Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)

1954-06-20 / 145. szám

2

ÍN A P LO

19^. jumvs M.

A ktihlkság korliiloxiisának |»o3itikájáróI

Aratásra készül a megye

Pártunk Központi Vezetőségének Júniusi határozata előtt a falusi ősz tályharcban is számos hibát követ- • tünk el. A falusi osztályharcban a politikai munka helyett adminisztratív intézkedéseket helyeztük előtérbe, melyből nem egy helyein sú- 1 lyos kárait származtak. Emiatt a korlátozás politikája sok helyen a ku- lákgazaaságok felszámolásává fajult.

A falusi osztályharcot

helyenként a kulákság elleni ömké- nyeskedésekikel, zaklatásokkal cserél tűk fel, amelyre példák a bogádmind szenti és vajszlói esetek, ahol meg nem engedett módon folytatták a kulákság - ellőni „harcot." Az ilyen „módszerek", nem egyszer a közép- pa riasztókat is sújtották és sértették a iecsületes dolgozó parasztok egy részét is.

Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztságnak nyújtott sokoldalú gaz dasági és politikai támogatásával a Skulákkdrlátozás helyes, törvényes út- 'jának megmutatásával döntő politikai fegyvert adott a középparasztsággal való szövetség megszilárdításához és a kulákság elszigeteléséhez. Baj az, hogy a fegyvert sok helyen még nem tudják jól forgatni, a kis- és középparasztság sokoldalú támogatását nem kötik össze a kulák- ’korlátozás helyes végrehajtásával. — Sok esetben párt- és állami szerveink tétlenül nézik a kulákok törvénytelen kísérleteit, zaklatásait, amit termelőszövetkezeteinkkel és állami szerveinkkel szemben folytatnak. Egyesek a szocialista törvényességre hivatkozva igyekeznek visszaszerezni elvesztett kétes tulajdonukat és azt nem egy esetben állami szerveink is támogatják.

Ismeretes, hogy Nagy Imre elvtárs

beszéde után az ellenség, a kulákok szarva megnőtt, viszont funkcionáriusaink visszavonultak, meghátráltak az ellenség előtt. Számos vezető bizonygatta, a kulák „igazát“, valósággal segítette őket. A pillanatnyi megtorpanáson felbátorodva minden rendű és rangú ellenség támadásba indult, különösen a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és tanácsaink ellen. A régi állapot visszaállítására adták ki a jelszót. Szavakban a tagosítás visszaállítását mondták, de a támadás nagyabb célért, a szocialista szektor, az államapparátus ellen folyt. A kulákok és egyéb ellenségek törekvése az volt, hogy visszaállítsák megszakadt régi kapcsolataikat növeljék befolyásukat elsősorban a középparasztok és a termelőszövetkezetekből kilépettek között. Diósviszló községben közvetlenül Nagy Imre elvtárs beszéde után az italboltban gyűltek össze a kulákok. Dorbézoltaik és kijelentették: „Eljött a mi időnk, többé nem vagyunk kulákok.“

Napjainkban is találunk olyan helyet, mint Gyűd, ahol a kulákok résztvesznek a tanácsüléseken. Egy- ízben egyik felszólalt, nyíltam az adó fizetés ellen agitált. Drávaszabolcson a termelőszövetkezet tagjait igyekeznek befolyásuk alá vonni, hogy azok támogassák őket vagyonuk visszaszerzésében. A becsületesen teljesítő dolgozó parasztokat igyekeznek lebeszélni az adófizetésről és begyűjtésről és ugyanakkor, mint Csamó- ta községben is, a 'kulákok nem fizetnek adót és nem teljesítik a beadást. Büszkén híresztelik: „Ebből még semmi bajunk sem történt." — Mattyon a termelőszövetkezetből kilépettek kölcsönkérték a tsz gazdasági felszerelését és az ellenség su- galmazására azok visszaadását meg- I tagadták. Ezt az illetékes szervek ■ hónapokig tétlenül nézték.

A kulákság ilyen irányú kísérleteit

nem egyszer az ügyvédi munkaközösségek tagjai, illetve egyes ügyvédek is támogatják. A hegyszentmártoni községi tanácsot Parii Ferenc pécsi ügyvéd szólította fel, hogy . Kassa József kuláknak adják vissza a volt ingatlanait. A kulákság követelőzéseit egyes állami szerveink is támogatják. Vajszlón a tanácstitkár tett javaslatot: aaják vissza a kuláknak a földművesszövetkezet kezelésében lévő darálót, mert az úgysem fize- tődik ki a földművesszövetkezet számára. Kásádon a termelőszövetkezet tulajdonában lévő darálót a tanácselnök segített a kulák kezére visszajátszani, ö harcolt, hogy a termelőszövetkezettől elvegyék a darálót. Amikor a daráló termelőszövetkezetnek való visszaadására kapott utasítást, azt sem hajtotta végre a megadott határidőre.

Mi az oka ennek a passzivitásnak, miért tűrik el helyenként A kulákok politikai mesterkedéseit, törvénysértéseit, miért támogatják őket egyesek?

Egyik oka a liberalizmus, békülé- kenység, ami az utóbbi időben elterjedt falusi pártszervezeteinkben és állami szerveinkben. Egyesek még ma is azt hiszik, hogy a kuláklista megszüntetése a kulák korlátozás meg szüntetését is jelenti. Ez a káros nézet egyengeti a kulák befolyását a falu politikai életére, — bátorítja a paraszti és szövetkezeti vagyon jogtalan eltulajdonítására. A passzivitás, a kulákkal szembeni „semlegesség" leggyakoribb oka a politikai bizonytalanság és a tájékozatlanság, ami onnan ered, hogy pártszervezeteink, állami szerveink egy része még mindig nem tisztázta: mit jelent a kulák gazdasági és politikán korlátozása az új szakaszban, melyek a fő sajátosságai? Nem tanulmányozzák állandóan pártunk parasztpwlitikáját és így nem is értik annak lényegét, melynek következtében nem is tudják alkalmazni a gyakorlatban.

A mi pártunk

a falusi osztályharc kérdésében szilárdan a lenini hármas jelszó alapján áll. A Lenini hármas jelszó: Szilárdam támaszkodj a szegényparasztra, köss tartós szövetséget a középparaszttal és szüntelenül harcolj a kulákság ellen. Ez a jelszó ma Is érvényben van és alkalmaznunk kell jelein fejlődésünk adott szakaszának megfelelően.

Az elmúlt években a mezőgazdaság szocialista átszervezése során jelentős számban léptek szegényparasz tok és középpaj-asztok is a termelőszövetkezetekbe. Ezért a szegényparasztságra való támaszkodás gyakorlati alkalmazásánál elsősorban a termelőszövetkezetet és szegényparasztságot kell szem előtt tartani. Nem úgy, mint Hegyszentmárton községben, ahol a szegényparasztokat mindenből kisemmizik, azért, mert most a középparasztság megnyerése a fő cél. A középparasztság megnyeréséért akkor tesszük a legtöbbet, ha szilárdan támaszkodunk minden mun kánkban a termelőszövetkezeti és saegényparasztságra, szüntelen harcot folytatunk a falusi kizsákmá- nyolők, a kulákok és minden rendű és rangú ellenség ellen.

A kulákság elleni harc során különösen falusi párt- és állami szerveinknél sok esetben kérdezik: „Ki a kulák?“ Kuláknak kell tekinteni mindazokat, akiknek 25 kát. hold földje és földjük kataszteri értéke 350 aranykorona vagy ennél több, valamint azokat, akiknek ez megvolt, kizsákmányolást folytattak, vagy ma is folytatnak. Mezőgazdasági járulékot és progresszív beadást azok a kulákok kötelesek fizetni, akiknek 25 kát. hold földjük és 3ő0 aranykorona értékűik van, valamint azok is, akik egy vagy több állandó mező- gazdasági alkalmazottat tartanak, füg getlenül földjük és aranykorona értékük nagyságától. Azokra a kulákok ra, volt nagygazdáikra és más ki- zsákmányolókra, akik gazdaságukat oly mértékben csökkentették, hogy földjük vagy kát. tisztajövedelmük a fenti mértéket nem éri el, a. fejlesztési járulék, a progresszív beadás nem vonatkozik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ők ezáltal nem kulákok és azt sem, hogy „jó kulákok.“

Azzal, hogy földjük, vagyonuk egy

részét, vagy az egészét átadták, még nem változott meg ellenséges érzületük népi demokráciánkkal, népünkkel szemben. Éppen ezért párt- és állami szerveinknek velük szemben is alkalmazniok kell a politikai megkülönböztetést. Továbbra sem vehetjük fal őket a szövetkezetekbe, társadalmi szervezetekbe, ezentúl is meg kell védelmeznünk pártszervezeteinket és állami szerveinket ezektől az elemektől.

A kulákság fenti meghatározása csak vezérfonal, segédeszköz annak megállapításához, hogy ki a kulák, de egyáltalán nem teszi feleslegessé a lelkiismeretes, egyéni elbírálást. Csakis gondos, körültekintő egyéni elbírálással érhető el, hogy a politikai és gazdasági korlátozás alól egyet len kulák se bújhasson ki.

Milyen módszerekkel harcoljunk

a kulákság ellen? Nem olyan módszerekkel, mint amilyennel az 1953. júniusi párthatározat előtt, amikor önkényeskedések sorozatát követték el egyes funkcionáriusaink, mellyel nem egy esetben a szegényparasztság és főleg a középparasztság sajnálkozását váltották ki a kulákkal szemben.

Pártszervezeteinknek, állami szerveinknek fontos és felelősségteljes feladata, hogy a párt útmutatásának megfelelően élesen különböztessék meg a kulákot a középparaszttól, tisztázzák és magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ki a kulák, miért ellenség a kulák. A korlátozás helyes alkalmazásának legjobb fokmérője az, hogy milyen mér tőkben, mekkora aktivitással támogatja azt a falu dolgozó népe, különösen a középparasztság.

A kuláksággal szemben mutatkozó liberalizmust, megalkuvást fel kell számolni. Ez elsősorban a párt és állami szervek feladata. Széleskörű agitációs munkával el kell érni, hogy mindenütt elszigeteljük a kulákokat, csökkentsük, megszüntessük befolyásukat a szegény- és középparasztokra. A kulákokkal és egyéb ellenséges elemekkel cimboráié funkcionáriusokat pedig felelősségre kell vonni;

A kulákság politikai és gazdasági korlátozásának végül fontos teendője, hogy vaskövetkezetességgel szerezzünk érvényt a törvényességnek. A szocialista törvényesség forradalmi törvénj’-esség, amely a proletáriá tus diktatúráját a fejlődés adott szakának megfelelően juttatja kifejezésre. Ezért állami szerveink szerezzenek érvényt elsősorban a kulá- koknáj az állammal szembeni kötelezettségek maradék nélküli teljesítésének.

Pártunk élesen fellépett

és fellép a jövőben Is a hatósági önkény bármilyen megnyilvánulása ellen. De határozottan fellép a törvényesség betartása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése érdekében is. Nem szabad eltűrni, hogy a kulákok, akik a szabadpiacon értékesítik terményeiket, — ezen keresztül jelentős jövedelemre tesznek szert — hónapról-hónapra nem teljesítik adó- és beadási kötelezettségeiket és nem egy esetben nem megfelelő időben és minőségben végzik el a mezőgazdasági munkákat. El kell érni és biztosítani, hogy a kulákok maradék nélkül eleget tegyenek adó- és beadási kötelezettségeiknek. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, úgy az illetékes szervek a fennálló törvényes rendelkezések értelmében biztosítsák a tartozások maradék nélküli behajtását.

Ezek a legsürgősebb tennivalók, melyeket a közeli hetekben és hónapokban kell végrehajtani a kulákok és egyéb ellenséges elemek korlátozása, illetve visszaszorítása érdekében.

NOVICS JANOS a siklósi járási pártbizottság első titkára.

Befejezték féléves tervüket

Telefonjelentés.

A Mohácsi Gépgyár dolgozói Ígéretüket túlteljesítették. Nem 10 nappal a határidő előtt fejezték be első féléves tervüket, hanem 12 nappal előbb adhatunk jelentést arról, hogy becsülettel teljesítettük tervünket. HERNÁDI IMRE főkönyvelő.

*

Vállalatunk első féléves tervét 17- én már 105 százalékra teljesítette. A kongresszusi verseny nagy lendületet adott munkánknak, április és májusban 30 százalékos túlteljesítést értünk el. Vannak olyan dolgozóink, akik hat hónap alatt magasan túlteljesítették tervüket. Kárpáti Mihály elvtárs, az asztalosrészlegnél átlagosan 180 százalékot ért el. lfj. Gyulai István, a festőrészlegnél 110 százalékos túlteljesítéssel dolgozott. A varrórészlegnél Spiegler Ignácné 170—180 százalékra teljesítette tervét minden hónapban.

A visszalépő idő alatt továbbra is eredményesen akarunk dolgozni, hogy minél jobban teljesítsük tervünket.

CZENZER BÉLA Pécsi Vegyesipari Vállalat vezetője.

*

Örömmel jelenthetem, hogy Ígéretünkhöz híven, június 17-én, délután 5 órakor befejeztük első féléves tervünket. Azóta terven felül már

1392.4 tonna szenet termeltünk. A visszalévő 10 naip alatt úgy akarunk dolgozni, hogy üzemünket minél

több terven felül termelt szén hagyja cl. Hat hónap alatt a lcelobb teljesítményt a vájáréit közül Werb Aflám és Czenki Sándor elvtársak érték el. akik tervüket állandóan 20- 25 százalékkal túlteljesítették. A

körletek közül dicséretet érdemel

Loösz János elvtárs körlete.

ZÁTONY LÁSZLÓ

üzemvezető. Hidas.

(Folytatás az 1. oldalról)

1. Az aratás megkezdése előtt elvégezzük a még hátralévő növény- ápolási és szénabetakarítási munkákat. A cukorrépát és takarmányrépát már háromszor megkapáltutt és az aratás megkezdése előtt mégegy- szer megkapáljuk. A kukoricát kétszer kapáltuk meg, a harmadik kapálást is megkezdtük, amit aratásig elvégzünk. A napraforgót kétszer kapáltuk meg a burgonyával együtt és megtöltögettük. A 129 hold lucernát gépi és kézi erővel lekaszáltuk és be is takarítottuk, 50 hold rétünkből visszalévő 35 holdat 19-ig lekaszáljuk. E munkás elvégzésével is biztosítjuk, hogy az aratást zavartalanul végezhessük.

2. 206 hold búzánkból és 50 hold rozsunkból a gépállomással kombájn ra és aratógépre 200 holdat leszerződtünk. Árpából 85 holdat teljes egészében kombájnnal, a 60 hold zabból 50 holdat aratógéppel aratunk le. összesen 401 hold őszi és tavaszi kalászosból kombájnnal 206. aratógéppel 130 és kézzel 65 holdat vágunk le. A kézi aratáshoz 20 aratópárt állítunk be, akik a géppel együtt a viaszéréstől a teljes érésig elvégzik az aratást. A 401 hold őszi és tavaszi kalászos learatását a fent felsorolt gépi és kézi erővel a megkezdéstől számított 8 nap alatt befejezzük, a szemveszteséget egy százalék *alá csökkentjük.

3. A termelőszövetkezet a gépállomással közösen a két kombájn és egy aratógép részére a területet és a kombájn-szérűt kijelölte. A kombájnokhoz és az aratógéoekhez a tsz a szükséges munkaerőt biztosítja, a mag ömlesztett állapotban lévő folyamatos beszállításához pedig vontatót biztosít a gépállomás, amivel 4 zsákoló munkaerőt és két pár fogatot takarítunk meg. A múlt évi tapasztalatból okulva, az idén úgy szervezzük meg a kombájn-aratást, hogy az aratással egyidöben a szal- mabehordást. is biztosítjuk, ennek érdekében kombájnonként négy-négy fogatot és egy elevátort biztosítunk. A vetőmagparcellát kijelöltük, melyet teljes érésben kombájnnal aratunk le és a többi gabonától teljesen külön tároljuk.

4. A géppel és a kézzel aratott gabona behordását a kombájn-szal- •

ma behordására biztosított fogatok mellett négy pár fogattál biztosítjuk. A tarló felgereblyézését az aratással egyidöben elvégezzük, erre a munkára állandóan két lógereblyét állítunk rá. Ezzel biztosítjuk, hogy a tarlóhántást az aratással egyidő- ben végezhessük el.

5. A kombájnnal learatott területen a tarlóhántást kombájnhoz csatolt tárcsával végezzük el. A géppel és kézzel aratott területre a tarlóhántás végzésére a gépállomás két erőgépet biztosít.

6. A takarmánybázis kiegészítése céljából 40 holdon másodnövényt vétünk aratástól számított hat napon belül. A szükséges vetőmagot már biztosítottuk.

7. A gabona tárolásához szükséges raktárakat 20-ig rendbehozzuk és fertőtlenítjük.

8. A gépi és kézi erővel aratott gabona elcsépléséhez 1070-es villany meghajtásos cséplőgépet biztosít a gépállomás, — ehhez a munkaerőt a tsz adja. A cséplést 10 nap alatt befejezzük.

9. Az aratás és cséplés ideje alatt a tűzveszély elkerülése végett a tűzrendészet! előírásokat pontosan betartjuk.

10. A termelőszövetkezet begyűjtési kötelezettségét, mihelyt a kombájnnal aratott búza, illetve gabona átvételre alkalmas lesz, — azonnal teljesíti.

11. A versenyben legjobb eredményt elérő munkacsapatoknak és tagoknak céljutalmat tűzünk ki, melyet a munka befejezése után adunk át. A verseny állását naponta hangoshíradón és a versenytáblán ismer tétjük. A verseny ideje alatt az ered ményeket kétszer értékeljük: első alkalommal a másodvetés befejezése, másodszor a cséplés és begyűjtés befejezése után.

Ocsárd, 1954 június 15, k Herke György tsz párttitkár, . >

Bartos József

tsz elnök ;

Péter Lajos tanácselnök

Tóth Lajos •

gépállomási párttitkár Tóth György agronómus.

Kiss Lajos

növ. term. brig. vez.

DISZ fiatalok a mezőgazdasági programul megvalósításáért

A pécsi járásban három gépállomás van; dolgozói jobbára fiatalokból tevődnek ösz- sze, így részben rajtuk múlik, hogy a mezőgazdasági határozatot milyen ütemben tud ják végrehajtani.

A DISZ KV XI. plénumának határozata megjelöli a párt és a kormányhatározatok végrehajtásában a DISZ fiatalok feladatát. E határozat a következőkképpen szól: „Harcoljanak a gépek teljesítő képességeinek kihasználásáért és minden olyan kezdeményezést karoljanak fel, amely a gépek élettartamának meghosszabbítását és teljesítőképességét segíti elő. A szervezetek a mező- gazdaság minden ágában kezdeményezzék a szocialista munkaversenyt és a versenyben az ifjúság széles tömegeit vonják be." — A DISZ fiataljaink megszívlelték e határozatot és ennek szellemében láttak a tavaszi mező- gazdasági munkákhoz, a jelen időszakban vég zendő növényápolási munkákhoz, valamint az aratás és cséplés előkészületeihez. Erről tanúskodnak azok a tények is, hogy a verseny értékelések során az öt legjobb traktoros

között DISZ-fiatalok szerepeltek, sőt több gépállomás legjobb traktorosai a DISZ- fiatalok.

Az ócsárdi gépállomáson Csike József 18 éves traktoros. A tavaszi terve 108 normálhold volt, a pártkongresszus tiszteletére 208 százalékra teljesítette tervét. Jó munkájának elismeréséül a DISZ KV dicsérő DlSZ-okle- véllel jutalmazta. Szüleinek is megírtuk fiúk hőstettét, s köszönetün két fejeztük ki neveléséért. Csike elvtárs traktora egy műszakos, így mellette munkagépkezelő nincs. Beszélgettünk vele arról, hogyan érte el eredményét. „A munka időt a legmaximálisab- ban kihasználtam — mondta, — a műszakkiesést a legkisebbre csökkentettem, mert traktoromat úgy gondoztam, hogy a kampány ideje alatt javításra nem szorult.” — Ebben segítségére volt édesapja is, aki a fia után vitte a meleg ételt a határ legtávolabb eső részére is elment, hogy arra az időre se kelljen megállni a traktorral. Sőt. ebédidő alatt édesapja hordta a vizet a hűtőbe. S

Az ócsárdi gépállomáson Csike elvtárs eredményéhez hasonlót ért el Vógen Ferenc DISZ-titkár és Kreil Nándor DISZ- fiatal. A gépállomás több fiatalja hasonlóan kivette részét a növényápolási munkálatokból is és most készülnek az aratás-csép- lésre. A gépállomás DISZ-szervezete aratási munkákra DISZ- brigádot szervez, a csép lőgépek fölött védnökséget vállaltak. A gépállomások DISZ fiataljai vegyenek példát a/ ócsárdiakról és érjenek el hasonló eredményeket.

Növényápolásban szép eredményeket értek el a baksai DISZ szervezet tagjai. Horváth Zoltán DISZ-titkár felkereste Erdősi József tsz-elnököt és Deák József párttitkárt és elmondta, hogy a falusi DISZ-szervezet vállalja 16 hold kukorica kapálását. Horváth elvtárs hozzáfogott a növényápolóbrigád megszervezéséhez és rövidesen a DISZ fiatalok 30 tagú brigádja megkezdte növényápo- ló munkálatait a termelőszövetkezetben.

Muszung Lajos

DISZ járási titkár

Jól dolgozik, gyarapszik a lictvehelyi Sztálin tsz tagsága

A hetvehelyi Sztálin tsz tagjai eddig kétszer kapálták meg kukoricájukat, répájukat és elvégezték a szé- nakaszálóst.

A növénytermelőkhöz hasonlóan jo munkát végeznek az állattenyésztők is a szövetkezetben: a gondozott állal állományiból és termékeiből — amellett, hegy a beadást kis híján már háromnegyed évre teljesítették — havonta öt forint előleget fizetnek ki munkaegyse gonk ónt a tagságnak.

Emellett eredménnyel foglalkoznak

a melléküzemágakkal: tavasz óta működik a kőbányájuk, ezein a heten pedig mészkemencét állítana* fel. Ez minden égetésnél nyolcezer forint tiszta jövedelmet hoz a cS°' portnak.

A Sztálin tsz tagijai most azt tervezik, hogy jövedelmükből teherautó vásárolnak. Igv addig is, amíg az o kilométerre eső vasútállomásig a vasút megépül, ezen szállíthatják ® termékeiket

Szinnyey