Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-27 / 203. (202.) szám
-4 1934. AUGUSZTUS 27 N A P C ö 3 Biztosítsák a megfelelő munkakörülményeket a tervek teljesítéséhez! Bányajárá*on a komlói Il-es üzemben REGGEL NYOLC ÖRA VAN. Legtöbb fejtésben már a szénfalon kattog a fejtőkalapács, a szállítószalagok is megindultak, szénnel telnek a délelőttös harmad csilléi. Fonyódi elvtárssal, a Il-es üzem fiatal körletvezetőhelyettesével járjuk a VI-os és VII-es szinteket. Azt ellenőrzi: biztonságos-e a munka, betartják-e a fejtési csapatok az előírásokat és biztosítva vannak a mun kafeltételek. A IV-es szállítóüzem egyik vágatán jutunk a Il-es üzembe. A 20 méteres vágat már hosszabb ideje csak átjárásra szolgál, szállítás itt nem folyik. Mégis a sínpályát valahogy itt felejtették. Pár lépéssel arrébb van a lakatosműhely. Két lakatos matat a satupadnál valami fejtőkalapáccsal, két férfi pedig a lócán ül, zsebükben vörös telefondrót-tekercs: Radnóti János, a műhely technikusa is megérkezik, végigméri a szerelőket és megkérdezi. — A munkatársak, mit keresnek itt? — A telefont jöttünk átszerelni. — Erre nem kérte magukat senki. különben is, nem kellenek nekünk a tröszt szerelői, a mieink is meg tudják javítani. A telefonunk jó, nem kell megbolygatni. — Látiák — fordul felénk Rsd- nóti elvtárs — mindig olyat akarnak csinálni a trösztösök, amire nem .«kérik őket. A múltkor is elvittek egy készüléket, azóta sem találjuk. Nem egvszer találkozunk velük a VI- os, VII-es szinten, pedig itt nem ■ sok keresnivalójuk van. — Van elegendő szerszámjuk? — Úgy általában-'minden megvan csak a szállítósza1 a gokhoz való közlőművekből van hiány és puhák a fogaskerekek. Csak két-három hetet bírnak ki. Nem tudom hol gyártják, de nem kellene átvenni az anyag- beszerzőnek. Utunk az 5/a keresztváaaton visz, hol erre, hol arra botlunk, valami állandóan ímbolyog talpunk alatt, önkéntelenül is megiegvezzük, hogv elkelne a rendcsináló kéz. össze kellene szedni az eldobált téglákat, deszkákat, ácsolatfa darabokat. ARRÉBB szüntelenül önti a szenet a gumiszalag. Újabb és úiabb csillét tolnak a szénánadat alá. Csak egy középtermetű, vaskos ember nem mozdul, valamin erősen gondolkozik. Azután hamar megered az ő nyelve is, amint felismeri Fonyódi eivtársat: — Tegnap reggel óta kérjük a diszpécsereket, hogy küldjenek kocsikat, s még most is várjuk. A VII- es szint 104-es fejtésébe kellene szerelni a szalagot. Vasárnapra már végezni akartunk, de így semmiesetre sem készülünk el. Akkor pedig továbbra is lapáttal hányhatjuk a szenet. Egyre erősebb a füst szaga, amit felénk sodor a huzat. Arra indulunk. A kaparó ereszkei csapáson élesen sivít a levegő az egyik cső pakolása ereszt. Leszakadt a csövet tartó drót s emiatt szökik a levegő. Egy fejtőkalapácsnak az energiája megy így veszendőbe. Miközben vizsgálódunk, csillések érkeznek. — Hívták már a lakatost? — szól kérdően á körletvezető. — Már üzentünk neki. — Ne üzengessenek, mert az nem jut el odáig, menjen valamelyikük személyesen. Hamarosan megtaláljuk a tűzfészket is az ereszkében. Preszt András és munkatársai is felfedezték már. A támfamögötti pakolástól olyan 20 centire gyűlt meg a szén. 10 métert kellett, keresni, még végre rátaláltak. — Nem sok értelme van annak, ha csak egyszerűen most eloltjuk — mondja Preszt elvtárs. — Egy kétméteres szeletet kellene kivágni innen, akkor örökre megszűnne a tűz, nekünk pedig nem kellene eljárkálnunk az iszapolástól. LEMEGYÜNK az ereszkén és a 159-es elővájás felé haladunk. Mind nehezebb, mind melegebb kezd. lenni a levegő Kovács Imre légkald- pácsa is ritkán szól, mert nagv -i meleg. Még az se igen segít, hogy letette a ruhát. Nem is csoda, hogy meleg van, nem működik a ventillátor, nem jöhet friss levegő, mert ha ■gén, akkor az elővájás is mcgtel- lene füsttel. A melegre általános oanasz van, s 1 ez nem is alaptalan. Csurog az emberről a verejték. Marosszéki Lászió vájár is ezt kifogásolja, de mást is említ. — Már ha itt vannak az elvtársak, ne sajnáljanak egy öt percet, menjenek el a VII-es szintre, nézzék meg, micsoda víz van ott. Némelyik helyen térdig ér. Vizesek leszünk akkor is, ha jövünk, akkor is, ha megyünk. Pedig nekünk csak bakancsot adnak. Amint továbbhaladnánk. újból összetalálkozunk a főszerelővel, de már több lakatostársa is ott van. Méregetik, a vágatot, tudni akarják, hogyan fér el a kaparószalag. — Jó, hogy találkozunk — mondja Szöllősi elvtárs. — Az előbb még elfelejtettünk mondani valamit. Nagyon rosszak a lámpáink, előfordul, hogy leezállunk és éjiig vagyunk idelent egy-két órát, elalszanak. A mi lámpáinkat Kossuth-aknán töltik és ott más töltőgép van, mint az Ujfürdőben és így a lámpákat nem lehet jól feltölteni. Előfordul, hogyha nagy szerelést végzünk idelent, 42 ember közül 6—8- nak elalszik a lámpája. — Nekem az a véleményem, hogy nem is törődhetnek sokat a lámpákkal — avatkozik a beszélgetésbe Tolnai elvtárs. — Már egy hét óta hármat őrzök a szekrényemben — találtam. Mindmáig sem keresték. MÄR DÉLFELE JÁR, amikor e.- jutunk a 104-es csapathoz. Tegnap ilyenkor meghagyta a körletvezető, hogy az 5-ös sávot fejtsék. Nem így történt. A 4-es sávon haladnak. Az .„eredmény“: recseg-ropog az acsolat, a nagy nyomás egymásután tördeli el a deszkákat, ezt bizony nem lehet szónélkül hagyni. — Miért nem a kijelölés szerint dolgoznak — vonja kérdőre Fonyódi elvtárs Czammer György csapatvezetőt. — Nem tudok mindig itt lenni, több munkahelyem is van. — Ez nem kifogás, minden félórában fel tudja keresni a csapatot. Ha ezt tette volna, előfordult volna'? — Hát nem ... — Holnap ismét megnézem a fejtést. Nem tűröm a rablást, amit maguk csinálnak. Ha baj lesz, elsősorban magát vonják felelősségre. A VII. szinten csak egy darabig jutunk tovább „száraz lábbal“. Víz borítja a síneket, néhol a csillete’n- gelyeket is eléri. Megbuggyan a csizma, s még az a „szerencse“, hogy lyukas, mert így magától .kifolyik. Kis fadarabot teszünk a vízbe, várjuk, hogy meginduljon. Nem mozdul a fa, tehát a víznek sincs folyása. — A trösztnek kellene itt egy erős szivattyút felszerelnie. Csinálják már tavasz óta ugyan, de hogy mikor készül el végre, az még a jövő kérdése. Naponta 120 ember fordul itt meg, ennyi, embernek lesz vizes a iába. (Egészségvédelem!) A Il-es tizem vezetői ismerik eze^ két a problémákat, Illés elvtárs az üzem vezetője is elismeri, sok ezekben a megállapításokban az igazság Ettől azonban mégi nem változik meg a helyzet. A bejáró körletaknászoknak fegyelmet és rendet kel! követelniük. Az" elhanyagolt vágatok és fejtések rendbehozásáért tegyék felelőssé a csapatokat és gondoskodjanak a hibák kijavítására’. S ebben a munkában is segítsen a műszaki vezetőknek a pártszervezet és az üzemi bizottság. Foglalkozzanak a dolgozókkal, ne hagyják szó nélkül azt. hogy megszegjék az utasításokat, harcoljanak ez ellen átfogóbb és tartalmasabb felvilágosító munkával. JELENTŐS FELADATOK előd állunk, fel kell készülni egy esetleges nehéz télre. A Il-es üzem vezetői és dolgozói csak úgy tesznek ennek a követelménynek eleget, ha a termelés mellett nagyobb gondot fordítanak az önköltségcsökkentésre, a fegyelem megjavítására, a munkafeltételek és munkahelyek megjavítására. Gulyás Ernő. Á pécsváradi járásban is egyre több gazda kéri felvételét a termelőszövetkezetekbe A cséplés után a pécsváradi járásban is megindultak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a termelőszövetkezetek felé — látják, igazi felemelkedést, boldogulást csak a közös gazdálkodás nyújthat számúkra. Mint a járási tanács mező- gazdasági osztálya jelentette, a ka- tolyi December 21 tsz,is új tagokkal gyarapodott: Arnold Pétert vették fel tágjaik közé. Bocskor János és Máté András, akik tavaSz- szal bejelentették kilépési szándékukat. most az intézőbizottság tudomására hozták, hogy visszavonják nyilatkozatukat. A fazekasbodai termelőszövetkezetbe egyszerre négyen kérték felvételüket: Hock János, aki az állami gazdaságtól megy át a csoporthoz, valamint Winkler János, Varga István és Stiefel András, akik eddig bányában dolgoztak, de most visszatérnek a mezőgazdaságba. Az erzsébeti Béke termelőszövetkezetbe Pál József személyében egy nyolcholdas egyéni gazda kérte felvételét. A gabonaelőleggel teli zsákok a legszebb érveknél is hatásosabban mutatják — az járt jól, aki bentmaradt ősszel a közösben. Sejtették ezt már sokan tavasszal is, mégis akadtak egy páran, akik bejelentették, ősszel mégis kilépnek. Azóta már nagyot fordult a világ sora és az ő véleményük is megváltozott. Wecéeknádasáon Kovács Samu, a néméndi Uj Alkotmányban Krekó fajos, a Keleti Fényben ífj. Trábtr János visszakérték kilépési nyilatkozatukat azzal, hogy bentmaradnak a termelőszövetkezetben, mert Itt csakugyan jobban megtalálják ■számításaikat, mint az egyéni gazdák. Monyoródon Brozovics József- né, az Uj Élet tsz tagja kérte visz- ~za kilépési nyilatkozatát. A pécsváradi járás községeiben napról-napra gyarapszik a felvételüket kérelmezők száma. A jól gazdálkodó, tekintélyes termelőszövetkezetek taggyűlésein egyre több becsületes egyéni gazda felvételét szavazzák meg, hogy az őszi nagy szántás-vetési . munkáknak már számban is megerősödve indulhassanak neki. LEVELEZŐINK ÍRJAK. A gondos, szakszerű munka sokszorosan megtérüli a gazda" termésben Községünkben, Alsómocsoládon Dicső István, 11 holdas egyéni gazda búzából közel 10. őszi árpából pedig közel 13 mázsás holdankénli átlagtermést ért el, mely eredmény a községi átlagot jelentős mértékben felülmúlja. Ez a példa bizonyítékát adja annak a sokat hangoztatott igazságnak, hogy megfelelő talajelőkészítés és a szükséges aqrotechnikMi eljárások alkalmazásával jó termést lehet elérni. Az idei év különösen mutatja ezt az igazságot. Ahogy Dicső elvtárs mondja: semmi ördöngösség nincs ebben a terméseredményben. Az időben elvetett gabd- nát kétszer is megfogasolta a lavasz- szal és műtrágyával fejtrágyázta. A ráfordított többletmunka és ■ a műtrágya ára bőven megtérült. — Ki- mondhatjuk tehát, hogy a jó terméseredménynek feltétele: a tarlóhántás. időben történő vetés, műtrágyázás és a gabonavetés ápolása. Gazdáinkon, gépállomásainkon van most a sor, mennyire sikerül e feltételeket megvalósítani. SZITA ISTVÁN VB-titkár, Alsómocsolad Búzával, szénával, üszővel segítik az árvízkárosultakat A bicsérdi termelőszövetkezet tagjai már július 27-én eleget tettek ga- bonábeadasi kötelezettségüknek. A sok munka mellett, még más gondjuk is akad. Mi lesz az árvízkárosultakkal? A bicsérdi tsz tagjai felajánlottak 5 mázsa búzát. 10 mázsa szénát, egy tenyésztésre alkalmas üszőt. A tanács dolgozói pedig fizetésük két százalékával segítik újjáéleszteni az árviz- sujíotía területeket. Bicsérdi tanács Egészségvédelem Hos«zúbetényben Az utóbbi időben nagyon megnövekedett a gépkocsiforgalom Hosz- szuhetényben. Mindez rendben van, a fejlődés mellett tanúskodik, csak ott a hiba, hogy minden egyes autó hatalmas porfelhőt hagy maga mögött. Napokig nem lehet ablakot nyitni, szellőztetni, a felkavart por még így is behatol a legapróbb nyílásokon is a lakásba. Csaknem minden házban lakik bányamunkás, valamennyinek szüksége van a jó levegőre, ha a bánya mélyéből hazatér családi otthonába. — Igaz, nagyon sok szó esik az egészségvédelemről. de a hosszáheté- nyi egészségtelen állapot felszámolásáért még igen keveset tettek. Ideje lenne vagy alaposan megjavítani az utat, vagy portalanítani! SZABÓ JÓZSEF tanácstag A kertészet A központi irodától jó három kilométerre a Mohácsot és Nagybaracs- kát összekötő kövesét mellett (Mohácsról haladva) balkézfelől terül el a Vörös Fény termelőszövetkezet öntözéses kertészete. Élesdnek nevezik ezt a részt, közel 13 hold jó kövér földjét a Duna holt ága szeli át. Egyenletes motorzúgás keveredik a nád zizegésébe. Éppen locsolnak a barázdás rendszerű kertészetben. — Csak úgy nyeli a vázét a szomjas föld. Szemlátomást eleveneanek fel a melegen tűző naptól bágyadt paprikatövek. Szép sárga bogyiszlói paprikát termelnek több, mint két holdon. Mellette jó húsos piros paradicsom kandikál ki a haragoszöld, ösz- szekúszált levelek közül. Több, mint egy hold van ebből is. Ezenkívül akad itt korai káposzta, uborka holdszámra. Ábrahám .elvtárs. a kertészet brigádvezetője 23 holdas kertészetről beszél, pedig csak 13 hold az. Viszont kétszer termelnek évente, így duplán lehet számítani... Odaát, a holt Duna déli partján négy hold dinnyét ültettek: fajtiszta 10—15 kilogrammos, jó, ízletes görögdinnyéket termelnek. Naponta kétszer fordul a TEFU paprikával, paradicsommal, dinnyével megrakodva. Mohácsra, Pécsre szállítják az árut. Most is éppen paprikával, paradicsommal megtelt ládákat raknak a teherautóra. „Kánaán” földjének nevezik ezt a részt a Vörös Fény tagjai. Rá is illik, mert ez az egyik fő jövedelmi forrása a tsz-nek, bőven pénzelhet belőle a tagság. A múlt éviben 260 ezer forintot jövedelmezett a 13 holdas terület. Ezévben a mostoha időjárás miatt nem lesz annyi, úgy számítanak azonban, hogy most is elérik a 150 ezer forintot. Ez az összeg,— a kertészet egyedül kerek öt .forinttal növeli jegy-egy munkaegység értékét. Tizennégyen dolgoznak a kertészetben, jobbára idős tagok és csökkent munkaképességűek. Olyanok, mint özv. Kovács Sándorné, aki már 70 éves és a 60 éves Kovács Józsefné. Itt ők is megkeresik évente a 80— 90 munkaegységet anélkül, ho.gv megerőltetnék magukat. A nyolcvan— kilencven munkaegység nagy érték a Vörös Fényben! Jövedelméből szépen megélhetnek az öregek. A gyümölcsös A termelőszövetkezet gyümölcsöse a központi irodától északra terjil el. A terebélyes fák levelei közül pirosló Jonathán almák mosolyognak. „Az idén nem lesz olyan termésünk, mint tavaly volt" — mondja Martines eiv- társ, a gyümölcsös brigádvezetője.— Befolyásolta a termést a kedvezőtlen időjárás, meg aztán korosak a fák is. Az elmúlt gazdasági évben 600 mázsa ajmát szállítottak erről az öt holdról. 120 ezer forint került a szövetkezet kasszájába csupán almából. Most úgy számítanak, hogy 30—40 ezer forint jövedelem megint meglesz. Ebből forint, forint-ötven jut majd egy-egy munkaegységre. A szövetkezet tagjai gondoskodtak már az utánpótlásról is. A régi gyümölcsöstől nyugatra fiatal, két-há- rom éves fák emelkednek ki a burgonyasorok közül. Most már majdnem körülöleli a gyümölcsös az egész központi épületet. Negyvenhat holdat telepítettek be az elmúlt két évben. Három-négy év múlva 2800 alma- és kajszifa terem a Vörös Fény tagjainak. Három év múlva egy-egv fa 25—30 kiló gyümölcsöt ad — jó termés esetén. — Ez közel nyolc és tél vagontól növeli majd az eddigi öt hold termését. Ez a tömérdek gyümölcs — ha két, forintjával is adják el kilóját. — több, mint 168 ezer forintot jelent a tsz-nek. A gyümölcsösben mindössze nyolc tag dolgozik. Idősebb férfiak, nők foglalatoskodnak nagy szakértelemmel a gyümölcsfákkal. Védik, ápolják őket, hogy minél több jövedelmet hozzon a közös, a saját hasznukra. A tehenészet A harmadik pénzforrása a termelőszövetkezetnek a tehenészet. — A megalakulás évében alig néhány girhes jószágot vittek be a tagok. Egyi- ket-másikat úgy kellett az Imre-féle istállóhoz támogatni. Jövedelemre bizony ilyen tehénállománnyá' nem igen számíthatta^: egy-egy tehén napi tejhozama álig haladta meg a két-három litert. Ilyen volt Martines András Manci nevű tehene is: csupa csont, bőr, majdnem hogy szekérrel kellett az Istállóhoz szállítaniok. Alig adott napi három liter tejet. H^ valaki ott járt akkoriban, annak szinte hihetetlennek tűnik az a változás, amit most lát. A.z Imre- féle istállóban ugyanazok a tehenek állnak, mint azelőtt. Olyanok a „sze. dett-vedett1' állatok, hogy festeni sem lehet szebbet. Á két-három literes fejési átlag helyett most 14 litert fejnek. A Manci nevű tehéntől pedig naponta 30 litert fejnek. A Zsömlye 28 liter, a Rozi 23 és a Citrom ugyancsak 23 liter tejet ad. De lehetne sorolni a Zsuzsit, a Szegfűt és mind a 28 jószágot, valamennyi végelgyengülésben volt, mikor a szövetkezetbe került, Most a legkiválóbb tehenek, melyekhez hasonlókat bajosan találunk a környéken. De beszéljünk a jövedelemről is. amit a 28 tehén hoz a tsz-nek. Havonta 16—17 ezer forintot vesznek be tejből, évente 204 ezer forintot. A tej egymaga hét forinttal növeli.egy- egy munkaegység értékét, de ezenkívül rendszeresen nevelnek bikaboriakat is tovébbtenyésztésre. Kora tavasszal adtak el nyolc növéndékb- kát 64 ezer forintért. Az Óbert-féle tanyán újból nyolc növendékbikát nevelnek, amelyért másfél év múlva ugyancsak szép summát tesznek zsebre. I A tehenészetben elért kimagasló eredmény Czita József munkaérdem.- rendes tehenész jó munkáját dicséri. Nem hiába mondják róla a tsz többi tagjai, hogy ,.a vonásod már lassan átír a munkaegység-grafikonon", — de rá is illik és meg is érdemli, mert „sülve-főlve“ a tehenek közt van. Ismeri a tehenek természetét, szokásait, egyenként, mint a tenyerét. Tudja, hogy mire képes a Manci. a Zsuzsi, a Rozi ... Czita elvtárs eddig 670 munkaegységet szerzett, de ha így halad, zárszámadásig meglesz. a 750—SCO is. A lakásépítés* Mohácsról menet a kövesúttói jobbra Paprét-aülőnek nevezik ezt a részt. Itt a Dunától egy kilométerre épülnek a kövesúttal párhuzamosan a tsz-tagok családi otthonai. A 14 családi ház egy kis új utcát alkot, a dűlőút két oldalán. Az egyik oldalon nyolc, a másikon hat ház alapjait rakták már le. Állami segítséggel építenek a szövetkezet tagjai: egy-egy család 24 ezer forint hosz- szúlejáratü kölcsönt kapott. Az első ház itt jobbra Hegyi János otthona lesz; már az alapköveket is lerakták. Két szoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra és verandától áll egy lakás. Hegyiék eddig kunyhóban laktak, egy kis szűk, nedves szoba és konyhából állt a kényszerlakás. A kis négyévé^ Marika — aki kint a homokbuckán építi a várat. — már néhány hónap múlva egészséges, világos otthonba kerül. Az ő élete nem olyan lesz, mint a szüleié volt. Már neki épül a boldog családi otthon, A következő ház Rideg Pétereké. A harmadikat Kürti Gézáék építik. A negyediket idős Szikora Jánosék. Itt épül ebben a sorban Marx Jó- zseféké és Wink Jánoséké is. A két házsort Imre József és ifjú Szikora Tános házai zárják be. Szikoráék is most építik az első saját családi házukat. A regit „a patkányok úgy ösZ- szetúrták, hogy attól kell tartani mindig, hogy mikor dől össze" — mondja Szikora elvtárs. * Az idő késő délutánra hajlik. A nap sugarai a fűzfák tetejét súrolják Búcsúzunk a Vörös Fény termelőszövetkezet kertészeitől, tehenészeitől, a gyümölcsöstől, a szorgalmas gazdag tagságtól, akik mindennek lerakták alapjait, saját maguk és gyermekeik boldogulására. Még néhány hónap és fény ragyog be az új otthonok tágas, világos ablakain, mint ahogy megvilágosodott, megszépült az egykori, küszködő mohács- szigeti egyéni gazdák élete is. a Pap_' rét dűlő. az Élesd és a Holt-Duna aga mellett. Knrilla Vince J
