Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-26 / 202. (201.) szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ V/LÁC PROLETÁRJA! ECYE/ÜUETEK! A MAI SZAMBÁN; A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — Tanul az ifjúság (2. o.) — „Még ebben a hónapban teljesítjük tervünket, az év végére pedig törlesztjük adósságunkat.“ (3. o.) — „Én tudom, mi a különbség a pofon, meg a jó szó között.“ (3. o.) — Megyénk életé- bői (3. o.) — Tanévnyitás előtt .(4. o.) — A fegyelmezett vevő töprengései (4. o.) MDP B ARA N VÁM ECVEI BIZOTTSÁGÁNAK L APJA XI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1954. AUGUSZTUS A pécsvűradi járásban is befejezéshez közeledik a gabona begyűjtés A móhácáiak és a villányiak után . a pécsváradi járás is a gabonabegyűjtés befejezése felé közeledik. Csütörtökön délben a járás vezetői már táviratban jelezték a gabonabegyűjtés befejezését, de ez csak akkor tekinthető véglegesnek, ha több. mint ötven hátralékosukat is elszámoltatják, illetve rendezik velük a eabonabeadást. Járási tanácselnök: Sziebert József. Begyűjtési Hivatal vezetője: Gondl József. A negyedik helyezett pécsi járást mindössze hét százalék választja csak el a harmadik helytől — meg is szerezhetnék maguknak a pécs- váradiak előtt, ha határozottabban lépnének fel a hátralékosokkal szem ben — ugyanúgy, mint Egerágon és Pellérden tették. A pécsi járás eddig 72.6 százalékra teljesítette gabonabegyűjtési tervét. Járási tanácselnök: G. Nagy Zsig- mond. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Jurinovics József. A sásdiak még soha nem voltak, ennyire a pécsi járás sarkában, mint éppen a mai napon. Csak egy kissé nagyobb erőfeszítést és máris eltűnik a mindössze 0.3 százalékos külöhbség, és a begyűjtési verseny befejezése előtt visszaszerezhetik negyedik helyezésüket. A sásdiak az elmúlt napon 2.8 százalékkal haladtak előre, jelenleg a 72.3 százalékos tervteljesítésnél állnak. Járási tanácselnök: Vadon Antal. A Begyűitési Hivatal vezetője: Vas- matics József, A magukr talált slkl járásbeli eg; ni gazdák termelőszöv kezetek a tegnapi nap folyamán százalékkal haladtak előre és így messze maguk rtiögé utasították a szigetvári járást, megszerezték a hatodik helyet. Egy-két községben, mint Adorjáson — jól halad a hátralékosok kötelességteljesítésre való szorítása, de ez még mindig elenyészik a 105 hátralékos gazda mellett. Eddigi eredményük: 67.9 százalék. Járási tanácselnök: Hernádi László A Begyűjtési Hivatal vezetője: Huszár István. A szigetvári járás mindösz- sze kettő száza lékos előrehaladásával az utolsó előtti helyre csúszott le és kétséges, r.em kerül-e rövidesen lejjebb. A járás területén megtorpant a begyűjtés kezdeti erősödő üteme és főleg a hátralékosok számának gyarapodásával tűnnek ki. Magán a járási székhelyen huszonhatra, Nagyvatyon és Patapoklosin nulláról négyre ugrott a számuk. Begyűjtési tervüket eddig 65.2 százalékra teljesítették. Járási tanácselnök: Pckarek Géza, A Begyűjtési Hivatal vezetője: Kővári János.-"»v-O A sellyei járás,~*~7XÍ vTffl. ban továbbra is a nemrég megkez- yr Iy dett erős ütemben------'Jbstr folyik a begyűjtés. Az elmúlt nap folyamán újra kettő és fél százalékkal haiadíak előre, ezzel 61 százalékos tervteíje- sítésük révén szorosan a szigetváriak nyomában léptek.. Já rási tanácselnök: Földvári József. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Szabó Jenő. Pécs városa gabonabegyűjtési tervét eddig 58 százalékra teljesítette. Segítsük elő a kilépettek visszatérését a termelőszövetkezetekbe! Egy esztendeje már lassacskán, hogy hörincz Lajos tizenhárom, Csemák Antal nyolcholdas dolgozó pa-. rasztok kiléptek a szentdénesi Szabad Élet termelőszövetkezetből. Egy év — ha talán nem is jelent olyan sokat egy ember életében — mégis csak hosszú idő: meghiggad ilyenkor a legnagyobb indulat is. meggondoltan ítélheti meg cselekedeteit a gazda. Keressük jel a két kilépettet, hogyan vélekednek most a termelő- szövetkezetről. Lőrincz Lajos most érkezett haza a kukoricaföldről. A sorok közé babot vetettek, azt szedték fel a feleségével, majd itthon villával elcsépelik. Ebéd közben elbeszélgetünk: — Én annakidején őszinte szívvel léptem a csoportba, megmondhatom, az asszony ellenezte, be' én tudtam: aki becsületesen dolgozik a közösben, jobban boldogul, mintha egymaga bajlódik. Dolgoztam is úgy, mint ahogy egyéni gazda koromban megszoktam, először a tavaszi simító készítéshez osztottak be. Ketten segítettünk a famunkáknál, én többet csináltam, mint a másik, mégis neki öt napszámot, illetve munkaegységet írtak be, nekem meg négyet. Engem ez nagyon bántott, de nem szóltam. Tévedés, emberek vagyunk mindnyájan — gondoltam, maid csak másként lesz lcé- sőbb. Hanem akkor jött a háztáli szőlő. Tudja, volt nekem egy darab, feíeiánlottam azt is a csoportnak, — vegye be a közösbe. Nem kellett nekik — gazba meg nem hagyhatom. Megmunkáltam, de ez nem ment a közös rovására, ae az már annál inkább az enyimére, hogy csak 300 négyszögöl háztájit adtak, a^t is olyan helyen, hogy nem volt abban semmi köszönet. Szóltam a brigádvezetőmnek — intézkedienek már az ügyemben, ő meg az elnökhöz utasított, hogv ez őhozzá ' tartozik, senki máshoz. Az elnök? Visszaküldött a brigédveze- tőhöz. Bolondot járattak velem tisztára. Hát azt hiszik, hogy a magamfajta öregembernek nincs önérzete?! — Mi a véleménye egy esztendő múltán. Lőrincz bácsi? — Nekem nincs semmi bajom a termelőszövetkezettel és azt is megmondom őszintén, ha eev kicsit törődtek volna velem, bentmaradtam volna. Nem léptem volna én ki, nem én. Ha megszüntetnék az ilyenfajta bosszúságokat, megbecsülnének minden tagot rr.uT'V'Sja érdeme szerint, én még most is visszalépnék .. . Csernák Antal nyolcholdas gazda búza alá szántott, most még elég nyirkos a föld, állja az ekét. Szívesen válaszol a kérdésekre. — Megmondom őszintén, annakidején nem a legjobb meggyőződésből léptem a termelőszövetkezetbe. Tudja, milyen a falu. rémhírek jártak, hogy úgysem lehet egyénileg gazdálkodni sokáig, hát beléptem. Egy darabig úgy voltam vele — mindegy nekem, ahogy esik, úgy puffan, nem az enyém. Hanem később, mert evés köziben jön meg az étvágy — elkezdtem törődni a közös dolgaival, mint egyéni gazda koromban. Észrevettem a múlt ősszel, hogy másnapra alighanem fagy lesz, tönkreteszi a répát Brigádvezetőm szólt az elnöknek. jó lenne, ha minden fogatot a répahoroásra irányítana. Nagvon kurtán elutasította azt mondta, nem az ő dolga hová mennek?! Azt hitte talán, hogy ki akarja venni kezéből a kormányt? Dehogy akarta, csak szóltunk, mert mint egyéni gazda, én is ezt láttam volna helyesnek. Azután láttam, hogy nemcsak én iátok így. hanem mások szava sem ér semmit az elnökkel szemben, mintha a szél fúlná el. rá sem ügyel. — Hát ha íav becsüli me® a véleményemet, meg a többiekét, akkor én kilépek! Ki is léptem! — Mi a véleménye, most egy esztendő múltán, Csernák elvtárs? — Ha már itt tartunk, megmondom őszintén. —■ látom, elhamarkodtam a kilépést. Tudta, mit vittek idén is haza a tsz-tagok? Sokat, nagyon sokat! Én meg? Nyomukba sem érek. Dehét magam kerestem, úev hit- *em. jobban járok kívül. Dehogy járok jobban! És én, Csernák Antal kijelentem, hogy mihelyst egy kicsit többet adnak nálunk is a tagság véleményére — akkor engem sem kell mézzel visszacsalogatni, — megyek magamtól is ... * A szentdénesi Szabad Élet csak egy megyénk kétszázegynéhány termelőszövetkezete közül, ahonnan a múlt ősszel több gazda kilépett és most újra bissza kívánkozik. Visszakívánkozik, mert egy év próbáján keresztül is lemérte, az az igazi út, amibe belekezdett, ha kisebb-nagyobb bosszúságok, jogos, vagy jogosnak vélt sérelmek le is térítették róla. A kilépettek jávoré ?z<> tehát már megtette az első lépéseket visszafelé, a termelőszövetkezet felé. A vásár azonban kettőn múli k itt is. Csak akkor térnek mssza sokadmagukkal, többen. mint ahányan a múlt ősszel kiléptek, ha az akko ri hibákat, bajokat a termelőszövetkezeti elnökök és intézőbizottságok, Szentdénesen Magyart elvtársék or vasalják! Nem elég tehát, hogy a kilépettek és kívülállók közelednek a tsz felé — a tsz vezetőinek is cselekedviök kell — a kijavított hibákkal, őszinte, egyenes szóval menjenek eléjük, egyengessék az utat belépésük felé. A kilépettek sokat tanultak egy év alatt — újra közelednek a termelőszövetkezet felé. Segítsük őket visszatérésükben, a jogos panaszok orvoslásával, a termelőszövetkezeti demokrácia megtartásával is! BERÉNYI JÓZSEF Hit kívánunk gépállomásunktól ? Az őszi vetésre készülnek az újpetrei körzet termelőszövetkezetei és egyéni gazdái Nagyobb segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek Augusztus 25-én a villányi gépállomás egész körzetéből összejöttek a termelőszövetkezeti elnökök, agronó- musok, gépállomási vezetők, hogy megbeszéljék az elvégzett munkák tanulságait és azokat felhasználva új tervet készítsenek az őszi szántá- sok-vetések gyors, időbeni elvégzéséhez. Gulyás János, a gépállomás igazgatója elmondta beszámolójában: ha volt is hiba a gépállomáson,, mégis komoly eredményeket értek el. Nagyobb sikerrel végezték el az idén az aratást-cséplést, mint az elmúlt évben. Nem kis része van a gépállomásnak abban sem, hogy a megyében elsőnek a villányi járás teljesítette beadási kötelezettségét. A hozzászólásokból azután kiderült, hogy van még mit tenni a villányiaknak is. Illocskán már ki sem látszik a kultivátor a kukoricából és a gazból. Beremenden több, mint egy éve ott áll kijavítatlanul egy vetőgép — s nem hozzák rendbe. A villányi gépállomáson is kevés a gyűrűshenger, mindössze négyet kaptak, de ez nagyon kevés ahhoz, hogy alapos por- hanyitásokat végezzenek vetőágy alá. A vitát összefoglalva Gulyás János ígéretet tett a gépállomás vezetősége nevében, hogy a közeljövőben jobban megszervezik a gépek kihasználását és az eddigieknél jobban elmélyítik a kapcsolatot a gépállomás és a termelőszövetkezetek között úgy, hogy a tsz gyűléseken a gépállomás vezetősége is képviselteti magát. OLYÜS SÁNDOR JB mezőgazdasági osztály vezetője IvánballyánfóI Nagybudmérig — Kistótfalutól Kisherendig összesen 14 község, 18 termelőszövetkezet sokezer holdja megművelésének, termésbetakarításának gondja-baja tartozik az újpetrei gépállomásra. A cséplőgépek java része már ott áll a gépállomás udvarán, csak itt-ott búgnak még a szérűkön, az apró- magvak cséplésén dolgoznak. Augusztus 2-1-én az egész körzet tsz-elnökei, agronómusai összeültek a gépállomásiakkal, hogy megbeszéljék az őszi szántás-vetés, az elkövetkezendő nagy munkák tervét. Sok szó esett a nyár folyamán elkövetett hibákról, dP még több ezeknek kijavításáról és arról, hogy mi a teendő aratás utón a mezőkön — szántóföldeken. A termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai elmondták: mit várnak gépállomásuktól. Igaz, néhány helyen „mostoha gyerekként“ kezelik a gépállomás traktorosait a termelőszövetkezetben, amikor lakás, étkezés, húsosztás vagy egyéb ilyen dologról van szó. — de szerencsére kevés ilyen tsz akad a körzetben. Hiba van még másutt is. A traktorosok szanaszéjjel hagyják a határban az alkatrészekéi, boronákat, hengereket, hordókat. Az is megnehezíti a munkát, hogy kevés a gépállomás felszerelése. Hallgassuk csak meg Modrovics Sándort a palkonyai termelőszövetkezet ag- ronómusát: — Nálunk Patkányán kissé elmaradtunk a tarlóhántással, nem jutott traktor erre a munkára. A nagyobb hiba azonban az, hogy kiszáradtak földjeink, nehéz a szántás és nagy rögöket tör fel az eke. Hogyan is kezdjem hát... szóval a gépállomásnak csak két gyűrűshengere van, az egyiket okvetlen kérem a mi részünk re. Akárhogy is néztem a minap, a borom csak ugrált, táncqjf a hantokon, de attól még nem lett apró- morzsás a talajunk. Ezért kérem hát azt a gyűrűshengert! Van még egy másik dolog: Hetekig jártak a nyakunkra a földművesszövetkezet emberei, hogy rendeljünk műtrágyát, mert az nagyon fontos, meg aztán anélkül kisebb lesz a termés ... Hát már két hete megrendeltük, az egy vagon szuperfoszfátot és pétisót, de azóta sem érkezett meg, mégcsak nem is tudnak róla a megyénél, hogy nekünk ilyen is kell, mert a megrendelőlap még nem érkezett oda. Ugy- látszik felőlük ebben az évben műtrágya nélkül vethetünk, márpedig ezért nem várakozunk, idejében akarunk vele végezni, hiszen az őszi mélyszántás sem maradhat el. Az újpetrei Dózsa tsz agronómusa sem hagyja magát, ő már nemcsak kérte, hanem követelte a gyűrűshengert, mivel náluk is rögös a talaj, nemcsak Palkonyán. Brém Pál, a kiskassai Korea termelőszövetkezet elnöke is felszólalt: — Mindannyian gazdák vagyunk, értünk a munkához, no de nem hiszem, hogy vetés nélkül egyikünk is aratott volna már. Nem is az a dolog bökkenője, hogy mit vessünk, hanem az, hogy milyen magot. Nemesített vetőmagot, avagy saját termésünkből? A tavasszal nemesített vetőmaggal próbálkoztunk, majd elmondom én az elvtársaknak, milyen „nemesített” volt az a mag. Három mázsa tavaszi árpára volt még szükségünk a vetésnél, hát megrendeltük — a nemesítettből. Idejében meg is érkezett a vókúnyi állomásra, elko- csikáztunk érte, Amikor otthon megnéztük: fele tavaszi, fele őszi árpa volt. Nem volt mit tenni — elvetettük. Volt is miben gyönyörködni „éréskor”: fele zöldült, a másik fele meg már pergette a szemet. A kukoricával sem jártunk különbül. Ha nem lett volna saját termésünkből, nem lenne kukoricásunk az idén. No már most kérdezem én az elvtársak- tól: mitévő legyek? Intézkedjenek a Terményforgalmi felé. nehogy most a búzával járjunk így! Tárcsái elvtárs, a megyei tanács részéről megadta a választ: Időben kell jelenteni az ilyen rendellenességeket, akkor az intézkedések sem maradnak el. A kiskassai Korea termelőszövetkezet vetőmagját is kicseréltetik, ha időben jelentik ezt a felelőtlen, rendetlen eljárást.-Az ősziek elvetésében még más nehézségek is akadnak. Sok helyen napraforgó, kukorica után őszi gabona kerül a talajba. Idejében kell ietakarítani a vetésterületet, de hogyan? Ezen az értekezleten, ezen a kis családi megbeszélésen erről is esett jónéhiny szó. A napraforgót újakkal ellátott kombájnnal szedik, csak ott a hiba, hogy a szedöujjak az időben történt megrendelés ellenére sem érkeztek még a gépállomásra. — Ez sem okoz majd fennakadást az ujpetreieknél, házilag készítenek belőle. A napraforgó cséplés előtt silózásra használják ezeket a kombájnoké Hofmann Imre a oéosdevecse- ri termelőszövetkezet elnöke attól tart, hogy nem készülnek el időben a kombáinok: — Csakugyan lesz valami ebből a kombájn silózásból meg a napraforgó cséplésből? Más értekezleten is beszéltünk ilyen és hasonló dolgokról, éppen csak az ígéret valóravál- tása' maradt el. Pedig ha most nem kapunk segítséget, akkor nagy baj lesz a napraforgó szedéssel, főieg az ivánbattyániaknál. de máshol is. — Azért, aztán igyekezzenek a gépállo- másiak, mert még el sem kezdtük a silózást, pedig már a napraforgó csép- lése is itt van a nyakunkon. Jávorka Lajos, a gépállomás igazgatója mindegyik kérdésre megválaszolt. Úgy határozott, hogy az egyik Hoífhert gumikerekesre szerelik át, ez vontatja majd o két gyürűshengert az egyik helyről a másikra, úgy, hogy mindegyik termelőszövetkezethez gyorsan eljusson. A gépállomás udvarában heverő simahengereket pedig megtöltik homokkal. A silózásra és a napraforgószedésre is elkészítik időben a kombájnokat. A termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok nem sokat szaporították a szót: — Majd munkaközben kerülnek elénk az igazi akadályok — mondogatják, — ez még csak a terv. Az újpetrei gépállomás körzetének termelőszövetkezeti tagjai, traktorosai, vezetői nem hátrálnak a menetközben felmerülő nehézségek előtt, derekasan helytállnak majd az őszi munkákban, ahogyan azt az aratásban és a cséplésben is tették — teljesítik a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák kívánságait, ‘Schmidt Károly. y s
