lett több és jobb. Nagy­mányokon 111-en dolgoz­nak, naponta mintegy 23 vagon brikettet gyárta­nak. Hallatlanul alacsony az egy főre eső termelési érték, mert például a pé­csi üzem 64 munkással közel hatvan vagon bri­kettet termel naponta. — Emellett kevés szurkot kapnak, havonta több napig áll az üzem ás leg­több esetben túllépik a béralapot. Nem csoda, a sok bába között elvész a gyerek, különösen akkor, ha azok megfeledkeznek a bábáskodásról, akiknek ez kötelességük lenne. Sürgős intézkedésre van szüKség, hogy mielőbb megszűnjenek ezek az ál­datlan állapotok. Üze­mek, sütödék, háztartások több, jobb és olcsóbb sze­net várnak. Egy átgon­dolt, a népgazdaság érde­keinek megfelelő átszer­vezés sokat segítene azon, hogy gazdaságosab­ban, jobban dolgozzanak, mint eddig. Hoc/ József — TANÉVZÁRÖ ÜNNEPÉLYT tartanak a komlói vájáxiskola nö­vendékei. A komlói vájáriskola végző növendékei szeptember 12-én, vasárnap ünnepélyes keretek között tartják meg tanévzáró ünnepélyüket. Délelőtt fél 10 órakor ünnepélyes zászlólevcmás lesz, háromnegyed 10 órakor ser kerül az ünnepi beszéd­re, majd fél 11 órakor kultúrmű­sor lesz. A tanévzáró ünnepély be­fejezése után délután 6—12 óráig tánc következik. — A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN Rákóczi út 64. szám alatt földtani és biológiai kiállítás nyílt. A földtani kiállítás bemutat­ja a Föld kialakulását, kőzetek, ás­ványok keletkezését, az ásványok fi­zikai tulajdonságát és rendszertanát. A biológiai rész az élet fejlődésével foglalkozik és bemutatja fejlődését a Föld őskorától az ember megjele­néséig. Hatalmas tárlókban láthatjuk a Mecsek hegység hasznos kőzeteit és ásványait, valamint számos őslény­tani leletét. A kiállítás szemlélteti a Mecsek növény- és állatvilágát, a legalacsonyabb algáktól a virágos növényekig és az egysejtű véglények tői a gerinces állatokig. A barlang- világ élővilágát, valamint Vasas köz ség határában elejtett, kitömött far­kast elkülönített tárlókban láthat­juk. — UJ GÉPÁLLOMÁST építenek Mágocson mintegy 700.000 forintos beruházási összeggel. Szerelőműhelyt létesítenek, gépállomási gépszínt és nyolc család részére négy hátzat építenek. A gépállomás dolgozói ré­szére építendő házak két szobából, konyhából, fürdőszobából és élés­kamrából állanak. A mágocsi gépállomás szerelőmű­helyét novemberre készítik el, a töb­bi épületet pedig 1955 első felében adják át rendeltetésének. — MEGKEZDTÉK PÉCSETT Ba­ranya első rozsmalmának szerelését, Baranyában ezévben több mint egy­millió forintot fordítottak a mal­mok korszerűsítésére, bővítésére. Ti­zenhat üzemet tatarozlak, hat ma­lomban új fürdőt építettek. A rak­tárak befogadóképességét 800 tonná­val növelték. A pécsi gőzmalomban most egy új üzem, Baranya első rozsmalmá­nak szerelését kezdték meg. Elké­szülte után a Baranyai' Malomipari Egyesülés havonta négyszáz tonná­val több terményt őröl közszükség­letre. A rozsmalom üzembehelyezé­sével megóvják a rozsőrlés okozta rongálódástól a többi malmokat. Az új malmot október első nap­jaiban adják át rendeltetésének. — UJ KÖZKUTAT létesítettek Pccsbányatelepen. Pécsbányatelepen a felsőbánoml rész Iakósainak régi kívánsága volt, hogy az alsó rész/n is létesítsenek közkutat a lakosság vízellátásának megjavítása érdeké­ben. A lakosság kérését a napok­ban teljesítette, a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt, amely az alsó részen új közkutat nyitott meg. — AZ ELŐD UTCAI lakók rég! vágya teljesült azzal, hogy a Dunán­túli Napló bírálatára a városi tanács és az Útfenntartó Vállalat lehor- datta a port az útról és olajjal por­taiam tóttá azt. Most mehetnek raj­ta tizesével is a gépkocsik, . nem porzik, lehet szellőztetni a lakáso­kat és a tisztalevegőjű szobákban munka után jól pihenhetnek a dol­gozók. (Gál János). ____ cÁ izííiház kwel A Pécsi Nemzeti Színház meg- I vaszi áradás, Uborkafa, Szabad szél kezdte az 1954/55-ös színiévadra a | bemutatását is. bérietek kibocsátását. A bérletek 15 százalékos kedvezménnyel megvált­hatok az üzemek, tömegszervezetek megbízottaméi, valamint Bossányi Ferenc szervező titkárnál és a szín­ház bérletszervező irodájában. Itt munkanapokon délelőtt 9—2, délután 5—8 óráig válthatják meg bérletüket a dolgozók. Az évadnyitó díszelőadás időpont­ját a színház vezetősége előrehozta, így Jókai Mór: „A kőszívű ember fiai“ díszelőadása szeptember 25-én lesz, szombat este 7 órakor. Érvényes az „A“ szelvénybérlet Szeptember 23-án este 8 órakor Vasas I-en Csizmarek Mátyás: „Bu- jócska“ című művét mutatják be. A színház műsortervében szerepel a Csárdáskirálynő, Holnapra kiderül, Romeo és Júlia, Pygmalion, Pettyes, Két szerelem, Cigánybáró, A nem­zet csalogánya és egy ősbemutató. Tervbe vették még a Travlata, Ta­A „Kőszívű ember fiai“ című da­rabot Lendvai Ferenc elvtárs ren­dezi. Az idei évadban ő a színház főrendezője, A műhelyekben már serény munka folyik, festők, asztalosok keményen dolgoznak a főrendező irányításával, hogy a rendezés a közönség művészi igényét a legteljesebben kielégítse; A megyében, mintegy negyven elő­adáson mutatják be a „Bujocska1* című művet, melyet a Budapesten most végzett, fiatal Marton Frigyes rendez. Azok a dolgozók, akik a tavalyi bérletük befizetett két szelvényével rendelkeznek, az elmaradt két szel­vényt a „Kőszívű ember fiai“ elő­adására beválthatják. Érvényes a ta­valyi bérlet „K“ és „L“ szelvénye, A díszelőadásra jegyek már szep­tember 15-étől válthatók elővételben a színház pénztáránál. „Egész életemben emlékezni fogok a szovjet pajta so kra(i Szőke, barna, buks-- gyermekfejek hajolnak össze a Vorosilov úti ál talános iskola egyik tantermében. Mi ez a nagy tanácskozás? Ta­lán most beszélik meg ilágkörüli útjuk prob­lémáit? Nem, komo­lyabb dologról van szó. Fényképalbumot néze­getnek és kíváncsian kérdezgetik a közöttük ülő Réder Ferit: „Ez mi?" „Jaj, de szép!" — hangzik innen is, on­nan is. Réder Feri most tart­ja beszámolóját szovjet unióbeli élményeiről. Ki is ez a Feri? Az iskola tanulója volt, az idén végezte a nyolca­dik osztályt. A napok­ban utazik Budapestre, ahol a Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola tanulója lesz. Jó tanu­ló, szorgalmas, rendkí. vül értelmes, szőke, lcélkszemű kisfiú. — Jó munkája jutalmául egy hónapot töltött a Krim félsziget! Artyek úttö­rő nyaraló-városban. Baranyából Ferit és egy mohácsi kislányt érte ez a nagy megtisz­teltetés. Megérkezik Feri volt tanítója és megkezdő­dik a beszámoló. Meg­lepetésünkre Feri nem papírról mondja el él­ményeit, hanem elfo­gultság nélkül, önálló­an, színesen — felnőtt­nek Ls dicséretére vál­na — meséli el kis éle­tének nagy eseményeit. — Budapestről, az elő­képző tábor után, két és fél nap alatt ér­tünk Moszkváiba. Itt három napot töltöttünk — megnéztük a har- minoemeletes új egye­temet, Lenin és Sztálin elvtársak mauzóleu­mát, Gorkij gyönyörű, virágból álló szobrát, amely tökéletesen ha­sonlít a nagy íróra. Innen mentek Artyek- ha, az úttörő városba. Kínai, mongol, szovjet pajtásokkal nyaraltak, szórakoztak. Remek el­látás, rengeteg szórako­zási lehetőség, növóny- és ásványgyüjtés, hajó- kirándulás tették felejt hetetlenné az itt töltött időt. Három emelet ma gas személyszállító ha­jóval — melyen úszó­medence, tánchelyiség is volt, — mentek Jal­tába. Gyönyörködtek a Nylkityinszkij botani­kus kert Csodás tavai­ban, szikláiban, ha va­lamelyik pajtásnak szü letés- vagy névnapja volt, közösen ünnepel­ték. Az ünnepelt ren­geteg csokoládét, tortát kapott. Általában az el­látásról, gondoskodás­ról Réder Feri elragad­tatással beszél, Har­minc napot töltött eb­ben a már fekvésénél fogva is mesébe illő táborban. Visszafelé, Moszkvá­ban, a nagykövetségen fogadást rendeztek tisz­teletükre, majd a ha­talmas Moszkvai Nagy­áruházba mentek vásá­rolni. Megnézték a me­zőgazdasági kiállítást, megcsodálták a tizen­hat köztársaság pavi­lonjait, a gyönyörű, ezer színben pompázó Kővirág szökőkutat. — Este a Nagyszínházban a „Rézlovas" című ba­lettet nézték meg. Bá­mulatba ejtette őket a remek rendezés, mert a darabban a vihar, ár­víz tökéletes volt. Budapestről kísérővel jöttek haza egy felejt­hetetlen nyár emléké­vel. — Nagy kitüntetés volt számomra ez' _ az út — mondja búcsúzó­ul. — Egész életemben emlékezni fogók a szov-. jet pajtásokra, a szere­tetteljes fogadtatásra, a féltő gondoskodásra, a gyönyörű vidékekre. Frissen kezdem meg új életemet a katonai kö­zépiskolában, hogy kép zett, nagy tudású tiszt­je legyek népköztársa­ságunknak..

Next

/
Thumbnails
Contents