Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)

1954-06-20 / 145. szám

6 Pf Ä P E Ö 1954 JÜNTOS 20 A PÉCSI SZIMFÓNIKUS ZENEKAR ÉS A ZENEI HÉT NEMZETKÖZI SZEMLE ILf ár évtizedek óta nagy problé- mája volt Pécsnek egy jó, ál­landó összetételű, tehát összeszokott zenekar létesítése. Egy-egy hangver­senyt még sikerült összehozni, de állandóság és következetesség hiá­nyában fejlődésről nem igen lehe­tett szó. Ebben az évben végre, az új kormányprogramm megvalósítá­sának évében, sikerült megoldani ezt a fontos kultúrkérdést is. Antal György, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója hatalmas energiával a Honvéd-, a Színház- és a Zenemű­vészeti Szakiskola zenekarának tag­jaiból egységes, állandóan fejlődő, olyan művészi teljesítményeket pro­dukáló szimfonikus zenekart szerve­zett meg, amilyenre Pécsett még nem emlékszünk. A Pécsi Szimfonikus Zenekar az 1953—54-es hangverseny-évadban ti­zenegy zenekari hangversenyt tar­tott, illetőleg közreműködött opera­estek és olyan nagy művek előadá­sában, mint pl. a Psalmus. (Pedig a 1 Liszt terem tatarozási munkálatai miatt csak XII. 21-én lehetett meg­tartani a megnyitó hangversenyt.) A zenekar dirigensei Csáky Nándor, Kóródy András, Rozsnyai Zoltán, az énekkari művek előadásánál pedig Antal György voltak. Csáky Nándor, aki amellett, hogy három hangversenyt vezényelt a Honvédzenekar művészi munkássá­gát irányította és vezette; az ő zenei nevelésének köszönhető, hogy a Hon védzcnekar kitűnően és egységesen tudott simulni a többi művészi elem munkájához. Kóródy András egy hangverseny vezénylésével a zene­kar nagyvonalú művészi munkájára adott, példát. Rozsnyai Zoltán mű­vészi munkájának hatalmas jelentő­sége abban van, hogy céltudatos irá­nyítással vitte a zenekart Schubert h-moll szimfóniájától a Bartók he­gedűverseny előadásának hatalmas teljesítményéig. Hangversenyről- hangversenyre egyre lehetett érezni a zenekar mind szebb tónusát, mind tökéletesebb ossz játékát és a zenei problémáknak mindig jobb megol­dását. Antal György pedig az ének­és zenekar művészi együttműködé­sét teremtette meg az operakóruso­kon át a Psalmus művészi csúcstel­jesítményéig. Itt emlékezünk meg a június 11- én tartott II. zenekari hangverseny­ről, mert Pécs zenekultúrája számá­ra a Zenei Hét legnagyobb jelentő- eégü hangversenyének tartjuk. A pé­csi Szimfonikus Zenekar ezen a hangversenyen olyan magasfokú fej lettségről tett tanúságot, hogy min­denkinek a legteljesebb elismerését kivívta. Az előadott művek szinte kivétel nélkül rendkívül kényes, nagyigényű, a főváros első zeneka­rait is kemény próbára tevő alkotá­sok. Szabó Ferenc kétszeres Kossuth- díjas zeneszerző Emlékeztető c. szvitje a régi idők egy-egy képét ábrázolja zeneileg színes hangszere­lésben és világos formákban. Témái közérthetők. Az első tétel mozgal­massága (Úri vadászat), a második tétel (Az eltiportak szomorúsága) panaszos lírája, és az utolsó tétel (Ifjú szerelmesek) költőien könnyed táncszerű ritmusai igen szépen érvé­nyesültek Rozsnyai világos értelme­zésében. Az est legnagyobb teljesítménye Bartók Béla Hegedűversenyének elő adása volt. Az emberi lélek mélysé­geibe tekintő, hol sötét látomásokat, hol tiszta lírát idéző zenei problé­mákkal teli mű Zathureczky Ede Kossuth-díjas kiváló művész kris­tálytisztán megformált, átgondolt és tökéletesen, művészi előadásában döbbenetesen mély hatást tett a hallgatóságra. Még azok is, akik ta­lán első hallásra értetlenül álltak a bartóki mű mélységei előtt, érezték, hogy valami rendkívüli művészet le­nyűgöző hatása alá kerültek. A mű­vet Bartók 1937—38-ban írta, tehát abból az időből való, amikor alkotó művészetének arra az útjira lépett, mely a Hegedűversenytől a Diverti- mentó-n és a VI. vonósnégyesen át a klasszikusan leszűrt stílusban tar­tott Concerto-ig és a III. zongora- versenyig vezetett Bár a mű belső szerkezetileg és témáit tekintve nagy egészet alkot, mégis az előadásnak nagyon gondosnak kell lennie ne­hogy apróbb-nagyobb részekre es­sék szét: annyira változatos külön­böző hangulatú témák, illetőleg té­matöredékek váltják egymást. Za- thureczky Ede, aki a legapróbb rész­letekig a legszigorúbb pontossággal kidolgozta a művet, előadásában nagyvonalúan egységes volt; csodá­latosan szépen zengő tónusával min­den hang, mifiden frázis a tartalom kifejezésének szolgálatában állott, hegedűhangja a zenekar legszövevé­nyesebb fortéi fölött is mindig plasz­tikusan kiemelkedett. A zenekar a legnehezebb ritmikai, intonálási és technikai nehézségeket is szépen le­gyűrte; Rozsnyai Zoltán biztoskezú vezetésével magasfokúan művészit valósított meg a Bartók mű zene­kari megoldásával; a hegedűszóló és a zenekar pontos ritmikai együtt- hangzásával és a tartalmi kifejezés összesimulásával egységes művészi élményt kaptunk. ÍVJ indenki őszinte örömmel fo- gadta Járdányi Pál Kossuth- díjas művét a Vörösmarty Szimfó­niát. A mű az utóbbi évek legjobb, legszebb szimfonikus alkotásai közé tartozik. Vörösmarty öt jellegzetes költeményének egyenértékű hangu­latát kapjuk a legtisztább zeneiség­ben. A költeményeken keresztül ma­gának a nagy költőnek a képe is kirajzolódik. Nem programmzene olyan értelemben, hogy a költemé­nyek tartalmát mondja el zenei nyelven, hanem a költemény belső lényegét adja muzsikában. Járdányi művének tiszta zeneisége mellett ab­ban láttuk főértékét, hogy mai nyel­ven romantikus tárgyat olyan vilá­gos témákkal és formákban mond el, hogy szinte első hallásra minden­ki megértheti legalább is a lénye­get. Az első tételben gyönyörűen ki­fejlesztett ünnepi hangulatú témák­kal a Szózat költőjének izzó haza- fiságát ecseteli. A „Virág és pillan­gó” remek kis scherzoszerű idill, fi­nom hangszínekbe öltöztetett szelle­mes ötletekkel. A harmadik tétel szemlélődő, széles, melegliráju mu­zsika. A „Harci dal” közvetlen han­gú, lelkesítő, bátor szabadságmuzsi­ka. A „Vén cigány” tételben a hazá­ja állapotán már-már kétségbeeső, de a jobb jövőben szilárdan bízó („Lesz még egyszer ünnep a vilá­gon!”) költő ábrázolásának diadal­mas optimizmusban kicsendülő ün­nepi hangjai hatalmas lelkesedésre ragadták a közönséget. A nagy si­kerben a szerzővel együtt osztozott Rozsnyai Zoltán is, aki művészi át- éltségü, kitűnő értelmezésében a mű mondanivalóit teljes egészében meg­valósította. Rozsnyai művészi telje­sítményét még fokozza az a körül­mény, hogy a karmestertől rendkí­vül nagy erőpróbát igénylő hangver­senyt, betegen, magas lázzal vezé­nyelte végig. Liszt népszerű Les Preludes c. művének lelkesítőén erő teljes előadása fejezte be a kiválóan sikerült és Pécs zenekultúrájára döntő jelentőségű nagy hangver­senyt, Horváth Mihály Á Baranyai Kultúrhetek hirei Szívesen olvasnak a hosszuheiényiek Minden délután és vasárnap délelőtt könyvtárórát tartunk. Ilyenkor látogatók szinte egymás kezébe adják a kilincset. Minden távozó a fló­ta alatt 2—3 könyvet is visz. Az általános iskolák felsőbb évfolyambeli hallgatóiból, akik már a könyvtárunkat rendszeresen látogatják, csasztuska- és kultúr-csoporto- kat szervezünk. Ezek a csoportok egy-egy jó könyvet fognak népszerűsí­teni. Reméljük, így is sikerül számos olvasóval növelni a könyvtárunk forgalmát. Könyvtárunknak azonban egy kis hiányossága is van, éspedig egyes közkedvelt könyvekből nincs egyetlen példányunk sem. így például: Jó­kai Mór: Kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok és az Aranyember című regényeiből. Szeretnénk, ha hamarosan ezeket is rendszeresen kölcsö­nözhetnénk már olvasóinknak. SZABÓ SZERÉNA könyvtárvezető, Hosszuhetény, „Kultúrcsoporíunk augusztus 20-ra készül** ’A vajszlói kultúr cső port június 12- én Szigligeti Ede: „Csikós" című szín művét mutatta be. Az előadás any- nyira jól sikerült, hogy a kultúr- csoportnak lű-án meg kellett ismétel nie. Kultúrcsoportunk most augusztus 20-ra készül a „Sári bíró“ című 3 felvonásos színművel. Kiss Emil Élénk kultűrelet Mecseknádasdon A „Baranyai Kultúrhetek*' kereté­ben élénk kultúrtevékenység indult meg Mecseknádasdon. Kultúrottho- nunkban hetenként többszáz ember fordul meg, ugyanis kiállítást ren­deztünk a községben talált mamcnut- agyarakból, kőedényekből és az ős­ember kő- és csont-szerszámaiból. A múzeumi kiállítással egyidőben könyvkiállítást is nyitottunk. A Baranyai Kultúrheteket Me­cseknádasdon ünnepélyes keretek közt június 20-án fejezzük be. Ez alkalommal az Ibafai kultúrcsoport vendégszerepei nálunk. A „Hamupi­pőkét“ mutatják be, majd német nemzetiségű táncokat és dalokat ad­nak elő. NAGY LAJOS igazgató LATOC/ATAS A NEVELŐK HAZÁBAN Pécs egyik legszebb barokk épületében avatták fel Június 6-án a Pedagógus Napóin a Nevelők Házát. Országunkban csak Miskolcon van ehhez hasonló otthonuk a pedagógusoknak. Célja, hogy a megye több, mint 2000 tanárának, tanítójának politikai, kulturális és társadalmi központja legyen, hogy ifjúságunk ne­velőinek szaktudását emelje, kulturális igényeinek ki­elégítését szolgálja. — Baranya megye pedagógusainak körében nagy örömet váltott ki a Nevelők Háza létrehozása — mond­ja Koltai elvtárs, a Nevelők Háza igazgatója. — De talán menjünk beljebb — kalauzol bennünket Koltai elvtárs. — Ez itt a nagyterem, klubestjeink színhelye, ahol Csajkovszkij, Mozart, Schubert, Beethoven-este- ket rendezünk. Beljebb a klubszobában éppen a magyarszakos ta­nulókör készül évvégi vizsgájára. A másik teremben kis pedagógus-gyerekek gyülekeznek. Ritmikus gyer- mektoma nyílt meg januárban és most az évvégi be­mutatóra készülnek a kicsinyek. Fülöp Ibolya a Petőfi- úti általán 06 iskola tomaszakos nevelője tanítja őket. 44 tanítványa van. Csupa pedagógus gyerek. Ez a ké­nyelmes, szép hely kiválóan alkalmas a kicsinyek ta­nítására és a gyermekek is örömmel járnak ide. A földszint egyik ajtajára ez van írva: „Szertár­fejlesztő szakkör". Cseresnyés kartárs, a Dózsa tiszt- képző iskola fizikaszakos tanára erről a következőket mondja: — Mi a megye iskoláit, sőt most már az ország több iskoláját látjuk el kísérteti eszközökkel. Olyanok­kal is, amit az Országos Tanszergyár sem k)éfezít. Eb­ben az esztendőben mintegy 59 iskolának"'juttattunk felszerelést. — De nézzük meg a táncszakkör munkáját — ve­zet tovább Koltai elvtárs. — Ennek a szakkörnek Sip- támé, Szabados Melinda elvtársnő immár négy esz­tendeje a vezetője és nem kevés sikerrel. Talán az összes szakkörök között a legjobb ered­ményt a képzőművész szakkör érte el — állapítjuk meg. Koltai elvtárs nem kis büszkeséggel meséli el, hogy Pécs képzőművészeinek mintegy 80 százaléka pe­dagógus. És ezek a pedagógusok képzőművészek, most a Nevelők Háza egyik legszebb termét kapták meg szakkörük otthonának. Búcsúzóul megkérdezzük Koltai elvtárstól, mik a további tervei? — Legkedvesebb tervem a pedagógus szálló meg­valósítása. Vidéki pedagógusainknak akarunk jó és ol­csó szállást biztosítani, ezáltal sok kulturális lehetőség­hez juttatjuk kartársainkat. A továbbiakban kirándulásokat szervezünk Mátra- vidék. Aggtelek megtekintésére. Könyvtárunkat szak­mai könyvtárrá akarjuk fejleszteni és sok-sok segítsé­get szeretnénk adni szakmai és minden egyéb terüle­ten. örülök, hogy tanácsszerveink is támogatják mun­kánkat és minden elképzelhető segítséget megadnak számunkra. — fejezi be nyilatkozatát Koltai elvtárs, a Nevelők Házának igazgatója. K. Z. A genfi szabotázs ... Amikor a múlt hét elején a ko­reai háborúban résztvett tizenhat ál­lam agresszív csoportja egyoldalúan megszakította a koreai kérdésben folyt genfi tárgyalásokat, egy cinikusan kitervelt és régóta előkészített me­rényletet hajtott végre: merényletet a koreai békés rendezés ellen. A sza­botázs jelei régóta sokasodtak. Aho­gyan peregtek a genfi értekezlet nap­jai egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az amerikaiak és a velük egy követ fújó küldöttségek nem békés úton egyesült, független, demokratikus Koreát akarnak, hanem nem keve­sebbet, mint azt, amit a csatatere­ken nem tudtak elérni: Genf segít­ségével akarták a népellenes délko­reai rendszert Észak-Koreára is ki­terjeszteni. Ezért szabotáltak minden megegyezést sürgető javaslatot, ezért mondta ki valamennyi szovjet, kínai vagy északkoreai javaslatra oly gyorsan előbb Dulles amerikai külügyminiszter, majd helyettese, Bedeíl-Smith az elutasító „nem"-et. Nemrégiben a nyugati propaganda- mesterek egyik kedvelt hamisítása az volt, hogy a nemzetközi értekezle­tek nehézségeinek magyarázataként valamiféle „orosz nyet“-ről fecseg­tek. Nos, ez a bárgyú hazugság már hitelét vesztette, sőt, egyes burzsoá hírlapírók kénytelenek voltak az amerikai küldöttség vezetőjét „Mis­ter No“-nak elnevezni, olyan úrnak, akinek egyetlen érve az elutasítás és aki mindig oda lyukad ki, hogy már­pedig: „nem.” A számok olykor szebben beszél­nek. mint a legékesebbszavű szónok — és többet is mondanak. A koreai kérdés genfi megvitatásának ötven napjáról szóló jegyzőkönyvekből ki­tűnik, hogy ötven nap alatt az aaso- rikai küldöttség egyetlenegy javas­latot sem tett a rendezésre. Ehelyett sora elvetette a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság, a Kínai Nép* köztársaság és a Szovjetunió küldött­ségeinek mind a hét megállapodásra irányuló, építő jellegű javaslatát. — Amerika Genfben nem mondott egyetlenegy, pozitív megoldást ke­reső szót sem, de hétszer is clszaj­kózta: „no”. A világ népei értenek ebből » rövidke szóból is. Genfben a koreai vitában ismét lelepleződött a béke ellenségeinek szabotázspolitikája. Amikor a koreai vita folyamán ki­derült, hogy egyes államok hiába kísérlik meg Gszak-Korea nyakába varrni a Uszinmanista rendszert, Li Szín Man és támogatói elhatározták, hogy elvágják a tárgyalás fonalát: június 15-én, anélkül, hogy megfon­tolták, vagy akárcsak elolvasták vol­na Molotov, Csou En-láj és Nam ír elvtárs aznap előterjesztett újabb ja­vaslatait, egy előre megszerkesztett „nyilatkozatot“ szedtek elő a zsebük­ből és „kinyilvánították“, hogy „nem érdemes" folytatni a tárgyalást. E* a nyilatkozat egyaránt letépte az ál* arcot a „16-ok” társaságának nyíl* tan kardcsörtető, vagy félrevezető széndékból közvetítőként fellépő, vagy éppen békeájtatosságot tartó tagjairól. A koreai agresszióban részt vett államok magatartása oda veze* tett, hogy Genfben a koreai kérdés megvitatása nem járt eredménnyel. „Mister No“ nyilatkozott — de utolsó szót bizonyosak lehetünk fe* lőle, nem ő fogja kimondani. A dön­tő szó a népeké. . és a párisi válság Az indokinai béke helyreállításá­ról tárgyaló értekezlet tovább folyik Genfben. Kétségtelen, hogy az ame­rikai diplomácia azon mesterkedik, hogy a genfi értekezlet indokínai szakaszát is aláaknázza és felrob­bantsa, vagy ha ez nem megy, az értekezletet obstrakclós politikával lassanként „elsorvassza'*; az ezzel ellentétes irányban működő erők azonban — a béke híveinek ereje és az ezt tekintetbe venni kénytelen erők — folytatják a tárgyalást, mert tudják, hogy a háború lángját csak a tárgyalás, a kitartó, következetes béketörekvés politikája olthatja ki. Amikor Genfben Bidault francia kül­ügyminiszter az indokinai békés ren­dezés szükségességéről beszélt, fél­szemmel Parisra kacsintott: a szó szoros értelmében kétízben is a genfi értekezlettel zsarolta meg a Laniei-kormány katasztrófa-politiká­ját ellenző nemzetgyűlést. A genfi békeszólamok azonban csak arra szol gáltak, hogy ideig-óráig meghosszab­bítsák a kormány vegetálását — mert ez a kormány már nem élt, csak ve­getált, amint gyakorlatilag már nem is kormányzott, csak lavírozott. Bi­dault ugyanakkor másik szemével — a cinkos szemhunyorításával — Washington felé kacsintott: a béké­ről szóló szavakat nem béketettek, hanem háborús intézkedések (idő­előtti újonc-behívások, a vezérkari főnök kinevezése indokinai főparancs nokká, sőt, a kipattant titok: az ame­rikai kormánnyal titokban megkötött egyezmény az indokínai háborúba való amerikai beavatkozásról) kö­vették. Bidault magyarán mondva kétkulacsos politikát folytatott, — Genfben és Parisban egyaránt. — hogy megtévessze a világ közvéle­ményét és a francia népet. A kettős játék azonban a Laniel—Bidault— Pleven-klikk számára balul ütött ki: olyan elemi erejű volt a néptöme­gek felháborodása, hogy ennek meg kellett nyilvánulnia a parlamentben is. Hiaba kísérletezett Laniel harmad ízben, hogy Genfbe kapaszkodjék: a nemzetgyűlés már nem tarthatta oda Genf szabotálóinak szalmaszálát. A Laniei-kormány megbukott. A bi­zalmatlansági szavazat azt jelentet­te, hogy a francia nép változást kí­ván: olyan politikát, amely végetvet a „szennyes háborúnak" — annak a reménytelen gyarmati rabtókaland- nak, amely — mint a Combat című lap írta, — „hét éve szipolyozza a franciák vérét és pénzét." A Laniel-' kormány bukása a „legamerikaibb“ francia kormány veresége, annak a politikának a kudarca, amely az in­dokínai háborút ki akarta szélesíte­ni és rá akarta kényszeríteni Fran­ciaországra a Nyugat-Németország felfegyverzését jelentő úgynevezett európai védelmi közösséget. „A franciaországi politikai vihar* — írta a kormányválságról a Net* York Herald Tribune című amerikai lap, — csapást jelent a Nyugat szá­mára és jelentősége felér Dien Bien Phn elestének jelentőségével. „Két* ségtelen, hogy — ha a .Nyugat1 alatt a nyugati háborús gyújtogatókat ért­jük, — aligha lehet vitába szállni az amerikai lap megállapításával. A Laniei-kormány bukásának je­lentőségét csak növeli az új francia miniszterelnök személye. Mendes- France programmbeszédében kijelen­tette, hogy célja a béke. „Nemzetkö­zi téren Franciaország a legteljesebb világossággal a békét fogja keresni" — mondotta. Ma a francia politika legfontosabb kérdése az indokínai háború vagy béke kérdése. Mendes- France ígérete és a tény, hogy en­nek alapján megkapta a kormány­alakításhoz szükséges többséget, azt mutatja, hogy a néptömegek béke­követelésével ma már nyíltan szem* beszállni nem lehet. A Francia Kon»" munista Pártnak a napokban lezaj­lott XIII. kongresszusán Maurice Thorez rámutatott, hogy a párt tá­mogat bármely polgári politikust, aki kész az indokinai béke érdekébe» cselekedni. Ennek a politikának meg felelően szavaztak a kommunista kép viselők a péntekre virradó éjszakán annak a Mond es-Francénak beikta­tására, aki éles támadást intézett a párt ellen. A kommunsita szavazato­kat azonban nem Mendes-France P°' litikai személyisége döntötte el, ha­nem a munkásosztály, a nemzet, * béke érdeke. Az új francia kormány megalaku­lása egyszersmind azt jelenti, hogy Bidault pártja, az MRP elvesztette » külügyminiszteri tárca tízéves m»* nopóliumát, Pleven pedig a hadügy' minisztérium fellegvárát. A franci* nép azt várja, hogy a Mendes-Fra»' ce-konmány ne elődjei ncmzetárulő politikáját, hanem francia politikát folytasson. A válságból valóban kive­zető utat, a békekormány útját 11 Francia Kommunista Párt jelölt* meg. A nép ezt a programmot — * változás programmját követeli. _______________

Next

/
Thumbnails
Contents