Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-29 / 178. szám
1954 JULIUS 29 N Ä P C ö 3 PARI ÉS PÁRT £ PITÉS _________* Má sfél hónappal a% aklívaértekexlet alán Hidason Sikei&s tyázts-apolás l Itt a mécseik környéki dombok mélyén, a sok- sok természeti erők közül is legveszélyesebb ellensége bányászainknak — a metángáz. Alattomosain tör elő és egyszerre sokszéz tonna szenet zúdít a munkahelyekre. Ilyenkor nehéz a menekülés. Nem egyszer emberélet forog kockán. Ezzel az első számú ellenséggel vette fel a küzdelmet pár hónapja a pécsi szénbányák kutatási csoportja, élén Radó Aladár főmérnök kel, akit most a délutáni kiszállás után az érdeklődők egész csoportja faggat a vasasi Petőfi-akna mellett, a mai kísérlet eredményeiről. — Ma valamivel köny nyebb volt — mondja a főmérnök, s közben kigombolt ingnyakát meg-megemeli, hadd kavarjon ruhája alá a szellő ... Tovább beszél: —Sze rencsére nem kellett úgy megizzadnunk, mint tegnapelőtt, amikor órákig dolgoztunk, hogy a nyomás miatt összement fúrólyukból kimentsünk, a veszélybe került 40 méteres rudazatot. — És az eredmény? — vetjük közbe. — Az eredménnyel sem lehetünk elégedetlenek. Az. új vacuum- szivattyú, amelyet ma szereltünk fel az egyik fúrólyukra '— jól bevált. Eddig 100—150 litert csapoltunk, most pedig 800 litert. Ha a szivattyú nagyobb teljesítményű lenne, még tovább növelhetnénk a hozamot. — De hogy történik a csapolás, hogv tudják a széntelepekből előre kivonni a metánt? Radó Aladár főmérnök rajzot vesz elő, szétteríti, s úgy magyaráz: — Ez a felsőtelep — ez a gázdús szénréteg, itt pedig alatta egy másik — a gózszegény telep. Ebből az alsó telepből befúrunk a felső gázdús szénrétegbe és a fúrólyukon lecsapoljuk a metánt. — Szóval akkor ez majdnem úgy játszódik le, — szólok közbe, — mint amikor a szúnyog beOénkereszti fullánkját. — A csapolás hasonlít ehhez — magyaráz tovább Radó főmérnök. — Csakhogy ez a dolog könnyebbik része. Sokkal nehezebb a munka kezdete, amikor a széntelepekben elhelyezkedő metánt fel kell szabadítani. Itt egy kis magyarázattal kell élnem. A metángáz olyan erővel tapad a szénhez, a szén apró kis részecskéi’! 'Z, hogy csak akkor tudjuk szabaddá tenni, ha a szén szerkezetét összetörjük — No, nem kell megijedni, ezt a munkát nem mi végezzük el, hanem a kőzetnyomós. Mi csak annyit teszünk. hogy a gázdús- telepek alatt lefejtjük a szenet. Ez az üreg megbontja a kőzetek egyensúlyát és megindul a nyomás, amely végül is eléri a gázdús telepet. A szenet széttöri, szétmorzsolja és ezzel utat nyit a felszabaduló gáznak. — Jelenleg hány telepet csapolnak? — Amióta megkaptuk a fúrógépet, egy telepben négy gázlecsapoló lyukat fúrtunk. Ezek közül az egyik, amely re ma a vacuum-szivattyút szereltük, percenként 800 liter metánt ad. — Gondoltak már a metángáz gazdasági fel használására? — Annál is inkább, mert a metán fűtőértéke kétszer akkora, mint a városi gázé. — Csak egy példát: éppen a napokban szé- mítgattam, hogy három csapoüólyukból fedezni tudnánk Pécs egésznapi gázszükségletét. A felhasználással kapcsolatos tervet most készítik. Erről tehát még pontosat nem mondhatok. Egy bizonyos: a metánlecsaplással biztonságosabbá tesszük a pécsi bányászok munkáját és az a sokezer köbméter nagytöménységű metángáz, amely eddig a levegőbe ment, a jövőben megyénk energiagazdálkodását segíti majd. H. Gy. Á kocsi fordu’ó meggyorsításával készül a vasutasnapra a komlói vasútállomás A tükör előtt fésülködő ember szinte észre sem veszi a kihii llott három-négy hajszálat. Mit szj ámít — tízezernyi van belőle! Mási íap, harmadnap, negyednap sem és így tovább. Egy év múltán kissé idegesen veszi tudomásul, hogy „m< :gnőtt a homloka.“ És a harmad) k évben njcglcpődik: megkopaszoai út. Egy pillanatra talán azt gondolja, hogy aznap történt, de csakhamar rájön — sokkal korábban. Tall in így lehetne jellemezni a hida si bányaüzem pártszervezetének, gazdasági vezetőinek munkáját. Elintézetlen javallatok Amikor a múlt hóna]j elején aktívaértekezletet hívtak össze, felállt egy idős bányász, Lerria Antal. — Amiatt bírálta az üzem vezetőit, mert elég magas az önkölt; ég, ugyanakkor javaslatot tett: a palabukta tónál felesleges négy embernek dolgozni, kettő is elvégzi a munkát. — Többen helyeseltek és rövidesen meg is valósították. Mindenki azt tartja: ez így van rendjén. Csakhogy ... Csakhogy azon ít r. értekezletem nemcsak Leroh Anti il tett hasznos javaslatot. Mások is — sokan. Mi a helyzet ezekkel? J Cos, éppen erre mondhatnék azt, he* *y Hidason vajmi keveset törődnél: a dolgozók ja-: vaslataival. Pontosabban: sokszor meg sem hallják, físzre sem veszik vagy ha igém, ak’j.or is hónapokig húzzák-halasztják i ^intézésüket. Ennek következményf ■, hogy vannak, — s ez a többség, — akik azt tartják, hogy „nem érdem* ;s szólni, úgy sincs foganatja" és va nnak. akik nem adják fel a reményt, harcolnak a maguk igazáért. De menjünk Csak sorjába! íme két jellemző példa. Sokat panaszkodtak, különösen a MEO-sok, hogy sok pala található a szén között. Sd.iarl elvtárs véleménye szerint áUÍ tsanak a bányába egy mérleget, ez megkönnyíti az ellenőrzést. S he zzátette, hogy minél előbb. És hol a. mérleg? Megrendelték, kifizették ‘s — a raktárba tették. Most is ot't található. „Nincs helye" — mond' ja Zátony elvtárs, az üzem főmérnöke. Bék élvtárs, az üzemi párttitkár nem is tudja, mi történt a javaslat után. Azt sem, hogy megvették a mérleget, azt sem, hogy használatlanul a raktárban hever és Scharl elvtárs másfél hónap óta kesereg az ilyen „intézkedések“ miatt László elv társ normás. Egy-egy fizetés alkalmával bizony megtelik az irodája a.reklamálók tömegével. „A versenytábl án 160 százalékos tervteljesítést olvastam — mondják, — itt meg azt látom, hogy alig érem ei a 100 százalékot.“ — Sokat töprengett ezen, de kiderítette a hiba okát. Nem is csoda, hisz a versenyfelelős, csak a csilléket veszi figyelembe s ha valaki többet szállít, ugrik a százaléka. — A többi munkák: a fő- ácsolat, a pótácsolat — ezzel csak a normakiszámító törődik. Természetes, hogy nagy az eltérés. S akkor okos gondolat született meg, amit el is mpndott az aktívaértekezleten: „A műszak percértékét hasonlítsák össze a munka percértékével és az ebből megkapott százalék kerüljön a táblára." Ez talán kétórai munkatöbbletet jelent, de elbírja a versenyfelelős, hisz a mostani versenyértékelés napi egy-két óráját veszi igénybe, az új módszernél pedig csak a főbb mellékmunkák számítanak az értékelésbe. Tehát: reálisabb értékelést, közelebb a normához! Itt sem történt semmi. Ha a vezetőket megkérdezzük, különféle vé- 'eményt hallunk. A műszakiak — Móka elvtárs, Zátony elvtárs, azt mondják: „Hallottuk, hallottuk, csak László elvtárs konkrét javaslatot nem tett. de valami ilyesmiféléről beszélt." Szóval, nem fogalmazta meg elég világosan. De akkor miért nem jutott idejük arra, hogy megkérdezzék László elvtárstól: Mondja csak el, hogyan is gondolja? A párt- szervezet meg egyszerűen nem is ismeri, nem érti a javaslatot. Másfél hónap óta! Csupán felületességből? Korántsem, sokkal többről van itt szó! A hidasi bányaüzemnél nem számítanak a dolgozók javaslataira, bírálatára, nem figyelnek fel a Kezdeményezésekre. Ezért nem kell különösképpen csodálkozni, ha a bányászok eltávolodnak tőlük, ha Té- czeli elvtársnak elmegy a kedve, panaszkodik munkatársainak. Naponta hullik a haja ... Határozottabb, gyorsabb intézkedést! Móka, és Bék elvtárs számtalanszor hallotta, hogy temérdek anyag hever használatlanul. Annyi kábel fekszik a raktárban., hogy jónéhány bányát elláthatnának vele,. A bányában mintegy 1200 méter gumiszalagot használnak, és majdnem ötszáz méter kint hever a napszinten elhagyatva. És a csille? Hónapok óta panaszkodnak a bányászok, mert nem kapnak elég ürescsillét. Hatvan javításra váró csille mégis szanaszét hever. Nemrégiben ugyan nyolcat megjavítottak, de a többivel nem történt semmi. „Nincs csapágy. Ha küldenek, megjavítjuk, ha nem, hát akkor..." Ez más szóval azt jeJenti: várjuk a sült galambot, hogy a szánkba repüljön. Amikor kemény kézzel intézkedtek, nyomban kaptak nyolcvan golyóscsapágyat — most is ezt kellene tenni. Sókkal komolyabban kell venni a dolgozók bírálatát, határozottabban, gyorsabban elintézni javaslataikat. — Ennek helyességét bizonyítja Klausz elvtárs esete is. Sok gondot okozott a vezetőknek a felső szint szállítási problémája. Klausz elvtárs javasolta, építsenek egy végtelen- kötélpályát, ezzel sok csille szabadul fel, gyorsul a szállítás is. Kiderült, hogy a vezetőknek már megvan a tervük: szerintük gumiszalag kell oda, mert „csak nem fejlődünk visz- sza.“ Klausz elvtárs kardoskodott, harcolt a maga véleményéért. Mint mondta, a kutatóvágat görbe, több közlőmű felállítására lenne szükség, jobb a kötélpálya. Neki lett igaza, de mily hosszú herce-hurca után! Az ilyen jelenség is elveszi a dolgozók kedvét, hogy máskor is elmondják javaslataikat. A pártszervezet felelőssége A pártszervezet nem figyel fel az ilyen fogyatékosságokra. Hogyan is látná meg. amikor Bék elvtársat alig látni a bányában, mindig talál valami elfoglaltságot — az irodában. Holott kötelessége ellenőrizni, hogy a műszaki és gazdasági vezetők meg- tesznek-e mindent a helyes javaslatok bevezetéséért. Másrészt a párt- szervezet egy kissé többet foglalkozik a személyes panaszokkal, mint a munka megjavítására szólókkal. — Félreértés ne essék: a dolgozók egyéni problémáival törődni kell, de nem lehet különbséget tenni; mindkettő igen fontos. Nagyon sok bányásznak elintézték a lakásügyét, bérezési sérelmét, de azzal már nem törődött Bék elvtárs, hogy a faigénylés bejelentésére készített táblára írt kérelmeket pontosan betartsák a műszakiak. Emiatt panaszkodnak sorozatosan a fejtéseikben, hogy nem kapnak megfelelő méretű fát, nagyrésze görbe, képtelenek felhúzni a guritón. A hidasi bányaüzem sokszáz tonna szénnel adós az országnak. Zátony elvtárs szerint minden erővel azon lesznek, hogy pótolják. Ezért is fel kell számolni a dolgozók észrevételeivel való nemtörődést, mert kezdeményezéseik, javaslataik jelentősen hozzájárulnának az adósság törlesztéséhez. A pártszervezeten múlik és azon, hogy mennyire tudja megértetni minden vezetővel: a párt tömegkapcsolatát minden nap ápolni kell, mert különben azt veszik észre, hogy egyedül maradnak. A komlói vasútállomás dolgozói a kocsiforduló meggyorsításával készülnek a vasutasnapra. Az állomás 156 dolgozója — köztük 46 nő — egyéni felajánlása jó teljesítésével segíti a közös cél elérését. A vagonokat olyan helyre állítják, ahol a kirakodás a legkönnyebben elvégezhető. A rakodók munkájának segítésére grafikonos táblázatot vezetnek, amelyről pontosan megállapítható a vagonok érkezése, kiürítésüknek határideje. Horváth Sándor és brigádja az irányvonatok helyes összeállításával és a rakodás meggyorsításával a hónap eddigi szakaszában egy irány-1 vonat indítását tette feleslegessé. Az őszi forgalom zavartalan lebonyolítását már a sztál in városi vasútállomás dolgozóival párosversenyben készítik elő. Garay Ferenc OFA = október felé aratunk? Határszemlén a pécsváradi járásban A Dunántúli Napló július 27-i ** számában Balázs Imre járási agropropagandista jelentése alapján közölte, hogy a pécsváradi járás egyéni gazdái és termelőszövetkezetei hétfőn estig befejezték a kalászosok aratását. Másnap Vadon Antal elvtárssal, a sásdi járási tanács elnökével határszemlét tartottunk Pécsvárad környékén. Elsőnek Ka- menár Ferenc járási tanácstitkárt kerestük fel — megkérdeztük, mi- ilyen módon érték el ezt a megyére szóló győzelmet? Hallgassuk meg válaszát: Ami igaz, az igaz, az esőzések miatt későn kezdhettük az aratást, de addig is szervezkedtünk. Erősen szervezkedtünk...! Teljes összhangot teremtettünk a pártbizottság, a gépállomás, a körzeti szerelők és a traktorosok között. Szabadkezet adtunk elvtársak a gépállomásnak — mindent ők intéztek a maga rendje és módja szerint. Azután tudják, amikor megjött a jó idő, gépekkel, kézierővel egyszerre megrohantuk a határt. Az ellenőrzést vettük előtérbe, mert hisz elvtársak ez a legfontosabb. A pártbizottság azt akarta, küldjünk ki falufelősöket. Mi azt | mondtuk: nincs erre szükség, ott a huszonnégy agronómusunk. Kis szünetet tart, azután szerényen megjegyzi: — A statisztika szerint már szom - baton jelenthettük volna, hogy el készültünk az aratással, de akkeír még szóval... vissza volt egy keví s. Mi nem vagyunk olyanok(?!), hogy eltérést tűrnénk meg a statisztika és a valóság között. Hétfőn este .-azután be is fejeztük az aratást, most már a szigetvári járásban dolgoa.nak embereink. Vadon elvtárs, a sásdi járási tanács elnöke közbeveti: — Hogyan lehet ez, hiszen iu napokban még az utolsók között voltatok? mint amennyit ténylegesen learattunk. A járási tanács tehát végleg, visz- szavonhatatlanul leszögezte: befejezték az aratást. Hogy nyilatkozik a járási pártvégrehajtó bizottság? Együtt találjuk Papp elvtársat, a JB titkárt Sziebert József járási tanácselnökkel és több funkcionáriussal. — ’Titkár elvtárs, a pécsváradi járás jelentette, kész a gabonafélék aratíisa. Mi a helyzet a valóságban, meri, mi útközben a martonfai határból jövet még nyolc-tíz hold bú- zát_ láttunk lábon és Csokoládé-puszta környékén is még jókora táblában fo.lyik kedd délelőtt az aratás ... — Hohó! Az kérem OFA terület! Á.lljunk meg elvtárs, az egészen más. Azt mi nem jelentettük, hogy a z OFA is készen van ... ... Érdekes, úgy látszik, hogy a tartalékterületek valahol az Óperenciás tengeren is túl fekszenek, mert a pécsváradi járás vezetői az isten- > nek sem akarnak tudni róla. De mi ez? A tanács azt mondta: mindent learattunk. A pártbizottság már hozzáfűzte: az OFA földeken még lábon a gabona. Hat akkor mi a helyzet a valóságban?! Erzsébet Az erzsébeti határban, a téglai- gyárral szembeni domboldalakon itt is — ott is sárgállik még háromnégy túlérett búzatábla. Akárhogy is vizsgáljuk, búza ez, Fleischmann és Bánkúti vegyesen — de búza. Ej- nye-ejnye, hogy mert lábon maradni, amikor a járás már keresztekben látta?! A tanácsra megyünk. — Titkár elvtárs, kész az aratás? — Már hogyne lenne, természetesen, hm... — Ja... az a 110 hold búza? Az máslapra tartozik, az OFA terület... (Merje ezután állítani valaki, hogy nem tanulékonyak a funkcionáriusok?!) Rövid beszélgetés után kiderült, hogy még a Béke termelőszövetkezetnek is akad még jócskán. Kocsi döcög a dűlőn, Gyenis József, tsz elnök a feleségével, Kungl Margit, Soós Lőrinc, Kemer Ferenc, Gyenis Mihály ülnek az oldalán, a .araglyában. — Hogy még kedden mennyi volt? Hát a szalasztó-dűlőben elvtárs, még vagy tizenkilenc hold. Nyolc kasza vágja, marad abból ‘szerdára is ... — Gyenis elvtárs, jelentette maga a járásnak, hogy kész az aratás? Megbánom, hogy kérdeztem: — Mit gondol az elvtárs, milyen ember vagyok én?! Hogyan jelenthetnék olyasmit, ami nem igaz?! Zengővárkony Az útmelletti, gödörföldi dűlőben Hosszú Sándor termelőszövetkezeti tag gyűjti össze az árpakaparékot. Mellette még lábon áll egy kis tábla tavaszi búza — a Szabadság termelőszövetkezeté. Kétszáz méterrel odébb, az út másik oldalán, a járás jelentésére mit sem adva — kézi kaszával javában aratnak a csoporttagok. Egy kilométerrel odébb most fordult a kombájn új táblába ... Ilyen erővel szerda reggelig befejezik ... Hosszulietény Autónk lefékez a Hidegkúti dűlőben. Az út baloldalán Dicső György csoporttag aratja feleségével, lányával a tavaszi búzát. A lány megelőz a kérdezéssel: — Ugye elvtárs, most megbüntetnek bennünket? — Megbüntetni? Ugyan miért? — Hát reggel olvastam az újságban, hogy a pécsváradi járás befejezte tegnap este az aratást és a miénk még lábon áll, marad még szerdára is ... A másik oldalon Törökék családja aratja félholdnyi búzáját, ök nem olvasták az újságot, csak any- nyit tudnak a jelentésekről, hogy.... — Lássa elvtárs? Az ott a szőlőnk — elverte a jég. Már szóltunk mindenkinek, de senki sem jelenti, hogy megkapjuk érte a biztosítási díjat... Lám, vannak jelentések, amellyel a pécsváradi járásban nem nagyon iparkodnak... * Hogy mondta a járási \ tanács titkára? „Mi nem vagyunk olyanok, hogy eltérést tűrnénk meg a statisztika és a valóság között. Hétfőn este azután be is fejeztük az aratást“. Hát nem fejezték be — csak papíron. — Anélkül, hogv meggyőződtek volna jelentésük igazságáról, félrevezették megyénk dolgozóit. Kinek használtak ezzel, talán a szocialista versenynek? Nem '— a szocialista versenyt a tisztességes, ködösítésmentes eszközök jellemzik — ezzel a pécsvára- diak egyedül az ellenségnek nyújtottak támadási felületet. A kulákok, kupecek, nevetve mutogathatják a lábon álló gabonát az egyéni gazdáknak, melléjeiévé az újságot, hogy most aztán győződjön meg róla — hol az igazság? Tisztességes versenyt akarunk! A mohácsi, villányi, és a többi járás dolgozó parasztjai nem azért versenyeznek, hogy újságba tegyék a nevüket, hanem a termés gyors, veszteségmentes betakarításáért vetélkednek egymással. Az a járási funkcionárius, aki kézzelfogható valótlanságok közlésével akarja előremozdítani járása ügyét — elveszíti a parasztság előtt hitelét, lejáratja tekintélyét. Megéri ezt az a pársoros jelentés?! Bajosan hisszük, elvtársak ... Schmidt Károly Kamenár elvtárs nem jön znvarba: — Az nem érdekes ... Roi jsz volt nz ellenőrzés és a jelentés, jó pár holddal kevesebbet mondt unk be, — Hát akkor mi az a sárga, ott a falu végi domboldalon? A TIZENHÁROM termelőszövetkeret fejezte be eddig Baranyában a csép- lést és mind a tizenhárom maradéktalanul eleget is tett kenyér-, valamint takarmánygabona beadási kötelezettségének. * KŐVÁGÓTÖTTÖSÖN Boli József és Tihanyi Nándor középparasztok szérűjén este fél tízkor fejezték be a cséplést és még az éjszaka folyamán fellobogózott kocsival átszállították a kővágószöllősi begyüjtőhely- re az államnak já*-ó részt. it GERDE községben Karábi János nyolcholdas és Dékány József tízholdas gazdák ellen megindult az elszámoltatás, mert nem teljesítették a cséplőgép mellől felszólítás ellenére sem gabonabeadási kötelezettségüket. * AZ UJ ALKOTMÁNY termelőszövetkezet tagjai Lotthárdon július 26- án nemcsak egész évi kenyér- és takarmánygabona beadásuknak, hanem az élőállat és állati termék beadásnak is eleget tettek. * UJPETREN Vjszászi József egyénileg dolgozó paraszt adta be idén az első gabonát a hazának. A cséplés javában folyik és ezzel egyidejűleg teljesítik a többiek is hazafias kötelezettségüket. * SZILÁGYI ENDRE dunaszekcsői begyűjtési megbízott versenyre hívta a megye valamennyi begyűjtési megbízottját a gabonabeadás gyors és zökkenésmentes lebonyolítására. A mohácsi járás valamennyi begyűjtési megbízottja és előadója csatlakozott a kezdeményezéshez, * A SOMOGY HARS AGYI VÖRÖS MÁJUS 1 tsz beadási kötelezettséI gét búzában és árpában július 27-én 100 százalékra teljesítette. GERGELY LÁSZLÓ gabonabegyűjtés hírei
