Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
NAPLÓ 5 »54 MÁJUS SB KONGRESSZUSI ŐRSÉGEN Helytállni a kjongresszusi őrség- kn.^Ez az elhatározás sarkalja, fűti » Borgyár dolgozóit — a meszesmű- "ely munkásait i/s. A meszesiek má- iJU* első dekádjá! aan is kitettek masukért a 161 százalékos eredményükkel. Azóta még lendül letesebhí verseny folyik, '''égszebb eredmény elérésén munkálkodnak. Heten hajolnak a „tőke'1 fölé, valamennyien kézi színelők. Reggel idő- ^n kezdenek, minden percet kidolgoznak. A kommunisták nagy tanácskozásának megkezdése óta kürtösen nagy ai lendület, amely nem- ^■>k a párttagokat, hanem a párton- kjvülieket is tilthatja. Gergely József Wvtárs párt« soportbizalmi hétfőn “9 százalékkal kezdte a kongresz- őrséget, Gáspár Károly elvtárs *5J> százalékot teljesített. A brigád rinden egye;» tagjáról elmondható, "®8y naponkint szárnyalják túl *‘özö napi teljesítésüket. Mi az, ami wkalja ezek et ez embereket? T Hallgatl am Rákosi elvtárs beledét — n londja Gergely elvtárs. Többek közi'ótt arra is figyelmezte- , tt bennünl :et, hogy jobban kell ta- ^rékoskodrii Nagyon igaza van, !®ept úgy is fellehet dolgozni a bőrt, "°8y nagyolib darab essen le belőle, nekünk olyan munkát kell végezünk, hogv* a legkisebb darab sem Esszén káliba. I Még be sem fejezte az utolsó szót, amikor Csete János brigádvezető közbevágott: — Igen fontos a takarékosság, de nézzük a minőséget is. Ezt különösképpen hangsúlyozta Rákosi elvtárs. Mi exportra is dolgozunk, akármilyen munkát. nem adhatunk ki a kezünkből. A párt iránti szeretet érződik szavaikból. Ezt nem hangsúlyozzák külön, de tetteik erről beszélnek. Elmondják, hogy van javítanivaló, mert 96.4 százaléknál tartanak a minőség terén. Arról is beszélnek, hogy ezután nemcsak a terv számszerű teljesítéséért folytatnak kemény harcot, hanem a jobb minőségű áruért is. De talán csak ők azok, akik látják faladataikat? Nem! Mások is keményen dolgoznak. A meszes műhely szomszédságában van a cseres műhely. Itt is dolgoznak olyanok, akik szintén, többet és jobbat termelnek, maguknak az ország népének. Békés Antal elvtárs együtt dolgozik a cseresben Paizs Józseffel. A hangoshíradó elmondta róluk, hogy mindketten 171 százaléknál tartottak hétfőn: így állnak helyet a kongresz- szusi őrségben. Paizs József eddig nem sokat hallatott magáról, most pedig egyre többen ismerkednek meg nevével. Ki ez a Paizs József? — Rólunk is beszélt Rákosi elvtárs, — kezdi beszédét. Szüléimről azért, mert ők dolgozó parasztok, rólam pedig azért, mert üzemi munkás vagyok. Nem régóta, január 26-án kerültem a gyárba. Egy év sem telt el azóta és Paizs József versenyben van tanítójával, Békés elvtárssal. Ez azért lehetséges, mert Békés elvtárs nemcsak dolgozó, hanem kommunista is. Olyan ember, aki nem elégszik meg eredményével, hanem másokat is segít, ösztönöz. — Azon leszünk, hogy a falunak is többet termeljünk — így kezdi beszédét Békés elvtárs. — Csakhogy nem elég az, ha mi iparkodunk, ezt kell tenni a dolgozó parasztságunknak is. Tegnap is, ma is elég jól dolgoztunk, de a héten még elakarjuk érni legalább a 200 százalékot. A kongresszusi őrségben új nagyszerű eredmények születnek a Bőrgyárban is. A munka lendülete közelebb hozza egymáshoz a párt- és pártonkívíili dolgozókat. Közös cél közös, a feladatok végrehajtása. Az eredmények növeléséhez pártunk mutat utat. A Bőrgyár dolgozói lelkes munkát végeznek, hogy nap, mint nap újabb győzelmeket érjenek el. Hétfőn 110.5 százalékra teljesítették a napi termelési tervet, rajtuk múlik, hogy a kongresszusi őrségben milyen újabb győzelmek születnek. F. E. TüíUclJcsífeíte a kongri’esszusi őrség* első napján tervét a Komiéi Szénbányászati Tröszt A Komit)! Szénbányászati Tröszt pteozói a 1 kongresszusi hé.en a párt húsé:’ükét nemcsak azzal mu- IWk meg, hogy letör lesz! ették adós- ÍJSúkat. hunem arra is futotta ere- ™Rből, hQSty hétfő reggelig esedékes ^7i óervfiiket túlszárnyalva, 343.4 szenet termeltek. i Hétfőn (ceggel már jóval műszak- J®*öés előtt a „sichtes" ruhájukban élteik a bányászok. Fél hat után pár P^Ccel eg yetlen bányászt sem lehe- az uj fürdő épületében találni. »Á Kossuth-akna III-as üzemében “tebényi ,József frontbrigádja, amely ^mbutoen 221 százalékra teljesítette tervét, hétfőn reggel« meghökkenve tapasztalta: munkahelyén olyan csekély a sűrített levegő nyomása, hegy nem működnek a fejtőkalapácsck. Szobányi József azonnal jelentette a diszpécsernek. „Minden motor működik, a bányában lehet a hiba" — volt a válasz. Több. mint két óra hosszat kereste Szebényi József az „érdekes hibát“ míg ott lelte meg, ahol senki nem gondolta volna.’ — „Valaki“, a hálózat szétágazásánál elzárta a sűrített levegőt szolgáltató vezetéket. A brigád tagjai ez idő alatt sem pihentek, még a délutá- nos harmadnak is a munkahelyre ké szítették az ácsolatfát. Az „öreg" fejtésben lévő szenet pedig lapáttal, kapával kotorták össze, hogy némileg oótolják az elmaradást. A Szebényi brigád műszak végeztével 130 százalékos teljesítésével ütött oda a munkát megakadályozni akaró ellenségnek. A Korplói Szénbányászati Tröszt dolgozói a kongresszusi őrség első napján napi tervüket 3.2 százalékkal szárnyalták túl. Eredményükkel május 2ö-én reggelig esedékes havi tervükön felül 439.(> tonna szenet adtak a hazának. Garay—Igaz Helemen József és felesége az első sorban menetel öten ’ragyunk a szobában. Elhall- ®at a zene és megszólal a bemondó. ~~ Kossuth- és Petőfi-rádió Budait és az összes közvetítő állomások. Kelemen József kezében papír zi- ?®B- Figyel és jegyez, hiszen hosszú j96re megszabott feladatokról, elvi kérdéseik tisztázásáról van most szó. van a felesége is. Igaz, kicsit ké- jött, mert még egy kis dolga akadt, de eljött, mert 6 is hallani "karja mint mond Rákosi elvtárs. Szalad a ceruza a papíron és itt- ■u vastagon húzott vonalakat hagy után. így jelöli meg azokat a tereléseket, amelyeket még nem ért. majd megvitatják, alaposan utá- I a néznek, hogy ne maradjon egyet- ®n tisztázatlan kérdés sem. Kelemen elvtárs és felesége, aki- J®! harminc évvel ezelőtt ismerke- meg a Dohánygyárban, feszülőn figyelnek, amikor Rákosi elvtárs 9 termelékenységről, az önköltség- tsökkentésről és a minőség javításáról beszél. Nem tudja megállni, hogy ne mondja: nálunk is lehetne növelni a termelékenységet és csökkenteni az önköltséget. — A termelékenység növelésének titka — mondja — a gépállások minimális leszorításában rejlik. Az önköltséget is csökkenthetnénk azzal, hogy állandóan betartjuk a szivar- kák szabvány keménységét. Ezt csak úgy „kapásból” mondta és mégis mennyi idő, anyag és pénz megtakarítás rejlik e pár szó mögött! Ismeri a gyárat, annak minden zegét-zugát, a gépeket, hiszen tavaly novemberben ünnepelték feleségével együtt dohánygyári munkásságuk 30. évfordulóját. Többet nem szól, a világért sem akar elszalasztani egyetlen mondatot is. Nem beszél — hát szóljanak az enedmények. A múlt héten Kelemen József 106 százalékos átlagteljesítményt ért el. Minőségi pontja 94.3, A felesége sem maradt el mögötte, ő 107 százalékos átlagteljesítménnyel és 94.3 minőségi ponttal büszkélkedhet. Szép eredmény ez — különösen a szivarkagyártásban. Még talán nem is tudnak róla — de az ÜB-elnök elvtárs nem titkolta, hogy jó munkájuk eredményeként felterjesztették mindkettőjüket az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója' kitüntető címre. A rádió elhallglt és újból a bemondó veszi ét a szót. Rákosi elvtárs befejezte beszédének első részét. Ezután hosszasan elbeszélgettünk Kelemen elvtársikkal és azzal a meggyőződéssel távoztunk: Kelemen elvtárs és felesége állják szavukat, az első sorban menetelnek, hogy megvívják harcukat a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a jobb minőségért, azért, hogv nekik, gvermekeiknek és egész népünknek szebb és boldogabb élete legyen. Sz. J. Már jobb munkát végez a város „mosónője“ I Á Szabadság úti Patyo- f"biál idősebb néni két 2*zkető kezét mutatja az *tvevönek. Látja lelkem? Örök .étemben magam mos- í*In és most mégis ideho- a ruhákat. Dicsérem 91 eszét, akárki is volt Löklek a gépi mosásnak a 9*h*lálója. Nem kell gör- “Vednem a teknő fölött J’Obé, — kimossák ma- '■"k lelkem. A város mosónője — ^agyis a Patyolat az, ’mely levette és egyre inkább leveszi a dolgozó nő .•óláról a mosás terhét. A Patyolat sokáig bizony y*ssz mosónő volt. Szerényre ez ma mar egyre Inkább a múlté. A panasz JOnyv ezt mondja: Demo- yfáclánk egyik legáldáso-1 ®t>b intézménye a Páriát. A ruhák tiszták, nap alutt készen vnn- igen megvagyok elé-. Szelve a munkájukkal. —- fovács Margit, Alkot,- 'óány utca 53. ^Kgy-két hónap alatti, 9}‘6ta Kelemen Győr gy I'Vtáis vette át a vá/ la- vezetését, a hátul l;ul- 'Nó, sokat szidott Patyolat megjavította munkáját. Az egész üzem külsőleg, belsőleg nagy változáson 'ruent át. A dolgozók társadalmi munkával rendhe’nozták a lim-lom- mal telehordott udvart, befestették az ajtókat, kerítéseket, s mindezt szívesen csinálták, — magunknak tesszük — gondolt Ak. Arra sem volt még példa, hogy ilyen felírás büszkélkedjék a falitáblán, mint a következő: — ,,h Baranyamegyei Patyolat Mosoda Vállalat május havi tervét 19-én, 13 órakor 106 százalékra teljesítette. A vállalat vezetősége minden dolgozónak köszönetét mond a ki váló eiedmény eléréséért és további sikereket kíván.“ Nem kis dolog ez! Az elhat- re zás ugyanis az volt, hogy 24 ig, a kongresszus nupjáig teljesítik havi lei vüket. Megelőzték önmagukat. A műszakiak — Marton János míiszuki vezető és Suiai- István művezető biztosították a technológiai teltételeket, hogy fennakadás ne legyen, a dolgczpk pedig megmutatták, hogy az annyit jogosan bírált Patyolat is tud kiváló munkát végezni. Hat sztahanovistájuk van április 4-e óta és napról- napia olyan eredmények születnek, amilyenre példa még nem volt az üzem éleiében. Ilyen például Fuksz Andrásné kalanderes 18-i 150 százalékos eredménye, vagy Hartman I.ajosné fehérnemü- vesaló, aki egyben az űzi m párttitkára, 19-i 270 százalékos teljesítménye. örffy Mária szortírozó az tizem legfiatalabb dolgozója, naponta 2500— 3000 lepedőt válogat szét, míg Palotai Mihály- né minőségi munkájával tűnik ki. Az új sztahánovista- ieiollek egyike, Janó Ilona, aki három hónapon keresztül 140 százatokra teljesíti tervét a minőségi követelményeknek megfelelően. Az egyik legjobb, legszorgalmasabb dolgozó Pár Dezsőné, aki 160 százalékra teljesíti tervét. Villámgyorsan surrannak a vasalók a tiszta ruhákon, nyomában pára száll és kisimulnak a dacos ruharedök. Itt! Az üzem ügyeinek rr-dőiben pedig Kelemen György elvtárs, a vállalat vezetője tölti be a vasaló szerepét. Ahol megjelenik és hibát vesz észre, azonnal intézkedik. A dolgozók szívesen támogatják. A Patyolat nemcsaty a város, hanem a bányavidék mosónője is. Solt Ama] főkönyvelő elmondja, hogy a bányavidéken meg kettő, Mohácson egy új fiókot létesítenek. Úgy menne itt minden, mint a karikacsapás, csak még ugv vegyi szakembert tud nának szerezni. Jobban mondva van is egy, csak az kaposvári és addig nem tud eljönni, míg lakást nem biztosítunk neki. Most terjesztik fel a vál Illatot a minisztériumhoz, mint a helyi vállalatok közül azt, amely a legjobb eredményt érte el a kongresszusi versenyben. Gy. L. „A versenylendületet a kongresszus ideje alatt és után is tartani* kívánjuk“ „Úgy kezdtük — mondja Szalai elvtárs, párttitkár, — hogy röpgyű- léseket tartottunk, ahol számot vetettünk eddigi eredményeinkkel és lemaradásunkkal. Nap-nap után azt olvassuk, hogy bányászaink nagyobb eredményeket érnek el és vállalásokat tesznek azok megtartására. Ezt mi „vontatási szemmel" nézzük: tehát több lesz az a szénmeny- nyiség, amelyet nekünk kell felhasználási helyére eljuttatnunk. Megindult a harc a túlsúlyos vonatok továbbításáért. Ma már nincs mozi donyvezető, aki ne vállalna túlsúlyt. Megy a szénvonat napról-napra a pécsbányarendezői vágányokról a megfelelő túlsúllyal biztosítja a zavartalan elszállítást. Csak a kocsifedezéssel ne legyen baj!... Szóval kocsit, kocsit! — ez a kérés, a többit a vontatás vállalja. A mozdonyjavító műhely ehhez a nagy munkához a jó gépeket biztosítja. Garamszegi Gyula vállalását öt százalékkal, Horváth (3) János motorlakatos 10 százalékkal, Szokol László esztergályos ugyancsak 10 százalékkal teljesítette túl. De a pécsiek nem feledkeznek meg a túlsúlytovábbitásnál a „minőségi'' munkáról sem, mert a túlsúly ellenére is olyan eredményeket érnek el — e kedvezőtlen terhelési szakaszokban is — mint Kustos János mozdonyvezető. Budics István és Fant a Sándor fűtők, akik az 7967. sz. vonatot 500 ’ tonna túlsúllyal vagyis 6.5 százalék felemelt terheléssel továbbították 32.4 km/ó utazási sebességgel. Fokozódik a harc a menetrendszerinti közlekedés biztosításáért is. Ebben élenjár Harmata András mot- donyvezető, Schneider József és Csikesz Károly fűtők, akik 700 forint jutalomban részesültek, mert továbbított vonataiknál késés nem volt... A legszebb azonban az. hony röpgyűléseken a dolgozók vállalták: ezt a versenylendületet a konqresz- szus ideíe alatt és utána is tartani kívánják. VÁRNÁI LÁSZLÓ MÁV Igazgatóság. A kongresszusi versenyben meggyorsult a növényápolás, a beadás Tavaszi munkákban legjobb a sásdi járás A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megvizsgálta a tavaszi mezőgazdasági munkák állását és megállapította, hogy a járások versenyében a sásdi járás a legjobb. A járás istállótrágyázási tervét egész évre 79 százalékra teljesítette. Az őszi gabonavetéseknek 21 százalékán. a termelőszövetkezeti gabonavetéseknek 71 százalékán végezték el a fej trágyázást. 244 hold kalászost vetettek keresztsorosan. ami a termelőszövetkezetek vetéseinek 30 százaléka. Május 15-re befejezték a kukorica vetését A termélőszövetkezetek vetéstervük 43 százalékán négy zetesen vetettek. A megye két legjobb községe Göd- reszentmárton és Felsős zent már ton. A gödreszentmártoniak az ősziek fej trágyázását a vetésterület 30 százalékán elvégezték és 10 hold kukoricát vetettek négyzetesen. A felsó- szentmártoniak 460 holdat istállótrágyáztak, az Összes őszi vetéseiket fejtrágyázták, 36 hold kalászost ke- resztsorosan és 20 hold kukoricát négyzetesen vetettek. Lukács Antal mg. oszt. vez. Nagv írpád A nagyárpádi Uj Alkotmány tér melőszövetkezet a kongresszus tisz teleiére a kapásnövények területé felosztotta a tagok között. 36 hold kukoricát vetettek, ebből 30 holdat négyzetesen, amelyen már elvégezték az első kapálást. Takarmány- és cukorrépájukat megsarabolták. 90 holdon pedig elvégezték az acatolást. tehenészetben a négyliteres fejest' ■Üagot már eddig 6.5 literre emelek. A beadásban sem akarnak lema- adni. Tojásbeadásukat egész évre, ‘mromfibeadásukat háromnegyedévre. tejbeadásukat félévre teljesítették. VARGA GIZELLA agronómus. Csökkentsük az állami gazdaságok önköltségét! Hogyan használhatnak ki gazdaságosabban az araic-cséplőgépeket ? A Dunántúli Napió 1934 május 19-i számaiban cikk jelent meg az állami gazdaságok önköltségcsökkentéséről. Kétségtelen, hogy a gépek sokoldalú kihasználása olcsóbbá teszi a termelésit és jövedelmezőbbé a gazdálkodást. Jakab Lajos elvtárssal, a kárclyma- jori (most Beremendi Vörös Csillag) Al.lami Gazdaság kiváló kombájn vezetőjével már több, mint egy esztendeje javaslatot terjesztettünk be a kombájnok jobb kihasználásával kapcsolatban az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumához — de kikíséá’letezc sere és megvalósítására mind a mai napig nem került sor. Hogyan használhatnánk ki gazdáságosab- ban a kombájnokat? Az elmúlt évek során mind az állami gazdaságok, mind a gépállomások igen sok szovjet és hazai gyártmányú. nagy teljesítő- képességű arató-cséplő gépet kaplak. Ezek a nagyszerű gépek megkönnyítik a legnehezebb munkát — az aratást, cséplést, de a jelenlegi szervezéssel legfeljebb két hónapban használhatjuk fel őket, az év többi hónapjában a színekben vesztegelnek. A kom- bájn vezetők pedig a nyolc hét letekével visszakerülnek a traktorokra — állandó zavart okozva így a mun kaszervt-zésben. F.z adta azt a gondolatot, hogy használjuk fel az arató-cséplőket a zöldtakarmányok betakarításánál is. Általában április közepén kezdünk zöldet etetni — ilyenkor kis átalakítással azonnal rááüíthatjuk a kombájnokat az őszi keverék levágására, és mindjárt felszecskázá- sára is. Míg a zöld szecskát állataink el tudják fogyasztani, addig a napi szükségleteit kombájna! vághatnánk le, fűkaszák vagy ké- zjkasza és külön szecs- kázógép igénybevétele nélkül. Amikor a zöld már vénülni kezd, ugyancsak kombájnnal gyorsan hozzá kezdhetünk a silózáshoz is. Erre úgy tehetjük alkalmassá arató-cséplőinket, hogy javaslatunk szerint kiemeljük a gabonacséplő dobot és he lyébe egy két vágóéllel felszerelt íorgódo- bot szeletünk, amely felaprítja a zöldtakarmányt. A forgó dob előtt egy etetőszájat helyeznénk el, amely támasztékul szolgálna a vágás pillanatában. Az etetőszáj előtt a ferde félholdénál az előverő helyére két egymásba- hordó öno.letö hengert szerelünk, amelyen ke resztül a silózandó anyag egyenesen a forgó vágóélhez jut. A szecska a rostákon át eljut a szalmahordóba, ahol összegyűjtjük és kocsival, vagy autóval egyenesen a silógöaör- höz szállíthatjuk. Felhívtuk a minisztérium figye'mét arra is, hogy a gyakorlati kipróbálásnál valószínűleg más. kisebb változtatásokat is meg kell. ejteni — de megéri. mert nem von el más erőgépet a silózáshoz és a kombájnt jobban kihasználfiat' juk. A másik javaslatunk a kombájnnak lucerna és fűkaszálásra történő felhasználása volt. Évről évre sole takarmányunk veszik kint az állami gazdaságokban, termelőszövetkeze lekben egyaránt, mert nincs elég kaszás, kevés a gép. a négy méteres vágóélű kombájnok pedig a színekben, pajtákban kihasználatlanul állnak. A kombájn kitűnően megoldja ezt a feladatot is, csupán az szükséges, hogy a központi szállító felett vágjunk ki egy ajtót, amelyen keresztül a lucernái a gép mindjárt rendre rakja. A földművelésügyi mi nisztéríumba azóta beolvadt Állami Gazdaságok és Erdők Mir nisztériuma javaslatunkra azt a kurta választ adta, hogy „nem áltaLánosítható.1' Ugyan mi nem általánosítható? Nincs kombájn minden állami gazdaságban? Van a legtöbben! Nincs munkaerőhiány egyiknél, másiknál? Többségüknél gon aot okoz a takarmány- betakarítás! Helyes len ne, ha a földművelés- ügyi minisztérium felülvizsgálná álláspontját és az általunk már beterjesztett terveket egy-két gazdaságban ki kísérletezné, ha alkalmasnak mutatkozik — országosan elterjesztené! Nagy Sándor az 1/3 Gazdasági Építőmé"'! Vállalat igazgatója.
