Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-31 / 206. (205.) szám

1954. AUGUSZTUS 31 N A P C O 3 Hozzászólás a tanácsokról szóló törvénytervezethez Három paragrafus módosítását javasolom A Népfront Előkészítő Bizottsága által vitára bocsátott új tör­vénytervezet megítélésem szerint nagymértékben meg fogja javítani a tanácsok munkáját, nagyon sok ed­dig rendezetlen, vagy legalábbis vi­tás kérdést tisztáz, ennélfogva a köz- igazgatási dolgozók munkáját is meg könnyíti. A törvénytervezet három pontjára vonatkozólag szeretnék módosító ja­vaslatot tenni. I. rész V. fejezet 25. §-a szerint a város területén kialakított választó- kerületek állampolgárai egy-egy ta­nácstagot választanak. Véleményem szerint helyes lenne, ha minden ke­rület már az általános választáskor egy vagy esetleg két póttagot is megválasztana, aki automatikusan az elhalálozás, visszahívás, áthelyezés, vagy lemondás folytán távozó ren­des tag jogaiba lépne. Az elmúlt négy év tapasztalatai szerint fluktuációra számítani kell. Javaslatom elfogadása esetén a ta­nácstagok létszáma még átmenetileg sem lenne hiányos és az időközi vá­lasztások előkészítésével és lefolyta­tásával járó sok időt igénylő admi­nisztrációs munkát is meg lehetne takaritani. A II. rész I. fejezet 30. §-a értel­mében a végrehajtóbizottság saját tagjai közül választja az elnököt, el­nökhelyetteseket és a titkárt. Elgon­dolásom szerint, mivel városi taná­csoknál a titkári állást célszerű jogi képesítésű szakemberrel betölteni le­hetőséget keilen,, biztosítani arra, hogy a végrehajtóbizottság titkárt ne csak a megválasztott tanácstagok kö­zül választhasson. A tervezet III. rész II. fejezet 58. §-a értelmében a szakigazgatási szerv dolgozóit, valamint a szakigaz­gatási szerv irányítása alatt álló vállalatok vezetőit a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki. Véleményem szerint kevesebb esetleges nézetelté­résre adna okot, ha a jövőben is a végrehajtóbizottság, illetőleg a VB- elnök nevezné ki a felsorolt alkal­mazottakat is, természetesen a szak- igazgatási szerv vezetőjének javasla­ta alapján. Felsorolt javaslataimat kérem a Hazafias Népfront Országos Előké­szítő Bizottságának megküldeni. Dnlánszky Nándor főmérnök Nem világos: adhat-e utasítást a tanács az alája nem rendelt szerveknek, vagy nem? A „Szabad Nép" augusztus 19-i számában megjelent a Haza­fias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása és ezzel egy- időben tanácsaink törvénytervezete. Ezt a törvénytervezetet már vártuk, mert a III. pártkongresszus világo­san meghatározta, hogy a tanácsok önállóságát növelni kell, munkáju­kat szervezettebbé kell tenni. Általá- ban egyetértek a törvény tervezette], amelyet alaposan áttanulmányoztam. Helyes az első résznek az általá­nos rendelkezésekről szóló 2. bekez­dése, amely kimondja: a tanácsok államhatalmi szervek, s egyben a dolgozók legszélesebb tömegszerveze­tei, amelyek a Hazafias Népfrontra tá maszkodva más tömegszervezetek­kel szorosan együttműködve szerve­zik a lakosságot a gazdasági, társa­dalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvé­telre. Ez a megfogalmazás azt mutatja, hogy tanácsaink milyen fontos szere­pet töltenek be népi demokráciánk­ban. A törvénytervezetben a tanács feladatánál tapasztalni lehet azt a célkitűzési, amit a Szovjetunióban a szovjetek már megvalósítottak, hogy a tanács a párt vezetésével az élet minden területének összekapcsolója legyen. Egyetértek a szervezeti felépítés­sel is. Helyesnek tartom, hogy a ta­nácstörvénytervezet foglalkozik a ta_ nács alá nem tartozó szervezetekkel való kapcsolatról is. A 60. §-al egyet­értek, de ellentmondást látok a 61. § (2) bekezoése és a 60. 5 között. A 60. § ugyanis kimondja, hogy a ho­zott határozatok és rendelkezések a tanács alá nem tartozó állami szer­vekre is kötelezőek. Ugyanakkor a 61. § (2) bekezdése kimondja: „A ta­nács és a végrehajtó bizottság kezde­ményezéseket tehet, véleményét nyil­váníthatja, azonban az alá nem ren­delt szerveknek a tanács feladatkö­réibe nem tartozó ügyekben utasítást nem adhat. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek fe­letteseivel közli.“ Ez a pont rögzíti az eddigi hely­telen gyakorlatot, például: tanácsaink jelenleg nem gyakorolhatnak ellen­őrzést az állami gazdaság felett, nem számoltathatják be őket, nem hoz­hatnak határozatot az ottani munka megjavítása érdekében. Az állami gazdaságok pedig jelenleg nem kö­telesek a tanácsok által hozott hatá­rozatokat végrehajtani. Észrevételein két közölhetjük a földművelésügyi minisztériummal. De mire a járási tanács közli a földművelésügyi mi­nisztériummal az állami gazdaságok­ban lévő állapotot és mire a minisz­térium intézkedik, addig a járásban súlyos lemaradás következhet be. Erre egyébként számos példa volt már. Éppen ezért véleményem sze­rint a törvénytervezet szövegét a kö­vetkezőképpen kellene módosítani: „A tanács és a végrehajtóbizottság a területén működő összes gazdasági, kulturális, igazgatási szervek felé határozatot hozhat. A tanács és VB határozatai kötelezők valameny- nyi szervezetre." A tanácstörvénytervezetet a járási tanács VB-ülésein és a községi ta­nács VB-ülésein megtárgyaljuk majd részletesen. Nagyon helyes a járási tanács pártszervezetének kezdemé­nyezése: a pártonkívüliek bevonásá­val szombaton délután vitát rendez a tanácstörvénytervezetről Földvári János ■a sellyei járási tanács VB-elnöke. Eles harc az első helyért A sellyei járás elhagyta az utolsó helyet, a pécsi fárásbeliek megelőzték a villányiakat A pécsváxadi járás termelőszövetkezeti tagsága és egyénileg dolgozó parasztsága a begyűjtési békever­seny befejezése előtti napon is megtartotta i magának a mohácsi és a villányi járások előtt kiverekedett első helyét. A pécsváradi járás — a megyei párt­végrehajtóbizottság versenyzászlajá- nak legesélyesebbje — gabonabe­gyűjtési tervének 96.2 százalékos teljesítésével szemben a mohácsi járás csak 89.4 százalékos eredményt tud felmutatni és ez már csak a má sodik hely megtartásához elegendő. A pécsi járás az elmúlt begyűj­tési napon elhagyta az egy helyben topogó villányiakat. A pécsi járás­beliek a hátralékosok következetes elszán »oltatásá- val verekedték ki maguknak a harmadik he­lyet, de a ver­seny utolsó napjaiban még komo­lyan beavatkozhatnak az első és a második hely alakulásába is. A kö- kényi és a szalántai községi taná­csok intézkedjenek hathatósabban a hátralékosok elszámoltatásáról — segítsék ezzel is hozzá járásukat ahhoz, hogy a tavaszi elmaradások után most. már a megye legjobbjai között említhessék őket. Járási tanácselnök: G. Nagy Zsig- mond. Begyűjtési Hivatal vezetője: Jurinovics József. A villányi járás 81.1 százalékos teljesítményével a negyedik helyre szorult vissza. Vizsgálják felül a villányi járásbeliek — indokolt-e minden helyen az elvégzett átüte­mezés, hajtsák végre a szükséges módosításokat, mert így még a sás- diak is könnyen elhagyhatják járá­sukat a verseny döntő szakaszában. Járási tanácselnök: Rajnai István. Begyűjtési Hivatal vezetője: Kovács József. A sásdi járás az elmúlt napon 1.7 százalékkal gyarapította a begyűj­tött gabona mennyiségét és így 79.8 százalékos tervteljesítésével köz­vetlenül a villányiak nyomába há­gott. Ha a- verseny utolsó napján legalább csak két százalékot is elő rehaladnak — megelőzik a villányia­kat, kis erőfeszítéssel még a pécsie­ket is. Járási tanácselnök: Vadon Antal. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Va»- matics József. A siklósi járás 74.7 százalékos eredményével a verseny hatodik he­lyezettje, jó 25 százalék választja el még a gabonabegyűjtési terv telje­sítésétől. Az ország egész darab ke­nyeret vár a siklósiaktól is, nem elé­gedhetünk meg háromnegyed rész­szel! Járási tanácselnök: Hernádi László A Begyűjtési Hivatal vezetője: Hu­szár István. A begyűjtési ver­seny eddigi utolsó helyezettjei, a sely- 0} lyei járás dolgozó parasztjai elkerül­tek a szégyenletes nyolcadik helyről, — átengedték azt a szigetvári járás­nak. Egyetlen napon 1.8 százalékkal haladva előre, tervük 70.5 százalékos teljesítésénél tartanak. Kevés ez, nagyon kevés és csak ma elég a he­tedik hely megtartásához. Járási tanácselnök: Földvári Já­nos. A Begyűjtési Hivatal vezetője Szabó József. A szigetvári "járás, amely csak igen nehezen, erélytelenül birkózik meg a hátralékosokkal, mindössze 70.3 százalékos tervteljesítést tudott fel­mutatni — ez pedig csak az utolsó helyhez elegendő. Botykapeterden. Becefán megszüntették ötvennégy' gazda elmaradását, de helyettük Mól. ványban tizennyolcra, Somogyhatvan ban tizennyolcra. Somogyviszlón hu­szonnégyre ugrott a számuk. Igen bőkezűen bántak a szigetvári járás­ban az átütemezésekkel és a jogta­lan kedvezményekkel is — ideje, hogy radikális intézkedésekkel vé­get vessenek a tarthatatlan állapo­toknak, különben a végleges érteke­lés napja is az utolsó helyen leli já­rásukat. Járási tanácselnök: Pekarek Géza, A Begyűjtési Hivatal vezetője: Kő­vári János. Pécs városa a csigák gyorsasa gával halad elő­re — 64.1 szá­zalékával még háromnegyedé­re sem teljesítette a gabonabegyüj- tési tervet, hátráltatja, visszahúzza az :gész megyét. Városi tanácselnök: Györkö Antal. Begyűjtési Hivatal vezetője: Németh lános. Leveleink nyomában: Nem a rőffel, az éberséggel van a hiba Az utolsókat rúgta már 1953 tele, amikor a mol- ványl földművesszövetke­zet boltja Horváth József személyében végre hozzá­értő vezetőt kapott. Mesz- sziről keveredett ide a szigetvári járásba, nem volt más ajánlólevele, csak életrevalósága, szor­galma. Az üres polcokat csakhamar feltöltötte ru­haanyaggal, szövettel ez- zel-azzal és megérték a mól vány iák, hogy most már gyufán, cigarettán, pakli dohányon, són és paprikán kívül lassacs­kán olyan holmit is vásárolhattak, amelyért azelőtt Szigetvárra, vagy Pécsre utazgathattak. Az új boltos még arra is ügyelt, hogy az aratásban egy-két hordó sör is csap­ra kerüljön, amire a múlt esztendőben hiába vártak az aratók. Egyszóval Hor váth József idehelyez ésé­vel nyert a molványi nép is, a földművesszövetkezet is, mert a régebbi hat­ezerrel szemben ö negy­ven-ötvenezer forint for galmat is csinált havonta. Hihetné bárki — min­den legnagyobb rendjén folyik a földmű vesszövet- kezeti bolt körül — örül az igazgatóság, hogy egy cjerék ember rend beszedi szénájukat. De hátrább az agarakkal, mert ehol jön Patkó Sándor, az igazga­tóság vezetője gs nyilat­kozik, imigyen: — Horváth kartárs, ugyan miért töri magát azzal a nagy szorgalom­mal? Mi nem törődünk vele — maga se törőd­jön azzal, hogy mikor nyit, mikor zár?! Úgy nézze, hogy a vezetőség rendelkezésére álljon, a többi az nem fontos. Ha így viselkedik — nem bán ja meg... Hogy mit akar ponto­sabban, azt nem részle­tezte ki. Nem is akadt rá módja, mert ez a hir­telen Horváth egyből el­utasította ezt a tisztessé­gesnek éppen nem nevez­hető ajánlatot. Nó, hiszen, szegény feje, csak tudta volna — mit tesz? Pat­kóban, Fekete Sándorban, meg a többi igazgatósági tagban egyszeriben fel­ágaskodott a kötelesség­teljesítés eddig mélyen szunyókáló gerjedelme. Azelőtt feléje sem néz­tek a boltnak?! Majd most kipótolják! A bolt ajtajánál megál- logatták a vevőket. El­lenőrzés? Mennyiért vet­te a cukrot? Hát a sót? Megvolt pontosan fél kiló? Színültig töltötte-e a Horváth petróleummal a mércét?! Számoljon csak utána nénémasz- szony — nem hibázik-e pénze? Mérhették utána, az ötven deka a küszöbön túl sem kevesebb, a mér­ce színültig telve, apró­pénz is került a vissza­adáshoz ... Mert a méter­rúd is pont száz centi, nem fűrészelt le belőle még csak egy fél ujj­nyit sem... Majd csak megunja az a kötelességtudó boltve­zető?! Esténkint bormin­tát vettek a kadarkából — nem higítja-e vízzel, mert azért börtön jár haüja-e? Horváth csak állta a sarat, állta még akkor is, amikor Fekete Sándor környékezte meg, i'.yeníormán: — Nézze, Horváth kar- társ, ha úgy hajlana, mint az elődje, soha semmi ba junk nem lenne magá­val ... Nem hajlott! Mert nem talál kifogásolni valót az ő boltjában még maga, a Del kevéskédé !mi miniszter sem — jöhet akárki vizs­gálatra. Az elején még hidegen hagyták Patkóék Feketéék piszkálódásai. de hogy csak nem szűn­tek meg... az aratás vé­gén a szigetvári JASZÖV- nél beadta felmondá­sát... A JÁSZÖV? Hát Hor­váth elvtárs, ahogy gon­dolja ... Nem maradna inkább? Tényleg? Hát ki­ki saját maga ismeri a baját... Jól van, nem erő szakoljuk ... Hol az a te­lefon? Hívja kérem Mol- vár.yt, hogy már itt is van? Halló — kérem gon doskodjanak egy másik boltvezetőről, mert Hor­váth elvtárs felmondott. Fene egy jó találmány ez a telefon — megmenti az emberfiát az utazás törődéseitől... Horváth ügyéből Szigetváron akta lesz, Patkóéknál öröm, a molványi vásárlóknál bősz szúság. A szigetvári JA- SZÖV elmulasztotta az ügy lelkiismeretes kivizs­gálását, így nem ismer­hette meg Patkóákat, Fe­kete Sándort, meg a töb­bi igazgatósági tagot, akik elüldözték a járás egyik elismerten legjobb boltvezetőjét. Engedtessék meg nekünk, hogy be­mutassuk őket: Fekete Sándor igazga­tósági tag a régi világ, letűnt konjuktúra írója. „Fekete barázda’1 című könyvét bibliaként for­gatták mindazok, akik a bőrfotelek mélyéből, vagy a kanapékon unalom­űzésként problémázgat- tak a nép gondjairól. Kü­lönben P#tkó Sándorral együtt pártalapító múlt­tal is büszkélkedhetnek: a molványiak egybehangzó állítása szerint ők kiáltot­ták ki helyben a nyilas­pártot. De nemcsak a „Fekete barázda“, hanem másféle könyv is őrzi Fekete Sán­dor és az általa kineve­zett igazgatóság emlékét. Van a kötelességtudásnak egy olyan könyve, amely csalhatatlanul kimutatja ki1mennyire érez a nép állama iránt... Üssük fel az adókönyvet. Itt a rubrika, az igazi fekete barázda — nézzük csak! Fekete Sándor adótar­tozása 5.432 forint. Patkó Sándor adótarto­zása 7.216 forint. Vidák József adótarto­zása 11.177 forint. Nagy Imre adótartozá­sa 10.102 forint. Vörös Illés adótartozá­sa 6.778 forint. összesen? A molványi földművesszövetkezet Fe­kete Sándorokból és ha­sonszőrűekből áldó veze­tősége több, mint negy­ven és félezer forinttal tartozik az államnak. A pénzügyi osztály nem na­gyon abajgatja őket érte, hát elemükben érzik ma­gukat, támadják, elmar­ják a kötelességtudó bol­tost. Mert hisz egyedül csak nekik származna ab bői hasznuk, ha az áru-' hiány miatt elégedetlen­kednének a molványi gaz­dák és háziasszonyok ... Benne egy javaslatunk a Megyei Szövetkezetek Szövetsége, a szigetvári járási párt-végrehajtóbi- zottság és a molványi kommunisták felé. Az egyik az, hogy maradjon csak Horváth elvtárs Mól ványban, nem a rőffel, a mérleggel, a petróleum mércével van a hiba, ha­nem az éberséggel. A má­sik, hogy ha már eny- nyire elszemtelenedtek ott a volt nyilasok, helyes lenne, ha a szövetkezeti tagság úgy kiakolbolíta- ná őket, hogy a lábuk se érje a „fekete barázdá­kat." És a 40.705 forint adó­hátralékról sem kell meg­feledkezni ... Herényi J teltet. Tjaijfel vétel O égen látott ilyen lelkes gyűlést a hetvehelyi kultúrterem' Az intézőbizottság hí­vására eljöttek a távo«. Kánból és Okorvölgy- ből a növénytermelési brigádtagok, kocsisok mnen Hetvehelyről a mészégető munkásai, a kőfejtők, az állatte­nyésztők — az egy csa­ládba olvadt volt kö­zép- és földnélküli sze­gényparasztok, hogy ők, a hetvehelyi Sz'á- lin tsz gazdái szavaz­zanak tizenhárom fel­vételét kérő belépési nyilatkozata felett. — Hám Mihály Okor- völgyből... — kezdi ol­vasni Tóth Kálmán az elnök, de a tagság köz- bemorajlik: — Álljon fel! Haad lássuk! Feláll a pádról. Apósa, anyósa már régi tsz- tagok, csak nem marad el a családtól. Az érdé. szetben dolgozott ed­dig, dehát a termelő- szövetkezet az más. — Hát ezért jött. — Megszavazzuk! Baumgartner Ádám. fiatal ember, tizenhét éves. Az apja is ott ül a tsz-tagok közölt, az „öreg“ is dönt sorsa fölött... — Fölvesszük! Jó ka­szás! Mint egy erdő a sok, kaszahúzásban, kőfejtő kalapácson izmosodott felmagasodó kar ... — A fiam, meg a me­nyem már bent dolgo­zik, hát hogy maraa- hatnék el innen? Itt az én helyem ... és Ni esz János tizenöt holdas gazda belépési nyilat­kozatára is rávezeti a könyvelő, — felvéve, 1951. augusztus 28-án... Ott ül a padokban, a lelkesedő emberek kö­zött Hegedűs János is. Hégi tsz-tag, elége­dett a sorával. Elége­dett? Elzavarni sem tudnák — nemrégiben rendelt tízezer forintért hálószobabútort. Csak jöjjenek a dolgos em­berek, olyan élet lesz itt a hegvek között, hogy párját ritkítja... És emeli a kezét és megszavazza Kovács Istvánt, a Bittó Erzsit, a Plávics Mihályt. .. Hát ez meg micsoda ’ Demeter Béla — szin­tén régi. jó dolgos tag­ja a hetvehelyi Sztá­linnak — nevetve nézi az újonnan javasolta­kat. Külsejükről, moz­gásukról látszik, nem a fö’d a mesterségük. A Hugest József meg az ifjú Rab György markos emberek — le­rí róluk, hogy egész napon a pörölyt emel­getik. Molnár József a falusi szíjgyártó — nó, lesz, aki rendben- tartja mindig a szer­számokat, hámokat, sza kadó istrángokat. — A Krell Mihály is? Az- ám, a bognár — nó. ke. réklalpak. kocsioldalak, fergettyük és vendég­oldalak, megszavaz­zuk-«, a mestereket? Emelkedik a keze ... és helvbenhagyólag dönt Szengmber József és Stenk Károly asztalo­sok felvételénél is. A falu iparosai már a — tsz iparosai! Emelkedik a hangulat, de az elnök csak nem adja meg még a jelet a vigasság megkezdésé, re. Hanem új napiren­di ponttal hozakodik elő: — Javasolom, hogy tárgyaljuk meg Kövess József dolgát, az okor- vöigyi brigádból., . Kövess József aolga? Az a részeges, telhetet­len alak. aki éjjel-nap­pal tökrészeg volt, ke­rülte a munkát, a mi­nap is úgy berúgott a disznóvásárlásra kért pénzen, hogy a kocsit és lovakat az egyéni gazdák vezették haza. Mi dolgunk van vele, hisz megitta hordás icjején a hűsítő italokat is. meg az aratópélin- kát, hogy a bele... — Kizárjuk! Nincs köztünk helye! Kifelé! És a könyvelő feljegy zi a nvilvántartásba. hogv Kövess Józsefet egyhangúan kiebrudal- íák a csoportból. És mivel pontos, rendsze- •ető asszony, mindjá't megvonja az egyenle­get is. Azt mondja: be­vétel — tizenhár m szorgalmas, dolgos, be­csületes új tsz-tag. Ns_ mármost: kiadás — egy részeges, semmit,‘'vő alak. Marad . .. Marad tizenkét tag, egészen hajnalig, mivel egy nagy táncmulatsággal rekesz tették b„ az ün­nepélyes közgyűlést. Újabb egyéni gazdák kérik felvételüket a tsz-ekbe A Megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztályá­nak Termelőszövetke­zeti Csoportja jelenti, hogy a görcsönyaobo- kai Uj Alkotmány ter­melőszövetkezetbe ket­tő család, a vaskapui­ba a siklósi járásba r. ugyancsak két család kérte felvételét. — Mozsgón a József At­tila tsz-be Bucsics Jó­zsef hatholdas és Gra­vine r József kilenchol- das egyénileg dolgozó parasztok határozták el, bogy ősztől kezdve ők is " termelőszövetke- /.eíben keresik boldogu­lásukat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents