Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-13 / 164. szám

Y DUNÁNTÚLI NAPLÓ mÁCPMUETÁPJA! EGYSfÖLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A francia és ae angol sajté az indokínai kérdéssel kap­csolatos genfi tanácskozásokról (2. o.) — Az angol sajtó Dulles Géniből való távolmaradásáról (2. o.) — „Ellenőrzés“ (2. o.) — 85 éve született Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás úttörője (2. o.) — Nem elég meg­hallgatni, el is kell intézni a dolgozók panaszait (3. o.) — Gazdag falu — egészséges nép (3. o.) — Jobb műszaki szervezéssel segítjük a júliusi tervteljesítést (3. o.) — Két új film (4. o.) MDP B ARANYAM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1954 JÜLIUS 13 Biztonságosabb munkát a bányákban! Egy percet sem várhatunk tovább! Palotahozsok — Boly — Ujpetre: Duna szekcső-sciget: Naponta tanúi vagyunk, hogyan válik valósággá a népgazdaság min­den területén: legfőbb érték az em­ber. A dolgozó ember megbecsülésé­nek egészsége megvédésének egyik legfőbb és legszembetűnőbb' bizo­nyítéka a munkavédelmi beruházá­sok egyre növekvő összege, a bal­esetvédelmi intézkedések nagy szá­ma. A munkavédelemnek különösen nagy jelentősége van a bányákban. A Pécsi Szénbányászati Tröszt munkavédelmi szervezetének hely­zete legnehezebb az országban. Nern- 1 csak a geológiai helyzetből, a tere­pek meredek dőlése, műveléstechni­kai nehézségekből adódnak, hanem számolni kell a gázkitörések szén öngyulladáséból eredő bányatüzek, szénpor robbanás, metán robbanás és omlás veszélyeivel is. Az egész országiban Pécsett volt először komoly, szervezett baleset­elhárítás, itt voltak először meg­szervezve a munkavédelmet szolgáló gázmérők, légmérők, stb-k, ami ter­mészetes^ hisz Közép-Európa leg­veszélyesebb bányája éppen a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz tartozik. A veszélyesség a mélység felé csak nö­vekedőben van, de minden veszély elkerülhető, ha a dolgozók betart­ják a biztonságú rendszabályokat, használják a biztonsági berendezése­ket, és feltétlenül követik a műszaki felső- és középkáderek utasításait. — Egy-két esettől eltekintve, bebizonyo sodott, hogy halálos szerencsétlensé­geket mindig gondatlanság, körmyel- ' műség, a rendszabályok és utasítások be nem tartása okozta. A munkavédelmi szervezet bá­nyáinkban három fővonalon műkö­dik: a hatósági vonalon, melyet je­lenleg a bányaműszaki felügyelőség képvisel, vállalati vonalon, itt a Tröszt munkavédelmi osztálya mű­ködik, végül társadalmi és szakszer­vezeti vonalon, amelyet Pécsett a területi felügyelő és az egyes bá­nyáknál pedig az üzemi bizottságok munkavédelmi felelőse, a társadal­mi felügyelő képvisel. A tröszt Igazgatóságán a munka- védelmi osztály működik átfogó szervként. A bányaüzemeknél füg­getlenített biztonsági megbízottak végzik a munkavédelem munkáját a szelilőztetési mérnökök irányítása mellett. A biztonság és a munkavé­delem terén még működnek gázmé­rők, légmérők, légiutak fenntartói, stb. — 172 dolgozó. Ezzel a létszám­mal igyekszünk minden lehető in­tézkedéssel földalatti dolgozóink testi épségét és életét minőén előrelátha- tó veszélytől megóvni, az összes munkahelyeken állandó felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni. Az úgy­nevezett balesetelhárítási oktatáso­kat rendszeresen megtartjuk és a bányamunkára jelentkező új dolgo­zóknak a 6 napos oktatást úgy intéz­zük. hogy azok a legfontosabb rend­szabályokkal már megismerkedje­nek. A többi dolgozó részére 24 órás tanfolyamokat, az összes dolgo­zóknak heti 15 perces oktatást, me­lyet műszaki felsőkáder tart az üze­meknél. A szakszervezeti társadal­mi felügyelő az ő aktívahálózatával szintén minden munkahelyet meg- . figyel a bányában, oktat, tanít és segít a hibákat kijavítani. A körzeti bányaműszaki felügyelők a bizton­ságot, a biztonsági rendszabályok betartását, a munkavédelmet is el- t lenőrzik. Állandó jeüenlétükkel a hiányosságokat feltárják és azokat kijavítják. Ezeknek a biztonsági rendszabályok ellen vétőkkel szem­ben bírságolási joguk van. Az 1954 elejétől kezove áprilisig a baleseti sérülések a baleseti mu­tatók szépen, örvendetesen csökken­tek. Május hónapban hirtelen emel­kedés mutatkozott, amely még a téli hónapokat is felülmúlta. Min­dent megtettünk, amit szóval és in­tézkedéssel lehetett balesetelhárítási téren; fegyelmi eljárások, prémium­elvonás, áthelyezés és bírságolás út­ján is. Mégis a júniusi sérülések nem csökkentek, hanem még a má­jusinál# is nagyobbak voltak. Mi ennek az oka? Hol van a hiba? A balesetnövekedés okait vizsgálva következő megállapításokat tettük: az éj jeles harmadban az eddigi 11 százalék sérülés helyett 17 százalék van, ami azt jelenti, hogy a dolgo­zók nagy része nyári mezőgazdasági munkát, vagy kerti munkát végez, így nappal dolgozik a pihenés helyett — fáradtan megy éjjeüi műszakra, ahol éberség hiánya miatt megsé­rül, nem tartja ‘be a rendszabályo­kat. Másik ok. hogy a földalatti lét­szám nem elegendő és igy a fenn­tartási műveletek a legszükségeseb­bekre szorítkoztak. A szállító vága­tok, főleg a kézi számításra szol­gálók állapota nem' kielégítő. Ezért történik a sok szállítással kapcsola­tos baleset. A notórius vagy ügyet­lenségből, szándékosságból eredő sérülteken kívül felütötte fejét az ügynevezett „nyári baleset.“ Ez egy kis véletlen és egy kis szándékosság keveréke, máris megvan a sérülés az ujjen. vagy a kézen, az orvos beköti és két-három, esetleg , több napra mentesül a munkától. Otthon ez idő alatt lehet kapálni, permetezni és egyéb „hasznos“ munkát végezni. A Pécsi Szénbányászati Tröszt tele­peinek nagy, meredek dőlése van, ahol a kitermelt szén nagy sebesség­gel csúszik le a töltőgarathoz. A csúszdákból kiugró széndarabok gyak ran okoznak sérülést a vigyázatlan készlettolóknál. Hasonlóan a mere­dek telepek okozzák, hogy a fejtés ácsolására szükséges fa leadásakor oly gyakran van sérülés a legkisebb vigyázatlanság esetén is. Mindezeket egybevetve a baleseti sérülések csökkentése érdekében szükséges, hogy a földalatti létszámot mielőbb kiegészíthessük és ezáltal a fenntartási munkákat sokkal job­ban elvégezhessük. Minden kerület­ben meg kell javítani az alapvága­tokat és a keresztvágatokat is. Szük­séges, hogy a társadalmi betegellen­őrök járják a sérültek otthonait és meggyőződjenek arról, hogy a sérült valóban sérült-e, vagy nyári mező- gazdasági munkát végez. A „hivatá­sos" sérülteket meg kell próbálni jó útra téríteni, ha nem hajlanak a jó szóra, el kell bocsátani, mert mun­kájukkal hátráltatják a termelést, csökkentik csapatuk tervteljesítését, sőt rossz példát mutatnak az új dolgozóknak. A körzeti orvosokat pedig kérjük, jól nézzék meg a je­lentkező sérülteket és ne azok ké­rése szerint, hanem saját lelkiisme­retükre és tudásukra hallgatva, ál­lapítsák meg a sérülés gyógyulásá­nak idejét. Feltétlenül szükséges a népgazda­ság érdekében, hogy a műszaki felső­ás középkáderek fáradságot nem is­merve, szolgálják a munkavédelem ügyét és munkahelyről munkahelyre járva élesszék, tartsák éberen a ter­melés teljesítése mellett a biztonsá­gos munkát. A múlt napokban fejeződött be a Pécsi Szénbányászati Tröszt hete­dik és egyben utolsó aknász tovább­képző tanfolyama. Itt a 137 műszaki középkáder a sok tantárgy mellett megismerkedett a pécsi szénbányák munkavédelmi és biztonságú kérdé­seivel. Reméljük, hogy ezek az új aktívák, műszaki vezetők tudásuk­kal segítségünkre lesznek, hogy mi­nél biztonságosabban menjen a ter­melés kerületeinkben. Nem szabad megfeledkeznünk a legfontosabbról, a dolgozókról. Ad­dig nem érhetünk el jó teljesítményt nagyobb eredményt, amíg nem lát­ják a dolgozók a munkavédelem fon­tosságét, a biztonsági rendszabályok betartását. A becsületes, lelkiismere­tes dolgozók megértik, hogy a táp­pénz nemcsak nekik és családjuknak jelent szőkébb megélhetést, hanem a sok baleseti sérülés megkárosítja az üzemet, a népgazdaságot. Min­den dolgozónak és műszaki vezető­nek kötelessége jó munkát végezni és a biztonsági rendszabályokat min­den alkalommal betartani, hogy ezzel csökkentsük a baleseti sérülé­sek számát. Gartner Ferenc bányamérnök. Hégyszázegy katasztrális holdról takarították be szombat- vasárnap a gabonát a három gépállomás traktorosai Megyénk három első gépállomása: a palotabozsoki éliizem. a bólyi és az ujpetrei traktorosok, kombájn vezetők vasárnap sem tétlenkedtek. Mihelyt a péntek-szombati esőzés után rámehettek a földekre, folytatták az abbahagyott aratást és ezt vasárnap sem szakították meg. A jó időt kihasználva, a palotabozsokiak 150, a boly iák 136 és az ujpetrei ek 115 holdról takarították le a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák gabo­náit. A tizenhat baranyamegyei gépállomás két nap alatt 904 holdat ara­tott — a másik tizenhárom eredménye szinte eltörpül a három legjobb mellett. Mi ennek a magyarázata? Egyszerű: az igazgatók megfeledkez­tek a vasárnapi műszakok szervezéséről, holott utasítást kaptak rá. — Álltak a szigetvári gépállomás traktorai is és a villányiak körzetében is tétlenül álldogált a gyönyörű időben hét kombájn és hat aratógép. Több leleményességet és önállóságot a gé pállomásokon! Ezernyolcszázzal vé­gezhettünk volna kilencszáz helyett, ha nem tétlenkedik el a drága időt: Arattassunk géppel — érdemes! Az idei rendkívüli nyár kétszeresen ösztökéli az egyéni gazdákat: használj ki minden száraz percet és takarítsd be a gabonádat, mielőtt egy viharos zápor, egy hirtelen jégverés learat, kicsépel helyetted, mielőtt a nedvessel váltakozó meleg révén a rozsda tönkreteszi a kész termése­det. De hogy arathatunk gyorsabban? A részes aratók legtöbbje már tíz­tizenöt gazdának is eligérkezett, egyedül meg nem nagyon birkózik meg senki sem a gabonával. Nincs más út kisegíti bajából a falu népét a gépállomás aratógépe. Tiszta, rendes munkával egy óra alatt levágja, ké- vébeköti az egy hold búzát és csak 77 kiló terményt, vagy ha a gazdá­nak úgy tetszik, — 154 forintot kér érte. A részes arató? Egy teljes nap­ig vesződik vele (ha engedi az eső) és 100—120 kiló búza a járandósága, tetejébe egy liter bor is kijár. Szabadáron számítva 270 forintot kér. a gépállomás 154 forintjával szemben. 116 forint a különbség egy holdon, hármon 348, egy pár igen jó bakancs vagy négy ing ára. Érdemesebb te­hát géppel avattatni, mert gyorsabb, olcsóbb, hasznosabb! Megmentették az árvíz elül a hátai egyéni gazdák kilenc hold búzáját Vasárnapra a Duna hirtelen ára­dása elöntéssel fenyegette a hátai egyéni gazdák ártérben fekvő búza­tábláit. Mivel Báláról a nagy váz miatt már nem közelíthették meg a földeket, a termelőszövetkezet tag­jai. mint jó szomszédok, saját arat- nivalójukat elhagyva — az egyéni gazdák segítségére siettek. Mielőtt a víz elboríthatta volna a földeket, a tsz brigádjai lekaszálták a kilenc hold búzát és arra is volt gondjuk; hogy fogatokkal magasabban fekvő, biztonságos helyekre szállítsák. A Ságvári termelőszövetkezet mi? végzett az Őszi árpa aratásával és most versenyben vágják a búzát. — Nem akármilyen versenyben! A tsz két brigádja a DISZ-fiatalökkal ve­télkedik — melyikük takarítja be előbb saját területéről a gabonát — kikerül első helyre a béke aratási- cséplési versenyben. Lánycsók — Borjád — Bár: Vasárnap is megfeszített erővel dolgoztak A tömérdek nyári esőzés idején kény te le n -ke I let len úgyis sokat ün­nepeltek, hát most a szép vasárnapi időben kétszeres igyekezettel ipar­kodtak behozná aratási lemaradásu­kat a mohácsi járás termelőszövet- Icezeteiben. A lánycsóki Csillagban kora reggeltől húsé kaszás Brufoel Jenő elnök vezetésével közel 56 holdról takarította be az őszi árpát. A jó munkájáról megyeezerte híres bari Uj Élet termelőszövetkezet tag­jai sem ültek Ölhetett kézzel: 3® hold ősziárpát vágtak le egyetlen napon és ezzel be is fejezték az ara­tás első »részét. A borjúdi Egyetértés termelőszö­vetkezet tagjai csütörtökön és pén­teken is kiverte az eső a táblákról. Szombaton meigszikkadt a föld és így vasárnap egyesült erővel befejez­ték 84 hoddnyi árpájuk aratását. (Szervezetten, termzerűen, t/ijőrsan ]V| ég csak hajnalodik, de motorkerékpá­ron es gyalog roar érkez­nek a. agronómusok, kör­zeti szert lök a harkányi gépállomás irodája elé. Rövid megbeszélésről van szó, » utána máris elszé- lednek az országutakon, dűlőkön, hogy kint a terü­leten segítsék a gépkeze­lők munkáját. Akad mit ellenőrizniük, akad hol segíteniük, hisz nyolc kom bájn es hét aratógép dol­gozik körzetükben. A gépállomás szerelő- műhe'vében hárman szor­goskodnak, ők maradtak csak pent, hogy a nagyobb hibákat kijavítsák. Most éppen egy kombájnt sze­relnek; a vágószerkezete törött el. Nem kis munka, nekigyürkőztek alaposan. — Holnap már üzem­képes állapotban állhat neki az aratásnak, — ígé­rik a ^erelők. Az irodában Májer Bé­la üzemgazdász tartózko­dik, ő az ügyeletes. Meg­kértem, mondja el, ho­gyan szervezik meg napi munkájukat, hogy most az aratás idején minden zavartalanul menjen. — Minden este össze­jön a vezetőség, megbeszé­lik mit tapasztaltak napi ellenőrzésük során, el­osztják azt is, hogy más­nap ki melyik körzetbe megy. Minden kombájn­hoz és aratógéphez kije­löltünk egy agronómust. ő felelős az aratás és tarló­hántás zavartalanságáért. Három körzeti szerelőnk állandóan motoron ül: el­lenőrzik kint a gépeket. Hiba adódik? Ott a hely­színen gyorsan meg is ja­vítják. — Hogyan történik a gépeknek megfelelő terü­letre való átirányítása? — Egész egyszerűen. Mi pontosan felmértük, me­lyik tsz-nek mennyi az aratnivalója. A traktorok, kombájnok napi teljesít­ményéről minden reggel nyolcig jelentést kapunk, így könnyen kiszámíthat­juk, meddig tart a mun­ka, s mire végezne, olyan helyre vezényeljük, ahol szorít az aratás. Ma este például a nagytótfalusi Kossuth tsz árpatáblájá­val elkészül a kombájn, és holnap már az egyhé- zasharaszti határban arat. A gépek irányítása más­különben az én felada­tom, nem mint ügyeletesé, hanem mint üzemgaz­dászé. — És mi az ügyeletes feladata? Nem tud már válaszol­ni — szól a telefon: Tere- hegy kér szerelőt reggel­re a gép beindításához. Újabb csengetés: a nagy- tótfalusi tanácselnök ágya kát kér az aratóinak. Má­jer elvtárs feljegyzi a kéréseket, , némelyiket azonnal el iS intézi, a többieket este beszélik meg a vezetőségi ülésen. ÉT Őzben a versenyre terelődik a szó. Nem ismeretlen fogalom a har­kányi gépállomáson! Ta­vasszal a kongresszusi verseny tiszteletére tett vállalásaidat 114 százalék ra teljesítették. A trakto­ros-nap alkalmával pedig 29 traktoros és három bri­gádvezető tett ígéretet: győzelemmel vívják meg a békea-ratési versenyt is. — Kévekötő aratógé­pünk dolgozik kínt a ter­melőszövetkezetben és egy erősen gazos folyondáros árpatáblába állították be. Nem hagyhatom, hogy el­törjön. majd a kombájn learatja, ami ott maradt. Egy kis késést jelent, de aratási tervünket így is legalább 110 százalékra teljesítjük. Hauptmann József főgé­pésztől a pótalkatrészek után érdeklődöm. — Ma jártam bent Pé­csett, dinamót, meg ki­sebb alkatrészeket hoz­tam, de a legfontosabbat: két G. 35-ös hengerfejet mégsem. Elmondja, régóta leve­lez már ez ügvben a Bu­dapesti MEGÉRT-tel — eredmény nélkül. — Ha nem érkezik meg a két hengerfej, — fakad ki a főgépész — ez két erőgép kiesését jelenti — veszteség: 200 normáihold. * Ahogy este az állomás ra Indultam, volt Időm elgondolkodni egy dolgon. Azt hallottam, hogy Villányban. Vajsz- lón már az aratás első napjaiban fenekestül fel­fordult minden. A tsz-ta- gok szidják őket, mert a szerződés ellenére is saját maguknak kell nekiáll- niok aratni, mint Villánv- kövesden, mivel nem vár­hatják ki, míg a gépállo­más felébred. Tanuljanak ezeken, a' helyeken szerve­zettséget, pontosságot. — akarást a harkányiaktól. Berényi József

Next

/
Thumbnails
Contents