Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-24 / 97. szám

*954 APRIL.IS Z4 NAPLÓ 3 Eflyetlen hold kukorica sem marad kapálatían 1953, novemberéig a diósviszlói Petőfi termelő- szövetkezet 970 hold föl- oön gazdálkodott 102 tag­iul- A jelenlegi taglét- **á-nia 19 és a területe 145 hold. A tagság 75 szá­zaléka 50—70 éveg embe­rekből és asszonyokból te­vődik össze. November- !)en a kilépők a felszcre- . jelentékeny részét el­vitték. Azt mondták, hogy aki gazdálkodni akar, ve- gyen felszerelést. Most őrömmel írhatom, miin- dent beszereztünk, ami a “Pinkánkhoz szükséges. A tagok rendszeresen jár- nak dolgozni, ami al)ban mutatkozik meg, hogy már a* összes tavaszi vetésün- befejeztük, a fehér “ab kivételével, amelyet nem vethettünk el, talaj­menti fagyok miatt. Se- gitségünkre volt a harká- “yl gépállomás és a he- y> tanács. Most arra tö- ekszünk, hogy megmutas suk az egész falunak, az •den egyetlen hold kuko­rica sem marad kapálat- JJ? és rét lcaszálatlan. minden növényt megka- Palunk kétszer, ha kell ••aroniszor is és nagyobb esz a jövedelmünk, mint tavaly. kovács sandor tsz elnök. L/ tiulioricafajta kitenyésztésével kísérletezik az ibafai tsz Ibafa megyénk legkisebb községei közé tartozik, elen vagy az ősz beköszöntésétől késő tavasziig ten- Selyjg sárban közlekedhetnek a gazdák. Ilyenkor ritkán látogat el idegen a községbe. Az állatbegyüj'o VaRy a járási tanács pénzügyi dolgozója jön ritkáin ellenőrizni. De a hosszú téli estéken itt is arról beszel­tek a gazdáik, mit jelent a minisztertanácsnak a mező­gazdaság fejlesztéséről hozott határozata. Március 4-én egésznapos tanácsülést tartottunk, a község kultúrter­mében. Ezen a tanácsülésen tettek vállalást a gazdák a harmadik pártkongresszusra. Elsőnek Tóth Imre, a '«őfi termelőszövetkezet elnöke kért szót. A tagság nevében vállalta a tavaszi munkák időbeni elvégzését, j Vetések fejtrágyázását és az adó ICO százalékos ren- ezését. Vida György a termelőszövetkezet sertésgan- %ója a fialási tervének emelését vállalta. Gelencsér Pedig megígérte, hogy brigádjával lelkiismeretesen el a növényápolási és betakarítási munkákat. Az ibafai termelőszövetkezet állja adott szavát. Sszes tavaszi vetései ■ zöldülnek és új kukoricafajta "’tenyésztésével kísérleteznek. Ezen a tavaszon több, mint 10-1 ezer forintot jövedelmezett a sertéstenyész­tők- ibafa község a begyűjtési versenyben második "pre került a siklósi járásban. Hízottsertésből 100, yagómarhábói 118, baromfiból 101, tejből 83 százalékra leshették beadásukat, Besenczy István termelési bizottság elnöke LEVELEZŐINK ÍRJÁK Versenyeredmények a Bari Állami Gazdaságban A Bári Állami Gazdaság dolgozói a kongresszusi versenyben szép eredményeket értek el. A gazdaság baromfitelepének csibegondozói'vállalták, hogy a meg­engedett 18 százalékos elhullást négy százalékra csök­kentik. Vállalásukat március 31-re teljesítették. Bohus Irén tagjelöltnek még egy százalékos elhullása sem volt hathetes korig. A csibekeltető dolgozói 65 száza­lékos megengedett kelési átlagot 75 százalékra emelték március 31-ig. Törzsgondozók vállalták, hogy az 1. ne­gyedévi tojástermelést 54 ezer darabot alapulvéve 110 százalékra teljesítik. Ezt március 1-ig már be is fejez­ték. A vállaások teljesítésével nem maradnak el a fejők sem. Hétliteres fejésüket már eddig kilenc literre emel­ték és a jövőben még fokozni kívánják. Pirgli János vállalta, hogy hét literes átlagát 9.5 literre emeli és eddig 8.6 liter fejési átlagot ért el. A kocsisok 150 százalékos vállalásukat 160 száza­lékra teljesítették. A tehenészetben dolgoznak Leiszter Teréz, Leiszter Gertrud és Mohr Jánosné mesterséges borjúnevelők. Az előirányzott 70 dekás napi súlygya­rapodást napi egy kilóra teljesítik. A tavaszi munkákban sem maradt le a gazdaság. 40 katasztrális hold szőlőt fejtrágyáztunk s ebből 15 holdat istállótrágyáztunk is. Az őszi kalászosokból 640 holdat fejtrágyáztunk, 65 hold fajborsót elvetettünk március 20-ig. A 300 holdra kiterjedő kertészetünk­ben az összterületet fejtrágyáztuk és holdanként 150 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló kálisót szórtuiik rá. A melegágyakban a palánták már kiültetésre várnak. A párttagok kezdeményezésére a baromfitelep gon­dozói újabb felajánlásokat tesznek, szükségük van er­re, mert a tojástermelési napi terv 1330 darab, ami a kongresszusig 67.830 darabot tesz ki és ezt akarják még 10 százalékkal emelni. A keltetőüzemet kimesze­lik és fertőtlenítik, ugyancsak az összes törzsólakat is, hogy ezzel is megakadályozzák a betegség elterjedését. NAGY LÁSZLÓ igazgató Még szett eredmények elérésére tettek vállalásokat Április 20-án termelési értekezletet tartottunk, amelyen Eszterhay Sán­dor igazgató elvtárs, an első negyedév eredmé­nyeit ismertette és érté­kelte a kongresszusra tett vállalások teljesítését. Sertésgondozóink válla­lása az volt, hogy a 3.6 százalékos elhullást há­rom százalékra csökken­tik. Felajánlásukat tud­ták teljesíteni, mert na­gyobb gondot fordítottak a tisztaságra, az etetési idő pontos betartására és a tul-armányelökészílésre. A jelenlegi elhullási átla­guk 2.6 százalék. Klier Adám elletős nyolc dara­bos választási átlagot vál­lalt, az eredménye nyolc és fél malac lett. Moldo- ván András brigádvezető, KJier Adám, Klier János, Bodrogi József és Bodro­gi Pál gondozók egy-egy választott malacot kap­tak prémiumként. A termelési értekezle­ten Moldován András és Klier Adám elvtársak május 1-re tettek felaján­lást és versenyre hívták a sertéstenyésztő brigádo­kat az elhullás további csökkentésére, újabb ered mények elérésére. SÚLYOM MIHÁLY Az idén a meződi tsz is négyzetesen veti kukoricáját Igen kicsi falu megyénkben Meződ, de annál na­gyobb a gazdák szorgalma a tavaszi munkákban. A burgonyát, cukorrépát, napraforgót már a földben érte az eső, most a kukorica kerül sorira. A Vörös Csillag I. típusú termelőszövetkezetünk minden munkában élenjár, a begyűjtésben is. Bodor János jó gazda gondoskodásával segíti a tagság mun­káját. Ebben az évben kukoricájukat négyzetesen ve­tik, hogy könnyebb legyen a kapálás, meg így több termést is ad, mert egyenletesebb a tápanyagelosztás, a tenyészteni let. Hódosi Antal VB-elnök Minden gazda tanulhat tőle Felsőmindszent községben is vannak élenjáró dol­gozó parasztok. Ezek között első Kovács József, aki a többtermésért való harcot az istáHóbrágya szakszerű ke­zelésével kezdte. A kihordott trágyát sem szárogatja a mezőn, hanem azonnal alászántja, hogy minél előbb a növények által felvehető táplálékká alakuljon. Már­cius 26-án két kocsi trágyát vitt ki 500 négyszögöl földre, melyet 25-én leszántott és takarmányrépával bevetett. Ugyanígy készítette elő tavaly is a földjét. Ilyen pontossággal végzi minden növény talajelőké­szítési, vetési és növényápolási munkáit. Minden gazda tanulhat tőle. Szép eredményeit részben annak kö­szönheti, hogy Bakócáről alapos szaktudással került Felsőmindszentre és ott is úgy gazdálkodik, mint a ba- kócal dolgozó parasztok. Hegedűs Dénes A PÁRTÉLET HÍREI A pártvezetőségnek segítenie kell a népnevelőket A kongresszusi verseny idején nagy munka hárul a népnevelőkre. Minden tudásukra szükség van, hogy a dolgozóknak alaposan megma­gyarázzák a verseny jelentőségét. A népnevelők jó és áldozatkész fel- világosító munkája hozzásegíti a dolgozókat a verseny vállalások teljesí­téséhez. Alapszervezetünkben még kevés népnevelő dolgozik. Ez részben a régi vezetőség hibája, mert a vezetőségválasztásra való készülődés köz­ben elhanyagolta a népnevelőkkel való foglalkozást. Az új vezetőség, a taggyűlés határozata értelmében újjászervezte a népnevelőcsoportot. — Beszélgettünk a legkiválóbb dolgozókkal, akikről tudtuk, hogy mindig szívesen foglalkoznak az emberekkel és hallgatnak is rájuk. — Ezeket megbíztuk népnevelőmunkával. Babella elvtársnő maga is élenjár a ter­melésben. Munkatársai szeretik, szívesen hallgatják szavait. Jozipovics elvtársnő is a legjobbak közé tartozik. A népnevelőknek köszönhetjük,hogy a műhelyrészben minden dol­gozó résztvesz a versenyben és rendszeresen teljesíti fogadalmát. Tiszta­sági brigádok alakultak, amelyek versenyre hívták egymást. Eltűnt m sok szanaszét heverő selejtes áru, szebb lett a műhely. Mindenki azt mondja: most jobban is lehet dolgozni és egyrészt ezért is kevesebb a selejt. A vezetőségnek segítenie kell a népnevelőket. Tanultunk a régi veze tőség hibáiból. Arra tanítjuk a népnevelőket, hogy hallgassák meg a dolgozók kéréseit és intézzék is el. A népnevelőértekezleteken módsze­reket, érveket adunk nekik, felkészítjük őket munkájukra. HERGENRÖDER JÓZSEF a Porcelángyár Il-es a lapszer­vezet titkára. A dolgozó parasztok követik a kommunisták példáját Homorúd község kom­munistái és pártonkí- vüli dolgozói lelkesen készülnek pártunk III. kongresszusára. A ta­vaszi kalászosokat idő­ben és jó minőségben elvetettük, a naprafor­gó is a földbe került. Sokan már félévi be­adási kötelezettségük­nek is eleget tettek. — Homorúd adósság nél­kül akarja várni a kon gresszus napját A pártszervezet nép­nevelőinek munkája nyomán kibontakozott n kongresszusi verseny. A népnevelők azt ma­gyarázták meg a dolgo­zóknak, mit jelent a maguk és az ország számára, ha többet és jobban dolgoznak. A kommunisták elsőnek • tettek vállalásokat. Né meth József elvtárs már teljesítette félévi tojás­beadását. Most azt vál­lalta, hogy a községiben elsőnek elveti a kuko­ricát. Ormai László elv társ fogadalma szerint már el is vetette a ku­koricát., A kommunista példamutatás, a népne­velőik munkája nyomán a dolgozó parasztok is tettek vállalást és hoz­záláttak a munkához. A homorúd! dolgozó parasztok nagy kedvvel és örömmel dolgoznak és már az idén sokat tesznek azért, hogy a párt és a kormány me­zőgazdaságfejlesztési ha tározata megvalósul jón. Vicsek János párttitkár. Megtisztelő szép munka Népnevelő vagyok a Megyeri-úti kislakás-építésnél. Szép és megtisz­telő munka ez, a dolgozók nevelését, tanítását bízta rám a párt. — Nem könnyű ezt jól megoldani, nagyon sokat kell foglalkozni az emberek­kel, míg megértik a párt szavát. De ez nem riaszt vissza engem, hisz minden nap látom munkám gyü­mölcsét. Nálunk igen fontos az anyaggal való takarékosság. Még sokszor fi­gyelmeztetni kell a dolgozókat, hogy vigyázzanak a cementre, téglára. Az egyik nap figyelmes lettem, hogy egy nő elszórja a cementet. Beszél­getni kezdtem vele. Elmondtam neki, hogy otthon a lisztet bizonyosan nem öntözi a padlóra, mert akkor keve­sebb jut a családnak. A munkatárs­nő megígérte, ezután gondosabban A Porcelángyár bejáratánál, bemben az épülő öltözővel, fürdő- vel üveges szekrény áll. Beillik ez ®8y rögtönzött kirakatnak. Igaz. a benne lévő porcelántárgyakat kissé °efujta porral a szél, de sebaj. Ez zavarja azt a vetélkedést, ami edény osztályon kifejlődött a ma­As első negyedévi elmaradás pótlásáért Élénkül a kongresszusi verseny a Pécsi Porcelángvárban Sbdik begy ed év indulásával. Behozni e, ■"•sjL-uev jjiiuuiasiivai. dci elmaradást! — ez a jelszó. W *yár első negyedévi tervteljesí- SoV t- tonna edény hiányzik, sok sok bögre, sok tál ez — ^.•háztartás várja ezeket az or- 8re<! n'. ^ gyár dolgozóinak kon­aiáM?118* versenye április 18-ig az eredményt hozta: skv lett dolgozóknak mint­öa’n_ • százaléka teljesítette foga- Wj “t, a másik 40 százalék vagy Vei °n actes még Ígérete teljesítésé- a v’ó Va®y esak részben teljesítette, a eredmény a második, illetve nie arrnadi,k negyedévben látszik Ez a porcelángyártás különle- py ^dbttságaiböl következik. A ne- alatt' tervteljesítés 100 százalék adó. .rr'aradt, az export tervnél is gj. SfiaS van. De mégis legfőbb az tíl nygyártásban lévő 134 tonna le­adás mielőbbi pótlása. e!irfUni^ara tehát az első negyedév) afadás pótlásáért! Mennél előbb, ^al jobb. kit^u rnaradjunk csak, a rögtönzött tiez «őtt. Minden asszony, férj- íjj, rr’enő lány örülne annak a hat- mélyes étkészletnek, amely mellé ’ illák: „I. díj a tányérosoknal t*itahánovista szint felett legjobb 'edményt elérőnek“. A táblán nincs _— kissé hosszú lenne a szöveg ci n mindenki tudja, hogy a díj on.^erésének feltételei közé tartozik- mm 100 százalékon alul teljesi.o gozó segítése, szakmai tanítása. , tebitás eredménye a II. negyed­yben. Díjat kap a tányérosoknal , yerseny második és harmadik ne- m^-ottje is. Ma még nem tudni, a „szalcmmázó paraszt* és „karikázó gyerek" és a többi értékes jutalom kié lesz. Az eddig 100 száza­lékon alul teljesítő tányérosoknál is hasonló első, második és harmadik díj van kitűzve. Feltétel: azok nye­rik el, akik a II. negyedévben a leg­magasabban túlteljesítik a 100 szá­zalékot. A tányértisztítók ugyancsak három-— első, második és harmadik — díjat nyerhetnek, a tényérautomaitá- nál dolgozó kezelők pedig egy-egy étkészletet kapnak a terv 100, illet­ve azon felüli teljesítéséért. Volt nézőjük a kiállított tárgyak­nak, ahogy a gyárban mondják: — „Nagy visszhangja lett“. Megindult a vetélkedés a lemaradás pótlásáért, a vállalások teljesítéséért, a úitahnak elnyeréséért Nem egy dolgozó egy. sőt másfél órával előbb bemegy a gyárba, hogy előkészítse a munkát, több 100 százalékon aluli teljesítő­nek eredménye 110—120, sőt 150 szá­zalékra emelkedett, Rab Lukács elv­társ pedig — mert újabban kevés az edényégetéshez szükséges tokkorong — „felmondta" könnyebb munkakö­rét, elment ismét „tányérkapszlí- kat" készíteni. Azt mondta, amíg ebből nemlesz elég, addig őt hagy­ják ott dolgozni, bírja még. A tá- nyérautomatánál pedig Lenkár Tibor és brigádja már csaknem 2000 *á- nyért is készített nyolc óra alatt. Ez a helyes, egészséges része a fel­lendült. új szárnyakat kapott kon­gresszusi versenynek, de akad egész ség telein rész, ami nem tartozik a szocialista versenyhez. Kéiségielen kevés a deszka amire a nyersgyártásnál elkészül* edényeket rakják. A korongozásná' vagy öntésnél készült edény ezekre a deszkákra kerül, hogy azután foly­tassa útját a szárítóba, onnan a mázoióba és végig a gyáron, míg kész edény nem lesz. A gyár nem­rég kapott öt köbméter deszkát, ter­vek vannak arra, hogy a bontásból eredő deszkákat is megfelelő meg­munkálás után felhasználják, kilátás van újabb kiutalásra is, de jelen­leg kevés. Ennek igazságát, bizonyít­ja az öntődében lezajlott alábbi pár­beszéd: — Miújság ? Hogy megy a munka? — A napi újság van: kevés a deszka, nincs hely. Egy másik asszony: — Nincs deszka, nem lesz kereset! Az utóbbi, hogy „nem lesz kere­set“, kissé túlzás, de nem elég a deszka. Amíg e téren változás nem lesz, addig is vannak, akik „lele­ményességgel“ akarják pótolni a hiányt. Néhány korábban bemenő a gyár legkülönbözőbb helyeiről össze­szedi a deszkát. Ennek előnye az, hogy ő elegendő deszkával rendelke­zik, viszont másoknak nincs, egyik helyen bőven van, másutt pedig egy­általán nincs. Ez semmiesetre sem mondható helyesnek, ez nem segíti, ez gátolja a munkát. Addig is, míg több deszka nem lesz, a művezetők­nek jobban kell gondoskodniok e nagyon fontos munkaeszköz tervsze­rű elosztásáról. A másik egészségtelen tünet a lát­szat-eredményekre való törekvés. Előfordul, hogy egy-egy korongos massza vagy deszkahiány miatt 20 nercet, félórát, esetleg egy órát á'l. Ez kétségtelenül nem jó és töreked­lek is a gyár vezetői, hogy ez mi­előbb megszűnjék. Vannak néhányan izomban, akik önkényesen mee- nyujtják az állásidőt. Például két­szer 20 perc helyett 75—100—110 perc állásidőt írnak be és az elért teljesítményt a rövidített termeléssel eltöltött időre számítják. így azután emelkedett a teljesítmény papíron, de a valóságban nem. Ezt is meg kell szüntetni elsősorban az állás­idő csökkentésével és fokozott ellen­őrzéssel. E kettő „szépséghibája" a fellendült versenynek, de a legfontosabb, a többség lendületét azonban nem akadályozza. A tányérautomata gép, amely sze­rény számítások szerint is hét ko­rongos munkáját pótolja, percenként hét tányért készít. Az egyik brigád vezetője Lenkár Tibor, a kezdeti 300—350 tányér helyett csaknem két ezret is készít brigádjával és emel­eti önként vállalkozott arra, hogy segíti a másik műszakban dolgozó brigádok munkáját. A brigádok tag­jainak segítése, gyakorlottságuk fo­kozása, a gép kezelésének minél jobb elsajátítása nagyon fontos fel­adat. Az itt elért jobb vagy gyen­gébb eredménytől ‘függ nagyrészt az edénygyártásban lévő elmaradás pót iésa. Lenkár Tibor bizakodva mond­ja: — Az első díj meglesz. Ez komoly Ígéret, komoly munkát követel. A párt és szakszervezet má­jus 1 tiszteletére termelési hetet szer vez. E héten főfeladat lesz az égetés­nél fokozni a termelést, hogy minél több félkész áru váljék készáruvá, de a nyersgyártás ütemét is fokozni akarják. A gázkemencénél négy tonna elmaradást akarnak pótolni, egy hét alatt a dolgozók, körkemen­céknél lévők a törési százalék csök­kentéséért indítanak mozgalmat. A művezetők pedig úgy osztják be az jgetést, hogy azok a félkész áruk kerüljenek a kemencékbe, amelyek­ből elmaradás van. így folytatódik, élénkül a kongresz- szusi verseny a Porcé' ángyáéban, így készülnek május 1-re, bánik az anyaggal. A kőműveseknél már szinte megszokott, ha negyedes vagy feles téglára van szükségük — egész téglát vágnak el. Ez természe­tesen könnyebb, mint megkeresni az odavaló darabot, de ezzel igen sok kárt okoznak. Elsősorban a segéd­munkásokkal foglalkozom, mert ők adják a téglát a kőműveseknek. — Helyi, konkrét példákkal magyará­zom meg nekik, hogy ez pazarlás. A népnevelők munkája eredmény­nyel jár. A dolgozók zöme felaján­lást tett a pártkongresszus tisztele­tére és ezekből alakult az építkezés összes dolgozóinak vállalása: ápri­lis 28-ra 19 kislakást adunk át a dol­gozóknak. Március hónapban 115 szá­zalékos teljesítménnyel járultunk ehhez. BONY ZSIGMOND népnevelő. A kémest kulfúrcsoport bemutatta a „Liliomfi“-t Április 18-án, vasárnap nagy si•> kertel, zsúfolásig megtelt házban ad­ta elő a kémesi DlSZ-szervezet most megalakított színjátszócsoportja Szig­ligeti Ede: „Liliomfi“ című énekes, zenés vígjátékát. Az előadásnak hosz- szú története van. A községben öt év óta semmiféle színdarabot nem adtak elő. Egy télutói napon — a DlSZ-gyű- lésen — úgy határoztak a fiatalok, hogy kielégítik a kémesi dolgozók ilyenirányú igényét. Lelkes munká­val kezdtek hozzá a szerepek tanulá­sához. A fiatalok nappal dolgoztak. A szereplők közül hatan a Kelemen- ligeti Állami Gazdasánban végezték munkájukat. Ennek ellenére este 7 órától néha éjjel fél 2—2 óráig pró­báltak. Munkájuk meghozta gyümölcsét. Maguk rajzolta plakátjaik 12 köz­ségben hirdették a kémesi DISZ-fia- talok győzelmét. A színpadot és az előadáshoz szükséges díszleteket ma­guk készítették. Elérkezett a nagy pillanat. Tizen­két község dolgozói előtt mutatkozott be a kultúrcsoport. A még soha szín­padon nem szereplő fiatalok lelke­sedése legyőzte a „lámpalázt“. Fé­nyes bizonyítéka volt ez az előadás annak, milyen hatalmas értékek rej­lenek falusi fiataljainkban és mi- lyen sokat jelent az, ha a pedagógu­sok bekapcsolódnak a falusi kultú.r- munkába. Meggyőződésem, ha a kémesi DISZ fiatalok példáját követik minden köz­ségben. — hatalmas fejlődésnek in­dul falvainkban a kulturális élet. amely azután a társadalmi élet min­den megnyilatkozásában érezteti ha­tását. UJSÁGH TIBOR »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents