Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-04 / 183. szám

J>IFWÄWTIII T VILÁG PROIETÁBJA / ECYEfÜL JETEK! r- " A HAI SE AMBAN; Csőn Kn-Uj és Fam Van Done telnólaláia Pekingbea (2. o.) — Hírek a világ minden tájáréi (2. o.) — Tech­nika a népi demokratikus országokban (2. o.) — „Tu­dom az elvtársak meghallgatnak..." (3. o.) — Szervezettebb, fegyelmezettebb munka — jobb cséplési eredmény (3. o.) — Megvalósuló kormányprogramul (3. o.) — Este a szigetvári Zalka Máté kultúrházban (4. o.) MDP B ARA N VÁM EC VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA. 1954 AUGUSZTUS 4 Mozgósítsanak pártszervezeteink a tervek teljesítésére! Fejezzük be ezen a héten a behordást! A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti; Mindenütt, — bányáin, üzemben, tsz-ben, gépállomáson, — nagy az ölöm, ha szóbeli dicséret elismeri, egy-egy zászló jelképezi: szorgalma­san, jól, eredményesen dolgoznak a termelésben. Ilyenkor pártvezetők, egyszerű párttagok is úgy érzik, hogy őket is dicséret érte, részük van a kivívott eredményekben. Joggal osz­toznak az elismerésben, mert a párt- szervezet munkája, a kommunisták tevékenysége, a pártcsoportok, nép­nevelők, aktivisták harca, egyszóval a pártmunka — hozzájárult az ered­mények eléréséhez. A pártszervezet munkája elengedhetetlen, pótolhatat­lan eszköze a termelés fejlesztésének a kultúra, a kereskeoelem, a jólét növelésének. Régóta hangoztatott igazság, hogy a párt munka próbaköve a termelés. Elsősorban a tervteljesítésen, a mi­nőségi munkán, az önköltség csök­kentésén, a begyűjtött gabona má­zsáin mérjük a pártszervezetek tevé­kenységét. A Béke-aknai taggyűlé­sen sokan azzal kezdték felszólalásu­kat: „Rosszul dolgoztunk, mert nem emelkedett megfelelően az egy főre eső teljesítmény ..Pécsújhegyen sokat törődnek a pártdemokrácia, a kollektív vezetés fejlesztésével, a tagsági díj beszedésével, a taggyűlé- (Sek gondos előkészítésével, de ezzel együtt legtöbbet az önköltség csök­kentésével, és az elmúlt negyedévben v több, mint egy forinttal csökkent egy tonna szén mosásának költsége. Ez a kommunisták mércéje s a párt- kongresszus óta ez a mérce igen magasra tolódott a megnövekedett feladatok révén. Hozzá kell fejlőd­nie a pártmunkának is és éppen ezért állandóan javítani kell a párt- szervezetek munkáját. Közelebb a termeléshez! Üzemi bizottságoknál, pártszerve­zeteknél csak az utóbbi hónapokban vált ismertté a pártaktíva fogalma, s ez egy lépés afelé, hogy jobb ile- gyen a pártmunka, közelebb kerül­jön a termeléshez. A pártaktíva a iegtevékenyebb kommunistákból te­vődik össze, akik a bánya, vagy üzem minden területén dolgoznak. A Pécsújhegyi Erőmű pártvezetősége rendszeresen egybehív pártaktíva- értekezletet. A legutóbb az önkölt­ségcsökkentés feladatait tárgyalták, ehhez adtak segítséget. A vita azért lehetett magas színvonalú, termé­keny, mert gondosan előkészítették: bizottságot hoztak létre, amely tanul­mányozta, milyen intézkedéseket le­het tenni s ezeket határozati javas­latba is foglalták. A pártáktíva-ér- tekezlet tanácskozó szerv, a legfonto­sabb párt- és kormányhatározatok­ból adódó helyi feladatok érdemle­ges megvitatására ül össze s végre­hajtására hoz intézkedéseket. A hirdi kenderfonóban a pártaktíva-értekez- let után fordulat állott be a mun­kában: takarékoskodnak az import anyagokkal, megjavult a szakszerve­zet munkája. Falun rövidesen taggyűlésekre ke­rül sor, ahol megtárgyalják a csép- lés, tarlóhántás munkái megggyorsí- tásáihak feladatait. Nem árt hang- ■ súlyozni: tettekre mozgósító taggyű­léseket! Az aratás-cséplés megindu­lása előtt taggyűlést hívott egybe a . boa-jádi tsz pártszervezete. Szó került itt mindenről, csak éppen arról nem, hogyan készüljenek fel a betakarí­tásra. Pedig a taggyűlés az alapszer- , vezet legfelsőbb vezetőszerve, mely harcba hívja a kommunistákat a ne­hézségek leküzdésére, a pártonkívü- liek tömege is a taggyűléstől vár útmutatást. De azt a taggyűlést, amely nem indítja harcba a kommu­nistákat, a tarlóhántás, cséplés sike­réért, amely nem ösztönzi a kom­munistákat arra, hogy e munkák leg­jobb agitátorai legyeinek, amely nem vitatja meg a tanács és a tömegszer­vezetek feladatait, — azt nem lehet harci tanácskozásnak nevezni és ön­maguk zárják el a pártszervezetet attól, hogy hatékony segítséget nyújt sanaik a gazdasági munkákban és egyúttal a pártonkívüliek tömegétől. De nemcsak erről van szó. Ha a pártszervezeteknél a népnevelőmun­ka iránt érdeklődik valaki, legtöbb­ször azt felelik: „Beosztottuk a nép­nevelőket, rendszeresen beszélgetnek a dolgozókkal." S csak nagy ritkán beszélnek arról, hogy a népnevelők érvei nyomán takarékoskodnak az anyaggal, javítják a minőséget, nő a begyűjtött gabona mennyisége, ilyen és ilyen eredményeket értünk el. Holott ezt kell elérni a népneve­lők munkájával A baj ott van, hogy a népnevelő-értekezletek színvonala — bár az utóbbi időben sokat javult, — nem kielégítő. A Kokszművek népnevelői joggal bírálták a pártve­zetőséget, amiért nem ismerik elég­gé a termelési eredményeket, a fo­gyatékosságokat, nem kapnak érve­ket s csak úgy általában beszélget­nek a dolgozókkal. Ennek egyenes következménye az egyoldalúság, ami­kor a népnevelő szava hatás nélkül marad, nem készteti gondolkozásra a dolgozókat s nem alakul ki köz­tük a szó legszorosabb értelmében vett beszélgetés. A Központi Vezető­ség februári határozata pedig erre különösképpen felhívja a pártszer­vezetek figyelmét: a népnevelő vigye el a dolgozókhoz a párt politikáját és egyúttal ismerje meg azok véle­ményét országunk életéről. De még ez sem minden. ‘Nemrégi­ben arról érdeklődtünk a bőrgyár pártbizottságánál, milyen pártmegbi- zatásokat adnak a pártszervezetek, pártcsoportok a kommunistáknak. Kiderült, hogy igen sokat foglalkoz­nak a tagjelöltfelvétellel s egyéb „belső" dolgokkal, de annál keveseb­bet a termeléssel. A 73/7 Segédipari Vállalat pártcsoportjainak értekezle­tén alig beszélnek a termelésről, az anyagtakarékosságról, a minőségi munkáról. Az a vezetőség, pártcso­port, amely most nem segíti hatvá­nyozottabban a termelést, „bevonja a vitorlákat", amikor ki kell bontani minden tartalékvitorlát. Mi hát a követendő módszer? Ist- ván-aknán az egyik külszíni fejtés­ben laza volt a munkafegyelem. A pártvezetőség megbízta Haludtka Já­nos elvtársat, hogy teremtsen rendet a fejtésben. Eredmény: jobban ki­használják a munkaidőt, javul a ter­melés. Ugyanitt Fucur László azt a feladatot kapta, hogy gondoskodjál a csúszda és a fa előkészítéséről s ezt a feladatát lelkiismeretesen el­átja — a termelő munka előnyéi: Sok pártszei'vezet műszaki dolgozók­ból, kiváló szakmunkásokból álló brigádot alakított, amelynek az a feladata, hogy keresse, kutassa az önköltségcsökkentés, munkatermelé­kenység megjavítására Irányuló mód szereket s ezekre tegyen javaslatot a pártszervezetnek. Falun néhány helyen élenjáró dolgozó parasztok­ból a pártszervezet köré tömörülő pártonkxvüU aktívát szerveztek s ezzel közelebb kerültek az élethez, a dolgozók kívánságaihoz, igényei­hez. Pártunk ITL kongresszusa meg­szabta a feladatokat, megjelölte az utat A pártmunka megjavítása, ha­tékonysága a legfőbb eszköz, hogy sikeresen megvalósítsuk a népjólét tervét, gazdagodjék, erősödjék ha­zánk. Megnyílt Pécs nyolcadik bölcsődéje Pécs új bányászlakónegyedében, Meszesen hétfőn reggel megkezdte működését az új bölcsőde. Ezzel együtt a város területén ma már 8 bölcsőde működik. A tizenkét helyiségből álló korsze. rű Intézmény 44 gyermek befogadásé ra alkalmas. A minden igényt kielé­gítő foglalkoztató-, főző-, mosdóhe- lyiségek mellett elkülönítő terem le van a beteggyanus kicsinyek számé­ra, sok szép játékszer várja a _bé- nyászgyermekeket, akik szép időben a bölcsőde mögötti terr ászokon na­pozhatnak. A tervek szerint jővőre újabb két bölcsőde nyitja meg kapuját Pécsett az egyik a bányászlakta vidék köze­lében; Gyárviároson. Megyénkben az aratási munkákat isi, tarlóhántási, másodvetési, behor- , sitett versenyben a járáséit között a lényegében befejeztük. A zab aratá-1 dási munkákat értékelve az össze-1 következő a sorrend: 1. Siklósi járás 381.9 2. Mohácsi járás 352.7 3. Villányi járás 344.2 4. Pécsi járás 339.6 5. Pécsváradi járás 323.1 6. Sellye! járás 298.1 7. Szigetvári járás 256.7 8. Sásdi járás 248.5 Elnök: Hernádi László, Takács József Rajnai István, G. Nagy Zsigmond. Sziebert József, Földvári János, Pekarek Géza, Vadon Antal, Högye Dezső, Balogh István, Hegedűs Vince, Bencze János. Preis inger Károly, Márton Lajos, Méhész József, Szeghalmi József, Főagronómus: Keresztes Ferenc Fortily Antal Murányi Odón Zágooi Kálmán Sterba Frigyes Nagy Jenő Sebestyén Gyula Szilvás! Imre A sorrend megállapításánál min­den százalékot egy pontnak vettünk, azonkívül a másodvetési tervnél ahány százalékkal a járás túlteljesí­tette a tervét, annyi plusz pontot írtunk a javára. Megyénk a tarlóhántási munkánk­kal súlyosan lemaradt. Még a leg­jobban teljesítő mohácsi járásban is csak 70.9 százalékban van elvé­gezve, míg a többi járásban ennél is súlyosabb a lemaradás. Második a siklósi járás 58.8, harmadik a vil­lányi járás 51.6, negyedik a pécsi já­rás 46.7, ötödik a pécsváradi járás 40.1, hatodik a sellyei járás 36.2, hetedik a szigetvári Járás 26.2, nyol­cadik a sásdi járás 20 százalékos teijesítéséveL Gyorsítani kell az egész megye területén a behordást is. Ezen a hé­ten a megye minden községében, ter­melőszövetkezetében a behordást be kell fejezni. A behordáshan első a pécsi járás 87.9, második a mohácsi járás 79, harmadik a siklósi járás 73.3, negye­dik a pécsváradi 64.4, ötödik a sely- lyei járás 53.9, hatodik a villányi járás 53.6, hetedik a sásdi 47.2, nyol­cadik a szigetvári járás 46.2 száza­lékkal A tarlóhántás lemaradásának egyik . oka gépállomásainknak nem kielégítő munkájában rejlik. A szá­mok is igazolják, például a mohácsi járás, amely első a tarlóhántási mun­kákban, a területén működő bolyí és palotabozsoki gépállomások szin­tén elsők a gépállomások versenyé­ben. Ezzel szemben a tarlóhántásban legjobban elmaradt a sellyei, sásdi, szigetvári járások területén működő gépállomások teljesítménye is a leg­rosszabbak közé tartozik. A tarló­hántási munkákban a gépállomások között a következő a sorrend: százalék igazg. ▼ez. agr. főgépész 1. Palotabozsok 83 PáJkuii Keresztel), Horváth József, Zöldág Sándor 2. Boly 78.5 Varga István, Gyenis Jenő, Mang Béla 3. Pécsvárad 62.1 Fuller Ferenc, Lelkes Ede. Szabó József 4. Villány 44.3, 5. UJpetre 40, 6. Harkány 36, 7. Mágocs 35, 8. Ócsárd 24.8. 9. Szigetvár 19.8, 11 hacs 19.7, 11. SzenMőrinc 17.4, 12. Kooártnisleny 16.6. 13. Szentlászló 13.4 százalék Igw«­vez. agr. főgépé » 14. Vajszló 13.2 Molnár István, Porgönyi Gyula. Szigetvári Illés 15. Sásd n Marton István Fenyvesi Károly. 16. Kétújfalu 5.6 Kustra Pál Prókai István. Hirt Zsigmond. A nyári mezőgazdasági munkák­ban a legjobb eredményt az alábbi termelőszövetkezetek érték el: bári Uj Elet, nagynyárádi Kos­suth. zóki Villám, dinnyeberki Tán­csics, magyarmecskei Béke. markóci Tavasz, siklósnagyfalusi Uj Elet. alsószentmártoni Uj Alkotmány, er­zsébeti Béke, fazekasbodai Uj Re­mény. A legjobb községek: Somberek, Szajk, Téseny, Tengeri, Felsőszentmár ton, Sósvertike, Hirics, Máriagyűd. A borjátli Egyetértés termelőszövetkezetben osztják a gabonaelőleget, prémiumot másfél kiló helyett egy A borjádi Egyetértő* termelőszövetkezet jól megmunkált talajába keresztsorosan vetett ösziárpa szépen fize­tett: tizenkét mázsa a holdankénti átlagter­més. A legjobb falubeli egyénileg gazdálkodó eredményét két-három mázsával felülmúló tér. més jelentősen gazda­gítja a csoportot. Egy- egy munkaegységre az eredetileg tervezett kilo hetvenöt deka ár­pát osztanak az ősszel. A iárandó'rigok és pré­miumok után fennma­radó mennyiségből pe­dig sertéseket hizlal­nak újkukoricáig, ami­ből legalább 80—90 ezer forint jöveoelmet vár­nak. A termelőszövetkezet 'rét növénytermelő bri­gádjának szorgalma* tagjai le megkapják munkájuk gyümölcsét. Amellett, hogy minden tagnak osztanak el'V 'egként eddig elért munkaegységeire egy es fél kiló új árpát, ők még a héten meg­kapják a nekik járó t rémiumot. A legjob­bak, akik az aratásban te derekas részt vállal­tak, mint Wétoei György fogatos. több. mint két mázsa árpát kapnak jutalmul. SZH Nyolc porozógép segítségével védekeznek a burgonyabogár elten A Szederkényi Növényvédelmi Ál­lomás nyolc motoros permetező, é* porozógépével veszi fel a harcot a baranyai földeken a növényi kárte­vők ellen. Az egyénként húsz ember napi munkáját elvégző korszerű gépekkel eddig 20 ezer fát és 120 hold lucerna és lóhereföldet poroztak be. Munká­juk egyedül lucernából holdanként 180—200 kiló termést mentett meg. Jelenleg mind a nyolc gép a bur­gonyabogár elleni védekezést szol­gálja. A községi kutatószolgálatok jelentései alapján a veszélyeztetett területen azonnal munkába állnak. 474 kilométer Már csak egyet-kettőt mozdul a csuklókar és elhaló szusszanással meg­áll a vonat. A 328.674-es mozdony „fedélzetéről'1 három szenesarcu, mo­solygós férfi integet a Pécsi Fűtőház dolgozói felé. Kedd reggel van, hét óra 26 perc, amikor megérkeznek a nagy út­ról. Kocsis István a moz­dony vezetője. Középter­metű, markánsvonásu. A nagy gyakorlattal rendel­kező szakember biztonsá­ga és nyugalma sugárzik zöldesszürke, éles szemé­ből. Már 17 éve vezeti a mozdonyokat, a tüzes vas­paripákon bejárta az egész országot. Ismerősök neki hazánk gyönyörű tájai. — Az éjjel Pestről jöt­tünk, Józsefvárosból, — beszéli, — ahová előző éj­szaka mentünk. Idefelé késtünk valami 18 peicet, de felfelé egy jó óraval előbb érkeztünk be. — Nem volt vonatkereszte­ződés, na meg siettünk is, mert élelmiszert szállítot­tunk a fővárosba. A gyorsáru gyűjtő-vonat többek között öt kocsi te­jet, három kocsi élőálla­tot, rengeteg zöldségfélét é* gyümölcsöt vitt Buda­pest dolgozóinak. Már jó néhány perce, hogy beérkezett a Fűtöház területére a széntorony mellé a mozdony, de há­rom gazdája még nem hagyja cserben. — Mielőtt pihenésre térnénk, előbb szénnel és vízzel kiszereljük — mond ja Szalontai József előfűtö — és „kompletten“ adjuk át a váltótársaknak. E* így van rendjén nálunk. — Hogy mit jelent ná­lunk a komplett? — foly­tatja beosztottja Vida Fe­renc. — Hát azt, hogy megtisztítjuk megérkezés után a tűzcsöveket, — karbantartjuk a gépet. No meg szénnel látják el a következő útra. Mert hát ez a legfontosabb, — a szén, amivel dolgozunk. És tegyük hozzá, jól dolgoznak vele. Takaréko­san. Észszerűen. Nem egy szer hallották, de amúgy is tudják, hogy az ország második kenyere a szén, — a fekete gyémánt. Kocsis elvtárs már hoz­za is könyvecskéjét. Egy ki* számolás és meg van az eredmény : — Előírás alapján 11,26 tonna szén szerepel erre az útra. Felhasználtunk 10.40 tonnát, tehát 8.8 má­zsa a megtakarítás nép­gazdaságunknak. És előny, több fizetés azoknak, akik megtakarí­tották, hogy mennél több szén jusson a télre csalá­dokhoz a háztartásokba. Sőt még annál is több; — ha figyelembe vesszük, hogy szénbányáink 300 ezer tonnával adósak az államnak. A 328.624-es mozdony vezetője és fűtői megértik ezt, — és ennek szellemében végzik mun­kájukat. Nagy az egyet­értés köztük. Ez érthető is, hiszen már négy éve együtt dolgoznak, kivéve Viida elvtársat, aki egy hónapja került hozzájuk. — Újabb jó eredmé­nyeink eléréséhez azon­ban ő is hozzájárult, — mondja Kocsis elvtárs. — Ezek közt a legjelentősebb amit a széntakarékosság terén sikerült elérnünk. Egylapátos módszer alap­ján tüzelünk. Azután, hogy a kazán minél víz- kőmentesebb legyen, az it­teni kemény viz.eket am­móniái szódával lágyítjuk, így 14.000 kilométer az át­lagos futás mosástól-mo- sásig a régi 2—3.000 kilo­méterrel szemben. Szóval van bőven eredmény ezen a téren. Ilyen például az is. hogy csurgató berendezést szer­kesztettek, amelyen a szó- dázás által kivált anya­gok eltávolodnak és nem rakodnak le a kazán falá­ra. További ötletekkel, újí­tásokkal, még nagyobb igyekezettel egyre több megtakarítást érnek el vasutasaink egyik legfon­tosabb kincsünkből — a szénből. A közelgő vas­utas nap is további len­dületet ad munkájuknak. Kocsis, Szalontai, és Vida eJvtársak a jólvégzett munka felett érzett öröm­mel és jókedvvel és to­vábbi becsületes helytál­lással fogják megünne­pelni ezt a napot. —► Így lesz a vasutasnap egész népünk vidám ünnepévé.

Next

/
Thumbnails
Contents