Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-14 / 165. szám
1 DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA ICC YC/ÖL JETEKf r———————— ' A MAI SZAMBÁN: Külpolitikai hírek (2. o.) — Háromezer kilométer Vietnamban (2. o.) — Az Élettani Társaság vándorgyűlésén részt vett tizenhét külföldi tudós látogatása Pécsett (2. o.) — A partéiét hírei (S. o.) — „A húsos jóbarátok" (3 o.) — Táplálóbb, izletesebb ételeket várnak a bányászok (3. o.) — A megye legjobb kultúrotthona (4. o.) — Úttörőtáborban (4. o.) MDP BARANYAMECYEI BIZOTTSÄ GA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1954 JÜLIUS 14 Aratni, aratni, aratni! Arassunk! Vessünk másodnövényt! Baranya megyében, de az egész országban is elérkezett a búza, rozs és a tavaszi árpa aratása, sőt a megyében már az aratás kellős közepén, a betakarítás dandárjában állunk. Ma a falu dolgozóinak apraja, nagyja az év legnagyobb munkáját, az aratást kell, hogy végezze. Ez minden termelőszövetkezeti tagnak, dolgozó parasztnak érdeke, sőt nem kis mértékben nemzetgazdasági érdek lévén — állampolgári kötelessége is. Minden nap, minden óra késés óriási károkat jelentbet. Ha késéssel a szemveszteség két százalékkal nő, ez Baranya megyében Mohács város egész évi kenyérellátásának tarlóra hullatását jelenti. Ha a szemveszteséget két százalékkal az idŐQen elvégzett aratással csökkenteni tudjuk, mintegy 300 vagon gabonát nyelünk dolgozó népünk számára. A különleges időjárásra való tekin tettel sokkal fokozottabb és oda- adóbb munkát kell ezekben a napokban végezni a mi gépállomásaink és termelőszövetkezeteink dolgozóinak, mint eddig bármely évben. A gépállomásainktól függ elsősorban, hogy a termelőszövetkezetek megtermelt gabonája időben, megfelelő mennyiségben a magtárba kerül-e vagy sem — éppen ezért elsősorban a gépi aratás és cséplés megszervezése a legdöntőbb feladata összes falusi szerveinknek. Megengedhetetlen az az állapot, ami jelenleg gépállomásainkon uralkodik, az aratási munkák végzésében: eddig tervünknek mintegy 11 százalékát aratták csak le géppel, a termelőszövetkezetek kalászosainak mindössze 5 százalékát, ugyanakkor a rendelkezésünkre álló erővel a termelőszövetkezetek kalászos területének közel három negyedét géppel kell learatniok. De nem hetek és hónapok múlva, hanem a rendelkezésünkre álló öt-hat nap alatt. Ebből látszik, hogy ma a legfontosabb feladat: aratni, aratni, és elsősorban a gépállomásoknak! Minden gépállomás igazgatója, vezető mezőgazdásza felelős a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek időben és szemveszteség nélküli aratásáért, ezért minden egyes termelőszövetkezet gépi aratásával egy felelős személyt kell megbízni, aki irányítja, segíti a termelőszövetkezetek gépi aratását. A rendelkezésükre álló kom hámokkal, kévekötő aratógéppel a lemaradást behozhatjuk és a termelő szövetkezetek kalászosait rövid időn be'ül betakaríthatjuk. Most a gépállomásokon a sor — tegyenek meg mindent a harkányiakhoz, kéiújfaiu- siakhoz hasonlóan a körzetükben lévő termelőszövetkezeteknél, az érési ütemnek megfelelően végezzék az aratást, betakarítást. Az, hogy a termelőszövetkezetekben mikorra fejezzük be az aratást, nem kis mértékben függ a termelő- szövetkezetek tagjainak, vezetőinek iparkodásától is. Szükséges, hogy ezekben a napokban minden épkézláb munkabíró szövetkezeti tag, családtag kint legyen a földeken, részt vegyen az aratás munkáiban. Nem kis mértékben függ a gépi aratás sikere a termelőszövetkezetek vezetőitől sem. Az intézőbizottságok gondos kódjának, hogy az aratógépek után sarokvágók, kéve összehordók, a kombájn utón zsákolók, szalma lehordó kocsisak legyenek és a kombájn szérűn a tisztításhoz, szárításhoz is jusson elég munkaerő. Lássa be minden szövetkezeti tag, vezető, hogy egy kombájn jól megszervezett munkája 72 ember erejét tákaríttja meg naponta a termelőszövetkezetnek. Még mindig vannak olyan tsz- ek a megyében, ahol rosszul szervezik meg a munkát, a termelőszövetkezeti tagok, főleg az asszonyok nem vesznek részt egyes helyeken ebben a nagy munkában. így a gerényesi Béke termelőszövetkezetnél, ahol az ipari és társadalmi munkások segítettek az aratásban, ugyanakkor a termelőszövetkezeti tagok otthon ücsörögtek. Nasvon jól szervezte meg a betakarítást kicsiny tag'-' száma ellenére a reménypusztai Ui Élet termelőszövetkezet, ahol a csoport minden tagja résztvesz az aratásban és így szemveszteség nélkül kerül keresztekbe a gabona. Az aratás szemveszteség nélküli elvégzésé, gyors befejezése ma a kihelyezett agronómusok munkájától is függ jórészt. Minden agronómus tartsa kötelességének, hogy a rábízott területen megfelelő érési fokon elvégezzék az aratást. Külön felelősséggel tartoznak a gépi aratás megszervezéséért, ugyanakkor biztosíta- niok kell a kézi aratás után a gereb- lyézés megszervezését, majd ezt követően a tarlóhántás maradéktalan elvégzését a termelőszövetkezetekben. Jelentős területet foglalnak el megyénkben az állami gazdaságok. Vezetőik és dolgozóik a rendelkezésre álló gépierővel és társadalmi munkások segítségével biztosítsák, hogy példamutatóan, elsőnek fejezzék be a nagy betakarítási munkákat. Nem engedhető meg az olyan magatartás mint amilyent a csóbo- kapusztai állami gazdaság vezetője tanúsít, aki úgy vélekedik, hogy ha nem kap társadalmi segítséget, nem az övé veszik, hanem az államé. Ugyanakkor a gazdaságiban cselleng a munkaerő. Fontos, az állami gazdaságokban, hogy a dolgozókról való gondoskodást még jobban előtérbe helyezzék ebben a nehéz munkát igénylő munkaszakaszban, különösen tanuljanak a szentegóti állami gazdaság vezetőitől, akik éppen a dolgozókról való gondoskodáson keresztül érték el, hogy kalászosaik 60— 70 százalékát már le is aratták. Az idő sürget, minden percet, órét ki kell ma használni a mezőgazdaságban az aratás befejezésére. Községi tanácsaink, járási tanácsaink adjanak meg ehhez a nagy munkához a falu dolgozóinak minden segítséget, támogatást, főleg az ellátásban és a munka megszervezésében. Naponta segítsenek a termelőszövetkezetek munkája megszervezésében. Községi tanácsaink naponta tudatosítsák a falu dolgozóival, hogy meny nyire haladt a község az aratással, és főleg azt, hogy a versenytárs község hogyan áll a munkák elvégzésében. Lelkesítsék a dolgozó parasztokat, termelőszövetkezeti tagokat a békearatás, cséplési verseny első helyének megszerzésére. Ha a rendelkezésükre álló gópierőt, kézierőt jól felhasználják, az aratást országosan Baranya megyében fejezzük be elsőnek. Induljon harc az aratásnak mielőbbi befejezéséért! Ha ehhez a tanácsok részéről is minden segítséget megadunk, az aratást július 20-ra befejezzük és ezzel soksok vagon kenyérrel, hússal járulunk hozzá dolgozó népünk jobb ellátásához. Lukács Antal a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. A villányi járás befejezte az őszi árpa aratását A villányi járási pártvégrehajtóbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya jelenti, hogy kedden a járás valamennyi termelőszövetkezetében, állami gazdaságában és az egyéni gazdáknál befejeződött az ősziárpa aratása. Jól előrehaladtak a búza betakarításával Is. Üdvözlet a villányi járás dolgozó parasztságának! Iparkoaásukkal meg előzték az őszi árpa aratásában versenytársukat, a mohácsi járás dolgozó parasztjait. Előre a búzaratás, a tarlöhántás és másodvetés gyors, eredményes befejezéséért! Határszemle a sellyei járásban Ősszel a mélyszántásban, tavasszal a vetésben, most a nyáron az aratásban rendületlenül kitart a nyolc járás között kivívott első helyén a sellyei járás dolgozó parasztsága. Járjuk körül Felsőszentmárton- tól Kelemenligetig — hogyan dolgoznak a községekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban az ősziárpa aratás befejezése után. Tegnap aratott, ma délelőtt már a másodnövényt veti — délutánra elcsépel Gyurodinovics Marián A robogó autóból a sok arató mellett szántó-vető embereket pillantunk meg. Megáll a gépkocsi, kiszállunk. Közel vannak egymáshoz a mesgyekövek, az egyéni parcellák határát jelzik. Répa, burgonya, kukorica, tarló borítja tarka szőnyegként a földeket. Nem is nyár ez az idei — mondják a felsőszentmár- toni gazdák, — minden nap kiver bennünket az eső a munkából. Gyurodinovics Marian pattint egyet ostorával s máris fürgébben szedi lábait a két fiatal tinó. Mindössze öt hold földön gazdálkodik. A 425 négyszögölnyi árpáját már learatta, most végzi utána a tarló- hántást, de ezt azonnal nyomon követi a mósodveté6. Kézzel szórja szét a rögöcskék közé az apró mohar- magot. Mire a délutáni órákban elcsépelik a. nagy termésátlagot ígérő árpáját, kész a másodvetése is. — Gyurodinovics Marian az állam iránti kötelezettséget sem tartja másodrangú kérdésnek. Rendszeresen fizet adót és egész évi tojásbeadósát 60 százalékra teljesítette. Néhány parcellával odébb a falu felé Barics Pál géppel veti a silónak való kukoricát másodvetésként. Már 1938 óta 30 köbméteres silója van, melynek nagy hasznát veszi, ahogy maga mondja: „Nem is tudok már meglenni nélküle.” Barics Pál jól gazdálkodik, az árpáját már learatta, el is csépelte. 800 négyszögöl vetésterületről 6.50 mázsa magot takarított be. A beadásban sem marad el gazda társaitól — most a silóba- valóról gondoskodik. A termelési bizottság tagjai már vágják a búzát — sietnek a tarlóhántással is elsőszentmártontól egészen az épületekig az úttest baloldalán elterülő tarka földsávokon egyetlen kasza suhintására figyel fel a járókelő: Kus- tra Tamás, a termelési bizottság elnöke vágja rendekbe a hajlongó búzát. — Jó napot, Kustra elvtárs. viszi a kasza, viszi? — Viszi ám. ha húzom! Ki kell használni minden percet az istenverte eső miatt. Péter és Pálra már learattam 800 négyszögöl árpámat, azóta mégegyszer megkapáltam a kukoricámat. Most az öregek otthon a szénát hordják, mi meg vágjuk a búzát annak rendje és módja szerint. A bátyám özvegy felesége szedi utánam a markot. Holnap az övét vágjuk, aztán ami marad a miénkből az majd ezután kerül sorra. Mindössze két és negyed hold búzavetésem van. — Hát a tarlót megbán tot ta-e már az árpa után? — Azt még nem. Mindig a fontosabbat csinálom először, de még a napokiban megleszek a tarlóhántással. nyomban rá a másodvetéssel is. Hajdinát és tarlórépát vetek. — A bizottság tölbbi tagja? — Igyekszünk mi mindannyian. Az ifjú Barics Pál is learatta már az árpát, tarlót nem kell hárítania, mert falüivetése van: fenyer. ö indkább az állattenyésztéssel foglalkozik, most is van egy leszerződött bikája. Kustra Vitusz meg már el is csépelt. 600 négyszögölön négy mázsa 80 kilója termett, a hajdina é« csatornádé másodvetéssel is rendiben van már. Képek Kelemenliget életéből Magas nyárfákkal szegélyezett kocsiút vezet be a jugoszláv határmentén fekvő Kelemenligeti Állami Gazdaságba. Mellette a kisvasút sinei alig láthatók a bozótos gaztól — rossz előjel. A határban itt is, ott is babosfejkendős piros- és tarkaszoknyás lányok szedik a mar kot a suhanó kasza után. Lgy-egy rend után meg- megállnak, felemelik a vizes bütyköst, nagyot húznak belőle és folytatják tovább a munkát. Bent; az állami gazdaság területér pihenő emberek jobbra is, balra is. A ház árnyékában az asszonyok már a vacsora elkészítésén fáradoznak, pedig még csak két óra van. Végre megmozdulnak. Először a műhelyesek állnak munkába. Ott csoportosulnak a gépműhely előtt, egy kombájn kijavításán dolgoznak. — Három óra, negyed négy körül a kocsisok ts felkászálódnak fekhelyükről és senkitől sem siettetve jónak látják a munka megkezdését. A nagy kényelmesség láttán az ember úgy véli, mintha minden a legnagyobb rendiben lenne Kelemenligeten, pedig nem így van. Számtalan olyan dolog történik, aminek nem volna szabad előfordulnia. — Igazgató elvtárs, mi igaz abból a hétfő reggeli pofonból? — Hogy? Pofon? Ja Igen. Elmondja, hogy egy berúgott tehenészével már nem tudta mit kezdjen. Jobb hiján ébresztőül lekevert neki egy .hatalmas pofont, és mint aki jól végezte dolgát — még aznap elbocsátotta állásából. Mi is elítéljük az ilyen hanyag munkásokat, de az elintézés ilyen módja meg engedhetetlen. Ha az igazgató ilyen — a többi sem keres jobb meggyőzési eszközöket. Itt van Hatfi elvtárs, üzemegységvezető. Rendes, becsületes ember, vasárnap is kaszát fogott Jakab Jenővel és a kocsisokkal együtt levágott négy hold gabonát. De emellett rengeteget veszek szik, ordít, kiabál. A gazdaság érdekében teszi — de az a kocsis és tehenész is ember. Nem fenyegetéssel kell őket meggyőzni hanem emberihez illő hangon. Panaszkodik a vezetőség, hogy kevés a munka erő és hogy sok az eső. Más állami gazdaságokban sem esik kevesebb és mégsem egyszer, hanem kétszer is — háromszor i3 elvégezték már a kukorica kapálását. De itt, Kelemenligeten még 25 katasztrális hold kapálat- lanul áll. S ha végignéz az ember a cukorrépa táb Iájukon — elszorul a szíve Cseh elvtárs, a személyzeti felelős kért embereket a Munkaerőtartalékok Hivatalától, egyszer kaptak Is tizenötöt, többet nem és ők ebbe belenyugodtak — amikor a vetések nem látszanak ki a gazból. Dolgoznak, dolgoznak Kelemenligeten, mutatja ezt az is, hogy már levágták az árpát és nekiálltak a búzának. De még sem úgy megy a munka, ahogy kellene. Egymást váltják a vezetők: az egyik jóformán még meg sem ismerkedett a gazdasággal, már elhelyezteti magát, menekül a nehéz helyről és jön helyette egy újabb. Kelemenliget már szinte megalakulása óta a megye legrosszabb állami gazdasága, szégyenfoltja és nem mintaüzeme a sellyei járásnak. Itt az ideje, hogy a sellyei járási pártvégrehajtóbizottság a tanáccsal és a Ke- letdunántúlí Állami Gazdaságok Igazgatóságával együtt rendet teremtsen ebben a drávaparti gazda ságban, ahol a vezetők magatartása révén a meg lévő kevés do’gozó munka kedve is elmegy és gaz teszi tönkre a termést! Baranyai versenyt«lila Elismerés és elvtársi köszönet a harkányi gépállomás minden traktorosának, acatógépkezelőjének. kom- bájnosának. akik július 12-ig betakarítási tervük közel negyedrészét, 22.2 százalékát teljesítették. Pár nap ja csak, hogy szocialista versenyre hívták a tizenhat baranyai gépállomást, de ROSKÓ ZSIGMOND igazgató, DANADA ANDRAS főagronó- mus és HAUPTMANN JÓZSEF főgépész irányításával máris az élre törtek, becsülettel eleget tesznek a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák felé kötött szerződéseiknek. — Nagyrészt nekik köszönhető, hogy a siklósi járás elsők között végzett az őszi árpa aratásával. A tizenhat gépállomás versenyében a bólyiak tartják eddig a második helyet. A folytonos esőzések során úgy segítenek magukon, hogy mihelyt megszikkadt egy kicsit a föld, ünnepet, vasárnapot nem nézve VARGA ISTVÁN igazgató. GYENIS JENŐ főagronómus és MANG BÉLA főmérnök azonnal megindítják az aratógépeket és a kombájnokat. Szombat-vasárnapi műszakjukon 136 holdról takarították be a gabonát és így aratási tervüket 17.5 százalékra teljesítették. A KUSTRA PÁL igazgató, PÓKAI ISTVÁN főagronómus és HIRTH ZSIGMOND főgépész vezette kétuj- falusl traktorosok mindössze fél százalékkal szorultak a bólyiak mögé, a harmadik helyre. A búzaaratásban elhagyhatják őket! Elmondani is szégyenletes de mégis igazság, hogy a béke ara- tás-cséplési versenyben a három utolsó helyre a mágocsi, szigetvári és szentlőrlnci gépállomás került. Amíg a többiek arattak — ők az érés kitolódásáról jó solgattak s így ..nem érték rá" — aratni. A három gépállomás együttesen nem takarított be annyi ősziárpát, búzát, mint a negyedik helyezett villányiak. A szentlörinci gépállomás pedig AMBRUS ÁRPÁD igazgató, NÉMETH KAROLY főagronómus és HEGYES ISTVÁN vezető mechanikus irányításával eddig mindössze 73 hold learatósával szégyenkezhet. Ha a vezetőkkel az élen a sok traktoros, kombájnvezető, munkagépkeeelő. könyvelő, brigádvezető, körzeti szerelő, műhelyi munkás kaszát ragadott volna, hát már kézzel is a háromszorosát vághatták volna le Pé- ter-Pál óta, gépeiket pedig kikölcsönözhették volna azoknak, akik megbecsülik munkáját és dolgoznának is vele.
