Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-11 / 189. szám

V/iAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A minisztertanács renaelete a választói névjegyzék el­készítéséről (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — A Görög­ország, Törökország és Jugoszlávia között megkötött katonai szerződésről (2. o.) — Tizenötezer forint jutal­mat kapnak az ország legjobb cséplési munkacsapatá­nak tagjai (3. o.) — Idén nem lesz utolsó a sásdi járás (3. o.) — A villányi járás élretört a békebegyűjtési versenyben (3. o.) — Virágzó kulturális élet Mohács- szigeten (4. o.) MDP B ARANYAM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1954 AUGUSZTUS 11 Felszabadnlásnnk lO. évfordulóját legméltóbban a párt Ifi* kongresszusa határozatainak végrehajtásával ünnepelhetjük A bárány am egy e i kommunisták pártaktívája Gazdasági vezetők, pártbizott Ságok, és pártszervezetek titkárai, tagjai, műszaki vezetők, bányászok, a falu képviselői ülnek a Pécsi Tisz tiház nagytermében. Kommunisták, elvtársak, közel kétszázan — a bara- nyamegyei pártaktíva-értekezlet rész tvevői. Molnár István kétszeres sztahánovista vájár, országgyűlési képviselő, Tóth István, a palotához soki gépállomás párttitkára, Szekeres László elvtárs, a villányi já­rási pártbizottság első titkára és a többiek mind-mind azért jöttek ide, hogy közösen megbeszéljék a kongresszus határozatainak szellemé ben a baranyamegyei kommunistákra, pártszervezetekre háruló tenni­valókat. < Gábri Mihály elvtárs beszámolója A beszámoló — amelyet Gábri Mihály elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára mondott el — a leg­fontosabb, a legidőszerűbb feladatok ra irányította mindannyiunk figyel­mét. „A kommunista párt, a nemzet vezető ereje kongresszusi tanácsko­zása mindenkor kimagasló esemény országunk életében. Most alig két hónappal a kongresszus után nyu­godtan kijelenthetjük, hogy ez a kongresszus a nép jólét emelésének kongresszusa volt, amely számotvetett a második kongresszus óta eltelt időszak eredményeivel, önkritikusan elemezte a párt, az állami szervek munkájában elkövetett hibákat. Le­vonta a tanulságokat és megszabta gazdasági, politikai, kulturális és ideológiai feladatainkat. A kongresz- szus céljaink középpontjába a leg­főbb érték, a dolgozó ember, né­pünk növekvő szükségleteinek jobb kielégítését állította. A kongresszus bebizonyította, hogy pártunk ma erősebb mint valaha, hogy az el­múlt egy esztendő alatt szilárdult kapcsolata a dolgozó tömegekkel. A kongresszus erősítette pártunk Irá­nyító, vezető szerepét, növelte a párt tagság felelősségérzetét és aktivitá­sát, elmélyítette és megszilárdította a proletárhatalom alapját: a mun­kás-paraszt szövetséget. A kongresszus nagyjelentőségű ha­tározatainak sikeres végrehajtásá­hoz minden erejükkel hozzá kell já- rulniok Baranya pártbizottságainak, alapszervezeteinek, minden kommu­nistának, az állami szerveknek, tö­megszervezeteknek, a megye minden becsületes dolgozójának.” A beszámolóból kitűnt, hogy a megye ipara I. félévi össztermelési tervét mintegy 98 százalékra telje­sítette. Ez év első felében közel nyolc százalékkal többet termeltünk, mint a múlt esztendő megfelelő idő­szakában, a széntermelés pedig 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának termelését. Az ipar többet termelt a félév folyamán a tervezettnél bőrből, női cipőből, kenyérből, péksüteményből, sörből, gyümölcsizből, brikettből, kőszén­kokszból és más termékekből. A Pécsi Kokszművek, a Mezőgazdasági Szerárugyár, a Szigetvári Cipőgyár, a Pécsi Bőrgyár, valamennyien tel­jesítették I. féléves tervüket Készüljünk fel a télre! Ismeretes, hogy a párt kiadta a jelszót: készüljünk fel a télre. A be­számoló ebből következően elsősor­ban a széntermelés helyzetét ele­mezte. Emlékeztetett az elmúlt tél aűlyos nehézségeire, amelyek a ke­vés szén miatt következtek be. Intő, figyelmeztető példa ez és mindent meg kell tenni, hogy a megye min­den aknája — amelyiknek lemara­dása van — a lehető leggyorsabban hozza azt be és teljesítse évi tervét. Minden lehetőség adva van: a kom­munisták, a széncsata hősei 'oly sok­szor bebizonyították már, hogy pár­tunk, népünk számíthat rájuk, bíz­hat bennük. A Pécsi Szénbányászati Tröszt az I. félévben 7000 tonna sze­net adott terven felül. Nincs ebben semmi ördöngösség: a tröszt legjobb aknája, a pécsbányatelepi üzem, az emberek, a bányászok kezébe tette a tervteljesítés ügyét. Börzsei Mi­hály bányaigazgató, Vereczkei Rezső főmérnök, Szokola Ferenc bányames­ter, frontmesterek, vájárok, Körösi Lajos és Heller András párttttkár elvtársak közös erővel alkották nagy szerű tettüket — a kormányprog- ramm óta hónapról-hónapra egyen­lítsen teljesítik tervükéit .. A Komlói Szénbányászati Tröszt azonban komolyan elmaradt'. A szén­bányászat mintegy 300.000 tonna adósságából közel 21 ezer tonna a mi megyénket, a komlói trösztöt nyomja. Ez a szénmennyiség 7000 család egész évi fűtési szükségletét biztosítaná. A vezetők az elmaradást kizárólag a munakerőhiánnyal ma­gyarázzák. Az igazság elsősorban az, hogy a komlói, de a pécsi üze­mek sem tettek meg mindent a munkaerő megtartására, a nagyará­nyú vándorlás megszüntetésére Komló és Pécs bányaüzemeiben mind kevesebbet törődnek a dolgo­zók különböző igényeinek kielégí­tésével. A komlói tröszt nem hasz­nálja fel megfelelően a kormány ál­tal biztosított szociális, munkavédel­mi és egészségügyi beruházásokat. Emiatt 12 munkahelyen 30 fokon telüli a hőmérséklet, az átlagos pedig több mint 27 fok. A szűkszelvényű légvágatokat nem bővítik ki, a régi munkahelyeket nem zárják le, több helyen igen magas a vízállás, rosz- szak a légajtók. A pécsi tröszt a rendelkezésre álló összeg 22.5 száza­lékát használta fel és emiatt nagy a por a bányában, nem épült meg az újhegyi munkásfürdő, nem ké­szültek el a bányabeli elsősegély­nyújtó helyek, szűkek a konyhák, étkezőhelyiségek, hiányosságok van­nak a szállásokon. Bizonyos körül­mények között érthető, hogy a dol­gozók nem maradnak ilyen helyen, otthagyják a bányát, mert nem gon­doskodnak róluk, nem értik eléggé, hogy minden az emberektől függ. A minisztérium még egyetlen egyszer sem ellenőrizte, szorgalmazta az ilyen célokra fordított összegek fel- használását, nem vonta felelősségre a hanyagokat. A bányaüzemekben gyenge a po­litikai munka. Mi ennek a követ­kezménye? Az említettek mellett az is, hogy még mindig igen magas az igazolatlanul mulasztók száma, ami közel 900 vagon szén kiesését, 2800 család egész évi fűtési szükségletét jelenti. A munkafegyelem lazasága miatt, — mert « munkaidő jelen­tős részét nem termelő munkával töltik el, nincs melegcsákányváltás, gyakori az alvás, — a fejteljesítmé­nyek nem érik el a tervezettet: Sokkal nagyobb figyelmet keli szentelni a „Nevelj új bányászt” mozgalom továbbfejlesztésére a fia­tal bányászok jó szakmunkássá va­ló nevelésére. Az elmaradás pótlásá­nak nagyszerű eszköze a szocialista munkaverseny. Augusztus 20, a bá­nyásznap — mind-mind jelentős év­fordulók, amelyek az elmúlt eszten­dőkben is nagyszerű tettekre serken­tették a bányászokat. Gazdasági ve­zetők, párt és szakszervezetek szer­vező és irányító munkáján múlik, hogy milyen magasra csap a mun­kaverseny hulláma. Fel kell eleve­níteni a melegcsákányváltást, a pén­tek-mozgalmat, tovább kell szélesí­teni a 100 méteres feltárási-mozgal­mat, a millszekundos robbantást, a gépek kapacitásának jobb kihasz­nálását. A vezetésnek egy a felada­ta; szigorítani az ellenőrzést .meg­követelni a tervek teljesítését, biz­tosítani az ürescsillét, bányafát, le­vegőt, a megfelelő szerszámokat, felszámolni az elbizakodottságot, és azt, hogy „a tervet nem lehet tel­jesíteni.” „A tervek teljesítéséhez jelenleg minden tárgyi feltétel meg van — hangsúlyozta a beszámoló — csakis a vezetőktől, a párt, a DISZ és szakszervezetektől, a bányászok­tól függ, hogy behozzuk-e a lemara­dást és példásan teljesítjük-e évi ter­vünket.'* A beszámolóban szó volt a takaré­kosságról is, Még számos területen féktelenül pazarolnak. A pécsi és komlói bányában az év első felében a gyenge ellenőrzés és gondatlan ke­zelés miatt 1700 darab munkaruhát loptak el, ami másfélmillió forint kárt jelent. Felelőtlenül pocsékolják a külföldről importált bányafát — Komlón az év első felében közel 1800 köbméterrel több bányafát használ­tak fel a megengedettnél, sok eset­ben nem megfelelő méretű a fa, s e kettő együttvéve egy millió forint elherdálását jelenti. Rendkívüli mér­tékben elszaporodott az ál betegek száma az egyes orvosok liberaliz­musa és a szakszervezetek ellenőr­zésének hiánya miatt. Ezzel közel 5000 vagon szén kiesett, nem számít­va, hogy ugyanakkor felveszik a táp­pénzt. Az építőiparban sem különb a helyzet. A pécsváradi gabonatár­ház építésénél például annyi téglát és építőanyagot pocsékoltak e), amennyiből egy szép nagy családi házat lehetne építeni. Falun rosszul gazdálkodnak a takarmánnyal, nem hordják be Időben és jelentős része a határban elrothad. Dolgozó parasztságunk zöme egyenesen a géptől teljesíti kötelességét A beszámoló ezután a begyűjtés problémáival foglalkozott. A megye becsületes dolgozó parasztjainak zö­me a géptől egyenesen a magtárba szállítja a gabonát. Ez is azt bizo­nyítja, hogy a begyűjtési tervek tel­jesíthetők, dolgozó parasztságunk be­csülettel eleget kíván tenni hazafias kötelességének. Mi ennek a „titka'’7 Bárban például már a cséplés meg­kezdése előtt felkeresik a dolgozó parasztokat és beszélgetnek velük az államiránti kötelesség teljesítéséről. A villányi járásban keményen fel­lépnek a törvényesség betartásáért, nem tűrik, hogy egyetlen elmaradó miatt is szégyenfolt essék a község becsületén. Mégis komoly lemaradás mutatko­zik majd minden járásban. Elsősor­ban amiatt, mert lassú a gabonabe- hordás, az ellenség rémhírei miatt számos helyen várakozás, bizonyta­lankodás tapasztalható. Le kell szö­gezni: a beadást augusztus 15-e előtt és augusztus 15-e után is teljesíteni kell, nem lesz semmiféle engedmény! Politikai munkával, az ellenség le­leplezésével mozgósítani kell min­denkit, munkába kell állítani a fo­gatokat, vontatókat, hogy néhány napon belül befejezzük a behordást s ezzel meggyorsítsuk a cséplést. Emellett biztosítani kell a cséplőgé­pek kapacitásának maximális kihasz­nálását, hogy minden gép naponta teljesítse tervét. A villányi járásban a kombájnok is csépelnek, legin­kább árpát és zabot, mert ezeket a terményeket nem keü szelektoroz- ni. Az 57 üzemképes gépállomási kombájn közül azonban mindössze 20 végez cséplést, mert néhány já­rásban még a vezetők Is idegenked­nek a kombájncsépléstől. A cséplő­gép mellett, a munkacsapatoknál fo­lyó agitáció a gépállomások párt- szervezeteire hárul. Csakhogy a párttitkárok egy része nem a poli­tikai felvilágosító munkával törődik, hanem az igazgatók és más vezetők feladatát látja el. A villányi gépállo­más párttitkára három napig mun­kásokat toborzott, de más párttit­károk is keveset tartózkodnak a gé­pek mellett A begyűjtés terén egyes helyeken, siránkozás, megalkuvás ütötte fel a fejét, nem küzdenek a hamis né­zetek, az ellenség híresztelései ellen, a tanács és begyüj tőszervek nem szereznek érvényt a törvényességnek. Csakis ezért szaporodik ezeken a he­lyeken a hátralékosok száma. A me- renyei példa azt bizonyítja: ahol nem tűrik a törvénysértést, elszá­moltatják a hátralékosokat, ott tel­jesítik az állam iránti kötelezettsé­get. A pártszervezetek ellenőrizzek, hogy a tanácsok betartják-e a tör­vényeket, mert minden lazaság újabb hátralékosokat szül. Meg kell javítani az állandóbizottságok mun­káját, a kommunisták és taníics- tagok kezdeményezzék, szervezzék a dolgozó parasztok versenyét, a példa­mutatók dicséretével segítsék elő a begyűjtési tervek teljesítését. Termelőszövetkezeteink megerősödtek, megszilárdultak A beszámoló példákkal, tényekkel mutatta meg, hogy az elmúlt hóna­pokban erősödtek, szilárdultak a ter­melőszövetkezetek. Szervezettebb a munka, jobban kihasználják a gépe­ket, a nagyüzemi gazdálkodás lehető­ségeit. Legtöbb helyen — különösen a belterjes gazdálkodást folytató szö­vetkezeteknél — nagyobb jövedelmet érnek el, mint az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok. A remény­pusztai Vj Élet tsz 10 hold kertésze­téből már eddig több mint 80 ezer forintot vett be és még ennyire szá­mítanak, a pécsváradi Dózsa tsz csak cseresznyéből 60 ezer forint jövede­lemre tett szert ez év tavaszán. A mágocsi Rákosi tsz húsfeldolgozó és értékesítő üzemet létesített, saját tenyésztésű hízottsertéseit dolgozza fel és érékesíti komlói árudájában. Az idei gazdasági esztendőben az őszi és tavaszi szántást 87 százalék­ban, az aratást körülbelül 35 száza­lékban géppel végezték. Idén már 72 kombájn és ennél sokkal több arato- gép vágta a gabonát. A termelőszö­vetkezetek megszilárdításában nagy részük van az üzemi patronázscso- portoknak is, amelyek sokat segítet­tek az elmúlt hónapokban. Mindebből következik, hogy a ter­melőszövetkezetekben szép jövedelem várható, a tagok megelégedettek. A lothárdi Vj Alkotmány termelőszö­vetkezet eddig minden munkaegy­ségre közel 14 forint előleget osztott, a oaréi Felszabadulás tsz pedig, 13 forintot munkaegységenként. A szö­vetkezetekből korábban kilépettek és az egyénileg dolgozó parasztok fi­gyelemmel kísérik a tsz-ek eredmé­nyeit. Ebben az esztendőben 774 olyan tag tért vissza a szövetkeze­tekbe, akik az elmúlt években lép­tek. ki. Csak a szederkényi Dózsa tsz- be 17-en léptek vissza. Emellett mind több az új belépők száma és új szövetkezet-alapítási törekvések tapasztalhatók. A mohácsi járásban mintegy 100 család foglalkozik a be­lépés gondolatával. A legfontosabb feladat: a meglévő tsz-ek erősítése, jövedelmük, hoza­muk növelése. Az állattenyésztés nagyarányú fellendítése egyik fontos eszköze ennek, ebből szerezhetnek legtöbb pénzt. A gyengébb szövetke­zeteknek több és alaposabb segítsél get kell adni párt és állami szerve* inknek, gépállomásoknak és agró* nómusoknak, hogy gyorsan megszi­lárduljanak. A tsz-ekben most oszt. ják a gabonaelőleget, ezt is arra kell felhasználni, hogy a tagok mégiiv kább magukénak érezzék a közöst, erősödjék a munkafegyelem. Széles körben népszerűsíteni kell a termelő szövetkezetek eredményeit, egy-egy jól dolgozó tsz tag jövedelmét, a párt szervezetek kötelessége, hogy felké­szítsék erre a tsz-eket, a legtekinté­lyesebb gazdák segítségével terjesz- szék a tsz előnyeiről, magasabbren- dűségéről szóló eredményeket. A beszámolóból kiderül, hogy még sok helyen megsértik az alapsza­bályt. Néhol például a megengedett­nél több a háztáji föld — mint Zen- gővárkonyban Is — természetes, e* a közös munka rovására megy. A pártszervezetek harcoljanak az ilyen és hasonló hibák megszüntetéséért, hogy egészségesen, jól fejlődjenek a szövetkezetek, mindenütt kivívják a dolgozó parasztok megbecsülését, be­bizonyítsák a gyakorlatban is, hogy ez a parasztság egyetlen járható, leg jobb útja. , Legyenek tanácsaink következetes őrei a törvényességnek A pártaktíván szóbakerült a taná­csok munkája is. A baranyamegyei tanácsok, a megyei, járási és helyi ta­nácsok komoly feladatokat oldottak meg, hatalmas teljesítményt nyújtot­tak gazdasági, politikai, kulturális és gazdasági téren. A tanácsok funk­cionáriusai, — elnökök, titkárok tanácstagok — mindinkább kiveszik részüket az előttünk álló fontos fel­adatok megoldásából. A tanácsoknak azonban sokkal többet kell törődni- ök a dolgozó ember ügyes-bajos problémáival, a város, a falu igé­nyeinek kielégítésével, fejleszteni kell a tanácsdemokráciát, következe­tes őrei legyenek a törvényességnek. A pártbizottságoknak és pártszerve­zeteknek új módon kell foglalkozni- ok a tanácsokkal. Meg kell javítani a tanácsok pártellenőrzését, rendsze­resebben be kell számoltatni vezetői­ket, gyakrabban résztvenni a végre­hajtó bizottság ülésein. A baranyamegyei dolgozók ■— élén a kommunistákkal — az elmúlt 10 év alatt sok sikeres csatát vívtak meg, legutóbb a Duna mohácsi sza­kaszán az ár elleni küzdelemben. Es Mohácssziget, a Mohácstól délre fek­vő gazdag területek nem kerültek víz alá. Mindazoknak a dolgozóknak, kommunistáknak és pártonkívüliek- nek, valamint a munkában résztvett szerveknek ezért a derekas munká­jukért ezúttal is köszönetét kell mon­dani. Most, ebben az évben, amikor Pécs, Komló, Mohács és Baranya 340 községe felszabadulásának 10. évfordulóját ünnepli, soha el nem múló szeretettel gondol a bátor szov­jet hadseregre, a Szovjetunióra és a nagy szovjet népre. A megye felsza­badulásának 10. évfordulóját nem ünnepelhetjük méltóbban, mint a párt III. kongresszusa határozatai­nak maradéktalan végrehajtásával, az előttünk álló feladatok megoldá­sával. A beszámolót vita követte A beszámolót követő vitában sokan dolgozni a hibák kijavítása, meg felszólaltak. Valamennyien példák- szüntetése érdekében. Ezek közül 1-1 4-A--’____________________________í _ _ 'V. Jt__a._W4 ~ Ilik ka i, tényekkel egészítették ki a be­számolóban felvetett problémákat, s arról szóltak, hogyan akarnak ezután csupán néhányat ragadunk ki, a töb­biekre később részletesebben vissza­térünk. Bogár János elvtárs, a komlói párt-végrehajtóbizottság első titkára arról beszélt, hogyan akarják letör- leszteni az adósságot. Intézkedési tér vet készítettek Gerő elvtárs cikké­nek tanulmányozása után és elhatá­rozták, hogy már aűgusztusban telje­sítik a tervet. Jelentősen növelik a munkahelyek számét és teljesítőké- [>ességét. öt feltárási helyen beveze­tik a millszekundos robbantást, ezzel növelik a vágat kihajtási sebességét, Jobban kihasználják a rakodógépe* (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents