Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

DUNÍMTIIIÍ VILÁG PROLETÁRJA* EGTESÜtlETEK*. r : i Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe! AZ MDP B ARANYAM ECYEI P A’ RTBI Z O TTIÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASARNAP. 1954 ÁPRILIS 4 Szabadságunk Kilenc éve már,.. A vén Európa sok vihart látott egén még csapkodtak a villámok. Fegyverzaj, ágyudörgés, repülők zú­gása, szirénaszó, sebesültek jajszava, haldoklók halálihörgése szolgáltatták a kísérőzenét ahhoz a tragikus gyász­szimfóniához, amelyet az őrült fa­siszták a világ népeire kényszerítőt- tek, A magyar főid letarolva, városok rombadontve, karcsú hídjaink a Du­na, Tisza huU.áms injába esve mutor gatták azokat a szörnyű sebeket, me­lyeket ez a sok vértől ázott magyar főid kapott. Véres, rongyos katonák, özvegyek és árvák sírták a világba a maguk panaszát. Sírt, zokogott a ma­gyar föld, sírt, zokogott a magyar nép... Sötét, viharos éjszakában, vártuk a virradatot. Mert hiába volt a rom­halmaz, hiába volt a vérözön, hit­tük és tudtuk, hogy reménytelennek látszó éjszakánkra elközelg a hajnal a megváltó hajnal, mely évszázados rabságunk láncait leoldja, mely em­berré teszi az embert, magyarrá a magyart. Évszázadok óta bilincsbeverve, rabságra kárhoztatva, ettük a szol­gaság keserű kenyerét és álmodoz­tunk a szebb magyar jövőről. Álma­inkat nem egyszer igyekeztünk is va­lóra váltani. A magvsr történelem aranylapjain ott találjuk Dózsa György mezítlábas parasztjait, Rá­kóczi kuracaiit, a szabadságharc le­gendás hőseit és a dicső Tanácsköz­társaság emlékét. ... És amikor a legsötétebb volt az éjszaka, amikor függetlenségünk, szabadságunk végleg elveszett, ak­kor kezdett derengeni felettünk a hajnal reményteljes fénye. Valahol Sztálingrádnál. Moszkva alatt, Kiev- nél és Leningrádnál ökölbe szorult egy nagy nemzet ökle. hogy lecsap­jon vele a hitleri fasizmusra. E vas­ba és acélba öltözött kőkemény ökö' a Vörös Hadsereg, amely minden akadályt legyőzve diadalmasan vo­nult előre győzelmes útján. De a vasba és acélba öltözött kő­kemény ököl nemcsak a fasizmusra sújtott le végső leszámolásában. Ez a kőkemény ököl letörte népek mil­lióinak a bilincseit, népek millfóiró! tépte le a rabláncot, vörös zászlói­val népek millióinak hozta meg a szabadság hajnalát. Kilenc éve már.,, Kilenc éve, hogy a Szovjet Hadse­reg, a Szovjetunió hős fiai győzel­mes útjukon eljutottak hazánkba, ki­lenc éve, hogy hazánk utolsó rögéről is kiűzték a fasisztákat. És ez a kilenc esztendő, a magyar nép történelmének legragyogóbb fe­jezete. A Szovjet Hadsereg elhozta népünk számára a rég várt szabadsá­got és népünk élni tudott és élni tud szabadságával. Ezeréves nemzetünk történelmében kilenc esztendő nem nagy idő, de az 1945 április 4., sza­badságunk születésnapja, óta eltelt idő évszázadokkal Is felér. Ez a ki­lenc esztendő új honfoglalás, a ma­gyar nép honfoglalásának és a ma­gyar nép új országépítésének felemel kedő, felfelé ívelő korszaka. Mert a magyar nép nem fogadta ölhetett kezekkel a szabadság felke­lő napját. A lerombolt haza minden hazaszerető fia és leánya egyforma erővel ragadta kézbe az építés szer­számait és kezdett új erővel, új ener­giával új hazája felépítéséhez. Es ebben a munkájában a magyar nép nem maradt egyedül. Ott állt és éli mögöt.e a szocializmus országa, a Szovjetunió és mint járni tanuló gyermekre a gondos édesanya, vi­gyáz minden lépésünkre, amit a sza­badság sokszor vakító fényében cse- telve-botolva megtettünk. A szocia­lizmus országa nem csak fiait küld- I® el felszabadításunkra, hanem az idősebb testvér szerető gondoskodá­sával mindent megadott, ami útun- hat könnyebbé, sikeresebbé teheti Sokat, nagyon sokat köszönhetünk felszabadítónknak, segítőnknek és hű barátunknak: a Szovjetuniónak, születésnapja És végtelenül sokat köszönhetünk a pártnak, a ml pártunknak, annak a pártnak, amelyet Marx, Engels, Le­nin, Sztálin tanai nevelitek, lelkesí­tettek és segítettek győzelemre. A párt volt a mi éltető erőnk a rabság nehéz éveiben, a párt biztatott ben­nünket, és csepegtette belénk a re­ményt, hogy fel fog kelni a nap, hogy ’esz még szabad élet a magyar ég nlatt. És amikor végre szabadok let­űnik, a párt vezetett bennünket győ- telemről-győzelemre. A párt tanított itat mutatott és mi hittünk és hi­szünk a pártnak. Hisszük és tudjuk hogy az út, amelyen a párt vezet bennünket: a diadalmas, boldog jö­vendő útja! Az út, melyet kilenc év alatt meg­tettünk nehéz és rögös volt. Ezer akadályba, gáncsba ütköztünk, de minden akadályt legyőzve: biztosan haladtunk célunk felé. Nehéz, na­gyon nehéz volt... Nehéz volt ki­rabolt, rombadöntött üzemeinket új ra felállítani, nehéz volt karcsú hidjainkkal merész Íveléssel újra át­hidalni a Dunát, Tiszát, felszántani a magyar ugart, de ml legyőztünk minden akadályt, mert tudtuk, hogy minden fáradság, minden izzadság- csepp szent célt szolgál: a ml ha­zánk, dolgozó népünk hazájának fel­építését. És amikor végigteklntet- ‘ünk épülő szép hazánkon, büszkén, felemelt fővel mondhattuk és mond­hatjuk: jó munkát végeztünk. Még csak kilenc éve.., És ma már új város nőtt a Duna partján, Sztálinváros, kohójában iz­zón folyik az acél; a szeszélyes és kanyargó Tisza megzabolázva duz­zasztóművével segíti szocialista épí­tésünket. új város épült az egykor: bányászfalu helyén, — Komló és szerte mindenütt a magvar fö'dön új épületek, iskolák, kórházak virí­tanak, új gyárak kéményei mered­nek az ég felé és hirdetik az újjá­építésen túl a fejlődést, aizt, hogy a magyar dolgozók csodákat műveltek a Duna-Tisza táján ... Büszke fővárosunk felett messze kimagaslik a hálás magvar nép emelte Szabadság-szobor. Kőbe, érc­be vésve hirdeti, hogy örökre hálá­sak vagyunk azoknak, akik életüket és vérüket áldozták az egész embe­riségért, a magyar szabadságért. É' hirdeti, hogy a múltban kisemmi­zett, rabigába hajtott magyar nép megállja helvét: töretlen hittel, erő­vel és lankadni nem fogó lelkesedés­sel küzd a világ népeivel együtt a békéért, a boldogságért Mi tudjuk hogy épülő szép hazánkat még szeb­bé, még boldogabbá tehetjük, de '•»hhez békére, teremtő békére van szükségünk. Ml éppen április 4-e. szabadságunk születésnapjára emlé­kezve, emlékezünk egyúttal arra hogy mit jelent a háború. És egész nemzetünk, egy hanggal kiáltja: m! nem akarunk háborút, mi a boldog békés építést, a békét kívánjuk. Ez­ért a békéért minden áldozatra ké­nesek vagyunk: erőnk megfeszítésé vei, minden idegszálunkkal küzdünk harcolunk a békéért, mint a Világ minden haladó nemzete, mint a vi­lág minden haladó embere. És a Szabadság-szobor büszkén hirdeti, hogy népünk új életében egy emberként, földet rengető egybe hangzó lábdobbanással menetel sze­retett pártunk mögött. Követjük a pártot, melynek a Szovjetunió után mindent köszönhetünk. Követjük a pártot, mely meghallgatja minden dolgozó szavát, mely minden Igye­kezetével, tetteivel, célkitűzéseivel, új programmjával és minden módon népünk életének szebbé, boldogabbá tételére igyekszik. És e Szabadság-szobor hirdeti az egész világnak, hogy büszkén tekint­hetünk vissza a kilenc év alatt meg­tett utunkra: győzelmes csatáink új alkotásaink, boldog új életünk és minden, minden széles e hazában fennen hirdeti, hogy büszke öröm fennséges érzés ma magyarnak len­ni, tagja lenni a kommunizmust, a szocializmust építő népek nagy csa­ládjának, — Magyar Népköztársaságunk honvédelmi miniszterének parancsa Budapest, 19S4. évi április hó 4-én Harcosok, tiszthelyettesek, tisztek és tábornokok! A magyar népnek nagy ünnepe van. A dicső Szovjet Hadsereg, ma 9 éve szabadította fel hazánkat a hitleri és a Horthy-faslzmus rabságából. Hazánk szabad fejlődésének kilenc éve alatt szilárdan a béke, a demokrácia és szocializmus építésének útjára lépett, Független, szabad hazánkban egyre gazdagabban bontakozik ki népünk teremtő ereje. A ter­melés, valamint a kultúra fejlesztésének terén évről-évre egyre nagyobb eredményekkel köszöntjük április negyedikét, hazánk felszabadulásának nagy ünnepét. Néphadseregünk harcosai hazánk felszabadulásának dicső évfordulóját a harci és politikai kiképzésben, a katonai fegyelem megszilárdításában és hadseregünk harckészültségének fokozásában elért újabb sikerekkel ünnepük. Üdvözli,ti Önöket a nagy nemzeti ünnepünk alkalmával és kívánok további sikereket a hard és politi­kai kiképzés, a harckészültség tökéletesítése terén. Nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére megparancsolom: április 4-én, hazánk fővárosában huszonnégy löveg húsz össztüze köszöntse felszabadulásunk kilence­dik évfordulóját. Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe! Éljen felszabadítónk, és dicső példaképünk, a hős Szovjet Hadsereg! Éljen és virágozzék függetlenségünk támasza, a béke legfőbb őre, az emberi haladás zászlóvivője, a nagy Szovjetuniót Erősödjék és virágozzék a magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága! Éljen a dicső magyar nép és a népéhez hű magyar néphadsereg! Éljen győzelmeink szervezője, szocializmust építő népünk élcsapata, harcokban edzett forradalmi pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja! _ BATA ISTVÁN altábornagy, . a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ÉS A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG KONGRESSZUSI ZÁSZLAJÁÉRT! Lelkes munka folyik bányáinkban, üzemeinkben a Közporatd Vezetőség és az MDP Bananyamegyei Bizott­ságának kongresszusi zászlajáért. Komló éppúgy, mint a Pécsi Szénbánya Vállalat bányászai, a bőrgyári és építőipari munkások csakúgy, igényt tartanak a nagy kitüntetésre, mint a porcelángyári dolgozók. Nagy dicsőség elnyerni a párt zászlaját a jó mun­ka dicséreteként. Szeretné minden bánya, minden üzem dolgozója, ha e zászlók valamelyike az ő üzemébe ke­rülne és ott hirdetné: üzemünk dolgozói jól teljesítik kötelességüket, nem maradinak adósak a tervvel, nem feledkeznek meg a takarékosságról, a termelékenység emeléséről, az j>nkő!tség csökkentéséről, a minőségről, az új munkások neveléséről, azokról a feladatokról, amelyek üzemünk feladatai is. Szülessenek további szép eredmények a kongresz- szusi versenyben bányában és üzemben egyaránt. Oda kerül a párt zászlaja, ahol legtöbbet tettek az ország, a dolgozó nép, saját ügyünkért, — a több, jobb mun­káért. Naponta egy vason szén terven felül Béke-aknán a fejtési csapatok áprilisban is tel­jesítik tervüket. A terv túlteljesítéséért folyó moz galomban élenjár Forál József csapata, amely április első három napján 30.8 tonna szenet termelt terven felül. A Török-csapat 30 ton­na szénnel adott többet, mint előirányzata, de a róbbi csapatok is igyekez­nek, hogy minél több sze­net adjanak terven felük • István-aknán új ered­ményekkel kezdték meg a második negyedévet a. vá­járok. A kongresszusi ver seny élére Kiss János (43), Tóka János és Túri László vájárok kerültek. Vállalták: minden műsza­kon egy csille szénnel többet termelnek. Teljesí­tik is adott szavukat. — Eredményük 118—128, 148 százalék. • A nehézipari minisz­térium „Szénbányászat legjobb elővájási vájára" címét a Pécsi VI. kerületi bányászok nyerték el. — Starcz Gábor és Havas József elvtársak a leg­jobb elővájási vájár cím­ért folyó verseny első és második helyezettjei. Győzelmi jelentés Komlóról A komlói bányászok turbókompresszoruk megjaví­tása után szombaton reggel nagy lelkesedéssel láttak munkához, hogy felszabadulásunk kilencedik évfordu­lójára tett vállalásukat, a 400 vagon szén kitermelését teljesíthessék. Délelőtt 11 órakor már győzelmi jelen­tésről adtak hirt a komlói bányák vezetői. A Kossuth- akna három üzeme 112.5, Anna-akna 114.5, Béta-akna pedig 161 százalékra teljesítette a 400 vagonos napi vállalásból ráeső rész ütemtervét. A Il-es üzem 100-as frontja nagyszerű példát mu­tatott. A szeneid vájárok mellett különösen kitűnt La­katos Pdiné csilletöltő, aki 40 másodpercenként töltött meg egy-egy csillét. A VII. szinten Baumann János csapata olyan iramot diktált, amilyet még nem láttak Komlón. A kiváló műszaki szervezést dicséri, hogy egyetlen üzemzavar nem hátráltatta sem a termelés, sem a szállítás, sem a biztosítás munkáját. A szállítási üzem dolgozói ugyancsak hivatásuk magaslatán álltak. Délután 2 órakor a szénosztályozó jelentette, hogy 285 vagonos napi tervből és a 400 vagonos ünnepi vál­lalásból az első harmad során 1678.3 tonna szén érke­zett be a szénosztályozóba. A nagyszerű eredményből különösen kivette részét Szabó István vájár, aki 678, Sziebert Pál, aki 560 százalékot, Bognár János, aki 250 százalékot teljesített. A 100-as front dolgozói 180 csillés előirányzatukkal szemben 296 csille szenet termeltek. Az 1-es üzem Bén- lcuti körlete 166, a Kincses-körlet 150 százalékos ered­ményt ért el. Végeredményben a Kosuth-akna 1-es üzeme 155, a 11-es üzem ugyancsak 155, a lll-asüzem 178, Anna-akna 160, Béta-akna 241 százalékra telje­sítette délelőtti müszaktervét. A délutános műszak további sikereket ért el. — Béta-akna délutános harmadja a délelőtti műszak ha­sonló időszakát túlszárnyalva 293 csille szenet adott ki délután 5 óráig. A komlói bányászok mindent elkövetnek, hogy vál­lalásuk túlteljesítésével ünnepeljék április 4-ét. HORVÁTH JÓZSEF Helytállás a munkában András-aknán Búzás Rezső vájár három har­madban dolgozó elővájási csapata a kongresszus tisz teletére azt fogadta: már­cius 5-től 31-ig, a hetedik szint 11-es telepén 98 mé­ter hosszúságú gurítót ki* hajtanak. A három har­madban dolgozó csapat lelkes munkájának ered­ményeként 31-e helyért 2fi-án elkészültek a gurí- tóval. Március 8-töl 31-t? a csapat vájárjainak na­pi átlagkeresete 139 fariflt volt. A csapat elnyerte a legjobb elővájásnak járó 300 forint jutalmat is. • Petőfi-aknán két sport- brigád dolgozik. Az egyik a Fejes, a másik a Zsíro­ké-brigád. Mindkét sport brigád nemcsak a sport­ban, de a munkában is megállja helyét. A Fejes-brigád 2-án 145 százalékra teljesítette na­pi tervét, de havi átlaguk ennél magasabb: 198.6 százalék. Április másodl­kán az egy főre előirány­zott 84 csille szén helyett több mint kilenc csille szenet termelték fejen­ként. A ZsimkA-brigád 2-án 149.3 százalékos ered­ményt ért el. A meszest építkezés dolgozói teljesítik adott szavukat Az építésvezetőség kon­gresszusi versenyvállabí- sóban az alábbiakat olvas­hatjuk: — A munkahely átlag, teljesítményét 125 száza­lékra emeljük. A 100 szá­zalék alatt teljesítők szá­mit 5 százalékra csökkent, jilk. Ezt a szak- és segéd­munkások állandó segiié. sével és a szükséges mű­szaki fel ételek biztosítá­sával kívánjuk elérni. Az építkezésen már meg kezdődött az adott szó tel­jesítése. A fiatal szakmun­kásokat idősebbek mellé osztották be, a munkaidő megkezdése előtt már biz­tosítva van a helyszínen a szükséges anyag, bevezet­ték az egyösszegű munka utalványokat, hogy a dol­gozók további feladataikat is megismerjék. Az új mun kamódszerek alkalmazási, ra és kiszélesítésére szta- hánovista instruktorok se­gítenek a fiatal szakmun­kásoknak. Az anyag is a szükséges műszaki fettételek biztosi, tása komoly fordulatot hozott az építkezésen. — Fellendült a már-már la­posodó munkaverseny és kimagasló eredménnyel: szüle'tek a munkában. Hermann József kőmű­ves brigádja a 14.es épü­leten a belső javítási és vakolási munkákat végez­te. A kongresszus tisztele­tére vállalták, hogy telje­sítményüket 130 százalék, ra teljesítik. Adott szavu­kat az aprólékos munkák ellenére is 44 százalékkal túlteljesítették. A 15-ös épület belső va­kolási munkáin dolgozik Zsizsek István kőműves- brigádja. A brigádban két fiatal kőműves is dolgozik akit az idősebbek segi'e. nek, tanítanak. A brigád márciusi tervét 130 száza­lékra teljesítette és ügy beszélnek az újfalu* vég­zett munkáról. hr>gy mi­nőségileg a legjobb az egész építkezésen. Sáller László ács brigád­jában csupa fiatal dolga, zik. A brigád kongresszu­si emléklapján a követke­zőket olvashatjuk: — Vállaljuk, hogy telje­sítményünket 115 százalék ra növeljük. Aüják is szavukat. Már. chtsi teljesítményük 123 százalék. — Teljesítettük adott szavunkat. — Erről beszél nek Meszesen. Az épít­kezés átlaga 135 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents