Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-12 / 190. szám
\ , mißmmÄimiEcmüljetek} DUNÁNTÚLI mW baranyamecyei bizottságának lapja XI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM ARA 5Q FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 AUGUSZTUS M r A MAI SZAMBÁN: Külpolitikái hírek. (2. o.) — Hírek • Szovjetunióból és • népi demokráciákból. (2. o. — Valahol a KfiküUő mentén, (2. o.) — Eleven, harcos, sokoldalú politikai munkát a cséplés, begyűjtés meggyorsításáért. (3. o.) i— Az augusztus 20-1 munkás-paraszt találkozóra készülnek az üzemek. (3. o.) — Szerettessük meg hivatásukat az új bányászokkal, (4. o.) — Igényeljünk nemesített vetőmagot! <4. o.) A nagyobb jövedelem kulcsa Néhány napja kétszázegynéhány termelőszövetkezetünk jórésze az új termésből kiosztotta tagjai részére a kenyér- és takarmánygabona előlegeket. Tsz-tagok és egyéni gazdák egyaránt meggyőződhettek róla — érdemes volt ősszel a bentmaradot- taknak kitartani a nagyüzemi gazdái kodás mellett, mert bőséges jövedelmük jócskán meghaladja az egyéniekét. Ne vegyünk mást, csak a nagy- kozári Uj Élet tagjait — csoportjuk nem is tartozik a legerősebbek közé, mégis négy kiló gabonát osztottak ki most, cséplés után, az államfüblgári kötelezettségek teljesítése mellett — előlegül. ííokuk két-háromszáz munka egységre 8—12 mázsa gabonát kapott, melynek javát jó áron értékesíthetik a szabadpiacon. De ez a gabonaosztás csak előleg és zárszámadásig legtöbb termelőszövetkezetünk még tetemesen emelheti jövedelmeit. A termelőszövetkezetek jó gazdáinak, a tagoknak, intézőbizottságoknak az elnöknek és a kihelyezett agronó- musoknak most minden kis lehetőséget fel kell használniok a készpénz és termésbevétel emelésére és ha csak egy kicsit is körültekintően vesszük sorjára a következő hetek mezőgazdasági munkáit, azt tapasztaljuk — nem is olyan kicsik ezek a rendelkezésünkre álló lehetőségek, csak bátran üstökön kell ragadni őket. A termelőszövetkezeti Jövedelem emelésében a legfontosabb lépés most: a hordás, cséplés gyors elvégzése. Hogyan — kérdezhetnék sokan — hisz ami már keresztekben, asz- tagokban áll, az úgy is a miénk, mindegy, ha előbb, ha utóbb. Hát nem mindegy! Az ellendi Uj Élet és a berkesdi Alkotmányon kívül még jó egynéhány termelőszövetkezetünk gabonakeresztjeit dézsmálják kint a tarlón a madarak és az egerek, még sok község határában-a jégverés veszélyének kitéve behordatlanul találjuk a termelőszövetkezeti gabona egy részét. A számítások szerint — és nem a legmagasabb számokat vettük — öt-nyolc százaléka veszhet el a termésnek a pergés, a kártevők és az esetleges bedohosodás révén, nem beszélve az állandóan fennálló tűzveszélyről, amely már Mattyon is megmutatta az idén, hogy komolyan veszélyezteti a termést és a jövedelmet. De ha csak a pergést is vesz- szük, a berkesdi Uj Alkotmányban legalább húsz mázsa gabonával rövidülnek meg a tsz tagok, hat-hétezer forint érték veszik kint a tarlón. A meglévő készet pocsékolja az a közös gazdaság, amely nem gyorsítja meg a hordást és a cséplést — pedig ez jórészt rajtuk múlik. Szé- kelyszabaron és Szűrben, ahol termelőszövetkezeti tagokból áll a cséplőcsapat, sajátjukat csépelik, mégis ké nyelmeskedve későn kezdenek-korán végeznek, közel sem használják ki a gépek teljesítőképességét. A betakarítás csak a csépléssel ér véget — saját érdekében igyekezzék vele minden termelőszövetkezeti tag, fo- gatosok a hordásnál, cséplőcsapatok a dobnál és a kazlakon. A búzánál, árpánál, rozsnál, zabnál a mgelévő termést mentjük, de a hozamokat már nem emelhetjük, mint megtehetjük azt a kapásoknál, elsősorban a kukoricánál, cukorrépánál és a dohánynál. Ezeknél a növényeknél most avatkozhatunk be leginkább a termés fokozásába. Mit jelent például a reménypusztai Uj Élet termelőszövetkezetben a kukorica harmadik, nyári gazoló kapálásának elvégzése? Holdankint, szerényen számolva is 2—5 mázsa csöveskukorica többletet, az ő huszonhat holdjukon, annyit, amellyel tíz sertést hizlalhatnak fel, vagy természetben kiosztva kétszázötven, háromszáz, forint értékű szemeshez juthatnak a tagok. Csak természetes, hogy nem hagyják elveszni ezt a jövedelmet, és mivel a cséplést már hatodikén befejezték, a felszabadult erővel alaposan megkapálják kukoricásukat. A remény pusztaiak jól tudják: nemcsak a kukoricatermést emelik ezzel a kapálással, hanem a búzáét is — a jövő esztendei gabonáét is. Ha háborítatlanul hagynák a gyomokat, jövőre elpergett magvuk nyomán gaz virulna a kukoricás helyére vetett búzában — kétszeresen térül hát meg a gazoló kapálásra fordított minden munkaegység, A cséplés Idejekorán történő befejezésével felszabaduló munkaerő nemcsak a fővetésű, de a tarlóba, másodnövényként vetett kukoricában is megleli a maga tennivalóit Amikor elvetettük a korai, száznapos kukoricákat, a nedves tarlóban szépen kikeltek és fejlődtek, azonban több csapadék azóta sem hullott, állandó lókapálással és kézikapálással őrizhetjük meg a növényeknek nélkülözhetetlen talajnedvességet Most, amikor őszi árpából meglehetősen gyengén állunk, orvosságként szükséges minden szem abrak nem mindegy a málomi Petőfinek és a többi rövidtenyészidejű kukoricát vetett termelőszövetkezetnek, hogy a kapálások révén tizenöt mázsát avagy csak 7—8 mázsára valót tőr le holdankint. Aratás-cséplés után kerül, sorra minden gazdaságban a cukorrépa gazoló kapálása is. Ezt a növényt jó terméséért, főleg azonban az érte járó magas jövedelemért kedvelik, szeretik a termelőszövetkezeti tagok, mert a készpénz mellett cukrot is, az állatállománynak répaszeletet és melaszt is biztosít Mi a helyzet a cukorrépával? Vetettünk a megyében — csak a termelőszövetkezeteket számítva, — több, mint négyezer holdat. Az agronómusok és a régi gyakorlati mezőgazdasági szakemberek tudják, hogy a cukorrépa leginkább tenyészideje utolsó harmadában — éppen most fejlődik a legjobban. Éppen most kell porhanyó talajt,- nedvességet teremtenünk a számára, hogy'bőséggel kamatozzon az egyelés és az eddigi kapálások munkája. Ezen a nyári gazoló kapáláson 20—22 mázsás terméstöbblet múlik — a palkonyai Mao Ce-Tung nyolc holdas tábláján legalább másfél vagon — legalább négyezer forint érték. De nemcsak annyi! Az idén már a termelési szerződések magasabb termésre ösztönző prémiumai révén nem mindegy, hogy száz mázsát, vagy száztízet takarít be egy holdról a termelőszövetkezet: a száz mázsán felüli részre 7.50 forint, a százhúsz felettire tizenöt, a százötven fölötti átlagtermésre pedig 25 forint prémiumot fizet ki a vételáron felül a gyár. A jövedelmek emeléséinek lehetőségei azonban nem szorítkoznak egyedül a rovénvtermesztésre, hanem mesia’áihatók az állattenyésztés területén is, mégpedig nem .s valami Ivij mértékben! A bezedeki terme 1 ószövet kezet munkaegység elő’egeinek írhatod része, több, mint kétszázezer forint az állattenyésztés hozamaiból ered. Az állattenyésztés alapja — a takarmány, a bőséges, .lóminőségű takarmány, mellyel egész megyénkben meglehetősen szűkösen áilunk. A lucerna első és második, a rétek első kaszálásainak szénatermését jórészt tönkretette, vagy lerontotta az állandó esőzés — csak akkor lesz megfelelő mennyiségű jó szénánk, ha most, a harmadik ka szó ást a lucernáknál, a réteknél a sarjut — kihasználva a száraz időt — időben levágjuk és .jól megszárítjuk. A takarmány előteremtése nem kis gond, mégis Bel- várdgyulán a harmadik kaszálás kezdetekor is kint állt még a második kaszálás szénája — behordat- lanui. A megyei fejési átlag júliusban három decivel esett a termelő- szövetkezetekben jórészt a tartási hibák, de főleg a takarmányozás helytelensége miatt. A háromdecis csökkenés komoly figyelmeztetés minden tsz felé a szénafélék és a si’ótakaimányok biztosítására. Rcsa- szul, igen rosszul állunk a silózással is, mindössze 6700 köbmétert tütöttünk meg, — huszonegyezer helyett' tavaly ilyenkor a villányi járásban egyedül ennyi volt, punt most a r.voic járásban együttvéve. Tény. hogy a megkésett nratás- cséplcs során nem jutott hozzá elegendő ere — de most mindenáron pótolnunk kell a gyenge szénatermést pótló siló elkészítését. Szép jövedelmet mutathat fel termelőszövetkezeteink nagyrésze mái eddig is. Hogy még ebben az évben újabb forintokkal tetézzék a munka egységekre jutó részesedést, az rajtuk, növénytermesztőkön, állattenyésztőkön múlik. Használják ki a nyárvégi, őszeleji hónapokat, — megéri az erőfeszítést! Alkotmányunk ünnepe és a bányásznap tiszteletére tartsunk sztahanovista őrséget A mohácsi járás újra az első A MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL JELENTI: Pobecz Ferenc sztahanovista frontmester versenyre hívja a komlói fejtési és frontbrigádokat A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóit és műszaki vezetőit ezekben a napokban egyetlen gondolat foglalkoztatja, minél előbb törleszteni a 21.000 tonnás adósságot, minél jobban felkészülni a télre. Ezt saoígálja az augusztus 20-i, a bányásznap! munka verseny is. Amikor Pobecz Ferenc sztahánovista frontmester szerdán olvasta, hogy Pruzsina Mihály, a szocialista munka hóse, augusztus 20 és szeptember 6 tiszteletére sztahánovista őrségié szólítja az ország frontbrigádjait, — megbeszélte csapatával: csatlakoznak a kezdeményezéshez és egyben versenyre hívják a Komlói Szénbányászati Tröszt front- és fejtési brigádjait. „Front- és fejtési brigádok! A télre való felkészülés csatájához, a több és jobb szén termeléséhez, a nagyfokú lemaradás pótlásához csak úgy tudunk igazán hozzájárulni, ha mi is, itt Komlón augusztus 20 és szeptember 6 tiszteletére sztahánovista őrséget tartunk! Mi a frontokon, fejtésekben dolgozók sokat tehetünk azért, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt adósságát törleszthesse. Brigádom kis fronton dolgozik, naponta 60 csille szén az előirányzata. Képesek vagyunk ezt teljesíteni, sőt túlteljesíteni is. Elhatároztuk: Csatlakozunk Pruzsina Mihály frontmester, a szocialista munka hőse felhívásához és egyben versenyre hívjuk a komlói tröszt valamennyi front és fejtési brigádját az alábbi versenypontok alapján: 1. Az őrség idején, augusztus 20-ig, 120, szeptember 6-ig további 20 összesen 320 csille jóminőségű szenet adunk terven felül. 2. A melegcsákányváltás megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy mindenkor bevárjuk a váltóharmad tagjait és a fronton, fejtésben mozgásban lévő gépeket adunk át. 3. A bányabiztonság, a biztonságos termelés érdekében: minden műszakon egy órával előbb fejezzük be a fejtési munkát és az így rendelkezésünkre álló egy óra alatt — kizárólag a munkahely biztosításával és a munkahely teljes összetakarításával foglalkozunk. Ezzel elérjük, hogy a váltóharmad azonnal megkezdheti a termelést. Komlói, szászvári, mázai, nagyin ányoki frontbrigádok és fejtési brigádok! Induljunk harcba, döntsük el: melyik lesz a legjobb front- és fejtési brigád! Ki nyeri el szeptember 5-én, a bányásznapon: „Komló legjobb alkot mányi és bányásznapi sztahánovista front- és fejtési brigádja“ címet. POBECZ FERENC sztahánovista frontmester A legutóbbi értékelés szerint a béke-begyűjtési versenyben a járások sorrendjében két helyen is változás történt: a mohácsiak újra a villányiak elé kerültek: az ötödik helyről a negyedikre küzdötte fel magát A begyűjtés üteme gyorsul — általában valamennyi járásunknál 4-7 százalékkal növekedett a begyűjtött gabona mennyisége. A járások sorrendje a következés (Zárójelben a járási tanácselnök év a Begyűjtési Hivatal vezetőjének a neve.) 1. Mohácsi járás 61.2, (Takács József, Krall József) 2. Villányi járás 61.1 (Rajnai István, Kovács József) S. Pécs várad! járás 46.5 (Sziebert József, Gondi József) 4. Pécsi járás 38.7 (G. Nagy Zsig- mond, Jurinovics József) 5. Sásdi járás 37.6 (Vadon Antal, Vasmatics József) 6. Szigetvári járás 37.5 (Pekarek Géza, Kővári János) 7. Siklósi járás 34.9 (Hernádi László, Huszár István) 8. Sellye! járás 21.2 (Földvári János és Szabó Jenő) Beszédes borítékok — fizetés a gépállomásokon A tizediké körüli napok aligvárt, „szerencsés” időszaknak számítanak tizenhat gépállomásunk traktorosai szemében. Mohács-szigettől Sz entlászlóig ilyentájt már kikétszerkettőzték a fizetéseket a bérelszámolók és kinek-kinek érdeme, végzett munkája szerint gyűlik'borítékjában a forint. Az esős június-július jórészt eláztatta a traktoros-kereseteket: a süppedő tarlókon nem arathattak, szánthattak kedvükre, mint az előző években megszokták, nyilván megérződöt fizetésükön is. Márpedig a traktoros keresni akar! Ha már aratás idején sokukat megtréfálta az időjárás, most, a cséplés idején itt az alkalom az elmaradt munkaegységek, forintok, gabonajárandóság pótlására. A bérfizetés napjaiban az elszámolások vékony szalagjai elárulják, sokuk becsülettel meg is tesz mindent, nappal csépel, éjtszaka tarlót hánt — nem utolsósorban a nagyobb keresetért. A bérelszámolók nyilvántartásai sok mindenről tanúskodnak, sok-sok mindent: törekvést, kötelességtudást, szakértelmet, áldozatkészséget árulnak el az egyébként hallgatag számok — csak érteni kell nyelvükön. Tíz nap alatt 620 forin'ot és 300 forint ára búzát, keresett A dinnyeberki Táncsis termelőszövetkezet környéke éjjel-nappal hangos a traktorpuffogástól. Nappal a szérűk felől zúg, éjjel pedig a távoli dűlőkben hántja-buktatja tarlót, hogy reggel újra a cséplőgép elé álljon. Heider István, a szentlőrinci gépállomás traktorosa „nyomja” Dinnyeberkiben a gombot. Július 28-án például nappal 92 mázsa búzát csépelt el, éjtszaka pedig öt hold tarlóhántással tetézte teljesítményét. Ezen az egyetlen szerdai napon hét és fél munkaegységet írtak a javára, ez pedig nem jelent sem többet, sem ke vesebbet, mint éppen 82.55 forintot és 15 kiló búzát. De ez csak a szerdai nappal! Hát érdemes volt-e csütörtökre virradóra szántással is bajlódnia? Nézzük a bércédulát — ez áil rajta: éjtszakai munkájáért újabb 30 forint harminchat fillér jár, búzából meg öt és fél kiló. Adjuk ösz- sze, vonjuk ki — derék egy nap volt ez, két marókra szóló keresettel: a 133 fonntnál is több készpénzen, hozzászámolva a 24 kiló búza szabadárát, egy jó pár zsírosbőr bakancsot vehet magának. Dehát ez csak egy nap, és elszámolása tanúsítja, hogy a másik kilencben sem aludt: augusztus 1-től tízig hatszázhúsz forint készpénz és 91 kiló búza üti a markát. Érdemes kihasználni az augusztus minden percét! A kombájnosok is helyrehozhatják, amit aratásban elszalasztottak! Hiszen szép dolog ott ülni fent a [száma: 50, hozzá prémiumként 16... kombájn napernyője alatt és har- összesen keresett augusztus 1 és 10 minc-negyven ember munkáját vegezni, de csupán dicsőségből és ! között 726 forintot és 132 kiló búszakmai rátartiságból nem nagyon élhet meg az ember. Szép József elvtárs, a szigetvári gépállomás kombájnosa kétszer is átszámolta július 20-án a keresetét, még a boríték aljába is belenézett, de hiába — nem rejtőzött ott el egy piroshasú százas sem: tíz napi keresete nem haladta meg még a 185 forintot sem. Egyik nap esett, másik nap zuhogott — álltak a tábla szélén, márpedig a tétlenséget nem fizetik... A bérelszámoló mutatja munkalapját — most, cséplés idején már másként fest a dolog. „Szép József , j i teljesített munkaegységei zát...” A nyeregből szállt kombájnosok most a cséplőgépek mellett állnak helyt: Szép elvtárshoz hasonlóan a szérűkön pótolják a június-júliusban elszalasztott fizetéseket. Móricz Gyula csak akkor dolgozik, ha úgy tartja a kedve A szentlászlói gépállomáson még véletlenül sem emlegetik a legjobbak között a mozsgói Móricz Gyulát. Tallár János segédvezetője volt először, de nem füllött fogához se- hogysem az iparkodás: kenetlenül, ápolatlanul hagyta a munkagépet, éjnek idején a határban őrizetlenül a traktort, hogy reggel úgy kutatták fel a dűlők között a csépléshez. Ha meg aztán úgy támad kedve háromnégy napig a tájára sem néz a szérűnek. De, ha nem is mutatták volna be ennyire aprólékosan a gépállomási elvtársak Móricz Gyulát — egy pillantás az eredménylapra, máris minden ékesszólásnál szebben lefesti őt mindenki előtt. Amíg egy igyekvő traktoros, Vegyük akár Kis Józsefet, augusztus 1-től tizedikéig 50 munkaegységére 600 forinton felül és egy mázsa búzát visz haza, ő csak 89 forint kilencven fillért tud leszámolni fizetés után az asztalra. Megéri ez Móricz Gyulának? Aligha. A szentlászlói gépállomás pártszervezete és vezetői bírják jobb belátásra, mert így soha sem lesz belőle fegyelmezett, jólkereső traktoros. Rajtuk is múlik, hogy azzá legyen! i.. Sok mindenről tanúskodnak a bérelszámolás nyilvántartásai: helytállásról és kötelességtudásról, lelkiismeretességről és szakmai jártasságról. Ezekben a napokban, ami'cor elszámolását olvassa, borítékját viszgálja a szentlászlói, mágócsi, kétújfalusi, vajszlói, palotabozsoki trak* toros, lássa meg a keresetek mögött saját munkáját és keresse meg, hogyan tudná újabb százasokkal tetézni. Heider István és Szép László példája mutatja.= von rá módjufci
