Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
10 NäPCö 1054 MÁJUS St 99 KÁRTYÄYÄR” Tahi László szatíráját ismét műsorra tűzte a Pécsi Nemzeti Színház A z új magyar dráma világra W 1 segítéséről az elmúlt évek során sokat beszéltünk. Ha elosztjuk a tanácsadók számát a megszületett színművek számával, akkor kiderül, hogy nincs az a trónörökös, (és nem is volt), akinek a világra segítése körül ennyj professzor, főorvos, orvos, alorvos, segédorvos, orvostanhallgató, műtős, ápoló és ápolónő bábáskodott volna. Nem is beszélve azokról, akik a nehéz szüléseknél (császármetszés) elsősorban az író elaltatásával voltak elfoglalva.” Gellert Endre, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője írta ezeket a telibetaláló sorokat „Rendezői gyakorlatom tanulságaiból” című cik-‘ kében (Csillag, 1954 május). Egyről azonban megfeledkezett: voltak és Vannak a magyar drámairodalomnak mostohagyermekei is, akik úgyszólván a „kórház” kapujáig sem jutnak el, akiknek életképességéről látatlanban lemond az „orvosi kar”, — Thália tudja, miért? Tabi László antiimperialista szatírája, úgy sejtem, közülük való. Továbbfejlesztve a hasonlatot: „rózsabokorban” jött a világra, nem fürösztötték, nem pólyáiták, nem ringatták, míg vé- gülis a Pécsi Nemzeti Színházban ideiglenes bölcsőre talált. Pedig a művészi meggyőzés erejével ható bírálat eszköze, a szatíra, külön figyelmet érdemel mostanság, íróink nemcsak társadalmi idösze«- rűsége, hanem a szatirikus ábrázolás lehetőségei miatt is kedvvel forgatják ezt a még gyengén pallérozott kritikai eszközt. Nincs más műfaj, amelyben annyi alkalom nyílnék a bátor kísérletezésekre és az újszerű megoldásokra, mint éppen a szatírában. Egy-egy új szatirikus műnek — ha mégoly „koraszülött” is — feltétlenül tartalmaznia kell néhány életrevaló ötletet, továbbfejleszthető módszert, hiszen csak most kezdjük felmérni e műfaj megváltozott törvényszerűségeit. Azokat a műveket pedig, amelyekben több a megvalósult szándék a kétesértékű próbálkozásnál, kivételes örömmel kell fogadnunk. Ez az öröm kísérte a „Kártyavár” sorozatos pécsi és tájszínházi előadásait is. Tabi László darabjának mondanivalója, az amerikai életforma erkölcsi összeomlását siettető hidegháború kigúnyolása, tulajdonképpen egy jelképes értelmű ötletben összpontosul. Fred Millagan katonai szerelékgyárost idegösszeomlásba kergeti az a tudat, hogy előbb-utóbb csődbe jut, mert a helyzet „aggasztó”;a jelek szerint nem lesz háború. Tébolyának kiváltó oka két jókora pofon, amelyet egyik politikai pro- grammbeszéde hallgatójától kap, mintegy jogos aggodalma igazolásaként. Millagan családja mindent elkövet a beteg felépülése érdekében: „kellemes, optimista légkört” teremtenek körülötte, bőségesen táplálják nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is. A „szellemi táplálékot” a házi rádión át közvetített, koholt harctéri tudósítások jelentik. A gyógymód azonban balul sikerül. A meg- tébolyodott gyáros csakhamar a „vérben fürdő világ” középpontjában érzi magát és állapota annyira közveszélyes lesz, hogy — itt az ötlet magja: — politikai államtitkárrá nevezik ki. A háborús hisztéria tehát a főhős személyében testesül meg. Millagan betegsége nemcsak egy kordáját vesztett elme kórtünete hanem a fegyverkezési hajsza őrületének jelképe is. Ennek a kitűnő ötletnek kibontása szinte készen kínálja a legmulatságosabb helyzeteket. Ugyanakkor több különben nélkülözhetetlen tényezőt fölöslegessé tesz, így elsősorban a pozitív és negatív erők nyílt összecsapását. A „Kártyavár” igazi konfliktusa nem az a két pofon, melyet a nép hallgatólagos megbízásából egy felhevült őrmester ' mér le Millagannak a színfalak mögött, a konfliktus itt a főhős lelkiállapotában gyökerezik. Tabi László ezt a belső, eddig főleg az epikai művekben megvalósított összeütközést igen bátor szatírával tudta színpadra vinni. A darabban egyetlen pozitív hős sem jelenik meg, a másik fél, a „láthatatlan tábor” cselekményformáló hatását azonban mindvégig érezzük. Itt kell kitérnünk Blowers főtisztviselő szerepére, aki korántsem tartozik a nép ügyvivői közé, jellemének pozitív tulajdonságaival mégis az ellentábort képviseli. A puritán hajlamú, megvesztegethetetlen Blowers, akitől Millagan felesége hiába akar állami megrendelést kihízelegni, különféle érdekeltségek szövevényébe bonyolódik és kegyvesztetté válik. Az ő reménytelenségre ítélt alakját, becsületes törekvéseit mély- relátóan ábrázolt részletkonfliktusokban mutatja meg az író, amelyek azonban nem tartoznak szervesen a darabhoz. A második felvonás második képében és a harmadik felvonás elején Blowers túlságosan előtérbe kerül, s úgy tetszik, mintha a darab problémája is a főtisztviselő személyi válságára tolódnék. P z a látszólagos eltolódás szerkezeti aránytalanságot, egyensúlyi el- billenést eredményez. Tabi László megfeledkezett arról, hogy itt egyedül azok a leleplező helyzetek érdekesek, amelyeket Fred Millagan őrültsége közvetlenül okoz. A kapitalista világ szélesebbkor!! ábrázolására nincs lehetőség. Jóllehet efféle szándék mutatkozik a „Kártyavár” elnyújtott expozíciójában is, ‘ahol a szerző a legkülönbözőbb amerikai típusokat vonultatja fel, több figyelmet szentelve a mellékszereplőknek, mint ameny nyit megérdemelnek. De még így sem, e kitüntető figyelem ellenére sem sikerült életteljessé formálnia valamennyit. A Millagan szükebb környezetéhez tartozó ex-revücsillag. Marion, meg a „vallásalapító” Pe- regnin atya, — hogy csak őket említsük, — valóban eleven, fővonásaiban bátran eltúlzott típus, az érdek- házasságra pályázó Isabel, a szerelmet is bankár-szemmel néző Parkins, vagy a jenki-színész, Frank Kirby azonban igen felületesen megrajzolt figura. A rendezőknek, Bálint Györgynek és Polgár Istvánnak köszönhető, hoav Tabi László szatírája fogyatéELSŐ PÉCSI ZENEI HÉT kosságai ellenére is, jelentős sikert aratott Pécsett. Szalma Lajos az évad egyik legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtotta Fred Millagan szerepében. Az őrületbe hajszolt gyáros megmintázása nem volt könnyű feladat. Nicholson, a konkurrens cég vezetője egy futballabdához hasonlította ve- télytársát: „Felfelé úgy megy, ha rúgják, lefele már esik magától is.” Tehát igen szerény képességű, akaratgyenge, „szatócs”-természetű ember, égrecsapó, korszakalkotó tervekkel. Ha nem ülnek ki arcára a téboly félelmes arabeszkjei, bizonyára tönkremegy. így azonban rettegnek tőle, s afféle háborús „megváltónak” nézik. Szalma Lajos remekül érzékeltette a Millagan dermesztő tébolya mögött meglapuló, szerencsétlen, de mégsem szánalomra- méltó üzletembert. Ugyanakkor érvényre juttatta a főhős szerepének jelképességét is. Szabó Samu Blowers főtisztviselőt játszotta. Blowers a szatíra legemberibb figurája; fanatikusan tisztességes nyárspolgár, aki „hivatalból” hord szemel lenzőt és „egyetlen szenvedélye a mértékletesség.” Eszményt táplál magában, a becsület eszményét. De éppen ez a szűklátókörű becsületesség teszi őt a kapitalista érdekek feltétlen kiszolgálójává, szorgos aktakukaccá, akire — habár a látszat más — a hiénák is nyugodtan számíthatnak. Kossuth- díjas művészünk megóvta Blowerst a közönség rokonszenvétől. Látszólag kevés eszközt használt, és mégis: kategorikus tőmondatai, kimért moz dulatai hol érzéki rajongást, hol meg őszinte felháborodást fejeztek ki. Komoly művészi teljesítménynek számít Kormos Lajos Peregnin „atyája” is. Kormos igen mulatságosan érzékeltette a drogistasegédből „vallásalapítóvá” előlépett képmutató „színeváltozásait”; most éppen áldást osztogat, ám a következő pillanatban már gyakorlott mozdulattal rázza a coctai.l-keverőt. Takács Margit Millagan feleségét, az élvtiaj- hász, nagyvilági kokottot meggyőző szatírával, sokoldalúan, bár hangjában kevésbbé árnyalatgazdagon ábrázolta. Fesztoráczy Kató és Puskás Tibor „testhezálló” feladatot kapott a hajlékony testü-lelkü Isabel, illetve Frank Kirby, a handabandázó riporter szerepében, önkéntelenül is arra gondoltunk, milyen kár, hogy az ő alakjukkal ilyen mostohán bánt az író. Puskás, a hiányzó Színek pótlására. ezúttal mint szerző is fellépett, magagyártotta, hatásos és mulattató közvetítés-szövegével. Szakáll Dénes nem gondoskodhatott efféle pótlásról; Parkins bankárból tehetsége és jószándéka ellenére sem tudott életteljes hőst formálni. Széplaki Endrére úgy emlékezünk visz- sza, mint az évad egyik legjobb epizódistájára. A „Kártyavár” nem maradandódé» ságra érdemes, de hasznos mondanivalóju. metsző kritikáju, bőséges humorral megírt szatíra. Feltétlenül megérdemli, hogy budapesti színpadon is helyet kapjon. Galsai Pongrác •• cA. Jllaijiiai' Jíene rlínuepe j június 7—14. v suth-díjasok) és Maros (Erkel-díjas) Jelentős eseményre készül a pécsi zenei élet. A Magyar Zeneművészek Pécsi Csoportja, a Zeneművészeti Szakiskola és a Doktor Sándor Kultúrotthon közösen megrendezik az Első Pécsi Zenei Hetet, melynek középpontjában a magyar zeneművészet alkotásai állnak. Még élénken él a pécsiek emlékezetében a tavalyi Kodály-ünnep- ségek emléke. A pécsi zenei élet most még merészebb dologra vállalkozik. Nyolcnapos ünnepséget rendez a magyar zenének, s ennek keretében átfogja és bemutatja Liszt, Bartók és Kodály alkotásait és a ma már klasz- szikus hagyományaikra épülő új magyar zene termését. A bemutatásra kerülő új művek szinte kivétel nélkül Kossuth, vagy Erkel-díjas alkotások. A hangversenyek műsorán szerepel: Liszt: Tasso, — Les Perludes szimfonikus költemények; Bartók: Hegedűverseny, — III. Zongoraverseny: Kodály: (kétszeres Kossuth-dí- jas) Psalmus Hungaricus. — Fölszállott a páva, (nagyzenakari va- rlácók). Kádár Kata (énekszóló, zenekar) — kórusművek: Járdányi: (Kossuth-díjas) Vörösmarty-szimfónia: Mihály A : (Erkel-díjas) Csellóverseny: Szabó F. (Kossuth-díjas) Emlékeztető; Weiner: (Kossuth-díjas) f. .Szvit (Magyar táncok). Kadosa, Lajtha, Szervánszky (Koskamaramuvel. Bárdos Lajos (érdemes művész) a Liszt Ferenc Kórus számára komponált „Baranyai vasárnap” c. mű, (bemutató előadás), „Magos a rutafa”; továbbá Horváth Mihály. Kadosa Pál és Szabó Ferenc kórusművei. A magyar daljátékmuzsika legszebb alkotásainak részletei szabadtéren kerülnek előadásra. (Jáno$ vitéz, Rákóczi, Csínom Palkó, Déryné, Szelistyei asszonyok. Párnádé király stb.) A Zeneművészeti Szakiskola fiatal jainak hangversenyén megszólalnak az új magyar ifjúsági zene legújabb opuszai. A Zenei Héten közreműködő élvonalbeli művészek közreműködése tükrözi a Pécsnek és az eseménynek szóló megbecsülést. Vendégeink között köszönthetjük: Ferencsik János. Gyurkovics Mária, Zathureczky Ede Kossuth-díjas kiváló művészeket. Vdvardy Tibor, Raskó Magda és Katona Lajos operaházi művészeket, a pécsi évad több koncertjén nagy sikerrel vezényli Rozsnyai Zoltánt, a Tátrai-vonósnégyest, a Budapesti fúvósötöst és a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekart. De a pécsi előadók és együttesek is nagyszerű feladatokat vállalva veszik ki részüket a zenei hét munkájában. így Sassy Iringó, Mihály A Csellósversenyét játssza a szerző vezényletével, Sass Dezső a Bartók- zongoraversenyt adja elő Ferencsik János vezényletével. Antal György a Psalmus Hungaricust vezényli két alkalommal, Csáky Nándor Weiner müvét és a daljáték műsort vezényli. Horváth Mihály mint szerző és dirigens lep a pódiumra; Agócsy László. Agócsy Erika és Sólyom Jó- zsefné az ifjúsági kórusokat vezénylik. özörényi Olga és Somos Jenő, mint szólisták működnek közre. A Pécsi Szimfonikus Zenekar négy hangversenyen szerepel. A Zenei Hét naptárszerű programmja a következő: június 7-én ünnepi megnyitó, zenekari est (Psalmus), 8-án kamara-est, 9-én ifjúsági hangverseny. 10-én kórus-est (Psalmus), 11-én ze-í nekari est (Zathureczky, Rozsnyai), 12-én magyar daljáték i muzsika (Gyurkovics, Raskó, Udvardy, Katona, Csáky), 13-án vita, 14-én zenekari est (Ferencsik, Sass D.) A hangversenyek a daljáték-est kivételével a Liszt-teremben lesznek, amely erre az alkalomra ünnepi díszt ölt. A 12-i hangversenyt a szabadtéri színpadon rendezik. Minden pécsi zenekedvelő dolgozót hívnak és szeretettel várnak a pécsi zeneművészek. A három zenekari est bérleteit és jegyeket a Hanglemezbolt árusítja. (Kossuth Lajos u. 20. Telefon 48-13.) Május 30-tól június 20-ig Pécsett, a járási székhelyeken és Baranya megye községeiben „Baranyai Kultúrheteket” rendeznek. A „Baranyai Kultúrhetek” eseményei hűségesen visszatükrözik majd á megye élénk kulturális életét, Baranya kultúrhagyományait és a városi, valamint fa* lusi lakosság kulturális igényeinek kielégítését szolgálják. Hangverse* nyék, kultúrelőadások, klubestek, szí nielöadások, tanulmányi kirándulóé sok, kultúrcsoportok műsorai, kultú rfűrnek, múzeumlátogatások, városé történeti séták, műsoros júniálisok, népművészeti-, könyv-, képzőmüvé-* szeti-, mezőgazdasági kiállítások, bábjátékok, szpártákiádok teszik felejt hetetlenné a „Baranyai Kultúrhetek” gazdag, színvonalas és változatos háromheti műsorát. az Állami népi együttes előadása a szabadtéri színpadon Az Állami tes törők (általános iskolák) és a DISZ (közép- és főiskolák) részére megtartott előadás után május 30-án, vasárnap este 8 órakor a pécsi Szabadtéri Színpadon kibővített, újabb mű- sorszámokkal szerepel. Az együttes műsorát a „Nótacsokor" c. műsor szám nyitja meg, melynek keretében az egy üt tes régi, ismert műsorain szerepelt legszebb dalokat adja elő az éríekkar és a zenekar. Ezt követi a Rábai— Miklós és Vuicsics: KÖNYVKIADÓK ÉS OLVASÓK TALÁLKOZÓJA A pécsi Állami Könyvterjesztő Vállalat május 31-én, hétfőn délután fél 6 órakor a könywásárlók részére értekezletet tart a Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportjárnak Széchenyi-tér 16 (I. emelet) alatti helyiségében. Az értekezletén részt- vesz Budapestről Jászberényi György elvtárs, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Lukács Emőné elvtársnő, a Művelt Nép Könyvkiadó igazgatója, valamint a Kiadói Tanács megbízottja is. kar, a tánccsoport és a zenekar ad elő. Szü- net után a tánckar ben mutatja Gulyás—Náf- rádi: „Pántlikázás", va lamint Vuicsics—Rábai: „Almalopás” című táncjátékát, Csapó Károly Pászti Miklós feldolgozásában a „Virágénekek" c. szólót énekli, a zenekar Erkel Ferenc: „Hunyadi Lász ló” nyitányát adja elő. Az Állami Népi Együttes színvonalas műsora Gulyás—Náfrádb „Mátkakeresés" című énekkar, zenekari és tánckairi számával ér véget KÉPKlALLITAS PÉCSETT A Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Baranyai Munka- csoportja rendezésében május 30-áib vasárnap délelőtt 12 órakor megnyílik Keszthelyi Károly és Somlyó Géza képkiállítása a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi-út 15 szám alatt lévő helyiségében. A kiállítást Achátz Imre országgyűlési képviseli nyitja meg. május Népi Együt 28-án ut„Vistai legényes ver- bunk" című férfitánc, majd Gulyás—Rábai: „Három ugrás" című női tánc. A zenekar Vuicsics Tihamér: „Palóc fantázia", Némo'.h- Csápai: „Bihari emlékezete” és csárdás variációkkal c. zeneszerzeményét adja elé. Az együttes énekkara Csenky Imre: „Hortobágyi ballada" és „Duda nóta”, valamint Ligeti György: „Az asz- szony és a katona" című dalát adja elő, majd sor kerül Gulyás—Rábai: „Első szerelem" c. szerzeményének előadására, amit az énekCSÜ-JÜAN EMLÉKÜNNEPÉLY PÉCSETT A Megyei Békebizottság kulturális bizottsága és a TTIT május 304 án vasárnap délelőtt fél 11 órakor Csü-Jüan kínai költő halálának 2200< évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tart a pécsi Egyetem aulájában (Rákóczi út 80 szám alatt.) — Az emlékünnepélyen a megnyitóbeszédet dr. Flachbart Ernő egyetemi tanár, a kulturális bizottság elnöke tartja, majd Horváth Tibor, a Kelet ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója emlékezik meg Csü-Jüan kínai költő életéről és munkásságának jelentő-, ségéről a kínai irodalomban. Az Állami Népi Együttes művészei három kínai klasszikus kardtáncot adnak elő, továbbá bemutatják a „Jao dobtánc”-ot, valamint a „Selyemtán c”-ot Kerpely Judit, a Nemzeti Színház tagja és Gartner Cecília Csü-Jüan verseiből szavalnak, míg Székely Júlia, a pedagógiai főiskola adjunktusa Kodály Zoltán: „Marosszéki táncok” című szerzeményét adja elő zongorán. Leleplezett árdrágítók A megyei tanács kereskedelmi osztályáról és a Baranyamegyei Kereskedelmi Felügyelőségtől közlik: A párt- és kormányhatározat alapján ta- nácsszerveink számos kisipari és kiskereskedői engedélyt adtak ki, hogy ezzel is biztosítsuk a dolgozók jobb ellátását. A határozat végrehajtásának máris mutatkozik eredménye. Azokon a területeken, ahdl eddig állami vagy szövetkezeti kereskedelem nem működött, magánkereskedelem biztosítja a lakosság ellátását. Sok különféle fogyasztási cikket készítenek a kisiparosok. Ezek mind országunk építését, dolgozó népünk jólétének javulását segitik elő. Vannak azonban egyesek, akik az újonnan kiadott engedélyekkel vissza akarnak élni, jogtalan haszonra szert tenni. A Baranyamegyei Kereskedelmi Felügyelőség többek között Gill Imre pécsi vegyeskereskedőnél tar tott árellenőrzést. A vásárolt nyolc téléi közül ötnél követett el ár drágítást. Többek között a 7.20 forintos fogkefét 8 forintért, negyed kiló morzsát két forint helyett 2.50 forintért, babérlevélért 1.60 forint helyett két forintot számolt, míg a 40 fillér értékű sza- lakáléért egy forintot kért. Hasonló árdrágítást követett él a szódabikarbónánál ia. Vörös Imre vegyeskereskedő 40 fillér értékű szalakáléért 4.40 forintot kért, de árdrágítást követett el más árunál is. Árdrágítást követtek el a vasasi vásáron Fischer József, Szabó Sándomé és Jäger Katalin árusok is, akik egy-egy gyermek- játéknál 40—50 fillérrel, 10 deflca cukorkánál pedig 40 fllSérrel csapták be a vásárlókat. Az árdrágítók mellett megjelentek a vásáron a zúgkereskedők is, akik engedély nélkül árusítják sajátkészítésű termékeiket. Engedély nélküli kereskené sen fogták Bencze Bélán ét és Túri Károly- nét. Mások pedig úgy igyekeznek könnyű jövedelemre szert tenni, hogy a hetipiacom a* őstermelőktől megvásá- rolják a zöldségféléket és art néhány méterrel távolabb magasabb árért adják el Az ipar- igazolványt a zöldség-1 kereskedők azért kapták, hogy vidékien termelőktől és termelő* szövetkezetektől vásároljanak friss zöldségféléket éa azt szállítsák be a piacra. Né- hányan közülük a köny nyebb megoldást választották, amivel károsítják a vásárlókat. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a Baranyamegyei Kereskedelmi Felügyelőség kéri a kereskedelmi állandóblzottsági tagokat és a társadalmi ellenőröket, h°R>' segítsenek a hatóságok nak az árdrágítókat és a rúgkereskedőket leleplezni. A kereskedelmi felügyelőség GiU Imre és Veres István vegyeskereskedőket 15® —150 forinttal meg-1 büntette. Krane/. Odón a kereskedelmi felügyelőség vez. Bőr/,öli Gábor megyei tanács. kereskedelmi oszt ____
