Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-28 / 177. szám

1954 JÜLIUS 28 N Ä P E ö s ffíajpniJáqrcL ktnánko-zik. Különös „ügybúígóság44 a MEGYEVILL-nél A Baranyamegyei Gép állomások Igazgatósá­ga eltervezte, a Me­gyei Pártvégrehajtó Bizottság jóváhagyta, hogy az idén 98 cséplő- szekrényünket villany- botorra! hajtatjuk meg, — ezzel 98 trak­tor szabadul fel a tarló hántás céljaira. Az any nyi mint... 1560 hold tarlóhántás naponta. — Hát ha most nem vég­zünk elsőnek az or­szágban, akkor sose!.. Az ám, a gépállomás tervez, de ha nem is az isten. de egy talán még nála is magasabb szerv — a MEGYE- VILL végez. Jól elvégez! Mert ké­rem ezen a szép júliu­si napon a 98-ból alig harminc indult meg. A többi?! Várjunk csak sorjára: A bekötésekhez szük­séges kábeleket május :»)-ig kellett volna a MEGYEVILL szakem­bereinek leszerelniük ideiglenes helyükről és áa villanycséplők ren­delkezésére bocsátani. Tekintve, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa (más szerv úgylátszik túlsá­gosan alacsony hozzá), nem szólította fel erre külön a baranyai MEG YE VILL-t, most. július 28-án a sásdi gépállomáson még min­dig hiányzanak a ká­belek — áll a tizenöt villanycséplőgép, a cso­dára: a MEGYEVILL szerelőinek megjelené­sére várva. Hogy ez naponta 15 vagon ga­bona elcséplését jelen­tené, — egyáltalán nem zavarja a MEGYE- VILL vezetőinek nyu­galmát, akik ebben a kánikulára fordult idő­ben különösen ügyel­nek a nagyobb vértolu­lások elkerülésére. — Minek izgassuk fel magunkat, hisz azért néhány helyen csak fel­szereltük a szükséges berendezéseket?! De fel ám! Jól felsze­relték! Egyházasharasz tiban, Görcsönyben, Szaván nem földelték le a kábeleket és mi­vel a cséplés sürget — életveszélyes körülmé­nyek között dolgoznak az emberek! Erzsébe­ten meg olyan káp­rázatos technikával kapcsolták be, hogy még a biztosítékokat is átkötötték — elégés­nek téve ki az egész motort. Folytassuk tovább? Folytassuk! Az elmúlt pénteken a Megyei Pártvégrehajtó Bizottságon a ME- GYF.VILL-t felkérték, küldjön ki egy-egy szakembert a tizenhat baranyai gépállomás mindegyikére, hogy elektromossági szakká­derek segítsék elő a vil lanvesénlők zavartalan működését, annál is in­kább, mert rajtuk kí­vül senki sem nyúlhat a vezetékekhez. Péntek. Szombat. (Ilyenkor vík endet tart az ember, nem érdemes intéz- kezni.) Vasárnap. (Az öreg­apám sem dolgozott ilyenkor és a tízparan­csolat is tiltja.) Hétfő. A Gépállomások Me­gyei Igazgatóságán meg jelenik egy MEGYE- VILL megbízott. Meg kell hagyni, sorsdöntő problémát feszeget: ki fizeti a szerelőket?! Kedd. Bisséről kétségbeeset­ten telefonál be a gép­állomási traktoros. In­dulna a csépléssel, a parasztok is sürgetik, de valami elromlott a motorban és ő nem ért hozzá. Fordul a siklósi MEGYEVIEL kirendeltséghez, ahol kioktatták, hogy a tü- relmesség rózsákat fa­kasztó. dicséretes em­beri erény, minekutána várjon csak a sorára. Várt. Egész napot. A parasztok károm­kodtak. ö is. A pécsi MEGYE- VILL? Hja kérem, 4- kor lejár a munkaidő — senkit sem talál bent a sürgető telefonhívás. Eredmény? Hát az is van, keremszépen: Bis- sén egy vagon ter­mény marad csépelet- len; a megyében? Sok­száz. A mezei egerek, a pockok rés a kulákok köszönik a MEGYE- VILL készséges támo­gatását. de mi egy pil­lanatra, egy megjegy­zésre megállunk: — Mondják elvtársak, ott a MFGYEVILL- nél, — ha önöknél a mezőgazdaság fejlesz­tésének nemzeti ügye ilyen ügybuzgóságot vált csak ki — hogyan intézik el a kisebb, megyei jellegű problé­mákat?! Nem gondolják, hogy végtére is a 98 villany­cséplő veszteglése — enyhén szólva — aka­dályozza a betakarí­tást? Feltűnően akadályoz­za! O. I. Segítjük a károsultakat — A NAGYÁRPADI alkot­mány termelőszövetkezet tagsága négy mázsa búzát és négy választási anyakocának valót ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. — A PÉCSI TÉGLAGYÁRAK dol­gozói elhatározták, hogy terven felül termelt téglával és pénzzel is segí­tik az árvízkárosultakat. — BARÁTI L. LAJOS szénáspusz­tai tanító 100 forintot küldött szer­kesztőségünkbe, hogy azt továbbít­suk az árvízkárosultaknak. — A NAGYHARSÁNYI KŐ­BÁNYÁBAN Neidermüller Sándor brigádja vállalta, hogy a napi 8.64 köbméteres előirányzatán felül 3.36 köbméter követ termel. A brigád tag jai még felajánlották, hogy havi fi­zetésük két százalékával is segítik az árvízkárosultakat. Valla István brigádja ugyancsak ígéretet tett, hogy napi előirányzatukon a 8.64 köbméteren felül 1.36 köbmétert ter­melnek. — a rövid- és kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalai, a Textil­nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Cipőnagykereskedelmi Vállalat dol­gozói elhatározták, hogy fizetésük két százalékát küldik a károsultak­nak. — A MOHÁCSI FÉRFI ÉS NŐI SZABÖ KTSZ tagjai, akik resztvet­tek az árvíz által veszélyeztetett te­rületen az aratásban, a védőgátak megerősítésében, felajánlották, hogy 15 női ruhát, 15 lenáyka ruhát és 10 fiunadrágot készítenek az árvíz- károsultaknak. Megfogadták, hogy termelési kiesésüket, amely az árvíz védelemmel kapcsolatos munkák miatt adódott, pótolják, úgyhogy ha­vi termelési tervüket 100 százalékon felül teljesítsék. — A BÖLYI GÉPÁLLOMÁS mű­szaki vezetői, traktorosai, a kombáj- nosok és brigádvezetők fizetésük egy és két százalékát ajánlották fel. — A PÉCSI SÜTŐIPARI VÁLLA- lat dolgozói vállalták, hogy biztosít­ják az árvízsújtotta területek kenyér és süteménvellátását. — A NÁDOR SZÁLLODA dolgo­zói fizetésük némi százalékát adták. — A KOMLÓI AKNAMÉLYlTÖ VÁLLALAT pécsi üzemének dolgo­zói. fizetésük öt százalékát ajánlot­ták fel. A 9.800 forintot a hónap vé­gén teszik postára. — A PÉCSI VENDÉGLÁTÓ VÁL­LALAT dolgozói közösen elhatároz­ták, hogy fizetésük két százalékát adják a károsultaknak. A komlói Polen DISZ frnnlbrigád július havi tervén leiül 277 csille szenet termelt A komlói Kossuth-akna I-es üze­mében négy frontbrigád versenyez az elsőségért. Pobecz Ferenc DISZ frontbrigádja nagyszerű lendülettel, jó eredménnyel hívja magára a fi­gyelmet. A DISZ brigád ezév áprilisában alakult. Vezetőjük Pobecz Ferenc idős bányász, aki tapasztalatai át­adásával április 1-től a csapat gya­korlóvájárai közül már ötöt nevelt szakmáját jól értő vájárrá. Lovai István DISZ-fiatal is tőle tanulta a vájárszakma csínját-bínját és július 27-ig esedékes tervének 130 száza­lékos teljesítésével segíti a DISZ brigádot. A fiatalok műszafekezdés előtt közösen beszélik meg feladatai­kat, mikor munkához látnak, már mindegyikük tudja tennivalóját. A frontfejtés szenének továbbítá­sát pár nap óta 30 méter hosszú rázócsúszda könnyíti. A fiatalok a rázócsúszda áthelyezését tervszerű­en végzik. Egyik a láncokat, másik a csavarokat szedi le, ketten új pásztóiba szállítják, ahol az össze­szerelésnél szintén mindegyikük a rája osztott feladatot végzi el. A DISZ-fiataloik lendületének, jó munkaszervezésének eredménye, hogy július 27-én reggelig esedékes havi tervüket 127 százalékra teljesí­tették és terven felül 277 csille sze­net termeltek. A DISZ-brigádhoz ha. sonló jó eredményeket ér el Jauch György, Baumann János és Hoff­mann Pál frontbrigádja is. Az üzem lemaradó frontbrigádjai vegyenek példát a négy élenjáró csapatról és lendületesebb munkával iparkodjanak azon, hogy az I-es üzem mielőbb letörlessze ebben a hó napban felgyülemlett sokszáz tonna szénadósságát. Garay Munkavédelmi beruházások a Tégla­gyári Egyesülésnél A Baranyamegyei Téglagyári Egye sülésnél a kormányprogramm óta számos munkavédelmi és szociális beruházást hajtottak végre. A Bakó- cai Téglagyárban nyolcvan dolgozó részére új fürdőt, öltözőt építettek. A Dunaszekcsői Téglagyárban hason­lóképpen 80 személy részére készítet­tek fürdőt öltözővel s ellátták azt megfelelő berendezéssel. A téglagyá­ri egyesüléshez tartozó valamennyi telepen tatarozták a munkáslakáso­kat. A mohácsi I-es üzemben az üzemi konyhát korszerűen átépítet­ték, szétszedhető hajórakodóhidat építettek a Dunára. Hidat építettek Dunaszekcsőn is. SZEKERES MÁRIA ÜB-elnök £tiő a (ueíf íjíbétL Tegnap jelentettük, hogy megyénkben elsőnek Ivánbaltyán község teljesítette ezévi gabonabeadási tér. vét. Mit tettek, hogyan érték cl e kimagasló eredményt — erre válaszol munkatársunk. szállított. Mire felvirradt, a reggel, beadták a 371.76 Az ivánbattyáni Ságvá- ri Endre termelőszövetke­zet tagjai egy napon fe­jez léit be az aratást és teljesítették gabonabeadá­si kötelezettségüket. Ezt elsősorban az újpetrei gép állomásnak köszönik, ■amely kombájnt küldött a *sz-be, szelektort is adott villanymeghajtással, a szállításhoz predig von­tatókat. Hétszáz holdon gazdál­kodik a tsz. ősszel és ta­vasszal 228 holdon vetet­tek kalászost, amelyből most 100 holdat kézika­szával. 90-et kombájnnal és 38 holdat aratógéppel vágtak le. Aratott a szö­vetkezet minden tagja, sőt va«árnap a kívülálló családtagok is, akik az állami gazdaságban, gép­állomáson és a tanácsnál dolgoznak. A községi DISz szervezet külön aratóbri­gádot szervezett a fiata­lokból. A kombájnnal csépelt gabonát a fogatosok éjjel napnal tisztították. Weisz- müller Ferenc brigádve­zetővel együtt, hogy 24-e előtt neszállíthassák a ter- ményi aktárba az állam­nak járó részt és meg­kapják az öt forint gyors beadást prémiumot. Sikerült! Pénteken éj­jel 11 órától hajnali négy­ig leszállították a 371.9 mázsa búzát a Termény- forgalmi Vállalat villányi telepére. A gabonaszállí­táskor a raktárban Czieg- ler János tsz elnök, Wé- ber Miklós tanácselnök, Kovács Imre körzeti agro nómus, Lepár Pál. az Áliatforgalmi Vállalat dolgozója és Kocsis And­rás, a tsz fogatosa végez­ték a zsákolást, a többi férfi akkor is a majorban mazsa búzát, a 32.10 má­zsa árpát és 48.39 mázsa zf.bot. Az elsőség örömére va­sárnap megtartották az aratóünnepet és hétfőn reggel 5 órakor már a 120 holdas lucernatáblán gyüj tötték a szénát asszonyok lányok vegyesén, de a ko­vács meg a bognár sem maradt a műhelyben. Déli 12 órára 20.000 forint ér­téket takarítottak be. A második kaszálásból sike­rült jóminőségű szénát fogni, bőségesen lesz ta­karmánya a közös állo­mánynak, de jut a ház­táji jószágnak is. A közös és a háztáji sertések már az idei árpát eszik. De nemcsak az ő sertéseik, hanem aNcisja-j kabfalvai Uttörőttsz disz­nói is az ivánbattyániak árpatermésétől híznak. — Három mázsát kértek köl csőn a cséplésig. A Bágvári Endre ter­melőszövetkezet tagjai szí­vesen segítenek, ők ma­guk megelégedettek, hisz minden hónapban meg­kapják az öt forint előle­get és a július 1-ig telje­sített munkaegységekre 70 deka árpát is kiosztottak. A cséplés befejezésével már 25 hold árpa termé­séből részesednek. A községben egyéni gaz da is van — igaz, hogy évek óta csak egy: a 8 és fél holdas Brendl Jó­zsef. Még nem csépelt, most aratja a zabot, de a beadási kötelezettségét .ő is teljesítette. A terme­lőszövetkezet adott neki kölcsön, s ha csépelt, visz- szaadja. Brendl József örült a segítségnek, szívesen oda­adta beadási könyvét, hogy a terményátvevő be­lejegyezze: a 10.9 mázsa búzát, a 121 kiló árpát és a 100 kiló zabot beadta. A tervszerű, szorgalmas munka, az összefogás ered ménye: Ivánbattyán első a megyében. Herczegh Ilona Végesaük el minél előbb a tartóhántást! 4 tarlóhántás megyénkben igen vontatottan halad, a sellyei és szigetvári járásban például a leara­tott területnek még 10 százalékát sem szántották fel, pedig az időjárás, a nedves talaj kiválóan kedvez a tarlóhántásnak. A tarlóhántás legfontosabb célja, hogy a gabonával együtt fejlődött gyomok kihullott magvait sekélyen aláfordítsuk, hogy azokat mielőbbi kikelésre kényszerítsük és a követ­kező szántással elpusztíthassuk. Az aratás után közvetlenül a talajban mindig van annyi nedvesség, ameny- nyi a gyommagvak csírázásához szűk séges. Hét-nyolc centiméter vagy en­nél mélyebb alátakarás esetén a ki­pergett gyommagvak legnagyobb ré­sze nem csírázik ki, hanem a talaj­ban elfekszik. Későbbi talajmunkával ezeket a gyommagvakat újra felszín­re hozzuk és akkor kelnek ki, ami­kor már elvetettük a kultúrnövényt. A helyesen' végzett tarlóhántással nemcsak a gyommagvak kikelését biztosítjuk, hanem a már kikelt gyomokat is irtjuk. Ha azonban nem az aratás után közvetlenül végezzük el a tarlóhántást, az addig elnyomott kis gyomnövény gyors fejlődésnek jndul, a talajfelület közvetlen párol­gása, a még sekélyein gyökerező apró gyomok gyors fejlődése a_ talaj felső rétegét rendkívül gyorsan ki­szárítja. A tarlóhántás másik fontos célja a talaj nedvességének megtartása. A tarlóhántással egy szigetelő réte­get képezünk a talaj felszínén, amely réteg, bár maga kiszárad, meggá­tolja az alatta lévő talajrétegek ned­vességének elpárolgását. A felső 4—5 cm-es porhanyított réteg ugyanis le­vegővel telített és megakadályozza, hogy az alsóbb rétegekben a talaj túlságosan felmelegedjék, csökkenti a páraképződést, és a párának a talajból való elillanását. Ezt a célt azonban csak akkor érjük el, ha a felporhanyítptt réteg nem vastagabb 4—5 centiméternél és aprómorzsás szerkezetű. Az erősen laza, rögös tarlóhántás nem fedi jól az alatta lévő talajt, a rögök között a nagy légüregek sokszor közvetlenül a fel­nem bántott talajrétegbe esnek, ez pedig szigetelő hatást egyáltalán nem fejt ki. Ilyenkor a felhántott talaj alatti rétegek fokozatosan ki­száradnak és így a tarlóhántás elle­nére sem lehet később számbavehető eső nélkül megfelelő további porha- nyítást, vagy vetőszántást adni. A mélyen felszántott talajréteg egész vastagságában annyira kiszárad, hogy minden vizét elveszti, a talaj­baktériumok elhalnak, felvehető táp­anyagok nem képződnek, sőt a rö­gök belsejében az addig bentlévő felvehető tápláló anyagok is eltűn­nek. A gyomirtás és a talajned­vesség megőrzésén kívül még igen sok előnye van a tarlóhántásnak a talajbaktériumok, a növényi és ál­lati kártevők elleni védekezés, a nyári csapadék befogadóképessége szempontjából. Az önköltségcsökkentést nézve sem lehet közömbös termelőszövet­kezeteinknek, állami gazdaságaink­nak, gépállomásainknak és dolgozó parasztságunknak a tarlóhántás ide­jében való elvégzése. Közvetlenül az aratás után könnyebben, kisebb erő­vel, kevesebb üzemanyaggal végez­hető el a tarlóhántás. Aratás után 1— 2 nappal már 5—20 százalékkal csökken a talaj nedvességtartalma, s ezzel arányosan a talaj ellenállása 2— 4-szeresen is emelkedik. Emelke­dik tehát a munkaköltség és nem kis mértékben az üzemanyagfogyasztás. Tovább késlekedve a tarlóhántással, már olyan nagyfokú lehet az ellen­állás, hogy a tarló megmunkálása egyszerű tárcsával, ekével nem vé­gezhető, gyűrűs henger és egyéb rögtörők szükségesek. A tarlóhántás elmulasztása a ké­" sőbbi szántások szempontéból is káros. Az elmulasztott tarlóhán­tás azt okozza, hogy az őszi szántá­sokhoz legalább 65 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak az erő­gépek, mint azon a területen, ahol a tarlóhántást időben, jóminőségben el végezték. Ez gázolajfogyasztásban csak a baranyamegyei gépállomáso­kat számítva, mintegy 720.000 forint többletkiadást jelent. Tarlóhántásban máris nagyon el­maradtunk. Gépállomásaink trakto­rainak éjjel-nappal kell dolgozniok, hogy még júliusban a tarlóhántás!, befejezzék. A munkát kétségtelenül megkönnyítené a tárcsázás. Egyes helyeken azonban még idegenkednek tőle és a nehéz 3-as ekéket alkal­mazzák. A nagytestű hármas ekéket nehéz úgy beállítani, sok talajon nem is lehet, hogy csak 4—5 centi­méter mélyen szántsanak. A tapaszr- talat azt mutatja, hogy 10—15 centi­méterre, sőt mint a kátolyi Decem­ber 21 tsz-ben 25 centiméter mélyre szántják le a tarlókat, amivel a tarló- hántás célját nem érjük el. Az eké­vel éj'jel-nappali műszakiban sem vé­geznek el traktorosaink 10—12 hold­nál többet, ugyanakkor tárcsával ugyamanyi idő alatt 35—40 hold is megművelhető, tehát a., tarlóhántás idejét megrövidítjük. Amit ekével 20 nap alatt végeznénk el, azt tárciá val 5—6 nap alatt be tudjuk fejez­ni. A tarlóhántás díjának megállapí­tásánál Is előnyösebb a tárcsa hasz­nálata. A szántás jóval drágább, mint a tárcsázás. A tárcsával való tarló­hántás dija termelőszövetkezeteknél 26 forint ,az ekével való tarlóhántás pedig 36 forint, nem is beszélve ar­ról, hogy a mélyebb szántás 92 fo­rintba kerül holdanként. Ezek a szá­mok azt jelentik, hogy megyénk ter­melőszövetkezeteinek a jövedelmét 400.000 forinttal csökkentjük akkor, ha a tarlóhántást nem tárcsával, ha­nem ekével végezzük. Téves nézet az is, hogy a traktorosok a tarlóhán­tásban többet keresnek, mint a tár­csázásnál. A traktoros műszakhor- mája teljesítésével a tárcsázásnál is szántásnál is forintértékben kifejez­ve, 38.50 forintot és 7.5 kiló gabonát keres. A megszabott műszaknorma az ekével 5.7 hold, tárcsával 11.1, minden különösebb megerőltetés nélkül egyformán teljesíthető, sőt túlteljesíthető. Kétségtelenül, vannak olyan terü­letek. ahol a tarlóhántáshoz sekély- szántó ekét kell alkalmazni, olyan területen, ahol magas kombájntarlók maradtak, vagy a földek annyira gazosak, hogy a tárcsa nem tud jó munkát végezni. Agronómusalnk je­löljék ki ezeket a területeket, irányít sanak oda sekélyszámtóekéket, az összes többi területein azonban tár­csával kell a tarlóhántást éjjel-nap­pali műszakban elvégezni, A tárcsázásra egyformán használ­ható az egysoros és a kétsoros tár­csa. Az egysoros tárcsa csak Úgy végez jó munkát, ha a talaj állapotá­tól függően 18—30 fokos szög alatt állítjuk be. Az egyenletleneliA tala­jon a kétsoros tárcsa Jóbb munkát végez. Jobban tud igazodni a talaj egyenletlenségéhez. Ha a talaj már kissé szárazabb s nehezebben veszi be a tárcsát, azt földdel kell megter­helni. Igen fontos az eke és a tárcsa után fogast járatni, vagy ha a talaj már iobban száradt, hengert alkalmazni. Megengedhetetlen, a járási fóagronó musoknak selejtes munkának kel! minősíteniök minden olyan tarlóhán- tást, ahol nem alkalmaznak közvet­len utána hengert, vagy fogast, és a barázdákat nyitva hagyják, . mint ahogyan ezt a szentdénesi Szabad Élet tsz-ben a szigetvári gépállomás traktorosai tették. 'T’éves nézet tehát az. hogy me- gyénkben nem lehet tárcsával ió munkát végezni. Szervezés kér­dése. A sásdi gépállomás traktorosai a szágyi November 7 termelőszövet­kezetben bebizonyították, hogy ná­luk is jól alkalmazhatók á tárcsák. A tárcsázástól való idegenkedéssel nemcsak a tarlóhántás ütemét lassít- iuk meg és bizonytalanná tesszük annak elvégzését, hanem anyagi kárt is okozunk tsz-einknek és emellett nem érjük el a tarlóhántás céliát; a gyomirtást a nedvesség megőrzését. Baracs József megyei főagronómus. Hatszázezer téglát mentettek meg A napokban a mohácsi téglagyár égetői arra figyeltek fel, hogy a 600 ezer téglát tartalmazó körkemencé­ben a tűz előrehaladása a gyenge kéményhuzat miatt meglassult. Szól­tak a műszakiaknak, akik. megkezd­ték a hiba okának kikutatását. Ha­marosan felfedezték, hogy a Duna magas vízállása miatt a folyamból a gépházhoz vezető vízvezetékcsator­nába benyomult a víz és átszivár­góit az azt keresztező füstgázcsator­nába. A víz amellett, hogy a füst­gázcsatorna keresztmetszetét szűkí­tette, lehűtötte a kiáramló gázokat és ezzel rontotta a huzatot, lassítot- . ta az égést. Fennállt az a veszély, hogy a kemencében 1200 Celsius fo­kon égő tűz aló esetleg eljutó víz robbanást okoz. A tűz eloltása vi­szont legkevesebb egyhónapi kiesést jelentett volna a termelésből. Harc indult a vízbeszivárgás meg­akadályozásáért. A tűzoltókkal kar­öltve kiszivattyúzták a beáramlott vizet és eltömték a Duna felőli csa- tomanyílást. A mohácsi téglagyár dolgozói éber­ségükkel, helytállásukkal elhárítot­ták a veszélyt, megmentettek 600 ezer téglát. Igaz Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents