Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-02 / 155. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLfl VILÁG PROLETÁRJAI EúYEfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Táncsics Mihály (2. o.) — A világsajtó elismerése a magyar labdarúgóválogatott újabb diadaláról (2. o.) — Anyagtakarékosság, önköltségcsökkentés a Pécsi Fűtő- házban (3. o.) — Értekezletet tartottak az élelmiszer- i ipar megyei vezetői (3. o.) — Két operaelőadás (4. o.) ^ — Panaszkodnak a gyermekek (4. o.) AZ MDP BÁBÁN YAM ECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 JULIUS 2 Versenyre! — Ki les% a% első a% aratásban? Szinte egy időben került nyilvánosságra a harkányi Első Megyei Tanácskozás és az ócsárdi Béke Őre termelőszövetkezetek tagságának ver senyfal'hívása az idei béke aratás- cséplés veszteségmentes, gyors elvégzéséért. Egy nappal utánuk a villányi járás községei és termelőszövetkezetei álltak ki egy emberként a megye színe elé: felajánlották — nemcsak az aratást végzik el elsőnek Baranyában, hanem mindjárt a cséplőgép mellől hazafias kötelezettségüknek is eleget tesznek. Szinte visszhangként feleltek rá három nap múltán a sellyei járás dolgozó parasztjai, amelyben kijelentették: állnak a villányiak kihívása elá. Kommunista és pártonkívüli, egyéni gazda és termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomási brigád, kombájnosok és aratógépkezelők nagyszerű mozgalma bontakozott ki napok alatt a szemünk előtt. A mezőgazdaság fejlesztési határozat, az új kormányprogramon több búzát kért parasztságunktól- — ezer és ezer hold többletvetéssel felelt rá megyénk népe. Most. amikor már sárgul, óráról órára érik a gabona, az az elhatározás fűt minden gazdát, minden tsz tagot, hogy a sok fáradsággal beérlelt búzát, rozsot, árpát, zabot az utolsó szemig be is takarítsa. Tehát a kibontakozó nagy verseny a mezőgazdaság fejlesztési határozat végrehajtásának, a kormány- programon célkitűzéseinek nagy versenye is. A harkányiak, ócsárdiak. a villányi járás kezdeményezése hű kifejezője dolgozó parasztságunk legjobbjai érzelmeinek. A járási és falusi pártszervezetek, a nők tízezres seregét megmozgató MNDSZ és a fiatalságot soraiba tömörítő DISz szervezeteink és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megtisztelő feladata, hogy saját állami gazdaságukban, termelőszövetkezetükben, falujukban minden dolgozó paraszttal megismertessék a legjobbak kötelezettségvállalásait és felszítsák bennük a hazafiság. a béke megvédése Iránti kötelességérzet tüzét. Nincs az a dolgozó paraszt, aki az elmúlt egy esztendő során nem érezte volna saját életében a párt és a kormány új programmjának segítségét, a vető magcserében, beadás és adócsökkentésben, a gazdasági felszerelések fokozott gyártásában, a falusi ipar helyreállításában. Nincs az a falusi gazda, aki nem törekedne az új kormányprogramra óta gazdasága bővítésére. fejlesztésére, aki nem akarna még többet, nagyobb termést, gazdagabb jövedelmet kihozni földjéből Ha megmagyarázzuk neki — a gyors aratással, gondos csépeltetéssel saját termését menti meg a veszteségektől. ha a falusi agronómus bebizonyít ja, hogy a tarlóhántás nyomán több víz marad a talajban, jobban pusztíthatja a gyomokat, — nincs az a gazdaember, aki saját maga ellenségeként nem lépne nemes vetélkedésre szomszédjával, vagy akár faluja legjobb gazdájával. A községi termelési bizottságoknak, melyek éppen a környék legjobb gazdáit gyűjtik soraikba, az aratás jó előkészítésén kívül az is megtisztelő kötelességük, hogy magukkal ragadják szomszédjaikat a viaszérésben történő aratásra. a tarlók azonnali felszólítására, a másodnövények elvetésére és hazafias kötelességük, a terménybeadás cséplőgéptől történő teljesítésére. Az idei béke aratás-cséplési verseny az egész országban és megyénk ben is napról-napra erősödő munkás paraszt szövetség jegyében folyik le. A gyári munkások, üzemi dolgozók magukévá tették a mezőgazdaság fellendítésének nagy, nemzeti ügyét és a traktorok, kombájnok, aratógópek, cséplőgépek és kazalozók seregével siettek már ebben az évben is a falu népe segítségére. A gépek kézzelfoghatóan bizonyítják államunk segítségét a dolgozó parasztság felé: kezelőiknek, a traktorosoknak, kombájnvezetőknek és aratógépkezelőknek versenyvállalásai pedig külön is hitet tesznek a munkás-paraszt szövetség megerősítésére A mohácsi járás kombájnvezetőinek 250 kataszteri holdas versenyvállalása egyidőben futott be a harkányi gépállomás traktorosainak felajánlásával: ők aratógépükkel kötelezték magukat műszaknormáik túlteljesítésére. Sok, nagyon sok múlik most a gépállomásokon, az állami gazdasági gépcsoportokon. Kombájnjaik naponta nyolcvan ember helyett dolgoznak, a Knotek kévekötő aratógépek huszonnégy kaszást helyettesítenek huszonnégy óra leforgása alatt. Ha a gépállomási, állami gazdasági pártszervezetek, a MEDOSZ minden traktorosnak, szerelőnek külön is megmagyarázza: saját jövedelmét, iólétét növeli, ha szemveszteség nélkül hajnaltól naplementéig arat — ez a hatalmas erő valósággal lesöpörheti a földeket. Lépjen hát versenybe váltótársával, szomszéd brigádjával minden gépállomási, állami gazdasági traktoros, kint a tarlókon dőljön el — ki tesz többet a párt határozatai megvalósításáért, a mezőgazdaság fellendítéséért, a béke ügyének megvédéséért. Nem kisebb emberek szólítják versenybe traktorosainkat, a kombájnvezetőket, mint megyénk szülötte, Háy József elvtárs, az ország első Szocialista Munka Hőse aranycsillaggal kitüntetett kombájnosa. A tavaszi szántás-vetési verseny megmutatta, népünk sajátjává vált, élete részévé lett, vérében van a nemes, szocialista vetélkedés, de tanácsaink, gazdasági és szakszervezeti funkcionáriusaink kezén sokszor elkallódnak a legjobb kezdeményezések is és itt elsősorban a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének akad sok javítanivalója. Az üzemi bizottságoknak, de a Megyei Titkárságnak is nfipról-napra képet kell alkotnia az aratás-cséplési béke verseny előrehaladásáról. — Ez az a minimum, amelyet a traktorosok, kombájnosok, állami gazdasági brigádok versenyzőinek megbecsülése parancsolólag megkövetel. Fabatkát sem ér az a szakszervezeti munka, amely nem képes a munkások legjobbjainak népszerűsítésére, amely nem él együtt a mezőgazdasági üzemek mindennapi kérdéseivel. Mára a legtöbb falu hátárában megcsendülnek a kaszák és nagy készülődés után megindul az egész fronton az idei béke-aratási, cséplé- si verseny. Versenyezzen kenyerünk biztosításáért, a szemveszteség nélküli aratásért, minden község, minden járás, valamennyi termelőszövet kezetünk! Forogjon gyorsabban a kombájnok motorja, haladjanak szaporábban az aratógépek! A sellyei járás dolgozó parasztjainak fogadalma A sellyei járás dolgozó parasztjai nevében járási pártbizottság, a járási tanács és a járási DISZ bizottság válaszolt a villányi járás versenyfelhívására és csatlakoznak hozzá. Augusztus 20 tiszteletére vállalják, hogy kukoricából 28, burgonyából 85, cukorrépából 130, takarmányrépából 160, napraforgóból 7 mázsás holdankénti átlagtermést érnek el. Vállalásukban felsorolják: a kenyérgabona aratásáig befejezik a takarmányféleségek betakarítását, nagymennyiségű zöldsilót készítenek, az árpa aratását 6, a búzáét 9, a zab aratását pedig négy nap alatt befejezik. Az aratás után hat napra megkezdik a behordást, a gabonakévéket szalmával befedik, hogy az eső ne okozzon kárt a levágott gabonában. A tarlóhántás elvégzését a termelőszövetkezeteknél hét, az egyénieknél 10 nap alatt végzik el, a másodvetési tervet 150 százalékra teljesítik. A cséplést — mint írják — augusztus 25-ig befejezik, — árpából augusztus 5-ig, kenyérgabonából augusztus 20-ig teljesítik a beadási kötelezettséget. Ugyancsak augusztus 20-ra, a harmadik negyedévi beadási tervet sertésből 70, tojásból 75, tejből 100 százalékra teljesítik, míg az alkotmány ünnepére vágómarhabeadásból egészévi kötelezettségüknek eleget tesznek. „Versenyre hívjuk —írják végül — a siklósi járást.“ Aratnak az állami gazdaságok 255 holdon aratják a tavaszi árpát a bólyi állami gazdaságban Keresztes István, Erdei Ferenc, Májer Antal trak torosok ma kévekötőaratógépeikkel megkezdték az élüzem bólyi gazdaságban a tavaszi árpa aratását. Az agronómusok gondosan kiválogatták a táblán az érettebb foltokat — mire ezekkel végeznek, sárgaérésbe kerül o többi is. Ilyen munka- szervezéssel, a bólyi gazdaságban alig lesz szemveszteség. A napokban a többi táblán is beérik a gabona, a négy kombájn is munkához állhat. A gazdaság az aratás mellett jól halad a növényápolással: befejezték kétszáznegyven hold cukorrépájuk második kapá lását, méghozzá úgy, hogy még a traktorosok is részt vettek benne — ötszörösére teljesítve normájukat. I Ma már nemcsak az egyéni gazdák néhány négyszögölnyi elszórt parcelláján, de az állami gazdaságok százholdas tábláin is felbúgott az aratógépek, a k'.nhájnok motorja. Baranya 23 állami gazdasága közül a legtöbben megindult az aratás, hogy rövid pár nap alatt végezzenek az őszi árpával és nekikezdhessenek az igazi, nagy aratásnak, a búza betakarításának. Az idén gabonáink legnagyobb részét gépekkel takrrítják már be — elenyészően kevés t jut a kézi kaszásoknak. Az állami gazdasági kom- J bájnosok, aratógépkezelők úgy igyekeznek, hogy J megmutassák: nemcsak papiron, hanem a valóság- f ban is a mezőgazdasági termelés mintaüzemeivé J lesznek. \ Az állami gazdaságokból jelentik: Az őszi árpa mellett már a tavaszit is vágják Nemerőpusztán Már nemcsak Baranya déli részein, hanem az északabbra fekvő sásdi járásban, a nemerőpus2tai állami gazdaság központi üzemegységében is megkezdték harmincnégy holdas táblán az ősziárpatábla aratását. Egy szelje három aratógép állt munkába: két kévekötő és egy marokrakó. Június 30-án tizenhárom, július elsején délig tizenegy holddal végeztek. A gazdaságban szerdán dél óta a tavaszi árpát is aratják. Az őszi, és tavaszi árpa tarlóján közvetlenül az aratás után elvégzik a tarlóhántást, hogy megakadályozzák a talajnedvesség elpárolgását. ; i 5 Kombájn arat a görösgali gazdaság tábláin A Görösgali Állami Gazdaság földjein Horváth János, a gyárból nemrég érkezett kombájn vezetője már megkezdte az ősziárpa aratását, csép- lését. A gazdaság vezetői úgy számítják, hogy öt napon belül végeznek az ősziárpával és azonnal megkezdik a búza, tavaszi árpa aratását és csép- lését is. A szemveszteség nélküli aratás érdekében munkáikat versenyben végzik. Horváth János eddig mintegy nyolc hold őszi- árpát aratott le és csépelt ki kombájnjával. A gazdaság vezetői úgy véleked nők, hogy jól fizet az árpa: 15 mázsára számítanak, amely jóval meghaladja a tervezett átlagtermést. Védekezzünk a burgonyabogár ellen! Burgonyatermésünket sok gombabetegség veszélyezteti. Minden dolgozó paraszt előtt ismert a burgonyagumók gyűrűs rothadása, a cérna- csírás burgonya, különböző burgony avirusok kártétele. E kórokozók ellen aránylag könnyű a védekezés: elég a termőhely megváltoztatása vagy a velőgumó felújítása ahhoz, hogy a kórokozók fellépését megakadályozzuk. Nem is ezek a kórokozók a burgonya legnagyobb ellenségei, — bár kártevésük nem hagyható figyelmen kívül, — hanem a burgonyabogár. A burgonyabogár rovarkártevő, amely a burgonya földfeletti részeivel találkozva, azokat teljesen elpusztítja. A bogár Amerikából, Kolorádó államból került Európába, így haza nkba is. Magyarországon 1947-ben találták meg először Hédervár on. — Azóta a keresés elhanyagolása és újabb, külföldről való berepülés következtében elhatalmasodott hazánkban. Különösen az ország nyugati megyéiben erős a fertőzés. Baranyában ezideig nem volt fertőzés, vagy csak a keresés elhanyagoltsága miatt hisszük ezt? Félő. hogy a rovar itt is több helyen felütötte már a fejét, csak nem találtuk meg a kártevőt. E tény mellett bizonyíték, hogy Zádor községben löllögetés közben meglelték az első bogarat. A burgonyabogár-veszély tehát Baranya megyére is kiterjed. E veszély figye’meztetésül szolgálj on minden dolgozó paraszt számára. Az eddigi hanyag burgonya bogár-keresését váltsa fel most a lelkiismeretes. határidő szerinti bri gád- és egyéni keresés. A védekezés ugyanis nem hajtható végre anélkül, hogy a bogár által károsított területet ne ismernénk, a védekezés elhanyagolása pedig burgonyaterületünk teljes megsemmisülését jelenti. Ennek megakadályozása érdekében minden község határában valamennyi burgonyaföldön hajtsuk végre a keresést, hogy a Növényvédeli.ni Állomás a védekezést megindíthassa! SZAMOSMENTI TIBOR a Növényvédelmi Állomás szakagronómusa. Jól halad a munka Jól megy a növényápolás i munka a magyarmecskei tsz-ben. 40 kataszteri hold kukoricájukat és napraforgójukat kétszer, a takarmány- és cukorrépájukat, hagymájukat háromszor kapálták meg, paprikájukat pedig már kiültették. Nemcsak a férfiak, de a nők is kiveszik részüket a növényápolásból. Reggel és este az állatokat gondozzák, napközben pedig kint vannak a mezőn. Különösen Bohár József né ért el szép eredményeket, akinek már 150—160 munkaegysége van. A tsz jó munkáját elsősorban az segíti elő. hogy megértik a párt és a kormány határozatát, érvényesítik a kollektív vezetést. Jó példával jár elől a tsz elnöke, aki a nyolc kataszteri hold fűmag kaszálásánál maga is vágta a rendet. Az aratóbrigádokat megszervezték és várják a gabona viaszérését. A tsz tagjai nem feledkeztek meg az állam iránti kötelességekről sem. Egészévi tojásbeadásuknak eleget tettek. Ugyanígy vágómarhából is, sőt még külön nyolc darab hízót adtak a közellétás céljára. A tagság elégedett, minden család kapott egy anyakocának valót és hathetenként egy-egv munkaegységre öt forint előleget osztanak ki. Galamb Péter szervező. Miért nincs Baranyában megfelelő mennyiségű iiditő ital ? Tyű. de meleg van! — mondogatják az emberek városban, falun egyaránt és szomjúságuk enyhítésére betérnek a vendéglőkbe, ahol főleg az esti órákban a következő párbeszédek hangzanak el: — Kérek egy pohár sört. — Sajnos, elfogyott már. — Akkor kérek egy málnaszörpöt. — Az sincs. — Mijük van? — Bor. — Akkor kérek egy kisfröccsöt. — Sajnos, nincs szódavizünk, csak tiszta bort tudunk adni. Mostanában sűrűn előfordul, hogy Baranya községeiben és Pécs városában is málna-, narancsszörpöt, fröccsöt nem mindig lehet inni, mert nincsen elegendő mennyiségű szódavíz. Pedig csak a Baranyame- gyei Szikvízipari Vállalat I. számú pécsi telepén naponta 9000—11 000 liter szikvizet készítenek. Ezenkívül Mohácson, Komlón, Bolyban, Villányban, Siklóson, Szentlőrincen, Magyarszéken, Sásdon, Szászvárott, Pécsváradon, Hidason, Vasas 11-n, Véménden és Pécsszabolcson is van a vállalatnak üzeme . Annak ellenére, hogy a Baranya- megyei Szikvízipari Vállalat tervét túlteljesíti, még sincs megfelelő meny nyiségű szikvíz. mert a vállalatnak eddig számos nehézséggel kellett megküzdenie. Ilyen nehézség volt többek között, hogy június 30-ig bezárólag a pécsi szikvízüzem I. számú telepéről Hosszúheténybe és Siklósról Harkányba is kellett szikvizet szállítania. Amíg egy gépkocsi 50 liter szikvízzel Pécsről Hosszúhetény be ment, azidő alatt Pécsett két gépkocsifuvart lehetett volna beállítani. A Pécsről Hosszuheténybe való szikvizszállítás problémája azonban július elsejétől kezdve már megszűnt. így a városban júliusban már sokkal több szikvíz lesz, mint az elmúlt hónapokban. A Baranya- megyei Szikvízipari Vállalat tervbevette, hogy még e héten üzembehelyezi a Harkányban lévő szikvíz- üzemet is. A vállalat a megyei pártbizottság ipari osztálya által összehívott értekezlet óta Budapestről a Gázértékesítő Vállalattól 2000 szifon-fejet kapott. Ebből mintegy 1000 darab már július 1-én forgalomba is került. A megyei tanács élelmiszeripari osztályának segítségével a vállalatnak sikerült 11 lovat vásárolnia. Ez is lényegesen hozzájárul a jobb és gyorsabb ellátáshoz, ugyanakkor az önköltséget is lényegesen csökkenti. — Komlón például, ahol a szikvizet eddig a BELSPED egy pár lóval szállította, a vállalatnak tíz naponként 1800 forint fuvardíjat kellett fizetnie. A lakosságnak szikvízzel való ellátását eddig nagymértékben akadályozta a szikvizes palackok hiánya. A vállalat a második negyedévben 10 ezer darab egyliteres szikvizes palackot kapott a sa jószentpéteri üveggyárból. Az üveg minősége azonban olyan rossz volt, hogy 70 százaléka máris eltörött, mert az üvegek nyakfejét a gyárban rosszul edzették. A szifonfej nyakcsavarja is rossz volt. A mintegy 7000 eltörött szikvizes- palack hiányát erősen megérzi a vállalat. A pótlásra a III. negyedévre újabb 10 ezer darab egyliteres szikvizes palackot rendelt a vállalat a sajószentpéteri üveggyártól, ami július első felében megérkezik Pécsre. Ezt fokozatosan felszerelik és azonnal forgalomba hozzák. A vállalat I. számú pécsi telepe naponta mintegy 1000 liter üdítőitalt készít, azonkívül a Villányban, Siklóson és Véménden lévő telepei is készítenek üdítőitalt. A dolgozók üdítőitallal való ellátása érdekében a vállalat most 13 ezer félliteres csattos üveget szerzett be. P, Ji
