Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-14 / 165. szám
1954 JÜLIUS 14 NÄPCÖ 3 A PARTELET HÍREI ,A meggyőző, mindennapos népnevelőmunka biztos sikert eredményez“ II palotabozsok fiataljai versenyre Alapszervezetünk legutóbbi taggyű lésén az aratás-cséplésről tárgyaltunk. Bár Homorúdon kötelességtudó. emberek élnek, mégis úgy határoztunk, hogy sokkal többet kell törődnünk a dolgozó parasztok nevelésével, felvilágosításával, mert ezzel meggyorsítjuk a munkát. Nem könnyű a dőlt gabonát vágni, egy ember bizony nehezen birkózik meg vele. Az eső pedig sok helyen „lefektette“ a rozsot, búzát. A mi népnevelőink sorra járják a házakat, megbeszélik a gazdákkal, hogy segítsenek azokon, akiknek megdőlt a gabonájuk. Lelkes patro- názsmunka indult meg, mindenki szívesen felajánlotta erejét a másik gazdatársának támogatására. Ezenkívül ott is megjelennek az önkéntes kaszások, ahol korosabb gazdának hosszú ideig tartana az aratás. A kommunisták vetélkedtek egyA vezetőségválasztás óta sokat javult a pártszervezet munkája. — A kommunisták zöme aktívan dolgozik a pártmcgbizatásként kapott feladatok megoldásán. Ennek eredménye az is, hogy egyre többen kérik felvételüket a pártba. Magam is két új tagjelölttel gya- rapítottam a pártszervezet sorait. — Nemrégiben fogadta el a taggyűlés Kiss Dezső és Ricza János tagjelölt- felvételi kérelmét. Hosszú hónapok munkájának gyümölcse ez. Elsősorban az hozta őket a pártba, hogy látták, érezték a párt- szervezet falu érdekében végzett munkáját. A másik is a kommunistákon múlik: a nevelés. Az érdeklődési körüket használtam fel arra, hogy a két elvtársat a pártba vezessem. Mindketten nagyon kedvelik a kultúrmun- kát, nem maradnak el egyetlen előmással a kongresszusi verseny idején is. A taggyűlésen örvendetes kezdeményezés indult el: verseny a kongresszus határozatainak megvalósításáért, az aratás-cséplés gyors befejezéséért. Novics Pál elvtárs vállalta, hogy az aratást a viaszéréstől számított négy napon belül elvégzi. Erre felállt Gulyás János elvtárs, aki azt mondta, hogy két nap alatt levágja gabonáját s ettől számított két nap múlva készen lesz a tarlóhántás is. A taggyűlés megállapította, hogy a meggyőző, mindennapos népnevelőmunka biztos sikert eredményez. A legjobb példa erre: félévi adófizetési tervünket — a népnevelők 'mun-* kája révén — 106 százalékra teljesítettük. Vicsek János párttitkár. adásról sem, színdarabot tanulnak, verset mondanak. Kiss Dezső régi vágya, hogy színész lehessen. Arról beszéltem velük, hogy csak dolgozzanak továbbra is kulturális téren. Többször tanácsot kértünk tőlünk, hogy milyen előadásokat szervezzünk, mi érdekli a falu dolgozóit. Később már maguk is javaslatokkal éltek, beszéltek terveikről. Sokszor szó esett arról is, hogy mily nagy megtiszteltetés párttagnak lenni. Kiss Dezső és Ricza János a párt tagjelöltje lett. A pártszervezet arra kérte őket, hogy a kultúrmunka mellett végezzenek most népnevelőmunkát is, hogy minél gyorsabban befejezzük az aratást. A pártoktatás megindulásakor pedig mindketten résztvesznek majd az oktatásban. BRUKOVECZKI jANOSNf. Szava. ;i gépállomás DISZ- : hívták a harkányiakat A palotabozsoki gépállomás DISZ- szervezete elhatározta, versenyre szólítja a harkányi gépállomás DISZ fiataljait: ki lesz az első az aratás- cséplés, tarlóhántás és másodvetés munkájában! 1. A gépállomás fiataljai átlagosan 110 százalékra teljesítik nyári tervüket. 2. A cséplésnél a szemveszteséget a legkisebbre csökkentjük, a tarlóhántásnál a mennyiség mellett különös gonddal ügyelünk a minőségre. 3. Csökkentjük az üzemanyagfogyasztást a tároló és tankoló edényeket gondosan karbantartjuk, a zsírt pormentes helyen raktározzuk. Az erő- és munkagépeket rendben- tartjuk. 4. Az aratás-cséplés és szántás idejére szocialista megőrzésre vesszük át a gépeket. NAGEL JÓZSEF DISZ-titkár. A megye legjobb aratógépkezelője és kombájnvezetője Szekeres László a villányi járási pártbizottság első titkára kedden délután adta át a magyarbólyi Tartós Béke termelőszövetkezet irodájában Tóth Gábor villányi trak tokosnak a járási pártbizottság vándorzászlaját — 116 hold aratási teljesítménye elismeréseként. A kiváló traktoros lassú, G. 3ó-ös traktorával és régimódi K. 8-as aratógépével a megye valamennyi aratógépkezelője között az első helyre küzdötte fel magát. Magyarbóly után Márokra men: át Szekeres elvtárs és a másik zászlóval, amelyet a kombájnosok részé re alapítottak. Buni István DISZ tag kombájnost tüntette ki. A fiatal kombájnvezető, aki a pócsai termelőszövetkezet után most újra a má- I ráki Vörös Hajnal tábláin arat., a mai napon haladta túl a 100 hold be- I takarítást. Egyre többen kérik felvételüket a pártba Táplálóbb, izletesebb ételeket várnak a bányászok A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak jelentős része legényszállásokban lakik és az üzemi konyhán étkezik. Bányásza ink nehéz munkájuk végeztével éhesen térnek haza abban a reményben, hogy a szálláson jó ebéd várja őket. Sok esetben csalódnak. Az Uzemélel- mezési Vállalat nem adja meg a bányászok ■ rvak azt, amit a rendelet eüőír. A kormányprogramul megjelenése után rövid ideig mutatkozott javulás, de az utóbbi időben az ételek minősége romlik annak ellenére, hogy már megjelentek a nyári zöldségféleségek. Olyan hiányosságok vannak az Üzemélelmezési Vál "alatnál, amelyeken tudnának segíteni, ha akarnának A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetősége már sok esetben kifogásolta az ételek mennyiségét és minőségét. ilyenkor szép ígéreteiket kaptunk, — s maradt minden a régiben. Nem vitás, szép kez- ieménvezések is voltak, többféle ételt készítenek a dolgozóknak. hagy azok abból válogathassanak. Például Vasason Szabolcson és Becsbánván '2 féle ételt készítenek. \z utóbbi időben a kétféle étel azonban nem ér fel minőségileg eggyel serp. mert a kétféle ételt a minőség rovására készítik. Az ételek ízetlenek és zsírtalanok. György- aknán, amíg egyféle ételt készítettek, addig a babfőzelékhez pörköltet adtak, de amióta kétféle étel van azóta például a babfőzelékhez száraz marha húst adnak, aminek a háromnegyed része ehetetlen. A levesek ugyanígy zsírtalanok és felismerhetetlenek. — Nem jobb a helyzet a többi konyhán sem. A tavaszi idő beálltával bíztunk abban, hogy most javulni fog az élelmezés, mert a sok eső következtében zöldségféileség van bőven, de sajnos, ez nem így történt. Most. amikor olcsón, jó és ízletes ételt lehet készíteni, az üzemélelmezés konyháin téli ételeket főznek: felesborsó, szárazbab, burgonyafőzelék, stb. A dolgozók szerint az ételek csaknem zsírtalanok. ebéd után 3—1 órával már éhesek és panaszkodnak. hegy gyengén megy a munka. A szálló dolgozóiból alakult operatív bizottságok a telepvezetővel együttesen megállapítják egy hétre előre a menüt és ehhez szükséges anyagokra a rendelést a központ részére megadják. A ren delést időben továbbítják. mégis számtalan esetben előfordul, hogy az áru nem érkezik meg. valamilyen oknál fogva, vagy ha érkezik is valami, nem az, amit megrendeltek. Az újmeszesi konyhán július 7-én déli 12 órakor még nem érkezett meg az arra a napra előírt étel készítéséhez szükséges nyersanyag és Kruzsics József telepvezető így kesergett: „Lehet, hogy holnap már nem leszek itt, mert nem akarok mindig azzal a dolgozók elé állni, hogy nem kaptam meg újból azt, amit megrendeltem, és így nem is tudok jól főzni. Rögtönzött ételeket kell adnom és sokszor jogosan bírálnak a dolgozók.“ Érthetetlen előttünk, hogy a Rózsa Ferenc utcában lévő konyhán az Üzemélelmezési Vállalat miért tud kifogástalan élelmezést biztosítani ugyanolyan normáik mellett. A legényszóllók lakói távol vannak családjuktól és ha továbbra is ilyen rossz élelmezést kapnak, azt mondják. itthagyják a bá- nvát és mennek haza. Nem a munkától futnak meg, hanem az élelmezés hibái miatt. Az Üzemélelmezési Vál lalatnak sürgősen változtatnia kell eddigi munkáján, tartsa szem előtt a széntermelés fontosságát és adja meg dolgozóinak azt, amit részükre kormányunk biztosit. Jakab István Pécsi Szénbánya, szati Tröszt munkaügyi előadója Van egy olyan mondás, bogy: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Ez ugyan nem hízelgő a szentek „szerénységére”, viszont vannak egyesek, akik akár szentek, akár nem, élnek a lehetőséggel és ahelyett, hogy minden tettüket a | dolgozók, a kereskedelmi hálózat | jobb ellátása hatná át, mert ez len-1 ne kötelességük, a maguk zsákját igyekeznek tömni. No nem fűrészpor ral vagy gyaluforgáccsal, nem is hulladékpapírral, — hanem hússal. Méghozzá sertéshússal! Az utolsó szóra, a sertéshúsra biztosan 'sok dolgozó gondolja: „Elég régen ettem”. Sajnos, kevés jut belőle, tudjuk kevés a most levágásra alkalmas sertés, de nem vitás, rövidesen lesz több. De amíg kevés van, azt úgy kell elosztani, hogy ne néhány „kiváltságosnak” — a dolgozók nak, az üzletekben vásárlóknak jusson. Csakhogy vannak egyesek, akik ugyan nem szentek, de azt vallják, hogy először én. utána a közösség. Most pedig beszéljenek a tények. Mikor kezdődött, hogyan történt az első eset? — kideríteni már nem lehet. Tény, hogy egy Vadas Géza nevezetű vágóhídi egyén működése során virágzott ki. Különben ez a Vadas Géza nem a legszebb körülmények között került el néhány munkahelyéről, legutóbb pedig Má- gocsról. Ma viszont Szigetváron a MESZÖV-néi dolgozik, miután a Pécsi Húsipari Vállalatnál betöltött kereskedelmi osztályvezetőségétől május 1-én elbúcsúzott. Szó szerint ezt írják róla egy jelentésben: „A Pécsi Húsipari Vállalatnál egy elég régi keletű dolog volt a kereskedelmi osztály, névszerint Vadas Géza vezetőjétől. hogy ha célját el akarta érni, ellenértékként illegálisan húsokat szolgáltatott ki anélkül, hogy az igazgató elvtársat erről értesítette volna,” Jöttek a megyei tanács élelmiszer ipari osztályáról egyesek személyes kéréssel: — Vadas kartárs, kis hús kellene... — Hm. Adnak egy gépkocsit kölcsön? ... Adnak ... Mennyi kell? Máskor. Szól telefon: Halló... Élelmiszeripari oszt... Vadas kartárs? Ma péntek van ... fcis hús kellene vasárnapra. — Oh, mennyi? — Tudja ... — Hogyne, hogyne. Vadas letette a telefont és mor- gott: „Felettes... sohse rossz. Elszámolás? Majd kieszeljük. Elvégre jó egyes felettesekkel jóban lenni”. Múltak a hetek, csütörtökre mindig péntek jött, és ekkor jött a megrendelés is. Igen, csakhogy a párt- titkárnak, Gáspár József elvtársnak egyszer szemet szúrt: egy pénztár van itt a vágóhídon, miért akar ez Ot ap» iJríq ra k in rí ni ődk „A húsos , a büffésnő a megyei tanácstól Szakvári Istvánnak fizetni?! — Hát hol fizessek, hol fizessek, húst viszek kedves, — így a ‘ büffésnő. — Fizessen a pénztárban, — válaszolt a párttitkár. A pénztárban viszont egy, de vaskos kérdés született: „Fizetni, mire, hogyan számoljuk el, milyen keretre?" A párttitkár Ígéretéhez híven megtette a „lépéseket”, hogy megszüntesse a protekciót, viszont a megyei tanács élelmiszeripari osztályától Bérezés Károly húsügyi előadó is megtette. Beállít a vágóhídra, járkál a dolgozók között, odamegy egy pártból kizárthoz és így faggatja: — Nincs semmi baj a párttitkárral? Semmi? Csak bátran. . He? Egy pártból kizárt csak tud valamit mondani a párttitkárra! A párttitkár jelentette a Pécsi Városi Pártbizottságnak, utána ismét, majd megint jelentette, de az intézkedés elmaradt. Nem figyelt fel rá a pártbizottság. A Húsipari Vállalat igazgatója, miután tudomást szerzett a párttitkár jelentéséből a helyzetről, egyetértett vele, kijelentette, hogy ez a Vadas műve, de mit lehet tenni, egyszerre nem lehet megszüntetni, mert tudjaisten ... (Magára haragítja utóbb az élelmiszeripari osztályt) Balázs Mihály, a Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője tapasztalatlansága miatt, látva, hogy „bevezetett ügy”, maga is az igazgató álláspontját képviselte. Mit tehetett? A párttitkárt, Gáspár elvtársat nem hagyta nyugodni az. ügy, meit látta: a dolgozók érdekeit sértik a kivételezések. Végül mégiscsak világosság derült a helyzetre. Július 3-an kezdett bonyolódni a helyzet, mert a Hús és Tejkiskereskedelmi Vállalat egyik ellenőre észrevette, hogy a Bajcsy Zsilinszky úton lévő 78-as számú árudába, a Népbolt részére vittek húst. Szállító- levél nincs, a boltvezető tiltakozik az átvétel ellen — itt valami hiba van. De kiderült, hogy Fazekas Károly, az Északbaranyamegyei Népbolt húselőadója küldette oda, azaz nem is az üzletbe, hanem az udvar- bar! tévő húsfeldolgozóba, hogy ott kimérik. A háziasszonyok az u^ben, az üzlet előtt álltak a hús- erí* ~~ a kapu alól pedig kisétáltak a benfentes hústulajdonosok. A bolt vezető tiltakozott, nem tűri, utóbb meg ot gyanúsítják, hogy „mutyiban adja el a húst”, Telefonbeszélgetés a jóharátok“ Hús és Tej és a Népbolt igazgatói között, később az ügyben megjelenik Gáspár József, a Húsipari Vállalat párttitkára és kiderült (a két igazgató számára is) hogyan jut el a hús a titkos csatornákon. Tekintettel, hogy a vágóhídon már nem volt valami biztonságos a mérés, a következő eljáráshoz folyamodtak a megyei tanács egyes beosztottjai rendelésének kielégítésére. Hol a Pécsi Hús- és Tejkiskeres- kedelmi, hol pedig az Északbaranyamegyei Népbolt „húskeretéhez" csaplak a megrendelt mennyiséget. A húst kimérték, a pénzt beszedték érte, átküldték egyik húsárusító üzletbe, ahol a pénztárba került. A hús soha nem látta az üzletet, a húst vásárolni akarók kevesebbet kaptak, a kiszolgáló széttárta kezét: „Sajnos, kevesebbet kaptunk, mint gondoltuk.” És ez ment hosz- szú hónapokon keresztül. Mondhatjuk: Jó ellenőrzés az, ha erről az illetékes kereskedelmi szervek igazgatói, Árpádi József és Ra- goncsa Vendel elvtársak csak most szereztek tudomást. De térjünk csak vissza a tényekre. Mennyi húst mértek így ki? A számlákból ez derül ki: június 6-án 46.50, július 3-án 53 kiló sertéshús, -máskor „bizonyos mennyiségű” sertéshús. Egyszóval félmázsás tételek! Miért csinálták ezt*' Vadas Géza, már tudjuk miért; hát Fazekas Károly, a Népbolt húselőadója? Mondja el saját szavaival: „Balázs Mihály, a Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője kért, hogy mivel rossz viszonyban vannak a Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalattal, a megyei tanács egyes dolgozói részére tegyem lehetővé, hogy a mi számlánkra szállítsuk ki a húst. Szakvári István azt javasolta, hogy a Siklósi úti volt Kummer-féle hentesüzlet üres hátsó raktárhelyiségében 6 munkaideje után elméri ezt a húst. Itt húskimérés két ízben volt június 26-án és július 3-án ... Mivel ez a gyakorlat előttem hosszú ideje ismeretes és most engem kértek meg, a Húsipari Vállalattól a jó viszony fenntartásáért kérésüket teljesítettem.” Balázs Károly, a Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője: „A kiadott húsféleségeket kiszámláztuk az Északbaranyamegyei Nép- boltnak, mivel a Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat boltjaiban a t>á- sárlóközönség miatt ezeket az utólagos igényeket kielégíteni nem le* hetett. Beosztásom- átvételekor ezen kiadások már folyamatban voltak sokkal nagyobb mértékben és nem gondoltam arra, hogy ezzel súlyos szabálytalanságot követek el.” Szakvári István, a Húsipari Vállalat árukiadó felelőse: „A húst személyesen mentem kimérni, amiért Fazekas Károly a pénzt mindjárt be is szedte.” És mindez miért? Mert jóban akartak lenni a megyei tanácson dől gozó egyes beosztottakkal. Kik kapták kézhez a húst? Bérces Károly, a megyei tanács élelmiszeripari osztályának húsügyi előadója. Csongor Ibolya, statisztikus. Kürtös Mária, a kereskedelmi osztály üzemélelmezési előadója, aki egy üzemi büffé ügyével kapcsolatban írt sajtócikkre mentegetőzése során ezt mondta: „Nem merek a dolgozók elé menni, hogy bírálat ért.” Erre nem volt szerinte bátorsága, de arra, hogy a húst elvegye 4—5 kilós tételben a dolgozók elől, — arra igen! Garadnai Béla. a megyei tanács pénzügyi osztályán és még többen, kj tudja ezt pontosan megállapítani. Tény, hogy hordták büffés nőtől kezdve egészen a húsügyi előadóig. Kaptak belőle jó ismerősök, Jancsi bácsik, Julis nénik, Margitkáék, mert ők csak nem mennek el húst vásárolni, sorban állni, hogyan képzelik el ezt? Nem higyje senki, hogy ezt „el lehet intézni önkritikával.” Nem. ezeket az embereket felelősségre kell vonni azonnali intézkedést kell tenni e bűnös visszaélést végzők vagy jóváhagyókkal szemben, mert visszaéltek hivatali beosztásukkal. Most, amikor a tanácsok dolgozóinak nagy többsége igyekszik tudás.), munkája legjavát adni a kormány- programm végrehajtásáért, vannak egyesek, akik nem a kormánypro- gramm szellemében cselekszenek. — Nem túlozunk, ha megállapítjuk: nem méltók ezek arra, hogy a tanács apparátusában dolgozzanak. Végül pedig jótanácsként: Holnapután ismét péntek. Ne menjenek, ne telefonáljanak húsért a vágóhídra, mert ott többé nem kapnak. Ha pedig elmennek a húsüzletbe vásárolni, nehogy elszólják magukat: „Jaj, én még soha nem álltam húsért!” — egyszóval ne dicsekedjenek, mert akkor ott az üzletben sem kapnak húst. A dolgozók számára ez az ügy újabb tanulság és figyelmeztető arra, hogy éberen figyeljék az élet napi eseményeit és ne menjenek el szótlanul semmilyen rendellenesség mellett, mert ezt követeli tőlük a dolgozó nép, a párt. KASZON JÓZSEF f]j lej lakna kezdi meg a szén elést ebben a hónapban Komlón A komlói Béta-akna melleit a múlt év közepén új lejtakna készítését kezdték meg. A 150 méter hosz- szú, két vit'ás szállítóberendezéssel felszerelt lejtakna mélyítésével már elkészültek. A külszínen szintén befejezték annak a majdnem ezer méter hosszú kisvasúinak az építését, amely a lejtakna szenét a Béta-akna kötélpályáig továbbítja majd. Az új lejtakna, amely még ebben a hónapban megkezdi működését, a számítások szerint már kezdetben napi tíz vagon jóminőségű gázszénnel segíti Komló tervteljesítését. GARAY A Pfcsi Szénbányászai! Tröszt öt üzemegységre tagozódik: Pécsbá- ■nya, Szabolcsbánva, Vasasbánya. W- hegyi-üzem és Vegyesüzem. A bá- nvák és üzemek vezetőinek a minisz térium a következőket nevezte ki. Pécsbánya: igazgató Börzsei Mihály főmérnök Szabó Rezső vez. könyvelő Gregó Tibor. Szabolcsbánya: igazgató Szilas László főmérnök Vereckei Rezső vez. könyvelő Szabolcs Ferenc. Vasasbánya: igazgató Tamási István főmérnök Markó Imre vez. könyvelő Deák László. Újhegyi-üzem: üzemvezető: Rumann József főmérnök Herfurt Ernő vez.* könyvéé Strigecz Albert Vegycsüzcm: üzemvezető Harka János vez. könyvelő Albrecht Józsefné Gondtalanul szórakoznak a komlói legény száll ások lakói A Komlói Szénbányászati Tröszt 24 legényszállása csaknem 2.500 bányásznak nyújt második otthont. A legényszállásokon hetente egyszer filmeket vetítenek. Gyakoriak a legényszállások közötti röplabda és labdarúgó mérkőzések, sakk és asztaliteniszversenyek. Mindegyik legényszállás kétszáz kötetes könyvtárral is rendelkezik. A kirándulni- vágyók szintén megtalálják szórakozásukat. Ebben az évben már kilenc kirándulást szerveztek. A Mecsek hegység legszebb helyeit, valamint a sikomdai fürdőt keresték fel,
