Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-07 / 159. szám

fr­1051 NAPCÖ 3 > d Elkészült a nagymányohiah új termelőaknája... — Na mi lesz?!... Elkerül bennünket az idő mérgese? . .. A tullasztó déli melegben már má­sodszor szólt oda ilyenformán az ab­laknál szellőzködő aknásznak Hal- mágyi elvtárs, a nagymányoki üzem főbányamestere. Mivel az aknász késett a válasz- szak én is odaléptem az ablakhoz s újiból meg újból belefigyeltem a közeli, a távoli határba. Lilás, nehéz pára lógott a táj fe­lett. Pirostaraju, haragos fellegek gyúródtok fel rendre az egálján. Szél kavargott. Komorult a táj. — Nagy idő készül — mondta he­lyettem is az aknász. — Csak a leszállás menjen rend­ben, aztán... — de tovább nem mondhatta, mert éktelen csattanás vágta félbe szavát. Dörgött, villámlott. S olyanformán zengett az ég, mintha percről percre nagy ércet csendítettek volna meg az ember füle mellett. Dőlt, egvre dőlt az eső s én már csak egyedül néztem, amint a sárgás lé zúgva tovagörgeti a nagy köveket maga előtt. A fürdőnél elmúlt a kavarodás, az emberek fedél alatt voltak. Csak az ajtajában volt nyugtalan mocof- gás. Ketten, hárman, négyen is for­golódtak egymás mellett. A Pécs VI. kerületi bányászok jú­lius 6-án reggelig havi tervük ese­dékes részét 100.2 százalékra teljesí­tették. De nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi termelésben is példát mutatnak a Pécsi Szénbányászati Tröszt többi üzemeinek. Az elmúlt hónapban a kitermelt szén palaszázalékát csaknem tíz százalékkal alacsonyabban tar­tották, bár a kerület húsz frontfejtése kö­zül kilenc erősen meddő beágyazá- sos. A műszaki vezetők a telepek alapos átvizsgálása után a palabe- áigyazásos munkahelyeken palaszak Tényeket készítettek, öt frontfejtés­ben helyes műszaki irányítással, ke- rülőgurítók felhajtásával jutottak a palamentes szénvagyonhoz. A csa­patok szintén törekednek a tisztán­Ott volt a főbányamester meg az aknász is. Most egy egész csoport beöltözött ember jelent meg az eresz alatt. Egyikük kilépett, zsákot vagy in­kább csuklyafélét borított magára és nagy léptekkel elindult az irgal­matlan felhőszakadásban. így tett a második, harmadik, negyedik, és az ötödik is. Hova mehetnek ? Mi olyan sürgős nekik? ... Csak nem történt baj?! A nyugtalanító érzések egész hada rohant meg e percekben s alig vár­tam. hogy az idő csendesedjék Másfélóra múlva, amikor elment már az idő mérge, nem nyugihattam tovább és átrohantam a fürdőbe. — Hová mentek azok az emberek? — szegeztem a kérdést a főbánya- mestemek. — Műszakra Az új aknához... — mondta az félig dühösen, félig kényszeredetten ... — Hiába beszél­tem nekik, akár falra a borsót. Azt felelték, hogyha cigánypurdék po­tyognak az égből, akkor is befejezik a mára tervezett utolsó simítást, az aknarakodó falazását. Hiába, no ... Makacs emberek ezek ... Jó félóra múltán aztán azt is meg­tudtam, hogy nemcsak makacs em­berek a nagymányoki új termelő­termelésre. Ezt bizonyítja, hogy az üzem harminc frontbrigádja közül az elmúlt hónapban 25 csapatnál » tiisztántermelési mutató a megenge­dett alatt volt. A Pécs VI. kerületi bányászok er­re a hónapra újabb ígéretet tettek; terven felül 800 tonna jóminő­ségű szenet adnak a hazának. Hasznos lenne, ha a Pécsi Szén­bányászati Tröszt többi üzeme kő vetné a pécsi VI. kerületi bányászok példáját, és mind az egyenletes ter­melésre, mind a tisztántermelésre nagyobb gonddal ügyelne. Szükség van erre, hiszen a múlt hónapban a Pécsi Szénbányászati Tröszt a meg ­engedettnél 17 százalékkal több pa­lát termelt, július 6-án reggelig ese­dékes havi tervét pedig mindössze kilencvennégy százalékra teljesítette. Garay Ferenc akna mélyítői, hanem kemény em­berek is. Mennyi, de mennyi akadályon ver ték magukat keresztül, amíg eljutot­tak a szén közelébe. Amíg az altáró- ból leértek 120 méter mélyre! Még az utolsó méterek is próbára tették erejüket. Laza, folyós homokba értek s víz tört fel. S hogy megnehezítette ez a mun­kát, a munka tempóját! Folyvást ce­menthabarcsot kellett a homokréteg­be nyomni, hogy megszilárduljon, s csak úgy fúrhattak tovább. De most már ezen is túl vannak és Budai meg a Wagner elővájó- brigád, a százméteres mozgalom nagy mányoki harcosai rövidesen megin­dulhatnak a szén felé. Az új aknában már nekik is ke­vesebb bajuk lesz a szállítással. A táróiban lovak helyett villamos- mozdony. a szinten végtelenkötél és a munkahelyen rázócsúszdák könnyí tik meg a munkát, A geológusok szerint a szén­telepek is gazdagabbak s így naigy- mányokiak. legújabb termelőaknája, hamarosan sokvagon értékes fekete szenet tud szállítani népgazdaságunk nak. H. Gy. A vízöblítéses fúrógép tökéletesítése a pécsi szénbányákban A kőzetfúrásnál keletkező szilíciu­mos kőpor — ha huzamosabb időn át a tüdőbe jut, — szilikózisom meg- !>etegedést okoz. Ezért a kőpor lekö­tésére vízöblítése® fúrókalapácsot használnak. Ezeknél azonban gyak­ran előfordul, hogy a víz beszivá­rog a hengerbe és megakadályozza a gép működését. Másik — ugyancsak sűrűn előforduló hiba, — hogy a vizet a fúrórúd üreges belsejébe to­vábbító víztű a fúrórúd nagy ,,játé­ka" miatt kiesik és eltörik. Ezeknek a hibáknak a megszün­tetésére dolgozta ki a pécsi, szénbá­nyák kísérleti csoportja a fúrógép tökéletesítését. Az «eddig elkészüli fúrókalapácsokon a víztűbe már nem a gép elszigetelt részéből, ha­nem a közvetlenül hozzákapcsoli tömlőből jut a víz. így megszűnt a rossz tömítés esetén történő átszi- várgás veszélye. A víztű kiesésének és eltűrésének megakadályozására a gép rugózását vették rövidebbre. Igaz Sándor Ötvenezer naposcsibe Egy év óta öt nődolgozó érdemelte ki derekas munkájával, hogy a Bári Állami Gazdaság irányítói sorába kerüljön. Közülük a legjobb ered­ményt eddig Korn Ferencné, a ba­romfitenyésztési farm vezetője érte el. A fiatal fammvezetőnő a korábbi hatalmas arányú csibe-elhullást pél­dául egy százalék alá szorította az­zal,, hogy a csibék felnevelésére ed­dig használt műanva-kályhákat a nevelőben végighúzódó, jobban fűtő és teljesen kihasználható vezetékké alakította át. A kiscsibék gyorsabb fejlődése ér­dekében nagy gondot fordít Korn Ferencné a vitaminhiány leküzdésé­re, e célból kvarcoiüa az etetésre ke­rülő állati eredetű takarmányokat, de rendszeresen kvarcfény besugár­zással kezeli a fiatal csibéket is. Ennek hatására a koratavaszi ke- lésü jércék már tojnak. Ezekről az eredményekről, tapasz­talatokról helyszíni bemutatókon, szakelőadásokon számol be a kör­nyező községekben, termelőszövet­kezetekben Korn Ferencné, akinek vezetésével a baromfi farm ötven­ezer naposcsibét adott a környező községek egyéni gazdáinak az év el­ső felében. Géppel gyűjtik a szalmát Az újpetrei gépállomás dolgozói Bangha László komfoájnos javaslatá­ra szovjet tapasztalatok alapján uni- verzás-traktoraikra villás szerkezetet szereltek, amely a kombájn után ha­ladva a szalmáskocsi'ból kihulló szal­mát összegyűjti és a föld szélére ki­hordja. Ezzel naponta nyolc fogat és huszonöt ember munkaerejét taka rítják meg a termelőszövetkezetek­nek a legnagyobb munka idején. Egyúttal a traktor nyomban a szal­mahordás után megkezdheti a tarló­hántást. Szabó Sándor DISZ fiatal kombájn ja után szerdán reggel a vókányi Törekvés termelőszövetkezet árpa- tábláin már az fgy felszerelt univer­zál hordta a szalmát, buktatta a tar­lót. QcíjljZ&tzk A pécsszabolcsi bili­jében sokszor hangzik el egy nap: „Kérek egy forintos fagylaltot." Ez sokszor csak kérés ma­rad, mert nem min­dig sikerül a fagylal­tot szerető dolgozónak vagy gyereknek forin­tos fagylalthoz hozzá­jutni. Nem tudni, vé­letlenül, vagy kész­akarva, de egyforintos helyett csak 50 filléres fagylaltot adnak. Mér­gelődnek a dolgozók, de a gyerekek is. So­kan mondják közülük: „Úgy szeretem a fagy­laltot, de itt mindig becsapnak.. Inkább meghagyom a pénzt addigra, amíg Pécsre megyek. Ott megadják rendesen és jobb is.” Vájjon a szabolcsi büffé nem tudná kija­vítani e hibát és jól megjegyezni, hogy az 50 fillér éppen fele az egy forintnak?! * „A mindenül Nem vettem észre, de állan­dóan feltúrják az utat” — mondta mél­tatlankodva egy idős néni a Munkácsy Mi­hály utcában hétfőn este, mert elesett. Jo­gos volt méltatlanko­dása, mert akinek jó szeme van, az sem ve­szi észre az úton heve­rő kupacokat, mert a Munkácsy Mihály ut­ca nem a legjobban megvilágított utcák kö­zé tartozik. Szükséges-e, hogy minden utca burkola­tát felszedjék? A Gáz­művek igazgatója sze­rint igen, mert a régi csöveket ki kell cse­rélni. Nem is itt a hi­ba. A hiba ott van, hogy nem egyeztetik össze munkájukat az Útfenntartó Vállalaté- -val és nem világítják ki megfelelően az út­testen lévő akadályo­kat. Az Útfenntartó Vállalat dolgozói alig javították meg a Bem utcát és a Rákóczi­mat, a Gázmű dolgozói felszedték. Felesleges munka és felesleges pénzkiadás! A felettes szervnek jobban kell ügyelnie az ilyenre, vagy nem is veszi észre? * „Ne tessék tolakodni” „Csak egyenként, ké­rem!” „Ott gyerekkel vannak, tessék előre engedni!” Sokszor hang zik el ez a három mon­dat szombaton és va­sárnap este a Fehér­hegy és a Hősök tere felé induló autóbusz­nál. Nagy a tömeg, szeretne mindenki utazni, hisz a negyed tizenkettes az utolsó autóbusz. Ilyenkor kia­bálás, gyereksírás van bőven. Sokan azért kiabálnak, mert az autóbuszhoz szorítot­ták, piszkos, poros lett a ruhájuk, a másik azért kiált rémülten, mert a retikülje lent maradt. Lehetne ezen javíta­ni, nem lenne annyi kára az utazó dolgo­zóknak, ha csináltatná nak egy vaskorlátot és a gépkocsi emellett áll­na meg. Nem lenne to lakodás sem délelőtt, délután, de még este sem. Erről már néhány hete szó volt a lap ha­sábjain. A Pécsi Köz­lekedési Vállalat illeté késéi mintha megné- multak volna, úgy hall gatnak róla a mai na­pig. Miért nem intéz­kednek?! * Sok dolgozó bosszan­kodik szombaton és vasárnap este. Korán haza kell indulnia, bár milyen jól is érzi ma­gát, mert gyalogolhat hazáig. Ez a pécsbápya telepi és újmeszesi dol­gozókkal fordul elő legtöbbször. Szeretnek ők is szó­rakozni, de közelben erre nincs még lehető­ségük és Pécsre kell jönniök. Fél 11-kor már indulniok kell ne­kik. Kérik a Pécs Vá­rosi Tanácsot és a Közlekedési Vállalatot, hogy indítsanak autó­buszt háromnegyed 12- kor és ha lehet, ne­gyed 1-kor, tartalék­kocsikkal együtt. A bányászok bíznak a Közlekedési Vállalat dolgozóiban, hogy ké­résük teljesül. * Ezúton fejezik ki kö- szönetüket a szabolcs- bányatelepi dolgozók a Vendéglátó Vállalat­nak a Hősök-terén meg nyitott kerthelyiségért. Szombaton és vasár­nap itt vidám hangulat uralkodik. Végre nem kell állva elfogyaszta- niok a sört vagy a bort, mint eddig a btiffében. Van helyük, ahol jól érzik magu­kat. Túlteljesítik tervüket, jó minőségű szenet termelnek a Pécs VI. kerületi bányászok Mit kell tudni a gabonabeadásról? Beszélgetés a Megyei Beg\ üjtési Hivatal csoportvezetőjével Az aratás, cséplés idején járunk, rövidesen megkezdődik a gabona be­gyűjtésének ideje, amikor dolgozó parasztságunk becsülettel eleget tesz hazafias kötelezettségének, népünk kenyere biztosításának. Mivel falun több téves nézet kelt szárnyra, az idei beadással kapcsolatban — la­punk munkatársa beszélgetést foly­tatott Pozsgay József elvtárssal, a Megyei Begyűjtési Hivatal csoport- vezetőjével. Kérdés: Miben tér el az idei ga- bonabegyüjtés a múlt esztendeitől? Válasz: A leglényegesebb eltérés az, hogy népköztársaságunk kormá­nya messzemenően csökkentette töb­bi között a gabonabeadási kötelezett séget. Idén általában 17 százalékkal kevesebb búzát, takarmánygabonát kell szállítaniok a begyüjtőhelyre, mint 1953-ban. Baranyában ez a mennyiség 1000 vagonra tehető, te­hát 25 millió forint ára gabonával értékesíthetnek többet a termelőszö­vetkezetek és egyéni gazdák a sza­badpiacon. Ezen kívül a múlt évben csak utólag nyílott alkalom az elemi kár által sújtott gazdák kötelezett-, ségeinek csökkentésére, míg most már a cséplés előtt rendezik a köz­ségi tanácsok, ahol 25 százaléknál magasabb kárt állapított meg az Ál­lami Biztosító. Emellett a jövőévi vetőmagszükséglet biztosítása is meg előzi a beadást, amelyre a múlt év­ben nem volt a rendelet tekintettel, összefoglalva: az idei gabonabegyüj- \és lényeges könnyítést jelent vala­mennyi gazda számára. Kérdés: Mikor kell teljesíteni az idei gabonabeadást? Válasz: A kormány törvényerejű rendelete értelmében minden ter­melő köteles gabonabeadási kötele­zettségének közvetlenül a cséplőgép­től elegei tenni. Ugyancsak a beadás sál együtt azonnal rendezni kell a vetőmagkölcsönt, a gépállomási ta­lain.unka díját, valamint a múlt esz­tendei hátralékot. Ezzel együtt ke­rül beadásra a géprész is. A géptől történő beadás tehát nemcsak önkén tes vállalás, hanem törvényes állam polgári kötelezettség is, melynek fel­tétlenül érvényt szerzünk. Több ter­melőszövetkezetünk, mint a mattyi December 21, a nagypalli Búzavirág, és a kemsei Béke tagjai már a csép­lés megindulása előtt ó gabonából teljesítették idei beadásukat. Kérdés: Az idén már termelőszö­vetkezeteink legtöbbjében és sok egyéni gazdánál is kombájn arat- csépel. Ők hogyan rendezik beadásu­kat? Válasz: A kombájnból kikerült ga­bona legtöbb esetben még szárításra és tisztításra szorul, ezért itt meg­változik a géptől történő beadás fo­galma. Mivel a csévlési eredmény- lapra is csak a kellőképpen megtisz­tított és szárított gabonamennyiség kerül — a begyüjtőhelyre is akkor kötelesek elvinni kötelezettségüket a gazdák, amikor ezeket a munkákat elvégezték, * Kérdés: Milyen előnyökkel jár a termelők számára kötelezettségük időbeni és pontos teljesítése? Válasz: Az idén is érvényben van a gyorsbeadási prémium. Az a gaz­da, aki gabonáját július 15-ig be­gyüjtőhelyre viszi, mázsánként öt. július 15 és 25 között 3 forint gyors- beadási jutalomban részesül. Ez az összeg a pellérdi Alkotmány termelő szövetkezet tagjai részére 416 mázsa kenyér- és takarmánygabona beadá­suk július 15-ig történő teljesítése esetén 2080 forint terven felüli bevé­telt jelent — négy vadonatúj lókapa árát. Érdemes tehát sietni a csépel- tetéssel, mert így a kötelesség tel­jesítése mellett külön jutalomhoz is juthatnak a gazdák. Kérdés: Milyen intézkedéseket fo­ganatosítanak a hanyagok, a köteles­ségek alól kibúvókkal szemben? Válasz: Ha a termelő nem szállít­ja be közvetlenül a gép mellől köte­lezettségét, akkor beadását vagy ha csak egy részét vitte be, a hátralé­kát tíz százalékkal felemeljük. Ha ezután sem rendezi hátralékát, úgy a kellő felszólítások után a helyszí­nen lefoglalják és a termelő költsé­gén beszállítják. Szilvás Gyula 14 holdas nágyárpádi gazda esetében — ha nem teljesítené beadását — ez a következőket jelentené: beadása ke­nyérgabonából kb. 22 mázsa. A fiz százalékos felemelés 220 kiló gabo­nát jelent, szabadáron 500 forintot, két pár bakancs árát. Ha a feleme­lés után sem szállítja be, akkor az elszámoltatás és az elszállítás költ­ségei újabb száz forintra rúghatnak — 600 forint veszteség mellett mégis teljesítenie kell beadását. Új élet a villányi szőlőhegyekben Villánytól Vókányig húzódó mintegy nyolc­száz holdas szőlőhegy­nek nincs olyan parcel Iája, amely idén ta­vasszal ne kapott vol­na trágyázást. A ter­melési bizottságok kéz űeményezésére messze földről is hoztak trá­gyát, sőt próbálkoztak ezen a vidéken először a szőlő talaj táperejé­nek fokozására a mű­trágyával. Jelenleg négy helyen folynak kísérletek a műtrágya termést fokozó, minő­séget javító hatásá­nak kipróbálására. Az idejében elvégzett ta­lajművelés mellett gon dot fordítanak a per­metezésre. Az idei pá­radús, nedves idő miatt erre nagy szük­ség van. Az idén fel­állított nyolc perono- szpórajelző állomás ta­nácsait megfogadják: legtöbb helyen már a hatodik permetezéshez kezdtek a napokban, hogy megóvják a vár­ható jó termést. Ezév- ben a tavalyi termés­nek mintegy másfél- szeresére számítanak a híres villányi vöröst adó borvidéken, A jelen mellett egy­re többet gondolnak a jövőre, a csaknem fe­ledésbement szőlőter­mesztési hagyományok felújítására. A villányi szőlőoltvány termelő gazdaság segítségéve] és irányításával ezév- ben nyolc baranyai tér melőcsoport — köztük két Villany-vidéki — foglalkozik már olt­ványtermesztéssel. A gazdaság szakemberei­nek száma tavaly óta három új egyetemet végzett agronómussal gyarapodott. így jutott idejük arra is, hogy szakelőadások kereté­ben. gyakorlati bemu­tatókon ismertessék az oltvány termesztés mun káját, a többi között itt látták először a kör nyékbeli gazdák az öt­ven ember munkáját egymagában elvégző oltványkiszedő ekét és a betakarítást meg­gyorsító új típusú fedő­ekét, amelyből a gaz­daság egy év alatt ha­tot kapott. A gazdaság szaporító­anyagából a szaktaná­csok pontos betartásá­val a villánykövesQÍ Alkotmány termelőszö­vetkezet tagsága 160 ezer oltványt nevel. A legjobb egyénileg gaz­dálkodó parasztok sem nteradnak el az élen­járó termelőszövetke­zetektől: a termelési bizottság javaslatára a vókányi gazdák mind­egyike foglalkozik ki- 6ebb-nagyobbméretű oltvány termesztéssel. Sz. H. „Fő a kényelem66 Alig két hónapja nyílt meg a pé­csi dolgozók egyik legszebb szórako­zóhelye, a ..Rózsakért1'. Vasárnap és hétköznap este szinte „meleg asztal- váltás“ van, úgy özönlenek a pihen- nivágyó dolgozók egy-két pohár sör­re. A dolgozók nyugalmat, kellemes szórakozást találnak a napi munka után. Igen ötletesen, ízlésesen oldot­ták meg a világítást, a parkírozást, az asztalok, székek elhelyezését, a székekre pedig színes párnákat he­lyeztek. Ezt azonban sokan félreértelme­zik. Nem elégednek meg egy pár­nával, kettőt-hármat raknak székük­re. Hogy teljes legyen a kényelem, a hátuk mögé is tesznek egyet- egyet. Három héttel ezelőtt történt: egy fiatal társaság, a „javából” iilt az egyik asztalnál, csőnadrágban, vas­tag gumitalpú cipőben. Ezek az ifjú ..urak" már lábaik alá is párnát rak­tak. ügy látszik attól féltek, hogy „elegáns” cipőiket feltöri a kavics. A Vendéglátó Vállalat dolgozói egyik este arra lettek figyelmesek, hogy a párnák egymásután röpül­tek át a kerítésen, ki az utcára. — Mire meg tudták akadályozni/ 38 párna már hiányzott. A ktdobált párnákat az utcán sem találták, szer­vezett volt a lopás. Még sokan vannak tehát, akik félreértik a dolgozókról való fokozott gondoskodást. Nem gondolnak arra. hogy a „Rózsakért” nemcsak az ő .^kényelmüket“ szolgálja, hanem minden egyes dolgozóét. Azok az ifjú „urak”, akik féltik ízléstelen vastagtalpú cipőiket a kavicstól, ve­gyenek saját pénzükön párnát ci­pőik alá. Módjukban áll azonban az is. — ha nincsenek «megelégedve a eipőtalp túlméretezett vastagságával, — hogy mégegyszer akkorát vulka- nizáltassanak. Ha párnára van va­lakinek szüksége, — duplára, cipő alá, az otthonába — 9.40 forintért beszerezheti az Állami Áruházban. Úgy gondolom, még mindig többet ér valakinek a becsülete 9.40 forint­nál. Minden dolgozó feladata, hogy véd jc és vigyázzon a nép vagyonára. Le kell leplezni és megszégyeníteni eze­ket a túlzott kényelmeskedőket. Ezt kell tenni a „Rózsakerf-ben is, akkor nem fordulHatnak elő ilyen esetek. K. V.

Next

/
Thumbnails
Contents