Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-04 / 183. szám
J>IFWÄWTIII T VILÁG PROIETÁBJA / ECYEfÜL JETEK! r- " A HAI SE AMBAN; Csőn Kn-Uj és Fam Van Done telnólaláia Pekingbea (2. o.) — Hírek a világ minden tájáréi (2. o.) — Technika a népi demokratikus országokban (2. o.) — „Tudom az elvtársak meghallgatnak..." (3. o.) — Szervezettebb, fegyelmezettebb munka — jobb cséplési eredmény (3. o.) — Megvalósuló kormányprogramul (3. o.) — Este a szigetvári Zalka Máté kultúrházban (4. o.) MDP B ARA N VÁM EC VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA. 1954 AUGUSZTUS 4 Mozgósítsanak pártszervezeteink a tervek teljesítésére! Fejezzük be ezen a héten a behordást! A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti; Mindenütt, — bányáin, üzemben, tsz-ben, gépállomáson, — nagy az ölöm, ha szóbeli dicséret elismeri, egy-egy zászló jelképezi: szorgalmasan, jól, eredményesen dolgoznak a termelésben. Ilyenkor pártvezetők, egyszerű párttagok is úgy érzik, hogy őket is dicséret érte, részük van a kivívott eredményekben. Joggal osztoznak az elismerésben, mert a párt- szervezet munkája, a kommunisták tevékenysége, a pártcsoportok, népnevelők, aktivisták harca, egyszóval a pártmunka — hozzájárult az eredmények eléréséhez. A pártszervezet munkája elengedhetetlen, pótolhatatlan eszköze a termelés fejlesztésének a kultúra, a kereskeoelem, a jólét növelésének. Régóta hangoztatott igazság, hogy a párt munka próbaköve a termelés. Elsősorban a tervteljesítésen, a minőségi munkán, az önköltség csökkentésén, a begyűjtött gabona mázsáin mérjük a pártszervezetek tevékenységét. A Béke-aknai taggyűlésen sokan azzal kezdték felszólalásukat: „Rosszul dolgoztunk, mert nem emelkedett megfelelően az egy főre eső teljesítmény ..Pécsújhegyen sokat törődnek a pártdemokrácia, a kollektív vezetés fejlesztésével, a tagsági díj beszedésével, a taggyűlé- (Sek gondos előkészítésével, de ezzel együtt legtöbbet az önköltség csökkentésével, és az elmúlt negyedévben v több, mint egy forinttal csökkent egy tonna szén mosásának költsége. Ez a kommunisták mércéje s a párt- kongresszus óta ez a mérce igen magasra tolódott a megnövekedett feladatok révén. Hozzá kell fejlődnie a pártmunkának is és éppen ezért állandóan javítani kell a párt- szervezetek munkáját. Közelebb a termeléshez! Üzemi bizottságoknál, pártszervezeteknél csak az utóbbi hónapokban vált ismertté a pártaktíva fogalma, s ez egy lépés afelé, hogy jobb ile- gyen a pártmunka, közelebb kerüljön a termeléshez. A pártaktíva a iegtevékenyebb kommunistákból tevődik össze, akik a bánya, vagy üzem minden területén dolgoznak. A Pécsújhegyi Erőmű pártvezetősége rendszeresen egybehív pártaktíva- értekezletet. A legutóbb az önköltségcsökkentés feladatait tárgyalták, ehhez adtak segítséget. A vita azért lehetett magas színvonalú, termékeny, mert gondosan előkészítették: bizottságot hoztak létre, amely tanulmányozta, milyen intézkedéseket lehet tenni s ezeket határozati javaslatba is foglalták. A pártáktíva-ér- tekezlet tanácskozó szerv, a legfontosabb párt- és kormányhatározatokból adódó helyi feladatok érdemleges megvitatására ül össze s végrehajtására hoz intézkedéseket. A hirdi kenderfonóban a pártaktíva-értekez- let után fordulat állott be a munkában: takarékoskodnak az import anyagokkal, megjavult a szakszervezet munkája. Falun rövidesen taggyűlésekre kerül sor, ahol megtárgyalják a csép- lés, tarlóhántás munkái megggyorsí- tásáihak feladatait. Nem árt hang- ■ súlyozni: tettekre mozgósító taggyűléseket! Az aratás-cséplés megindulása előtt taggyűlést hívott egybe a . boa-jádi tsz pártszervezete. Szó került itt mindenről, csak éppen arról nem, hogyan készüljenek fel a betakarításra. Pedig a taggyűlés az alapszer- , vezet legfelsőbb vezetőszerve, mely harcba hívja a kommunistákat a nehézségek leküzdésére, a pártonkívü- liek tömege is a taggyűléstől vár útmutatást. De azt a taggyűlést, amely nem indítja harcba a kommunistákat, a tarlóhántás, cséplés sikeréért, amely nem ösztönzi a kommunistákat arra, hogy e munkák legjobb agitátorai legyeinek, amely nem vitatja meg a tanács és a tömegszervezetek feladatait, — azt nem lehet harci tanácskozásnak nevezni és önmaguk zárják el a pártszervezetet attól, hogy hatékony segítséget nyújt sanaik a gazdasági munkákban és egyúttal a pártonkívüliek tömegétől. De nemcsak erről van szó. Ha a pártszervezeteknél a népnevelőmunka iránt érdeklődik valaki, legtöbbször azt felelik: „Beosztottuk a népnevelőket, rendszeresen beszélgetnek a dolgozókkal." S csak nagy ritkán beszélnek arról, hogy a népnevelők érvei nyomán takarékoskodnak az anyaggal, javítják a minőséget, nő a begyűjtött gabona mennyisége, ilyen és ilyen eredményeket értünk el. Holott ezt kell elérni a népnevelők munkájával A baj ott van, hogy a népnevelő-értekezletek színvonala — bár az utóbbi időben sokat javult, — nem kielégítő. A Kokszművek népnevelői joggal bírálták a pártvezetőséget, amiért nem ismerik eléggé a termelési eredményeket, a fogyatékosságokat, nem kapnak érveket s csak úgy általában beszélgetnek a dolgozókkal. Ennek egyenes következménye az egyoldalúság, amikor a népnevelő szava hatás nélkül marad, nem készteti gondolkozásra a dolgozókat s nem alakul ki köztük a szó legszorosabb értelmében vett beszélgetés. A Központi Vezetőség februári határozata pedig erre különösképpen felhívja a pártszervezetek figyelmét: a népnevelő vigye el a dolgozókhoz a párt politikáját és egyúttal ismerje meg azok véleményét országunk életéről. De még ez sem minden. ‘Nemrégiben arról érdeklődtünk a bőrgyár pártbizottságánál, milyen pártmegbi- zatásokat adnak a pártszervezetek, pártcsoportok a kommunistáknak. Kiderült, hogy igen sokat foglalkoznak a tagjelöltfelvétellel s egyéb „belső" dolgokkal, de annál kevesebbet a termeléssel. A 73/7 Segédipari Vállalat pártcsoportjainak értekezletén alig beszélnek a termelésről, az anyagtakarékosságról, a minőségi munkáról. Az a vezetőség, pártcsoport, amely most nem segíti hatványozottabban a termelést, „bevonja a vitorlákat", amikor ki kell bontani minden tartalékvitorlát. Mi hát a követendő módszer? Ist- ván-aknán az egyik külszíni fejtésben laza volt a munkafegyelem. A pártvezetőség megbízta Haludtka János elvtársat, hogy teremtsen rendet a fejtésben. Eredmény: jobban kihasználják a munkaidőt, javul a termelés. Ugyanitt Fucur László azt a feladatot kapta, hogy gondoskodjál a csúszda és a fa előkészítéséről s ezt a feladatát lelkiismeretesen elátja — a termelő munka előnyéi: Sok pártszei'vezet műszaki dolgozókból, kiváló szakmunkásokból álló brigádot alakított, amelynek az a feladata, hogy keresse, kutassa az önköltségcsökkentés, munkatermelékenység megjavítására Irányuló mód szereket s ezekre tegyen javaslatot a pártszervezetnek. Falun néhány helyen élenjáró dolgozó parasztokból a pártszervezet köré tömörülő pártonkxvüU aktívát szerveztek s ezzel közelebb kerültek az élethez, a dolgozók kívánságaihoz, igényeihez. Pártunk ITL kongresszusa megszabta a feladatokat, megjelölte az utat A pártmunka megjavítása, hatékonysága a legfőbb eszköz, hogy sikeresen megvalósítsuk a népjólét tervét, gazdagodjék, erősödjék hazánk. Megnyílt Pécs nyolcadik bölcsődéje Pécs új bányászlakónegyedében, Meszesen hétfőn reggel megkezdte működését az új bölcsőde. Ezzel együtt a város területén ma már 8 bölcsőde működik. A tizenkét helyiségből álló korsze. rű Intézmény 44 gyermek befogadásé ra alkalmas. A minden igényt kielégítő foglalkoztató-, főző-, mosdóhe- lyiségek mellett elkülönítő terem le van a beteggyanus kicsinyek száméra, sok szép játékszer várja a _bé- nyászgyermekeket, akik szép időben a bölcsőde mögötti terr ászokon napozhatnak. A tervek szerint jővőre újabb két bölcsőde nyitja meg kapuját Pécsett az egyik a bányászlakta vidék közelében; Gyárviároson. Megyénkben az aratási munkákat isi, tarlóhántási, másodvetési, behor- , sitett versenyben a járáséit között a lényegében befejeztük. A zab aratá-1 dási munkákat értékelve az össze-1 következő a sorrend: 1. Siklósi járás 381.9 2. Mohácsi járás 352.7 3. Villányi járás 344.2 4. Pécsi járás 339.6 5. Pécsváradi járás 323.1 6. Sellye! járás 298.1 7. Szigetvári járás 256.7 8. Sásdi járás 248.5 Elnök: Hernádi László, Takács József Rajnai István, G. Nagy Zsigmond. Sziebert József, Földvári János, Pekarek Géza, Vadon Antal, Högye Dezső, Balogh István, Hegedűs Vince, Bencze János. Preis inger Károly, Márton Lajos, Méhész József, Szeghalmi József, Főagronómus: Keresztes Ferenc Fortily Antal Murányi Odón Zágooi Kálmán Sterba Frigyes Nagy Jenő Sebestyén Gyula Szilvás! Imre A sorrend megállapításánál minden százalékot egy pontnak vettünk, azonkívül a másodvetési tervnél ahány százalékkal a járás túlteljesítette a tervét, annyi plusz pontot írtunk a javára. Megyénk a tarlóhántási munkánkkal súlyosan lemaradt. Még a legjobban teljesítő mohácsi járásban is csak 70.9 százalékban van elvégezve, míg a többi járásban ennél is súlyosabb a lemaradás. Második a siklósi járás 58.8, harmadik a villányi járás 51.6, negyedik a pécsi járás 46.7, ötödik a pécsváradi járás 40.1, hatodik a sellyei járás 36.2, hetedik a szigetvári Járás 26.2, nyolcadik a sásdi járás 20 százalékos teijesítéséveL Gyorsítani kell az egész megye területén a behordást is. Ezen a héten a megye minden községében, termelőszövetkezetében a behordást be kell fejezni. A behordáshan első a pécsi járás 87.9, második a mohácsi járás 79, harmadik a siklósi járás 73.3, negyedik a pécsváradi 64.4, ötödik a sely- lyei járás 53.9, hatodik a villányi járás 53.6, hetedik a sásdi 47.2, nyolcadik a szigetvári járás 46.2 százalékkal A tarlóhántás lemaradásának egyik . oka gépállomásainknak nem kielégítő munkájában rejlik. A számok is igazolják, például a mohácsi járás, amely első a tarlóhántási munkákban, a területén működő bolyí és palotabozsoki gépállomások szintén elsők a gépállomások versenyében. Ezzel szemben a tarlóhántásban legjobban elmaradt a sellyei, sásdi, szigetvári járások területén működő gépállomások teljesítménye is a legrosszabbak közé tartozik. A tarlóhántási munkákban a gépállomások között a következő a sorrend: százalék igazg. ▼ez. agr. főgépész 1. Palotabozsok 83 PáJkuii Keresztel), Horváth József, Zöldág Sándor 2. Boly 78.5 Varga István, Gyenis Jenő, Mang Béla 3. Pécsvárad 62.1 Fuller Ferenc, Lelkes Ede. Szabó József 4. Villány 44.3, 5. UJpetre 40, 6. Harkány 36, 7. Mágocs 35, 8. Ócsárd 24.8. 9. Szigetvár 19.8, 11 hacs 19.7, 11. SzenMőrinc 17.4, 12. Kooártnisleny 16.6. 13. Szentlászló 13.4 százalék Igw«vez. agr. főgépé » 14. Vajszló 13.2 Molnár István, Porgönyi Gyula. Szigetvári Illés 15. Sásd n Marton István Fenyvesi Károly. 16. Kétújfalu 5.6 Kustra Pál Prókai István. Hirt Zsigmond. A nyári mezőgazdasági munkákban a legjobb eredményt az alábbi termelőszövetkezetek érték el: bári Uj Elet, nagynyárádi Kossuth. zóki Villám, dinnyeberki Táncsics, magyarmecskei Béke. markóci Tavasz, siklósnagyfalusi Uj Elet. alsószentmártoni Uj Alkotmány, erzsébeti Béke, fazekasbodai Uj Remény. A legjobb községek: Somberek, Szajk, Téseny, Tengeri, Felsőszentmár ton, Sósvertike, Hirics, Máriagyűd. A borjátli Egyetértés termelőszövetkezetben osztják a gabonaelőleget, prémiumot másfél kiló helyett egy A borjádi Egyetértő* termelőszövetkezet jól megmunkált talajába keresztsorosan vetett ösziárpa szépen fizetett: tizenkét mázsa a holdankénti átlagtermés. A legjobb falubeli egyénileg gazdálkodó eredményét két-három mázsával felülmúló tér. més jelentősen gazdagítja a csoportot. Egy- egy munkaegységre az eredetileg tervezett kilo hetvenöt deka árpát osztanak az ősszel. A iárandó'rigok és prémiumok után fennmaradó mennyiségből pedig sertéseket hizlalnak újkukoricáig, amiből legalább 80—90 ezer forint jöveoelmet várnak. A termelőszövetkezet 'rét növénytermelő brigádjának szorgalma* tagjai le megkapják munkájuk gyümölcsét. Amellett, hogy minden tagnak osztanak el'V 'egként eddig elért munkaegységeire egy es fél kiló új árpát, ők még a héten megkapják a nekik járó t rémiumot. A legjobbak, akik az aratásban te derekas részt vállaltak, mint Wétoei György fogatos. több. mint két mázsa árpát kapnak jutalmul. SZH Nyolc porozógép segítségével védekeznek a burgonyabogár elten A Szederkényi Növényvédelmi Állomás nyolc motoros permetező, é* porozógépével veszi fel a harcot a baranyai földeken a növényi kártevők ellen. Az egyénként húsz ember napi munkáját elvégző korszerű gépekkel eddig 20 ezer fát és 120 hold lucerna és lóhereföldet poroztak be. Munkájuk egyedül lucernából holdanként 180—200 kiló termést mentett meg. Jelenleg mind a nyolc gép a burgonyabogár elleni védekezést szolgálja. A községi kutatószolgálatok jelentései alapján a veszélyeztetett területen azonnal munkába állnak. 474 kilométer Már csak egyet-kettőt mozdul a csuklókar és elhaló szusszanással megáll a vonat. A 328.674-es mozdony „fedélzetéről'1 három szenesarcu, mosolygós férfi integet a Pécsi Fűtőház dolgozói felé. Kedd reggel van, hét óra 26 perc, amikor megérkeznek a nagy útról. Kocsis István a mozdony vezetője. Középtermetű, markánsvonásu. A nagy gyakorlattal rendelkező szakember biztonsága és nyugalma sugárzik zöldesszürke, éles szeméből. Már 17 éve vezeti a mozdonyokat, a tüzes vasparipákon bejárta az egész országot. Ismerősök neki hazánk gyönyörű tájai. — Az éjjel Pestről jöttünk, Józsefvárosból, — beszéli, — ahová előző éjszaka mentünk. Idefelé késtünk valami 18 peicet, de felfelé egy jó óraval előbb érkeztünk be. — Nem volt vonatkereszteződés, na meg siettünk is, mert élelmiszert szállítottunk a fővárosba. A gyorsáru gyűjtő-vonat többek között öt kocsi tejet, három kocsi élőállatot, rengeteg zöldségfélét é* gyümölcsöt vitt Budapest dolgozóinak. Már jó néhány perce, hogy beérkezett a Fűtöház területére a széntorony mellé a mozdony, de három gazdája még nem hagyja cserben. — Mielőtt pihenésre térnénk, előbb szénnel és vízzel kiszereljük — mond ja Szalontai József előfűtö — és „kompletten“ adjuk át a váltótársaknak. E* így van rendjén nálunk. — Hogy mit jelent nálunk a komplett? — folytatja beosztottja Vida Ferenc. — Hát azt, hogy megtisztítjuk megérkezés után a tűzcsöveket, — karbantartjuk a gépet. No meg szénnel látják el a következő útra. Mert hát ez a legfontosabb, — a szén, amivel dolgozunk. És tegyük hozzá, jól dolgoznak vele. Takarékosan. Észszerűen. Nem egy szer hallották, de amúgy is tudják, hogy az ország második kenyere a szén, — a fekete gyémánt. Kocsis elvtárs már hozza is könyvecskéjét. Egy ki* számolás és meg van az eredmény : — Előírás alapján 11,26 tonna szén szerepel erre az útra. Felhasználtunk 10.40 tonnát, tehát 8.8 mázsa a megtakarítás népgazdaságunknak. És előny, több fizetés azoknak, akik megtakarították, hogy mennél több szén jusson a télre családokhoz a háztartásokba. Sőt még annál is több; — ha figyelembe vesszük, hogy szénbányáink 300 ezer tonnával adósak az államnak. A 328.624-es mozdony vezetője és fűtői megértik ezt, — és ennek szellemében végzik munkájukat. Nagy az egyetértés köztük. Ez érthető is, hiszen már négy éve együtt dolgoznak, kivéve Viida elvtársat, aki egy hónapja került hozzájuk. — Újabb jó eredményeink eléréséhez azonban ő is hozzájárult, — mondja Kocsis elvtárs. — Ezek közt a legjelentősebb amit a széntakarékosság terén sikerült elérnünk. Egylapátos módszer alapján tüzelünk. Azután, hogy a kazán minél víz- kőmentesebb legyen, az itteni kemény viz.eket ammóniái szódával lágyítjuk, így 14.000 kilométer az átlagos futás mosástól-mo- sásig a régi 2—3.000 kilométerrel szemben. Szóval van bőven eredmény ezen a téren. Ilyen például az is. hogy csurgató berendezést szerkesztettek, amelyen a szó- dázás által kivált anyagok eltávolodnak és nem rakodnak le a kazán falára. További ötletekkel, újításokkal, még nagyobb igyekezettel egyre több megtakarítást érnek el vasutasaink egyik legfontosabb kincsünkből — a szénből. A közelgő vasutas nap is további lendületet ad munkájuknak. Kocsis, Szalontai, és Vida eJvtársak a jólvégzett munka felett érzett örömmel és jókedvvel és további becsületes helytállással fogják megünnepelni ezt a napot. —► Így lesz a vasutasnap egész népünk vidám ünnepévé.
