Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-23 / 173. szám
♦ 3 1954 JÜLIUS 23 NAPLÓ 4 4 1 PARI ÉS PÁR! ÉPÍTÉS _________* Ki nt a földeken, munka közben nevel, mozgósít most a villányi gépállomás pártszervezete Honvedek, rendőrök, üzemek da’gozói kemény munkával sikeresen védik a molitezlpü gálák liaranyamesysi szakaszát Jól „rajtoltak“ idén a villányi gépállomás kombájnjai, aratógépei. Már csak imitt-amott találni lábon álló gabonát a járásban, a hét végére pedig mindent learatnak. Büszkék Bu- ni Istvánra, aki már kétszáz holdon felül aratott, Szokolovics elvtársra, a 19 éves fiatalemberre és a többiekre. „A fiatalok Idén áttörték a gátat" — mondják mindenfelé. Ezekről szívesen beszélnek a gépállomáson és joggal, hisz (keményen megdolgoztak az eredményekért. De amikor a pártpolitikai munkára terelődik a szó, egy kissé visszahúzódnak az elvtársak. Bálint elvtárs, a párttitkár is restelkedve mondja: „Az elmúlt évben igen gyengén dolgoztunk, most sokat javult a pártmunka. De az idei követelményeknek bizony még nem felel meg.“ Persze nehéz ilyenkor politikai munkát végezni, a kilenc brigád kilenc helyen dolgozik, a gépek is elég távol vannak egymástól. Szinte az egész járáson rajta kell tartani a pártszervezet szemét, minden nap el juttatni hozzájuk a párt szavát. Még az aratás előtt, „haditer^et" készített a pártvezetőség. A kilenc brigádba népnevelők kerültek. Mielőtt a gépek kigördültek volna a föl dekre, a pártveztőség tanácskozásra hívta össze őket. Megbeszélték az agitáció formáit, a sajtó olvasását, röpgyűlést. „Érvekkel, példákkal dolgozzanak az elvtársak, akkor minden ki megérti magukat“ — ez volt a pártvezetőség véleménye. Felkészültek a nagy csatára ... Ezután sem hagyták magukra a népnevelőket. A pártvezetőség tagjai különböző brigádokban dolgoznak. A vezetőségi ülés után felkeresik a népnevelőket, tájékoztatják őket az új feladatokról, tanácsokat adnak munkájukhoz. Bálint elvtárs leginkább azokat a brigádokat látogatja, ahol nincs vezetőségi tag. Felülnek a gépre, a népnevelő mellé s amig beszélgetnek egy pillanatig sem szünetel a munka. Még az aratás elején az esős napokban megtörtént az is, hogy gyorsan összehívtak három-négy nép nevelőt, elmondták, kicserélték ta- tapasztalataikat. A pártszervezet terjeszti a jó módszereket is. A vezetőség tagjai révén jutott el másokhoz is a hír, hogy Pohl elvtárs milyen érdekesen dolgozik. A rövid történetiben csak annyi az érdekes, hogy több esetben kiszámítja egy-eigy dolgozó keresetét, azzal győzi meg őket arról, hogy érdemes szorgalmasan dolgozni. Szóval, példákkal érvel, nevel. Hatásos ez? Más példák is igazolják., hogy igen. Buni és Szokolovics elvtárs között igen nagy a versenyláz. Két tizenkilenc éves fiatalember — két lobogó kedvű, derék kormbájnos. Egymástól elég távol aratnak, de szemük mindig a másikon van. Bálint elvtárs révén, 5 köti össze őket. „Szokolovics elvtárs, Buni elhagyta a kétszáz holdat". Akkor Szokolovics keményebben markolja a volánt, gyorsul a motor járása, nő a learatott holdak száma. De ugyanez fordítva. Es az eredmény: a megye két legjobb komibájnosa a villányi gépállomás neveltje. Csak így segítik a népnevelőket? Fogas kérdés, nem könnyű rá válaszolni. Különösen, ha Bálint elvtárs is tudja, hogy a vezetőség kéthetenként ül össze, a népnevelők pedig naponta tanácsra szorulnak, az élet minden nap új tennivalókat szab. S ekkor elmondja, hogy új módszerrel kísérleteznek. A gazdasági vezetőket is bevonják az agitációs munka irányításába. Rövid számvetés: igazgató, főagronó- mus, főgépész, műhelyvezető és még néhányan szinte minden nap motorra kapnak és ki a földekre! Eljutnak mindenhova, a legeldugod- tabb brigádhoz is. Ha első útjuk a kombájnoshoz, trakoroshoz vezet, a második a népnevelőhöz vigye őket. Adjanak neki tanácsot, mondják meg mire irányítsa munkáját, hogyan segítsen a brigádnak, a vezetőknek. Javarészük párttag — hát legyenek kommunista gazdasági vezetők. A cséplés idején már a főmérnök elvtárs keze alá tartozó körzeti szerelőkkel küldik ki a napi sajtót is a népnevelőkhöz. Nó és vájjon mit visznek ezek az elvtársait a tarsolyukban a népnevelőknek? Mondani sem kell, ez most a legfontosabb. Az unalmas dolgokat nem szívesen hallgatja az ember, hamar odébbáll vagy éppen semmit sem ért a nagy szavakból. Nos, itt még sántít a villányiak mun kája. A hiba ott kezdődik, hogy a pártvezetőség nem példán neveli a népnevelőket, csak beszélnek arról, hogy „elvtársak példákat használjanak“. Bár még így is többen megfogadják a tanácsot. Hegedűs elvtárs is konkrét példákkal agitál, maga számolgat, töri a fejét hatásos érveken. Ez nem baj, a népnevelőknek öntevékenynek keil lenniök. Csakhogy a pártvezetőségnek van a legjobb módja a példák kidolgozására. Nem is kell hozzá különös tudomány. Észreveszik, hogy nem ügyelnek a kombájnnál a szemveszteségre. Mindjárt ki lehet számítani, hogy a két százalékos szemveszteséggel milyen kárt okoz magának és a tsz-nek. Vagy mondjuk pazarolják az üzemanyagot. Az irodisták, brigád vezetők kiszámíthatják, hogy hanyag ságukkal elvesztik a prémium egy részét is. És mennyi temérdek pénzt keres Buni! Ha ezt kimutatnák előttük, mindannyian azon a véleményen lennének: „Hát ezt én is meg tudom csinálni“. Csinálja — ezért beszél vele a népnevelő. Igaz az, hogy a sajtó, rádió tartalmazzon minél több példát, de a helyieket nem pótolja a központi anyag, csak mutatja az utat. Az aratással hamarosan végeznek. Mire felbúgnak körzetükben a cséplőgépek, ezen a téren is változtassanak. A népnevelők itt nemcsak a cséplőmunkások nevelői lesznek, hanem a csépeltető dolgozó parasztokéi is. „Cséplőgéptől a begyüj tőhelyre“ — e jelszó törvény, de a népnevelőnek meg kell magyarázni, miért adják be a dolgozó parasztok a gabonát. Általános érvekkel nem igen sikerül, csak a példáik hozzák meg a .kívánt eredményt. A pártvezetőség lássa el bőven ilyennel a népnevelőket. Bocz József Mohácsszigeten, Dunaszekcsővel szemben a 4-es számú gátőrháznál állomásozik a sziget védelmének egyik részlege. A gátőrház mellett honvéd rádiós-kocsiból rádión tartják a kapcsolatot az itt dolgozó honvéd részlegekkel. Ezen a szakaszon a pécsi Dózsa Lövész Tisztiiskola növendékei karöltve a mohácsi üzemi dolgozókkal, serényen erősítik az át- szivárgások ellen a gátakat, közöttük dolgoznak a Budapesti Vízügyi Tervező Iroda alkalmazottai, mérnökei, akik hathatós segítséget, tanácsot nyújtanak a védelemben. Hét dömper, tíz billenős gépkocsi, 34 teherautó hordja állandóan a földet a gátak erősítéséhez. Eddig csaknem 1200 köbméter földet mozgattak meg szállítottak a veszélyeztetett területekhez. A gátakon 400—400 méternyire rendőrök állnak éberen, figyelik, nehogy valahol átszivárogjon, orvul támadjon a partok mellett csendesnek tűnő víz. Aggasztó veszély nincs, de több esetben azonnali beavatkozásra volt szükség. Ma éjjel a 23-as folyamkilométerkőnél erősen átszivárgóit a víz. A pécsi Dózsa Lövész Tisztiisknla növendékei azonnal erre a szakaszra siettek és .mintegy 30 méter hosszú szádpalló beépítésével útját állták a vízbetörésnek. A víz azonban aszáda siklósi járás termelőszövetkezeteit és községeinek dolgozó parasztságét, mert' megelőzve a hét másik járást, az első helyre törtek fel a béke-aratási, cséplési verseny július 20-ig terjedő szakaszában. Aratnivalóik 86 és fél százalékát levágták és a tarlók S3 százalékát a mezőgazdaság- fejlesztési határozat szellemében a leggyorsabban meghántották. Másodvetési tervüket pedig az állatállomány bőséges takarmányozásának biztosítása érdekében 100 százalékra teljesítették. Mezőgazdasági osztályvezető: Hőgye Dezső, főagronómus: Keresztes Ferenc. A második helyre az árvíz által veszélyeztetett mohácsi járás dolgozó parasztsága tört, fel, akik hősies munkával, a gátakat erősítve, az ipa rí munkások és az átirányított gépek támogatásával gabonáik kilencven százalékát takarították be, tarpallók alatt továbbra is szivárgott. Ma reggel Tajti József, a Mohácsi Városi Tanács elnökhelyettese vezetésével mintegy 160 főnyi polgári lakosság — a mohácsi üzemek dolgozói siettek a szivárgás megakadályozására. A gát mellett újabb nyulgát építésével gátolták a már átszivárgóit víz tovaterjedését. A Mohácsi Selyemgyár dolgozói közül 16-an munkálkodnak ezen a részen, segítenek földdel megrakni a talicskákat, amelyeket a honvédek szinte futólépésben továbbítanak a gátakhoz. A gátak kisebb-nagyobb átszivár- gásokat kivéve, állják a vizet, de azért erőteljes munkára van szükség. A honvédek nemcsak a gát építésénél, erősítésénél dolgoznak derekasan, hanem mindenütt az elsők, ahol segíteni kell. Frailer Jenő, a Pécsi Dózsa Lövész Tisztiiskola hadnagya tegnap a dunaszekcsői komp mellett dolgozva észrevette, hogy a kompról egy asszony a Dunába esett. Frailer Jenő elsőnek sietett az asz- szony megmentésére és sikerült a már fúldokló asszonyt a vízből kimentenie. Szüntelenül, megállás nélkül erősítik a mohácsszigeti gátakat, mindenütt sikerült megvédeni a szigetet I íz árvízveszélytől. lójuknak több, mint egyharmaaát megbántották és csupán másodvetési tervük gyengébb teljesítésével szorultak a siklósiak mögé. Másodvetési terveiknek 66.4 százalékra tettek eleget. Mezőgazdasági osztályvezető: Balogh István, főagronómus: Fortilly Antal. Az aratás-cséplési békeversenv harmadik helyezettjei a villányi járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai. Búzájuk, rozsuk, árpájuk 77.7 százalékát aratták le és a tarlók 27 százalékát időben felszántották. Másodvetési tervük teljesítésének mindössze 19 százalék a híja. Mezőgazdasági osztályvezető: Hegedűs Vince, főagronómus: Murányi Ödön. A járások további sorrendje: 4. Pécs, 5. Sellye, 6 .Szigetvár, 7. Pécs- várad. Csaknem 12.080 farint prémiumot kapnak a második negyedévi adófizetési terv túlleijesitéséért Olcsóbb, jobbminőségű árut Baranyai dicsőségtábla Megyénk dolgozói köszöntik A második negyedben kileneven- egy baranyai község teljesítette túl adófizetési előirányzatát. A járások közül a pécsi ért el legjobb eredményt. Az adótervét túlteljesítő 18 község csaknem 12 ezer forint prémiumban részesül. Birján község lakosai — akiit 1871 forintot kaptak kötelezettségük határidő előtt teljesítése jutalmául, — az új negyedben még a tanács pénzügyi állandó bizottsága tagjainak buzdítását sem várják meg. ' Nem egészein három hét alatt huszonöt százalékát fizették be harmadik negyedévi adótervüknek. — Most nemcsak a magunk előnyét nézzük, — mondják a bi.rjáni gazdák, — az elemi károk mielőbbi helyreállításához minden fillére szíik sége van az országnak. A kollektív szerződés mind a két félt kötelezi Jelentős időszak érkezett el bányáink, üzemeink életében. — Az üzem alkotmányában, kollektív szerződésében előírt kötelességek teljesítéséről adnák számot az igazgatók a dolgozóknak. Az üzemek munkásai megtudják, hogyan valósították meg azokat a termelési, munka- védelmi, szociális feladatokat, melyeket a határozatokba foglaltak, melyek megvalósításáról az igazgatónak és az üzemi bizottságoknak kell gon- doskodniok. A következő napokban rendszeresen hírt adunk arról, hogy egy- egy vállalatnál hogyan valósították meg a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségüket. lafarozó Vállalat A múlt év áprilisában kötött kollektív szerződés lejárt. 144 pontban határozták meg a vállalat igazgatójának én dolgozóinak kötelezettségeit és jogait. A 144 paragrafusból 73-at kellett az első negyedévben megvalósítani. Ezt .11 kivételével meg is tették; hetet nem teljesítettek és négyet csak részben. Bár aaós maradt az igazgató a dolgozókkal szemben, mégis elismerésre méltó, hogy a munkavédelmi és szociális kérdésekre vonatkozó pontokat kivétel nélkül teljesítették. A kollektív szerződés 27. pontja előírja, hogy sztahanovista bemutatókat k©R tartani a szerződés ideje alatt. Ez elmaradt. Indok: „Nem volt megfelelő munkahely■ ’ Valójában más a helyzet. Ha átmenetileg nem is volt munkahely, előadásokat lehetett volna tartani élenjáró szta- hánovista módszerekről. Erre nem gondoltak a vállalatnál, az üzemi bizottság sem hívta fel rá a figyelmet. A 73-as Építőipari Tröszt vállalatai szívesen segédkeztek volna egy-egy sztahanovista munkamódszer bemutatásánál. Ennek elhanyagolása jelentős kárt okozott. Nagy része van abban is, hogy a vállalat sorozatosan adósa maradt a népgazdaságnak. A szerződés ‘.Ki. pontja szerint az igazgató vállalta, hogy havonta egyszer rendeletismertetést tartanak. Ez azért maradt el, mert állítólag a jogügyi előadó vállalati döntőbírósági ügyek miatt volt elfoglalva. A 94- es pont azt a kötelességet tartalmazna, hogy brigádvezetői tanfolyamokat tartanak hetenként két órán keresztül. Ez is elmaradt. Az indok az: „A brigádvezetők nem jelentek meg, vagy ha meg is jelentok, egy-ketten, nem volt érdemes megtartani a tan- folyamot.“ A Tatarozó Vállalat üzemi bizottságának időközben is ellenőriznie kell a kollektív szerződés teljesítését. Mondjon határozott bírálatot olyankor, amikor azt tapasztalja, hogy kény elmoss,égből s nemtörődömségből megfeledkeznek a dolgozókkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, • Baranyamegyei helyiipari vállalatok gazdálkodásában komoly hibák mutatkoztak az utóbbi időben. A hibák megszüntetésére a pártkongresz- szus utat mutatott. Most a vállalatok nál széleskörű mozgalom indult az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére, a minőség javítására. A PÉCSI HÚSIPARI VÁLLALAT főleg a vágási veszteségek csökkentésével, helyes munkaátszervezéssel, egy százalékkal csökkenti a nyershús önköltségét, a töltelékáruét 0.7 százalékkal. A MOHÁCSI GÉPGYÁR műhelyei között 120 métert kell meg tenniök; az anyagmozgatóknak, a szerszámtovábbítóknak. Észszerű átcsoportosítás útján az előbbi anyag- mozgatási utat 21 méterre csökkentik, ami havi hatezer forint munka- bérmegtakarítást jelent. A gépgyár öntödéjében magas volt a selejt. Selejtcsökkentési versenyt indítottak. Azok az öntödei munkások, akiknek öntése a három százalékos selejtet nem haladja túl, jutalomban részesülnek, akik pedig ezt túllépik, saját hibájukból, azokat kártérítésre kötelezik. A selejtcsökkentés útján a vállalat 20.000 forint anyag- és munkabérmegtakarítást ér el az év végéig. A MOHÁCSI MEZÖGAZDASAGI SZERÁRUGYÁR vezetősége termelési értekezleten vitatta meg a dolgozókkal az üzem előtt álló tennivalókat. Többen megemlítették azt, hogy egyes helyeken lazák a munkabérek, nincs a kifizetett termelés mögött megfelelő munka. Úgy határoztak az értekezleten, hogy ezt a hibát a normák felülvizsgálásával szüntetik meg. A kocsijavítási munkáknál az előre való utalványozást vezetik be. Rugós kalapács beállításával a kocsivasalás idejét tíz százalékkal csökkentik. A vastagsággyalu alkalmazásával a kapagyártás idejét két százalékkal rövidítik le, így év végéig 1.2 százalékkal csökkentik, az üzem önköltségét. A helyi tanácsi vállalataink önkölt ségcsökkentési felajánlása 1,600.000 forint. A vállalatok versenyre hívták egymást. A verseny célja az, hogy minél olcsóbb és jobbminőségű árut juttassanak a dolgozóknak, hogy megfelelőbb és olcsóbb legyen a szolgáltatások díjtétele, A megyei ranglista sereghajtóinak kétes dicsőségét a sásdi járásbeliek tartják meg maguknak. Annak ellenére, hogy az aratás szép lendületet vett termelőszövetkezeteikben és a községek határában is, a rendelkezésükre álló tarlóknak még alig egy tizedét szántották fel és így nem hajtották végre kellő eréllyel a párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozatának erre vonatkozó előírásait. Ha a tarlóhántás nem halad, a másodvetés is késik: 38.4 százalékos eredményük a leggyengébb a megyében. Szeghalmi József a mezőgazdasági osztály vezetője és Szil- vássy Imre főagronómus, akik irányítása alatt már annyiszor megszerezték az első helyet, hassanak oda, hogy az aratás-cséplés-tarlóhántás- másodvetés munkáiban se valljanak szégyent! QlcLfio 'ddqrcL kbwnkő-tik „IVekem csak a pénz .. Rövid, kéthetes időközönként három levelet is hozott Kacsótá- ről a Megyei Párt- végrehajtó Bizottsághoz a postás. Egyforma gépelésén, cikor- nyás szövegezésén, kör rr,önfont okoskodásán meglátszik — egy ember küldte valameny- nyit, ha három különböző kaesótai kulak nevében is. Tartalma? Osztályhelyzetük felülvizsgálását kérik, mert nem érzik magukat ku Iákoknak. Lássuk csak: Garai Zsigmond is, Tímár József is és a harmadik ugyanúgy nemcsak az aranykorona határát haladja meg — ez még egymagában nem is nyomna annyit a latban, — de saját maguk és a község dolgozó paraszt jainak egy behangzó állítása szerint mindhárman acse lédéit munkáján tolla, sodtak meg, mert akárhogy csűri-csavarja prókátoruk, bizony, a felszabadulás előtt, de még negyvenöt után is állandó kocsisa, bérese volt valamennyinek. Ez olyan nyilvánvaló teny Kacsótán. hogy még az árokszélen játszó gyerekek is tudják — csak a prókátor, dr. Balogh Gyula szent lőrinci ügyvéd nem szerzett róla tudomást, pedig itt nőtt fel a szomszédos faluban — ismerheti régóta lakóit. — Kérem, énhozzám eljöttek, írjam meg a kérvényt, azután fizeitek, elmentek és ezzel a dolog az én részemtől végétért... Hogy én mit írok bele? Amit mondanak. Nekem csak a pénz az érdekes ben. ne... Igen, ügyvéd űr. önnek csak a pénz az „érdekes“... és ezzel nem mond újat. Akárhány kulák és kupec is ezt állítja: a pénznek nincs szaga. Mindegy — állítják ők, a lényeg, hogy a buksza dagadjon. Hogy fondorlattal, vagy erőszakkal, hazugsággal, vagy tolvajmódra — a pénzen az amúgy- sem látszik... Ügyvéd úr! Élj valamikor itt Magyarországon egy Kossuth és társai vezette jogásznemzedék, amely inkább éhenhalt volna, semhogy a paragrafusok kacskaringólban bujócskázva a nép szi- polyozóinak fogta volna pártját. És él az új, a felszabadulás után felnőtt munkás-paraszt jogásznemzedék is, amely a régi, becsületes ügyvédi karral üsz- szefogva valóban a munkások és parasztok ügyeit védi. akik úgy találják, nem a bukszán mérődik az emberi becsület és sem százasért, sem ezresért nem kaphatók hamisságok cikornyás, szép köntösbe öltöztetett elő adására... Dr. Balogh Gyulától mi nem kívánunk sza. badságharcos kiállást, még annyit sem, hogy hangosan tüntessen a mi ügyünk mellett! — Csak annyit, pusztán csak annyit jegyzünk meg, hogy a honorárium átvételével az ügyletnek csak a gazdasági fele záródik le. A becsületbeli? Ilyenkor már az ii bezáródik.H •
