Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

% DVNANTULI NAPLÓ VTLAG PROLETÁR.JA! EGYE/ÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A TASZSZ jelentése az amerikai légierő kalóztámadá­sáról a Kínai Népköztársaság repülőgépei ellen (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Másfél hónappal az aktíva- értekezlet után Hidason (3. o.) — Határszemlén a pécs- váradi járásban (3. o.) — Az adózó cégtábla (4. o.) MDP B ARA N VÁM EC YEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 JCLIUS 29 Segít as egess megye Szombaton nagytermelési napot tartanak a komlói bányászok A komlói bányászok már vasár­nap megmutatták, hogy helyén a szí­vük, ha bajbajutott honfitársaik meg segítéséről van szó. A vasárnapi há­rom harmados termelési napon 1888 tonna szenet adtak a hazának s több mint 200.000 forintnyi munkabérüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. A komlói bányászok megértették, hogy elsősorban adósságuk törlesz­tésével, az elpusztult értékek helyett termelt minél nagyobb mennyiségű szénnel segíthetnek az árvízkárosul­takon. Akkor elhatározták, hogy szomba­ton nagytermelési napot tartanak, amelyen minden erejükkel tervük túlteljesítéséért indítanak harcot Különösen az I-es üzem dolgozói készülődnek nagy erővel a szombati nagytermelési napra. — Nekünk van a legtöbb törlesz- tenivalónk, hiszen havi tervünket mindössze 67.6 százalékra teljesítet­tük, — mondta Lukács Mihály fő­bányamestear, az üzem helyettes ve­zetője. — S mivel munkaerőhiány­nyal küzdünk, örömmel üdvözöltük számos csapatunknak azt a kívánsá­gát, hogy szombaton kettős műsza­kon át folytatják a termelést. Első­nek Máté István csapatvezető jelen­tette be, hogy szombaton két műsza­kot kíván teljesíteni, azután Bencsik Gyula az ötödik szintről, majd Klesch János szénelővájási csapata jelentette be, hogy szombaton ugyan csak kettes műszakot akar végig­dolgozni az árvízkárosultakért. A frontcsapatok közül eddig Szkupa János, a VI-os frontcsapat és Hoff­mann Pál, a 220-as frontcsapat bri­gádvezetője jelenítette be csatlako­zását a szombati kétműszakos nagy­termeléshez. Az I-es üzem bányászainak hősi példája nem marad elszigetelt jelen­ség a komlói bányákban, a komlói bányászok újabb kezdeményezése hathatós segítséget jelent majd az árvízkárok felszámolásában. Búzát, készpénzt adnak a pécsszabolcsi dolgozók Július 28-án, szerdán a koradélelőtti órákban Pécsszabolcson is megszólaltak a tanács hangszórói: „Segítsük az árvízkárosultakatF* Pécsszabolcs hazafias lakossága tudja miről van szó. Még el sem né- multak a hangszórók, máris többen felkeresték a tanácsházát, hogy tet­tekkel is kifejezésre juttassák haza fiságukat, mély együttérzésüket az árvizsujtotta vidékek lakossága iránt. Idős Rajna Imre és fia Rajna Jó­zsef elvtársak bejelentették, hogy 100—100 kiló búzával, Antal János elvtárs. Katona József utcai lakos 150 kiló búzával és 300 forint kész­pénzzel, Borsa János kisparaszt 50 kiló búzával és 100 forinttal, idős Berta József elvtárs 150 forinttal járult hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Ezek a legfrissebb eredmények Pécsszabolcson. A gyűjtés további eredményeire visszatérünk. minden erői a behordásra. tarló* hántásra, cséplésre! A mohácsiak rezeinek a járások versenyében — Négy járásunk teljesítette eddig másodvetési tervét — Mindenütt gyorsítani kell a behordást! A sorgyár dolgozói fizetésük 2—5 százalékát ajánlották fel — Ahol hárman elférnek az asz­talnál, ott jut még hely két kisgyer­mek számára is — mondotta a na­pokban Farkas Lőrincné, a gyár egyik palackfejtője. így került Far- kasékhoz az árvízkárosult dunaszek- csői rokohoktól két kisgyermek. Stá­jer Istvánné Farkasnéhoz hasonlóan cselekedett. A két kis árvízkárosult gyermekkel, akit magához fogadott, négytagú lett családja. Mindenki úgy segít az üzemben, ahogy tud, ahogy a szíve diktálja. Egyesek kettő, mások pedig fizeté­sük öt százalékát ajánlották fel az árvizsujtotta vidékek lakosainak megsegítésére. A Cementáruipari Vállalatnál pótműszakot tartanak Mély együttérzéssel találkozott az üzemben Is a kezdeményezés: segít­sünk az árvízkárosultakon. Sokan beszélgettek az üzemben arról, mit tehetnének az árvízkárosultak megt segítésére. Úgy határoztak, hogy az egész üzem kollektívája szombaton pótműszakon vesz részt. A pótmű­szak alatti kereset értékét juttatják el a károsultaknak. Hotton Imre és Lénárd Dénes vil­lanyszerelők elhatározták, hogy ha visszavonul az ár, felkeresnek egy árvízkárosult családot és díjtalanul elvégzik a károsult házban a villany­szerelést. ,Mi is segítünk“ A Pécsi Porcelángyárban csökkent a selejt Az árral való küzdelem a Porcelángyár dolgozóit is jobb munkára szólította. Néhány héttel ezelőtt még 10 százalékon felül volt a selejt az égetőkemencéknél. Legjobb esetben csak 7—8 százalékra tudták le­szorítani. Ma Schmidt Kovács József, Benedek1 József és Bordás Jó­zsef brigádvezetők naponta azt jelentik a művezetőnek, hogy a selejt csak 3—4 százalék. „Biztosítjuk az élelmiszer­ellátás zavartalanságát“ Baranyamegyei Szövetkezetek Sző vétségének dolgozói röpgyűlést tar­tottak. A dolgozók havi fizetésük 2— 10 százalékát ajánlották fel az árvíz- károsultak javára, egyben elhatároz­ták, hogy az árvizsujtotta vidékeken az élelmiszerellátás zavartalanságát biztosítják. Ennek érdekében közsé­gi felelősöket küldtek ki a szükséges helyekre, a megyei központban pe­dig éjjel-nappal állandó ügyeletes szolgálatot tartanak. Stocker Teréz előadó w I . i _ Va sárnap találkozóra gyűltünk össze, örültünk, nevetgéltünk, ami­kor megszólalt az iskolarádió: „Az árvízvédelmi Kormánybiztosság je­lenti ...“ Gondolkodni kezdtünk, hogyan se­gíthetnék mi a károsultakat. „Küldjük el a dobra gyűjtött száz forintot" — javasolta Foohe Juliska. Egymásután születtek a felajánlá­sok: brigádok indultak kalászt gyűj­teni, amiben még a pajtáscsalád tag­jai is résztvesznek. Kábái Márta úttörőcsapatvezető, Vóíkány. A Pécsi Hangszer és Asztalosárugyár dolgozói mély együttérzésüket fejezték ki az árvízkárosultakkal szembeni, mikor versenyfelhívást intéztek a baranya­megyei helyiipari vállalatok dolgozói hoz: többet akarnak termelni, hogy több jusson a károsultak megsegíté­sére. Arra szólítják a többi helyiipari vállalatot, hogy az előző negyedév­hez viszonyítva öt százalékkal telje­sítsék túl termelési tervüket. Ugyan­csak öt százalékkal akarják emelni a termelési értéket. A 100 forint össztermelési értékhez viszonyítva 2 százalékkal növelik a termelési ér­téket. Felhívásukban gazdaságos munkára szólítják a többi vállallatot, felajánlják, hogy három százalékkal csökkentik az önköltséget az előző negyedévhez viszonyítva. Végén járunk az aratásnak — induljon meg egész megyénkben teljes erővel a betakarítás tényleges be­fejezése: a cséplés! Tavaly ilyenkor már jól benne- jártunk a cséplés dandárjában — idén a megkésett ara­tással elmaradtunk ezzel a munkával is. Sietnünk, gyor sítanunk kell a cséplőbrigádok munkáját, mert várják a gabonát a malmok, a termelőszövetkezeti tagok a gabonaelőleget, az egyéni gazdák pedig hazafias köte­lességük teljesítése után a szabadpiacot. Kora reggel* tői a sötétedés beálltáig megfeszített erővel dolgozzék mind a 468 baranyai cséplőbrigád, hogy időben kerül­hessen zsákokba a termény és augusztus 20-ára, a munkás-paraszt szövetség nagy ünnepére megyénk minden községe teljesíthesse gabonabeadási kötelezett- ségét! A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: A július 26-1 állapotnak megfelelő, en a nyári mezőgazdasági munkák értékelésénél — figyeffimbevéve az aratást, tarlóhántást, másodvetést, behordást — a járások versenyében a következő sorrend alakult ki: Járás pont mezőgazd. oszt.-vez. főagronómns: L Mohács 283 Balogh István Fortily Antal 2. Pécsvárad 281 Prelszinger Károly Sterba Frigyes 3. Pécs 271 Takács Pál Zágoni Kálmán 4. Villány 256 Hegedűs Vince Murányi Ödön 5. Siklós 238 Hőgye Dezső Keresztes Ferenc 6. Sellye 218 Márton Lajos Nagy Jenő 7. Szigetvár 19« Méhész József Sebestyén Gyula 8. Sásd 186 Szeghalmi József Szilvási Imre Az aratásban — figyelembevéve a zab aratását is, — a Statisztikai Hi­vatal jelentése szerint a következő a helyzet: 1. Mohács 2. Pécs 3. Pécsvárad 4. Villány 5. Sásd 6. Szigetvár 7. Sellye 8. Siklós 98,3*/. »7,7 „ 96.9 „ 93.9 „ 91.8 „ 91.4 „ 88.4 „ 88.3 „ A zab érése a megye területén annyira előrehaladt, hogy napokon belül befejezhető az aratás. Az ara­tásban a három utolsó járásban: a siklósiban 24, sellyeiben 17 és a szi­getváriban 26 százalékban végezték A dunaszekcsői Ságvári tsz befejezte a cséplést A dunaszekcsői Ságvári termelő­szövetkezet tagjainak nevét már az egész megye megismerte a tavaszi munkák példás elvégzése idején. A Raics Lukács elvtárs által vezetett kiváló termelőszövetkezet tagjai most egy újabb nagyszerű sikerről számolnak be: teljesen befejezték kenyér és takarmánygabonájuk csép- lését. A csépléssel egyidőben jól elő­rehaladtak a tarlók felszántásával is. Székelyszabar egyik legjobb gaz­dájának ismerik a tizenegy holdas Kovács János egyénileg dolgozó pa­rasztot, aki példát mutat a mező- gazdasági munka minden területén. Aratása befejezése után azonnal el­végezte a tarlóhántást, és gabonája asztagbahordásával is végzett. Mivel ő nála csépel elsőnek a gép, elhatá­rozta, — az idén Székelyszabaron ő adja az első gabonát a hazának. (Lajdy Antal) el a legutóbbi jelentés szerint a zab aratását A tarlóhántást a learatott terület­hez viszonyítva értékelte a megyei mezőgazdasági osztály, figyelmen kí­vül hágyva felülvetett területeket. A tarlóhám tásnak az aratással egyide­jűleg kellene megtörténnie, ugyan­akkor még a legjobb járásban, a mo­hácsiban is csak 48.2 százalékban vé­gezték eL. Jellemző, hogy azok a járások ma. radtak el, melyeknek gépállomásai is az utolsók a versenyben. A sásdi, igét vári, szentlászlói, kétújfalusi ós a vajszlói gépállomások tarlóbántáai tervüknek még 10 százalékát sem teljesítették. A másod vetési tervet a siklósi, mo­hács:, villányi, pécsváradi járások teljesítették, sőt a siklósi, mohácsi* villányi járások túlteljesítették. 5. Pécsi járás 90.5% 6. Sellyéi járás 90.— 7. Szigetvári járma 70.2 « 8. Sásdi járás 70.0. Az egész megyében lassan megy » behondáe, «mi nagymértékben aka­dályozza a cséplés teljes beindulását és gyors elvégzését. A behordésbaa a következő a verseny állása: 2. Pécsváradi járás 3. Pécsi járás 4. Villányi járás 5. Siklósi járás 6. Sásdi járás 7. Szigetvári járás 8. Sellyéi járás 40.8% 38.4 „ 31 7 „ 28.3 „ 14.— 13.1 12.8 „ 1. Pécs 2. Pécsvárad 3. Mohám 4. Villány 5. Siklós 6. Sellye 7. Szigetvár 8. Sásd 44.7% 43.8, 36.5 , 31.1, 21.6 , 20.9, 12.4« 10.— Egy ember feltart huszonkettőt Himeaházán vasárnap volt áram és szép idő is. de a cséplőm unka­sok nem dolgoztak, mert ünnepeltek. Hétfőn indultak volna, de füstölni kezdett a kábel. Rizsán elvtárs szólt a körzeti villanyszerelőnek, hogy el­égett a vezeték ás így nem csépel­hetnek — javítsa meg. A villanysze­relő, mintha nem is hallotta volna, felszállt az autóbuszra, bekocsikázott Mohácsra és csak délután háromkor vetődött haza. Reggel öttől délután négyig 22 ember állt. Ami majdnem 200 órát jelent. Ennyi idő alatt négy­öt gazda 60—70 mázam gabonáját csépelték volna él és így a munká­sokat 300—350 kg cséplőrésztől ütötte el. Mindez egy ember, a körzeti vil­lanyszerelő nemtörődömsége miatt. BARANYA MEGYE TANÄC8A VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA 468 cséplőgép búg a baranyai szérűkön Július utolsó hetében szerte Bara­nyában mindenütt teljes erővel meg­indult a cséplés. A baranyai gépál­lomások mind a 468 cséplőgépe kora reggeltől késő estig jár. Munkájuk nyomán szaporán telnek a zsákok és a begyüjtőhelyek terményraktárai. Napról-napra négy-ötezer mázsával növekszik a begyűjtött terménymeny- nyiség. Az eddig összegyűjtött több mint 26.000 mázsa gabonából legtöbbet a mohácsi járás lakói adtak be: a já­rás eddigi, begyűjtése megközelíti a kilencezer mázsát. A hat baranyai termelőszövetkezet közül, amelyek eddig az állammal szemben fenn­álló valamennyi kötelességüket tel­jesítették, négy ebben a járásban van. A Terményforgalmi Vállalat az igényeknek megfelelően — különö­sen az árvízveszélyeztetett területe­ken — több „szükség-átvevőhelyet“ létesített és többezer kölcsönzsákot biztosított, hogy a gyors begyűjtés­nek ne legyen akadálya. Kora reggeltől sötétedésig búg a cséplőgép a bácsfai üzemegységben A Baibarci Állami Gazdaság bácsfai üzemegységé­ben is búg mér a gép. Egy 1070-es csépel közel az országúihoz, de már nem sokáig. Villanycséplőt állí­tanak be helyette, amely hamar végez az 50 hold ta­vaszi búzával. Ugyanennyit takarítottak be kombájn­nal. Most háirom-négy nagy asztag áll egymástól gép- szélességnyi távolságra, de a fogatok még mindig hord­ják a kereszteket. A gazdaság a behordott keresztek helyett azonnal felszántja és nyomban a másodvetés kerül utána a földbe. A cséplőgépnél délben is csak rövid pihenőt tar­tanak, reggel még kivilágosodás előtt kezdenek és es­tig dolgoznak. Azzal, hogy nem kell huzatniok ,négy órát nyernek mindennap és ezalatt az idő alatt 30 mázsát csépelhetnek el. Hamarabb végeznek, a mun­kacsapét többet keres, mert hisz ennek a harminc má­zsának az öt és fél százalékából nekik is jár és így naponta 165 kilogramm búzával több a részesedésük, Az ötödik vagont csépeli Kollár János cséplőcsapata Kölkeden Kollár János, a mohácsszigeti gépállomás legjobb traktorosa csépeli a kölkediek gabonáját. A helybeliek­ből összetevődő 16 főnyi munkacsapat lelkesen dolgo­zik, hiszen a magukét csépelik. Kiemelkedik a csapat­ból Bárdos Miklós és Oláh László munkája. A cséplést tizennyolcadikén kezdték meg. Kör­körösen járják be a falut: elkezdték az Árpád utca végén, majd a Tisza utcában folytatták, azóta már ismét iaébb tart Kollár János. így elkerülhette azt. hogy a falu egyik végéről a másikra fusson. Sorjá­ban halad a szérűk között, egy embert mindig előre- küld, aki ellenőriz, rendben van-e minden? Ha nine*, elkerüli az illető portáját. A cséplőcsapat jól igyekszik a munkával. Még jóformán meg sem áll a gép, már huzatnak a követ­kező helyre, de a közös szérű hiánya így is jelentkezik: már több, mint egy hete búg a gép és még csak 456 —500 mázsánál tartanak, mert naponta hatszor-hét- szer kell áthuzatniok és állítaniok a gépet. Ez három, három és félóra kiesést jelent. Ennyi idő alatt közös wérün 26—30 mázsa gabonát csépelhetnének el, ,

Next

/
Thumbnails
Contents