Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
DUNÁNTÚLI FnAc pnotctűajuEcnjűusmn — A MAI SZAMBÁN: | Nevel jenek áj tagjelölteket a püspfifclaM lw—Makik (2. o.) — Töafésw* Arabföldön (S. o.) — Pécs fiziét- hálózatáréi <4. o.) — Szántó Tibor: ünnep (5. o.) — A bér emend: ten kertészete (5. o.) — Byron (6. o.) — A szent kát (6. o.) — Gondolatod Pór Bertalan kiállításán (?. a) V................................ —— ______________________/ AI MDP B ARANYAM ECYEI PA RTBI Z O TT ÁGÁN A K LAPJ A XI. EVFOLAAM, 92. SZÁM ARA j)Ü FILLER VASÁRNAP, 1954 ÁPRILIS 18 litsuk a gyomnövényeket! A mezőgazdaságfejlesztési határolt előírja: „Meg kell javítani a ga- bonaneműek növényápolási, főleg gyomirtási munkáit. Országosan kötelezővé kell tenni minden termelő saámára az acatolást." A gyomirtás végrehajtására aköz- *ági tanácsok mezőgazdasági állandóbizottságai és a termelési bizottságok — tömé gsze r vezetek — különö- 8611 a DISZ felkérésével — szervezzenek gyomirtást heteket, amelyek keretében a mesgyéken, árokpartodon, az útszéleken is végezzenek rendszeres gyomirtást. A tavalyi rendkívüli ősz igen megnövelte megyénkben is a gyomveszélyt és sokkal fokozottabban számíthatunk gazosodásra, mint az elmúlt évben. Nagyon sok búzaveté? derült tarlószántásba, vagy gyomos- kukoricaföldbe egyszeri szántás után Ehhez járult még az is, hogy a hasznú, száraz ősz következtében a gyom magvak legnagyobb része nem kelt ki, vagy amikor már ki tudott volna kelni a nedvesség miatt, annyira hideg volt a talaj, hogy a kelés az ősz folyamán nem következett be. Ezeknek a gyomoknak a magval a talajban mag alakjában teleltek át és most tvasszal jönnek elő igen nagy számban. De most jönnek elő é^ok is, amelyek tavalyi, tavalyelőtti növényápolási munkák mulasztási miatt tavasszal szoktak kikelni. Ezek még fokozottabb mértékben veszélyeztetik a jólkikelt de fejlődésükben még gyenge búzáinkat, any- hyival ts inkább, mivel kissé hűvösebb időjárás következtében a bú- ^k lassabban fejlődnek és a gyomok fejlődése gyorsabb, erőteljesebb. A gyomosodásból eredő óriási károkat a legtöbb termelő ismeri, azon- ~?n nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, nem méri fel milyen óriási karokat okoznak a gyomok. Csak akkor lepődik meg az ilyen hanyag eazda. amikor a csépléskor a gyomirtást gondosan elvégző szomszédja itsyana.kkora területről 20—25 százaikkal magasabb termést hord be mint ő. Miben jelentkezik elsősorban a gye mok kártétele? gabonában található gyamok toször közvetetten, vagyis azáltal Koznak kárt, hogy nagyon sok gomba <*s rovarkártevőnek anyanövé nyévé és -cyben szaporftójává vál- x i a rozsáénak egyik gazda- övé nye a vetéseinkben szép szám- a' található tarack. A kalászosok -gyík legveszedelmesebb gyomnövé- ye az acat, gyökerein a vetési ba- .vnille hernyója, a mocskos-p»jor loskodik. A gyomirtás tehát a gom- _E,es rovarkártevők elleni védekezés- , is egyik főtényezője — de még oob kárt okoznak a gyomnövények ozvetlen magán a kultúrnövényen Y' gyomnövénynek széles területe el- _&azó gyökeikkel elszívják a táp- f”y?g°t a g»nonáktól és erőteljesen ..’ *]^Ve elnyomják magát a kultúr- ovényt. de elszívják a nedvességet g" Ennek különösen az idei száraz tlf a csaPadékban elég szegény után igen nagy a jelentősége. — mellett, hogy a tápanyagot, a ned- J’sseget elszívják a búzától a gyo- ok. igen jelentős területet foglalok el a szántóterületből és ez sok oiyen a szántóterületnek 10—15szá- tniz. t 's kiteszi. Az újpetrei Dózsa ttTTn<l1őszövetkezet egyik búzatáblára1 négyzetméterenként 45 gyornnö- , enyt számláltak meg. ami azt je- ho«y »bból a táblából 25 szá- flfdot a gvomok foglaltak el. De nhez a tób'ához hasonló búza vet és . - n„ sok van a megyében, a terme- _0,s.zövetk"ze1 éknél, egyéni termelők- Ív i uS ^öleg sok olvan fö’dön. ámenekben tavaly is gabona vagy pedig Ókorira és egvéb rosszu’ápolt ke- rt^SZeT kapált más termény volt. — Sószen biztos, ha az újpetrei Dózsa CS2. de a megye minden termelője “ gyomirtást a saját gabonaterületén elvégzi, 15—20 százalékkal több termést takarítunk be, ami Ujpetrén esupán egy-két vagon terméstöbbletet jelent. Megyei szinten már több- :zer mázsát Megyénkben a gabonanövények legveszedelmesebb gyomnövénye, melynek irtására legnagyobb gondot kell fordítani, a vadrepce, amelynek tagyfokú elterjedése annak is tulaj- lonitható, a gyomirtási munkák elhanyagolása mellett, hogy egyetlen ő, 10—15 ezer magot terem és maja 5—6, sőt 8 évig is elfekszik a ta- ájban, anélkül, hogy csíraképességéből veszítene. Kedvező körülmények vözé kerülve, újra kicsírázik. Igen /ok nedvességet és tápanyagot szív >1 kultúrnövényeinktől. Igen sok :árt csinál gabonavetéseinkben az Itszélá zsázsa, vagy népies nyelven kásafű, daravirág, amely egyaránt magról és földalatti szárról is szaporodik. Ve.éseinkben foltokban, tö- negesen jelentkezik és igen nagy temeteket tud tönkretenni. Egyik leg- corábban fejlődésnek induló gyomnövény igen veszedelmes ellensége a lúzának — még mindig egyik legve- -zedelmesebb gyomnövényünk megyénkben az acat, amely évelő és ■gy-egy növény 3ö—40 ezer magot s terem. Gyökere a talajban mintegy öt méter hosszúságban és három nó.er mélységben szívja a nedveséget, a tápanyagot a kultúmövé- pyeánfc elől és annyira kimeríti a talaj tápanyag és vízkészletét, hogy szárazabb nyár esetében a megtá- Tiadott növény vízhiány miatt elpusztulhat. — Jelentős kánokat okoz labonavetéseiríkben a repesény-retek. pipacs, búzavirág és még számos tyom, amely mind-mind használja a alaj tápanyagkészletét, vízkészletét 's csökkenti a terméseredményt. A gyomok azonban nemcsak a izántóföldeken hatalmasodtak el. hanem egyéb területeken is. A leginkább fertőző gyom.elepe-k a vasúti töltések oldalain, a közlekedési útvonalak árokpartjain tanyáznak. A 'illamosítás és a teLefonhálózat nagymértékű kiépítése folytán a szántó- ö'd^ken kérész.ül-kasul futó távvezetékek oszlopai körül mindenütt léhány négyszögölnyi megmunkálat- 'an terület marad, ahol a gyomok bábádon fejlődhetnek és ahonnan eláraszthatják magtermésükkel kör- iyező tábláinkat. Megismerve kalászosaink gyomnövényeit, azoknak kártételeit, azonnal hozzá kell kezdeni megyénk minden erütetén gabonáinkban a gyomirtás megszervezéséhez és a gyomok kiírásához. Most kell hozzákezdeni, amíg -sak kevés tápanyagot, vízkészletet használtak fel. Ha szükségesnek látóik, egy-két hét múlva még szárfoa- ndulás előtt újra megismételhetjük i gyomok irtását, hogy a későbben ’ejlődő gyomoktól is megszabadíthassuk vetéseinket. Termelőszövetkezeteink mozgósítsák a most induló tyomirtási héten az összes erejüket, a családtagokat, az egyénileg terme- ' őkkel együtt, hogy megyénk terültén ezen a héten az összes gabonavetésekben meginduljon a gyomok n'.ása. Még kis karukban kell vetéseinket megtisztítani a gyomoktól, hogy ezután annál erőteljesebben oakrosodjanak búzáink, fejlődhesse-, nek, szárbatndulíhaasanak és erőteljesebb fejlődés után magasabb termést érhessünk el Álljanak agronó- musaink a gyomirtási hét csatájának íz élére. Segítsenek a községi tanácsoknak, mezőgazdasági állandóbi- •’.ottságoknak, termelési bizottságokiak a gyomirtás! hét megszervezéséhen és mutassanak rá munkájuk sóén, arra, hogy milyen veszedelmet ■ elintenek a gyomok, mennyivel tud- uk növelni termésünket, ha már most felvesszük a küzdelmet gabonáinkat veszélyeztető gyomnövények Uen. Baracs József megyei tanács főagronómusa A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A terv túlteljesítéséért — importanyag takarékosságért Az első negyedévi .terv sikeres túlteljesítése után is lelkes verseny folyik a Nagymányoki BmkettgyáTban. Az üzem dolgozói megfogadták, hogy most mindent megtesznek azért, hogy a párt kongresszusi zászlóinak egyike az üzemhez kerüljön. Komoly kötelezettség ez a brikettgyár részéről, mert most a gyengébb eredményt elérő üzemek is élre törnek és igyekeznek a versenyben komoly helyezést elérni. Nagyobb tervíeladatot valósit meg a gyár ebben az esztendőben, mégis túlteljesüli a tervét. 3.9Ö0 tonna brikettet adott torven felül az országnak. A múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva pedig 5.58C tonna jóminőségű brikettet adtak terven felül. Igen jelentős az a törekvés is, hogy minél kevesebb importanyagot használjanak fel az üzemben. A brikett gyártásához sok szurok kell. Sokat gondolkoztak azon az üzem vezetői, hogy mivel helyettesíthetnék ezt. A kutatás eredménnyel járt. Azzal, hogy az első negyedévben bitumennel pótolták a külföldről behozott szurkot, 1.032 tonna importanyagot takarítottak meg. Marton Szilvia tudósító. Nagymányoki Brikettgyár. Uj ké‘zleltoló a pécsszabolcsi Béke-aknán A Pécsi Szénbánya Vállalat újítási osztályának dolgozói újfajta kész- 'ettolót szerkesztettek, amelyet április 12-én a pécsszabolcsi Békeakna külszíni fejtésében helyeztek üzembe. A sűrített levegővel működő új készlettoló a csúszda-teknő fölé ’pitéit lapátokkal továbbítja a szenet. Az új gép másfél perc alatt tölt meg egy csillét szénnel, Alkalmazása nagy segítséget nyújt a külszíni fejtést művelő Benezegh Ferenc Sport- brigádja csilléseinek, akiknek eddig majdnem öt percig tartott egy-két csille megtöltése. A szénkészlet elszállításának gépe sílésével a Benezegh Sport-brigád április 12-én 144 százalékra teljesítette tervét. Az elkövetett hiba tanulsága • Vasutas eredmények — hallgat a rakodási főnökség A kongresszus tiszteletére indult versenyben ikiemelkedő eredmények születtek haeánlc felszabadulása kilencedik évfordulójának emlékére. — Elsőnek illeti dicséret a MÁV Szállítmányozási Üzemi Vállalatot és annak dolgozóit. Súlytervüket 137.4 szá zaléfc, pénzügyi tervüket pedig 118.1 százalékra teljesítették, A pécsi rakodási főnökség dolgozói április 4-én 45 kocsi különféle küloeményt átlagosan három óra alatt raktak ki Pécsett. Pécs külvárosában, Pécsbényarendezőn és a mecsekaljai állomáson. Pécsbánya- rendező állomás dolgozói március harmadik-dekádjában a feladási kocsik rakodási időtervét 121, a leadásnál llő százalékra teljesítették. Kocsikihasználási tervtel jesítósük 110 százalék, átlagosan 19 tonna. Jól kihasználták a „szénszáliÍLás adottságait. Sok szépet hallottunk a komlói forgalmi dolgozókról, és jogosan merül fel a kérdés: a rakodási főnökség miért hallgatja el a kongresszusi munkaverseny eredményeit? Miért nem vezetik már január óta a komplex- brigád-naplót? Miért nem tudatosítják az egyes munkakörökben a jól dolgozók eredményeit? Miért az elmúlt évi szintek teljesítésére mozgósítanak? Miért nem törődnek a ko- csiátadó-könyvek 10 napos zárásával, stb., mert folytathatnánk tovább. Javítsa ki a rakodási főnökség ezeket a hibákat s a aok miértté kiemelkedő teljesítmény legyen a válasz. Várnai László tudósító, ~1------------------------Ja vítjuk gyártmányaink minőségét A minőségi ellenőrzési osztály — a gyár egyik legfontosabb része. Munkájától nagymértékben függ gyártmányaink sorsa, a kész áru minősége. A MEO tagjai mind nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek, szakmunkások, akik a gyártmányt — mielőtt forgalomba kerülne — minőségi követelmények szem pontjából felülvizsgálják. A minőségi ellenőrzési osztály, üzemrészenként működik. A nyersbőrnek hosszú utat kell megtennie, amíg készáru lesz belőle: többféle megmunkáláson kell átesnie, amíg ióminőségü, kifogástalan bőrt kanunk. Ahhoz, hogy kifogástalan árul készítsünk, — mindannyiunk lelkiismeretes munkája szükséges. Minőségi mankóról akkor beszélhetünk, ha minden üzemrész kellően megmunkált és elkészített bőrt ad át a soronkövet- kező üzemrésznek. így például, ha a meszes, a cseresnek, a cseres a blankosnak, a bedolgozó műhelynek — vagyis a kikészítő üzemrésznek 1ó minőségű munkát ad át, akkor nincs hiba. De ha bármelyik üzemrészben hibát követnek el, az meg átsztk a bőrön, sokszor nagy munkába került, hogy az előző műhelyben elkövetett hiányosságot sikerül kijavítani, vagv csökkenteni. A leggyakoribb hibák a faragásnál, hasításnál, a cseresben a mosásnál és később pedig a bedolgozó műhelyben, a bankosban a zsírozásnál előforduló hibák. Ezek súlyosan kihatnak a kész gyártmány minőségére és a gyártmá nyaink szortiment romlását hozzák maguk után. Ilyenkor a MEO ellenőrzése mér késő és a munkája már az elkövetett hibák megállapítására szorítkozik. Gyártás közben is sokszor elkerüli figyelmüket egy-egy munkafolyamat nál előforduló baj, amit ha ott ész- revennének, a he'yszínen ki lehetne lavítani. A kevésbbé Ióminőségü bőrre sok a panasz a cipőgyárak részéről. Hogy mennyire fgy van ez, mutatja a Duna Cipőgyár dolgozóinak levele, amelyet a Pécsi Bő»- tyár vixos kikészítő dolgozóinak fr 'ak. Ezt a levelet a 253-as kör do1 gozói írták, akik a Pécsi Bőrgyár vixos felsőbőrét dolgozzák fel bakancsnak, csizmának, A leveliikben többi között ezt olvashatjuk: „Mi is tettünk felaján- -áat pártunk kongresszusa tiszteletére. Ezt szeretnénk is teljesíteni, de az általatok küldött vixos-bőr a minőségi követelményeknek nem felel meg: száraz, nincs elég zsírtartalma. Emiatt nyúlik és szakad. Ezenkívül a megengedett méretnél vastagabb a bőr és ez megnehezíti a fárahúzás munkáját. Ebből adódik, hogy a meg engedettnél magasabb1 á selejtünk. Tegyetek meg mindent annak érdekében, hogy a fent említett hibák megszűnjenek és így közös erővel járuljunk hozzá a kormányprog- ramm célkitűzéseihez, amely a minőségi követelményeké* is elvárja, nemcsak tőletek, hanem tőlünk is.“ A levél, melyet a Duna Cipőgyár dolgozói írtak helytálló, jogos, amit a műszakiakból és a sztahanovistákból álló értekezlet is elismert és megállapított. Az értekezleten azok a mflhelyré- szek vettek részt, ahol a kifogásolt áru a megmunkálás során áthaladt. Az értekezleten élénk vita alakult ki: vájjon hol a hiba?... A biankóé műhely dolgozói okolták a cse- resmühelyt, ment a megengedettnél vastagabb bőrt adtak át nekik. A cseresműhety pedig kifogásolta a hasítást, mert túl vastagra hagyják a bőrt és a ráhagyott mennyiséget nehéz lefaragni. A meszes! hasítók az előző rossz munkafolyamatra hivatkozva akarták ,Jó" munkájukat bizonyítani. A biankóé taszítók azt erősítették, hogy a bőrök zsírozása kellő mértékben megtörtént és az ő munkájuknál „nincs hiba". A vitának végűiig eredménye lett: mert sokan elismerték azokat a hibákat, melyek munkájukból fakadtak. Hogy ki kezdeményezte a társad a’ mi ellenőrzés gondolatát és a gyártásközi ellenőrzést az üzemrészek között, azt ne keressük. A 'lényeg az, hogy a jelenlevő résztvevők kijele.n ‘ették: „Nem veszünk át egymásól rosszul vagy hiányosan megmun kált bőröket 1" Jól mondta Kovács Lajos elvtárs cseresi faragó: „Ellenőrizzük, de egyben segítsük egymást. Látjuk a kárát, hogy milyen komoly bajok keletkeznek a mi hibáinkból.“ Az értekezlet résztvevői a hiányos ságok kijavítása érdekében négy pontból álló javaslatot fogadtak eL Először: a bőrök minőségének javítására bevezetjük a társadalmi ellen őrzést. Másodszor: a bőrök zsírtartalmát növeljük, hogy megfelelően nyúló bőröket gyártsunk. Harmadszor: a faragók vállalták, hogy nem adnak ki kezükből, megengedettnél vastagabb bőröket. Negyedszer: tapasztalatcserére küldünk dolgozókat más gyárakba a kifogásolt bőrök tanulmányozására. A levél megírása óta két hét. fceH el. örömmel állapítottuk meg, hogy a vixos gyártmányunk minősége megjavult, amit a Duna Cipőgyár átvevői elismertek. A társadalmi ellenőrzés és a gyártásközti ellenőrzés: bírálat és önbírálat meghozta gyümölcsét. A társadalmi ellenőrzés még gyermekcipőben jár nálunk: mcst van csirájában, most születik. De ezt a mozgalmat minden dolgozórak ápolnia, szeretnie, támogatni* kell. A pártszervezetnek, szakszervezetnek és a vállalat vezetőségének továbbra is segítenie kell ezt az egészséges mozgalmat. A MEO dolgozói is nagyobb felelősséget éreznek munkájukért. Sasé Miklós, az üzem minőségi osztályának vezetője is helyesli a jó kezd«* ményezést: „Helyes és jó a társadalmi ellenőrzés gyárunkban — mondotta — azonban a jó minőségi munkának még gátiója az a körülmény, hogy nincs meg gyárunkban a minőségi munka premizálása. Célunk az, hogy a közeljövőben lehetőséget ta- 1 éljünk ennek a kérdésnek megoldására. Ez is hozzájárul a minőség javításához, ahhoz, hogy még jobb gyártmányokat állítsunk elő.'* A dolgozók helyeslik a premizáóst, mert ez még jobb munkára serkenti őket. Tanultunk és okultunk hibáinkból; azon dolgozunk, hogy megjavítsuk gyártmányaink minőségét. Hárván József tudósító, Bőrgyár!
