Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-12 / 190. szám

\ , mißmmÄimiEcmüljetek} DUNÁNTÚLI mW baranyamecyei bizottságának lapja XI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM ARA 5Q FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 AUGUSZTUS M r A MAI SZAMBÁN: Külpolitikái hírek. (2. o.) — Hírek • Szovjetunióból és • népi demokráciákból. (2. o. — Valahol a KfiküUő mentén, (2. o.) — Eleven, harcos, sokoldalú politikai munkát a cséplés, begyűjtés meggyorsításáért. (3. o.) i— Az augusztus 20-1 munkás-paraszt találkozóra ké­szülnek az üzemek. (3. o.) — Szerettessük meg hiva­tásukat az új bányászokkal, (4. o.) — Igényeljünk nemesített vetőmagot! <4. o.) A nagyobb jövedelem kulcsa Néhány napja kétszázegynéhány termelőszövetkezetünk jórésze az új termésből kiosztotta tagjai részére a kenyér- és takarmánygabona előle­geket. Tsz-tagok és egyéni gazdák egyaránt meggyőződhettek róla — érdemes volt ősszel a bentmaradot- taknak kitartani a nagyüzemi gazdái kodás mellett, mert bőséges jövedel­mük jócskán meghaladja az egyénie­két. Ne vegyünk mást, csak a nagy- kozári Uj Élet tagjait — csoportjuk nem is tartozik a legerősebbek közé, mégis négy kiló gabonát osztottak ki most, cséplés után, az államfüblgári kötelezettségek teljesítése mellett — előlegül. ííokuk két-háromszáz munka egységre 8—12 mázsa gabonát kapott, melynek javát jó áron értékesíthetik a szabadpiacon. De ez a gabonaosz­tás csak előleg és zárszámadásig legtöbb termelőszövetkezetünk még tetemesen emelheti jövedelmeit. A termelőszövetkezetek jó gazdáinak, a tagoknak, intézőbizottságoknak az elnöknek és a kihelyezett agronó- musoknak most minden kis lehető­séget fel kell használniok a kész­pénz és termésbevétel emelésére és ha csak egy kicsit is körültekintően vesszük sorjára a következő hetek mezőgazdasági munkáit, azt tapasz­taljuk — nem is olyan kicsik ezek a rendelkezésünkre álló lehetőségek, csak bátran üstökön kell ragadni őket. A termelőszövetkezeti Jövedelem emelésében a legfontosabb lépés most: a hordás, cséplés gyors elvég­zése. Hogyan — kérdezhetnék sokan — hisz ami már keresztekben, asz- tagokban áll, az úgy is a miénk, mindegy, ha előbb, ha utóbb. Hát nem mindegy! Az ellendi Uj Élet és a berkesdi Alkotmányon kívül még jó egynéhány termelőszövetkezetünk gabonakeresztjeit dézsmálják kint a tarlón a madarak és az egerek, még sok község határában-a jégverés ve­szélyének kitéve behordatlanul talál­juk a termelőszövetkezeti gabona egy részét. A számítások szerint — és nem a legmagasabb számokat vet­tük — öt-nyolc százaléka veszhet el a termésnek a pergés, a kártevők és az esetleges bedohosodás révén, nem beszélve az állandóan fennálló tűz­veszélyről, amely már Mattyon is megmutatta az idén, hogy komolyan veszélyezteti a termést és a jövedel­met. De ha csak a pergést is vesz- szük, a berkesdi Uj Alkotmányban legalább húsz mázsa gabonával rö­vidülnek meg a tsz tagok, hat-hét­ezer forint érték veszik kint a tar­lón. A meglévő készet pocsékolja az a közös gazdaság, amely nem gyor­sítja meg a hordást és a cséplést — pedig ez jórészt rajtuk múlik. Szé- kelyszabaron és Szűrben, ahol terme­lőszövetkezeti tagokból áll a cséplő­csapat, sajátjukat csépelik, mégis ké nyelmeskedve későn kezdenek-korán végeznek, közel sem használják ki a gépek teljesítőképességét. A betaka­rítás csak a csépléssel ér véget — saját érdekében igyekezzék vele minden termelőszövetkezeti tag, fo- gatosok a hordásnál, cséplőcsapatok a dobnál és a kazlakon. A búzánál, árpánál, rozsnál, zabnál a mgelévő termést mentjük, de a hozamokat már nem emelhetjük, mint megtehetjük azt a kapásoknál, elsősorban a kukoricánál, cukorrépá­nál és a dohánynál. Ezeknél a növé­nyeknél most avatkozhatunk be leg­inkább a termés fokozásába. Mit jelent például a reménypusztai Uj Élet termelőszövetkezetben a kukori­ca harmadik, nyári gazoló kapálásá­nak elvégzése? Holdankint, szeré­nyen számolva is 2—5 mázsa csöves­kukorica többletet, az ő huszonhat holdjukon, annyit, amellyel tíz ser­tést hizlalhatnak fel, vagy természet­ben kiosztva kétszázötven, három­száz, forint értékű szemeshez juthat­nak a tagok. Csak természetes, hogy nem hagyják elveszni ezt a jövedel­met, és mivel a cséplést már hato­dikén befejezték, a felszabadult erő­vel alaposan megkapálják kukoricá­sukat. A remény pusztaiak jól tudják: nemcsak a kukoricatermést emelik ezzel a kapálással, hanem a búzáét is — a jövő esztendei gabonáét is. Ha háborítatlanul hagynák a gyo­mokat, jövőre elpergett magvuk nyo­mán gaz virulna a kukoricás helyére vetett búzában — kétszeresen térül hát meg a gazoló kapálásra fordí­tott minden munkaegység, A csép­lés Idejekorán történő befejezésével felszabaduló munkaerő nemcsak a fővetésű, de a tarlóba, másodnö­vényként vetett kukoricában is meg­leli a maga tennivalóit Amikor el­vetettük a korai, száznapos kukori­cákat, a nedves tarlóban szépen ki­keltek és fejlődtek, azonban több csapadék azóta sem hullott, állandó lókapálással és kézikapálással őriz­hetjük meg a növényeknek nélkülöz­hetetlen talajnedvességet Most, ami­kor őszi árpából meglehetősen gyen­gén állunk, orvosságként szükséges minden szem abrak nem mindegy a málomi Petőfinek és a többi rö­vidtenyészidejű kukoricát vetett ter­melőszövetkezetnek, hogy a kapá­lások révén tizenöt mázsát avagy csak 7—8 mázsára valót tőr le hol­dankint. Aratás-cséplés után kerül, sorra minden gazdaságban a cukorrépa ga­zoló kapálása is. Ezt a növényt jó terméséért, főleg azonban az érte járó magas jövedelemért kedvelik, szeretik a termelőszövetkezeti tagok, mert a készpénz mellett cukrot is, az állatállománynak répaszeletet és melaszt is biztosít Mi a helyzet a cukorrépával? Vetettünk a megyé­ben — csak a termelőszövetkezete­ket számítva, — több, mint négyezer holdat. Az agronómusok és a régi gyakorlati mezőgazdasági szakembe­rek tudják, hogy a cukorrépa legin­kább tenyészideje utolsó harmadá­ban — éppen most fejlődik a legjob­ban. Éppen most kell porhanyó ta­lajt,- nedvességet teremtenünk a szá­mára, hogy'bőséggel kamatozzon az egyelés és az eddigi kapálások mun­kája. Ezen a nyári gazoló kapáláson 20—22 mázsás terméstöbblet múlik — a palkonyai Mao Ce-Tung nyolc holdas tábláján legalább másfél va­gon — legalább négyezer forint ér­ték. De nemcsak annyi! Az idén már a termelési szerződések magasabb termésre ösztönző prémiumai révén nem mindegy, hogy száz mázsát, vagy száztízet takarít be egy holdról a termelőszövetkezet: a száz mázsán felüli részre 7.50 forint, a százhúsz felettire tizenöt, a százötven fölötti átlagtermésre pedig 25 forint pré­miumot fizet ki a vételáron felül a gyár. A jövedelmek emeléséinek lehe­tőségei azonban nem szorítkoznak egyedül a rovénvtermesztésre, ha­nem mesia’áihatók az állattenyész­tés területén is, mégpedig nem .s valami Ivij mértékben! A bezedeki terme 1 ószövet kezet munkaegység elő’egeinek írhatod része, több, mint kétszázezer forint az állattenyésztés hozamaiból ered. Az állattenyésztés alapja — a takarmány, a bőséges, .lóminőségű takarmány, mellyel egész megyénkben meglehetősen szűkösen áilunk. A lucerna első és második, a rétek első kaszálásainak szénatermését jórészt tönkretette, vagy lerontotta az állandó esőzés — csak akkor lesz megfelelő mennyi­ségű jó szénánk, ha most, a har­madik ka szó ást a lucernáknál, a réteknél a sarjut — kihasználva a száraz időt — időben levágjuk és .jól megszárítjuk. A takarmány elő­teremtése nem kis gond, mégis Bel- várdgyulán a harmadik kaszálás kezdetekor is kint állt még a má­sodik kaszálás szénája — behordat- lanui. A megyei fejési átlag július­ban három decivel esett a termelő- szövetkezetekben jórészt a tartási hibák, de főleg a takarmányozás helytelensége miatt. A háromdecis csökkenés komoly figyelmeztetés minden tsz felé a szénafélék és a si’ótakaimányok biztosítására. Rcsa- szul, igen rosszul állunk a silózás­sal is, mindössze 6700 köbmétert tütöttünk meg, — huszonegyezer helyett' tavaly ilyenkor a villányi járásban egyedül ennyi volt, punt most a r.voic járásban együttvéve. Tény. hogy a megkésett nratás- cséplcs során nem jutott hozzá ele­gendő ere — de most mindenáron pótolnunk kell a gyenge szénater­mést pótló siló elkészítését. Szép jövedelmet mutathat fel ter­melőszövetkezeteink nagyrésze mái eddig is. Hogy még ebben az évben újabb forintokkal tetézzék a munka egységekre jutó részesedést, az raj­tuk, növénytermesztőkön, állatte­nyésztőkön múlik. Használják ki a nyárvégi, őszeleji hónapokat, — megéri az erőfeszítést! Alkotmányunk ünnepe és a bányásznap tiszteletére tartsunk sztahanovista őrséget A mohácsi járás újra az első A MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL JELENTI: Pobecz Ferenc sztahanovista frontmester versenyre hívja a komlói fejtési és frontbrigádokat A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóit és műszaki vezetőit ezek­ben a napokban egyetlen gondolat foglalkoztatja, minél előbb törlesz­teni a 21.000 tonnás adósságot, minél jobban felkészülni a télre. Ezt saoígálja az augusztus 20-i, a bányásznap! munka verseny is. Amikor Pobecz Ferenc sztahánovista frontmester szerdán olvasta, hogy Pruzsina Mihály, a szocialista munka hóse, augusztus 20 és szep­tember 6 tiszteletére sztahánovista őrségié szólítja az ország frontbri­gádjait, — megbeszélte csapatával: csatlakoznak a kezdeményezéshez és egyben versenyre hívják a Komlói Szénbányászati Tröszt front- és fej­tési brigádjait. „Front- és fejtési brigádok! A télre való felkészülés csatájához, a több és jobb szén termeléséhez, a nagyfokú lemaradás pótlásához csak úgy tudunk igazán hozzájárulni, ha mi is, itt Komlón augusztus 20 és szeptember 6 tiszteletére sztahánovista őrséget tartunk! Mi a frontokon, fejtésekben dolgozók sokat tehetünk azért, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt adósságát törleszthesse. Brigádom kis fron­ton dolgozik, naponta 60 csille szén az előirányzata. Képesek vagyunk ezt teljesíteni, sőt túlteljesíteni is. Elhatároztuk: Csatlakozunk Pruzsina Mihály frontmester, a szocialista munka hő­se felhívásához és egyben versenyre hívjuk a komlói tröszt valamennyi front és fejtési brigádját az alábbi versenypontok alapján: 1. Az őrség idején, augusztus 20-ig, 120, szeptember 6-ig további 20 összesen 320 csille jóminőségű szenet adunk terven felül. 2. A melegcsákányváltás megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy mindenkor bevárjuk a váltóharmad tagjait és a fronton, fejtésben moz­gásban lévő gépeket adunk át. 3. A bányabiztonság, a biztonságos termelés érdekében: minden mű­szakon egy órával előbb fejezzük be a fejtési munkát és az így rendel­kezésünkre álló egy óra alatt — kizárólag a munkahely biztosításával és a munkahely teljes összetakarításával foglalkozunk. Ezzel elérjük, hogy a váltóharmad azonnal megkezdheti a termelést. Komlói, szászvári, mázai, nagyin ányoki frontbrigádok és fejtési bri­gádok! Induljunk harcba, döntsük el: melyik lesz a legjobb front- és fejtési brigád! Ki nyeri el szeptember 5-én, a bányásznapon: „Komló legjobb alkot mányi és bányásznapi sztahánovista front- és fejtési brigádja“ címet. POBECZ FERENC sztahánovista frontmester A legutóbbi értékelés szerint a bé­ke-begyűjtési versenyben a járások sorrendjében két helyen is változás történt: a mohácsiak újra a villá­nyiak elé kerültek: az ötödik helyről a negyedikre küzdötte fel magát A begyűjtés üteme gyorsul — általában valamennyi járásunknál 4-7 százalék­kal növekedett a begyűjtött gabona mennyisége. A járások sorrendje a következés (Zárójelben a járási tanácselnök év a Begyűjtési Hivatal vezetőjének a neve.) 1. Mohácsi járás 61.2, (Takács Jó­zsef, Krall József) 2. Villányi járás 61.1 (Rajnai Ist­ván, Kovács József) S. Pécs várad! járás 46.5 (Sziebert József, Gondi József) 4. Pécsi járás 38.7 (G. Nagy Zsig- mond, Jurinovics József) 5. Sásdi járás 37.6 (Vadon Antal, Vasmatics József) 6. Szigetvári járás 37.5 (Pekarek Géza, Kővári János) 7. Siklósi járás 34.9 (Hernádi Lász­ló, Huszár István) 8. Sellye! járás 21.2 (Földvári Já­nos és Szabó Jenő) Beszédes borítékok — fizetés a gépállomásokon A tizediké körüli napok aligvárt, „szerencsés” időszaknak számítanak tizenhat gépállomásunk trakto­rosai szemében. Mohács-szigettől Sz entlászlóig ilyentájt már kikétszerkettőzték a fizetéseket a bérelszá­molók és kinek-kinek érdeme, végzett munkája szerint gyűlik'borítékjában a forint. Az esős június-július jórészt eláztatta a traktoros-kereseteket: a süppedő tarlókon nem arathattak, szánthattak kedvükre, mint az előző években megszokták, nyilván megérződöt fizetésükön is. Márpedig a traktoros keresni akar! Ha már aratás idején sokukat megtréfálta az időjárás, most, a cséplés idején itt az alkalom az elmaradt munkaegy­ségek, forintok, gabonajárandóság pótlására. A bérfizetés napjaiban az elszámolások vékony szalagjai el­árulják, sokuk becsülettel meg is tesz mindent, nappal csépel, éjtszaka tarlót hánt — nem utolsósorban a nagyobb keresetért. A bérelszámolók nyilvántartásai sok mindenről tanúskodnak, sok-sok mindent: törekvést, kötelességtudást, szakértelmet, áldozatkészséget árulnak el az egyébként hallgatag számok — csak érteni kell nyelvükön. Tíz nap alatt 620 forin'ot és 300 forint ára búzát, keresett A dinnyeberki Táncsis termelőszö­vetkezet környéke éjjel-nappal han­gos a traktorpuffogástól. Nappal a szérűk felől zúg, éjjel pedig a távoli dűlőkben hántja-buktatja tarlót, hogy reggel újra a cséplőgép elé álljon. Heider István, a szentlőrinci gépál­lomás traktorosa „nyomja” Dinnye­berkiben a gombot. Július 28-án pél­dául nappal 92 mázsa búzát csépelt el, éjtszaka pedig öt hold tarlóhán­tással tetézte teljesítményét. Ezen az egyetlen szerdai napon hét és fél munkaegységet írtak a javára, ez pedig nem jelent sem többet, sem ke vesebbet, mint éppen 82.55 forintot és 15 kiló búzát. De ez csak a szer­dai nappal! Hát érdemes volt-e csü­törtökre virradóra szántással is baj­lódnia? Nézzük a bércédulát — ez áil rajta: éjtszakai munkájáért újabb 30 forint harminchat fillér jár, bú­zából meg öt és fél kiló. Adjuk ösz- sze, vonjuk ki — derék egy nap volt ez, két marókra szóló keresettel: a 133 fonntnál is több készpénzen, hoz­zászámolva a 24 kiló búza szabad­árát, egy jó pár zsírosbőr bakancsot vehet magának. Dehát ez csak egy nap, és elszá­molása tanúsítja, hogy a másik ki­lencben sem aludt: augusztus 1-től tízig hatszázhúsz forint készpénz és 91 kiló búza üti a markát. Érdemes kihasználni az augusztus minden percét! A kombájnosok is helyrehozhatják, amit aratásban elszalasztottak! Hiszen szép dolog ott ülni fent a [száma: 50, hozzá prémiumként 16... kombájn napernyője alatt és har- összesen keresett augusztus 1 és 10 minc-negyven ember munkáját ve­gezni, de csupán dicsőségből és ! között 726 forintot és 132 kiló bú­szakmai rátartiságból nem nagyon élhet meg az ember. Szép József elvtárs, a szigetvári gépállomás kombájnosa kétszer is átszámolta július 20-án a keresetét, még a bo­ríték aljába is belenézett, de hiába — nem rejtőzött ott el egy piros­hasú százas sem: tíz napi keresete nem haladta meg még a 185 forin­tot sem. Egyik nap esett, másik nap zuhogott — álltak a tábla szélén, márpedig a tétlenséget nem fize­tik... A bérelszámoló mutatja munka­lapját — most, cséplés idején már másként fest a dolog. „Szép Jó­zsef , j i teljesített munkaegységei zát...” A nyeregből szállt kombájnosok most a cséplőgépek mellett állnak helyt: Szép elvtárshoz hasonlóan a szérűkön pótolják a június-július­ban elszalasztott fizetéseket. Móricz Gyula csak akkor dolgozik, ha úgy tartja a kedve A szentlászlói gépállomáson még véletlenül sem emlegetik a legjob­bak között a mozsgói Móricz Gyu­lát. Tallár János segédvezetője volt először, de nem füllött fogához se- hogysem az iparkodás: kenetlenül, ápolatlanul hagyta a munkagépet, éjnek idején a határban őrizetlenül a traktort, hogy reggel úgy kutatták fel a dűlők között a csépléshez. Ha meg aztán úgy támad kedve három­négy napig a tájára sem néz a szé­rűnek. De, ha nem is mutatták volna be ennyire aprólékosan a gépállomási elvtársak Móricz Gyulát — egy pil­lantás az eredménylapra, máris min­den ékesszólásnál szebben lefesti őt mindenki előtt. Amíg egy igyekvő traktoros, Vegyük akár Kis Józsefet, augusztus 1-től tizedikéig 50 munka­egységére 600 forinton felül és egy mázsa búzát visz haza, ő csak 89 forint kilencven fillért tud leszá­molni fizetés után az asztalra. Megéri ez Móricz Gyulának? Aligha. A szentlászlói gépállomás pártszervezete és vezetői bírják jobb belátásra, mert így soha sem lesz belőle fegyelmezett, jólkereső trak­toros. Rajtuk is múlik, hogy azzá legyen! i.. Sok mindenről tanúskodnak a bérelszámolás nyilvántartásai: helytállásról és kötelességtudásról, lelkiismeretességről és szakmai jár­tasságról. Ezekben a napokban, ami'cor elszámolását olvassa, borítékját viszgálja a szentlászlói, mágócsi, kétújfalusi, vajszlói, palotabozsoki trak* toros, lássa meg a keresetek mögött saját munkáját és keresse meg, hogyan tudná újabb százasokkal tetézni. Heider István és Szép László példája mutatja.= von rá módjufci

Next

/
Thumbnails
Contents