Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJA I EGYEfÜL JETSKI A MAI SZAMBÁN: Aa árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése (2. o.) — A szovjet kormány nyilatkozata a genfi értekezletről (2. o.) — A közlekedés- és postaügyi minisztérium közleménye. (2. o.) — Miért nincs elég és jóminőségű zöldségáru? (3. o.) — Levelezőink írják. (3. o.) — El­ítélték az árvízi tolvajokat. (3. o.) — Puccini (4. o). — Kultúrmunkások és művészeti dolgozók az árvízkáro­sultakért. (4. o.) I ■ -----------------­——— -----------------------■— -------------------------1 MD P BARANYAMEGYEI BIZOTTSA'CA'NAK ' LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 JÜLIUS 24 Háromharmados nagytermelési nappal segítik az árvízkárosultakat A tatabányai bányászok kezdemé­nyezése nyomán lelkes elhatározás született Komló bányászai között is, hogy minél hathatósabban vegyék ki részüket az árvízkárosultak meg­segítéséből. Béta-akna bányászai, akik csütörtökön a nagytermelési na pon tervüket 127 százalékra teljesí­tettek, elhatározták, hogy vasárnap hárumharmados nagytermelési na­pot tartanak az árvízkárok pótlásá­ra és a károsultak segélyezésére s aznapi keresetüket az árvízkárosul­taknak ajánlják fel. „A mi eddigi erőfeszítéseink el- enyészőek azok küzdelméhez képest, akik a gátakon 2—3 napon át min­den pihenés nélkül küzdöttek a Du­na hullámai ellen. A vasárnapi nagy termelési nap után azonban jogos büszkeséggel mondhatjuk majd el, hogy ml Is helytálltunk, hogy mél­tón kivesszük részünket bajbajutott munkatársaink megsegítéséből“ — hangzik a Béta-aknaiak felhívása. A Béta-aknai bányászok felhívá­sa csakhamar élénk visszhangra ta­lált a komlói Tröszt többi üzeménél is. Minden becsületes bányász ott akar lenni a vasárnapi műszakokon s teljes erejével akar harcolni az ár­vízkárosultakért. Úgy ahogy a gát­építők, a termésbetakarítók s az élet­mentő brigádok harcoltak a Duna árja ellen. Valamennyien egyetértenek Po- beez Ferenc sztahánovista frontmes- ter válaszával, amelyben kijelentet­te, hogy brigádja az I-es üzem 220- as frontján teljes létszámmal a he­lyén lesz. Pobecz Ferenc ez alkalom­mal párosversenyre hívta Weitner József Béta-aknai frontmester csa­patát, amely Béta-akna I39-es front­ján dolgozik. ..Feíhivom Weitner Józsefet, hogy úgy szervezze meg a munkát a va­sárnapi műszakon, hogy eredményei méltók legyenek a nemes célhoz, amelyért harcolunk!'1 —- mondja Po­becz Ferenc felhívása. S ez a gon­dolat lelkesíti valamennyi komlói bányász készülődését a vasárnapi nagy termelési napra. H. J. Segítjük a károsultakat — AZ ÖTHÖNAPOS PÁRT- ISKOLA hallgatót és tanárai havi fizetésük 2—5 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. — A KOMLÖI MTH 501. sz. Ipari­tanuló Intézet vájártanuló iskola növendékei havi ösztöndíjuk 10 szá­zalékát adják az árvízkárosultaknak. — A BELSPED VÁLLALAT dol­gozói havi fizetésük 3 százaléká­val segítik a károsultakat. A válla­lat dolgozója, Molnár Vendel sztahá­novista rakodómunkás két heti sza­badságidejét a védőgáton tölti. Segít a veszély elhárításában. — A TÜZÉP VÁLLALAT köz­pontjában és a pécsi telepein eddig 1.835 forintot gyűjtöttek össze a? árvízkárosultaknak. Földvári Erzsé­bet, Józsa Elekné, Wizner György és sokan mások havi keresetüknek öt százalékát adták. ~~ A PATYOLAT MOSODA VÁL- Egoiéi csütörtöki röpgyű- lesutcön havi fizetésük 4—5 százalé­kát ajánlották fel. Egyben elhatá­rozták hogy ^üus havi tervüket 110 százalékra teljesítik. ~-ID-.SOMOGYI JANOS öttagú SÄdla a Pécsi Épületkár- bantarto Vállalat dolgozói a Szent IKSrlít51162 kőművesmun­kája határidejét augusztus 30-ról augusztus 15-re hozták előre Megfo­gadták, hogy 98 százalékos minőségi munkát végeznek. A brigád taeini ezenkívül fizetésük két százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. — A PÉCSI KERTÉSZETI VÁL­LALAT dolgozói fizetésük két száza­lékát küldik el az árvízkárosultak nak. — a méh vállalatnál fize­tésük 2—5, a Baromfi- és Tojásbe- gyüjtő Vállalatnál fizetésük négy százalékát ajánlották fel a dolgozók. Továbbra is nagy szükség van a kettőzött éberségre a katonák és polgári lakosság hősi helytállására Ihrig Dénes, a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet igazgatójának nyilatkozata (Tudósítónktól) Mohácsra csütörtökön este »20 cm-nél magasabb vízállással ért le az árhullám és előreláthatólag vasár­napig tart, amíg az apadás megkez­dődik. A szervezett, központilag irá­nyított védekezés azonban már egy hete lankadatlanul folyik a Duna baranyai szakaszán. A megyei árvíz­védelmi bizottság jelentős emberi és gépi erőket mozgatott meg. hogy a megelőző intézkedéseket időben vég­rehajthassa. Az utóbbi három nap­ban összesen majdnem kilencezer ember, közülük több, mint 5200 hon­véd vett részt a gátépítési és ter­ménybetakarítási munkákban. Ered­ményeként a közvetlenül veszélyez­tetett részekről — mintegy 2500 hold­ról — befejeződött az aratás és szombatra végeznek a behordással is. A gáterősítéseken pénteken dél­után 62 dömper, négy kotró, két hernyótalpas vontató és egy föld- Tyalu dolgozott. A szállításnak 118 tehergépkocsi segédkezett. Ezenkívül a honvéd műszaki alakulatok saját­ságos felszereléssel vettek részt a munkában. Ihrig Dénes a vízgazdálkodási tu­dományos intézet igazgatója a me­gyei árvízvédelmi bizottság tagja a védekezési munkákkal kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta a .Dunántúli Napló“ tudósítójának: A Duna a mohácsi szakaszon 22 cm-rel magasabban tetőz, mint amennyi az eddigi legmagasabb víz­állás volt ezen a részen. Nem érte el a Duna vízszintje ezt a magassá­got az l»12-es és az 1026-os árvizek idején sem. Mégsem a vízállás ma­gassága a főveszély, mert a gátak ebből a szempontból még nagyobb vízállást Is elbírnának. Ellenben az erősen áteresztő altalajra épült föld­gát. ha a magas vízállás miatti át- szivárgások következtében elázik a töltés, megcsúszhatik és bekövetkez- hetik a gátszakadás. Ennek megaka­dályozására tevékenykednek most éjjel-nappal az átszivárgások elszi­getelésén. Ilyenirányú jeler'ösebb munka van a Duna balpartján Du- uaszekcső község déli határán. Ezen a részen két szádfalazást készítettek a napokban. Kisebb biztosító mun­kák — talajfellazulások, buzgárak kivédésére, — több helyütt előfor­dulnak. A jobb parton a földgát három és félkilométeres, határral szomszédos szakaszán a nyomópadka megerősí­tésén szorgoskodnak. Ezen a védtöl- tésen 44 dömper, négy földkotró, egy földgyalu és számos gépkocsi nagy­számú emberi erővel gondoskodik a veszély elhárításáról. A Duna baranyamegyei szakaszán — a jobb- és balparton — összesen mintegy 7« ezer hold jó termőföl­det, védenek a munkában résztvevő honvédalakulatok és az áldozatkészen helytálló polgári munkások. A Baja alatti Duna-vonal védel­méhez tartozik a dunavölgyi lecsa­poló. az úgynevezett Átok-csatorna gátjainak óvása is. Különösen veszé­lyes itt a tőzeges altalajra épített gátrész. Az Átok-csatorna mentén eddig három helyen vertek le szád­falakat. Arra a kérdésre, hogy mik a kö­zeljövő kilátásai, a következőket vá­laszolja Ihrig Dénes, a Bajától a jugoszláv határig terjedő Duna-sza- kasz védő intézkedéseinek vezetője: — Szombaton még kulminál a víz Vasárnapra apadás várható. A jövő héten azonban még magas lesz a vízállás* ezért továbbra is nagy szükség van a kettőzött éberségre, a katonák és a polgári lakosság részé­ről eddig már igen gyakran tapasz­talt hős helytállásra — fejezte be a „Dunántúli Napló“ tudósítójának adott nyilatkozatát Ihrig Dénes. IGAZ SÁNDOR Hatvan máz*a búza, 6020 forint az árvízkárosultaknak A mágocsl Rákosi tsz tagjai csü- örtökön elhatározták, hogy az árvíz- károsultakat 60 mázsa búzával se­jtik. Pénteken a fogatok mér elszál- ították a terményt az állam raktá­rába. A Lovászhetényi Állami Gazdaság 163 dolgozója 6020 forintot ajánlott fel az árvízsújtottak részére. Az egy- szame lyre eső rész összege 22.88 forint. 3.000 mázsa gabona két nap alatt Szerdán reggel még hatezer mázsa gabona volt a baranyai terménynak- tárakban, csütörtökön estére azon­ban — az árvízsújtotta területek la­kóin segíteni akaró baranyai gazdák beadásából — több, mint kilencezer mázsára nőtt a begyűjtött termény­mennyiség. Bizakodva, példásan dolgoznak az árvíz elől kitelepítettek A mohácsi járás duna- menti, árvízveszélyezte­tett területéről eddig 152 családi.t költöztettek biz­tonságos helyre. A sátor­helyi állami gazdaság er- dőfűpuszta; üzemegységé­ből hatvanhét családot Sátorhelyen szállásoltak el az üres munkáslaká­sokban és a középületek­ben. Az elhelyezéssel mindannyian elégedettek, az üzemi konyhát pedig alig győzik a dicsérettel. A reggeli tejeskáv? sza­lonnával, ebédre és vacso­rára mindig van hús. Napközben csak az asz- szonyok tartózkodnak ott­hon, a férfiak legtöbbje az erdőfűpusztai üzemegy ségben dolgozik, a többiek pedig az áthozott állatál­lományt gondozzák. Késő estére jár az idő, amikor Szekér György tizenkéttagú családjához lépünk be. A negyvenkét- éves Szekér György azok közé tartozik, akik a mun ka nehezét keresik, viszo­nozni akarván az irántuk lépten-nyomon megnyil­vánuló jóakaratot. Tizen- natéves Józsi fiával be­osztást cserélt: a fiút a növénytermesztésből az állattenyésztésbe küldte, ő pedig a veszélyeztetett gaibonaföldre ment. mert amint mondja: „Ott töb­bet segíthetek". Most is büszkén újságolja: „Ma hér m nagy asztagot rak­tunk társaimmal.“ „Mi meg jó legelőt kerestünk a, csordának, — mondja a tia. — Megtartjuk azt a súlygyarapodást, aminek elérésében a maga mun­kája is benne van“. Szekéréktől az iskola felé visz utunk. A tan­teremben öt család lakik. Két család ágyakat állí­tott fel, a többi szalma­zsákon hál. Mégsincs pa­nasz. Az ellátással elége­dettek, a szállásról pedig tfj Kecskeméti Istvánná azt mondja: .Persze, hogy jobb otthon, de ameddig kell, íUmaradank". Munkabíró férfiember még nem tért haza, a gaz daságban dolgoznak, vagy a távolabbi Erdőlűpusztán pihenlek le. Waller Jó- zsefné behordáson serény kedő férjével ott van ti­zen xétéves fia is; a vizet horö'a a nie gszomjazó munkásoknak. Ifjú Kecs­kéméi i Istvánná maga büszkélkedik el azzal, hogy férje az erdészetnél menti a fát a bányáknak és a papírgyáraknak. Óv­ja a vadállományt is. A minap öt őzikét húzott ki a rohanó árból. Az erdófűpusztaiak busz keséeei közé tartozik ifjú Jasper István, aki azelőtt sohasem volt hasonló be­osztásban és most a gaz­daság területén szállító tehergépkocsik irányítá­sát látja el — kitűnően. Kisebb nehézségek akad­nak az. erdőfűpusztai át­telepítetteknél, de egyet­len z.okszót sem haliam. Ellenkezőleg: a jelenlegi körülmények között is a velük való törődés viszon zásának módjait keresik. Másutt, a mohácsi já­rás dunamenti részein ha­sonlóan harccal s nem megadással viselik el sor­sukat azok, akik a víz elől elköltözni kénysze­rültén; Dunaszekcsőn 38 család — közülük tizen­négy saját elhatározásából — települt át eddig vé­dett épületekbe. Legtöbb­ször azonban senkit sem lehet találni új otthoná­ban. A harmincnyolc csa­lád e;,jel-nappal a nyul- gátak építésén, erősítésén dolgozik. Körötnszakadtá- ig védik otthonaikat, me­lyeknek kertjeibe, udva­raiba benyomult az ár. Az öntevékeny védeke­zésben különösen példa­mutató dunaszekcsőiek, eddig több mint két kilo­méter hosszan, mintegy tízezer köbméter anyag felhasználásával építettek nyulgátakat, a falu part- menti házainak óvására. Jaranyatnegye asszonyai leányai segítsétek az árvízkárosultakat! Áz árvíz súlyos károkat okozott. A mi megyénkben is a dunamenti köz­ségekben kemény harcot vívnak az árvíz ellen. A mohácsi és a többi falvak asszonyai^ is ott találjuk az első sorokban, aliol a legnagyobb szükség van rájuk. Segítik a betaka­rítást, a gátak építését. Köszönet és elismerés jár az asszonyok lelkes, fáradságot nem ismerő munkájáért. üzemeink, bányáink, dolgozó pa­rasztságunk, önként felajánlott fo­rintjaikkal. a jobb munkával, termé­nyükből való juttatással sietnek az árvízkárosultak megsegítésére. Az árvízkárosultak megsegítésére in­dult mozgalom kezdeményezői között ott találjuk a gyermekeikért aggódó édesanyákat — a leányokat. Az MNDSZ lelkes segítőkészsége — mint mindig —, most is tapasz­talható. A mecsekaljai MNDSZ-szer- vezej a Vöröskereszttel közösen 1000 forintot ajánlott fel. A siklósi MN­DSZ szervezet a járási kultúrház vezetőinek segítségével július 25-én műsoros esttel egybekötött táncmu­latságot rendez, melynek bevételét teljes egészében az árvízkárosultak­nak adják. Követendő a harkányi tér melőszövetkezeti asszonyok példája is, akik 15 árvízkárosult gyermek nyaraltatását vállalták. Az árvízkárok helyreállítására ala­kult kormánybizottság szükségesnek tartja, hogy a társadalmi megmozdu­lás szervezett formáit biztosítsa. A gyűjtési munkákat a lakosság legszé­lesebb körében városainkban és köz­ségeinkben — a helyi tanácsok által kibocsátott gyüjtőíveken — az MN­DSZ és a vöröskeresztes aktívák végzik. Az MNDSZ megyei titkársága kért az MNDSZ-tagságot, hogy tevéke­nyen vegyenek részt a gyűjtési mun­kában. Édesanyák, asszonyok és leányok! Gabonával, ruhaneművel, pénzzel és háztartási cikkekkel segítsétek az árvízkárosultakat! MNDSZ BARANYAMEGYEI TITKÁRSÁGA A szerkesztőség postájából SÁSDI GÉPÁLLOMÁS: Ma délelőtt a sásdi gépállomásról a következő táviratot kézbesítették: A sásdi gépállomás műszaki és ügyviteli dolgozói július 22-i röp- gyűlésükön átlagosan fizetésük tíz százalékát ajánlották fel az árvíz­károsultaknak. VAJSZLÓ ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET: (Telefonjelentés) Nikolovics László elvtárs telefo­non bejelentette, ho«*' csütörtökön délelőtt röpgyűlést tartottak, melyen a földművesszövetkezet valamennyi dolgozója egyhangúan bejelentette: havi fizetésük két százalékával segí­tenek az árvízkárosultak családjain. SELLYÉI JÁRÁSI TANÁCS: {Telefonjelentés) A Sellyéi Járási Tanács telefonon értesítette a szerkesztőséget, hogy a mai napon 59 dolgozója 2665 forin­tot ajánlott fel fizetéséből az árvíz- Izárosultak javára. A MÁGOCSI GÉPÁLLOMÁS A mágocsi gépállomás dolgozói is ! hozzá akarnak járulni az árvízká- : nosultak megsegítéséhez. Elsőnek Molnár Imre traktoros vállalta, hogy egy mázsa búzával nyújt segítséget míg Lakatos Ferenc brigádvezető • egynapi keresetét ajánlotta fel. j A gépállomáson vasárnapi műszakot j tartanak és az ekkor végzett mun­ka teljes értékét az árvízkárosultak- Inak juttatják el. Harcban ax ár eilen Dunasxekeson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents