Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
2 N Ä P C Ő 1954 MÁJUS 27 A Hagyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa Olt Károly elvtárs felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Olt Károly elv társ rámutatott arra, hogy az önköltségcsökkentési tér veket, azért nem sikerült eddig megvalósítani. mert anyaggazdálkodásunkban, béralapgazdálkodásunkban általában a takrékosság érvényesítésénél nem egy területen tűrhetetlen lazaságok vannak. E lazaságok felszámolásánál komoly szerep jut a pénzügyi ellenőrzésnek. Elérkezett a legfőbb ideje annak, — mondta, — hogy a pénzügyminisztérium és a pénzügyi szervek a forinton keresztül történő aktiv ellenőrzést az eddiginél következetesebben alkalmazzák és vessenek gátat minden olyan törekvésnek, amely a termelési tervek mennyiségi teljesítése mellett a gazdaságosság szempontjait su.'badobja. Gépipari vállalataink vezetőinek — folytatta, — meg kell érteniök, hogy a mezőgazdaság fellendítése és a lakosság számára előállított iparcikkek gyártása nem ideiglenes, nem átmeneti Programm, amire ideiglenes módszerekkel kell felkészülni. Ha megszüntetik a gyártás provizórikus jellegét, ha elkészíttetik a nagyüzemi elengedhetetlen szerszámokat, ha a dolgozók elsajátítják a nagyüzemi termelés módszereit, altkor biztos hogy komoly sikereket fognak elérni az önköl-ségcsökkentés területén is. * Nem jól áll az önköltségcsökkentés ügye az állami gazdaságoknál ahol — különösen a munkaigényes ágazatokban — még alacsonyaik a hozamok ahol laza a munka- és bérfegyelem. Itt az ideje hogy állami gazdaságainkban gyökeresen megváltozzék a helyzet és mezőgazdaságunk legkövetkezetesebb szocialista szektora példát mutasson a nagyüzemi szocialista gazdálkodás fölényéről és a dolgozóknak a szocialista tulajdonhoz való helyes viszonyáról. Ezután a beruházásoknál mutatkozó pazarlásról beszélt Olt elvtárs, majd így folytatta: A vállalatok forgóeszközökkel való gazdálkodása területén Igen nagyok voV.ak, és még ma is igen jelentősek a tartalékok. Sok vállalatnál — a fokozott biztonságra törekedve, a kormányprogrammal ellentétben — éppen a legfontosabb anyagokból igyekeztek biztonsági tartalékot képezni. Ismeretes, hogy milyen hiány van hengerelt árukban. Ugyanakkor például a Ganz Vagoh és Gépgyár a múlt évben mintegy háromezer tonna normafeletti hengereit árut szerzett be. Az a munka, amely 1953-ban elsősorban az elfekvő termelési készletek megmozgatására irányult, ez év elején új irányba terelődött: a feleslegesen lekötött fogyasztási készletek felszabadítására. A készle.f el táras: munka során megállapítást nyert, hogy egyes vállalatok gyakran szereztek be olyan cikkeket, amire semmi szükségük nern volt. így például a fínomsze-rel- vénygyárnál kétezer darab férfiing, ezerdtszáz méter vászon, hetvennégy méter függöny, hatszázötven darab lepedő, kilencezerszáz darab orvosi gumikesztyű, tárolt. A vadásztöltény gyárnál háromezer tubus fogkrém, hárómezer gombolyag cérnái, ezernégyszáz doboz gramofontű feküdt raktáron (élénkség). Világos, hogy az ilyen természetű készleteknek nem üzemeinkben, hanem kereskedelmi hálózatunkban van a helye. De bármennyire világos ez. a tapasztalat tot mutatja, hogy a felesleges készletek átadását a kereskedelem részére sok esetben n vállalatok és minisztériumok nem támogatták. így például a kohó- és gépipari minisztérium értékesítési igazgatósága megdorgálta a szerszámkészítő és értékesítő vállalatot, mert ’ felesleges készleteit eladásra felajánlotta. Állatni intézményeink jelentős részében még sok a bürokratikus elem. Minisztériumainkkal, vállalatainkkal meg nem sikerült kellőképpen meg- érttetni, hogy minden egyes felesleges igazgatási és adminisztratív láncszem a termelés frontjáról von el munkaerőt és akadályozza a helyes vezetés és az egyszemélyi felelősség érvényesítését. Az elburjánzott bürokratikus intézmények közül hadd említsem meg példaképpen az anyaggazdálkodás rendszerét. Sok minisztérium duzzasztotta fel feleslegesen az anyag- és készletgazdálkodással foglalkozó szerveink adminisztratív apparátusét, aminek következtében ma már egyes területeken többen foglalkoznak papirosok töltésével, mint az anyagok tényleges mozgatásával. A minisztériumoknál kettőezer fő az anyaggazdálkodás irányításával foglalkozók létszáma. A készletező és értékesítő szerveknél huszonháromezer fő az adminisztratív és tizenkettőezer fő a mu nk ás létszám. így ezután nem lehet csodálkozni azon, hogy a könnyűipari minisztérium készletező vállalatai olyan áruk köny velősével és számlázásával is foglalkoznak, melyek a termelőktől közvetlenül kerülnek a felhasználókhoz. Bőven akad bürokrácia és túlzott centralizmus a pénzügyi szervezetben is. Különösen érezhető ez a túlzott megkötöttség helyi tanácsaink pénzgazdálkodásánál. Ezen a területen nemcsak a megkötöttségeket kell sürgősen feloldani, hanem a gazdálkodás decentralizálásával és önállósításával egyidejűleg egyszerűsíteni kell a számvitelt és jólképzett szakkádereket kell tanácsaink nen- ielkezésére bocsátani. (Taps.) Végül az adózás kérdéséről beszélt Olt elvtárs. Bejelentette: gondoskodtak arról, hogy az adózók községi adónyilvántartás! könyvek bevezetésével mindenkor közvetlen felvilágosítást kaphassanak állam- polgári kötelezeítségőik teljesítésének állásáról. A következő felszólaló Szakaü József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára volt. Beszámolt arról, hogy az ifjúság között nagy hazafias mozgalom van kibontakozóban a felárt új politikájának megvalósításáért. A munkásifjúság az elmúlt hónapokban több értékes kezdeményezést indított el. A bányá szatban és kohászatban elősegítette a termelési feladatok megvalósítását az ifjúsági frontbrigádok és hengerészbrigádok versenye. Jelentős segítséget nyújtottak a munkásfiatalok a mezőgazdasági gépiek és közszükségleti cikkek gyártásában, a gépállomások patronálásában. Nagyjelentőségű mozgalommá fejlődött a Budapesti Villamosgép és Kábelgyár fiataljainak az áram és energia ta- korékosság, a rákospalotai kötöttárugyár fiataljainak a minőség javításáért indított mozgalma. A kongresszusi verseny során az ifjúmunkások pártunk szeretettnek nagyszerű tanúbizonyságát adják. A munkásifiúság kiváló képességeit mutatta meg a Jelenszki DISZ-bri- aád. ök kezdeményezték a bányász frontbrigádok versenyét és jelenleg is példát mutatnak, rendszeresen 115 százalékra teljesítik tervüket. Hiúságunk büszke arra, hogy a brigád vezetőjét. Jelenszki elvtársat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Munka Hőse” aranycsil- 'agjával tüntette ki. (Taps.) A Je- lenszki-brigádhoz hasonlóan az ifjúmunkások ezrei, tízezrei harcolnak az első sorokban a termelés frontján. A dolgozó parasztifjúság a párt iúniusi és decemberi határozatát lelkesen fogadta. A gépállomások és állami gazdasáeok téli gépjavítási munkáiban a fiatalok zöme példás, helyenként önfeláldozó munkát végzett. Számos faluban példásan vettek részt a fiatalok a trágyakihordásban, az őszi kalászosok fejtrágyázásában és felültrágyázásában, valamint a tavaszi szántás-vetési munkák elvégzésében. A termelőszövetkezetek egy részében a kálozi fiatalok felhívása nyomán a fiatalok aktívan résztvesznek a szocialista mun kaversenyben. A traktorosok versenyében a fiatalok az első helyen áll nak. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kongresz- szusi verseny során a fiatalok helyenként kimagasló eredményeket értek a növénytermelés és az állat- tenyésztés területén. A DISZ Központi Vezetősége által kezdeményezett fásítási mozgalom során elültetett mintegy harminc millió facsemete többségét a fiatalok ültették el. Sok községben eredményes munkát végeztek a fiatalok a legelők, rétek gondozása terén is. Pártunk vezetésének és mindennapos segítésének eredményeként a magyar ifjúság életének, fejlődésének komoly tényezőjévé vált a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Ezek az eredmények nagymértékben köszönhetők annak, hogy munkánkban egyre inkább hasznosítjuk a lenini Komiszomol gazdag tapasztalatait. Az általános iskolákban a gyermekek nevelésében jó munkát végez a DISZ vezetésével az úttörő mozgalom. Az úttörő csapátok egyre jobban gondoskodnak a gyermekek vidám, boldog játékos életéről, tanul mányi eredményeik fokozásáról, az új szocialista nemzedék neveléséről. Ifjúságunk egészségesen, jó irányban fejlődik. Fel kell azonban figyelnünk arra is, hogy ifjúságunk nem lebecsülhető részében nyugtalanító, veszélyes tünetek vannak. A fiatalok egy részének magatartásában bizonyos szabadosság tapasztalható, amely elsősorban a munka és a tanulási fegyelem lazulásában, politikai közömbösségben, idősebbekkel és lányokkal szembeni durvaságban nyilvánul meg. Az ellenség tudatos bomlasztó tevékenysége mellett e hibákért nagyrészben a DISZ felelős és elsősorban a DISZ-ben dolgozó kommunista ifjúsági vezetők. Az ifjúság nevelése a párt Központi Vezetőségének 1952 júniusi határozata ellenére sem vált' egyes állami és kulturális szervek fontos ügyévé. Az ifjúság nevelésén munkálkodó állami és társadalmi intézmények egy részében hiányzik az érdeklődés s a szükséges felelősség, az ifjúság szocialista neveléséért. Erősen érvényesül még az a nézet, hogy az ifjúság nevelését a DISZ kizárólagos feladatának tekintik. Az oktatásügyi minisztérium és a közoktatás dolgozóinak egy része nem foglalkozik eléggé a diákfiatalok nevelésével, különösen szabadidejükkel. Tanácsszerveink és üzemi szakszer vezeti bizottságaink egyes esetekben a legelemibb segítséget és támogatást sem nyújtják a DISZ-nek, nem gondoskodnak például ' több helyen arról, hogy megfelelő helyiség álljon az ifjúság rendelkezésére. Az elmúlt hónapokban a népművelési minisztérium helyes rendéletet, hozott a kultúrotthonok ifjúság közti munkájának megjavításáról, de a gyakorlat ban még mindig nem segíti elő kielégítően, hogy kultúrotthonaink ténylegesen az ifjúság tömegeinek otthonaivá váljanak. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az új nagy követelmények az eddiginél is jobban szükségessé teszik, hogy az állami, társadalmi nevelési intézmények, az írók, művészek, pedagógusok, a rádió, a mozi. a színház, a sajtó megkülönböztetett felelősséggel foglalkozzék az ifjúság nevelésével és gondoskodjék az ifjúság igényeinek kielégítéséről. Pártunk vezetésével, államunk, egész társadalmunk segítségével — mondotta végül Szakali elvtárs — a DISZ egyre alkalmasabbá válik nagy feladatai megoldására: mozgósítani az egész magyar ifjúságot a párt III. kongresszusa határozatainak végrehajtására. Pártunk bizton számíthat arra. hogy ifjúságunk, di- szistáink minden erejükkel, szívvel- lelkesedéssel, fáradhatatlanul résztvesznek a szocializmus felépítéséért vívott harcban, a béke és hazánk szabadságának, függetlenségének oltalmazásában. (Lelkes taps.) Hidas István elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Tisztelt Elvtársak és Elvlársnők I A programmot, melyet pártunk zászlajára tűzött, dolgozó népünk egyhangúan helyesli. Mindnyájunk előtt világos azonban, hogy az új zakasz célkitűzései nem valósulnak meg maguktól. Ha nehezen is, ha tépésről-lépésre is, de előre jutnak. Nagvszerű céljainkat a párt vezetésével. egész dolgozó népünk részvételével megvalósítjuk. Népgazdaságunknak az új szakasz politikájára való áttérést — mint ahogv a Központi Vezetőség októberi határozata megállapította, —• igen sok területen megnetnértés. sőt ellenállás akadályozta. A Központi Vezetőség e tekintetben különösen az Országos Tervhivatalt, a kohó- és gépipari minisztériumot, a nehézipari minisztériumot valamint a Közponlí Vezetőség terv- és pénzügyi osztályát bírálta. Ez a bírálat helyes és igazságos volt. Vizsgáljuk meg az új szakaszra való áttéréssel kapcsolatos feladatokat és nehézségeiket az ipar területén. A hibák egyik alapvető oka kétségtelenül a kohó- és gépipari, valamint a nehézipari minisztérium egyes vezetőinek az évek folyamán kialakult szemléletében gyökerezik. Ez abban is megnyilvánult, hogy a nehézipar fejlesztési ütemének lassítását és ennek konkrét beruházási követelményeit mindkét minisztérium a másik minisztérium területén tartotta szükségesnek. Ez a megállapítás a Központi Vezetőség bírálatában érintett ipari szervek vezetőire egyaránt vonatkozik. Ipari vezetőink téves nézetei: pártunk bírálta és útmutatása jórészt eloszlatta amit az átcsoportosítás eddigi eredményei is igazolnak. Az új szakasz gazdaságpuli Ilkájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek másik oka kétségtelenül az volt. hogy a párt határozatát megelőző években n nehézipar nagyarányú mennyiségi fejlesztése sok tekintetben háttérbe szorította az ipar úgynevezett gazdaságossági mutatóival való gondos foglalkozást: nem törődtünk eléggé a termelékenységgel, az önköltség csökkentésével és a minőség megjavításával. Annak pedig, hogy az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttérést megvalósíthassuk, alapvető feltétele, hogy az ipar gazdaságosságának kérdései az ipar vezetőinek, az egész műszaki apparátusnak központi feladatává váljanak. Ez a folyamat napjaink ban bontakozik ki teljes egészében és már a közeljövőben bizonyára igen erősen érezteti hatását. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek további oka az is, hogy az utóbbi években az iparvezetés — de sok vonatkozásban az államvezetés is — egészségtelen módon centrali- íálódott. Ez a nagyfokú központosítás odavezetett, hogy a naponként jelentkező problémákat nem azon a szinten oldották meg. ahol a gazdasági, politikai és műszaki feltételek biztosítva voltak, hanem rendszerint egy-két lépcsőfokkal feljebb. A vezetésnek ilyen „módszere1* azt eredményezte, hogy vállalati igazgatóink zömét szinte leszoktattuk az önállóságról. Emellett azt is magával hozta, hogy a vezető szervek létszámát a mesterségesen központosított problémák megoldására erősen fel kellett duz- zaszlani. Nagyrészben ez okozta a minisztériumok és az országos hivatalok nagyarányú létszám növekedését és az ebből adódó, sokszor tűrhetetlen bürokráciát. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítása terén nehézséget jelent az a tény is, hogy bérezési rendszerünk. — bár alapjában szocialista bérezés — módszerében az új szakasz politikájának nem minden vonatkozásban felel meg. Bérezési és premizálási rendszerünk ma még nem eléggé segíti elő a termelékenység növekedését, az önköltség csökkentését, az anyaggal való takarékoskodást, a termékek minőségének megjavítását, hanem inkább a termelés mennyiségi teljesítését szolgálja. Egyes fontos területeken — részletkérdésekben — a minisztériumok saját kezdeményezésük alapján már változtattak is bérezési és premizálási rendszerükön. Ez azonban csak részleteredményeket hozhatott. A feladat az, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időben az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően tovább javítsa bérezési és premizálásig rendszerünket, hogy ezzel is elősegítsük iparunk átállásának további egészséges kibontakozásét, elsősorban a gazdaság vonalán. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttérést igen nagymértékben elő fogja segíteni a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának keretében a baráti államokkal való még szélesebb gazdasági együttműködés. A nemzetközi együ.tműködés lehetővé teszi az iparfejlesztés terén a gazdaságosság fokozottabb figyelem- bevételét és helyesebb módon határozza meg az ipar egyes szektorainak a népgazdaságban elfoglalt szerepét. Utoljára, de nem utolsósorban foglalkozni kívánok az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos akadályok egyik döntő okával: a népgazdasági tervezésünkben tmutatkozó hiányosságokkal. Népgazdasági terveink nem vették figyelembe a tervszerű arányos fejlődés objektív törvényét. Ennek következtében aránytalanságok jelentkeztek nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között, hanem az iparon beiül is. Népgazdasági tervezésünk megjavítását gátolja az a körülmény, hogy az Országos Tervhivatal a tervek legfontosabb összefüggéseinek és mutatóinak alapos, körültekintő kidolgozása helyett minden legapróbb részletre is kiterjedő tervezést vezetett be. Ahhdz, hogy a tervezési munkát megjavítsuk, az szükséges, hogy az Országos Tervhivatal a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődési' törvényének figyelembevitelével a nép- gazdasági tervek dön lő összefüggéseit arányait dolgozza ki és ellenőrizze. Ezen túlmenően a részletes tervezéssel, illetve jóváhagyással a minisztériumok foglalkozzanak. Iparunk vezetői a Központi Vezetőség határozatai nyomán igyekeztek a felsorolt hibákat a saját területükön kijavítani. Ami a nehézipar vezetőit illeti, komoly erőfeszítéseket tesznek a párt helyes ..politikájának maradéktalan megvalósítására. A kezdeti eredmények, amelj'eket ’951 első négy hónapjában elértünk . , .elsősorban ennek tudhatok be. Az eredmények kivívásában hatalmas segítséget jelentett pártunk III. kongresszusára indított munkaversenv lendülete. Munkások és műszaki dolgozók hősi munkával ragyogó munkasikerekkel köszöntötték a kongresz- szust. Szénbányászatunk szombaton. május 22-én — a kongresszus előestéjén — fennállása óta a leghatalmasabb teljesítményt érte el és 133,8 százalékra teljesítette napi tervét. (Taps.) Külön ki kell emelni a Munka Vörös Zászlórenddel kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt ragvngó teljesítményét, ahol hősi bányászaink 154 százalékra teljesítették napi tervüket. Hosszantar.ó taps.) A Központi, Vezetőség beszámoló- . iában Rákosi elvtárs megmutatta, hogy a II. kongresszus óta nehéziparunk milyen nagy lépésekkel haladt 2 lőre. A Szovjetunió baráti segítségéve! t párt vezetésével a munkások és nérnökök hősi erőfeszi ‘.ésével a ne- léz.ipar terén figyelemreméltó eredményeket értünk el. így a széntermelésünk 1954-ben 1949-hez képest 11.84 millió tonnáról 22.6ű millió onnára emeLkedik. Az elmúlt évek során bányáink je- entekeny részét újjáépítettük és hoz- ’t'orurk a kezdetleges módszerekkel dolgozó szénbányászat modern1-' •<. zálásához". így pl a munkahelyi szállítás 50.5 százaléka gépesítve van. Jelenleg a bányákból kikerülő szén !9 százalékát frontfejtésesen termelik. 195-1-ben közel száz százalékkal, több fúrólyukat mélyítettünk le, mint 1919-ben. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít munkásaink és műszaki kádereink életkörülményeire is. Az ötéves terv során csak bányászaink és azok családjai számára iil(>2 lakást építettünk. A bányászok megbecsülését mutatja, hogy 1953-ban 67.5 millió forint hűségjutalmat adott kormányunk és 1692 bá nyász kapott kormánykitüntetést. A nehézipari minisztériumhoz tartozó egyéb iparágakban Is van előrehaladás. 1949 és 1954 között a vil- Inmosenergiatermelés 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowatt; órára emelkedett. Ugyanezen ión alatt vegyiparunk termelése tereken 200 százalékkal fejlődött. ezén belül a foszforműtrágya-gyártás több mint kétszereséi« növekedett. A* ásványolaj termelés kerek félmillió lonnáról egymillió 118 ezer tonnára, az aluminiumtermelés 14.4 ezer tonnáról 32 ezer tonnára emelkedett. Pártunk II. kongresszusa óta eltelt három esztendő alatt a nehézipar olyan fejlődést ért el. amely elképzelhetetlen egy kapitalista országban. Ilyen fejlődést csak egy szabad ország szabad dolgozói tudnak megvalósítani. A nehézipar fejlődésének számai a nehézipar dolgozóinak hősi, kemény munkáját szemléltetik. A párt csatasorba szólította bő* bányászainkat, a nehézipar dolgozóit és ők a hívó szóra tettekké'- terveik teljesítésével és túlszárny8" lásával válaszoltak. A nehézipar dolgozói is telj«* szívvel és akarattal támogatják az új szakasz politikáját cs azl magukénak tartják. Ezt bizonyítja az a tény, hogy t nehézipari minisztériumhoz tariff vállalatok 1953. évi teljes termelj tervüket 102.5 százalékra teljesít«* ték. A téli nehézségek miatt c* . 1 lett első negyedévi lemaradást a-_ rilis hónapban a kongresszusi mu:\ kaverseny hatalmas lendületűvé nemcsak behozták, hanem ép»1’. 30-ig a nehézipari minisztérium t mei tizenöt millió forint értékű ár> adtak terven felül dolgozo népűdnek. így teljesítik eb társak a Nehézipar dolgozói a pártnak adót* szavukat. így harcolnak vállvetve a munkások és műszakiak •' kongrt-sszusi rászló elnyeréséért. Al A nehézipari minisztériumi'8 < üj szakasz politikájának megvalé-í tása terén igen nagy feladatok 8 rulnak. Ezek közül csak egynéhány ra kívánok rámutatni. A nehézig feladata, hogy az Ipart, a lakosság^ a vasutat elegendő mennyiségű jó minőségű szénnel ellássa, sítsa az ország szükségletét viU8*Vg. energiával és folyékony tüzel*'811-' pi gal. A mezőgazdasági progra (Folytatás a 3. oldalon)
