Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-09 / 214. szám

19M SZEPTEMBER 9 NAPCÖ n Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Well Győző Mztalosműhelyi üzemvezető, Pécsi Bőrgyár Még 1952 októberében hatforintos okmánybélyeget vettem és sertés- tartási engedély iránti kérelmet nyújtottam be a tiszti főorvoshoz. Majdnem egy év múlva, 1953 'júniu­sában megérkezett a tiszti főorvos válasza, hogy a sertésemet távolít- sam el. Nagy volt a meglepetésem egyrészt azért, mert sertésem egy­általán nem volt, másrészt pedig az­ért, mert csak egy év múlva vála­szoltak kérésemre. Ez a kis példa azt mutatja, hogy a multiban a tanácsnál többször elő­fordult, hogy a dolgozók kérelmét nem intézték el azonnal, hanem az íróasztalfiókban elfektették. Ha meg válaszolták, akkor meg a bürokra­tikus ügyintézés jellemezte a válasz­adást. Éppen ezért örömmel üdvöz­löm az új tanácstőrvénytervezetnek azt a részét, amely előírja, hogy a tanácsnak kötelessége a beérkezett bejelentéseket, panaszokat nyilván­tartani és elintézni. Helyesnek tar­tanám, ha a tanácstörvény határidőt szabna, hogy a dolgozók panaszait, bejelentéseit hány nap alatt kell a tanácsnak elintéznie. Ez biztosíték lenne arra, hogy a dolgozók pana­szait a lehető legrövidebb idő alatt intézzék el. A Megyeri úton többször láttam, hogy félig romlott gyümölcsöt dobnak a szemétre elég nagy meny- nyiségban. Véleményem; szerint a tanácsnak a feladata lenne megaka­dályozni, hogy nagymennyiségű gyümölcsárut kidobjanak, megro­molni hagyjanak és elvonják a dol­gozók elől. A tanácsnak azonban a múltban ebbe nem volt beleszólási joga. Nagyon helyeslem a törvény- tervezetben azt, hogy beleszólási jogot biztosít a kereskedelmi válla­latok ügyeibe, áruellátásába. Ez azt jelenti, hogy a tanács ellenőrző mun­kája révén nagyobb mennyiségű gyümölcs kerül majd a dolgozók asztalára és nem fordul elő, . hogy kidobják a szemétdombra. Molnár Gábor formázó, Sopiana Gépgyár Az új tanácstörvénytervezetben nagyon helyesnek tartom a kerüle­tenkénti választás biztosítását. Ami­kor a legutóbbi tanácsválasztás volt. én magam egyáltalán nem ismertem azt a tanácstagot, akit az én kör­zetemben választottak meg. Most viszont lehetőség nyílik arra, hogy a választók személyesen is megis­merjék azt a tanácstagot, aki érde­küket képviselni fogja a tanácsban. Ha valamilyen problémánk vagy pa­naszunk lesz, tudni fogjuk, hogy ki­hez forduljunk. A közellátás szempontjából, a dol­gozók jobb áruellátása érdekében nagyon helyesnek tartom a tanács­törvénytervezetben, hogy a tanács ellenőrizni fogja azokat a vállalato­kat, amelyek közreműköd,nek a la­kosság gazdasági igényeinek kielé­gítésében. Helyesnek tartom ezt an­nál is inkább, mert Pécsett többször előfordult már, hogy egyes üzletek­ben áruhiány mutatkozott, de nem azért, mintha nem' lett volna elet gendö áru, hanem egyes üzletveze­tők hanyagsága miatt. Nem rendel­ték meg időben az árut és emiatt átmeneti zavarok keletkeztek, ami természetesen nem tetszett a dolgo­zóknak. Az új tanácstörvénytervezet ezt a hiányosságot is kiküszöböli majd. Ha a vállalati ellenőr mellett a tanács is ellenőrzi majd a bolto- kat, ez arra kényszeríti majd az üzletvezetőket, hogy a szükséges áruféleségeket időben rendeljék meg és főleg az élelmiszerellátásban ne mutatkozzék még átmeneti zavar sem. alá tartozó vállalatok kötelesek évenként legalább egyszer beszámol, ni a vállalat működéséről a tanács­ülésen. Az ügyintézés meggyorsítása érde­kében a tanácstörvényben ki kellene mondani azt, hogy az illetékes osz­tályok a kisebb ügyeket 8 nap alatt, a közepes ügyeket lö nap alatt és a nehezebb ügyeket 30 nap alatt in­tézzék el első fokon. Ez a 'határidő vonatkozna a másodfokon eljáró szer­vekre is. Javaslom továbbá, hogy a tanács- törvény a szakigazgatási szerveknél mondja lei a nagyobb egyéni felelős­séget. Sebestyén Sándor a községi tanács v. b. titkára, Siklós Az állandóhizottságok a múltban megalakultak ugyan, de működésük — különösen vidéken a kisebb köz­ségekben, — nem volt 'kielégítő. Mun kájuk teljesen ellaposodott, mert sem a tanács, sem a v. b. nem fog­lalkozott megfelelően az állandóbi- zottságokScal, működésüket nem el­lenőrizte. Ha az állandóbizottság tett is javaslatokat a v. b.-nak, azokat nem tárgyalták le. A mostani tör­vénytervezet kötelezettségeket ró mind a tanácsra, mind a v. b.-ra. He­lyesnek tartom a törvénytervezet ama részét, amely kimondja, hogy a v. b. az állandóbizottság javaslatát köteles megtárgyalni. A tervezet azonhan 30 napos határidőt szab meg erre. Ezt kifogásolom, mert a határidőt min­dig a javaslat természete szabja meg. Ezért javaslom, hogy a tör­vénytervezetet úgy módosítsák, hogy a v. b. a javaslat természetének megfelelően legközelebbi ülésén, — de legkésőbb 30 napon belül — kö­teles megtárgyalni a javaslatot és határozatot hozni. Fontos ez azért, mert a tanács és az állandóbizottság szoros kapcsolata, együttműködése teheti eredményessé a tanács mun­káját. Kereszti a Pécsi Hangszer- cs Asztalosárugyár főkönyvelője Helyesnek tartanám, ha a tanács, törvény kimondaná azt, hogy min­den egyes választókerületben pótta­got is válasszanak meg. Ezzel elke­rülhető lenne a gyakori választások­kal járó adminisztrációs munka és költség. Nem tartom helyesnek azt. hogy a tanács plnöke, mint államhatalmi szerv, továbbá a v. b. mmt államigaz­gatási szervnél az elnök ugyanaz a személy. Helyesebb lenne, ha más lenne a tanács ein ölte és más lenne a v. b. elnöke. A tanácstagot kötelezni kellene ar­ra, hogy választói előtt negyedéven­ként tartson beszámolót. És léptes­senek életbe megfelelő szankciókat azokkal a tanácstagokkal szemben, akik a tanácsülésen nem jelennek meg. Ezért javasolom, hogy a közsé­gi tanácsoknál évi háromszori, váro­si tanácsoknál kétszeri, a megyei ta­nácsoknál pedig egyszeri igazolatlan mulasztás után szűnjék meg a ta­nácstagság. Véleményem szerint helyes lenne, | ha a tanácstörvény előírná: a tanács > Helyesnek tartom azt, hogy a tör­vénytervezet külön foglalkozik a köz- biztonság kérdésével is és a rend­őrségi szervelmek feladatává teszi a v. b. és tanácsüléseken való be­számolót. Nálunk, Siklós községben már eddig is meg volt ez, mert a rendőrörsparancsnok elvtárs tagja a v. b.-nak és a tanácsülésen több esetben részletesen beszámolt a köz- biztonsági kérdésekről. Azonban nem minden községben volt ez így. A be­számolási kötelezettség szorosabbá te­szi majd a kapcsolatot a tanács és a rendőrségi szervek között, köze­lebb hozza mindkettőt munkájuk végrehajtásában. A PÁRTÉLET HÍREI „ 4z új munkásokkal való foglalkozás meghozza gyümölcséi“ András-aknán sok fiatal, új mun­kás dolgozik. A pártszervezet politi­kai felvilágositó munkájának egyik célja, hogy megtartsuk ezeket az új embereket, megszerettessük velük ». bányászmesterséget és így becsüle­tes, jól dolgozó bányászokká válj;,-, nak. Hosszú ideig csak a pártcsoportok foglalkoztak aa új dolgozókkal és a munkafegyelemmel. Azt tapasztal­tuk, hogy ez kevés. Ezért létrehoz­tunk egy aktívahálózatot, megbíz­tunk néhány elvtársat, hogy rend­szeresen beszélgessenek velük, ne­veljék őket. Az aktívák időnként ellátogatnak a legényszállásokra is, ahol az új dolgozók ellátása, szóra­kozása iránt érdeklődnek. De leg­többet a szakmai tapasztalataik közreadásával segítenék. A pártvezetőség tagjai hol egyik, hol a másik legényotthon lakóit ke­resik feL Ilyen alkalmakkor érde­kes történetek, beszélgetések hang­zanak cl. Mindenki ismeri Gyön­gyösi Jenőt. Jól termelt, de mérték­telenül ivott és másnap vajmi ké­véséit dolgozott, ha egyáltalán el­ment munkára. Több Ízben mi is beszéltünk vele. Munkatársai is figye’meztették. Ha meglátták a vendéglőben, asztalukhoz hívták és csak annyit ihatott, amennyit ők. Elvitték magukkal a bányamentők kirándulására és megbízták felszol­gálással. Gyöngyösi Jenő lassan ke­vesebbet ivott és ami ezzel járt, rendesebben dolgozott. Más példát is elmondhatnék s mindegyik azt bizonyítja, hogy az új munkásokkal való foglalkozás meg­hozza gyümölcsét. Elmondta: Pozsgai Pál ■ a pártszervezet ágit. prop. titkára. „Minden párttag kapott megbízatást“ A csányoszrói kommunisták szíve­sen beszélnék a pártszervezet mun­kájáról. A kongresszus határozatai itt is előre lendítették a pártmun­kát, a pártvezetőség megértette, hogy most mindenek előtt g falusi pártszervezeteket kéll lényegesen megerősíteni. Ebből két alapvető feladatot tűztek maguk elé: a leg­jobb pártonkívüliek felvételét és a párttagok aktivizálását. A pártvezetőség és az egyes veze­tők munkaterv szerint dolgoznak, rendszeresen foglalkoznak a párton- kívüliekkel. Június óta négy tagje­lölttel gyarapodtak és felvettek egy párttagot. A falu lakói felkeresik a pártvezetőséget, elmondják pana­szaikat, kérelmeiket. Három hónán alatt' több mint harminc dolgozó fordult a pártszervezethez, hogy or­vosolja ügyes-bajos dolgait. Az elv­társak gyorsan és lelkiismeretesen intézkednek s ezzel nagymértékben növelik a párt tekintélyét, befolyá­sát. A pártszervezetben egyre inkább meghonosodik a kollektív vezetés. Nem a titkár, hanem a pártvezető­ség készíti a taggyűlések beszámo­lóit, minden fontos kérdést vezető­ségi ülés elé terjesztenek. A tag­gyűléseken pedig a párttagság vi­tatja meg a tennivalókaj, a pártszer­vezet álláspontját, a helyi politikát illetően. Ebből következik, hogy a taggyűléseken mindenki résztvesz, felelősen hozzászól a beszámolóhoz. Az augusztusi taggyűlésen Jakab elvtárs javasolta, hogy a pártszer­vezet segítségével már most kezd­jék meg a különböző népművészeti csoportok megalakítását. A javaslat­ból határozat lett. A kommunisták ott vannak min­denütt, ahol valamit tenni kell a párt politikájának végrehajtásáért. Minden párttag kapott megbízatást. Csőmé János elvtárs például a köz­ség. termelési bizottságában dolgozik. Valamennyien becsülettel, kommu­nistához méltóan látják el feladatu­kat. Csak egy példát! A júniusi ta­nácsülésen a kommunista tanácsta­gok keményen megbírálták a tanács­elnököt, mert nem megfelelő hang­nemben beszél a dolgozókkal. Ezen a tanácsülésen is az ő bírálatuk indította meg a vitát, sok párton- kívüli is felszólalt, pedig korábban igen bátortalanok voltak. A pártszervezet azonban igen ke­veset törődik a tömegszervezetekkel. A fiatalok például egyáltalán nem hozzájuk méltó szórakozással töltik szabadidejüket: mértéktelenül isz­nak, elburjánzott a hazárdjáték. A pártszervezet vezetősége még egy­szer sem vonta felelősségre a DISZ- szervezet vezetőit, nem segítette, hogy a DISZ a község fiataljainak központjává váljék. Ez a legközeleb­bi feladat. Kovácsovics Márton a sellyei j. b. instruktora. JCagi&iizzkeá&tííL Ömszléup . . . KAPOSSZEKCSÖN a vasúti sínek mellett hosszan elterülő legelőn a Táncsics termelőszövetkezet gulyája delel, csali úgy perzseli szőrüket-bőrü- ket a déli Nap tüze. A pásztor-ku­tyák is lógatják nyelvüket, bár nem «/x tennivalójuk akad, ebben a tik­kasztó melegben ... / 1 t A legelő túlsó szélén traktor pö­fékel, embereik futkosnak körülötte. A fekete barázdák jelzik, hogy va­lamennyit már fölszántotta Gás­pár József és Horváth István a két traktoros: állítgatják, próbálgatják az újonnan kapott G—3ő-öst, most szántanak vele először, meg kell is­merkedni a géppel! A legtöbb bajt mégis a borona okozza; ugrál, táncol a barázdák tetején, s a hantok han­tok maradnak. — Henger kellene ide, dehát mit csináljunk, ha nem adnak a gépál- lomásiaik? — mondja Hámori József, a tsz agronómusa. Csakugyan, henger apiózná itt a 'talajt, méghozzá gyűrűshenger, csak­hogy azt ki is kellene hozni a gép­állomásról. meg aztán várjunk csak! ...Tarlóhántást, vagy őszi mélyszán- itást végeztessen-e?! Nem kis g0nd egy ilyen nagy ,kérdést'“ eldönteni! Hámori József nem hamarkodja el a dolgot, beleizzad, úgy gondolkodik: tálán mégis tarlóhántás ... de akkor gyűrűshenger kellene, az meg a gép­állomáson van. Mélyszántás? igen ám, de milyen mélyen... és az el­nökkel sem beszélte meg, hátha baj lesz belőle, nem lehet csak így kap­kodni. Egyelőre tarlóhántás! — ad­ja ki a parancsot a traktorosnak — aztán majd meglátjuk... Letörli az izzadságot homlokáról, megfontoltan tesz néhány lépést, megáll; talán mégse tarlóhántás? ... Ilyen nagy gondoktól gyötörten találjuk a szántás végében a Táncsics. . tsz szakemberét és ha még egy ki-' " csit késlekedünk, ki tudja még. mi mindenre nem szánja rá magát, ta­lán még pénzdarabot is megpördítene a levegőben ... Szerencsére Józsa elvtárs, a gépállomások me-gvei igaz­gatója megkönnyítette a „fontolva haladó" agronómus munkáját: kere­ken megmondta, hogy mélyszántás kell oda. Hámori József agronómusnak nem akkor kell eldöntenie, hogy milyen szántást végeztessen, amikor már jó- néhányat fordult a traktor. Az idő­ben elkészített terv szerint adjon utasításokat, akikor nem. károsítja meg sem a termelőszövetkezetet, sem a traktorost és a' szakképzettségén sem esik csorba. A BARANYAJENÖI termelőszö­vetkezet udvarán áll Fogarasi József traktora. Csöp ... csöp ... — folyik a hűtőből a víz. lyukas, a röpsúlyok meglazultak, a lendkerék megrepedt. Nem megy ez a traktor egy lépést se, míg meg nem javítják! Cigány Im­re, a 17 éves traktoros már a hajnali órákban ott sürög-foreg a tsz udva­rán. hamarosan megérkezik Urmá.n- kovics Péter, a szerelő. így aztán ket­ten nekilátnak a javításnak. Ez történt szombaton! Maradt még mit tenni hétfőre is. Kedd reggelre elkészült,_ kijavították. Indulás! Me­legítés nélkül azonban egy tapodtat sem megy ez a traktor, de hol a me­legítő lámpa?!... Még javában csépeltek, amikor Fogarasi Józseftől az egyik vontatós elvitte a lámpát a műhelybe, hogy ott kitisztítsák. A lámpának nyoma veszett. Töri a fejét a fiatal legény: Cigány Imre, mitévő legyen most, hogyan induljon?! Elbattyog a ha­tárba. hátha talál valahol egy szán­tó-vető traktort, majdcsak élőként egy lámpát... Már 10 órán is túl jár az idő, ami­kor Cigány Imre odafordul a háló­kocsi elé, rákapcsolja annak rúd.ját a traktorra, aztán lassan megihuzat- ia, viszi ki a határba, ahol majd szán­tani fog. /A falu szélén, az erdő alá. a nagy kukoricás mellé kell tenni ezt a kocsit, csakhogy egy kis domb is közbe esik. no de nagyobbat is meg-, fnászott már Cigány Imre traktorjá­val. Egészen a kukoricásig elkariká­zott. egyszer sem állt meg, de amikor odaért, annál többet állt. Elgörbült a szegvas, nem tudja lekapcsolni a traktorról a hálókocsit. Még délután öt órakor is azzal bajlódik, Ismét el­múlt egy nap, nem kezdett bele a szántásba, de ki tudja, ml lesz más­nap. akkor majd egy boronát kell keríteni valahonnan, mert az sincs még az eke után. Igaz, még a tavasz- szal adott egyet a tsz, oe az még a tavasszal volt, azóta hol van az már. László István vitte el a hálókocsi mellől, de most mér ő sem tud róla, a tsz pedig nem hajlandó lijabb bo­ronát ,,kölcsön“ adni. De sok a baja Fogarasi hanyagsága miatt! * ÖRÖM VÉGIGNÉZNI a fekete ba. rázdákon, melyeket maga mögött hagv Major Ferenc ekéje a baranya- jenői Szabadság tsz búzatarlóján. — Még kezdő traktoros, de ott a nyo­mában a „mestere“', Horváth Ferenc, aki mindent alaposan megmagyaráz és mindenben segíti. Vetőágyat ké­szítenek, — borona, henger nélkül, pedig olyan a talaj, mint a hamu, csak hozzá kell érni. és máris szét­esik. Az olyan elismert traktorosnak, mint amilyen Horváth Ferenc, nem szabad könnyelműsködnie a magágy­előkészítéssel, hiszen ezzel alapozzuk meg a jövőévi termést! Többet is ke­res, ha boronát akaszt az eke után. Illés Jenő brigádvezető is szó nél­kül elnézte ezt a ,nem szakszerű ve­tőszántást, pedig naponta kétszer, há­romszor is ellátogat Horváth Feriék- hez. A jó brigádvezetőnek nemcsak az üzemanyagellátásról kell gondos­kodnia, ügyelnie kell a minőségi munkára is. # AHOL AZ IJT lekanyarodik Göd- reszentmártontól Szénáspusztára, ma gas lombos fa tövében a gödrei Jó­zsef Attila tsz földjén áll László István traktora. Már hétfő reggel óta itt vesztegel piszkosan, porosán, mintha nem is- lenne, kinek gondjá­ra bízták. Zsírzófeje hiányzik, az ösz- szekötőrúd diója olyan laza, hogy csak úgy feszülnek a kerekek jobbra- balra, amikor megindul, a körmök lötyögnek rajta. Hetek óta nem ápolta felelős vezetője: László Ist­ván traktoros. Hétfőn reggel kiolvadt a csapágy, azóta már sokminden történt, már két nap is elmúlott, de a traktor­hoz még nem nyúlt hozzá senki. Il­lés Jenő brigádvezető is úgy kerüli, mint a veszett kutyát. Kedden este arra karikázott kerékpárjával, le se szállt, meg se nézte, inkább sietett Vidákra, ott talán nincs semmi hi­ba. László István még hétfőn tele­fonált a sásdi gépállomásra, hogy baj van, az agronómus tudomásul is vette, sőt továbbította a brigád­vezető felé, ott azonban fennakadt a dolog, mert nem volt szerelő a gépállomáson. László István sem fáradozott túl­ságosan a két nap alatt, mindössze egy új tolórudat görbíttetett meg a gödrei kovácsműhelyben és elbeszél­getett a tráktor közelében dolgozó tsz tagokkal. Esze ágában sem volt, hogy végre egyszer van lehetőség alaposan rendbehozni a gépet, azt a sokhónapos két-három ujjnyi vas­tag olajos-poros pépet levésni, mert lemosni már nem is lehetne, aztán lezsírozni, letisztítani a légszűrőt, porvédőt, meghúzni a meglazult kör­möket. Felelősség terheli ezért a brigád- vezetőt is, aki sző nélkül eltűri a rendetlenséget, fegyelmezetlenséget, nem segít, hanem menekül a nehéz­ségek elől. Ilyen „erőfeszítés'“ kevés ahhoz, hogy a gödrei József Attila tsz-ben időben kerüljön a mag a földbe! AZ OROSZLÓI JUHTARTÓ VÁL­LALAT szérűin az utolsó kévét en­gedik a gépbe. A határban azonban mór javában készítik elő a jövőévi termésnek az aprómorzsás mag­ágyat, Jól kell gazdálkodniok a ma­guk erejével, mert a sásdi gépállo­más segítségére nem nagyon szá­míthatnak. Az út végén, a harmadik szalma­kazal tövében egy cséplőgép áll, ponyvával lefedve, mellette az ele­vátor. a fa mellett pedig a traktor, Breidigán Henrik csépelt itt, már jónéhány napja befejezte a csépiéit, de a gépet még nem tisztította meg a portól, túszoktól, szalmától. A traktor első kerekén az éltaraj ke­resztben áll, a hűtővédőrács hiány­zik, az újonnan felszerelt körmök lötyögnek, a szerszámok széttördel­ve hevernek a traktoron, a ládában. De hol a traktoros? Breidigán Henrik Vázsnokon sze­reli a kerékpárját, ragasztja, olajoz­za. A szántással, gépkarbantartás­ba! ráér még holnap-holnapután is. Nem olyan sürgős az. s különben tincs nagy kedve hozzá. A rábízott cséplőt, elevátort, trak­tort, szerszámokat, üzemanyagot, kínt a szabad ég alatt hagyta, min­denki vihet, amire csak szüksége van. Szeptember 8-án reggel a sásdi gépállomás műszaki! bizottsága jegy­zőkönyvet vett fel a hiányzó alkat­részekről és mindenről, amivel Brei- aigán Henrik az állami gépállomást megkárosította. A kárt meg kell té­rítenie, az utolsó szögről is köteles elszámolni. * Félreértés ne essék! Nem a hibá­ztat kerestük a sásdi gépállomás körzetében, — egyszerűen a munkát néztük úgy, ahogy van. S ha a hi­bák jellemzők erre a munkára, az azt mutatja, hogy a hibák gyökerei a mélybe nyúlnak. A brigádvezetők nem látják el feladatukat, a trakto­rosok egyrésze hanyag és fegyelme­zetlen. Gyakoribb és alaposabb ellenőr­zésre van szükség a gépállomás ve­zetői részéről is. Most a nagy mun­kák előtt ilyen hibáknak nem sza­bad előfordulniok. Lehet segíteni g kell is! 1 Sch. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents