Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-27 / 176. szám
WIÁG PROLETÁRJAI EGYE/ÜLJETEK! c— ' A MAI SZAMBÁN: 1 A Német Demokratikus Köztársaság Miniszterelnöksége s a j t o li i v a tál án a k hivatalos közleménye Otto Grotewohl miniszterelnök Csou En-lajnál tett látogatásáról (2. o.) — Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése (2. o.) — Tervszerűség az instruktort munkában (3. o.) — DISZ-Iiatalok! Vegyetek tevékenyen részt a gyűjtésben, az árvízkárosultak megsegítésében (3. o.) — „Az egyik csatát megnyertük, megnyerjük a másodikat is“ (4, o.) ^ AZ MDP B ARANYAM EGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 JÜLIUS 27 Erősítsük a falusi pártszervezeteket! Falusi pártszervezeteink a vezetőségek újjáválasztása óta erősödtek, szilárdultak. A párt útmutatása nyomán kollektivebb lett a vezetés, meg nőtt a kommunisták aktivitása, egyre nagyobb a falu népének bizalma a pártszervezetek iránt. S éppen ez, a pártszervezetek fokozatosan javuló munkája az alapja annak, hogy egyre több kiváló pártonkívüli dolgozó paraszttal erősödnek, egyre többen kérik felvételüket a pártba. De a pártkongresszus is figyelmeztette falusi pártszervezeteinket: külön figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság fejlesztésével a falusi pártszervezetekben a tagjelöltfelvételre. Most nyílik a legjobb alkalom a kongresszus határozatának érvényesítésére. Az aratás-cséplés nehéz munka, különösen az idei nyári időjárás miatt. Az egyik órában még tűz a nap, a másikban már mene- kü'ni kell a zuhogó eső elől; traktorosok, kombájnosok, figyelő szemmel Jesik, mikor mehetnek a földre. Gyors, várakozás nélküli munkára van szükség s a cséplésnél még inkább, hisz jócskán elmaradtunk a kései aratás miatt. Nagy tetteket, hősöket szül ez a munka, a párt, az állam iránti szeretet példáit adja. S a legjobbaknak, a legkitűnőbbeknek, a legáldozatkészebbeknek, a kenyérért vívott harc élenjáróinak a pártban a helyük. Nagyon jó alkalom ez arra, hogy megerősítsük termelőszövetkezeteinket. A megye néhány termelőszövetkezetében, s ezek a gyengébbek, még nincs pártszervezet. Pedig nyilvánvaló, hogy pártszervezetek nélkül jobban ki vannak téve az ellenség támadásainak, nem tudnak kellően megerősödni. Az alsómocsoládi tsz- ben egyetlen párttag dolgozik, s mindenki azt mondja, hiányzik a pártszervezet nevelőmunkája. Itt az ideje, hogy a járási pártbizottság és a községi pártszervezet segítségével felvegyék a legjobbakat. Vannak ilyenek: talán sehol a megyében sem dolgoznak olyan szorgalmasan az asszonyok; Dicső János lelkes híve a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Kiváló brigádvezető. A példa nem egyedüli, mindenütt van erre lehetőség, csak keresni, kutatni kell azokat akik méltók a párttagságra. A termelőszövetkezetek megerősítésében fontos feladat az is, hogy a meglévő, de kislétszámú pártszervezeteket szilárdítsuk, taglétszámukat gyarapítsuk, jól működő párt- szervezetté tegyük. Sok ilyen párt- szervezet van a megyében, különösen a siklósi járásban. De az utóbbi hónapokban sokat változott a helyzet s jelentősek azok a módszerek, amelyekkel eredményeiket elérték. A szavai Béketábor tsz-ben párttag- gvúiésen tárgyalják meg, kik azok az emberek, akiknek a pártba való felvétele erősítené a pártszervezetet. Azt is megbeszélik, kivel melyik elvtárs foglalkozik. A kommunisták közös ügyévé vált a tagjelöltfelvétel s nemrégiben két pártonkívüli kérte felvételét. Bebizonyították a községi pártszervezet vezetőségének, az olyan vélemény tarthatatlanságát, hogy nincs kit felvenniök. Nem arról van itt szó, hogy kampánymunkát végezzenek pártszervezeteink, most minden erejüket a lag- jelöltfelvételre fordítsák s ezt követően újból magukba zárkózzanak. Tervszerű, céltudatos, előrelátó munka — ez a párt erősítésének legfőbb záloga. Nem szükségtelen azt hangsúlyozni, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sok az olyan pártszervezet száma, ahol fél, sőt egy esztendő óta nem vettek fel tagjelöltet. Ezen a helyzeten változtatni keli; azért is mert időközben eltávoznak a pártszervezettől; de azért is, mert ezzel mesterséges gátat emelnek a becsületes pártonkívüli dolgozók előtt s mindkét eset a párt gyengülését okozza. Az aratás, csép- lés, begyűjtés nagyon jó alkalom arra. hogy megtörjön a jég s végre minden pártszervezet rendszeresen törődjön a tagjelöltfelvétellel. A községi alapszervezetek taglétszáma korántsem gyarapszik kielégítően. A Köziponti Vezetőség júniusi és a pártkongresszus határozatai világosan megszabják, hogy fokozottabban vegyenek fel párt- szervezeteink egyénileg dolgozó parasztokat. Néhány helyen érvényre juttatják a párt határozatát, ami lényegében azt jelenti, hogy megjavítják kapcsolatukat az egyénileg dolgozó parasztsággal s benne a középparasztokkal. A diósviszlói község' alapszervezet nemrégiben három dolgozó parasztot vett fel. Vannak azonban téves nézetek s leginkább ezek gátolják a pártszervezet egészséges fejlődését. Több helyen elterjedt az a nézet, hogy nincs kit felvenni, aki számításba jöhetett, az már a pártszervezet tagja. Bissén is ez az elvtársak véleménye. Mi sem károsabb, mint ilyenről beszél-- ni! Nincs egyetlen olyan község sem. ahol ne találnának a pártba való egyénileg dolgozó parasztot. Csak nézzenek körül a portájukon, vegyék számba azokat, akik hosszú hónapok során kitűntek. Tettekben jelentkezik ez; a maguk kis gazdaságában eleget tesznek a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatnak; időben learatják gabonájukat s a csép- 'őgéptől elsőnek teljesítik kötelességüket. Persze, hiba lenne csak ezek alapján mérni az embereket, de akik mindenkor példamutatóan fejlesztik gazdaságukat, teljesítik állami kötelezettségüket, azok most is az élenjárók között találhatók. Komoly hiba lenne, ha a pártszervezetek lemondanának a tagjelöltfelvételről. A tagjelöltfelvétel mellett igen jó alkalom nyílik arra is, hogy a régi tagjelölteket a szervezeti szabályzat szellemében taggá minősítsük. Arra kell törekedni ,hogy lehetőleg a felvételtől számított hat hónap után tárgyalják ügyüket s ha méltó, vegyék fel a pórt tagjai sorába. Az új szervezeti szabályzat erre módot ad s elkerülhető, hogy pártszervezeteink úgynevezett „szakálas“ tagjelölteket tartsanak nyilván. A pártszervezetek és pártbizottságok fontos feladata, hogy rajta tartsák szemüket az aratás, cséplés. begyűjtés munkáján, de ezt úgy végezzék, hogy vele együtt erősödjenek a pártszervezetek, szilárduljon a párt és a tömegek kapcsolata. A pécsváradi járás befejezte a kalászosok aratását A pécsváradi járás agropropagan- distája jelenti: A pécsváradi járás terfnelőezövet- kezetei és egyéni gazdái hétfőn estig befejezték a kalászosok aratását. Az aratás befejezésével egy napon 42 cséplőgéppel megindult a cséplés a járás területén. * A perekedi Uj Barázda termelőszövetkezet tagjai a vasárnapi aratással teljes egészében befejezték az aratást és teljesítették kenyérgabonabeadási kötelezettségüket. 157 mázsa búzát szállítottak a begy Uj tőhelyre. Mindenki segítse az árvízkárosultakat l Ezekben a napokban az ország aggódó érdeklődése az árvíz elleni küzdelem felé fordul. Szinte az egész dolgozó nép vállvetve harcol a Veszély elhárítása érdekében. Valamennyiünk szívét áthatja a legszebb, a ieg nemesebb érzések egyike: segíteni embertársainkon! Uj hősök születnek, a fáradságot nem ismerő helytállás, az áldozatvállalás hősei. Erőfeszítéseink eredményeként sikerült gátat vetni a pusztításoknak, a Duna félelmetesen hömpölygő vizén győzedelmeskedik az emberi akarat. Bár a veszély még nem múlt el és kettőzött éberségre van szűk. ség, a Duna vize már apad. Az árvízvédelmi munkák még be sem fejeződtek, s máris példamutató kezdeményezés indult el. Az árvízkárok helyreállítására, az árvízkárosultak megsegítésére megmozdult dolgozó népünk, hogy enyhítse a szenvedést és letörölje a könnyeket. Az emberi segíteniakarás egyik legszebb megnyilvánulása bontakozik ki előttünk. Az ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozók még jobb. még odaadóbb munkával, megtakarított forintjaikkal, fizetésük bizonyos százalékával, terménnyel, ruhaneművel sietnek az árvízkárosultak megsegítésére. ' Ebből a nagyszerű mozgalomból nem akar kimaradni Baranya megye dolgozó népe sem. Baranya Megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága az zal fordul a megye dolgozóihoz, hogy mindenki erejéhez mérten segítse árvízkárosult honfitársait. A gyűjtést a lakosság legszélesebb körében, városainkban és községeinkben kizárólag a helyi tanácsok és szakszervezetek által kibocsátott gyüjtöíveken az MNDSZ és Vöröskereszt-aktívák végzik. Felhívjuk a megye dolgozóit, adományaikkal járuljanak hozzá a gyűjtés sikeréhez! BARANYA MEGYE TANÄCSA VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA Több mint kétszázezer forintot adtak a komlói bányászok Az árvízkárosultak iránti mély együttérzésről tettek tanúságot vasárnap a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói, amikor ' az egész heti munka után vasárnap háromharmados termelési műszakot szerveztek az árvízkárosultak megsegítésére. A vasárnapi műszakon résztvett a komlói és a nagymányoki üzemek dolgozóinak többsége. A termelési műszakon, a kezdeményező Béta-aknai bányászok tettek ki magukért. — Ezen a műszakon 578.2 tonna szenet termeltek. A legszebb teljesítményt Szantner György elvtárs csapata érte el, amely napi tervét 210 százalékra teljesítette. Weitner József elvtárs csapata 126, Sófalvi-csapat 162.5, és Eszes Károly MSZT-csapa- ta 125 százalékkal segítette az árvízkárosultakat. A komlói tröszt dolgozói 1888 tonna szénnel és az erre eső 201.959 forint munkabérrel segítették vasárnap az árvízkárosultakat és járultak hoz. U ét órakor a mérnök ** intésére elül a még Kölkeden és Vizslákon is visszahangzó gépzúgás és az üzemanyagtöltés, dömperápolás hatvan percében az ártérbe és a töltés mellé visszatér a természet csendes zsongása. Magas nyárfák, öreg harsak lombja suhog — tisztán elszáll a víz fölött, talán kilométerekre is a gátőrök szava. Csak a békák megelevenedett esti ummogósát zavaró messzi, ütemes hórukkozás, az azt nyomon követő távoli zu- hogás figyelmeztet: minden csapásra egy-egy szádpallót vernek a szivárgó töltés oldalába. A rét szélén megcsendesedve sorakoznak a dömperek. Még árad belőlük a forróság, de tartályukban már gázolaj csobban, zsirzóprés piros tavottája szorul a csapágyakhoz. Az emberek? Némelyikük a talajvizes gödörben fürdik, másikuk egy szem- hunyásnyira elnyúlik a nedves fűre haijjtott szénán. Papp Béla bácsi, a legtekintélyesebb — a legöregebb jelzőért megneheztelne, — dömpervezető pedig éppen ott tart, hogy ők hatan mint vezettek el tizenöt gépet... * A z úgy volt, hogy mi előbb érkeztünk Ide ki Gerechátra, mint a földkotrósok ... A fák alatt ott zúg mind a tizenöt masina. Egyet a Tibi mérnök hozott ki Pécsről szabadságós vezetője helyett, a másikat a matrózinges Hódosi Imre, a harmadikat, negyediket az isten a megmondhatója ... Fele dömperes még nem érkezett vissza százé, hogy az árvíz okozta károkat minél előbb eltüntethessük. * A hidasi bányászok szombaton nagytermeiéül műszakot tartottak az árvízkárosultak megsegítésére. Előirányzatukat ezen a napon 125.2 százalékra teljesítették, 222.4 tonna szenet termeltek terven felül. * A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói 24-én magasan túlteljesítették napi tervüket — 121 százalékot értek el. András-akna eredménye a legjobb: 329 tonna szenet termeltek tesven felül, ezzel napi előirányzatukat 144 százalékra teljesítették és havi tervük teljesítésében elérték a 110.6 százalékot. A körletek közül a Kult-körlet teljesítette legjobban a tervét, 189 százalékra. A Széchenyi-aknaiak sem maradtak sokkal mögöttük: szombaton 201 tonna szenet szállítottak előirányzaton felül. A terven felül termelt szén ellenértékét az árvízkárosultaknak küldték. Öt családi házhoz elegendő tégla az árvízkárosultaknak Egy hét óta mindennap túlteljesít tik tervüket a hidasi téglagyár dolgozói. Egymással versenyben dolgoznak a nyersgyártók, kemencerakók, kihordók és i'agonrakók az árvízsújtotta vidékek házainak felépítésére szánt téglák készítésében, továbbításában. A tizenkéttagú női rakodóbrigád javaslatára ugyanis elhatározták, hogy az egyes munkarészlegek közötti együttműködés tökéletesítésével öt családi ház felépítéséhez elegendő téglát gyártanak júliusi tervükön felül. A felajánlásukat becsülettel teljesítő brigádok közül egy sincs, amelyik 130 százalékos teljesítménynél gyengébbel zárná a napot. Így hét főre nemcsak a hóeleji elmaradást hozták be, de annyi téglát készítettek terven felül, amennyiből egy lakóházat fel lehet építeni. tópadka a föld zuhogó százköbméterei alatt... * I ejárt a hatvan perc. ™ az esti csendet messze kergetik a feldur- rogó, vastorku gépek. — Papp Béla bácsi gumikerekese is most dübörög el az exkavátor alól. Elhalad előttem, csak stopp- lámpája parázsló fénye mutatja, merre halad döm perével a sötétedésben. Sorban kaptatnak fel a töltésre a 169-es, a 178-as, az 55-ös. Nyergükben fia- talszivü öregek, tizennyolc, húszesztendós legények. Az a matrózinges Hódosi Imre. Tavaly érett ségizett, földrajztanár szeretett volna lenni — Agráregyetemre irányították. Nem ment — máshová jelentkezett, ott sem vették fel, rossz jellemzése miatt. Most rakományt rakomány után szállít a gátra és a határőrfőhadnagy még nem látta aludni .. A társai is ritkán. Nincs állandó gépe. a szabadságosokat pótolja. de nincs szíve senkinek levenni róla... A gát, a nagy árvízveszély, a hősies munka új fejezeteket nyit a káderlapokon is. . Dömperesek... Itt dolgoznak Gerecháton, túl a a szigeten, a 4-es őrház- nél. Ma töltéseket erősítenek, holnap erőművek alapjától hordják a főidet — holnapután új városrészek építésénél tűnnek fel durrogó masináikkal. A Papp Bélák, Aracs Józsefek, a Marosvölgyi Istvánok Itt is — ott is történelmet írnak. A hazaszeretet, a hősies erőfeszítés fejei.' Oroszlán lm » ^Dömperetek badságáról. itt vesztegelnek a gepek, üres vezetőüléssel. A töltés tetejét nyaldossa a víz és a gát oldalán úgy sötétlenek az, átázott részen harminc-negyven méter hosszan, mint a szalonnában a hús-csíkok. Derékig meztelen határőrök, honvédek ásózzák, hajigálják a tartályokba a földet. Mit tegyen a döm peres? Cigarettázzon az ülésben, nézze, hogy izzad az a fiatalasszony ott, aki szemmelláthatólag keveset ért a kubikos munkához? Hol egy lapát... Egy órába telik, míg megtelik a hat gép. Exka vátorra!? Hat perc lenne, de azokat még csak most rakják ki Mohácson, a vasúton. Eldübörögnek a süUyedező, hajlongó do- rongúton, — míg félórára rá visszaérnek a töltésről a katonák, civileit álldogálnak. Hja. nincs vezető a többi dömperre. Lett mindjárt. Az öreg Papp begyújtotta a 169-est odahuzatott vele a föld- kiterme'őkhöz. Nagyot kell kiáltania, hogy a zajtól megértsék. — Emberek! Amíg én a másikkal elmegyek, pakol ják meg ezt is. Értik? Már hogyne értenék. És a tömérdek izmos kar még meg is púpozza, ahogy visszatér. Mielőtt elindítaná a 169-est, odahuzatiia a 178-ast is. Nó, hárommal nehezen gyürkőznek meg a lapátosok! Meggyürkőznek! Mire felkaptat a töltésen, már félig megrakták egyiket. Visszafordul; már háromnegyedig van. Odaért — ülhet át rá, de igyekezzen, mert a harmadik is félig tele. A mérnök figyeli a lapátosokkal versengő dömperesek mérges vetélkedését és rákiált Aracs Józsefre: — Vigyetek ti is hármat ...! Föld lesz, ne féljetek! Papp Béla, Aracs József és Marosvölgyi István valósággal kergetöz- nek a földbánya és a töltés között. Ki nem mondott, de annál becsületbe- vágóbb verseny, ki. ha mi nem — legénykedés űzi őket. Velünk babrálnátok ki, dömperesekkel, akikkel az exkavátorosok is tisztelettel beszélnek?! A gátra érve, lebillentik a tartályt, farolva fordulnak, zúgnak visszafelé. Ha még üresen érik az egyik dömpert, hetyke hányavetiséggel szólnak le az ülésből: — Szóljanak, ha gyors a tempó ... Ha meg ottrekednek az átjáró sarában, mire oda érnek — mindkét dömpert megtetézik a katonák, a hajdúsági, kunsági parasztgyerekek, jegyzik meg ártatlanul. — Nó, a fele század akár le is fefchet. Nem bir jók már úgysem szusszal a dömperesek. Igaz-e elvtárs?! Mit felelhetnek erre? A hat vezetővel úgy rohan a tizenöt pirosrafestetí gép. mintha mindegyiken külön-külön ember ülne. És a töltés? A töltés egyre szélesedik, nó a támasz