Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-17 / 91. szám

1954 Április n NAPES 3 Se választ — se tőidet Már idős ember vagyok, 8 egyre nehezebben megy ® munka. A két .és fél “old földemmel azonban még meg tudnék birkóz- nt és a feleségemmel együtt megélnénk belőle. Sajnos, ezt csak én aka- rom, és a földrendező cső Port nem. A dolo-g úgv történi, h»gy a 2.5 hold földem- Ml tagosításkor 1600 négyszögölet betagosítoő- tok. Én úgy tudtam, hogy helyette másikat kapok és tovább gazdálkodha­tok. Mikor a föld vissza- Mására sorkeriilt, kaptam 860 négyszögölet két da­rabban, mert a mellette lévő 700 négyszögöl rétet másnak adták kishaszon- bérbe, pedig az is engem illetne. Most oda jutot­tam, hogy nem tudok kukoricát vetni, nem tu­dom a beadásomat telje­síteni, pedig eddig mindig elsők között voltain. Ezt a panaszomat már * földrendezési csoport­nak is megírtam a me­gyei tanácshoz, kértem, intézzék ek hogy föld 3- met minél előbb megkap­jam, mert vetfii szeret­nék. Se választ, se földet nőm kaptam. OLÁH JÓZSEF Vásárosdombó Éjjel-nappal dolgoznak a traktorok N emcsak a gépállomások, hanem az állami gaz­daságok traktorosad is lelkes versenyben ké­szülnek a III. pártkongresszusra. Itt a villLányi áltatni gazdaságban aolgozó traktorosok a kongresszus nap­iáig 50 százalékra akarják teljesíteni éves tervüket.— Gépeiket teljesen kihasználják, éjjel-nappal dolgoznak a váLLaiLás teljesítéséért. A versenyben Deutsche Lőrinc és Deioerí.in Ádám bizonyultak legjobbnak, akik G. 35-ös traktorukkal 14 nap alatt 180 normálhold szántást végeztek el. Szép eredmény, — 173.5 százaléknak felel meg. A nagy tel­jesítmény mellett 260 kiló üzemanyagot is meg.aka­rítottak.' Igyekszenek a munkával jlerczog Antal és Andrási Mihály traktorosok is, akik 156 százalékos átlagteljesít­ményt érlek el. 185 normálholdnak megfelelő munkát végeztek és 16 nap alatt 175 kiló üzemanyagot takarí­tottak meg. A harmadik helyre apa és fia került, idős Szegleti István és ifjú Szegleti István. Huszonegy napja dol­goznak R. 35-ös traktorukkal. Eredményük 247 normál­hold. A takarékosságról ők sem feledkeztek meg, 2Ö0 kiló az általuk megtakarított gázolaj. Tolnai István ÜB-elnök LEVELEZŐINK ÍRJÁK Már tizenegyezer forintot jövedelmezett a kertészet Termelőszövetkezetiünkben a kukorica kivételével minden tavaszi növényt elvetettünk. Földbe tettük a búzát, zabot, árpát, köményt, étkezési borsót, salátát magnak, cukorrépát, lucernát, lóherét, burgonyát és napraforgót. De nemcsak vetettünk, hanem fásítottunk is. Elültettünk 2000 kanadai nyárfát és négy holdon 20 ezer akác- és fenj/őcsernetét. A kertészetünk már eddig is jól jövedelmezett, pedig még csak 2500 csomó retket szállítottunk el, amelyért 5000 forintot kaptunk és a 3000 fej salátáért 6000 forint került a pénztárunk­ba. 15-én megkezdtük a zöldhagymaszállítást is, amely­ből 600 forint lesz a jövedelmünk. Még csaic április derekán vagyunk, ele már 11 ezer forintot hozott a házhoz a kertészet. A hajtatott paradicsom, paprika, kalarábé, karfiol és főzőtök palántákat is elültettük a melegágyba. A külső kertészetben pedig készül a kisméretű halastó, melynek a vizét öntözéshez is használjuk, és ősszel 1.5 holdra kibővítjük. SZABÓ ISTVÁN tsz-elnök, Boly. Teljesítették kongres zusi vállalásukat A baranyajenöi termelőszövetkezet tagjai teljesí­tették április 18-ra. tett vállalásukat. Egészévi baromfi- és tojásbeadásukat 100, a sertést pedig 80 százalékra teljesítették. A mezei munka elvégzését sem halogat­ják, a kukorica kivételével minden tavaszit a földbe tettek, mivel sok olyan szorgalmas dolgozó van, mint Márkus Izidornál Tóth Györgyné, Bakurecz József, Deli Jánosné, Kovács Margit, Kovács Antal, Gellér Fe­renc és Fenyvesi Ferenc, akik egy napot sem hiányoz­tak a munkából. Az egyéni gazdák is elvetettek 24 hold burgonyát, 18 hold napraforgót, 15 hold cukorrépát, 22 hold ta­karmányrépát, négy és tél hold kukoricát. Az első ne­gyedévi tojásbeaidásulcat 240, baromfit 260, sertést 100, vágómarhát pedig 67 százalékra teljesítették. Ebben el­sők voltak Gábor László, Takács István és Baum Já­nos egyéni gazdák. Napi 120 deka súlygyarapodás A múlt év utolsó hó­napjában kezdtük meg Ranoldfa-pusztán egy ro­mokban heverő istálló rendbehozásái, amelyben ma 100 szarvasmarha hí­zik. December 20-án ér­kezett az állatszállítmány második része és megtelt az Istálló. Az állatokat átteleltetésre állították be, de már az első mér­legelésnél napi 30 dekás súlygyarapodást értek el, a második hónapban pe­dig negyven dekát. A súly gyarapodás további eme­lése érdekében sokat gon­dolkodtam a gondozókkal együtt, hogyan lehetne az itatást az istállóban elvé­gezni. Végül ezt is meg­oldottuk. Az istálló körül heverő vascsövekből 60 méteres vízvezetéket csi­náltunk saját magunk, költségmentesen. Nem kel lett tovább a kúthoz te­relni az állatokat. Már­ciusban a súlygyarapodás jószágonként minden nap 79 deka volt, melyet a kongresszus napjára Fe- rencz Inire, Nyers István, Boa József, Pásztor Pál, Bognár Ferenc és Berta József gondozók napi egy kiló 20 dekára akarnak emelni. De nemcsak akar­ják, hanem meg is való­sítják. VAMPLI FERENC brigádvezető VARGA LÁSZLÓ Bakóca. „Szebbé tettük a tsz környékét“ rF crmelószövetkezetünkben nagy körültekintéssel-*• végeztük a brigádszervezés t és a brigédlerv- elkészítést. A brigádtervben szerepel a brigád létszá­ma és évi termelési terve, a terület felosztása, egyé­nek, munkacsapatok között. A brigád tagjai a zökke­nőmentes munka biztosításához a területet, épületeket, gépeket, fogatokat, vélőmagot és műtrágyát jegyzőköny vileg vették át. Ez nagyon fontos, így minden tag érzi a felelősséget a közös vagyon iránt. Geigor József brigádvezető a brigádon belül csak úgy adja ki valamelyik szerszámot, ha az, aki elviszi átvételi elismervényt ír alá. Ezt helyesli a tagság, mert így megakadályozzák a felszerelés széthcwdását. Gei­gor József területén a kukorica kivételével minden ta­vaszit jól előkészített földbe vetetlek. A brigád tagjai közül tavaszi munkákban Steller Jánosné, Maróti Ist­vánná, Kosa Józsefné és Ábrahám Sándorné 170—180 százalékos teljesítményt értek el. Szép eredményt ért el az utóbbi időben Keresztes Káztnér sertésgondozó és Farkas József tehenész is. A tsz tagjai önként vállalták az épületek kitakarí­tását és a szövetkezet környékének rendbehozását. Ezt a munkát már el is végeztük, barátságosabbá tettük a tsz környezetét, Orzsi Ferenc siklósi Táncsics tsz Hozzászólások a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A tag je öltfelvételhez Nagy figyelmet érdemel az a vita, amely a lap hasábjain a módosított szervezeti szabályzat tervezetéről fo­lyik. A pártkongresszus ezrek véle­ményét, javaslatait foglalhatja majd egybe, s ennek alapján dolgozhatja ki pántunk új alkotmányát. Mi is szeretnénk néhány gondolattal hozzá­járulni ehhez. 1. A tervezet IV. fejezetéhez. Tel­jesen egyetértünk a tagjelött- és tag­felvétel követelményeinek meghatá­rozásával. Az említett fejezet 8. pont­jának 2. bekezdése intézkedik arról, hogy „a tagjelölte égi idő kezdetétől számított egy év elteltével a párt- szervfezet köteles taggyűlésen dönteni a tagjelölt felvételi kérelméről.*' Ehhez hasonlóan szükségesnek lát­juk, hogy a IV. fejezet foglalkozzék azzal, hogy a tagfelvételi kérelem­ről mennyi idő elteltével köteles dön­teni az alapsizervezet, s mennyi idő elteltével köteles az alapszervezet döntéséről határozni a járási, városi és kerületi, illetve a központi veze­tőség által felhatalmazott üzemi párt bizottság. Véleményünk az, hogy a kérelem beadásától számított egy hónap után az első taggyűlésen fel­tétlenül határozatot lehet és kell is hozni. Egy hónap elegendő a kérel­mező körülményeinek alapos tisztá­zására. A felsőbb pártszerv hason­lóan egy hónap alatt dönteni tud, ha a páft építését a megkívánt fele­lősségérzettel kezeli. E kiegészítések­kel elejét,vehetjük annak, hogy a felvételi kérelmeket különböző Okok alapján „elfektessék1' és a kérelme­zőnek felesleges utánjárást és bi­zonytalanságot okozzanak. 2. A tervezet VIII. fejezetéhez. Csatlakozunk azokhoz, akik a Reví­ziós Bizottság elnevezés helyett ma­gyar megfogalmazást javasolnak. Ez azért is helyes, mert a .íevizios szó — eddigi legközkeletűbb használata folytán — kellemetlen emlékű. Egy­részt a Horthy-fasizmus imperialista törekvéseket képviselő politikáját illetjük a revíziós jelzővel, másrészt ideológiai téren a marxizmus meg­A közös erő, az összefogás megtermi gyümölcsét 1 953 októberében az egyházasharaszti Kossuth tsz tagságának zöme elhatározta, hogy „ kilép. A vezetőség még jóformán megsem beszél­te, mit is tegyenek, már­is megjelent a felszámoló bizottság, elkészítette az. évi mérleget és összehívta a tagságot. Dönteniök kellett: ma­radnak-e a közösben, vagy nem. — Aki továbbra is sző- . vetkezeti tag akar lenni — állt fel az elnök — nyújtsa fel a kezét. Néhány percig néma csend, azután lassan emel kedni kezdtek a karok. A 62 tag közül 12-en fog­laltak állást a tsz mellett. Varga József,* Hajdú Sándor, Sajogó István, Keserű János és a töb­biek még gondolkodtak. „Alszunk rá egyel — mondogatták — majd hol nap megmondjuk, mit határoztunk,*' Teltek-multak a napok. A tagok még latolgatlak s csak immel-ámmai jár­tak a csoportba.. Pedig jó termés volt és szépen kaptak a munkaegységek titán búzát, árpát, cukrot, burgonyát, babot. Mégis Kisharsányból kellett kér ni munkásokat, hogy ré­sziből letörjék a Kossuth tsz kukoricáját. Azóta sok víz folyt le * Dunán és az egyházas- haraszti Kossuth termelő­szövetkezet is megerősö­dött. Varga József, Haj­dú Sándor, Sajogó Is^v^Tr >« úgy döntöttek, hogy maradnak. Uj elnököt vá­lasztottak: Jakab Lajos, •olt brigádvezetót. így foglalt*, össze i viden a tsz történetét Ja­kab elvilárs, az elnök, mi­közben a tsz iroda felé tartottunk. A kiskapun két kerék­páros fiatalember jött be. Bojtai Lajos, a járási ta­nács íigronómusa. Még le sem leszi a kerékpárt, máris a munkáról érdek­lődik. — Lajos bácsi, magával számolni valóm van. — Hát számoljunk — kapja el a szót a tsz el­nök, és jót nevet a tréfán. —- Hallottam, hogy a gyalogosoknak nem akar munkát adni. — Én?! Hát már de­hogynem akarok. Holnap mennek a földre eldobál­ni a szántáskor kiforga­tott kukoricatöveket. Ed­di |g nem mehettek, mert három pár lovunk beteg és ez akadályozta a műn­kéit. Már szóltunk az ál­lal orvosnak, de az még ntjm jött ki. Beszélgetnek, vitatkoz­nak. a vetésről, az álla­tiakról, s a fiatal agronó- nuus szinte alig akar fel­hagyni a javaslatokkal, tanácsokkal. Mikor azután elkariká- Vtik Old felé, Jakab elv- lárs megcsóválja fejét: — ,,Szeretem ezt a gyereket mondja. — Gyakran «ellátogat hozzánk és se­gít.*' A tsz iroda mellett van a sertéshizlaló. Az ólban egy tucat hízó röfög. „Mór a jövő hó­napban jók lesznek — ál­lapítja meg Ábrahám Já­nos, a tsz könyvelője — és akkor teljesítjük egész évi sertésbeadásunkat.“ A vágómarha beadást már januárban teljesítet­ték, sőt túlteljesítették. — 656 kiló volt as: egész­évi kötelezettség, ők 873 kilót adtak az államnak. A baromfi és tojásbeadá­suknak is határidő előtt tesznek eleget. A baromfi beadásból márcsak 18 ki­ló hiányzik és akkor tör­lesztették egész évi adós­ságukat. Gondolnak a jövőévi beadásra ás. Az idén a tavalyi 270 csibé­vel szemben, mintegy öt­százat keltetnek. TVem leszünk mi már az utolsók között soha — mondja az elnök — meglátja az elv­társ, még az elsők közé is felverekszük magunk*'. A tavaszi munkák már ezt mutatják. Nehéz mun­kát jelentett, de ők már jóeiőre gondoskodtak mun kaerőről. Bevonták a csa­ládtagokat is! Az asszo­nyok egy része nem tag­ja ugyan a tsz-nek, mert szintén 70 éves és a nö­vendék üszőket gondozza. Munkaegységkönyvébe — már 190 munkaegységet írtak be. — A tavaszi munka zö­mét már elvégeztük, — folytatja Jakab Lajos elv társ. — A svédhere, a zab, zabosbükköny és a cukorrépa a földben van. A csirás burgonya már gyökereket eresztett és a napokban vetnek el újabb hat hold burgonyát is. A takarmányrépa vetésére is sor kerül a héten és a két hold kertészetet is elő készítik a palántázásra. Nagy fejlődésen ment keresztül az egyházasha­raszti Kossuth termelő- szövetkezet. Tavaly még ki sem látszottak az adós Ságból, az idén már vil­lanymotort, darálót és fű­részt vettek. „A saját pénzünkön, — mondja az elnök — nem kellett hoz­egyiket az apró /gyerek, zá segítség. A nyáron a másikat a házkörüli munka nem engedi, hogy állandóan a közösben dol­gozzék. De, amikor ide­jűk engedi, — meg ami­kor szorít a munka, min­dig ott vannak. Nem, mm tsz tagok, hanem mint munkakönyvesek dolgoznak, ök is munka­egységet kapnak s nem egy közülük kiváló ered- niérnyel dicsekedhet. Gö- cő Mótyásné is munka- könyves, és háromgyere­kes családanya, de máris 109 munkaegységet szer­zett. Az öregeket is be­vonják a munkába. Kö­röm Ferenc már a 70. évét tapossa, de azért a ház körül még eldolgoz­gat. Már 40 munkaegysé­ge van, Farkas József aratógépet is veszünk.*' Egy évvel ezelőtt ilyen tervekről még szó sem lehetett. A tagság szét­húzott, vonakodtak a munkától, Ma már össze­fognak és ha dolgozni kell, ott van a termelő- szövekezet öregje, fiatal­ja, asszonya és leánya- Az elnök és a vezetőség sincs magára hagyatva. Munkájukat segíti a já­rási tanács mezőgazdasá­gi osztálya és Hegedűs János körzeti agronómus aki mindennapos vendég a tsz-ben. j s a közös erő, az összefogás megter- tn« gyü’möcsét, az elsők közé küzdi fel magát az egyházasharaszti Kossuth tsz is, Szalai János hamisításéra irányuló ideológiai fe­lülvizsgáló ténykedés jelzésére hasz­náltuk. 3. A IX. fejezet b) pontjához. He­lyesnek találjuk, hogy a tervezet, a IX. fejezet 27. pontjának c) bekez­dése a járási pártbizottságokat jelöli meg a falusi pártszervezetek irányi- ásának alapvető szervéül. E bekez­dés a következő feladatokat tűzi a járási pártbizottságok elé: „Gondos­kodnia kell a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének ál­landó erősítéséről.“ Nagyon helyes­nek találjuk, hogy a jáiási pártbi­zottságok erre félreérthetetlen utasí­tást kapnak, a gyakorlatban megol­dásra váró feladatok megjelölésével együtt. Véleményünk szerint a mun­kás-paraszt szövetség, amely népi demokratikus államrendszerünk po­litikai alapja, megérdemelné, hogy több ízben fontosságának megfelelő­en, szerepeljen a szervezeti szabály­zatban. Az I. fejezet leszögezi: „a Magyar Dolgozók Pártja megvalósí­totta a munkásosztály egységét, a munkások és dolgozó parasztok test­véri szövetségét.'* Ezenkívül a már csak az idézett, a járási pártibizott­ságok feladatairól szóló rész c) pont­jában esik szó a munká6-paraszt szövetségről. Úgy gondoljuk, hogy ez kevés. A munkás-paraszt szövetség erősítésé­nek elhanyagolásából eddig is igen komoly hibák fakadtak. A munkás­paraszt szövetség további erősítésé­nek jelentőségét és fontosságát hang­súlyozná, ha a II. fejezet e) pontját, a IX. fejezet 26. pontjának b) sza­kaszát, amely a megyei pártbizott­ság feladatait szabja meg, a mun­kás-paraszt szövetség erősítésének feladatul való kitűzésével kiegészíte­nénk. így minden párttag és minden pártszerv alapvető feladatául jelöl­né meg a szervezeti szabályzat a munkás-paraszt szövetség erősítését, s még. csak véletlenül sem gondolná valaki, hogy ez csak a járási párt- bizottság kötelessége. Az öthónapos Pártiskola Il/a osztálya. A párttagság és tagjelöltség idejéröi Figyelemmel kísérem a „Dunántúli Napló*' hasábjain folyó vitát a mó­dosított szervezeti szabályzat terve­zetéről. Olvastam Bulsz Péter elvtárs hozzászólását is a tag- és tagjelölt­ség jóváhagyásáról. Azt javasolja, hogy a párttagság és tagjelöltség ide­jét attól a naptól számítsák, amikor a felsőbb pártszerv a taggyűlés hatá rozatát megerősítette. Javaslatával nem értek egyet. Egy kissé olyan színezete van, mintha az alapszervezet vezetőségének és a tag­ságának felelősségét igyekezne csök­kenteni. Ugyanis azt írja: „az alap­szervezet követhet el hibát, esetleg rosszul ítél meg elvlársakat, olyanok kerülhetnek a pártba, akik arra nem bizonyulnak érdemesnek.1' Ez tény, de nem jelentheti azt, hogy az »lap­szervezet ezért nem felelős. A módosított szervezeti szabályzat — véleményem, szerint — igen he­lyesen szabja meg, mikortól számit a tag vagy tagjelölt tagságának ide­je. Az alapszervezet jogai és köteles­ségei, feladatai igen tekintélyes he­lyet foglalnak el a módosított szer- í vezeti szabályzat tervezetében. Ez azt bizonyítja, hogy a párt ezután foko­zottabb követelményeket állít az alap szervezetek elé, sokkal tevékenyebb munkát vár tőlük. A tervezet minden pontja azt szolgálja, hogy növeked­jen a párttagság aktivitása, felelős­ségérzete a párt politikájának meg­valósításaiban. A felsőbb pártszervek p>edig a tag- és tagjelöltfel/vétel során is őr­ködnek azon, hogy idegen, a pártba nem való elemek ne kerülhessenek a Dánba. Gál János a Pécsi Kokszművek I-es adapszervezet vezetőségének tagja. A löMvessiiMezelek központja megjutalmazza a legjobb fémgyiijtöket Az áprilisi fémgyűj­tésben Baranya me­gyében 66 földműves- szövetkezet vesz részt. Az országos verseny­ben a megye még eléggé hátul tart, de egyes szövetkezetek munkájában már jó eredmények mutatkoz­nak. A kozármisienyi föLdművesszövetkezet 65 mázsa vasat és egy mázsa színesfémet gyüj tött Utána következik Lánycsók 63 mázsával, majd Dunaszekcső és Szentlőrinc 50—50 má­zsa begyűjtött vassal. Kiválnak a gyűjtés­ben az úttörők, akik most kosárral, targon­cával járják a falut, várost, hogy a megta­lált „kincset1* minél élőbb az átvevőhelyek­re vihessék. A kozár- mislenyi földműves­szövetkezet üszögpusz­tai helyi szervezeténél Takabovics Ilonka har­madik osztályos, Pozs- gai Ferenc második osztályos, Bárdos Er­zsiké ötödik osztályos úttörő pajtást illeti leg­inkább dicséret. A szentlőrinci általános iskola úttörő pajtásai is ki tettek magukért: Kerekes Juliska, Mu­rát Katóka, Schvábi Bernadett és Murát Pál egyenként egy és fél— két mázsa hulladékot .szállítottak be a íöld- m ű vessző vet keze: tele­pére. A földművesszövetke­zetek központja a leg­jobbak között 12 fut- ballabdát, sakktáblát, könyveket és más juta­lomtárgyakat osztott szét. Az úttörő pajtá­sok szorgalmas mun­kája azonban még több jutalmat érdemel. E hónap 2i5-én újabb ajándékokkal .viszonoz­za a központ a pajtá­sok munkáját. 16 fut­ballt, négy fényképező­gépe:, 10 sakktáblát és több értékes ajándék­tárgyat osztanak szét a pajtások között. Azok a kiváló fém- gyüjtök, akik már meg kapt ák a „Kiváló fém - gyűjtő'* jelvényt és most is kiváló eredmé­nyeket érnek el, .— kormánykitiintetéisben részesülhetnek. De tel­jesülhet a futballszur- kolóknak áz a vágya is. hogy eljussanak a Népstadionban tartan­dó angol-magyar labda rúgó mérkőzésre. A legjobb pajtásoknak in­gyen utazási és belépő jegyet biztosit a szö­vetkezetek központja. A 25-i jutalmazásig a földmű vesszövetkezet még külön 6000 forint értékű jut alom tárgy a* ad a fémgyüjtőknek.— 25-én 26.500 forint ér­tékű jutalom, kiváló iémgyüjtőjelvény, kor­mánykitüntetés és in­gyen futballjegy vár a kiváló fémgyüjtökre. Stocker Teréz MESZÖV- propagandista, S

Next

/
Thumbnails
Contents