Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

NÄPEö S f*9» MAJDS 9 A kínai küldöttség szótítőjének sajtóértekezlete a pénteki ülés ntán , ftrm 'Ä geníí Mlflgyxnimász­értekezlet pénteki délutáni ülé­sén Molotov szovjet külügyminiszter «ifiökletével folytatták a koreai kér­dés vitáját Kuang Hua, a Kínai Népköztársa­ság genfi küldöttségének szóvivője ® többi között a következőket mon­dotta. •A péntek délutáni felszólalások semmiféle új mozzanatot sem tar­talmaztak. A szóvivő rámutatott: A felszólalásokat összegezve megá!lapíthatjuk, hogy Nam írnak. a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterének felszó- JálásR adta meg a lehetőséget a kompromisszumra a két fél között ?s könnyítette meg a koreai kérdés °ékés megoldását. A szóvivő a továbbiak során ar- J?1 beszélt, hogy a péntek délután felszólaló újzélandi küldött érintette Kína ENSz-tagságának kérdését is. A Kínai Népköztársaság szóvivője rámutatott, hogy a kérdés egyik ol- öaía az ENSz tekintélycsorbulása a koreai kérdésben, másik oldala vi­szont az ENSz alapokmányának meg tartása. .Úgy gondoljuk — mondotta szó­vivő — hogy az ENSz alapokmánya hasznos dolog, a nemzetközi béke és ‘ biztonság megőrzését szolgálja. Kí- ha az jjNSz alapítóinak egyike. £p- benséggel az ENSz tekintélyének fenntartását szolgálja az, ha kikü­szöbölik mindazokat a törvénytelen határozatokat, amelyeket az ENSz a 'buliban hozott Ezek miatt a törvénytelen hatá- rozatok miatt vált szükségessé az is, — hangoztatta a Kínai Népköz- társaság szóvivője, — hogy a külön­böző hatalmak tárgyalásai alapján összehívják ezt a mostani genfi ér­tekezletei . A Kínai Népköztársaság szóvívő- ’3? újból hangsúlyozta, hogy Kína az ENSz megalapítóinak egyike és ál- -iandó tagja a Biztonsági Tanácsnak. A szóvivő azt is hangsúlyozta: b'ás kormányok is ellenzik azt a körülményt, hogy ez amerikaiak h’esterkedése következtében meg- i 'osztották Kínát az ENSz-ben őt jo- • Sósán megéílető helytől. V.Ezzel összefüggésben a Kínai Nép- köztársaság szóvivője megállapítot- ,a: éppen a. miatt az igazságtalan es törvénytelen eljárás miatt vészi­ét az ENSz nagymértékben tekin- •ejyéből, amelyet Kínával szemben •kalmazott. j.A Kínai Népköztársaság genfi köl­tségének szóvivője a péntek dél- ‘ani ülés ismertetése után külön- oző bejelentéseket tett — Néhány nyugati lap, — mon­dotta a szóvivő — francia források­ra hivatkozva azt közölte, hogy a kínai küldöttség részérői! elutasító magatartásra talált az a kérés, ame­lyet a Dien Bien-Phui sebesültek el­szállításának lehetővé tételével kap­csolatban juttattak el hozzá. Ez a híresztelés — hangsúlyozta a szó­vivő — teljesen ellentétes a tények­kel és szándékos ferdítés. Egy ko­rábbi sajtóértekezleten már kijelen­tettük, hogy a kínai küldöttség min­dig rokonszenwel viseltetett a Dien Bien-Phui sebesültek elszállításának kérdésével kapcsolatban. A kínai küldöttség jelezte, hogy ebben a kérdésben a két hadviselő félnek kell kapcsolatba lépnie egymással, a genfi értekezlet során. A koreai fegyverszünet tapasztalatai megmu­tatták, hogy ilyen megoldásra meg van a lehetőség. Május 5-én a fran­cia küldöttség egyik képviselője fel­kereste a kínai küldöttség képvise­lőit. Minthogy Franciaország számá­ra nem volt megfelelő az, hogy köz­vetlen kapcsolatba lépjen a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kül­döttségével, a kínai küldöttséget kér­te fel közvetítésre. Május 6-án a kínai küldöttség a francia fél előtt kifejezésre jutatta, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­sége már megérkezett .Genfbe és így az indokínai kérdéssel kapcso­latos megbeszélések megkezdődhet­nek, a sebesültek elszállításának kér dése pedig eizzal kapcsolatban az értekezleten szóbakerülíhet, ezenkí­vül mindkét fél azonnal közvetlen kapcsolatba léphet egymással. A szóvivő hangsúlyozta, hogy előző­leg már megállapodtak abban is. hogy május 7-én, pénteken a genfi értekezlet megkezdi az indokínai kérdés megvitatását. A Dien-Bien- Phui sebesültek kérdésének felveté­sével — hangsúlyozta a kínai szó­vivő — a francia félnek nyilvánva­lóan más irányú céljai voltak, nem az, hogy gyorsan megoldják ezt a kérdést, mert az indokínai kérdés megvitatásának május 7-ére kitűzött megkezdését a francia fél kérésére május 6-án este elhalasztották. A Kínai Népköztársaság genfi kül­döttségének szóvivője ezután beje­A tiszalöki duzzasztómű és a ke­leti főcsatorna elkészült szakaszá­nak ünnepélyes megnyitása május 9-én, vasárnap 12 órakor lesz. Az ünnepi beszédet Hegedűs András, a lentette, hogy Khmer ellenállási kormánya, valamint Patet Lao ellen állási kormánya részéről nyilatko­zatot juttattak el a kínai küldött­séghez. Mind a két nyilatkozat hang súlyozza, hogy az Indokínával fog­lalkozó genfi vita sikere érdekében mind a khmeri ellenállási kormány, mind a patetlaai ellenállási kor­mány szükségesnek tartja, hogy kül­döttségével képviseltesse magát a genfi értekezleten. A Kínai Népköztársaság genfi kül­döttségének szóvivője ezután beje­lentette, hogy a genfi értekezlet ha­marosan megkezdi az indokínai kér­dés megtárgyalását. Ezzel kapcsolat­ban sok újságíró különböző kérdé­seket intézett a kínai küldöttséghez. A szóvivő az alábbiakban válaszolt a kérdésekre: Az első kérdés az volt, hogy mely nemzetek vesznek részt az indokínai kérdés vitájában. Az előzetes meg­egyezésnek megfelelően — mondot­ta a kínai szóvivő — a tanácskozá­sok kezdetén kilenc kormány kül­döttsége vesz részt a vitában: a Kí­nai Népköztársaság, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, a három indokínai társállam és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­sége. Ez a helyzet a jelen pillanat­ban, — mondotta a kínai szóvivő. A másik kérdés az volt, hogy Pa­tet Lao és Khmer ellenállási kor­mányai résztvesznek-e a tárgyaláso­kon. Minthogy az indokínai problé­ma megoldását a szembenálló felek közti tárgyalások útján keressük — jelentette ki a kínai szóvivő — vé­leményünk szerint Patet Lao és Khmer ellenállási kormányai jogo­sultak arra. hogy elküldjék képvise­lőiket a genfi értekezletre. A harmadik kérdés a genfi érte­kezlet indokínai vitájának elnöksé­gére vonatkozott Úgy gondoljuk — mondotta a kínai szóvivő — hogy az elnökség kérdését nem nehéz megoldani. A jelek szerint a koreai vita során követett módszert fogjuk alkalmazni, vagyis az indokínai kér­dés vitájában a Szovjetunió és Ang­lia külügyminiszterei fognak felvált­mondja. A duzzasztóművet Bebrits Lajos közlekedés és postaügyi mi­niszter adja át. va elnökölni. Vasárnap délben avatják fel a tiszalöki duzzasztóművel miniszteranács első elnökhelyettese Churchillnek a konzervatívok gyűlésén elmondott felszólalásáról London (TASZSZ) Az angol sajtó már napok óta közli a visszhangokat Winston Churchillnek a „Primrose League“ nevű konzervatív szervezet ülésén elmondott felszólalásával kap csolatban. A legkülönbözőbb irány­zatú lapok figyelmét ebben az ápri­lis 30-i nyilatkozatban főként Chur­chillnek az angol-szovjet kapcsola­tokról szóló következő kijelentése vonta magára. „Olyan kapcsolatokat kellene te­remteni Oroszországgal, amelyek minden izgatottság, aggály és ellen­tét ellenére meggyőzik az orosz né­pet és a szovjet kormányt arról,' hogy békét, boldogságot és egyre nö­vekvő virágzást, hatalmas országuk éleiének gazdagodását kívánjuk ne­kik, hogy büszke és ragyogó Szere­pet szánunk nekik az emberiség ve­zetésében." A „Yorkshire Post“ május lri szer kesztőségi cikkében azt írja, hogy Churchill olyan politikát fogalma­zott meg, amelynek végső soron ..Oroszországgal szemben az egyet­len lehetséges politikává“ kell vál­nia. A „Daily Express“ Churchill nyilatkozatát kommentálva ezt írta: „Ez a nyilatkozat arról tanúskodik, hogy a miniszterelnök kész szívósan folytatni a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megjavítására irányuló kísérletet. Uj gesztusa Moszkva felé május elseje előtt következett be. Mégpedig az után, hogy határozot­tan visszautasította az amerikaiak szempontjait Indokínát illetően." * ~ Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ közleményt adott ki Churchill nyilatkozatának szovjet- unióbeli fogadtatásáról, mint a , TASZSZ“ előtt ismeretessé vált — hangzik a többi között a közlemény — az angol mirkszterelnöknek ez a felszólalása kedvező visszhangot keltett a Szovjetunió vezető körei­ben. Ezzel kapcsolatban felhívják a ügyeimet arra, hogy a szovjet kor­mány állandóan a kapcsolatok javí­tására és az együttműködés fejlesz­tésére törekszik minden országgal* amely a maga részéről készséget ta­núsít erre. A különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés és a kölcsönösen előnyös gazdasági kap­csolatok kiszélesítésének szükséges­ségét a világ legtöbb országában egyre több államférfi ismeri el és támogat j a. Ezt a nemzetközi politikát csak bizonyos országok azon uralkodó­körei nem osztják, hanem ellensé­gesen fogadják, amelyek agresszív célokra törekednek és saját szűk, önző érdekeiket fölébe helyezik a béke érdekeinek és az emberiség fel virágzásának. Rövid külpolitikai hírek PEKING A „Vietnami Tájékoztató Iroda" a khmeri ellenállási kormány május 6-i hivatalos jelentése alapján köz­li, hogy a khmeri népi erők május elsején a Sztang Treng tartomány­ban lévő 13. számú országúton rajta­ütöttek a francia csapatokon. A né­pi csapatok elpusztítottak öt francia gépjárművet, köztük három páncél­gépkocsit. hetven katonát — köztük egy századost és két hadnagyot — harcképtelenné tettek. PEKING A „Vietnami Tájékoztató Iroda“ a patetlaoi ellenállási kormány közle­ménye alapján jelenti, hogy a pa- letlaoi felszabadító néphadsereg egy­ségei április 30-án és május elsején támadást intéztek a franciák ellen Közép-Patet-Laoban. Az összecsapá­sokra Ban Hoi térségében került sor. összesen 256 francia katona vált harcképtelenné. BERLIN Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke pénte­ken ünnepélyes keretek között első- izbem nyújtotta át a haza szolgálatá­nak érdemrendjét a köztársaság po­litikai. gazdasági és kulturális élet huszonkét személyiségének. TIRANA Lapjelentések szerint az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa el­határozta, hogy anyagi segélyben részesítik az ország északi kerületei­ben lakó lavinakárokat szenvedett lakosságot, BERLIN A bonni parlament jóváhagyta Nyugat-Németország költségvetést az április 1-vel kezdődött 1954— 1955. pénzügyi évekre. A bonni költ­ségvetés egyedül a közvetlen kiadá­sokra több mint 9.5 milliárd márkát fordít az 1954—1955 költségvetési évben, vagyis az összes költségveté­si kiadások több mint harmincnyolc százalékát. iienc évvel ezelőtt. 1945 május 8-ról 9-re virradó éjjel hall- jyútak el a fegyverek Európában. A äsodik világháború a támadó fe!- nélküli megadásával végétért, amikor — a diplomácia törté­kében példátlanul — közel egy . izeden át nem jöhetett létre béke '•erzpdés a legyőzött Németország- sőt. amikor az emberiség hosz­S2Ú világégés f - evek óta egy újabb C ,„-vegető réme ellen harcol, érdemes , ‘idéznünk a nagy háború végkifej- lfnek néhány részletét. tl-Az évek óta, védekezésre szorult hadsereg 1944 őszén már sa- j kerületén volt kénytelen harcolni j ?zúvetséges csapatok ellen. A szöv­ik hadsereg a németek megszállta felszabadítása után élő­nk 1944 október 3-án nyomult be területre Kelet-Poroszország- A déli frontokon lefolyt győ- jj'íhes hadműveletek után 1945 ja- ariá'ban indult meg az a nagy tá- e_7tús, amely a német militarizmus (w'új fellegvárának, Kelet-Porosz- S2;Zagnak elfoglalását, Szilézia fél­tet Vitását eredményezte. A szov- ÍWcsapatok átkeltek az Oderán, és ‘ h3“núeriburg, Pomeránia területére °ú£k. be. dk Hadseregnek ez a tárna­Onv1lehetővé, hogy az angol- si/v. *ai haderők nyugaton vissza- tajj^yék a kezdeményezést Runds- 5a 1 Jábornagy decemberi offenzivá- uk'ún. A szövetségesek 1944 szép­ei úéFél*n hiába kísérelték meg a te--.vhed-vonal légi úton való meg- ^'u*ését. Az Arnheim-nál leszállt rn-T^nyős hadosztályt a németek e'rnrr>isítették és ezzel meghiu- Vé az a terv, hogy Hollandia terü- „N n döntést erőszakoljanak ki. A kíúgati-Fal'* áttörésére irányuló tgL r*etekre december V7-én a néme- fcluk? Ardennekben nagyszabású teá* ámadással válaszoltak. Runds- ttii.: úgyanott, ahol páncélos hadosz- ík1940-ben a franciák ellen ve­tik’ 82 Aachen és Eszernach közti W^szaitaszon áttörte a szövetsége­ién .\°nalait, s a támadás első nap- «16,,öbb mint 20 kilométert nyomult Ajk' A hadműveleti céi Brüssel es Kerpen elfoglalása, a szövetsé­gesek erőinek kettévágása volt. Az angol-amerikai csapatokat — mint ezt az azóta nyugaton megjelent nagyszámú emlékirat, hadtörténeti munka. is elismeri, — komoly ve­szély fenyegette, s Rundstedt táma­dásának sikere egy újabb Dünkir­chen lehetőségét idézte fel az expe­dients csapatok előtt A szovjet csapatok nagyméretű hadműveletei és a januári nagy tá­madás időpontjának előrehozása tet­te lehetővé, hogy az így tehermen­tesített nyugati fronton a szövetsé­gesek 1945 január végére visszasze­rezzék elvesztett pozocióikat. A szovjet hadsereg németországi győzelmei verették fel Németország sorsának kérdését. Februárban a há­rom szövetséges nagyhatalom jaltai konferenciája amellett, hogy _ meg­állapodott Németország leveresenek stratégiái terveiben, megszövegezte a feltétel 'nélküli megadás után Né­metországgal kapcsolatban követen­dő politika máig is érvényes alapel­veit A német militarizmus megsem­misítése mellett kijelentettek, hogy nem céljuk a német nép megsem­misítése. A német nép a nácizmus és militarizmus kiirtása után meg fogja találni az utat a nepek kozot.: békés együttéléshez. , A jaltai konferencia után mdujt meg a végső támadás, az utolso eioi nek felhasználásával meg mindig vé­dekező hitleri Németország ellen Ezekben a hónapokban a, fasiszta hadvezetőség teljesen értelmetlenül áldozta fel további százezrek eletet csak azért, hogy az elkerülhetetlen vereséget elodázza. Az angol-ameri­kai légierők a német varosok elleni támadásaikban február es március folyamán millió és millió kilogramm bomba ledobásával állították fel a légiháború újabb „rekordjait . Ma Kelet-Németországban mindenütt fel iratok olvashatók: .Emlékezz Drez­dára1“ Az a támadás, amelyet feb ruár 13-án Drezda ellen hajtottak végre az angol-amerikai bombázok, valóban örökké emlékezetes lesz a német nép számára, A minden sara­1945. MÁJUS 9 tégiai célt nélkülöző támadásnak közel 300.600 polgári lakos esett ál­dozatul. A háború utolsó hónapjaiban a német nép súlyos árat fizetett az­ért. hogy túlnyomó többsége vakon engedelmeskedett Hitler parancsai­nak. A szovjet csapatok április 9-én elfoglalták Königsberget. Kelet- Poroszország fővárosát és felszaba­dították Bécset. A minden oldalról előrenyomuló hadosztályok Berlih körülzárására törekedtek. Április 25- én az 1. ukrán front és 1. bjelorusz- front csapatainak egyesülésével ez be Is következett. A szövetségesek, akik a Rajnán való átkelés után a teljes felbomlás állapotában levő nyugati német csapatok helyenként; ellenállásába ütköztek, kelet felé elönvomulva, az Elbáig hatottak elő­re, s Berlin körülzárásával egyide­jűleg találkoztak a szovjet csapatok­kal Torgau mellett az Elbánál. — Ezt a napot Hitler, aki nemrég a német néphez intézett kiáltványában jelentette ki, hogy a Szovjet Hadse­reg sohasem fog Berlinbe bevonulni, a körülzárt fővárosban érte meg. A kettévágott Németországban a tel­jes zűrzavar lett úrrá. A németek egymás után harc nélkül adták fel városaikat, és adták meg’ magukat az angol-amerikai erőknek, a szov­jet csapatokkal szemben azonban el­keseredett ellenállást tanúsítottak. IT ivatalos kísérletek is történtek arra, hogy nyugaton fegyver- szünetet hozzanak létre, majd hogy egyedül a nyugati haderők előtt te­gyék le a fegyvert. Márciusban a stockholmi angol követség útján tet­tek ilyen ajánlatot, majd április vé­gén maga Himmler Bernadotte gróf. illetve a svéd kormány útján akarta felajánlani a nyugati csapa­tok megadását. Berlin elfoglalása az ott egyedül harcoló szovjet csa­patok által ekkor már napok kérdé­se volt. Áprjlis 20-án ágyúk tízez­reinek tüze vezette be a végső tá­madást a főváros ellen. Az ostrom­ban 5000 repülőgép vett részt, s az utcákon tankok ezrei kúsztak előre a város központja felé. 21-én már át törték a város védelmi vonalát és néhány nap múlva szovjet zászló lengett a Reichstag épületén. Május 2-án Sztálin hadparancsa közölte a szovjet néppel és a világgal, Berlin elfoglalásának a hírét. Hitler, aki a második világháború legfőbb háborús bűnöse volt, nem érte meg Berlin elestét. A nagy Göt­terdämmerung utolsó napjait a kan­cellária kertjében lévő bombabiztos .,Führer-Bunker"-ben töltötte meg­fogyatkozott híveivel együtt. Április 28-án vette a hírt Mussolini és Cla­ra Petacci dicstelen végéről. 29-én forma szerint is házasságot kötött Éva Braunnal, s 30-án mindketten öngyilkosságot követtek el. Holttes­tüket Hitler parancsához híven, Göb- bels, Bormann és mások felügyelete mellett a kancellária kertjében el­égették. Utolsó rendelkezésében, po­litikai végrendeletében „Hermann Gőring volt birodalmi tábornagyot“, aki az ellenséggel tárgyalásba bo­csátkozott, kizárta a pártból, és meg fosztotta mindazoktól a jogoktól, amelyeket 1939 szeptember 1-i beszé dében ruházott rá. Helyébe a „Bi­rodalom Elnökévé“ és a fegyveres erők parancsnokává Dönitz nagyad­mirálist nevezte ki. Himmlert ugyan így kizárta a náci pártból. Gőring, a nürnbergi börtönben a reá kimon­dott halálos ítélet végrehajtása előtt mérgezte meg magát, Himmler pé­tikig, aki a megsemmisítő táborok millió és millió áldozatának életéért volt felelős, még elfogatása előtt. Mindhármuk személyes sorsa is intő figyelmeztetés azoknak, akik nemze­tüket és az egész emberiséget egy újabb háború mélységeibe akarják' taszítani, és akik az emberi jogok semnVbevételévo! egész népek ki­irtására vállalkoznak. A hamburgi rádió április 30-án közölte, hogy Hitler főhadiszállásán, a birodalmi kancellária épületében „elesett“. A megadás Dönitz ten­gernagyra hárult, aki mindössze né- hánv napig viselte a führeri címet. A feltételnélküli megadásról szóló okmányt Berlinben írták alá a szö­vetséges főhadiszálláson, ahol a szovjet főparancsnokságot Suslapa-t rov tábornok képviselte. A szerző­dést német részről Jód! tábornok —1 aki Guderian után a háború utolsó napjaiban lett a vezérkar főnöke. —• és von Friedeberg tengernagy írta alá. A világtörténelmi okmány sze­rint „a német főparancsnokság ha­ladéktalanul parancsot ad a német szárazföldi, tengeri és légi haderő valamennyi parancsnokának, hogy 1945 május 8-án, középeurópai idő­számítás szerint 23 óra 1 perckor a csapatok maradjanak azon a he­lyen, ahol éppen tartózkodnak, ad­ják át minden fegyverüket, fegyveres felszerelésüket a szövetséges legfőbb hadvezetőség megbizottainak ...“ Május 9-én, a győzelem napján Sztálin napiparancsa közötte a szov­jet néppel, hogy áldozatai nem vol­tak hiábavalók, eljött a német impe­rializmus feletti nagy győzelem nap­ja és mától kezdve Európa felett a népek szabadságának zászlaja leng. A második világháború 45 millió áldozatot követelt az emberi­ségtől. Tudjuk, hogy a harmadik világháború az atom- és hidrogén­bomba alkalmazásával mérhetetlenül nagyobb veszteséget okozna a világ népeinek. Ez a háború „a békés la­kosság tömeges pusztítását, nagy vá­rosoknak, a modern ipar, kultúra és tudomány olyan központjainak — köztük a civilizáció legrégibb köz­pontjainak — szétrombolását jelen­tené, amilyenek a világ államainak nagy fővárosai“. (1954. III. 31-i szov- jet jegyzék.) Ma az egész emberiség figyelme Genf felé fordul, ahol a béke fenntartásának súlyos kérdé­seit vitatják meg. Sokan megírták, hogy a konferencia résztvevőit a volt népszövetségi palota szimboli­kus festrpényei emlékeztetik a há­ború borzalmaira, amelyeket el ke;! hárítaniok. Jó ha ma, a fegyverszü­net kilencedik évfordulóján a nagy háború mindannyiunk emlékeiben elevenen élő valóságára gondo’únk amely már ma vádolja azokat akik holnap újabb világháborút akarnak indítani. —----------— • - Or, Gál Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents