Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-21 / 94. szám
195-1 Aprtt,is 21 NAPCö 3 „Jól szervezett ni unkával, összefogással legyőztük a nehézségeket64-A Kokszművek dolgozói 1,077.618 forint értékű többletmunkát végeztek az első negyedévben lí>51 első negyedévének, tervteljesítése a Pécsi Kokszművek dolgozóinak nagy feladatot jelentett. A koksz- és gáztermelési tervet úgy kellett teljesíteni, hogy minél több Pécsi szén szabaduljon fel egyéb célokra, más üzemek részére. Külön feladatot jelentett az is, hogy a rendkívüli hideg miatt több gázt kellett adni a város lakosságának, a Porcelángyárnak. Emellett el kellett végezni Üzemünkben azokat a beruházásokat, amelyeket nem sikerült vállalatoknak kiadni. Ennél az anyagok biz tosítiása volt a legnagyobb nehézség. A műszaki dolgozók értekezleten 'beszélték meg, hogy bár a feladat Igen nehéz, nem megoldhatatlan, ha az összes osztályok jól együttműködnek és elvégzik a rájuk kiszabott feladatokat. Megállapították azt is, hogy a feladatokat úgy kell végrehajtani, bogy az önköltség ne növekedjen és a béralapot se lépjük túl. Szükség volt tehát arra, hogy minden műszaki dolgozó a leggondosabban betartsa a technikai előírásokat és a ntaga területén a fegyelem, tisztáig és a rend fenntartása mellett műszaki intézkedésekkel, jó irányifással segítse a beosztottak tervteljesítését. Mivel sem a szén minősége nem 'olt előre biztosítva, de egyéb keret- s^mok is bizonytalanok voltak, a ntűszaki dolgozók csak általánosságban tehettek vállalást, hogy újításokkal, műszaki intézkedési terv v'égrehajtásával, az akadályok gyors- elhárításával biztosítják a tervteljesítést, A tervosztály, Idr. Wawruch Gábor Vezetésével legapróbb részletekig felbontotta a tervet. A napi feladatok ismeretében — amelyet terme- iési értekezlo.en előzőleg megvitattok — a műszaki és fizikai dolgozók állandóan tudták, hogyan halad a munka, hol van lemaradás, hol kell s^Síteni. A müszki ellenőrzési osztály Háda bandor vezetésével sokszor éjszakába nyúló munkával biztosította, hogy a. fogyasztók egyenletes mennyiségű Saat kapjanak. A MEO laboratóriumban -különösen Sebők Ferenc, Juhász ^“bdor, Tóth József és Hegedűs *nos technikusok végeztek pontos, jólszervezett munkát. Lehetővé tetlek, hogy a sokféle szén keverése miatt nem következtek be zavarok ?? a koksz minősége is kielégítő volt. rarkas Endre kemence üzemvezető újításának segítségével a gázgenerá- tofoknál fejlesztett gőz nem veszett ■fanba, Arnold István Igen ötletesen és úgyszólván költségmentesen megoldotta a generátor tüzelőszer elátá- sát. hogy erre a célra a szénfelvonót használta. Ezzel munkaerőt Is megtakarító. t. Amikor a Kolle r-gene rá toron a tér vezci/t nagyjavítást kellett elvégezni, ismét nehéz feladat előtt áldottak az üzem dolgozói. A legnagyobb hidegben úgy kellett e munkát elvégezni, hogy azt á fogyasztók lehetőleg ne érezzék me-g. A munka jó előkészítésével Welczer Miklós, Szárazi Béda műszaki dolgozók elérték, hogy a generátort idejében üzembe lehetett helyezni és . most üzembiztosab- ban működik, ölvedy Ferenc művezető brigádjával együtt lehetővé tetve, hogy a rozsda- és saválló festék idejében elkészüljön. így elkészülhetett az előírt TMK (tervszerű megelőző karbantartás) festési munka. Ezzel drága, külföldi anyagból előállított festéket takarított meg. De nem csak gázból, hanem kokszból is eleget tettünk kötelességünknek. E munka sikere érdekében szoros együttműködést kellett meghonosítani a műszaki anyagbeszerzés és az üzemvezetők között. Sikerült olyan szenet biztosítani, amellyel importszenet takarított meg a vállalat. A műszaki anyagbeszerzésnél Schmidt József és Baksa László csoportja vég- zett jó munkát, Zsámboki Vilmos raktáros támogatásával. A megtakarított import szén mennyisége mintegy 100!) tonna. Moticska Felicián vezetése alatt álló csoport a melléktermék üzemek együttműködését és karbantartását biztosította. Itu nagyon fontos volt, hogy ne. forduljon elő üzemzavar. A tervszerű karbantartás segítségével sikerült eiémiök, hogy az állásidő minimális volt ezeknél az üzemeknél. Id. Jámbor Károly művezető karbantartó részlege állandó készenlétben állt, hogy közbelépjen egy esetleges üzemzavar elhárításán. Szárazi Béla. Jámbor Károly és Vittai Szilárd együtt ‘készítő.ték el a tervszerű meg előző karbantartás tervét és gondoskodó iok kellett arról, hogy a feltételek is biztosítva legyenek. A beruházási; és faiújítást irányító csoport Malbaski Iván gépészmérnök, a beruházási felelős irányításával, elsősorban a munkavédelmi feladatok megoldását tűzte maga elé. Az étkező munkálatai már folyamatban vannak, a transzformátorok részben meg érkeztek és a kisfeszültségű világítás, ventilátorok, védőfülkék szerelésének előkészítése is a terv szerint halad. A munka eredményéhez nagyban hozzájárult, hogy az újítási előadó, Haám Vera elintézte az újítások időbeni értékeléséit, amivel elősegítette az újítások számának növekedését. A TMK eredménye elsősorban az elektromos üzemzavarok elhárításánál mutatkozott. Maricskai Ferenc művezető karbantartó csoportja mintaszerűen végezte a nagy pontosságot igénylő munkákat és ezzel csökkentették az állási időt. 10.806 forint értékű anyagot takarítottak meg az első negyedévben. Ilyen összefogással sikerűit a Pécsi Kekszműveknek negyedévi tervüket 108 százalékra teljesíteni, eredményt elérni az önköltségcsökkentésben, a takarékosságban, túlteljesíteni a kongresszusra vállaltakat. Az üzem dolgozói 317.923 faríné értékű vállalásuk helyett 1,077.618 forint értékű többletmunkát végeztek az első negyedév alatt. Ehhez nagyban hozzájárultak a kemence üzemmesterek áldozatkész munkájukkal. Az ejfeő negyedév tapasztalata azt mutatja, hogy jól szervezett munkával, összefogással, a szinte áthidalhatatlannak látszó nehézségeket is le lehet győzni, lehet teljesíteni a tervet Deák Bertalan üzemvezető főmérnök. Uj üzletházak, elárusító pavilonok épülnek Komlón Szocialista "bányavárosunk, Komló üzlethálózata a legutóbbi egy év alatt megkétszereződött. Az egyre növekvő igények kielégítésére 1954-ben újabb 24 korszerű — fűszer, csemege, édesség, ruházati, vegyesiparcikk, zöldség, háztartási, papír, '-ej, dohányboltot létesítenek. Addig is, amíg a most épülő lakótömbökben az új üzletek elkészülnek, a piactéren 40 ezer forintos költséggel zárt raktárakkal ellátott elárusító pavilont építenek. Itt hozza majd forgalomba friss zöldség, gyümölcs és egyéb áruféleségeit az a hat baranyai termelőszövetkezet, amely a terményeit a bányaváros ellátására ajánlotta fel. A bólyi Kossuth tsz például nagymennyiségű retken, zöldhagymán, salátán kívül 12 holdról velőborsót szállít majd a komlóiaknak. Két tsz zöldárun kívül .hetenként négy napon halát is árusít. A 32 méter hosszú pavilon építését kedden kezdték meg. A komlói Kiskereskedelmi Vállalat a komlóvidéki boltok fejlesztéséről is gondoskodik. Ezévben 150 ezer forintos költséggel felújítják, új berendezéssel látják el a környékbeli üzletekét QYŐZÖTT AZ AKARAT D ossz hír érkezel 11 hajnalra virradó at a Komlói Bányaüzem I 1 es körletéből. Erős nyc rtiást kapott a fejtés als szakasza, mintegy 12. na« tér hosszan mozgásba ke rült a fejtés. Recsegte! ropogtak az ácsolatol később már a deréknj vastag gerendák is mei mozdultak. Baumann J£ r.os frontmester csapat teljesített éppen szolga latot. EmberféletU műnk kezdődött a fejtés meg mentéséért, mindenki pl lérezett, biztosított, d hiába. Hajnali fél 3-kc hat méter hosszan össze ment a front. Megbénu az egész fejtés, ki tud] mennyi időre. Azokat gépeket, csúszdákat is © temette az omlás, mely« két már nem tudtak me menteni. Mély csend lett után. A szénportól fekete, V( rejt ékes bányászok, - Adám, Péter, Vibusz el\ társak, Bodnár Sándor « a csapat többi tagja t; dácstalanul állt. Ne tu volt tudomásul venn hogy hiábavaló volt mn den fáradság, küzdeler Pe ezen változtatni egy' lőre nem lehet. A másik műszak tagi már tudtak a bajról, m kor leszálltak a hányab Hoffmann Pál már au várta, hogy megláthass a leszakadt fejtést. Mi denkit hajtott a kívancs tog. Megérkeztek. ri°l marm hosszan nézte, összeomlott részt és ko ben számolt. Máskor is résztvett már ilyen munkában és arra gondolt, mennyi idő alatt lehet ki szabadítani az értékes gépeket, ismét termelőképessé tenni a frontot. Kik tudnának leginkább segíteni? Farkas Józsefre, Hosszú Gergelyre, Sche- bardt Péterre és Jónás Lászlóra okvetlenül számított. — Nincs más választás, újra nyitunk — szólalt meg hosszas, alapos vizsgálódás után. A többiek némán bólin tottak. Később izgatott szóváltás váltotta fel a hallgatást, kérdések hang zottak el, javaslatok: — Mikor kezdjük? Mikorra tudnánk befejezni? Milyen szerszám és fa.- anyagra van szükségünk? Alig egy órával a leszállás után megvolt a terv. Hoffmann Pál vette a lámpát és elindult, hogy közölje a vezetőséggel, mit határozott a csapat, öles léptekkel haladt a szinten, amikor egy másik lámpa fénye közeledett feléje. Hamar felismerte a magas körletvezető helyettest, Dobos Józsefet. — Jószerencsét! — Hova, hova? — Egyenesen magukhoz az irodába, de most, hogy jön. sehová tovább. Az omlástól jövök — fűzte tovább a szót. — Beszéltem a csapattal Elvállalnák az omlás „keresztüldolgozásátt. — Mikor kezdenék? — Vasárnap reggel s már hétfőre át akarjuk adni a frontot, a betemetett gépekkel együtt a reggeleseknek. — Dobos elvtárs nem akart hinni a fülének. — Mikorra? — Hétfőre! v — Ezt jól gondolják meg Hoffmann elvlárs, mert nem gyerekjáték. Csak nagyon vigyázzanak. — Tudjuk, — hangzott a válasz. n obos József sem idő zött, elindult vissza feló, hogy minél előbb felégjen az irodába és közölhesse a tervet Bán- kuti Antal körletvezetővel és dr. Ormos Károly főmérnökkel. — Akkor hát rajtunk a sor — szólt a főmérnök, — amit csak kérnek, mindent meg kell adnunk nekik. Vasárnap reggel 6 órakor, mikor csak egy-két lakatost lehetett találni az egész bányában, bőr- sipkás csapat tartott áz akna felé. Hoffmannék voltak. Mikor leértek a leszakadt fejtésbe, az ácsolatfa, szerszám már ott várta őket. Elkezdődött a munka. Teljes szelvényben kezdték bontani a 'leszakadt részt Egymásután teltek a csillék kővel, palával, hulladékkal. A delet már régen elhagyták, amikor a hatodik méterhez értek. Egyszer csak kemény tárgyba ütközött a fejtőkalapács. — A csúszda! — hangzott fel az örömkiáltás. A csapat új lendületet vett, mert a munka neheze még hátra volt. Négy métert ástak ezután* az öreg fejtés alá, újra keménybe ütközött a kalapács. Ez a motor volt. Ekkor azonban már másodszor csavarodott az óramutató a 12-esen, nap tár szerint is hétfő volt. Közeledett a hajnal. Reggel 5-kor tették le a szerszámot a kezükből. De ekkorra már a gépek is kiszabadultak. Nagy munka volt, de győzött az akarat. Hétfőn reggel 6 órakor újra felzúgtak a réselők, fejtőkalapácsok, a csúszdán folyamatosan kígyózott a fekete komlói szén. Az egész körletnek s a bányának szerzett becsületet a Hoffmann csapat, újból termelt az ideiglenesen megbénult fejtés. A csapat minden tag" ja vidéki, de ugyan aznap - este percnyi késés nélkül újból megjelentek a bányánál, hogy kiszálljanak az éjszakai műszakra. A munka egyszerű hétköznapi hősei ők. A Hoffmann csapat 2000 forint jutalmat kapott a megmentett gépekért, a munkáért, a csapat mind egyik tagjának három va sárnapi műszakot számoltak el. ■; A * G. E. 'éf v Termelőszövetkezeti dolgozók ! Küldjétek el a tsz vezetőjét elnökképző iskolára ! Frontosnak tartom, hogy a zsámbéki elnökképző iskoláról felkeres- selek benneteket saraimmal. Pártunk és kormányunk júniusi határozata új szakaszt nyitott meg népi demokráciánk fejlődésében és a termelőszövetkezetek életében. Ebben a szakaszban a dolgozók életszínvonalának fokozott emelése kerül előtérbe. Nekünk, szövetkezeti tagoknak is ezt kell szem előtt tartanunk és el kell érnünk, hogy a termelőszövetkezeti tagok évi jövedelme meghaladja a jól dolgozó középparasztokét. így minél több dolgozó paraszt meggyőződhet a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Ahhoz, hogy ezeket a célkitűzéseket elérjük, szükséges, hogy terméseredményeinket minél gyorsabban növeljük. Ezt csak úgy érhetjük el. ha elsajátítjuk a nagyobb termés elérésének módját. Fontos tehát, hogy minden szövetkezetnek szakképzett vezetője legyen, fin is, pedig termelőszövetkezetünk nem utolsó a megyében, most tudom igazán értékelni a tanulás jelentőségét. Itt az iskolán megtanultuk a helyes vetésforgó kialakítását, megismerkedtünk a talaj szerkezetével és így gazdaságosabban tudjuk felhasználni a műtrágyát is, mert nem mindegy, hogy a talajnak mikor és mennyi műtrágyát adunk. Eddig ezeket nem tudtpk és így sokszor rosz- szul is alkalmaztuk. Ez csak egy példa a sok közül. Még számos hasonló dolgot lehetne felsorolni, .-^mellyel tudásunk gyarapszik és ezen keresztül többezer forinttal lehet majd növelni a termelőszövetkezetek bevételeit és a termelési költséget csökkenteni. Ezért segítsék elő a termelőszövetkezet tagjai, hogy a tsz vezetőt küldjék el iskolára, mert csak ezen keresztül biztosítható a magasszínvon alu vezetés és a tagok jólétének emelése. / Az iskolára küldött tagok bátran jöjjenek tanulni, a legjobb bánásmódban részesülnek, a tanárok, fáradságot nem ismerve tanítanak bennünket. Igyekeznek megismerni bennünket, nehézségeinket, gondjainkat, és akiknek gyengébb a felkészültségük, azokkal külön Is foglalkoznak. Az Iskola ideje alatt bizttfeítják a szórakozást is. Hetenként kétszer megyünk moziba és havonta egyszer Budapestre színházba. Ezenkívül az iskola kultúrcsoportja szórakoztatja a hallgatókat. Bőséges ellátásban részesülünk. Kérem a termelőszövetkezetek tagjait és vezetőit, hogy szívlel,jék meg javaslatomat cs minél több tagot küldjenek az elnökképzö iskolára. SZIVERI KALMAN a Szocialista Munka Hőse a mágocsi Rákosi tsz elnöke András-akna bányászai túlteljesítik tervüket „Vállaljuk, hogy üzemünkben a III. pártkongresszus tiszteletére a szén palatartalmát a jelenlegi három százalékról a megengedett 2.60 százalék alá csökkentjük“ — hangzik többek között András-akna bányászainak felajánlása. András-akna bányászainak tisz- tántermelési Ígéretük vatóraváltása nem könnyű. Az üzem 16 frontbrigádja közül 14 csapat meddőheágya- zásos munkahelyen dolgozik. A tisz- tántermelés érdekében mind a 14 munkahelyen palaszekrényeket készí tettek. Kotoucs Károly frontfejtésében 13—30 centi . vastagságú meddő-beágyazás huzóark. A fejtés palaszekrényeiben tornyosuló kiválogatott meddő, valamint a szállítóvágatban a töltőgarat mellett kis- paladomb is bizonyítja: komolyan veszik a tisztántermelést. A vájárok a szenet és a palát külön jövesztik, mert Schleiher József vájár szavaival: ,.Á nagyobb darabokban hulló meddőt a vájárok és a töltőcsillés is könv- nyebben tudják kiválogatni a szén közül.“ A Kotoucs csapat április 1-től 20- ám reggelig esedékes előirányzatát 110.5 százalékra teljesítette. A megengedett 2.5 százalékos palatartalmat két százalékra csökkentette. De nemcsak a Kotoucs csapat, hanem az üzem többi frontbrigádja is ügyel a tisztántermelésre. Ezt bizonyítja, hogy András-aknán a pala- tartalmat a vállalt 2.60 százalékró április 20-ig 1.80 százalékra csökkentették. Az András-aknai bányászok április 1-től május 24-ig terven felüt 1.500 tonna szén kitermelését vállalták. Lelkes munkájuk eredményeként április. 20-án reggelig esedékes havi tervükön felül 1.422 tonna jóminőségű feketeszenet szállítottak külszjnre. üjabb 2o.000 köbméteres tiirbőkompresszorfc szereinek Komlón A komlói Béta-akna mellett épül a lll-as akna. A 380 méter mély szállító „akna már elkészült. A légakna mélyítésén most dolgoznak. Az akna mellett már számos üzemi épület emelkedik. A gépházban jelenleg — Kossu.th-aknaihoz hasonló — 25.000 köbméteres turbókompreszszort szerelnek, amely a bánya sáriéit levegőellátását szolgáltatja majd. A turbókompresszor főbb gépegység gei már helyükön állnak. Jelenleg a gépek és a hűtőberendezés összekapcsolásán dolgoznak. A lll-as akna a terv szerint az éti végén kezdi meg a szénszállítást. A münkafegys^cm megszilárdításával küzdenek az Islván-aknai bányászok adósságuk törlesztéséért Is Iván-akna dolgozói első negyedévi tervüket adóssággal zárták. A második negyedévben ápriLis 17-én reggelig esedékes havi előirányzatuknál 1216 tonna szénnel termeltek kevesebbet. A műszakiak és a becsületesen dolgozó bányászok pedig igyekeznek munkájukat jól végezni. Ezt bizonyítja. hogy a fejtési fejteljesítmények az elő irányzatnál magasabbak. A hiba gyökere nem is a fejteljesítmények, hanem a megnövekeaett igazol ail an műszakmulasztások körül van. A munkafegyelem lazasága újabb hibaforrások szülője. Az üzemben márciusban több, mint 250, április 1-től 16-ig pedig újabb 150 igazolatlan műszakmulasztást jegyeztek fel. Ennek nagyságát lemérhetjük abban, hegy például az ■áprilisi műszakmulasz- i.'ások — a földalatti fejteljesítmény átlagát véve alapul, — több, nlnt 200 tonna szénnel hátráltatták az üzem termelését. Az igazolatlanul mulasztók miatt egy-egy fontosabb munkahely optimális megtelepítéséért — a bányászok sűrűn váltogatják csa- pal'beosztásukat. Ezént nem eredményesebb az üzemben a „Nevelj új bányászt" mozgalom sem. Az idősebb, tapasztaltabb dolgozók pedig szí vesen foglalkoznának az új bányászokkal. — Ezt bizonyítja, hogy. februárban 71, márciusiban 36, április eddigi szakaszáig újabb 10 bányász vállalta, hogy egy-egy új dolgozóból szakmáját jól értő becsületes bányászt nevel. Szavuk valóra- váltását azonban sók esetben akadályozza, hogy a „patronált" bányász néhány műszak után másik csapathoz kerül. A „Nevelj új bányászt“ mozgalom hiányosságának következménye is a nagyfokú munkaerővándorlés. A márciusban felvett 83 új dolgozóval szemben 184 bányász távozott az üzemből. Április közepéig újabb hatvanhat dolgozó hagyta el az aknát, A létszámhiány és az igazolatlanul mű szakot mulasztók odáig juttatták az üzemet, hogy például április 15 én a délulános műszaknak mindössze 57 százaléka szállt le. Az István-aknai bányászok a kongresszusig még letörleszthetik adósságukat. Ehhez azonban szükséges, hogy az üzem szakszervezete t— amely az utóbbi napokban már megkezdte a felvilágosító munkát az igazolatlan hiányzások megszüntetéséért — az eddigieknél még fokozottabban küzdjön a munkafegyelem megszilárdításáért és ebben vegyen részt minden fizikai és műszaki dolgozó. Kövessék a kerülethez tartozó Béke-aknai bányászok példáját, akik tervüket az év eleje óta rendszeresen túlteljesítik. Részük van abban, hogy a Pécsi Szénbánya Vállalat április 17- én reggelig esedékes havi előirányzatain felül 1071 tonna szenet adott a népgazdaságnak. Garay Ferenc
