Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-16 / 167. szám
1954 JÜLIUS 16 N'ÄPCÖ 3 Szervezettebb munkával tegyük olcsóbbá a termelést! QloLp3ild(ifCL ktadukő-zik Báránybőrkucsma — szalmakalap... Valamikor régen élt egy ember. Azt beszélik róla, hogy nyáron hordta a báránybőr- kucsmát, télen meg a szalmakalapot. Bolondnak is tartotta mindenki. Nemzedékek példázódtak együgyü- ségén. Talán ezért, talán egyébért is úgy alakult a szokás, hogy az emberek nyáron viselték a szalmakalapot, a báránybőr kucsmát meg télen. Sokáig nem is volt ezzel semmi baj. Mindenki beletörődött. Ha ez a világ rendje, hát legyen így. Igenám. de egynémely minisztériumi beosztott nak, tervezőhivatali tisztviselőnek nehezére esik a világ megszokott rendjéhez igazodni. Ne gondoljanak rosszra! Nem az említett hivatalok „illetékesei" viselnek nyáron báránybőrkucsmát, télen pedig szalmakalapot (bár megérdemelnék!), hanem másokat igyekeznek erre szoktatni. így történnek azután olyan furcsaságok, hogy például a pécsi 30-es számú Ruházati Boltban egy (azaz összesen egy) nyári férfi vászonöltöny volt július 10-én. Egy meleg nyári hónapra nyolc vászonöltönyt és sok ‘tucat lódenkabátol küldtek az illetékesek. — Nem jól van ez így — csóváltam fejemet. — Majd ősszel jobb í lesz! — vigasztalt a boltvezető, — mert akkor majd .soktucat vászonöltönyt és csak 8 lódenkabátot küldenek. — Tavaly is így volt ez — adott nyomaté- kot az elmondottaknak. — Hogyan? — tettem fel a kérdést. — A boltok nem azt kapják, amit kérnek? — Dehogy, kérem! Hiszen ha azt kapnánk, nem volna semmi baj. Érdekes, mi sokszor a kiskereskedelmi alkalmazottakat szidtuk emiatt. Ezek szerint jogtalanul. Igen, jogtalanul. Mert ők képviselték jogos igényeinket és hadakoztak azért, hogy nyáron szalmakalapot és télen kucsmát küldjenek. Köszönjük is nekik. Nem rajtuk múlott eddig, hogy az idénycikkek csak a következő idényre érkeztek meg. Persze lehet érveket felhozni a fordított eljárás mellett is. Minek például nyáron gyermek-, vagy női szandál, amikor mezítláb is lehej járni?! A fehér női táska színe télen sokkal jobban simul a környezethez. Kartonruhákat készíteni ugyancsak legjobb szeptemberre, mert addig megállapodik a nyári divat s így a vásárló nincs kitéve annak, hogy májusban vásárolt divatos ruhája augusztusra. divatjamúlt lesz. Minek nyá ron a varrógépcérna, mikor egy-két feslés a ruhán csak szellősebbé teszi az ember öltözetét, ami egészséges dolog. S a síbakancsot végeredményben a túrisztikában stílszerűen lehet alkalmazni nyáron is, bár kétségtelen hátránya a köny- nyű nyári cipőkkel szemben, hogy strandra járni kényelmetlen benne. Viszont nagy előnye, hogy nyáron kapható. Az már nehezebben indokolható, hogy az ekék miért májusban s a kapák miért júniusban jelentek meg a forgalomban. Hacsak azzal nem indokoljuk, hogy a notórius lemaradóknak kell elsősorban termelési segítséget nyújtani, mert min den valamire való gazda elvégzi munkáját akkor is, ha kölcsönkéri az ekét vagy a kapát. Meg hát vannak olyan barátai is a munkának, akik nyáron jeget vágnának és télen kapálnának. (Ez elég sovány indok, mert ilyenek aránylag kevesen vannak, de legvégső esetben használható). Bizonyos. hogy az ilyen „csekély néhány havi késések1' sok bosz- szuságot okoznak az embereknek. Úgy gondoljuk, hogy segíteni is lehetne a bajon. — A módszer roppant egyszerű. (Lehet, hogy ezért nem csinálták eddig így). Mi lenne, ha az illetékesek figyelembe vennék a dolgozók jogos igényeit? — Nem kellene közvéleménykutatást sem rendezni e célból, mert derék kereskedelmi' alkalmazottaink hűségesen és időben tolmácsolják vásárlóik kívánságait. (Bizonyára megbocsátják, hogy jogos felháborodásunknak sokszor ők a célpontjai — érdemtelenül. Az „érdem" az illetékeseké. az esetleges „jókívánságokat*’ továbbítsák nekik.) Az eddigi gyakorlat meggyőzhette az illetékeseket, hogy a dolgozók semmi áron sem akarnak nyáron kucsmában járni. Ha már az igények nem akarnak a tervezéshez igazodni semmikép, meg kellene kísérelni a terveket az igényekhez igazítani. Lehet, hogy az illetékeseknek ez nehezükre esik, de higyjék el, nem lehetetlen. Ha másként nem megy, csinálják úgy, mint eddig, csak a naptárukat igazítsák előre két- három hónappal. LEMLE GÉZA Vessünk íöldségfélét másodnövénynek Uzemközben műszaki berendezéseiket karbantartani és javítani nem lehet. Ebből következik, hogy a műszaki berendezések karbantartása a bányában, a napszinten csak vasárnaponként lehetséges. Ez így rendben volna, mert a géposztály dolgozói — megértve munkájuk fontosságát — vasárnapi pihenőjüket feláldoziva. becsületesen elvégzik a javításokat. Az utóbbi időben azonban elterjedt a vasárnapi termelés és szállítás. Mi következik ebből? Az, hogy sem a termelő csapatok, sem a (javító csapatok nem tudnak 100 százalékos munkát végezni, mert az egyik akadályozza a másikat. Ez ellenkezik a párthatározat végrehajtásával és az önköltség csökkentésével! a termelőcsapatok ugyanis a vasárnapi kétszeres bérezés mellett sem termelnek többet a hétköznapi előirányzatnál. A műszakiak sem dolgozhatnak zavartalanul, tehát előirányzott munkájukat csak részben, azaz csak egy hányadára teljesítették. Ennek az áldatlan állapotnak elsősorban a műszaki ‘berendezések vallják kárát, mert a hibás alkatrészek 'kicserélése és javítása elmarad, addig kopik, amíg teljesen hasznavehetetlenné nem válik, az üzemköltséget növeli. A helytelen munkaszervezésnek iskolapéldája játszódott le július 4-én Béke-aknán. Délelőttre tervezték a javítást, amelyhez a műszakiak csaknem teljes létszámban megjelentek, hogy végre alapos ellenőrzést végezzenek. Senki sem számított arra, hogy a táró, a napszinti fejtések is szállítanak délelőtt. Ez Baranyában a második negyedévben a versenylendület szép eredményeket hozott az adóbevételi terv teljesítéséiben. Hiba azonban, hogy azok a járások, amelyek a második negyedévben az élen jártak, a III. negyedév első dekádjában megpihen tek habáraikon. Példa erre a villányi járás, amely a második negyedévben adóbevételi tervét túlteljesítette és a járások rangsorában a második helyen állott, a mostani értékelés szerint az utolsó helyen kullog. A pécsi járás, amely első volt, jelenleg a második helyre esett vissza. Ennek eredményeként a III. negyedév első dekádjában a megyei adóbevételi tervet mindössze 7.7 százalékra teljesítettük. Ugyanakkor örvendetes tény az, hogy azok a járások, amelyek a múlt negyedévben nem teljesítették tervüket, előretörtek. így a pécsváradi járás, amely a negyedik helyen volt, most az első helyre került, a szigetvári járás a hatodik helyről a harmadikra küzdötte fel magát. először nem okozott zavart, mert egy kis megértéssel úgy intézték a szállítást, hogy mindenkor a javítások szüneteiben buktatták le az ösz- szegyült csilléket. A kellemetlenség akkor következett be, amikor az ogyiik felvigyázó a szállítógép azonnali megindítását kívánta. Ez lehetetlen volt, mert egy javítás alatt álló alkatrészt kellett előlbfo a gépbe vissza tenni. Tizenegy órakor „felsőbb helyről“ utasítást adtak, hogy minden javítást 'be kell szüntetni és a gépeket a műszak végéig többé nem szabad leállítani. A műszakiak azután csak ott foglalatoskodtak, ahol éppen lehetett. Több munka elmaradt, pedig a tárók is csak „szállítg,attak", keveset termeltek. A gépek üresen jártak, megbotránkozására azoknak a villamos szakembereknek, akik tudják, hogy a gépék üres járatása sok áramot fogyaszt. Eddig a tényállás az érdemi rész pedig a következő: a bányalétszámból 159 dolgozó volt műszakon, ezeknek a vasárnapi díjazása átlag 80 forint, ami összesen 12.720 forintot tesz ki. A nyolc órai műszak alatt 550 csille szenet szállítottak és döntöttek. Egy csiúe szén nyersbérköltsége 23 forint, hétköznap pedig csak 11.50. Ebben az összegben nincs benne a túlméretezett felügyeleti apparátus: felvigyázók, ellenőrök, aknászok, köriétvezetők vasárnapi bérezése. Nincs beleszámítva a gépek felesleges járatásával elpocsékolt energia sem. Egy motornak egy órai járatása nagyobb család havi áramfogyasztásának felel meg. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy óra Az adóbevételi tervteljesítés versenyében július 10-ig bezárólag a járások és városok teljesítése a következő: Járások Teljesítés 1. Pécsváradi járás 11.32 százalék 2. Pécsi ff 8.43 ff 3. Szigetvári »5 6.07 1) 4. Sásdi 5.P »» 5. Siklósi >» 5.22 ff 6. Mohácsi ff 5.— ff 7. Sellyéi ff 4.9 ff 8. Villányi ff 4.84 ff Városok 1. Komló 15.5 százalék 2. Pécs 11.4 3. Mohács 8.5 ff Baranya megye augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére a negyedévi adóbevételi terv 66 százalékos teljesítését ígérte, hogy ennek alapján az évnegyed végére száz százalékom teljesítést érjen el. Ezt csak úgy sikerül megvalósítani, ha az első tíznapos lemaradást pótoljuk, ha az adóbevételi tervet nem a negyedév végén és nem hajrá munkával teljesítik, hanem az előirányzott összeg rendszeresen befolyik az állam pénztárába. alatt 240 csille szeneit lehet lebuktatni, akkor az 550 csille szenet két óra 20 perc alatt kellett volna ledönteni a nyolc óra helyett. Köny- nyen kiszámítható, hogy az üresjáratok által elpocsékolt árammemy- nyiség egy család hat havi villany- szükségletének felel meg. Az elmondottakat figyelembe véve felvetődik a kérdés: a munkaszervezésben nem kötelező az önköltségcsökkentés akkor, amikor maguk a dolgozók, miint Lóga Antal elvtárs szilógépész, a legmesszebhmenően takarékoskodnak a villanyárammal, amikor az éjszakai műszakban dolgozók csak ott világítanak, ahol feltétlenül szükséges és a motorokat, ha Iahet, leállítják és nem sokalják szükség esetén negyed és félóránként újból bekapcsolni?! Ha ezt a lelkes igyekezetei látVük, megértjük, hogy a dolgozók körében megütközést keltett a július 4-i eset. Ezekre a hibákra éppúgy, mint a jó teljesítményekre, a pártszervezetnek kell felfigyelnie, mert elsősorban a pártszervezet hivatott arra, hogy a kongresszusi határozatokat végrehajtsák. Többet, jobbat, olcsóbban termelni, ez a közös cél. Ennek' eléréséért közös erővel, a miunkák összehangolásával kell küzdeni. Célszerű lenne, hogy szervezettebb munkával hétköznapokon teljesítenék a tervet s akkor nem lenne szükség a kétszeres fizetésű vasárnapi műszakra, így olcsóbbá tennék a termelést és mi is zavartalanul biztosíthatnánk a bányagépek és berendezések javítá- I sát, karbantartását. Csongor Árpád szilógépész, Béke-akna. ü csilleosziá'yozó Kom'ón A komlói Kossuth-akna altáróján kiszállított csilléket eddig tartalmuk nak megfelelően a SEénosztályozó előtti ircndezőpályaudvaron választották külön. Ez a munka egy mozdonyt állandóan foglalkoztatott, valamint jelentős munkaerőt és időt is igénybevett. Csütörtökön az altáró- ban közvetlen a Kossuth-akna nyílása mellett, három sínpárral negyven méter hosszú új csilleosztályozó készült el, amelyen még a kiszállítás előtt tartalmuknak megfelelően rendezik a csillesorokat. Az új csilleosztályozó amellett, hogy egy mozdonyt szabadít fel más munkák elvégzésére, a csilleforduló idejét is jelentősen megrövidíti. GazEiemence építését kezdték meg a Pécsi Porceíángyárfcan A Pécsi Porcelángyárban húsz évi szünetelés után még ezévben ismét felújítják a cserépkályhagyár- tást. A régi üzemrészt mintegy négy millió forintos költséggel korszerűsítik. Szerdán reggel húsz kőműves hozzákezdett a kályhagyár ötven méter hosszú alagút gázkemencéjének építéséhez. A kemencét még az ősszel üzemelésre átadják. Az új gázkemencében évente tízezer cserépkályhát égetnek majd. A városok, az ipartelepek, a bányák körzetében mind nagyobb jelentőségű a zöldségtermelés. A zöldségfélék iránti kereslet napról-nap- ra nő. Ahhoz, hogy a következő szűk ségleteket kielégíthessük, emelni kell a termésátlagokat, növelni kell a zöldségtermelő területeinket. Erre kiváló mód nyílik most, ha másodnövényként zöldségféléket vetünk. A másodnövényként veteti zöldségfélék rövid idő alatt biztos és magas jövedelmet hoznak. Milyen zöldségféléket vessünk másodnövényként? Tarlószántásban is bő termést adnak a következő zöldségfélék: a cékla, a zöldbab, uborka, spárgatök és a téli retek. Az időjárás most kedvező a zöldségféléknek, eső van bőven. E növények fő munkájának idejére, ami főként a kapálásból és betakarításból áll, az aratás-cséplés befejezése után már van elegendő munkaerő. Értékesítésük — a nyár végére — és az őszi hónapokra esik. amikor a piacon más zöldségféle már kevés van, tehát értékesítésük biztos. A zöldbab, a spárgatök és az uborka csaknem a korai vetésű primőr árat is elérheti. A talaj előkészítése Másodnövénykénf zöldségfélét oda vessünk, ahová őszi kalászos nem kerül. A talajelőkészítés trágyázásból és szántásból áll. Az őszi és tava. szí árpa-, a búza- és a rozstarlót trágyázás után 13—15 centiméter mélyen felszántjuk, majd azonnal hengerezzük vagy simitózzuk. A zöldbab alá trágyázni nem szükséges. A cékla és a retek alá azonban trágyázni ajánlatos kát. holdanként 70—90 mázsa trágyát adjunk. Az uborkának sor, a spárgatöknek fészektrágyázást adjunk a szükséglet szeriint, Ajánlatos a tarló és a gyökérma.rad ványok gyors szétbomlása érdekében nitrogént kiszórni. Minden 100 kilogramm tarló és gyökérmaradványra 70 dekagramm tiszta nitrogént számítsunk. (Egy kát. hold kalászos tarló és gyökérmaradványra körülbelül 200 mázsa, tehát szükséges 14 kilogramm tiszta nitrogén.) Vetés, növényápolás Cékla: magszükséglete kát. holdanként hat kilogramm. Mihelyt a sorok meglátszanak, megkapáljuk. — Két-három lombleveles korban 10— 12 centiméterre ritkítjuk. Ezután szükséglet szerint porhanyójuk a talajt. Fajtái: egyiptomi lapos, bíborgömb. Zöldbab: sorbavetjük 40 centiméter sortávolságra. A magvak kikelése után azonnal megkapáljuk. Később még két-három kapálás szükséges. Fajtái: aranyéré, Saxa. Uborka: magszükséglel két kilogramm. Sorbavetjük 100—120 centiméterre. A magvak kikelése után azonnal megkapáljuk és a szíkleve- lek kifejlődése után 10—15 centiméteres távolságra kiritkítjuk. Továbbiakban talajának porhanyításáról kell gondoskodni. Spárgatök: magszükséglete kát. holdanként három-négy kilogramm. Az indátlan fajtákat 150 centiméter sor- és 80 centiméter tőtávolságra, az indás változatokat 200 centiméter sor- és 200 centiméter tőtávolságra fészekbe vetjük. Ápolása: a fészkek közét állandóan porhanyójuk. Retek: a tél( retket 30 centiméter sortávolságra vetjük, magszükséglete kát. holdanként három kilogramm. Ápolása: a gyors fejlődés miatt egyszeri kapálás általában elegendő, Miért ttent kapnak új rakodó-szalagot a pécsi aknák? — TT^.ó Szabolcs- b'ánya? — Igen, itt Istvámakna, Wilk gépészmérnök. — Jószerencsét, Wilk elvtárs. Egy kérdésünk lenne. — Tessék ... — Olvastuk a „Pécsi Báhyász'*-ban, hogy újabb rakodógépek érkeztek. — Megkapták a gépeket? — Egy rakodó dolgozik nálunk. Jól is működik, de a többit még nem kaptuk meg ... Hogy miért? Ezt én sem tudnám megmondani. Kérdezze meg inkább Csóti elvtársat az igazgatóságon. A telefonbeszélgetés után nyomban felkerestük Csóti elvtársat és megkérdeztük, mi az oka, annak, hogy a rakodószalag, — amely igen értékes újítás — nem tud gyorsabban elterjedni. — Ezt a rakodószala.got a kísérleti műhelyünk 'készítette el, a bányászok kérésére. Az újítás a munkahelyen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az igazgató elvtárs a sikeres próba után elrendel te: mindhárom bányakerület részére legalább egy egy gépet kell készíteni, hogy mindenütt megismer jék, és a kerületvezetők ennek alapján meghatározzák hány darabra van szükségük. — Úgy tudom, ez meg is történt. Vasasról és Szabolcsról is kértek gépeket. — Igen. A vasasiak legutóbb is reklamálták a rakodószalagot. Kiszámították: ha legalább 3 ilyen gépet kapnak a külszíni fejtésükbe, az eddigi 150- 200 csille helyett naponta 600—-800 csille szenet szállítanának ugyanazzal a létszámmal. — Vasason van az új rakodóból? _ Cajnos nincs. Bár ^ elhatároztuk, — hogy rövidesen újabb három gépet készítünk, azonban a gyártásnál lép- ten-nyomon akadályba ütközünk. Egyszerre több gátlókörülmény is van. Egyik az, ha mi egy újításunkat több példányban akarjuk elkészíteni, a hozzá szükséges anyagot nem kapjuk meg, mert a minisztérium csak akkor ad kiutalást, ha ezt év elején tervbevettük. Persze ha év közben születik egy újítás — mint ahogy az most is Jörtént, — előre tervezni lehetetlen, — T)e ez a dolognak ' csak az egyik oldala. Másik nehézség, hogy a minisztérium szerint az a helyes, ha a vállalat csak az újítás prototípusát, mintapéldányát készíti el. Ezt azután sorozatgyártásra a Tervező Iroda tervezze meg, a gyártást pedig valamelyik bányagépgyár végezze. — Az országnak egyre több szénre van szüksége, és ha mi ezt a körülményes utat járjuk, legjobb esetben egy év múlva tudunk gépet adni a kerületeknek. Én tehát azt szeretném, hogy olyan újítás esetében, amely közvetlenül a széntermelést segíti elő, a minisztérium so- ronkívül adjon anyagkiutalást. További nehézség abból adódik, hogy hálván kísérleti műhelyünk, vannak megfelelő szakembereink, az újítások el készítéséhez szükséges szerszámgépek nagyrésze hiányzik. — Pedig a gépesítés nálunk korántsincs befejezve. A különleges pécsi telopviszonyoknak megfelelően ki kell dolgozni egy könnyen átszerelhető és hosszabbítható kaparószalag típust. Meg kell oldanunk a csillézés gépesítését is, valamint a faanyag feladásának gépesítését és még egy sereg problémát. Ehhez nekünk feltétlen szükségünk lenne még két esztergapadra és egy marógépre. — Na és nem tudják be szerezni? — vetem közbe. — Eddig mindent megtettünk, — mondja Csóti elvtárs. — A minisztérium Ígéretet tett, hogy a Tatabányán felszabaduló szerszámgépekből nekünk is juttat. Ebből azonban semmi sem lett. Nemrég a komlói üzemvezetőség felajánlotta, hogy az újítási munkákat náluk készítsük el. Azonban kiszámítottuk, hogy az utazgatás, és az anyagszállítás miatt sokkal többe kerülne így a kivitelezés. Még- egyszer megemlítem: nem hiszem, hogy a minisztérium ne tudjon nekünk három szerszámgépet szerezni! _ t| a ezeket a szersz ámgépeket gyorsan megkapjuk, rövid idő alatt egész sor új rakodószalag segítené elő, hogy a pécsi szénmedencéből, még több, jóminő- ségú kokszolható szenet kapjanak üzemeink, kohóink. Horváth Gyula A pécsváradi járás élre tört az adófizetésben
