Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
1954 MÁJUS 28 NAPCÖ s Á Magyar Dolgozók Partja III. kongresszusa 1954. május 25. — második nap Á kongresszus ülését Rónai Sándor elnök nyitotta meg 9.10-kor. Megnyitotta a vitát „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja feladatai“ című napirendi pont felett. A vitában felszólaltak: Frkas László elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára, Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, Bíró József elvtárs, a békésmegyei pártbizottság első titkára, Szaló Lajos elvtárs, a győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár pártbizottságának titkára. Rónai Sándor elnök tíz óra negyvenöt perckor a tanácskozást felfüggesztette. A szünet tizenegy éra tíz percig tartott. A szünet utáni vitában felszólaltak: Sebők Ernő elvtárs, a hortobágyi állami gazdaság igazgatója, Dávid Ferenc elvtárs, a szóin okmegyei pártbizottság első titkára* Török László elvtárs, a szentesi járási pártbizottság első titkára. Kassai Géza elvtárs, a Lenin intézet igazgatója. Farkas Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Rónai Sándor elnök tizenhárom óra huszonkettő perckor berekesztette a délelőtti tanácskozást. Farkas László elvtárs felszólalása Ä Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi Máiyás elvtárs kószádé Farkas László elvtárs hangsúlyozta: a főváros dolgozói odaadássaHö- rekednek pártunk politikájának, a munkáshatalom megszilárdításának, a népjólét emelésének megvalósítására. Mélyül a megértése a munkások körében annak a felelősségnek is, amelyet a munkásosztály a parasztsággal való szövetség megerősítésére magára vállalt.. A munkások megértik és helyeslik; hogy a munkás- hatalom megszilárdításának útja most döntően a mezőgazdaság fejlesztésén keresztül vezet. A falu íelmelkedésónak sikere most nagyrészt az ipar helytállásától füg és fordítva: ha a falu előre megy, a munkáshatalom erősödik és népünk jobban boldogul. Ezért a me- “Sogazdasag fejlesztésének tervét a budapesti munkások és értelmiségiek mindinkább magukévá teszik és harcolnak érte. Fővárosunk dolgozó lakosságának £>oIitikai látóköre és öntudata nagyot fejlődött és mind világosabban látják céljaink nagyszerűségét. Ezért Van az, hogy a kongresszus előtti hónapokban Budapesten a munkálok és értelmiségiek százezrei munkájukban még nagyobb erőfeszítést ás odaadást tanúsítottak, hogy most úgyszólván egész fővárosunk a munka lázában ég. Ez is mutatja, hogy Budapesten 3 párttagok és a pártonkívüliek he- Veslik és magukévá -teszik a párt politikáját, népi demokráciánk fejődésében az új szakaszt jelentő politikát. Elkövetett hibáink bátor feí- járása, az építő kritika őszinte igényese a vezető szervek részéről, a kollektív vezetés egyre javuló meghonosodása, mind azt eredményezte, hogy nagymértékben megnőtt párttagjaink aktivitása, a párt és a íő- V.áros lakosságának kapcsolata ja- viilt és megnőtt pártunk befolyása ás ereje. Pártszervezeteinknek nagy szerepük van abban, hegy a főváros dol- Sozói a népjólét emelésére irányuló Politikának máris sok eredményét látják. A Központi Vezetőség beszámolójában ismertetett béremelések és árleszállítások eredményeképpen nőtt Budapest dolgozóinak feélbére. Például 1954 első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom é^zege 2.2 százalékkal nőtt, — ami ’h;millió forintot tesz ki, — ugyanaltkor az eladott áruk volumene 7.7 százalékkal volt nagyobb, mint 1953 «laő negyedében. Másszóval, a lakos- tág kevesebb pénzért jóval nagyobb 'hennyiségü árut vásárolt, 1954 első negyedévében a ruházati cikkek eladása nagymértékben meg- Pövekedett, az előző év hasonló idő- bakához képest 49.8 százalékkal. — Csak a ruházati bolt áprilisban 4.5 ’billió forinttal több férfikoníekciót adott el, mint márciusban. Az új kormányprogramm nyomán az a feladat hárul a közszükségleti cikkeket termelő iparágak dolgozóiba — mondotta többek között, — hogy a dolgozó nép életszínvonala- n*k emelése érdekében termeljenek e8yTe (öbb, jóminöségű fogyasztási cikket, bő választékban és egyre olcsóbban és ezzel teremtsék meg a további árleszállítások anyagi előfeltételeit. Hogyan tettek eleget, a könnyű- 'Par dolgozói ezeknek a feladatoknak? Az ipar valamennyi ágában jelentősen növekedett a közszükség- cis cikkek termelése, a könnyűipar váWmennyi fontos gyártmányban fokozta a lakosság számára való terUgyanakkor meg kell mondani, hogy néhány, a lakosságot jelentősen érintő területen még keveset mentünk előre. így pl. nagy a hu- za-vona a ' lakásépítések terén és az elkészült lakások minősége ellen is sok a jogos kifogás. Jelentősen tovább kell javítanunk a főváros közlekedését. Nem tudjuk kielégíteni, különösen bútorból az igényeket. — Üzleteinkből a gyárból beérkező bútort úgyszólván még aznap fel is vásárolják. Távolról sem kielégítő ruházatban és cipőben a választék és nem tudjuk megfelelően kielégíteni a kiváló minőségű ruházkodási és közszükségleti cikkek iránti egyre növekvő keresletet. Külön szeretném megemlíteni, hogy szinte rohamosan nő az egészen kiváló minőségű szövet, cipő, rádió, háztartási eszközök és más szükséglett cikkek iránti igény, amit iparunk egyelőre csak részben elégít ki. Farkas László elvtárs ezután bírálta a minisztériumok irányító és ellenőrző munkáját, majd így folytatta. Jellemző, hagy maguk a minisztériumok — az élelmiszeripari és közlekedésügyi minisztériuma: kivéve — 1954 első negyedévében és valamennyi minisztérium az év második negyedében terveikben alacsonyabb termelékenységet irányoztak elő, mint az 1953. év ugyanezen időszakának teljesített termelékenységi eredményei voltak. Vállalataink tekintélyes részében a termelékenység leggyakrabban a gépi berendezés rossz kihasználása miatt csökkent Pártunk és a munkások évek óta követelik a tervszerűbb, folyamatos munkaféltételek biztosítását, e téren alig mentünk előre. Jellemző, hogy kis átfutási időt igénybevevő termékek termelése a hó első és utolsó napjában milyen óriási változást mutat. Például férfiingből március 31-én 14.322 darabot, április 1-én 6.4őő darabot, április 30-án 9149 darabot és május 3- án 3.432 darabot gyártottak. Több hasonló példát sorolt fel Farkas László, hangsúlyozva, hogy ha csak az anyagellátás és előkészítés szervezetlenségét számolják fel, — egyes vállalatoknál öt-tíz-tizenöt százalékkal emelkedhetik a ledolgozott munkaórákra eső teljesítmény. Ezután az önköltségcsökkentés egyik legfőbb tényezőjéről, az anyagtakarékosságról beszélt. Még mindig tűrhetetlenül nagy az anyagok pocsékolása — mondotta, — pedig közismert, hogy a nyersanyagok jelentős részénél behozatalra vagyunk utalva. Budapest összes pártszervezetei — mondotta végül — egyöntetűen tolmácsolják a munkások, értelmiségiek és alkalmazottak véleményét: nekünk, Budapest dolgozóinak elsőrendű kötelességünk ipari vállalatainkban a munkát úgy megszervezni, hogy többet, jobbat, és olcsóbbat adjunk a hazának, dolgozó népünknek. (Hosszantartó, lelkes tapis.) melést, az 1954. évi terv több fontos fogyasztási cikk termelésének jelentős növelését írja elő. 1954-ben a könnyűipar a lakosságnak 7.5 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjú- szövetet, 43 százalékkal több pamutharisnyát, 74.5 százalékkal több férfi-öltönyt és 54 százalékkal több férfi-inget gyárt mint 1953-ban. A lakosságnak juttatott fogyasztási cikkek mennyiségének emelése mellett ma már rátértünk arra az úW, hogy nagyobb választékban elégítsük ki az igényeket, mint azelőtt. A parasztság ruházati igényeinek fokozott kielégítésére is történtek intézkedések. 1953 második felében megindult a box-csizmák gyártása, 1954-ben már 153.000 pár box- rsizmát gyártunk a parasztság számára. Hiba azonban, hogy az ipar nem elég gyorsan reagált a paraszti ság egyre növekvő igényeire, speciális paraszti cikkek gyártásához csak későn látott hozzá. A helyiipar egészséges fejlődési- folyamatát is az 1953. évi júniusi párt és kormányhatározat indította meg. Ennek a folyamatnak legszembetűnőbb eredményei a faluban mutatkoznak. M'g 1953. közepén közel kéiezer községben nem működött bognár, kovács, cipész, borbély és szabó, ma már a falusi lakosság ellátása ezekkel a szolgáltatásokkal nagyrészt megoldódott és még ebben az évben teljes megoldást nyer. A fogyasztási cikkek mennyiségének növelése mellett üzemeink és a minisztérium dolgozói azzal is szolgálják a fogyasztók érdekeit, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a termékek minőségének megjavításáért. A minőségjavulás és választékibővítés terén elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, ezeket csak kezdeti eredményeknek tekinthetjük. A minőség •javítás és választékbővítés terén elért eredmények egyrészét is azon az áron értük el, hogy ezen időszak alatt a könnyűiparban a termelékenység csökkent. Sokan vannak olyan felső, közép és vállalati vezetők, akik azt gondolják, hogy a «minőségjavítás, választékbővítés nem hajtható végre a termelékenység emelésével, az önkölt ség csökkentésével egyidejűleg. Mindezen feladatoknak egyidőben meg lehet felelni, ha helyesen alkalmazzuk a sztálini tanítást, alkalmazzuk azt a legfőbb eszközt, amelyet az alaptörvény meghatároz, ha a termelést a legfejlettebb technika alapján, a műszaki és technikai színvonal állandó emelésével szervezzük meg. Kiss Árpád elvtárs ezután hangsúlyozta a régi üzemi berendezések karbantartásának és korszerűsítésének fontosságát, majd a műszaki dől i.czók alkotókészségének kibontakoztatásáról beszélt. Az üzemi pártszervezetek és vállalti igazgatók támaszkodjanak nyu gedtan műszaki értelmiségünkre, amely máir számtalanszor megmutatta pártunkhoz, népi demokráciánkhoz való hűségét. Emellett a vállalatok igazgatói, de a minisztériumok is tehermentesítsék a műszaki dolgozókat az, adminisztratív munkától. Gyártmányaink minőségének javítása, a termelékenység növelése, egész termelési kultúránk emelése szükségessé teszi a könnyűiparban dolgozók képzését és továbbképzését. Nagy súlyt kell fordítanunk arra. hogy szakmunkásaink, széles rétegének szakmai tudását emeljük, mert ezzel a termelés új, nagy tartalékait hozhatjuk felszínre. Az elmúlt időszakban iparunkban a dolgozók fluktuációja komoly nehézségeket okozott. Az elvándorlásoknak adminisztratív eszközökkel való megakadályozása helytelen, helyesebb a fluktuációt ar. üzem jó kollektívájának kialakításával csökkenteni. Az üzem technikai színvonalának, modem izá!ásán ak, szervezettségének megteremtésével egyben megteremtődnek. a dolgozók részére a jó munkafeltételek, jól szervezett üzemben a dolgozók jól keresnek, Ilyen üzemet nem hagynak el. Ha ehhez még a vállalat igazgatója a szociális berendezések létesítését, régebbi szociális berendezések fenntartását saját maga sziwel-lélekkel végzi, ezzel is szilárdíthatja az üzem és a dolgozók kapcsolatát. A kongresszus előtt ígérem, hogy pártunk vezetésével, útmutatásainak megfelelően teljesíteni fogjuk feladatainkat, helyt fogunk állani a nép jólétének fokozásáért, az élet- színvonal emeléséért folytatott harcban — fejezne be felsz.ó!alását lelkes taps közben Kiss Árpád elvtárs. (Folytatás a 2. oldalról) leváltása alapvetően függ attól, hogy társadalmi rendünk vezető ereje, a magyar munkásosztály minden eddiginél egységesebben, öntudato- sabban, fegyelmezettebben sorakozzék fel pártunk mögé. Minden erőnkkel szilárdítanunk kell a párt és a munkásosztály kapcsolatait és biztosítanunk kell az ipari munkásság vezetését a szocialista építés minden területén. Pártunk főirányvonalának sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy méginkább megerősítsük, megbonthatatlanná tegyük a munkás-paraszt szövetséget népi demokratikus államunk alapját, eddigi nagy vívmányaink megtartásának és további, új győzelmeink zálogát! Pártunk fő irányvonalának eredményes megvalósítására ki kell szélesítenünk azt az alapot, amelyen pártunk politikája és népi államunk nyugszik: létre kell hoznunk, ki kell fejlesztenünk a függetlenségi népfrontot, mint az összes hazafias és békeszerető erők legszélesebb összefogását országunkban, mint valamennyi hazája boldogulásáért és felemelkedéséért küzdeni kész, jó- akaratú magyar ember egységes tömegmozgalmát ! Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósítása megköveteli tőlünk, hogy állandóan erősítsük munkás- paraszt államunkat, a népi demokrácia államát; hogy minél szélesebb A Központi Vezetőség júniusi határozat?. óta már értünk el kezdeti eredményeket, a munkás-paraszt sző vétség megszilárdítása, a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése terén. Különösen a békésmegyei pártértekezlet óda tettünk lépéseket afelé, hogy kiküszöböljük az elkövetett hibákat, beheggessziik azo kát a sebeket, amelyeket dolgozó parasztságunk egy részénél okozunk. Ma még azonban szövetkezeteinkben bizonyosfoku ellentét tapasztalható a volt agirárproletárok és a volt középparasztok között. Ezt az ellentétet a ■Colt agrárproletárok szektán« magatartása is elősegíti azáltal, hogy magukat nem szövetkezeti parasztoknak, hanem agrárproletároknak nevezik. Parasztok alatt ők azokat a parasztokat értik, akik azelőtt egyénileg gazdálkodtak és beléptek a termelőszövetkezetbe, vagy még ma is egyénileg gazdálkodnak. Ezzel a helytelen nézettel ezek a volt agrárproletárok önmagukat szigetelik el a volt középporasztoktól és megnehezítik az egységes szövetkezeti parasztság megteremtését. Pártszervezeteink nem harcolnak kielégítően e szektáns szellem ellen. Sokszor maguk a vezetők, termelőszövetkezeti elnökök táplálják ezt túlzó baloldali magatartásukkal, áztál, hogy még mindig diktatórikusán vezetnek év adminisztratív módszerekkel Igyekeznek eredményeket kicsikarni. Ezért a megyei pártbizottság egyik főf el adatának tekinti a szövetkezeti demokrácia legteljesebb érvényesítését, a szövetkezeti alapszabály következetes betartását. A szövetkezeti parasztság egységének megteremtését akadályozza az is, hágj- számos szövetkezeiben nem fizetik ki a szövetkezeti tagok által régein bevitt gazdasági felszereléseket, s jószágokat. Hasonlóan akadálya az egységes szövetkezeti parasztság megteremtésének a földjáradék visszatartás« is. Természetesen mind a bevitt felszerelés és a jószágok árának, mind pedig a íöldjáradék kifizetése plusz terhet jelent szövetkezeteinknek. De u szövetkezetók megerősítése, egységes szövetkezeti parasztság megteremtése, valamint a szövetkezetek es a középparasztok közötti jó kapcsolat biztosítása érdekében szükséges, hogy ezekben a kérdésekben határozott állásfoglalás legyen — s ha kell, bizonyosfokú áldozatok árán is, de kifizessük a bővít: felszerelések és jószágok értékét valamint a földjáradékot. Az állattenyésztés fejlesztése értömegek vegyék ki cselekvőén részüket az állam munkájában és az ellenőrzésben. Mert a népi demokrácia állama végső fokon maga az államot építő munkásosztály, a dolgozd parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a kisemberek millióinak összessége! Pártunk fő irányvonalának győzelméhez múlhatatlanul szükséges, hogy elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatainkat, népünk őszinte barátságát a kommunizmust építő Szovjetunióval; hazánk felszabadítójával, a világbékeharc zászlóvivőjével, (Percekig tartó ütemes taps) valamint a népi demokratikus országokkal és közeledést hozzunk létre minden olyan országgal, amely az imperialista rablóháború ellen saját függetlenségéért és a békéért folytat küzdelmet! Az út — fejezte be a beszámolót Rákosi elvtárs — amelyet a júniusi fordulat jelent, helyes út! Ezen az úton kell előrehaladnunk törhetetle- nül! Ezen az úton követi pártunkat munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk. értelmiségünk, egész népünk! (Taps.) Ez az út a felemelkedésnek, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, az erős, művelt, virágzó Magyarországnak útja! (Szűnni nem akaró viharos taps, hurrá-kiáltások!) dekében a megyeii pártbizottság három alapvető feladatot tart. elsősorban szem előtt: először: az apaállatok tenyésztésében, kezelésében, gondozásában meglévő problémák, hiányosságok kiküszöbölése, feltétlenül szükséges, hogy fajtiszta apaállatokait tenyész- szünk, kiselejtezzük a nem megfelelőket és helyükre fiatal, törzsköny-. vezett apaállatokat állítsunk be. Másodszor: A vidékenként kialakult, meghonosodott, asszimilálódott állatfajták tenyésztésének szorgalmazása olymódon, hogy a számszerű növekedés mellett, fokozatosan propagáljuk azoknak az állatfajtáknak tenyésztését is, amelyek tenyésztésétől dolgozó parasztságunk ma még idegenkedik, de amelyeknek meghonosítása javítja a minőséget. Harmadszor: biztosítani kell állat- tenyésztésünk takarmány bázisát. Ennek érdekében szorgalmazni fogjuk a másodnövények termesztését Békés megyében is, ahol eddig meglehetősen idegenkedtek a dolgozó parasztok a másodnövények termesztésétől. Ezek azok a feltételek, amelyeknek megvalósításával megszilárdíthatjuk termelőszövetkezeteinket, növelhetjük befolyásunkat és vonzóvá tehetjük a kívülálló dolgozó parasztok előtt. Komoly hibát követnénk el azonban, ha emellett megfeledkeznénk az egyénileg gazdálkodó középparasztok gazdasági megsegítéséről. Biztosítanunk kell azokat a feltételeket, amelyek között a középparasztok lelkesein, a legjobb termelési eljárásokat alkalmazva, állandóan növelik a holdanként! átlagtermést, fejlesztik állatállományukat. Ugyanakkor fokozottabban kell őket nevelni az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére. Elvtársak! ígérjük, hegy Békés megyében az elkövetett hibákat kiküszöböljük és biztosítjuk, hogy pártunk III. kongresszusának határozatait maradéktalanul végrehajtjuk! Ezután Szaló Lajos elvtárs, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár párt- bizottságának titkára szólalt fel. Beszámolt azokról a számottevő eredményekről, amelyeket az üzem dolgozói az exporttervek teljesítése, a termékek minőségének javítása, az önköltség csökkentése, a mezőgazdasági gépek és szerszámok gyártása terén elértek. (Folytatás a 4. oldalon) Ezután Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter . szólalt fel Ezután Bíró József elvtárs, a békésmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel
