Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

10 NäPCö 1054 MÁJUS St 99 KÁRTYÄYÄR” Tahi László szatíráját ismét műsorra tűzte a Pécsi Nemzeti Színház A z új magyar dráma világra W 1 segítéséről az elmúlt évek során sokat beszéltünk. Ha eloszt­juk a tanácsadók számát a megszü­letett színművek számával, akkor ki­derül, hogy nincs az a trónörökös, (és nem is volt), akinek a világra segítése körül ennyj professzor, fő­orvos, orvos, alorvos, segédorvos, or­vostanhallgató, műtős, ápoló és ápolónő bábáskodott volna. Nem is beszélve azokról, akik a nehéz szü­léseknél (császármetszés) elsősorban az író elaltatásával voltak elfoglal­va.” Gellert Endre, a budapesti Nem­zeti Színház főrendezője írta ezeket a telibetaláló sorokat „Rendezői gya­korlatom tanulságaiból” című cik-‘ kében (Csillag, 1954 május). Egyről azonban megfeledkezett: voltak és Vannak a magyar drámairodalom­nak mostohagyermekei is, akik úgy­szólván a „kórház” kapujáig sem jutnak el, akiknek életképességéről látatlanban lemond az „orvosi kar”, — Thália tudja, miért? Tabi László antiimperialista szatírája, úgy sej­tem, közülük való. Továbbfejleszt­ve a hasonlatot: „rózsabokorban” jött a világra, nem fürösztötték, nem pólyáiták, nem ringatták, míg vé- gülis a Pécsi Nemzeti Színházban ideiglenes bölcsőre talált. Pedig a művészi meggyőzés ere­jével ható bírálat eszköze, a szatíra, külön figyelmet érdemel mostanság, íróink nemcsak társadalmi idösze«- rűsége, hanem a szatirikus ábrázolás lehetőségei miatt is kedvvel forgat­ják ezt a még gyengén pallérozott kritikai eszközt. Nincs más műfaj, amelyben annyi alkalom nyílnék a bátor kísérletezésekre és az újsze­rű megoldásokra, mint éppen a sza­tírában. Egy-egy új szatirikus mű­nek — ha mégoly „koraszülött” is — feltétlenül tartalmaznia kell néhány életrevaló ötletet, továbbfejleszthető módszert, hiszen csak most kezdjük felmérni e műfaj megváltozott tör­vényszerűségeit. Azokat a műveket pedig, amelyekben több a megvaló­sult szándék a kétesértékű próbálko­zásnál, kivételes örömmel kell fo­gadnunk. Ez az öröm kísérte a „Kártyavár” sorozatos pécsi és táj­színházi előadásait is. Tabi László darabjának mondani­valója, az amerikai életforma erköl­csi összeomlását siettető hideghábo­rú kigúnyolása, tulajdonképpen egy jelképes értelmű ötletben összpon­tosul. Fred Millagan katonai szere­lékgyárost idegösszeomlásba kergeti az a tudat, hogy előbb-utóbb csőd­be jut, mert a helyzet „aggasztó”;a jelek szerint nem lesz háború. Té­bolyának kiváltó oka két jókora po­fon, amelyet egyik politikai pro- grammbeszéde hallgatójától kap, mintegy jogos aggodalma igazolása­ként. Millagan családja mindent el­követ a beteg felépülése érdekében: „kellemes, optimista légkört” terem­tenek körülötte, bőségesen táplálják nemcsak fizikailag, hanem szellemi­leg is. A „szellemi táplálékot” a há­zi rádión át közvetített, koholt harc­téri tudósítások jelentik. A gyógy­mód azonban balul sikerül. A meg- tébolyodott gyáros csakhamar a „vérben fürdő világ” középpontjá­ban érzi magát és állapota annyira közveszélyes lesz, hogy — itt az ötlet magja: — politikai államtitkár­rá nevezik ki. A háborús hisztéria tehát a főhős személyében testesül meg. Millagan betegsége nemcsak egy kordáját vesztett elme kórtünete hanem a fegyverkezési hajsza őrüle­tének jelképe is. Ennek a kitűnő ötletnek kibontása szinte készen kínálja a legmulatsá­gosabb helyzeteket. Ugyanakkor több különben nélkülözhetetlen té­nyezőt fölöslegessé tesz, így elsősor­ban a pozitív és negatív erők nyílt összecsapását. A „Kártyavár” igazi konfliktusa nem az a két pofon, me­lyet a nép hallgatólagos megbízásá­ból egy felhevült őrmester ' mér le Millagannak a színfalak mögött, a konfliktus itt a főhős lelkiállapotá­ban gyökerezik. Tabi László ezt a belső, eddig fő­leg az epikai művekben megvalósí­tott összeütközést igen bátor szatí­rával tudta színpadra vinni. A da­rabban egyetlen pozitív hős sem je­lenik meg, a másik fél, a „láthatat­lan tábor” cselekményformáló hatá­sát azonban mindvégig érezzük. Itt kell kitérnünk Blowers főtiszt­viselő szerepére, aki korántsem tar­tozik a nép ügyvivői közé, jellemé­nek pozitív tulajdonságaival mégis az ellentábort képviseli. A puritán hajlamú, megvesztegethetetlen Blo­wers, akitől Millagan felesége hiá­ba akar állami megrendelést kihíze­legni, különféle érdekeltségek szöve­vényébe bonyolódik és kegyvesztetté válik. Az ő reménytelenségre ítélt alakját, becsületes törekvéseit mély- relátóan ábrázolt részletkonfliktu­sokban mutatja meg az író, amelyek azonban nem tartoznak szervesen a darabhoz. A második felvonás máso­dik képében és a harmadik felvo­nás elején Blowers túlságosan elő­térbe kerül, s úgy tetszik, mintha a darab problémája is a főtisztvise­lő személyi válságára tolódnék. P z a látszólagos eltolódás szer­kezeti aránytalanságot, egyensúlyi el- billenést eredményez. Tabi László megfeledkezett arról, hogy itt egye­dül azok a leleplező helyzetek érde­kesek, amelyeket Fred Millagan őrültsége közvetlenül okoz. A kapi­talista világ szélesebbkor!! ábrázolá­sára nincs lehetőség. Jóllehet efféle szándék mutatko­zik a „Kártyavár” elnyújtott expo­zíciójában is, ‘ahol a szerző a leg­különbözőbb amerikai típusokat vo­nultatja fel, több figyelmet szentel­ve a mellékszereplőknek, mint ameny nyit megérdemelnek. De még így sem, e kitüntető figyelem ellenére sem sikerült életteljessé formálnia valamennyit. A Millagan szükebb környezetéhez tartozó ex-revücsillag. Marion, meg a „vallásalapító” Pe- regnin atya, — hogy csak őket em­lítsük, — valóban eleven, fővonásai­ban bátran eltúlzott típus, az érdek- házasságra pályázó Isabel, a szerel­met is bankár-szemmel néző Par­kins, vagy a jenki-színész, Frank Kirby azonban igen felületesen meg­rajzolt figura. A rendezőknek, Bálint Györgynek és Polgár Istvánnak köszönhető, hoav Tabi László szatírája fogyaté­ELSŐ PÉCSI ZENEI HÉT kosságai ellenére is, jelentős sikert aratott Pécsett. Szalma Lajos az évad egyik leg­kiemelkedőbb teljesítményét nyúj­totta Fred Millagan szerepében. Az őrületbe hajszolt gyáros megmintá­zása nem volt könnyű feladat. Ni­cholson, a konkurrens cég vezetője egy futballabdához hasonlította ve- télytársát: „Felfelé úgy megy, ha rúgják, lefele már esik magától is.” Tehát igen szerény képességű, aka­ratgyenge, „szatócs”-természetű em­ber, égrecsapó, korszakalkotó ter­vekkel. Ha nem ülnek ki arcára a téboly félelmes arabeszkjei, bizonyá­ra tönkremegy. így azonban retteg­nek tőle, s afféle háborús „megvál­tónak” nézik. Szalma Lajos reme­kül érzékeltette a Millagan dermesz­tő tébolya mögött meglapuló, sze­rencsétlen, de mégsem szánalomra- méltó üzletembert. Ugyanakkor ér­vényre juttatta a főhős szerepének jelképességét is. Szabó Samu Blowers főtisztviselőt játszotta. Blowers a szatíra legembe­ribb figurája; fanatikusan tisztessé­ges nyárspolgár, aki „hivatalból” hord szemel lenzőt és „egyetlen szen­vedélye a mértékletesség.” Eszményt táplál magában, a becsület eszmé­nyét. De éppen ez a szűklátókörű becsületesség teszi őt a kapitalista érdekek feltétlen kiszolgálójává, szorgos aktakukaccá, akire — ha­bár a látszat más — a hiénák is nyugodtan számíthatnak. Kossuth- díjas művészünk megóvta Blowerst a közönség rokonszenvétől. Látszólag kevés eszközt használt, és mégis: kategorikus tőmondatai, kimért moz dulatai hol érzéki rajongást, hol meg őszinte felháborodást fejeztek ki. Komoly művészi teljesítménynek számít Kormos Lajos Peregnin „atyája” is. Kormos igen mulatsá­gosan érzékeltette a drogistasegédből „vallásalapítóvá” előlépett képmuta­tó „színeváltozásait”; most éppen áldást osztogat, ám a következő pil­lanatban már gyakorlott mozdulat­tal rázza a coctai.l-keverőt. Takács Margit Millagan feleségét, az élvtiaj- hász, nagyvilági kokottot meggyőző szatírával, sokoldalúan, bár hangjá­ban kevésbbé árnyalatgazdagon áb­rázolta. Fesztoráczy Kató és Puskás Tibor „testhezálló” feladatot kapott a hajlékony testü-lelkü Isabel, illet­ve Frank Kirby, a handabandázó riporter szerepében, önkéntelenül is arra gondoltunk, milyen kár, hogy az ő alakjukkal ilyen mostohán bánt az író. Puskás, a hiányzó Színek pót­lására. ezúttal mint szerző is fellé­pett, magagyártotta, hatásos és mu­lattató közvetítés-szövegével. Szakáll Dénes nem gondoskodhatott efféle pótlásról; Parkins bankárból tehet­sége és jószándéka ellenére sem tu­dott életteljes hőst formálni. Szép­laki Endrére úgy emlékezünk visz- sza, mint az évad egyik legjobb epi­zódistájára. A „Kártyavár” nem maradandó­dé» ságra érdemes, de hasznos mondanivalóju. metsző kritikáju, bő­séges humorral megírt szatíra. Fel­tétlenül megérdemli, hogy budapesti színpadon is helyet kapjon. Galsai Pongrác •• cA. Jllaijiiai' Jíene rlínuepe j június 7—14. v suth-díjasok) és Maros (Erkel-díjas) Jelentős eseményre készül a pécsi zenei élet. A Magyar Zeneművészek Pécsi Csoportja, a Zeneművészeti Szakiskola és a Doktor Sándor Kul­túrotthon közösen megrendezik az Első Pécsi Zenei Hetet, melynek kö­zéppontjában a magyar zeneművé­szet alkotásai állnak. Még élénken él a pécsiek emlé­kezetében a tavalyi Kodály-ünnep- ségek emléke. A pécsi zenei élet most még me­részebb dologra vállalkozik. Nyolc­napos ünnepséget rendez a magyar zenének, s ennek keretében átfogja és bemutatja Liszt, Bartók és Ko­dály alkotásait és a ma már klasz- szikus hagyományaikra épülő új ma­gyar zene termését. A bemutatásra kerülő új művek szinte kivétel nél­kül Kossuth, vagy Erkel-díjas alko­tások. A hangversenyek műsorán szere­pel: Liszt: Tasso, — Les Perludes szimfonikus költemények; Bartók: Hegedűverseny, — III. Zongoraver­seny: Kodály: (kétszeres Kossuth-dí- jas) Psalmus Hungaricus. — Föl­szállott a páva, (nagyzenakari va- rlácók). Kádár Kata (énekszóló, ze­nekar) — kórusművek: Járdányi: (Kossuth-díjas) Vörösmarty-szimfó­nia: Mihály A : (Erkel-díjas) Cselló­verseny: Szabó F. (Kossuth-díjas) Emlékeztető; Weiner: (Kossuth-díjas) f. .Szvit (Magyar táncok). Kadosa, Lajtha, Szervánszky (Kos­kamaramuvel. Bárdos Lajos (érdemes művész) a Liszt Ferenc Kórus számára kompo­nált „Baranyai vasárnap” c. mű, (bemutató előadás), „Magos a ruta­fa”; továbbá Horváth Mihály. Kado­sa Pál és Szabó Ferenc kórusművei. A magyar daljátékmuzsika leg­szebb alkotásainak részletei szabad­téren kerülnek előadásra. (Jáno$ vi­téz, Rákóczi, Csínom Palkó, Déryné, Szelistyei asszonyok. Párnádé király stb.) A Zeneművészeti Szakiskola fiatal jainak hangversenyén megszólalnak az új magyar ifjúsági zene legújabb opuszai. A Zenei Héten közreműködő élvo­nalbeli művészek közreműködése tükrözi a Pécsnek és az esemény­nek szóló megbecsülést. Vendégeink között köszönthetjük: Ferencsik János. Gyurkovics Mária, Zathureczky Ede Kossuth-díjas ki­váló művészeket. Vdvardy Tibor, Raskó Magda és Katona Lajos ope­raházi művészeket, a pécsi évad több koncertjén nagy sikerrel vezényli Rozsnyai Zoltánt, a Tátrai-vonósné­gyest, a Budapesti fúvósötöst és a Budapesti MÁV Szimfonikus Zene­kart. De a pécsi előadók és együttesek is nagyszerű feladatokat vállalva ve­szik ki részüket a zenei hét munká­jában. így Sassy Iringó, Mihály A Csellósversenyét játssza a szerző ve­zényletével, Sass Dezső a Bartók- zongoraversenyt adja elő Ferencsik János vezényletével. Antal György a Psalmus Hungaricust vezényli két alkalommal, Csáky Nándor Weiner müvét és a daljáték műsort vezény­li. Horváth Mihály mint szerző és dirigens lep a pódiumra; Agócsy László. Agócsy Erika és Sólyom Jó- zsefné az ifjúsági kórusokat vezény­lik. özörényi Olga és Somos Jenő, mint szólisták működnek közre. A Pécsi Szimfonikus Zenekar négy hangversenyen szerepel. A Zenei Hét naptárszerű programmja a követke­ző: június 7-én ünnepi megnyitó, zenekari est (Psalmus), 8-án kama­ra-est, 9-én ifjúsági hangverseny. 10-én kórus-est (Psalmus), 11-én ze-í nekari est (Zathureczky, Rozsnyai), 12-én magyar daljáték i muzsika (Gyurkovics, Raskó, Udvardy, Kato­na, Csáky), 13-án vita, 14-én zene­kari est (Ferencsik, Sass D.) A hangversenyek a daljáték-est kivételével a Liszt-teremben lesznek, amely erre az alkalomra ünnepi díszt ölt. A 12-i hangversenyt a szabadtéri színpadon rendezik. Minden pécsi zenekedvelő dolgo­zót hívnak és szeretettel várnak a pécsi zeneművészek. A három zenekari est bérleteit és jegyeket a Hanglemezbolt árusítja. (Kossuth Lajos u. 20. Telefon 48-13.) Május 30-tól június 20-ig Pécsett, a járási székhelyeken és Baranya megye községeiben „Baranyai Kultúrheteket” rendeznek. A „Baranyai Kultúrhetek” eseményei hűségesen visszatükrözik majd á megye élénk kulturális életét, Baranya kultúrhagyományait és a városi, valamint fa* lusi lakosság kulturális igényeinek kielégítését szolgálják. Hangverse* nyék, kultúrelőadások, klubestek, szí nielöadások, tanulmányi kirándulóé sok, kultúrcsoportok műsorai, kultú rfűrnek, múzeumlátogatások, városé történeti séták, műsoros júniálisok, népművészeti-, könyv-, képzőmüvé-* szeti-, mezőgazdasági kiállítások, bábjátékok, szpártákiádok teszik felejt hetetlenné a „Baranyai Kultúrhetek” gazdag, színvonalas és változatos háromheti műsorát. az Állami népi együttes előadása a szabadtéri színpadon Az Állami tes törők (általános isko­lák) és a DISZ (közép- és főiskolák) részére megtartott előadás után május 30-án, vasárnap este 8 órakor a pécsi Szabadtéri Színpadon kibővített, újabb mű- sorszámokkal szerepel. Az együttes műsorát a „Nótacsokor" c. műsor szám nyitja meg, mely­nek keretében az egy üt tes régi, ismert műso­rain szerepelt legszebb dalokat adja elő az éríekkar és a zenekar. Ezt követi a Rábai— Miklós és Vuicsics: KÖNYVKIADÓK ÉS OLVASÓK TALÁLKOZÓJA A pécsi Állami Könyvterjesztő Vállalat május 31-én, hétfőn dél­után fél 6 órakor a könywásárlók részére értekezletet tart a Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportjárnak Széchenyi-tér 16 (I. emelet) alatti helyiségében. Az értekezletén részt- vesz Budapestről Jászberényi György elvtárs, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Lukács Emőné elvtárs­nő, a Művelt Nép Könyvkiadó igaz­gatója, valamint a Kiadói Tanács megbízottja is. kar, a tánccsoport és a zenekar ad elő. Szü- net után a tánckar ben mutatja Gulyás—Náf- rádi: „Pántlikázás", va lamint Vuicsics—Rá­bai: „Almalopás” című táncjátékát, Csapó Ká­roly Pászti Miklós fel­dolgozásában a „Virág­énekek" c. szólót ének­li, a zenekar Erkel Ferenc: „Hunyadi Lász ló” nyitányát adja elő. Az Állami Népi Együt­tes színvonalas műso­ra Gulyás—Náfrádb „Mátkakeresés" című énekkar, zenekari és tánckairi számával ér véget KÉPKlALLITAS PÉCSETT A Képzőművészek és Iparművé­szek Szövetsége Baranyai Munka- csoportja rendezésében május 30-áib vasárnap délelőtt 12 órakor meg­nyílik Keszthelyi Károly és Somlyó Géza képkiállítása a Janus Panno­nius Múzeum Rákóczi-út 15 szám alatt lévő helyiségében. A kiállítást Achátz Imre országgyűlési képviseli nyitja meg. május Népi Együt 28-án ut­„Vistai legényes ver- bunk" című férfitánc, majd Gulyás—Rábai: „Három ugrás" című női tánc. A zenekar Vuicsics Tihamér: „Pa­lóc fantázia", Némo'.h- Csápai: „Bihari emlé­kezete” és csárdás va­riációkkal c. zeneszer­zeményét adja elé. Az együttes énekkara Csenky Imre: „Horto­bágyi ballada" és „Du­da nóta”, valamint Li­geti György: „Az asz- szony és a katona" cí­mű dalát adja elő, majd sor kerül Gulyás—Rá­bai: „Első szerelem" c. szerzeményének elő­adására, amit az ének­CSÜ-JÜAN EMLÉKÜNNEPÉLY PÉCSETT A Megyei Békebizottság kulturális bizottsága és a TTIT május 304 án vasárnap délelőtt fél 11 órakor Csü-Jüan kínai költő halálának 2200< évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tart a pécsi Egyetem aulájában (Rákóczi út 80 szám alatt.) — Az emlékünnepélyen a megnyitóbeszé­det dr. Flachbart Ernő egyetemi tanár, a kulturális bizottság elnöke tartja, majd Horváth Tibor, a Kelet ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója emlékezik meg Csü-Jüan kínai költő életéről és munkásságának jelentő-, ségéről a kínai irodalomban. Az Állami Népi Együttes művészei három kínai klasszikus kardtáncot adnak elő, továbbá bemutatják a „Jao dobtánc”-ot, valamint a „Selyemtán c”-ot Kerpely Judit, a Nemzeti Színház tagja és Gartner Cecília Csü-Jüan verseiből szavalnak, míg Szé­kely Júlia, a pedagógiai főiskola adjunktusa Kodály Zoltán: „Maros­széki táncok” című szerzeményét adja elő zongorán. Leleplezett árdrágítók A megyei tanács ke­reskedelmi osztályáról és a Baranyamegyei Kereskedelmi Felügye­lőségtől közlik: A párt- és kormány­határozat alapján ta- nácsszerveink számos kisipari és kiskeres­kedői engedélyt adtak ki, hogy ezzel is bizto­sítsuk a dolgozók jobb ellátását. A határozat végrehajtásának máris mutatkozik eredménye. Azokon a területeken, ahdl eddig állami vagy szövetkezeti kereske­delem nem működött, magánkereskedelem biztosítja a lakosság ellátását. Sok különfé­le fogyasztási cikket készítenek a kisiparo­sok. Ezek mind orszá­gunk építését, dolgozó népünk jólétének javu­lását segitik elő. Vannak azonban egye­sek, akik az újonnan kiadott engedélyekkel vissza akarnak élni, jogtalan haszonra szert tenni. A Baranyame­gyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség többek kö­zött Gill Imre pécsi vegyeskereskedőnél tar tott árellenőrzést. A vásárolt nyolc téléi kö­zül ötnél követett el ár drágítást. Többek kö­zött a 7.20 forintos fog­kefét 8 forintért, ne­gyed kiló morzsát két forint helyett 2.50 fo­rintért, babérlevélért 1.60 forint helyett két forintot számolt, míg a 40 fillér értékű sza- lakáléért egy forintot kért. Hasonló árdrágí­tást követett él a szó­dabikarbónánál ia. Vö­rös Imre vegyeskeres­kedő 40 fillér értékű szalakáléért 4.40 fo­rintot kért, de árdrágí­tást követett el más árunál is. Árdrágítást követtek el a vasasi vásáron Fischer József, Szabó Sándomé és Jä­ger Katalin árusok is, akik egy-egy gyermek- játéknál 40—50 fillér­rel, 10 deflca cukorká­nál pedig 40 fllSérrel csapták be a vásárló­kat. Az árdrágítók mellett megjelentek a vásáron a zúgkereskedők is, akik engedély nélkül árusítják sajátkészíté­sű termékeiket. Enge­dély nélküli kereskené sen fogták Bencze Bé­lán ét és Túri Károly- nét. Mások pedig úgy igyekeznek könnyű jö­vedelemre szert tenni, hogy a hetipiacom a* őstermelőktől megvásá- rolják a zöldségféléket és art néhány méter­rel távolabb magasabb árért adják el Az ipar- igazolványt a zöldség-1 kereskedők azért kap­ták, hogy vidékien ter­melőktől és termelő* szövetkezetektől vásá­roljanak friss zöldség­féléket éa azt szállít­sák be a piacra. Né- hányan közülük a köny nyebb megoldást vá­lasztották, amivel ká­rosítják a vásárlókat. A megyei tanács ke­reskedelmi osztálya és a Baranyamegyei Ke­reskedelmi Felügyelő­ség kéri a kereskedel­mi állandóblzottsági tagokat és a társadal­mi ellenőröket, h°R>' segítsenek a hatóságok nak az árdrágítókat és a rúgkereskedőket le­leplezni. A kereskedel­mi felügyelőség GiU Imre és Veres István vegyeskereskedőket 15® —150 forinttal meg-1 büntette. Krane/. Odón a kereskedelmi fel­ügyelőség vez. Bőr/,öli Gábor megyei tanács. kereskedelmi oszt ____

Next

/
Thumbnails
Contents